Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-25 / 12. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. március 25, Az osztatlan közös tula)don megosztása a válás után Hl Ifiül m ľ m [ |AZ 5 i i í lülJÜTIÜllOL A tavaszi munkák elő­mozdítása érdekében A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Járási bizottságainak ez év első negyedében megtartott plenáris ülésein mindenütt méltóképpen emlé­keztek meg a Februári Győzelem 30. évfordulójáról. Az esemény jelentősé­gét méltatva kiemelték azt, milyen hatással volt ez a történelmi fordulat szocialista mezőgazdaságunk és egész dolgozó népünk további fejlődésére. Az üléseken egyúttal értékelték azt a tevékenységet, amit az SZFSZ az 1977-es év tervfeladatainak teljesítése érdekében kifejtett, és szót ejtettek az Idei termelési feladatok elvégzését elősegítő intézkedésekről is. Elmondhatjuk, hogy a Járási bizott­ságok e plenáris üléseinek ünnepi Jel­legét nagyban emelte a földművesbl­­zottságok 1948 februárjában megtar­tott prágai kongresszusán részt vett és e plenáris ülésre meghívott kül­döttek visszaemlékezése. Az ülések napirendjén szereplő kér­dések részletes megtárgyalása során teljes nyíltsággal beszéltek a múlt év tervteljesltésében elért eredmények mellett még egyes helyeken megmu­tatkozó fogyatékosságokról, hogy ezek kiküszöbölésével az idei tervet még sikeresebben lehessen teljesíteni. Az SZFSZ rožňavai (rozsnyói) Járá­si bizottságának plenáris ülésén jóvá­hagyták a szövetkezeti dolgozókat az idei tavaszi mezei munkák minőségi elvégzésére ösztönző verseny feltéte­leit, amely a gabona, a burgonya és a tömegtakarmányok lehető legna­gyobb hektárhozamainak elérésére irányul. A legjobb munkaközössége­ket e verseny kritériumai alapján az elért legmagasabb hektárhozam sze­rint Jutalmazzák majd, de tekintetbe veszik a minőségi követelmények tel­jesítését, valamint az üzemanyag- és egyéb költség megtakarítását. A pénz­jutalmakon kívül a szövetkezetek leg­jobb eredményt elért munkaközössé­gét vándorzászló is megilleti. Az SZFSZ járási bizottsága Rožňa­­ván a tavaszi munkák során a dolgo­zók kezdeményezését igyekszik ser­kenteni, s ezért fokozza tevékenysé­gét a közgazdasági agitáció és propa­ganda szakaszán, aktivizálja a mun­kabiztonsági és egészségvédelmi al­bizottságok, valamint a szociális albi­zottságok tevékenységét, hogy az utóbbiak munkájának javulása a köz­­étkeztetés javulásában és a dolgozók felőli gondoskodás fokozásában mu­tatkozzék meg. Ügyel majd arra is, hogy a szövetkezetekben indított szo­cialista verseny eredményeit rendsze­resen kiértékeljék és a verseny leg­jobb helyezettjeit érdemük szerint ju­talmazzák. A Rimavská Sobota-1 (rimaszomba­ti) járásban az SZFSZ járási szerve komoly gondot fordít az idei termelési feladatok teljesítésének és túlszár­nyalásának megfelelő előkészítésére azáltal, hogy a téli kampány során javította eszmei-politikai tevékenysé­gét. A járásban működő huszonegy szövetkezet 9432 állandó dolgozója közül a szövetkezeti munkaiskolát 3174 tag látogatja. Az egyes előadá­sokon a részvételi arány hetvenhét százalékos. Az oktatásban az idén is­mét megrendezték a traktorosok to­vábbképzését, s ё tanfolyamon 166 traktoros vett részt. A szövetkezeti munkaiskolát felhasználták arra is, hogy keretében a munkabiztonság és az egészségvédelem kérdéseit átve­gyék. Ezeken a tanfolyamokon 1024 dolgozó vett részt. Ugyanígy több mint ezer résztvevője volt a tűzvéde­lemmel kapcsolatos kérdésekről tar­tott Iskolázásnak is. A tél folyamán elvégzett