Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-14 / 2. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. jannár 14. Értékelték a fiatalokat Februárban lesz 3D esztendeje mun­kásosztályunk és dolgozó népünk tör­ténelmi jelentőségű győzelmének. Az 1948 februárjában a reakciós erők fe­lett aratott döntő győzelem alapvető hatalmi fordulatot jelentett a nemzeti ás demokratikus forradalom fejlődésé­ben, s megnyitotta a szocializmus épí­tésének ütját. Az eltelt évtizedek igazolták pár­tunk által vezetett dolgozó népünk döntő lépésének helyességét. Olyan óriási fejlődésnek lehetünk tanúi, a­­melyekről a nehéz években álmodni sem mertünk. Különösen szembetűnő a minden szempontból elmaradt fal­­vaink fejlődése, amely főleg a mező­­gazdaság szocialista átépítésének kö­szönhető. A Februári Győzelem előtt a CSKP politikájának fő célja nemzeteink többségének megnyerése volt. Pártunk nagy figyelmet fordított a parasztság megnyerésére, a munkás-paraszt szö­vetség megszilárdítására. Pártunk ve­zetői tudatában voltak annak, hogy a munkások és a dolgozó földművesek szilárd szövetsége nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Ez a szö­vetség a forradalom adott szakaszában csakis a mezőgazdaság szövetkezete­sítése alapján szilárdulhatott meg, vagyis a mezőgazdaság átszervezése, a szocialista nagyüzemi termelés felté­teleinek megteremtése az egész társa­dalomnak érdeke volt. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak IX. kongresszusa mélyrehatóan foglalkozott a szocialista társadalom felépítésével, vagyis a soron levő fel­adatok megvalósításának módjával. Ekkor még a mezőgazdaság kisterme­lői szintje ellentétben állt az aránylag fejlett, államosított iparral. Határo­zottan érezhető volt, hogy a mezőgaz­daságban meghonosodott kistermelői mód fékezi az ipar fejlődését. Egy­részt mivel a mezőgazdaság sok mun­kaerőt kötött le, nem volt munkaerő­utánpótlása az iparnak, másrészt a mezőgazdasági termelés képtelen volt az ipar részére biztosítani a mezőgaz­daságból származó nyersanyagszük­ségletet. Pártunk tudatában volt an­nak, hogy a szövetkezetek megalakí­tása nemcsak egységes alapot jelent társadalmunk továbbfejlesztése szem­pontjából, hanem egyúttal megcáfolja a szocializmus építése ellenségeinek azon állításait is, hogy fejlett iparral rendelkező országban a mezőgazdaság kollektivizálása nem járhat sikerrel. Az elmúlt évtizedek hűen igazolták, hogy a földmüvesszövetkezetek létre­hozása nemcsak lehetséges, hanem ex jelenti a legelőnyösebb utat földműve­seink boldogulása szempontjából is. A mezőgazdaságunk szocialista át­szervezésének folyamata a CSKP 1949- ben megtartott IX. kongresszusától 1960-ig tartott. 1960-tól 1970-ig meg­szilárdultak, a szövetkezetek, és a fej­lődés üteme meggyorsult. A termelés növelésében és a szocialista nagyüze­mi mezőgazdasági termelés anyagi­­műszaki alapjának építésében az 1970-ig elért eredmények lettek az alapfeltételei annak, hogy kitűzhettük a mezőgazdaság dinamikus fejlődésé­nek feladatait. Szövetkezeteink legutóbbi években elért termelési eredménye igazolják legjobban a közös gazdaságok meg­alakításának helyességét. A nagy hek­tárhozamok elérése, az állatok hasz­nosságának állandó növelése társadal­mi szempontból és a szövetkezetekben dolgozók egyéni boldogoulása szem­pontjából egyaránt lényeges. A szövet­kezetek, mint falvaink legerősebb gaz­dasági szervezetei jelentősen hozzájá­rultak falvaink sokoldalú fejlődéséhez is. A községek arculata összehasonlít­hatatlanul megváltozott a szövetkeze­tek megerősödése éta. Talán a leg­szembetűnőbb az elmúlt évtizedekben épült sok rangos családi ház, amely­nek többsége a szövetkezeti tagoké és a legkorszerűbb berendezésű. Az fel­múlt években többcsaládos emeletes alkásegységek egész