Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1978. mftrctns M. 12. tv elején mindenütt értékelték a múlt év eredményeit és elkészítették a következő időszak, tervfeladatait, így volt ez a mezőgazdasági üzemekben is. Az irányító és vezető dolgozók elemezték az eltelt időszak eredményeit, és elgondolkodtak az ezeket befolyásoló tényezőkön. Alapvető fontossággal foglalkoztak a sikertelenségek és fogyatékosságok okaival, mégpedig úgy, hogy a hasonló eseteket a jövő időszakban mellőzhessék, megelőzhessék. , Az előzetes értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy a múlt év sikeres volt. A mezőgazdasági dolgozók áldozatkészsége és munkakezdeményezése révén megbirkóztunk azokkal az igényes feladatokkal és nehézségekkel, amelyek az 1855—1976-os kedvezőtlen gazdasági évekből eredtek. Az előzetes mérleg alapján a bruttó mezőgazdasági termelés meghaladta a 80 milliárd korona értéket, ami egyedülálló mezőgazdaságunk történetében,'s a tervhez viszonyítva 1 százalékkal volt több! Az 1976-os évhez viszonyítva a növekedés 3,2 százalékos volt. A növénytermesztés feladatait ugyanakkor csak 99,В százalékra teljesítettük, az állattenyésztésben viszont 1,9 százalékkal túlszárnyaltuk a tervfeladatokat. A Cseh Szocialista Köztársaságban a bruttó mezőgazdasági termelés — as 1976-os évhez viszonyított jobb növénytermelési eredmények jóvoltából 8,9, Szlovákiában pedig 6,1 százalékkal növekedett. A múlt évre különösen az volt jellemző, hogy a tervfeladatoknak megfelelően meggyorsítottuk a növénytermelés fokozását. Az utóbbi bárom év átlagához viszonyítva a növekedés 8,3 százalékos volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait, különösen a növénytermelés gyorsabb ütemű növelése, fejlesztése szakaszán. Ezzel egyúttal nagy lépést tettünk előre a növénytermesztési és az állattenyésztési részlegek közötti aránytalanságBk felszámolásában. A kedvező növénytermelési eredmények eléréséhez elsősorban a gabonafélék és a takarmánynövények jó termése járóit hozzá. A szemesek tervezett terméshozamát négy százalékkal túlszárnyaltuk, s 3.88 tonna átlagos hektáronkénti terméshozamot értünk el. A többéves sikertelenségek után tavaly kedvező eredményeket értünk el a takarmánynövények termelésében. Az össztermés — szárazanyagra átszámítva — a tervezett mennyiséghez viszonyítva 2 millió tonnával (15 százalékkal) volt több. Különösen jó eredményeket értünk el elsősorban a Cseh Szocialista Köztársaságban a silókukorica termesztésében. Pozitívan értékelhetjük a rétek és legelők hozamát Is. Itt meg kell jegyezni, hogy az össztermés ugyan nem érte el a kívánt szintet, de a korábbi évekhez képest a 4,5 tonnás hektárhozam (szénára átszámítva] részben jónak mondható. A tömegtakarmányok minőségével azonban még mindig nem lehetünk elégedettek. Ugyancsak kedvező eredményeket értünk el a cukorrépa-termelésben, főleg a cseb országrészekben. Tavaly a tervezett átlagos terméshozamot egy tonnával túlszárnyaltuk és 82 ezer tonnával több répát vásároltunk fel. Az 1976-os évhez viszonyítva a felvásárlás 2 millió 900 ezer tonnával volt több. Gyengébb eredményeket értünk el a burgonyatermelésben. Az átlagos hektáronkénti terméshozam az 1976. évi 16,4 tonnáról tavaly 15,98 tonnára csökkent! Különösen Szlovákiában maradtak él a kívánt eredményektől, hiszen itt a terméshozam alig érte el a 11,8 tonnát hektáronkénti 1976-os évhez viszonyítva — 72 literrel nőtt a tehenek évi tejelékenysége és elérte a 2885, a szocialista szektorban pedig a 2908 litert. A hízómarhák és a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása ugyanebben az időszakban egyaránt tíz-tiz grammal nőtt, s elérte a 0,75, illetve 0,51 kg-ot. E növekedések ellenére sem lehetünk azonban elégedettek a gazdasági állatok jelenlegi hasznossági fokával. Részben javultak az állatállomány szaporodását befolyásoló minőségi tényezők, növekedett a száz tehénre számított borjúelválasztás, az egy kocára számított malacelválasztás, és csökkent az állatok elhullása. A gazdasági állatok kedvező hasznossága lehetővé tette az áruértékesítési feladatuk egyenletes teljesítését, (10,4%), ebből a kocák számát pedig 24 ezerrel (4,9 %) gyarapították. U- gyancsak növekedett a baromfiak dara bszáma is. Az idei évet Jó előfeltételekkel kezdtük, ez azonban nem vezethet elbizakodáshoz. A mezőgazdasági üzemek év végi elemzései megmutatták azokat a rejtett tartalékokat, amelyeket a múlt évben kevésbé használtunk ki. A vezető dolgozók elsőrendű feladata legyen, hogy feltárják a termelés-fejlesztési lehetőségeket, s kihasználásuk érdekében hathatós intézkedéseket dolgozzanak ki. Az átgondolt és célravezető hozzáállásra elsősorban a hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatai szempontjából van nagy szükség. A mezőgazdasági dolgozóknak az idén arra kell törekedni ük. Természetesen ez egyre nagyobb igényeket támaszt az abraktakarmányszükséglettel, a takarmánykeverékek összetételével stb. szemben. Különösen a küllőidről behozott összetevők jelentik a problémákat, mert az egyre növekvő világpiaci árak jelentősen csökkentik a lehetőségeket. Ezért az idén is minden kiló abraktakarmónynyal ésszerűen kell gazdálkodnunk. Az idei tervfeladatok abból a szempontból is igényesebbek, hogy nem számolhatunk a műszaki-anyagi bázis jelentős fejlesztésével. A rendelkezésre álló eszközök, keretek ugyanis a hatodik ötéves tervidőszakra megszabott színvonalon maradnak. Minőségi változással csak a műtrágya gyártásánál és szállításánál számolhatunk.’ Mezőgazdaságunk előreláthatólag 33 ezer tonnával több hatóanyagbt kap, mint tavaly. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó NPK-hatóanyag mennyiségét hat kilóval növeljük és elérjük a 244 kilót! Ugyancsak növekedik a vegyszerek vásárlásra fordított keret is, de ez lényegében csak a magasabb világpiaci árakat fedezi. A beruházási keret nagyjából megegyezik a múlt évivel. Az idei tervfeladatok teljesítése minden mezőgazdasági dolgozótól, irányító szakembertől megköveteli, hogy sokkal behatóbban foglalkozzon a rejtett tartalékok feltárásával és ezek ésszerű kihasználásával. Erre különösen az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, járások eltérő eredményei köteleznek. E különbségek felszámolása elsősorban az irányítói munka színvonalától függ. Rendkívüli figyelmet kell fordítani nemcsak a tervfeladatok globális kidolgozáséra, de ezeknek az egyes ágazatokra, központokra, kollektívákra és egyénekre való lebontására is. A mezőgazdasági üzemek tervfeladatainak elválaszthatatlan részét képezik a politikai-szervezési és a műszaki-termelési intézkedések, amelyek a termelési feladatok teljesítéséhez, a jobb gazdálkodáshoz, az anyagköltségek csökkentéséhez és végeredményben a termelés hatékonyságának fokozásához vezetnek. A tervfeladatok lebontásánál figyelembe kell venni az ezeket befolyásoló tényezők mélyreható elemzésének eredményeit is. A technikusok, szervezők és irányítók munkáját, a műszaki-szervezési intézkedések hatását, valamint az idénymunkák szervezési ismereteit szintén bírálóan kell elemezni. A tervfeladatok ilyen irányú előkészítése feltétlenül megköveteli, hogy ebbe minél több dolgozó