ellenőrzés megállapította, hogy e tanfolyamok megrendezésében a legjobb eredményt a klenoveci, a Hrnčiarske Zálužany-i, a hodejovi (várgedei) és a Gemerský Jablonec-l (almási) szövetkezetek mutatják fel. Az SZFSZ vranovi járási bizottsága legfőbb figyelmét a gabonafélék, a takarmányok és a kapásnövények ter­mesztésére, az állattenyésztés szaka­szén pedig a tejhozam lényeges növe­lésére összpontosítja. Elsőrendű fel­adatának tartja, hogy az idei tervfel­adatok alapján elősegítse a termelés fokozását. Ebben a dolgozók kezde­ményezésének hatékony támogatásá­val kívánja a várt eredményt elérni, amire minden előfeltétel megvan, hi­szen a Februári Győzelem 30. évfor­dulója tiszteletére tett felajánlások értéke csaknem nyolcmillió koronát tesz ki. I- p-Jk bejegyzések tömörsége és kl­­fejező ereje meglepő. A Gombai Állami Gazdaság szocia­lista brigádjainak naplójában való­jában sok érdekes adatot őriznek a lapok. Bejegyzések a 14 szocia­lista brigád létrejöttéről, az elért sikerekről, a teljesített felajánlá­sokról, a benyújtott újítási Javasla­tokról, s az egyes tagok fontosabb cselekedeteiről szólnak, s ezek iga­zát számok és adatok bizonyítják. Valóban eleven krónika ez. Szocialista Brányik Györgynek, az üzemi pártszervezet elnökének az irodá­jában olvasgattam. Minden lapja becsületes, derekas, céltudatos brigádok % munkáról, az elért sikerek fölött érzett őszinte örömről, a kellemes pihenésről és az üdítő, de tartal­mas szórakozásról beszél. A Nový Trh-i (Üjvásári) szarvas­marhafarmon, ahol négy szocia­lista brigád tevékenykedik, egész éven át meghitt légkör uralkodik. Így érezzük ezt, amikor az itt dol­gozó brigádtagokkal Ismerkedünk. Száraz László, aki a négy brigád tevékenységét hangolja össze, több éve dolgozik ezen a részlegen. A szocialista brigádok megalakulása elótt eredményeik szolidabbak vol­tak. A brigádok megalakulása után viszont megváltozott a helyzet. Legelőször is jobban megszervezik a munkát, ügyelnek a takarmányok előkészítésére és értékesítésére. A brigádok tagjai kölcsönösen segí­tik egymást. Nem véletlen tehát a 4920 literes tejhozam. A csütörtöki baromfitelep ezüst­érmes szocialista brigádjának tag­jai többnyire nők. Természetes, hogy a brigádvezető is az, Vizent Klára személyében. Évi vállalásu­kat 160 százalékra teljesítették. Ez sejteti, hogy a brigád tagjai felnő­nek még az Igényes feladatok tel­jesítéséhez is. A gombai sertésfarmon járva Szabó Lajossal a részlegen dolgozó szocialista brigád vezetőjével be­szélgettünk. — A malacnevelés, a nagyüzemi sertéstenyésztés sikerének egyik fontos állomása. Munkánkat ezért úgy végezzük, hogy a gazdaság csak hasznunkat lássa, tudjuk, hogy a kollektíva sikere mindnyá­junkon múlik. A terven felül elválasztott 421 darab malac, a hízósertések napi Harminc esztendővel ezelőtt, 1948 februárjában éles politikai osztályharc nyomán született meg munkásosztá­lyunk történelmi győzelme. A Februári Győzelem nyitotta meg forradalmi jel­legű társadalmi átalakulásunk, a gyor­sabb gazdasági és szociális fejlődés útját. Az elmúlt húrom évtized alatt termelésünk és közgazdaságunk fejlő­désének pozitív eredményei hatottak arra is, hogy teljes mértékű a nők szociális és jogbiztonsága. Az érvényes jogrend szerint a nők a munkában ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a férfiak. A nők számára biztosítottak az olyan munkafeltéte­lek, amelyek a munkafolyamatban való részvételüket teszik lehetővé te­kintettel fiziológiai adottságaikra, szem előtt tartva jelentős társadalmi