sora épült fel falvaínkban. A szövetkezetek nagyban hozzájá­rultak ahhoz is, hogy minden igény­nek megfelelő középületek vannak a községeinkben. Több helyütt a szövet­kezet székházát úgy építették, hogy abban helyet kapjon a nemzeti bizott­ság, könyvtár és más létesítmény. A falvak többségében állami beruházás­sal építettek minden igénynek megfe­lelő iskolát, de „Z“ akcióban is létre­hoztak jónéhányat, amelyhez munká­val és anyagiakkal Is jelentősen hoz­zájárultak a mezőgazdasági üzemek. A szövetkezetek az utóbbi időben sokat tettek az óvodák létesítése terén is. Ez különben érdekük, hiszen sok nő dolgozik a közösben és a tevékenysé­gük sokkal eredményesebb, ha kisko­rú gyerekeik napközben biztonságos helyen vannak. Sok helyütt közétkez­déket is nyitottak, ahol a szövetkezeti tagságon kívül a nyugdíjasok kedvez­ményes áron étkezhetnek. A kulturális élet fellendítése és a dolgozók általános és szakmai nevelé­se céljából minden igénynek megfe­lelő művelődési otthonok épültek, a nemzeti bizottságok összefogásának eredményeként. Több helyütt — főleg ahol szövetkezeti klubok vannak — a függetlenített vezetőt az efsz fizeti. Az ifjúsági klubok száma is gomba módra nő és ez elősegíti a fiatalok művelődési és szórakozási lehetősé­geit. Mivel megvan a lehetőség, ének­karok, táncegyüttesek, zenekarok ala­kultak. Ezeknek a népművészeti együtteseknek fenntartási költségei­hez is jelentősen hozzájárulnak a szö­vetkezetek. Az utóbbi időben egyes községekben tájmúzeumok is létesül­nek, s ennek létrehozását Is elősegíti az efsz. Hasonló a helyzet a sportte­vékenységben is. Vannak községek, ahol nagyon sokoldalú a sporttevé­kenység és a fiatalok különböző sportágakban magasabb osztályokban, sőt az élvonalban Is szerepelnek. Ez sok esetben csak úgy lehetséges, hogy az efsz anyagiakkal segíti a sportszer­vezet tevékenységét. Jónéhány helyen fürdőmedencéket Is létesítettek, ahol biztonságos körülmények között fü­rödhetnek a gyerekek, s ezáltal az úszósport Is fejlődésnek Indult. A kulturális, népművelő és sportte­vékenység nagyarányú kibontakozását jelentősen elősegíti, hogy az elmúlt évtizedek alatt megsokszorozódott az értelmiségiek száma. Régeben alig volt határidőnél hat nappal előbb adta át a Szovjetuniónak. Elkészítésénél a he­gesztők és egyéb szakemberek hiányát társadalmi munkával oldották meg — 1500 érát dolgoztak le. A Hurbanovoi Gimnázium diákját 820 órát dolgoztak le takarítási mun­kák, az új művelődési otthon, a gyer­mek közlekedési játszótér építésében, fák és díszbokrok ültetésében. A Gép­ipari Szakközépiskola tanulói a Kle­ment Gottwald Gyermekjátszótér rend­behozása, az iskolai műhely és labora­tórium javítása során összesen 1816 óra társadalmi munkát végeztek. E- mellett még 13 tonna vashulladékot és 385 kg papírt is gyűjtöttek. A sörgyár fiataljai három újítási ja­vaslatot adtak be, ebből kettő a mun­kakörnyezet javítását, egy pedig az anyagmegtakarítást célozta. A gyer­mekjátszótér építésében 480 óra tár­sadalmi munkát dolgoztak le, 1584 hektoliternyi palacksör töltésével 158 400 koronát eredményező 336 órai munkát végeztek ingyen. A- kolárovoi Vágmenti Gépgyár fia­taljai gyártási folyamatokban 3590 órai társadalmi munkát végeztek, 394 ezer korona értékben. A választási program teljesítésében 1520 órai tár­sadalmi munkát végeztek, három újí­tási javaslattal pedig, illetve ezek kö­zül kettő érvényesítésével 16 ezer ko­rona megtakarítást eredményeztek. A motorkerékpárok szerelésére Ifjúsági munkaközösséget alakítottak, amely a SZISZ II. Kongresszusa Ifjúsági Kol­lektívája címért küzd. A mezőgazdaság szakaszán segítő SZISZ-kollektívák is szép eredménye­ket, értek el. Dicséretet érdemel az imelí, büői, kolárovoi szervezet, vala­mint a Komárnoi ÄG szervezete. A Nová