Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-11 / 10. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1978. mftrctns M. 12. tv elején mindenütt értékelték a múlt év eredményeit és elkészítették a következő időszak, tervfeladatait, így volt ez a mezőgazdasági üzemek­ben is. Az irányító és vezető dolgozók elemezték az eltelt időszak eredmé­nyeit, és elgondolkodtak az ezeket be­folyásoló tényezőkön. Alapvető fon­tossággal foglalkoztak a sikertelensé­gek és fogyatékosságok okaival, még­pedig úgy, hogy a hasonló eseteket a jövő időszakban mellőzhessék, meg­előzhessék. , Az előzetes értékelések alapján megállapíthatjuk, hogy a múlt év si­keres volt. A mezőgazdasági dolgozók áldozatkészsége és munkakezdemé­nyezése révén megbirkóztunk azokkal az igényes feladatokkal és nehézsé­gekkel, amelyek az 1855—1976-os ked­vezőtlen gazdasági évekből eredtek. Az előzetes mérleg alapján a bruttó mezőgazdasági termelés meghaladta a 80 milliárd korona értéket, ami egye­dülálló mezőgazdaságunk történeté­ben,'s a tervhez viszonyítva 1 száza­lékkal volt több! Az 1976-os évhez vi­szonyítva a növekedés 3,2 százalékos volt. A növénytermesztés feladatait ugyanakkor csak 99,В százalékra tel­jesítettük, az állattenyésztésben vi­szont 1,9 százalékkal túlszárnyaltuk a tervfeladatokat. A Cseh Szocialista Köztársaságban a bruttó mezőgazdasági termelés — as 1976-os évhez viszonyított jobb nö­vénytermelési eredmények jóvoltából 8,9, Szlovákiában pedig 6,1 százalék­kal növekedett. A múlt évre különösen az volt jel­lemző, hogy a tervfeladatoknak meg­felelően meggyorsítottuk a növényter­melés fokozását. Az utóbbi bárom év átlagához viszonyítva a növekedés 8,3 százalékos volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy sikeresen teljesít­jük a CSKP XV. kongresszusa határo­zatait, különösen a növénytermelés gyorsabb ütemű növelése, fejlesztése szakaszán. Ezzel egyúttal nagy lépést tettünk előre a növénytermesztési és az állattenyésztési részlegek közötti aránytalanságBk felszámolásában. A kedvező növénytermelési eredmé­nyek eléréséhez elsősorban a gabona­félék és a takarmánynövények jó ter­mése járóit hozzá. A szemesek terve­zett terméshozamát négy százalékkal túlszárnyaltuk, s 3.88 tonna átlagos hektáronkénti terméshozamot értünk el. A többéves sikertelenségek után ta­valy kedvező eredményeket értünk el a takarmánynövények termelésében. Az össztermés — szárazanyagra át­számítva — a tervezett mennyiséghez viszonyítva 2 millió tonnával (15 szá­zalékkal) volt több. Különösen jó eredményeket értünk el elsősorban a Cseh Szocialista Köztársaságban a si­lókukorica termesztésében. Pozitívan értékelhetjük a rétek és legelők hoza­mát Is. Itt meg kell jegyezni, hogy az össztermés ugyan nem érte el a kí­vánt szintet, de a korábbi évekhez képest a 4,5 tonnás hektárhozam (szé­nára átszámítva] részben jónak mond­ható. A tömegtakarmányok minőségé­vel azonban még mindig nem lehe­tünk elégedettek. Ugyancsak kedvező eredményeket értünk el a cukorrépa-termelésben, főleg a cseb országrészekben. Tavaly a tervezett átlagos terméshozamot egy tonnával túlszárnyaltuk és 82 ezer tonnával több répát vásároltunk fel. Az 1976-os évhez viszonyítva a felvá­sárlás 2 millió 900 ezer tonnával volt több. Gyengébb eredményeket értünk el a burgonyatermelésben. Az átlagos hek­táronkénti terméshozam az 1976. évi 16,4 tonnáról tavaly 15,98 tonnára csökkent! Különösen Szlovákiában maradtak él a kívánt eredményektől, hiszen itt a terméshozam alig érte el a 11,8 tonnát hektáronkénti 1976-os évhez viszonyítva — 72 liter­rel nőtt a tehenek évi tejelékenysége és elérte a 2885, a szocialista szektor­ban pedig a 2908 litert. A