funkciójukat az anyaság idején, a gyermekek nevelésében és a gyermek felőli gondoskodás terén. Ezt Alkot­mányunk 20. és 27. cikkelye is leszö­gezi. A nők munkafeltételeivel részlete­sen foglalkozik Munkatörvényköny­vünk, amely a nemzeti bizottságok fo­kozott felelősségét feltételezi a nők felőli gondoskodás terén. Ez a köte­lesség elsősorban abban merül ki, hogy a nemzeti bizottságok szabják meg a nők alkalmazásának terveit a népgazdaság arányos fejlesztésének szükségleteivel összhangban és e té­ren hozzájárulnak új munkaalkalmak kialakításához, amelyet körzetükben a nők is betölthetnek. A nők számára alkalmas munka­lehetőségek megteremtésében komoly feladatuk van az egyes szervezetek­nek (tehát a szövetkezeteknek is a mintaalapszabályok 87., valamint a Munkatörvénykönyv 149. §-a szerint). Ezt egyrészt a nők számára megfelelő, nem káros és teljesen biztonságos, a követelményeknek eleget tevő munka­helyek kialakítása, másrészt az olyan intézmények létrehozása és fenntartá-0,68 dekagrammos súlygyarapodá­sa, a tapasztalt állatgondozó sza­vainak igazát bizonyítja. Az odaadó, lelkiismeretes munka fokmérői mindig a terméseredmé­nyek — vallja a szőlészeti részleg vezetője, Mikőczi Blanka. A brigád tagjai 105 százalékos tervteljesíté­sükön kívül arra is büszkék, hogy tagjaik közül ketten eredményesen és aktívan dolgoznak a kerületi racionalizáló brigád szőlészetre méretezett feladatain. Ennek kere­tében öt hektáron megkezdték a talajszint alatti cseppöntözést, s aktívan munkálkodnak a virózis mentes gyors szaporítási progra­mon. Jevgenyij Jevtusenko szovjet köl­tő a közelmúltban így nyilatkozott: „Két egyforma képességű labdarú­gó közül nekem az a kedvesebb, aki nemcsak a képernyőn nézte meg a Karamazov testvéreket, ha­nem elolvasta Dosztojevszkij regé­nyét is“. Kijelentését sportolóknak szánta, de vele szocialista társadal­munk és korunk elevenjére is ta­pintott, amely igényli és feltételezi a művelt, gondolkodó, érdeklődő, magát szüntelenül művelni vágyó embert. szocialista Ebből a társadalmi szükségszerű­ségből kiindulva leszögezhetjük, hogy a Gombai Állami Gazdaság­ban éppen a szocialista brigádok életforma tagjai azok, akik a termelésben el­ért eredményeiken túlmenően — az önművelésben is úttörő szerep­re vállalkoztak. Rendszeres látoga­tói a színházi és egyéb kulturális rendezvényeknek és a könyvtárnak, közösen szerveznek tanulmányi ki­rándulásokat. Közülük többen aktí­van részt vesznek a CSEMADOK helyi szervezetének kultúrmunká­­jában. Az egyes brigádok klubdél­utánok keretében cserélik ki ta­pasztalataikat, sport- és honvédel­mi jellegű vetélkedőket rendeznek. A fiatal brigádtagok többsége szak­mai és politikai vonalon tovább­­képzi magát. A szocialista módon élni, dolgoz­ni és tanulni triptichonjának célja a szocialista embertípus formálása. Ez irányú törekvések segítik elő a szocialista brigádtagok szándékát, amely arra irányul, hogy ne csak anyagilag, htfiem szellemileg is gazdag nép legyünk. sa segíti elő, mely utóbbiak a nők munkáját és a gyermek felőli gondos­kodást könnyítik meg. Gondolunk itt a munkahelyek higiéniai és szociális létesítményeire, valamint az iskola­­köteles korhatárt el nem ért gyerme­kek elhelyezését célzó létesítmények­re ('bölcsődék, óvodák, csecsemőgan­­dozó intézetek stb,). A nők természettől adott fiziológiai különlegessége és szervezetük nem engedi meg, hogy egészségük megká­rosítása nélkül minden olyan munka elvégzésével meg lehetne őket bízni, amelyeket férfiak végeznek. Másrészt pedig akadnak olyan