Stráž-i ifjúsági szervezet 125 óra társadalmi munkát végzett" a választási program teljesítésében, és saját kezdeményezésükre emlékművet létesítettek a Nagy Októbert Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulójának tisz­teletére. A tízezer korona értékű em­lékmű az ifjúsági parkban áll. A járás ifjúsági szervezetei szép eredményeket értek el felajánlásaik teljesítésében és ezzel is hozzájárul­nak a népgazdasági feladatok sikeres valóra váltásához. Miriák Ferenc ф Az új esztendőt köszöntő fo­gadásokkal, látogatásokkal kezdő­dött a múlt hét. Karel Hoffmann, a CSKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Mi­loš Jakeš, a CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének póttagja, a KB titkára a csehszlovákiai mezőgaz­dasági dolgozók szakszervezetének küldöttségét fogadta. Méltatták a múlt évi sikereket, majd felvázol­ták az új esztendőben mezőgazda­ságunkra váró feladatokat.. ф Jozef Lenért, a CSKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára fogadta Alojz Kusalík szlovákiai iparügyi minisztert, több más vezető ipari dolgozót és az ipari szakszervezetek szlotáklal bizottságainak elnökeit. Jelentet­ték, hogy a könnyű- és vegyipar tavalyi tervét december 30-ig tel­jesítették és az év végéig 200 millió koronánál nagyobb értékű termé­ket gyártottak terven felül. Jozef Lenárt elvtárs ugyancsak fogadta Miloslav Dočkalt, a CSKP Központi Bizottságának póttagját, a SZISZ Központi Bizottságának elnökét, aki ebben a tisztségében első ízben látogatott Szlovákia fővárosába. ф Josef Nágr, szövetségi mező­­gazdasági és élelmezésügyi minisz­ter újévi nyilatkozatában szólt az idei mezőgazdasági teendőkről. A legfontosabb feladatok között em­lítette, hogy 10,8 millió tonna ga­bonát kell betakarítanunk, növel­jük a felvásárolt vágóállatok és a tej mennyiségét, elegendő jó minő­ségű fehérjedús tömegtakarmányt termeljünk. Az élelmiszeriparban a teljes termelést 4,3, a belföldi pia­ci szállításokat 4,9 százalékkal kell növelnünk. • A Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége tisztelgő lá­togatást tett Gustáv Husák elvtárs­nál, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkáránál, köztársasági el­nöknél. Jaroslav Kožešník akadé­mikus, a CSTA elnöke bemutatta Husák elvtársnak legfelső tudomá­nyos intézményünk újonnan kine­vezett alelnökeit, tudományos tit­kárát és további tagjait, és beszá­molt az elmúlt hét esztendőben végzett munka eredményeiről, Is­merteié az alapvető kutatás céljait. Kiemelte a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájával folytatott sok­oldalú együttműködés nagyfokú hasznosságát az ötéves terv döntő fontosságú feladatainak megoldá­sában. Husák elvtárs beszédében méltatta a tudományos dolgozók tevékenységét és fő feladatként kiemelte a tudományos munka ha­tékonyságának fokozását. • Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Prágában bemutat­kozó látogatáson fogadta Julio Tor­res Vivas venezuelai nagykövetet. Állomáshelyük közeljövőben törté­nő elfoglalásával kapcsolatban mi­niszterelnökünk fogadta Štefan Uhert, hazánk tanzániai és Stani­slav Novotnýt, hazánk bolíviai és perui új nagykövetét. 9 Juan Sanchez Monroe, Kuba új bratíslavai főkonzulja bemutat­kozó látogatást tett Anna Kretová­­nál, a Szlovák Nemzeti Tanács al­­elnökénél. ф A kubai forradalom győzelmé­nek 19. évfordulója alkalmából Pedro W. Luis, a Kubai Köztársa­ság csehszlovákiai nagykövete fo­gadást adott a prágai International Szállóban. ф A CSKP Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a megalakulá­sának 60. évfordulóját ünneplő Ar­gentin Kommunista Pártot. • Köztársasági elnökünk táv­iratban fejezte ki jókívánságait U Ne Winnek, a Burmái Unió Szo­cialista Köztársaság elnökének az ország államünnepe, a független­ség kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából. iaslo emlékezete (A CSEHSZLOVÁK TÜZÉR- ÉS RAKÉTAALAKULATOK NAPJA) A vörös hadsereg 1945 januárjának elején a Visztula és az Odera közötti stratégiai Irányban több frontszaka­szon hatalmas csoportos támadásra készült. A Csehszlovákia területén elő­renyomuló, a 4. Ukrán Fronthoz tar­tozó csapatoknak is csatlakozniuk kel­lett a támadókhoz. A 4. Ukrán Front hadseregének januári támadása kár­páti hadművelet néven vonult be a hadtörténelembe. Az előkészületek már december de­rekán megkezdődtek, amikor a 38. hadseregcsoport erőit fokozatosan északi irányban, Jaslo felé összponto­sították. Köztük volt az I. csehszlovák hadtest, később pedig a Szovjetunió­ban megalakult I. csehszlovák önálló harckocsizó dandár zöme Is. A 90 ki­lométeres felvonulás nehéz feltételek között, télen, többnyire éjszaka, fagy­ban, a Kárpátok havas hegyi terepén történt. A csehszlovák katonák a súlyos kö­rülmények ellenére bebizonyították nagyfokú harcképességüket, fizikai és szellemi szívósságukat. Bajtárslassé­­guk, hősiességük számos tanújelét ad­ták a nehéz viszonyok között. A hadművelet megkezdése előtt ün­nepélyes hangulat honolt az egységek­­csehszlovák hadtest tüzérsége parancs­csehszlovák hadtst tüzérsége parancs­nokának a hadiparancsa világos és buzdító volt: „Abban a megtiszteltetésben része­sültünk, hogy tüzérségi erősítésként részt vegyünk a szovjet népek dicső hadseregének támadásában__Harcba szólítok mindenkit a Csehszlovák Köz­társaság ás népe gyors felszabadítá­sáért. Felszólítalak mindnyájatokat, hogy saját verejtéketekkel csökkent­­sétek az általatok támogatott szovjet hadosztályok gyalogságának vesztesé­geit, s így védjetek meg a csehszlovák tüzérség becsületét és jé hírnevét. Harcra fel!“ A támadás 1945. január 15-én 65 percig tartó hatalmas tüzérségi előké­születtel kezdődött. Hatalmas, pontos, megsemmisítő és nagy lélektani hatá­sú volt. Eredményesen tevékenykedett mind az öt csehszlovák tüzérezred. A támadás hevessége annyira meglepte az ellenséget, hogy képtelen volt na­gyobb ellenállást szervezni. A szovjet csapatok és a csehszlovák páncélosok átkeltek a Wislok folyón és elfoglal­ták az ellenfél második védelmi öve­zetét. A napi feladatot a hadműveleti tervben feltételezettnél előbb teljesí­tették. A tüzérségi támadásban részt vett csehszlovák tüzérség eredménye­sen betöltötte szerepét. Eredményes jasloí tevékenységéért a „jasloi“ megtisztelő címmel tüntet­ték ki a 2., 4. és 5. tüzérezredet. Tü­zéreink eredményes jasloi tevékenysé­gének emlékére január 15-ét a cseh­szlovák tüzér- és rakétacsapatok nap­jaként ünnepeljük. JAN MICATEK A SZISZ Komárnoi (komáromi) Já­** rásl Bizottsága értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett fel­ajánlások teljesítését és a járás fiatal­jainak munkaaktívltását. A komárnoi szlovák tannyelvű gimnázium diákjai a város sportcsarnokának, a röplabda­­pályának és az Iskola környékének csinosításában 1920 óra társadalmi munkát végeztek, a hajógyárban a termelésnek nyújtott segítség kereté­ben 740 órát dolgoztak le. Újra ver­senyt indítottak „a legjobb tanulmá­nyi csoport“ címért, s az Iskola SZISZ-szervezete megalakította az „If­júsági Fényszóró“ törzsét, amely majd rendszeresen ellenőrzi az osztályszer­­vezeteket. A hajógyár fiataljai a 33. számú vontatóhajót ifjúsági hajóvá nyilvání­tották s az ifjúsági munkaközösség a A kongresszusi határozatok megvalósításáért A Szocialista Akadémia Komárnoi (komáromi Járási Bizottsága a közel­múltban értékelte kétéves gazdag te­vékenységét, amellyel hozzájárult a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak megvalósításához. A szervezet fő feladata ugyanis pártunk politikájá­nak, megvalósulása módjainak, for­málnak ismertetése