bekapcsolódjon. Köztudott, hogy a feladatok teljesítésének sikeréről emberek döntenek. Ekért a feladatokat beszéljük meg velük a lehető legaprólékosabban, és biztosítsuk a teljesítésükhöz szükséges öszszes előfeltételt. Balia László, a CSKP KB dolgozója Részben pozitív eredményeket értünk el az olajosok termelésében. Az őszi repce tervezett felvásárlását ugyan 10 százalékkal túlteljesítettük, de messze elmaradtunk a többi olajos, elsősorban a mák felvásárlásában. Tekintettel arra, hogy a mák jelentős kiviteli cikk, a lemaradás kórosan hat külkereskedelmünkre. A növénytermesztés további gyenge oldalát a gyümölcs- és zöldségtermelés jelentette. Azzal egyetértünk, hogy a gyümölcs- és a korai zöldségfélék termését károsan befolyásolták a kései tavaszi fagyok. Globálisan a gyümölcstermelésben a lemaradás 25— 30, a zöldségtermelésben 5—7 százalékos volt, amit jelentős mértékben szubjektív tényezők is előidéztek. Ide elsősorban az adás-vételi kapcsolatok és az elosztás problémái tartoztak. Néhány körzetben jó volt a termés paradicsomból, káposztából és más zöldségfélékből. Az elosztó szervezeteknél és az illetékes irányító szerveknél előforduló fogyatékosságok következtében jelentős mennyiségű zöldség kárbaveszett. Az élelmiszeripartól elvárjuk, hogy a jövőben sokkal behatóbban járuljon hozzá a zöldségfélék ésszerű feldolgozásához és elosztásához. Az össztársadalmi érdek — a gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztésének tervezete értelmében — megköveteli az élelmiszeripar és a mezőgazdasági üzemek közötti integrációs viszonyok továbbfejlesztését, elmélyítését. Az állattenyésztés eredményeit is pozitívan értékelhetjük, főleg akkor, ha figyelembe vesszük az 1976-os esztendő gyenge növénytermelését, elsősorban a tömegtakarmányok gyenge hozamát. Hazánkban tavaly — az ügyszólván az egész múlt év folyamán. A jelentősebb állati termékek felvásárlási feladatait nemcsak teljesítettük, de túl is szárnyaltuk. A vágóállatok felvásárlását 100,5 százalékra teljesítettük. A mezőgazdasái üzemek a tervhez viszonyítva tavaly 6B69, az 1976-os évi valósághoz viszonyítva pedig 64 793 tonnával több vágóállatot értékesítettek. Itt szeretném megjegyezni, hogy a sertéshús-értékesítési feladatot 16 ezer 427 tonnává) túlszárnyaltuk, de ugyanakkor 8971 tonnával elmaradtunk a tervezett marhahús-értékesítéstől. A tejfelvásárlás tervét 66 millió 600 ezer literrel, a baromfihús felvásárlását 5584 tonnával, a tojásfelvásárlás tervét pedig 72 millió 200 ezer darabbal túlteljesítettük. Örvendetes, hogy tavaly az 1976-os évi valósághoz viszonyítva 152 millió 500 ezer literrel több tejet vásároltunk fel. Az állati termékek felvásárlásának sikeres teljesítése azt eredményezte, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozatai értelmében tovább javítottuk lakosságunk élelmezését. Erre csak egy példát említenék: tavaly az egy lakosra jutó húsfogyasztás az 1976-os évi valósághoz viszonyítva 1 kilogrammal nŐttl Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a múlt évi áruértékesítési tervfeladatok túlteljesítése nem ment az idei év kiinduló alapjainak rovására. Éppen ellenkezőleg, az idei tervfeladatok teljesítéséhez megfelelő darabszámú állatállománnyal rendelkezünk. A szocialista szektorban tavaly 143 ezerrel (3,3 %) növeltük a szarvasmarha-állományt, ebből 23 ezerrel (1,4 %) a tehénállományt, ugyanakkor a sertésállományt 655 ezerrel hogy minél többet behozzanak abból a lemaradásból, amit az 1976-os kedvezőtlen gazdasági év okozott. E célkitűzés igényessége megmutatkozik az idei évi állami tervben is. A bruttó mezőgazdasági termelést az idén —a tavalyi kedvező évhez viszonyítva — 3,4 százalékkal kell növelni, s elérni a 82 milliárd 980 millió korona értéket. Ezen belül a növénytermelést 5,8, az állattenyésztést pedig 1,3 százalékkal kell növelni. Mindemellett szeretném megjegyeni, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés értéke még így sem éri el a hatodik ötéves tervidőszakra megszabott mutatószámot. A mezőgazdasági árutermelést 3,8 százalékkal kell növelni, s elérni az 52 milliárd 130 millió korona értéket. Itt is van még mintegy 450 millió korona adósságunk. Amint azt a fent említett számadatok is bizonyítják, a fő hangsúlyt ismét a növénytermesztés továbbfejlesztésére fordítjuk. A növekedést elsősorban a gabonafélék termelése eredményezi, ahol az idén 10 millió 800 ezer tonna szemtermés betakarításával számolunk. Ez a múlt évi valósághoz viszonyítva négy százalékos növekedést jelent. Ugyancsak igényes feladatokkal számolunk a cukorrépa és a takarmánynövények termelésében. Az állattenyésztésben a legigényesebb feladatok közé a termelés és az áruértékesítés növelése tartozik. Vágóállatokból például 70 ezer tonnával (4,8%) többet kell felvásárolnunk, mint egy évvel korábban. Az igényesség lényegében abból ered, hogy — tekintettel a szarvasmarha-tenyésztés alacsony intenzitására — a növekvő feladatokat ismét a sertéshústermelés fokozásával tudjuk csak teljesíteni. Az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság kezdeményezésére Salán (Vágseilyén) a kerület cukorrépa-termelő mezőgazdasági üzemeinek vezetőivel, a Járási pártbizottságok és a Járási mezőgazdasági igazgatóságok funkcionáriusaival értekezletet tartottak. A tanácskozásom részt vett Rudolf Vánőo elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője, Štefan Matejčík elvtárs, a kerületi pártbizottság titkára, Jozef Múdroch mérnök, a MÉM növénytermesztési osztályának vezetője, továbbá a tudományos kutatás több neves szakembere és a cukoripar képviseletében a vezérigazgatóság, valamint a cukorgyárak vezetői. laromír Algayer mérnök, a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetője értékelte a kerület cukorrépa-termelő gazdaságainak múlt évi eredményeit, rámutatott a termelés objektív és szubjektív fogyatékosságaira, körvonalazta a cukorrépa-termelés idei — minden eddiginél igényesebb — feladatait. Elismeréssel beszélt azokról a gazdaságokról, amelyek a múlt évi szélsőséges természeti adottságok ellenére cukorrépából jó termésátlagot értek el, azonban elmarasztalta a 143— 200 mázsás átlagos hektárhozamot elérő sereghajtókat, köztük a nitral járás pohranicel szövetkezetét, a bratislaval Járás rusovcel szövetkezetét, a komárnéi járás Bajői Állami Gazdaságát, a topolčanyi járás prašicel szövetkezetét és más gyenge hozamot elérő gazdaságokat. A* beszámolót követő vitában a felszólalóknak úgyszólván mindegyike hangsúlyozta, hogy a cukorrépa-termelésből minél előbb ki kell küszöbölni az ösztönösséget és egyre jobban a tudományosan megalapozott ismeretek és a dolgozók széles rétegeinek alkotó készségén nedvességkészletének a megőrzésére, de ugyanilyen fontosak az ezt követő agrotechnikai műveletek is. Ezért nélkülözhetetlen,, hogy ki-ki a maga szakaszán jobban ügyeljen a sorrakövetkező munkálatok minőségi végzésére. Ez azért Is Időszerű, mert ebben az évben be kell hoznunk az előző két esztendő (1976—77) többezer tonnát kitevő tartozását is. Az elmúlt évtökéletesen, ugyanakkor újabb, korszerűbb gépekre, bőségesebb anyagi-műszaki ellátásra tartottak igényt. Ez megköveteli, hogy a gazdaságok vezetői a