munkaágak, a­­nielyek kedvezőtlenül hatnak a nők generációs képességeire, illetve veszé­lyeztetik a nők egészségét a terhes­ség, illetve az anyaság idején. Az ille­tékes szervek összeállították a nők számára tilos munkák jegyzékét, s en­nek alapján a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium is közzé tette a mezőgazdaság szakaszán nők számá­ra alkalmatlan munkák jegyzékét. Vannak olyan munkák, amelyeknél a tilalom a szülés utáni kilencedik hó­nap végén feloldható. A nők számára két műszak között olyan pihenési időt kell biztosítani, hogy a pihenés esti 22 órakor meg­kezdődhessék. Nemzetközi egyezmé­nyek alapján meghatározták, hogy az G. G. olvasónk levelében rámutat gyermekük válása után bekövetkezett osztatlan közös tulajdon megosztása körüli vitás kérdésekre, és főként arra kér választ, ki jogosult az eset­leges bíróságon kívüli egyezség meg­kötésére, van-e az egyik vagy másik fél szüleinek beleszólási joga? Polgári törvénykönyvünk érvényes rendelkezései szerint a válási ítélet jogerőre emelkedésével megszűnik a felek közti „házastársak osztatlan közös tulajdona“. A házasság tartama alatt a hézastársak által együtt vagy külön-külön szerzett vagyontárgyak a törvény rendelkezése alapján a házas­­társak osztatlan közös tulajdonát ké­pezik. Nem képezik ezen vagyonközösség tárgyát azok a tárgyak és értékek, amelyeket a házatársak mint saját­jukat hozták a házasságba, az olyan tárgyak és értékek, amelyek a házas­ság tartama alatt ajándékozás vagy örökség útján kizárólagos tulajdo­nukba került. Nem számít közös tu­lajdonnak az olyan tárgy sem, amely kizárólag csak az egyik fél személyi használatára vagy hivatása teljesíté­sére szolgál. A jogi gyakorlat szerint a „külön vagyon jellegét“ megtartja az olyan tárgy, amit csere, eladás és vétel út­ján csak a külön vagyoni tárgyakért szerez valamelyik fél. A házasságba bevitt pénzösszeget a válás után akkur lehet külön vagyon­ként visszaigényelni, ha az ilyen pénz­összeg továbbra is megvolt, vagy ha a közösen vett tárgyakba fektették be. Az ilyen esetben amilyen arány­ban értéktelenedik a vásárolt tátgy, ilyen pihenésnek a következő nap to­vábbi hat érájára is ki kell terjednie, mivel a megszakítatlan pihenés rend­szerint tizenkét éráig tart. A nyolc­órás munkaidőt meghatározó törvény alapján tilos a tizennyolc éven aluli nők számára az éjjel végzett munka, s e kérdésben semmiféle kivétel nem engedélyezhető. A tizennyolc évnél idősebb nők esetében korlátolt mér­tékben engedélyezhető bizonyos kivé­tel. Sajnos, ezt a törvényes rendelke­zést a gyakorlatban nem tartják be, s egyre nagyobb mértékben igényel­nek a szervezetek kivételezést. A Munkatörvénykönyv rendelkezései szerint az egyes szervezeteknek más munkára kell a terhes nőket áthelyez­ni, éspedig olyanra, amely számukra megfelelő. Habár elvileg a nőknek is minősítésüknek megfelelő munkát kell biztusítani, megtörténhet, hogy ilyen esetben olyan munkára osztják be, ahol nem érhetnek el a korábbihoz hasonló keresetet. Ezért feltételezik, hogy a nők esetében, akiknek az áthe­lyezés következtében keresetük le­csökken, a betegbiztosítás eszközeiből kiegészítő hozzájárulást adnak. Az ál­lapotos nőket és az egy évnél fiata­labb gyermekek felől gondoskodó nő­ket nem szabad munkahelyükön vagy lakóhelyükön kívül hivatalos útra kül­deni. A szervezet őket csak saját kéré­olyan arányban redukálódik a vissza­térítési igény is. A válás utáii a polgári törvény­­könyv 149. §-a értelmében jogosultak bíróságon kívüli egyezséggel megej­teni a vagyon felosztását. Ha nem tudnak ilyen egyezséget kötni, bármelyikük kérelmére a bíró­ság dönt a lefolytatott bizonyítás alapján. Az egyezségi megoldás lénye­gesen gyorsabb és olcsóbb és ezért ajánlatosabb is. Az ilyen egyezséget gyakran kötik meg a volt házastár­sak ügyvédnél. A volt házastá^sak szülei nem részesei ált. Ilyen eik/ez­­ségnek még akkor sem, ha jelentős mértékben támogatták a volt házas­társakat. A bírósági megosztásnál a bíróság elvben abból indul ki, hogy mindkét félnek egyenlő rész jár. VisszajÄ’ az az összeg, illetve érték, amit a Közös­ből valamelyik különvagyonába fek­tettek be (maradék értékben), kére­lemre megtérítendő, amit a külön va­gyonból fektettek be a közösbe. To­vábbá tekintetbe kell venni a fiatal­korú gyermekek szükségleteit, azt, hogy ki milyen mértékben gondosko­dott a családról és a vagyontárgyak megszerzésében és megtartásában mi­lyen érdemei vannak. A gyermekek­ről és a közös háztartásról való gon­doskodást a közös vagyon megszerzé­se értékelésénél figyelembe kell ven­ni. Az egyezségbe be kell vonni min­den számításba jövő tárgyat és érté­ket, és egyúttal rendezni kell a még rendezetlen adósságokat és kötele­zettségeket. Dr. F. J. sükre helyezheti át. Tilos továbbá az állapotos, illetve az egy évnél fiata­labb gyermekről gondoskodó, esetleg a három évnél fiatalabb gyermek fe­lől gondoskodó egyedülálló nőnek fel­mondani. A szülési szabadságot a tôrvéný ál­talában huszonhat hétben állapítja meg, ami lényegében megfelel annak az időnek, míg a gyermek eléri öthó­napos korát. Ez az intézkedés azzal indokolt, hogy a gyermek ebben a korban feltétlenül igényli a közvetlen és állandó gondoskodást. Ebben az időszakban a nőknek az anyaság ide­jére adott pénzsegélyt biztosítják a törvényben lefektetett feltételek mel­lett. Ugyanígy a terhes nők és az anyák felőli fokozott gondoskodásról szóié törvény értelmében minden szervezet kötelessége az anyának saját kérésére szülési szabadságát a gyermek egy­éves korának eléréséig meghosszabbí­tani. A fizetetten szülési szabadság idejét az eddigi egy évről a gyermek két éves korának eléréséig meghosz­­szabbitották, ami összhangban van az anya ás a gyermek felőli gondoskodás társadalom-politikai követelményeivel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az így előálló gazdasági veszteségeket kellőképpen kiegyensúlyozzák azok az előnyök, amelyeket az anya és a gyer­mek felőli különös gondoskodás je­lent, s a meghosszabbított szülési sza­badság lényegesen csökkenti a bölcső­dék igénylését. A nők jogbiztonságát rendező né­hány alapfontosságú rendelkezést is­mertettük csupán. Bizonyára helyes lenne, ha a nőket érintő összes törvé­nyes rendelkezést mindenütt, mara­déktalanul és következetesen betarta­nák. Mert az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy e téren még számos hiányossággal találkozunk. Dr. MICHAL ĎURDIAK Van abban valami, hogy az ember kicsit a hasán keresztül nézi a világot. Ha ízletes falatokkal sikerül megbékíteni a követelődző gyomrot, jobb a ke­dély, serényebben folyik a munka: Királyfiakarcsán négy esztendeje nyílt meg a szövetkezetben az üzemi konyha, amely egyre népszerűbb lett. Az efsz tagjai és a falu nyugdíjasai szívesen fogyasztják Boráros Katalin, Ko­máromi Mária és a többi ügyes kezű, hozzáértő asszony főztjét. A felvételen azok láthatók, akik mindent megtettek, hogy ízletes falat kerüljön a szö- Cs. L. vetkezeti tagok és a nyugdíjasok tányérjára. (Foto: — tt—i A nők szociális és jogbiztonsága ч

Next

/
Thumbnails
Contents