hízómarhák és a hízósertések átlagos napi súly­gyarapodása ugyanebben az időszak­ban egyaránt tíz-tiz grammal nőtt, s elérte a 0,75, illetve 0,51 kg-ot. E növekedések ellenére sem lehetünk azonban elégedettek a gazdasági álla­tok jelenlegi hasznossági fokával. Részben javultak az állatállomány szaporodását befolyásoló minőségi té­nyezők, növekedett a száz tehénre számított borjúelválasztás, az egy ko­cára számított malacelválasztás, és csökkent az állatok elhullása. A gazdasági állatok kedvező hasz­nossága lehetővé tette az áruértékesí­tési feladatuk egyenletes teljesítését, (10,4%), ebből a kocák számát pedig 24 ezerrel (4,9 %) gyarapították. U- gyancsak növekedett a baromfiak da­ra bszáma is. Az idei évet Jó előfeltételekkel kezdtük, ez azonban nem vezethet elbizakodáshoz. A mezőgazdasági üze­mek év végi elemzései megmutatták azokat a rejtett tartalékokat, amelye­ket a múlt évben kevésbé használtunk ki. A vezető dolgozók elsőrendű fel­adata legyen, hogy feltárják a terme­lés-fejlesztési lehetőségeket, s kihasz­nálásuk érdekében hathatós intézke­déseket dolgozzanak ki. Az átgondolt és célravezető hozzáállásra elsősorban a hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatai szempontjából van nagy szükség. A mezőgazdasági dolgozók­nak az idén arra kell törekedni ük. Természetesen ez egyre nagyobb igé­nyeket támaszt az abraktakarmány­szükséglettel, a takarmánykeverékek összetételével stb. szemben. Különö­sen a küllőidről behozott összetevők jelentik a problémákat, mert az egyre növekvő világpiaci árak jelentősen csökkentik a lehetőségeket. Ezért az idén is minden kiló abraktakarmóny­­nyal ésszerűen kell gazdálkodnunk. Az idei tervfeladatok abból a szem­pontból is igényesebbek, hogy nem számolhatunk a műszaki-anyagi bázis jelentős fejlesztésével. A rendelkezés­re álló eszközök, keretek ugyanis a hatodik ötéves tervidőszakra megsza­bott színvonalon maradnak. Minőségi változással csak a műtrágya gyártá­sánál és szállításánál számolhatunk.’ Mezőgazdaságunk előreláthatólag 33 ezer tonnával több hatóanyagbt kap, mint tavaly. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy az egy hektár mezőgazda­­sági földterületre jutó NPK-hatóanyag mennyiségét hat kilóval növeljük és elérjük a 244 kilót! Ugyancsak növe­kedik a vegyszerek vásárlásra fordí­tott keret is, de ez lényegében csak a magasabb világpiaci árakat fedezi. A beruházási keret nagyjából megegye­zik a múlt évivel. Az idei tervfeladatok teljesítése minden mezőgazdasági dolgozótól, irányító szakembertől megköveteli, hogy sokkal behatóbban foglalkozzon a rejtett tartalékok feltárásával és ezek ésszerű kihasználásával. Erre különösen az azonos feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek, járások eltérő eredményei köteleznek. E különbségek felszámolása elsősor­ban az irányítói munka színvonalától függ. Rendkívüli figyelmet kell fordí­tani nemcsak a tervfeladatok globális kidolgozáséra, de ezeknek az egyes ágazatokra, központokra, kollektívák­ra és egyénekre való lebontására is. A mezőgazdasági üzemek tervfelada­tainak elválaszthatatlan részét képe­zik a politikai-szervezési és a műsza­ki-termelési intézkedések, amelyek a termelési feladatok teljesítéséhez, a jobb gazdálkodáshoz, az anyagköltsé­gek csökkentéséhez és végeredmény­ben a termelés hatékonyságának fo­kozásához vezetnek. A tervfeladatok lebontásánál figyelembe kell venni az ezeket befolyásoló tényezők mélyre­ható elemzésének eredményeit is. A technikusok, szervezők és irányítók munkáját, a műszaki-szervezési intéz­kedések hatását, valamint az idény­munkák szervezési ismereteit szintén bírálóan kell elemezni. A tervfelada­tok ilyen irányú előkészítése feltétle­nül megköveteli, hogy ebbe minél több dolgozó bekapcsolódjon. Köztu­dott, hogy a feladatok teljesítésének sikeréről emberek döntenek. Ekért a feladatokat beszéljük meg velük a le­hető legaprólékosabban, és biztosít­suk a teljesítésükhöz szükséges ösz­­szes előfeltételt. Balia László, a CSKP KB dolgozója Részben pozitív eredményeket ér­tünk el az olajosok termelésében. Az őszi repce tervezett felvásárlását ugyan 10 százalékkal túlteljesítettük, de messze elmaradtunk a többi olajos, elsősorban a mák felvásárlásában. Te­kintettel arra, hogy a mák jelentős ki­viteli cikk, a lemaradás kórosan hat külkereskedelmünkre. A növénytermesztés további gyenge oldalát a gyümölcs- és zöldségterme­lés jelentette. Azzal egyetértünk, hogy a gyümölcs- és a korai zöldségfélék termését károsan befolyásolták a ké­sei tavaszi fagyok. Globálisan a gyü­mölcstermelésben a lemaradás 25— 30, a zöldségtermelésben 5—7 száza­lékos volt, amit jelentős mértékben szubjektív tényezők is előidéztek. Ide elsősorban az adás-vételi kapcsolatok és az elosztás problémái tartoztak. Néhány körzetben jó volt a termés paradicsomból, káposztából és más zöldségfélékből. Az elosztó szerveze­teknél és az illetékes irányító szer­veknél előforduló fogyatékosságok következtében jelentős mennyiségű zöldség kárbaveszett. Az élelmiszer­­ipartól elvárjuk, hogy a jövőben sok­kal behatóbban járuljon hozzá a zöld­ségfélék ésszerű feldolgozásához és elosztásához. Az össztársadalmi érdek — a gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztésének tervezete értelmében — megköveteli az élelmiszeripar és a mezőgazdasági üzemek közötti integ­rációs viszonyok továbbfejlesztését, elmélyítését. Az állattenyésztés eredményeit is pozitívan értékelhetjük, főleg akkor, ha figyelembe vesszük az 1976-os esz­tendő gyenge növénytermelését, első­sorban a tömegtakarmányok gyenge hozamát. Hazánkban tavaly — az ügyszólván az egész múlt év folya­mán. A jelentősebb állati termékek felvásárlási feladatait nemcsak telje­sítettük, de túl is szárnyaltuk. A vágó­állatok felvásárlását 100,5 százalékra teljesítettük. A mezőgazdasái üzemek a tervhez viszonyítva tavaly 6B69, az 1976-os évi valósághoz viszonyítva pedig 64 793 tonnával több vágóállatot értékesítettek. Itt szeretném megje­gyezni, hogy a sertéshús-értékesítési feladatot 16 ezer 427 tonnává) túl­szárnyaltuk, de ugyanakkor 8971 ton­nával elmaradtunk a tervezett marha­hús-értékesítéstől. A tejfelvásárlás tervét 66 millió 600 ezer literrel, a ba­romfihús felvásárlását 5584 tonnával, a tojásfelvásárlás tervét pedig 72 mil­lió 200 ezer darabbal túlteljesítettük. Örvendetes, hogy tavaly az 1976-os évi valósághoz viszonyítva 152 millió 500 ezer literrel több tejet vásárol­tunk fel. Az állati termékek felvásárlásának sikeres teljesítése azt eredményezte, hogy a CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatai értelmében tovább javítottuk lakosságunk élelmezését. Erre csak egy példát említenék: tavaly az egy lakosra jutó húsfogyasztás az 1976-os évi valósághoz viszonyítva 1 kilogram­mal nŐttl Pozitívumként kell kiemelni azt is, hogy a múlt évi áruértékesítési terv­feladatok túlteljesítése nem ment az idei év kiinduló alapjainak rovására. Éppen ellenkezőleg, az idei tervfel­adatok teljesítéséhez megfelelő darab­számú állatállománnyal rendelkezünk. A szocialista szektorban tavaly 143 ezerrel (3,3 %) növeltük a szarvas­marha-állományt, ebből 23 ezerrel (1,4 %) a tehénállományt, ugyanak­kor a sertésállományt 655 ezerrel hogy minél többet behozzanak abból a lemaradásból, amit az 1976-os kedve­zőtlen gazdasági év okozott. E célkitűzés igényessége