közeljövőben a csúcsmunkák előtti időszakban nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók politikai-szakmai felvértezésére, az irányítás nagyon igényes teendői mellett az. ugyanolyan fontos ellenőr-Tanácskoztak a répatermelők Cél az optimális termésátlag elérése alapuló belterjesítésre kell törekedni, mert a termelést csak így lendíthetjük fel és küszöbölhetjük ki az eltérő hozamok okait. Nem véletlen műve, hogy a felszólalók kívánatosnak tartották a termésátlag biztonságát nagyban befolyásoló emberi munka minőségének lényeges Javulását. Hangsúlyozták, hogy a cukorrépa termésátlaga csak akkor javulhat, ha a termelők minden munkaműveletet a maga idejében jó minőségben elvégeznek. Ez azt jelenti, hogy nem szabad megfeledkezni az elővetemény megválasztásáról — s mivel a cukorrépa legideálisabb előveteménye a kalászos gabona —, minél előbb el kell végezni a tarlőhántást, mert ezzel alapot teremthetünk a talaj ben például az elvárt ötven helyett csak harmincöt mázsa nyerscukrot értek el cukorgyáraink hektáronként, mivel a feldolgozásra beszállított répa nem érte el a kívánt cukortartalmat. Ez természetesen nemcsak a kedvezőtlen, szélsőséges Időjárás, hanem sokkal Inkább az emberek mulasztásának a következménye! Ez pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy minden egyes gazdaságban törekedjünk a fogyatékosságok feltárására. A mulasztást mindenekelőtt a gyenge hektárhozamokat elérő gazdaságok követték el, mert helyenként nem használták ki a rendelkezésre állő — a termelés fellendítését elősegítő — eszközöket, s a gépek kezeléséhez nem mindenhol értettek zésrel Itt nem általános ellenőrzésről, hanem naponkénti és munkahelyenkénti aprólékos ellenőrzésről van sző. A répatermesztésben tehát arra kell törekedni, hogy a fajtáknak legkedvezőbb agrotechnikát alkalmazzuk, s az alkotó kezdeményezésre alapozott minőségi emberi munka meghozza az elvárt eredményt. Jó hektárhozamot, megfelelő cukortartalmat csak akkor érhetünk el, ha 95—120 ezer répaegyedet érünk el hektáronként, természetesen az egész termőterületen, kellő elosztásbanl A tanácskozás szervezői nem feledkeztek meg a legjobb termésátlagot elérő mezőgazdasági üzemek társadalmi elismeréséről, kitüntetéséről sem. A kerület 237 répatermelő mezőgazdasági üzeme közül húsz gazdaság oklevelet kapott a kerületi pártbizottság és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság képviselőitől. Megjegyezzük, hogy a kitüntetett gazdaságok mindegyike szövetkezet. Oklevelet kapott egyebek között a diakovcei (deáki), a žiharecl (zsigárdl), a tešedíkovol (peredi), a trebaticei, a selicel, (sókszelőcei), a čalovói (nagymegyeri), a búcsi, a szálkái, az albári és több más arra érdemes szövetkezet. Az alkotó kezdeményezés nagyon jó példájának bizonyult az a nyilatkozat, amelyet a senical Május 9., a Calovoi, a diakovcei és a húll szövetkezet hozott nyilvánosságra a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére. Ez a négy szövetkezet olyan felhívással fordul a kerület répatermelő gazdaságaihoz, hogy tegyenek meg minden lehetőt az Ipari cukorrépa hektárhozamának lényeges növelése érdekében. A felhívás lényege: az öntözetlen parcellákon 500, az Öntözőiteken pedig 700 mázsán felüli átlagos hektárhozamokat érjenek el ipari cukorrépából. Feltételezhető, hogy ezen kezdeményezés a kerület répatermelő munkaközösségeiben termőtalajra talál és a gazdaságok sokasága sorakozik fel a kezdeményezők mögé, s létrehozza a hatékonyabb termelés feltételeit. Ez лет csupán a csatlakozó gazdaságok, hanem egyben társadalmunk érdeke Is. H0KSZA ISTVÁN