a széles néptöme­gekkel. De hadd nyilatkozzék Oláh József elvtárs, a járást bizottság titkára a konferencia lefolyásáról és az elkö­vetkező Időszakban kitűzött feladatok­ról. A szervezet az elmúlt időszakban maradéktalanul teljesítette feladatait. Mennyiségi és minőségi szempontból nívósabb munkát végzett, különösen a legfőbb szekciókban, például a filozó­fia, a tudományos ateizmus, a tudo­mányos kommunizmus szakterületén, a közgazdasági propagandában, a nemzetközi politika és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a termé­szettudományok területén. Tavaly 1629 előadást rendezett az említett tárgy­körökben. A járási konferencia külön kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tiszteletére rendezett akciókat, melyek keretében 104 előadás, beszélgetés és szeminá­rium valósult meg. Az előadások fő témája a Nagy Október világtörténel­mi jelentősége és a Szovjetunió béke­politikájának méltatása volt. Fő feladatul tűzték ki a tagsági alap javítását, főként képzett fiatalokkal való bővítését, a fiatal előadók politi­kai és szakmai továbbképzését, a szekciók tevékenységének további ki­bontakoztatását, a szemléltető eszkö­zök széles körű alkalmazását, a lakos­ság helyes világnézeti nevelését és a párt politikájának népszerűsítését. A hatodik ötéves terv döntő szaka­szában fontos lesz, hogy a dolgozók széles tömegei megértsék ennek az időszaknak nagy politikai jelentősé­gét. E területen nagyon felelősségtel­jes munka vár a Szocialista Akadémia előadóira, lektoraira. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a maguk részéről nagy mértékben hozzájárulja­nak a XV. pártkongresszus határoza­tainak megvalósításához, a hatodik ötéves terv igényes feladatainak ered­ményes teljesítéséhez. Kolozsi Ernő A szövetkezetek döntően befolyásolják községeink fejlődését közép- vagy főiskolát végzett fal­vaínkban. Napjainkban a nagyobb községekben több mint száz az érett­ségizettek száma és sok magasabb képzettségű értelmiségi él, akik közül legtöbben helyben tevékenykednek. A legszámosabb közülük a műszaki vég­zettségű, akik a már több ezer hektá­ros mezőgazdasági üzem irányítói és a különböző munkálatok elvégzésének szervezői. Falvainkon hadat üzentek a fene­ketlen sárnak, s napjainkban portala­­nított aszfalt-,* betonútakon száguld­hatnak a járművek. Az elmúlt időben gomba módra nőtt a gépkocsik szá­ma, s ma már nem ritkaság az olyan község, ahol több mint száz gépkocsi van a szövetkezeti tagok tulajdoná­ban. A cipősarkok is betonjárdán ko­pognak és a tereket ízlésesen parkosí­tották. A fény már a Februári Győze­lem utáni években beköltözött a laká­­sojtba. Az utóbbi években sok helyütt a kanalizációt oldották meg és beve­zették a gázt is. Az egészségügyi szolgálat szintén nagy lépést tett előre. Korszerű egész­ségügyi rendelőintézetek létesültek, ahol egyre jobb az orvosi ellátás. So­kat javult á közszolgáltatás, bár még ezen a téren vannak tennivalók. A fa­lusi közellátás összehasonlíthatatlan a múlttal. Minden Igénynek megfelelő új üzletek, vendéglátók épültek, ahol a falusi lakosság kényelmesen vásá­rolhat, kellemes körülmények között szórakozhat. Hosszan lehetne még sorolni, mivel gazdagodott a falu az elmúlt 30 esz­tendőben és hogyan változott meg a lakosság világnézeti szemlélete. Ezt talán az tudja a legjobban megállapí­tani, aki ritkán látogat el ugyanabba a községbe. Az látja, hogy a szocia­lizmus építésének aránylag rövid ide­je alatt, hogyan tűnik el a város és a falu közötti különbség. Bátran állít­hatjuk, hogy a falvainkon történt óriási minőségi változásokhoz döntő mértékben hozzájárultak a pártunk IX. kongreszsusa célkitűzéseinek szel­lemében megalakított földmüvesszö­­vetkezetk. TÓTH DEZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents