Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
1978. március 11. SZABAD FÜLDMOVES. 13 1 FOGTAK Sokan voltak kíváncsiak arra, milyen meglepetéseket tartogat a Trhové Mýto-i Csehszlovák—Szovjet barátság Efsz-ének zárszámadása. S ez nem véletlen! A kíváncsiságot főleg az váltotta ki, hogy ezúttal három szövetkezet egyesülése folytán született igazi nagygazdaság, négyezerhatszáz hektáros szövetkezet múlt évi gazdálkodásának, eredményeinek felmérése volt napirenden. Az érdeklődést kiváltó okok között szerepel még az is, hogy 1976 utolsó hónapjaiban, amikor küztudatba ment az országos hírnevű topofnikyi (nyárasdi), az ugyancsak élvonalbeli Trhové Mýto-i (vásárúti), valamint az ochradyi (csal lóköz kürti) efsz-ek várható egyesülése, sokan tagadták ennek az egyesülésnek az időszerűségét és többen feltételezték azt is, hogy ez az egyesülés megtorpanáshoz, a közismerten magas színvonalú termelés visszaeséséhez vezet. Vajon kinek az igazát bizonyítja a szövetkezet múlt évi termelésének és gazdálkodásának mérlege? A kételkedőkét? Avagy azokét, akik felismerték a szövetkezetek egyesülésében, a termelés összpontosításában rejlő lehetőségeket? , Egyértelműen hangsúlyozhatjuk, hogy az említett jő hírnevű szövetkezetek egyesülésének sürgetői nem fogtak mellé! Most, amikor sok helyen szinte beteges tünetté vált a feltételezettnél gyengébb termelési eredményeknek a kedvezőtlen időjárással való indoklása, a vásárúti székhellyel működő egyesült szövetkezet nem szorult rá a termelésben tapasztalható fogyatékosságok objektív okokkal való leplezésére. Vajon miért? Talán azért, mert ebben a szövetkezetben nem fordultak elő kisebb-nagyobb fogyatékosságok? Nem! — nem azért! Itt is előfordultak a múlt esztendő folyamán nem kívánatos jelenségek! S ami nagyon dicséretes, azokat nem is tagadják, nyíltan feltárják. Tehát miért is nem kellett hivatkozniuk az objektív tényezők kedvezőtlen hatására? Azért nem, mert arra nem volt semmi szükség! Ebben a szövetkezetben sem a gyakran emlegetett kedvezőtlen időjárás, sem az egyesüléssel jelentkező új gondok és problémák nem vezettek megtorpanáshoz, az előző években elért csúcseredmények csökkenéséhez. Sőt, a termelésben szinte ugrásszerű növekedés tapasztalható. Lássuk csakl — vajon miben nyilvánul ez meg? Elsősorban is abban, hogy a szövetkezet mezőgazdasági nyerstermelése a múlt esztendőben — az előző évhez viszonyítva — tizennyolc és fél százalékkal növekedett; az árutermelés pedig tizenöt százalékos emelkedést mutat. S ez a lényeges különbség rendkívül magas fokú intenzitás mellett jött létre! Hiszen ez a szövetkezet minden hektárnyi mezőgazdasági területen 22 ezer 217 korona értéket termelt, az árutermelése pedig hektáronként 19 ezer 194 korona értéket képvisel. De nem stagnál a munkatermelékenység sémi Az egy dolgozóra eső termelési érték a múlt esztendőben — összehasonlítva az előző évivel — 18 ezer 536 koronával növekedett és meghaladta a 134 ezer 390 koronát! ' Hogy a termelés melyik ágazatában növekedett legjobban az eredmény?! Nem részletezem, mert szinte minden szakaszon figyelemreméltó eredménynövekedés tapasztalható. Tehát ebben a szövetkezetben nincs sajátos módszerekkel futtatott vagy mostohán kezelt ágazat. Persze egy kissé nehéz lenne elsiklani — főleg most, amikor a tejtermelés növelése szinte minden gazdaságban követelménnyé vált — a tejtermelésben jelentkező növekedés felett. A növekedés annál is inkább meglepő, mivel a még külön gazdálkodó szövetkezetek is kiváló tejtermelők voltak, amit az is bizonyít, hogy 1976-ban tehenenként 4488 liter tejet fejtek. S mit gondol kedves olvasóm, vajon a múlt esztendőben 1436 tehén! tartása mellett mennyivel növekedett az egy tehénre eső tejhozam? Pontosan 209 literrel, s az átlag hasznosság, tehát tejhozam 4897 liter volt. Ugye ez nem kicsiség? Az ilyen eredmények bizony tisztelgésre késztetik az embert a munka hősei előtt! Az egyesülés utáni első évben elért kiváló termelési eredményeket általában azzal magyarázzák, hogy már az egyesülés előtt tudták, mit akarnak. A volt önálló szövetkezetek tagságának összeszoklatása nem okozott különösebb gondot, mert valójában soha nem idegenkedtek egymástól. Amit az első évben tehettek az egyesüléssel létrejött kedvezőbb feltételek kihasználásáért, azt megtették. Módosították az üzemirányítás és munkaszervezés régi rendszerét, vagyis az egyesülés pillanatától az irányítás ágazati rendszere dominál. Ogy tűnik, hogy talán ez volt a legfőbb tényező a termelés növelésében és a munkatermelékenység színvonalának emelésében. Ugyanis az üzemszervezés és irányítás ágazati rendszere hozzájárult az egyes munkaszakaszok dolgozói felelősségtudatának elmélyüléséhez; lehetővé tette, hogy a termelési főágazatok és ágazatok vezetői kibontakoztassák kezdeményező készségüket; a mezőgépek csoportos üzemeltetésével létrejöttek szinte az öszszes mezei munkafolyamatok hatékony ellenőrzésének feltételei, s így szemlátomást javult a talajelőkészítés, a növényápolás és a betakarítási munkák minősége. Az állattenyésztési termelésben nem születtek látványos változások. Az állattenyésztés belüzemi összpontosítása és szakosítása még nincs megoldva. A megoldásig még jónéhány istállót át kell alakítani és korszerűsíteni, mert bizony az istállók többsége felett már eljárt az idő. Es mégis növekedett a termelés! Nyilván ezért, mert az egyesítés óta még kiegyensúlyozottabb lett az állományforgó, s így folyamatosabb lett az árutermelés és értékesítés; javult a már egyesítés előtt is színvonalasnak minősült tenyészmunka; s az abraktakarékossági követelményekkel összhangban rendkívüli gondot fordítottak a tápanyagdús tömegtakarmányok termesztésére, a jó minőségű takarmányalap megteremtésére. A múlt évi eredmények ismeretében joggal kérdezhetné a kedves olvasó, vajon milyen célokat tűztek maguk elé a vásárúti egyesült szövetkezet tagjai a hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében? En úgy látom, hogy reálisakat) Igaz ugyan, hogy igényeseket, de teljesíthetőket. Ilyen magas színvonalú termelés mellett nem kis feladat lesz a mezőgazdasági nyerstermelés múlt évi mennyiségének a garantálása. Nem tévedek azonban, ha azt állítom, hogy ennél sokkal bonyolultabb feladat lesz az árutermelés tizenegymillió koronávali gyarapítása. Az utóbbi esetben bizony az árutermék mennyiségének növelése mellett, az egyes termékek minőségének céltudatos javítása, s azáltal az áruforgalmi bevételek lényeges növelése kerül előtérbe. S higgye el kedves olvasó, hogy még ebben az élvonalbeli jó hírnevű szövetkezetben is akad elég javítani való. Tehát léteznek itt is a termelés- és a jövedelemnövelés kihasználatlan lehetőségei. S azokat nem rejtik „vé ka alá“! Hanem nyíltan feltárják. D ö m é n у János elvtárs, a szövetkezet Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke nyíltan beszélt a munkához való hozzáállásban előforduló fogyaté kosságokról. A szövetkezeti tagok is egyetértenek azzal, hogy ha például a tejet — a kifogástalan minősége folytán — mind első minőségi osztályú áruként értékesítenék, csak a tejtermelésből további egymillió koronával növekedne a szövetkezet bevétele. A gyümölcsös és a kertészet pedig kéthárommillió koronával is többet jövedelmezhet, ha nagyobb körültekintés sei küzdenének az almatermést károsító tényezők ellen, s ha betakarításkor jobban ügyelnének a gyümölcs épségére. B e 1 u c z János mérnök az említett lehetőséget még megtetézte, mondván: Ha a raktárterünket opti málisabban kihasználjuk az almatermésünk téli tartósítására, sokkal több almát értékesíthetünk majd a téli és a koratavaszi hónapokban. S ez pedig kifizetődő volna — mondotta —, mert minden kiló almán legalább egy ко гопа ötven fillért nyernénk és százezrekkel is gyarapodhatna a szövet kezet bevétele. Ha egy idegen ember, valamilyen úton-módon becsöppent volna a sző vetkezet zárszámadó közgyűlésére — azokban a percekben, amikor szinte zuhatagként áradt a felsorolt hibák és fogyatékosságok zöme — szentül meg lett volna győződve arról, hogy egy tönk szélén álló gazdaság szócséplő, illetve mesterkélten vádaskodó gyülekezetét látja. Néha bizony csal a látszat. Alaposan megtréfálja az embert! Egyik legnagyobb erénye volt a vásárúti Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz zárszámadó közgyűlésének az, hogy nemcsak merész célokat tűzött a tagság elé, hanem a múlt évi tapasztalatok és tanulságok nyomán nyíltan foglalkozott azokkal a kedve zőtlen jelenségekkel is, amelyek határozott és rugalmas intézkedésekkel megoldásra várnak. Súlyos szavak hangzottak el ezen a közgyűlésen. Sürgették a gépjavító műhelyek munkájának javulását, a raktározott gabona ^lelkiismeretesebb és szaksze rűbb kezelését, a munkaidő jobb ki használását, az elsődleges nyilvántartás javítását, az istállótrágya kezeié sét^k és elosztásának tökéletesítését, a szövetkezeti demokrácia következetesebb érvényesítését, a munkaszervezés színvonalának emelését főleg a növénytermesztésben és a kertészeti ágazatban, s persze szóba körűit az is, hogy időszerű követelménnyé vált a zöldségtermelés gépesítése. A mégoldásra váró problémák ismeretében mit gondol, kedves olva sóm: a vásárúti egyesült szövetkezetben adottak a feltételek az idei nagyon igényes termelési, áruértékesítési és gazdaságfejlesztési tervek teljesítésére? En azt állítom, hogy igen! Mert ahol ilyen nyíltan beszélnek a fogyatékosságokból és a termelésfejlesztési feladatok teljesítésére ilyen hatalmas akaraterő összpontosul, ott a siker nem marad el. PATHÖ KAROLY Több mint 4800 fiter tej tehenenként! A Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon értékelték a tejtermelés szakaszán a múlt évre meghirdetett szocialista munkaverseny eredményeit. A tehenek legjobb — 3865 literes — évi tejelékenységét a trsticei (nádszegi] szövetkezetben érték eh amiért hatezer korona Jutalomban részesültek^ A járás sajnos arról Ismeretes a nyugat-szlovákíai kerületben, hogy itt jóval gyengébb az átlagos évi tejhozam, mint más járásokban. Például a Dunajská Streda-í (dunaszerdahelyi) járásban már közel ötszáz literrel előbb tartanak, ami viszonylag nagy különbség. De a járáson belüli mezőgazdasági üzemek viszonylatában is vannak még tartalékok, hiszen például a selicef (sőkszelőcei) szövetkezetben a tehenek átlagos évi tejelékenysége 3000 liter, sőt vannak ennél még gyengébb eredmények is. A talaj minőségében nem tapasztalhatók nagy különbségek. A takarmány mindenütt megterem, akkor tehát hol kell keresni a fogyatékosságokat? Több mint valószínű, hogy a munkaszervezésben, az emberek hozzáállásában stb. A kedvező eredmények elérésében élen jár Pavlovics László, a mostovái (hidaskürti) szövetkezet tehéngondozója, aki tavaly tizennégy tehén átlagában elérte a 4856 literes évi tejelékenységet. Mindemellett egy liter tej termelésére csak 0,29 kilogramm abraktakarmányt fogyasztott! % . Van ennél azonban még jobb példa is. Kondák Irén a Galántai Állami Gazdaság fejőnője, aki tavaly tizenhárom tehenet látott el, átlagosan 4870 liter tejet fejt tehenenként és literenként mindössze 0,28 kilogramm abrakot használt. Érdekes ellenben az, hogy ez az állami gazdaság több ilyen kiváló fejővel rendelkezik, még is gyenge, sőt néha a leggyengébb fejési átlagot mutatja ki. A fejők közötti különbség esetenként meghaladta a kétezer litert is, ami még rengeteg tartalékra, kiaknázatlan lehetőségre enged következtetni . Az SZLKP Járási Bizottsága is foptos feladatnak tartja a tejhozam fokozását, hiszen a járási pártkonferencián- már két évvel korábban célul tűzték a 3300 literes évi tejelékénység elérését, amit az eddigiek folytán kevés mezőgazdasági üzem teljesített. Az idei év bizonyára jobb lesz mondták sokan. Erre nagy szükség is volna, mert a nyugat-szlovákiai kerületben 1985-ig el kell érni a 4000 literes évi fejési átlagotl A Dunajská Streda-i járás vállalta, hogy eztHÜj színvonalat már 1980-ban eléri, de várható ugyanez a galántai járásban is? Krajcsovics Ferdinánd A Štúrovói (párkányi) Állami Gaz^ daság a Nové Zámky-1 (érsekújvári) Járásban egyike volt azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, ahol szinte állandóan problémákkal, nehézségekkel küszködtek. Így volt ez a hetvenes évek elején is, amikor a gazdaság nem állt szilárd alapokon. A kedvezőtlen helyzet mégmutatkozott a termelési eredményeken Is, amelyek szinte állandóan egy szinten mozogtak. Akkoriban gyakori volt a vezető dolgozók leváltása. Az ú] vezetők sok esetben nem váltották valóra azokat a célkitűzéseket, amelyeket társadalmunk elvárt volna tőlük. 1976-ban szentén új vezető dolgozók kerültek az állami gazdasághoz, akik már nem a hagyományos, rögtönzött keretek között fogtak hozzá a gazdaság fellendítéséhez, továbbfejlesztéséhez. Nem sokkal később — az állami gazdaság megszilárdítása érdekében tervezetet dolgoztak ki, amely négy alapvetően fontos kérdéscsoportot tartalmazott. Bármely termelést ágazat fellendítése szinte lehetetlen elavult termelőeszközökkel. Sajnos, akkoriban az állami gazdaságban ez mindennapos probléma volt. Az elavult, kis teljesítményű gépekkel nehezen tudták — agrotechnikai határidőben — megművelni a termőtalajt. Az állattenyésztés szakaszán elavult, régi istállókban tenyésztették a gazdasági állatokat, ahol a mindennapos munka nehéz fizikai megerőltetést igényelt. Ha ehhez még hozzászámítjuk a gazdaságok nagyarányú szétszórtságát, bizony nehéz beszélni gazdaságos termelésről, az alapeszközök ésszerű kihasználásáról stb. Például 1976 tavaszán még ezer hektár talajt szántottak kukorica alál Az ú] vezetőség ezért elsőrendű feladatnak tatotta a géppark felújítását. Ezt bizonyította az is, hogy az elmúlt két évben 13 millió 500 ezer koronát fordítottak gépek és berendezések vásárlására. Azóta többek között SKODA—180-as erőgépekkel, nagy teljesítményű és teherbírású gépjármüvekkel és egyéb munkagéppel rendelkeznek. Iľgyancsak nagy Jelentőségű volt a ’ lábolna típusú szárítóberendezés és • hozzátartozó raktárhelyiségek kivit elezése. Tavaly például 13 ezer tonna szemtermést szárítottak! A géppark felújításával egyidőben az állattenyésztési termelőalapok korszerűsítéséhez is hozzáfogtak. Többek között 1976-tól egy 540-es tehénfarmot építenek. A korszerű farm átadására minél előbb szükség volna, hiszen Jelenleg egyáltalán nem megfelelő körülmények között tartják az állatokat, aminek következtében az állatok hasznossága elmarad a Járási átlagtól. Az állami gazdaság vezetői — fontossági sorrendben — második feladatként tartják számon a termőterület, a termelőalapok összpontosítását. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a vezetőséget, de az eddigiek folyamán nem történt semmi előrehaladás. A 6845 hektár mezőgazdasági földterületből 6160 hektár a szántó. Nemrégiben még tizennyolc gazdasági udvart tartottak nyílván, s az ezek közötti távolság meghaladta az 50 kilométert! A nagyarányú szétszórtságot a gazdaságok termőterülete is bizonyítja. Így például a Maié Kosihy-i (kiskeszi) gazdaság csak 309, az obidi (ebedi) 1692 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkezik. Amint már említettem, a termőterület rendezése érdekében még nem történt konkrét intézkedés, holott a vezető dolgozók a felsőbb szervekhez Javaslatot nyújtottak be. Csupán néhány gazdaság összpontosítására került sor, ami azonban végeredményben semmi újat nem eredményezett. Az idén nyolc gazdaságot összpontosítottak három termelési központtá. Nem ártana, ha az állami gazdaság termőterületének rendezésével — a' benyújtott Javaslat alapján — a Járás gazdasági szervei minél előbb foglalkoznának, s ennek érdekében konkrét, megvalósítható intézkedéseket dolgoznának ki! A vezetőség további feladatként számol a termelés szerkezetének megváltoztatásával. így az állattenyésztésben már felszámolták a korántsem jövedelmező és gazdaságos tojástermelést, ami a járásban a Dvory nad Žitavou-i (udvardí) Közös Mezőgazdasági Állattenyésztési Vállalat létrehozásával megoldódott. Az állattenyésztést a Jövőben csakis szarvasmarhaéš sertéstenyésztésre szakosítják. A növénytermesztés szakaszán is módosították a termelés szerkezetét. így több (például a szója) növényi kultúra termesztését mellőzték. Elsősorban a szemesek termelése került előtérbe, hiszen a szemes kukoricát másfélezer, az őszi búzát kétezer, a tavaszi árpát pedig nyolcszáz hektáron termesztik. A többi területen takarmány- és ipari növényeket termelnek. A múlt évtől kezdve már a gazdaságokat is szakosították, különösen a növénytermesztés szakaszán, hiszen korábban a „mindenhol mindent“ alapelv szerint termeltek! A vezetőség a munkaszervezés tökéletesítése és az irányítás szilárdítása érdekében is jelentős intézkedéseket dolgozott ki, mert e téren szintén komoly fogyatékosságok fordultak elő. Így többek között kidolgozták a szervezési-, munka- és a személyzeti rendet, a vezetőket konkrét és ellenőrizhető feladatokkal bízták meg, bevezették a belüzemi ellenőrzést, megszilárdították a belüzemi nyilvántartást, a vezetőktől, technikusoktól és a dolgozóktól megkövetelik a technológiai, a költségvetési és a termelési fegyelmet, a bérelszámolást is központilag végzik és így sorolhatnám tovább. Az említett intézkedések bevezetése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaságokban kiküszöböljék a hagyományos nyilvántartás, munkaszervezés, irányítás és bérelszámolás fogyatékosságait. További fontos tényezőként emelhető ki a géppark összpontosítása. Tavaly például az esetek többségében már csoportosan alkalmazták a gépeket, s nagy lépést tettek előre az agrotechnikai határidők betartása szakaszán. Tekintettel arra, hogy az összpontosított géppark javítása, karbantartása problémába ütközik, a közeljövőben egy központi javítóműhelyt építenek. Az elmondottakból megállapíthatjuk, hogy az új vezetőség az állami gazdaság szilárdításán, a termelőalapok felújításén, a termőterület rendezésén és további fontos feladatok valóraváltásán fáradozik. Az eddigi igyekezetüket néhány számadattal szeretnénk igazolni. Kiindulópont-A FELLENDÜLÉS ÚTJÁN ként az 1975-ös év eredményeit választottuk, amelyeket a múlt éviekkel hasonlítottuk össze. Míg 1975-ben az egy hektár mezőgazdasági földterületre jutó bruttó termelés 10 ezer 600 korona volt, addig tavaly már meghaladta a 11 ezer 700 koronát. Az összteljesítmények ugyanebben az időszakban 81 millió 400 ezer koronáról 88 millió 200 ezer, a tiszta jövedelem pedig 4 millió 548 ezer koronáról 5 millió 860 ezer koronára nőtt. Az összehasonlítás azonban nem mutatja a reális valóságot. Ugyanis az 1975-ös évi mérleget a régi vezetőség 17 millió 500 ezer koronával felülértékeltei Hogy ez miben nyilvánult meg? — erre csak egy példát említenék: 1976 március végén a gazdasági állatok súlya sokkal kisebb volt, mint 1975 december végén ... Az állami gazdaság vezetősége az idén az építkezések valőraváltását tartja elsőrendű feladatnak, mert csakis a termelőalapok felújítása, korszerűsítése eredményezhet előrehaladást. Az idén többek között megkezdték a sertéstelep építését. Kezdetben csak egy 3000-es malacneveidét építenek, de távlatilag számolnak egy zárt állományforgóra beállított sertéstelep teljes kivitelezésével. Az idén ezen kívül tovább folytatják a tehénfarm építését. Előreláthatólag az építkezési beruházásokra és a gépek vásárlására 13 millió koronát fordítanak. Reméljük, hogy a járás gazdasági szervei a közeljövőben sokkal behatóbban foglalkoznak az’ állami gazdaságban már évek óta felmerülő problémák megoldásával, mert csakis ezt követően várható a tervfeladatok maradéktalan teljesítése, a társadalmi igényeknek megfelelő gazdaságos és jövedelmező termelés, s ennek további növelése! BARA LÁSZLÓ >