megmutat­kozik az idei évi állami tervben is. A bruttó mezőgazdasági termelést az idén —a tavalyi kedvező évhez vi­szonyítva — 3,4 százalékkal kell nö­velni, s elérni a 82 milliárd 980 millió korona értéket. Ezen belül a növény­­termelést 5,8, az állattenyésztést pedig 1,3 százalékkal kell növelni. Mind­emellett szeretném megjegyeni, hogy a bruttó mezőgazdasági termelés érté­ke még így sem éri el a hatodik öt­éves tervidőszakra megszabott muta­tószámot. A mezőgazdasági áruterme­lést 3,8 százalékkal kell növelni, s el­érni az 52 milliárd 130 millió korona értéket. Itt is van még mintegy 450 millió korona adósságunk. Amint azt a fent említett számadatok is bizonyít­ják, a fő hangsúlyt ismét a növény­­termesztés továbbfejlesztésére fordít­juk. A növekedést elsősorban a gabo­nafélék termelése eredményezi, ahol az idén 10 millió 800 ezer tonna szem­termés betakarításával számolunk. Ez a múlt évi valósághoz viszonyítva négy százalékos növekedést jelent. Ugyancsak igényes feladatokkal szá­molunk a cukorrépa és a takarmány­­növények termelésében. Az állattenyésztésben a legigénye­sebb feladatok közé a termelés és az áruértékesítés növelése tartozik. Vá­góállatokból például 70 ezer tonnával (4,8%) többet kell felvásárolnunk, mint egy évvel korábban. Az igényes­ség lényegében abból ered, hogy — tekintettel a szarvasmarha-tenyésztés alacsony intenzitására — a növekvő feladatokat ismét a sertéshústermelés fokozásával tudjuk csak teljesíteni. Az SZLKP nyugat-szlová­­kiai kerületi bizottsága és a kerületi mezőgazdasági igazgatóság kezdeményezésére Salán (Vágseilyén) a kerület cukorrépa-termelő mezőgazda­­sági üzemeinek vezetőivel, a Já­rási pártbizottságok és a Járási mezőgazdasági igazgatóságok funkcionáriusaival értekezletet tartottak. A tanácskozásom részt vett Rudolf Vánőo elvtárs, az SZLKP KB osztályvezetője, Štefan Ma­­tejčík elvtárs, a kerületi párt­bizottság titkára, Jozef Múdroch mérnök, a MÉM növénytermesz­tési osztályának vezetője, továb­bá a tudományos kutatás több neves szakembere és a cukor­ipar képviseletében a vezérigaz­gatóság, valamint a cukorgyá­rak vezetői. laromír Algayer mérnök, a kerületi mezőgazdasági igazga­tóság vezetője értékelte a kerü­let cukorrépa-termelő gazdasá­gainak múlt évi eredményeit, rámutatott a termelés objektív és szubjektív fogyatékosságaira, körvonalazta a cukorrépa-ter­melés idei — minden eddiginél igényesebb — feladatait. Elismeréssel beszélt azokról a gazdaságokról, amelyek a múlt évi szélsőséges természeti adottságok ellenére cukorrépá­ból jó termésátlagot értek el, azonban elmarasztalta a 143— 200 mázsás átlagos hektárhoza­mot elérő sereghajtókat, köztük a nitral járás pohranicel szövet­kezetét, a bratislaval Járás ru­­sovcel szövetkezetét, a komár­­néi járás Bajői Állami Gazdasá­gát, a topolčanyi járás prašicel szövetkezetét és más gyenge hozamot elérő gazdaságokat. A* beszámolót követő vitában a felszólalóknak úgyszólván mindegyike hangsúlyozta, hogy a cukorrépa-termelésből minél előbb ki kell küszöbölni az ösz­­tönösséget és egyre jobban a tudományosan megalapozott is­meretek és a dolgozók széles rétegeinek alkotó készségén nedvességkészletének a megőr­zésére, de ugyanilyen fontosak az ezt követő agrotechnikai mű­veletek is. Ezért nélkülözhetet­len,, hogy ki-ki a maga szaka­szán jobban ügyeljen a sorra­­következő munkálatok minőségi végzésére. Ez azért Is Időszerű, mert ebben az évben be kell hoznunk az előző két esztendő (1976—77) többezer tonnát ki­tevő tartozását is. Az elmúlt év­tökéletesen, ugyanakkor újabb, korszerűbb gépekre, bőségesebb anyagi-műszaki ellátásra tartot­tak igényt. Ez megköveteli, hogy a gaz­daságok vezetői a közeljövőben a csúcsmunkák előtti időszak­ban nagyobb gondot fordítsa­nak a dolgozók politikai-szak­mai felvértezésére, az irányítás nagyon igényes teendői mellett az. ugyanolyan fontos ellenőr-Tanácskoztak a répatermelők Cél az optimális termésátlag elérése alapuló belterjesítésre kell töre­kedni, mert a termelést csak így lendíthetjük fel és küszö­bölhetjük ki az eltérő hozamok okait. Nem véletlen műve, hogy a felszólalók kívánatosnak tartot­ták a termésátlag biztonságát nagyban befolyásoló emberi munka minőségének lényeges Javulását. Hangsúlyozták, hogy a cukorrépa termésátlaga csak akkor javulhat, ha a termelők minden munkaműveletet a ma­ga idejében jó minőségben elvé­geznek. Ez azt jelenti, hogy nem szabad megfeledkezni az elővetemény megválasztásáról — s mivel a cukorrépa legideá­lisabb előveteménye a kalászos gabona —, minél előbb el kell végezni a tarlőhántást, mert ez­zel alapot teremthetünk a talaj ben például az elvárt ötven he­lyett csak harmincöt mázsa nyerscukrot értek el cukorgyá­raink hektáronként, mivel a fel­dolgozásra beszállított répa nem érte el a kívánt cukortar­talmat. Ez természetesen nem­csak a kedvezőtlen, szélsőséges Időjárás, hanem sokkal Inkább az emberek mulasztásának a következménye! Ez pedig arra figyelmeztet bennünket, hogy minden egyes gazdaságban tö­rekedjünk a fogyatékosságok feltárására. A mulasztást mindenekelőtt a gyenge hektárhozamokat elérő gazdaságok követték el, mert helyenként nem használták ki a rendelkezésre állő — a terme­lés fellendítését elősegítő — eszközöket, s a gépek kezelésé­hez nem mindenhol értettek zésrel Itt nem általános ellen­őrzésről, hanem naponkénti és munkahelyenkénti aprólékos el­lenőrzésről van sző. A répatermesztésben tehát arra kell törekedni, hogy a faj­táknak legkedvezőbb agrotech­nikát alkalmazzuk, s az alkotó kezdeményezésre alapozott mi­nőségi emberi munka meghozza az elvárt eredményt. Jó hektár­­hozamot, megfelelő cukortartal­mat csak akkor érhetünk el, ha 95—120 ezer répaegyedet érünk el hektáronként, természetesen az egész termőterületen, kellő elosztásbanl A tanácskozás szervezői nem feledkeztek meg a legjobb ter­mésátlagot elérő mezőgazdasági üzemek társadalmi elismerésé­ről, kitüntetéséről sem. A kerü­let 237 répatermelő mezőgazda­sági üzeme közül húsz gazda­ság oklevelet kapott a kerületi pártbizottság és a kerületi me­zőgazdasági igazgatóság képvi­selőitől. Megjegyezzük, hogy a kitüntetett gazdaságok mind­egyike szövetkezet. Oklevelet kapott egyebek kö­zött a diakovcei (deáki), a žiha­­recl (zsigárdl), a tešedíkovol (peredi), a trebaticei, a selicel, (sókszelőcei), a čalovói (nagy­megyeri), a búcsi, a szálkái, az albári és több más arra érde­mes szövetkezet. Az alkotó kezdeményezés na­gyon jó példájának bizonyult az a nyilatkozat, amelyet a se­­nical Május 9., a Calovoi, a dia­kovcei és a húll szövetkezet ho­zott nyilvánosságra a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszte­letére. Ez a négy szövetkezet olyan felhívással fordul a kerület ré­patermelő gazdaságaihoz, hogy tegyenek meg minden lehetőt az Ipari cukorrépa hektárhoza­mának lényeges növelése érde­kében. A felhívás lényege: az öntö­­zetlen parcellákon 500, az Öntö­zőiteken pedig 700 mázsán fe­lüli átlagos hektárhozamokat érjenek el ipari cukorrépából. Feltételezhető, hogy ezen kez­deményezés a kerület répater­melő munkaközösségeiben ter­mőtalajra talál és a gazdaságok sokasága sorakozik fel a kezde­ményezők mögé, s létrehozza a hatékonyabb termelés feltéte­leit. Ez лет csupán a csatlako­zó gazdaságok, hanem egyben társadalmunk érdeke Is. H0KSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents