Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
1978. március 11. SZABAD FÖLDMŰVES 11 nagyvásár , alkalmával több hazai kiállító vállalat képviselőjével elbeszélgettem. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy egy-egy élelmiszeripari vállalat mit tesz a közeljövőben a lakosság ésszerű táplálkozása megteremtésének érdekében és milyen új élelmiszeripari termékekkel gazdagítja a piacot. A Tejipar Bratislavai Vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei az idén is több új terméket mutattak be. Ezek közé elsősorban a „POĽOVNÍK“, „SALAŠ“ és а „ВАСА“ elnevezésű párolt és füstölt sajtféleségek tartoznak, amelyek egyben szlovákiai különlegességekként szerepelnek, ötven százalék zsiradékot tartalmaznak. Ezerr sajtféleségek gyártására — a MILEX n. v. galántaí üzemegységében — az idén kerül sor. A POĽOVNÍK párolt, valamint a „SALAŠ“ (párolt és füstölt) sajt minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, bogy elnyerte az „Arany Salima 78“ kitüntetést. Az új, alacsony kalőriatartalmú termékek közé a 9,5 százalékos zsiradék tartalmú termíx (gyártja a Közép-Szlovákiat Tejgyárak n. v. zvoleni üzemegysége) és a 40 százalékos zsiradék tartalmú „Zemplín“ elnevezésű, könynyen kenhető sajt (gyártja a Kelet- Szlovákiai Tejgyárak n. v. košicei üzemegysége) tartozik. Ugyancsak az újdonságok közé tartozik a 60 százalékos zsiradék tartalmú „Favorit“ és a 70 százalékos zsiradék tartalmú „Karička“ ömlesztett sajtféleség. Ezeket a Kelet-Szlovákiai Tejgyárak n. v. košicei üzemegysége gyártja. A tejipar ezen kfvül számos hagyományos, exportra is kerülő tejterméket mutatott be, mint például a „Kaškaver“, liptói túró, szalagsajt, „Čedar“, eidami sajt, szárított tejféleségek stb. |an Valenta elvtárs, a Tejipar Prágai Vezérigazgatóságának kereskedelmi osztályvezetője is arról tájékoztatott, hogy az idén több újdonsággal gazdagítják a piacot. Ezek közül elsősorban a „Laté“ gyorsan oldódó tejport említette, amely elnyerte az „Arany Salima 78“ kitüntetést. Gyártja a Hradec Kráfove-i Tejélelmezési Ipar n. v. Nový Bydžov-i üzemegysége. Száz gramm tejpor 2014 k]-t (kilojoulet) .tartalmaz. A többi újdonságok közé a „Hermín“ sajt, az alacsony kalória tartalmú és a különbözően ízesített termix termékek, továbbá a pudingporok, vajpástétom, különféle zsiradék tartalmú tejszín és aludtej' stb. tartoznak. Karol Kaiul elvtárs, a Baromfiipar Bratislavai Vezérigazgatóságának osztályvezetője öt új termékről számolt be. Ezek közé két baromfikonzerv („Kurací nárez“ és a „Sendvičové mäso“) és három baromfíkülönlegesség („Hydinovky na opekanie“, „Hydinová roláda“ és a „Hydinová šunka“) tartozik. E termékeket egyrészt a Cíferi Nyugat-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat, másrészt a Košicei Kelet-Szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat üzeme gyártja. A baromfiipar elsőrendű feladatként tartja a pulykahús-termelés, feldolgozás és fogyasztás fokozását. Például azjdén a keletszlovákiai baromfifeldolgozó üzemek kilencszáz, a nyugat-szlovákiaik pedig négyszáz tonna pulykahúsból készülő különlegességeket gyártanak. A baromfihús-fogyasztásban még vannak tartalékaink, hiszen jelenleg — ipari termelésből — az egy lakosra jutó évi mennyiség az ajánlatos ISIS kilogramm fogyasztással szemben csak 10 kilói A baromfiipar további fdntos feladatként tartja számon a (porciózott) baromfi értékesítésének kiszélesítését. E téren már van némi előrehaladás, hiszen tavaly a bevételek mintegy tíz százaléka származott az ilyen árú értékesítéséből. A baromfiipar a közeljövőben mindent elkövet annak érdekében, hogy a porciózott baromfi mennyiségét a kétszeresére növeljék. Ugyancsak kiszélesítik a Bratislavai Unigal példájára a mintaboltokat, s a közeljövőben várhatóan Zvolenban, Banská Bystricá-ban és Košicében nyílik meg hasonló üzlet. A Bratislavai Unigal elsősorban a nagyarányú árúellátás eredményeként tavaly még annak ellenére is, hogy kissé távol esik a főváros központjától 4 millió 500 ezer korona forgalmat ért ell A baromfiipar vezérigazgatósága mindent elkövet annak érdekében, hogy minél több húselárusító boltot ellásson olyan árúválasztékkal, mint amilyen az Unigal mintaboltban található, hozzájárulva ezzel az ízletes és könnyen emészthető baromfihús fogyasztásának szüntelen növeléséhez. A Baromfiipar Prágai Vezérigazga tóságápak képviselői elmondották hogy viszonyaik között is elsőrendű feladatként a porciózott baromfi (fő leg comb és mellhús csonttal vagy csont nélkül, valamint az aprólék! értékesítésének kiszélesítése szerepel, mert ez egyrészt lehetőséget ad a baromfi komplex feldolgozására, másrészt külföldön is egyre keresettebb árucikk. A porciózott baromfi az állatok nagyságához mérten, az aprólék 0,5 kilogrammos csomagolásban kerül az üzletekbe. Oj termékük a „Krušnohor“ baromfiszalámi. Ezt az Észak- Csehországi Baromfifeldolgozó Vállalat pŕíšovicei üzemegysége gyártja. Nagy sikert aratott a kiállításon az „Ä la Losos“ módjára készült pulykahús (mellehúsa csontnélkül) és a feldolgozott hizlalt nyúl. A könnyen emészthető és sok fehérjét tartalmazó nyúlhús-fogyasztás növelése érdekében nem messze Brnótól, Slavkovban nagyüzemi nyúlfarm kialakítása van folyamatban. Vladimír Kozmái mérnök, a Malom- és Sütőipar Bratislavai Vezérigazgatóságának osztályvezetője több új termék gyártásának bevezetéséről és a korábbi termékek gyártásnak fokozásáról tájékoztatott. Az „Arany Salima 78“ versenybe két új termékkel (túrós kalács és a DIA-túrós kalács) neveztek be. Oj termékként szerepel még az „instans“ (forró tejben elkeverve azonnal fogyasztható) darakása. a „Šíravan“ kör alakú szendvics kenyér, a „Bratislavské satôčky“, a „Linecké rezy s ovocnou náplňou“, a „Bardejovské DIA-sucháre“, az „Oranž placičky“ stb. A múlt évben bevezetett Bi-es és Вг-es vitaminokkal gazdagított „Ideál“ tészťaféleségek gyártását is fokozzák. Az idei termelés előreláthatólag eléri a 3000 tonnát. A gyermekek és sportolók körében közkedvelt a zabphely. Ebből tavaly több mint 280 tonnát gyártottak. Tekintettel arra, hogy e termék sok vitamint, tápanyagot tartalmaz, az idén jóval több készül belőle, ezért időszerű lenne szélesebb körű népszerűsítése is. Bratislavában tavaly 1005 tonna „Bevit“ — В-vitaminokkal gazdagított — rozskenyér is készült, ami nagyon vonzotta a vásárlókat. A „Bevit“ kenyér forgalmazásának növelése lehetővé teszi, hogy az idén a fővároson kívül is hozzájussanak. A Malom- és Sütőipar Prágai Vezérigazgatóságának képviseletében Svatoű elvtárs, a Pardubice! Malomgépgyár n. v. kereskedelmi osztályvezetője elmondotta, hogy a malom- és sütőipari termékeknek napjainkban is nagy jelentősége van, hiszen az emberek napi kalória szükségletének mintegy negyven százalékát fedezik. Oj termékként szerepel a papírdobozba csomagolt 415 gramm súlyú „Magyar pörkölt“ konzerv (a húsipartól kapják) és a 250gramm súlyú „Ideál“ tésztaféleség, ami a dolgozó nők otthoni munkáját könnyíti, hiszen csak a tésztát kell megfőzni, a konzervet elég megmelegíteni! Az idén körülbelül 50 tonnányi kerül a piacra, s a lehetőségekhez mérten Szlovákiába is eljut. További újdonság a „Kyjevi kenyér“, az „Inka“ ingtans darakása, az ugyancsak instans kukoricakása, a cukorbetegek részére a kenyérsütéshez szükséges keverék (100 gramm csak 33 gramm cukrot tartalmaz), a „Čajový maslový suchár“, a „Staročeské lievance v prášku“ stb. A Konzerv- és Szeszgyárak Prágai Vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei szintén több termékkel gazdagítják a piacot. Ide tartoznak elsősorban a gyümölcsfélékből és túróból készült gyermektápszerek. Száz gramm 404—435 kj-t, 1,8—3,5 gramm fehérjét, 0,3—0,5 gramm zsiradékot és 23,2—23,4 gramm cukrot tartalmaz. Jelentős a gyermektápszerek C-vitamintartalma is. A Brnói Kémiai Berendezések Kutatóintézetében új gépsort fejlesztettek ki szárított élesztő gyártására. Napi teljesítménye 1,2—1,5 tonna, így remélhetőleg a közeljövőben javul az ellátás. Oj termékként mutatták be a „Cesnex fokhagymasűrltményt. Ennek egynegyedét fokhagymakivonat, a többi részét pedig olaj, só és egyéb kiegészítő alkotja. Gyártja a Brnói Fruta n. v. Ugyancsak ebbe a témakörbe sorolható a „Krenex“ tormasürítmény is, amely hosszú időn keresztül megőrzi eredeti aromáját. Ezt a terméket a Brnói Fruta nv v. mutatta be. További újdonság a „Pomka“ gyümölcslé, amely narancsból, sárgarépából, cukorból, narancsolajból, citromsavból és C-vitaminpótlóból készül. A korábbi gyümölcslékhez viszonyítva több táplálóanyagot és C-vitamint tartalmaz. Egy további újdonság a „Ríja“ szörp, amely fekete és piros ribiszkéből, valamint kis mennyiségű almaléből készül. Gyártja az Olomouci Selikon n. v. A Liko Bratislavai vezérigazgatóságának képviseletében Godovič elvtárs tájékoztatott. A vezérigazgatóság termékfejlesztési osztályán, valamint a termelési és gazdasági egységekben nagy figyelmet fordítanak a termékek választékának bővítésére. Tavaly például harmincöt új termékkel gazdagították a piacot. Ezek közé többek között ötféle gyermektápszer, az „Askona“ és a „Muškát“ szörp, többféle készétel (elsősorban az üzemi étkezdék számára), a Bio-dzsem, különféle levesporok, fagyasztott és keményítőipari termékek stb. tartozik. Az „Arany Salima 78“ versenybe a fekete ribiszkéből készült „Fructus“ szörpkülönlegességgel, ötféle gyermektápszerrel, a Bio-dzsemmel, fagyasztott hús- és zöldségétellel és ötféle „Galaxia“ pudingporral neveztek be. E termékek közül a Liptovský Mikuláš-i Közép-Szlovákiai Konzerv- és Szeszgyárak n. v. terméke, a „Fructus“ szörp elnyerte az „Arany Salima 78“ kitüntetést, a Prešovi Frucona n. v. terméke, a Bio-dzsem pedig elismerő oklevélben részesült. A Liko vezérigazgatóságának hét termelési és gazdasági egységére az idén is igényes feladatok várnak. Ennek bizonyítására csak két példát említenék: 5 milliárd 800 millió korona értékű árútermeléssel és mintegy 200 millió korona értékű exporttal számolnak. Reméljük, hogy a vezérigazgatóság termék-fejlesztési osztálya az idén is több új termékkel," újdonsággal gazdagítja a piacot. Ä Húsipar Prágai Vezérigazgatóságának képviseletében Karel Vašíček elvtárs, a Dél-Morvaországi Húsipari kereskedelmi igazgatójának helyettese tájékoztatott. A húskombinátokban különösen a csomagolt húskészítmények tértékesítésére fordítanak nagy figyelmet. Tavaly például d Dél-Morvaországi Húsipari termelési és gazdasági egységei 3650 tonna csomagolt húskészítményt szállítottak az üzletekbe. Az idén ötezer tonnával számolnak, hiszen a csomagolt húskészítmények nagy sikert arattak a vásárlók körében, mert ízlésüknek megfelelően válogathatnak belőlük. Ezenkívül kisebb csomagolású porciózott és konyhailag már részben előkészített húskészítményekkel is ellátják a ipacot, ami lényegében a dolgozó nők és a kisebb létszámú családok szempontjából előnyös. Az új húskészítmények közé sorolható több száraz szalámi (például a náchodi, sučicei) és kolbász (például a dunai), amelyek az idén kerülnek első ízben piacra. Ugyancsak az új termékek közé sorolható a többféle (český, radyňský, valašský, krokonošský, Junior stb.) szalámi és más (doudlebecké uzenky, ostravské klobásy stb.) húskészítmény. Az új termékek tavaly a 9970 tonna összmennyiségnek mintegy 22,6 százalékát tették ki. Az idén ezt az arányt további két százalékkal szeretnék növelni. A vásárlók ugyancsak megkedvelték a vákuumos eljárással csomagolt húskészítményeket. Az idén többek között többféle szalámi-, kolbász- és szalonnaféleséget szállítanak ilyen csomagolásban az üzletekbe. A húskészítmények minőségével a vásárlók minden bizonnyal elégedettek voltak, hiszen például a Dél-morvaországi Húsipar termelési és gazdasági egységeiben a tervezett 72 minőségi ponttal szemben 73,5 pontot értek el. A Húsipar Bratislavai Vezérigazgatósága szintén több új termékkel gazdagítja a piacot, melyek közül elsősorban a „Javorina“ szalámit és a Dunai kolbászt említhetjük. BARA LÁSZLÓ v LIKO Bratislavai Vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységeinek termekei. JA szerző felvételei) Az élelmiszeripari termékek és gépek seregszemléje Idén a február 15—22 közötti időszakban immár ötödik alkalommal került sor a SALIMA 78 nemzetközi élelmiszeripari nagyvásár megrendezésére. Célja az élelmiszeripari termékek kereskedelme nemzetközi gazdasági együttműködésének elmélyítése volt. A kiállítás hozzájárult az élelmiszeripar hatékonyságának bemutatásához, a lakosság ésszerű táplálkozásának méltatásához és az élelmiszeripari termékek modern csomagolási formáinak népszerűsítéséhez. Lehetőséget nyújtott számtalan szerződés, egyezmény megkötésére is. Az idei nagyvásáron mintegy harmincötezer négyzetméternyi területen harmincnégy (köztük kilenc szocialista) ország több mint hatszázötven vállalata mutatta be termékeit. Az „ARANY SALIMA 78“ versenybe huszonegy ország 224 terméket nevezett be, ebből százhatvannyolc élelmiszeripari termék, a többi gép és berendezés volt. A hazai kiállítók száztizenkilenc élelmiszeripari termékkel és kilenc élelmiszeripari géppel, berendezéssel vettek rész a versenyben. Végeredményben tizennégy (hét hazai) élelmiszeripari termék és tizenhét (négy hazai) műszaki berendezés vitte el a pálmát. A Liptovský Mikuláš-i Közép-Szlovákiai Konzerv- és Szeszgyárak n. v. terméke a „FRUCTUS“ szörpkülönlegesség elnyerte az „ARANY SALIMA 78“ kitüntetést. A MUNKA NEHEZE LEGYEN A GÉPEKÉI A talajjavításban ne „KI MII TUD" alapon Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a növénytermesztés eredményeinek alakulását kizárólagosan a gépek befolyásolhatják. Tény, hogy nagy tartalékaink vannak a munkálatok ésszerűbb szervezésében ás irányításában, de a dolgozók alkotó kezdeményezésének ösztönzésében is. Ez jó) bizonyítja, milyen tág lehetőség kínálkozik a termelőé fellendítésére. Ezért szükséges a talaj termőerejének minden rendelkezésre álló eszközzel való javítása, hiszen belterjes termelés csak az ember és a gép erejének okszerű kihasználásával lehetséges. Szlovákia jelentős területén a talajok termőerejének ésszerű kihasználásában sok problémát okoz a föld szélsőséges savanyúsága, valamint elégtelen szervesanyag-készlete. Ez arra figyelmezteti az illetékeseket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a termőerő fokozására. Elegendő mészanyagot biztosítanak a savanyú talajok semlegesítésére és szervesanyagot abhoz, hogy bővebben teremjen a föld. Ezeknek bedolgozásához azonban speciális gépek és berendezések szükségesek. Az ember puszta akarata ugyanis nem elegendő. Az agrokémiai vizsgálatok arról adtak számot, hogy egyes talajokra nagy adag mész kellene, hiszen helyenként a talaj pH-ja nem több 4,8— 5 értéknél, ami arra is figyelmeztet, hogy a termőföld szélsőséges savanyúsága a termőerő további gyengüléséhez vezetheti Erre a célra természetesen a cukorgyárak közelében felgyülemlett mésziszap is megfelel. Gyakran persze az is probléma, hogy a talajmeszezésre kijelölt mészégetők nem képesek az igények kielégítésére. Ahol pedig optimális az alapanyag mennyisége, ott nincs megfelelő műszaki berendezés a kijuttatásra. Tudomásul kellene végre venni, hogy többezer tonna mésznek kézi erővel való elteregetése ma már időszerűtlen. Az emberről való gondoskodásról tehát nem csupán beszélni kell, hanem ezért tenni is kell egyet-mást. A speciális gépeknek a termelésbe állításával mentesíteni kell az embert minden megterhelő munkát, a mésztrágya Kiteregetésétől is. Nem beszélve arról, hogy a speciális gépek elősegítik a munkatermelékenység lényeges javulását. Itt persze már nem Is arról van szó, hogy a speciális berendezéseket a mezőgazdasági üzemek kapják, hanem mindenekelőtt az agrokémiai vállalatokat kell ezekkel felszerelni. Különben nem nyújtanak mezőgazdaságunknak olyan minőségű szolgáltatást mint kellene. Ki látja ennek a kárát? Természetesen a népgazdaság, mert a termésátlag egy-egy terményből átlagon aluli, ami gátlóan hat az önellátásra. Ha tehát napjainkban a tudományosan megalapozott termelést a legidőszerűbb feladatnak tartjuk, akkor a talaj termőerejének a fokozását se bízzuk a véletlenre, tehát ne „Ki mit tud“ alapon oldjuk meg, mert az ilyen magatartás nemegyszer megbosszulta magát, ezért okulni kellene belőle. Ugyanis nem akkor vagyunk okosak, amikor megállapítjuk a fogyatékosságok okát, hanem mindenekelőtt akkor, ha megelőzzük és elkerüljük az okokat. Az időbeni beavatkozás tehát költségmegtakarítással jár. Helyenként a meszet kényszermegoldásként az amúgy is foghíjas trágyaszóró berendezéssel teregetik el. Ezért az egyik helyre több, a másikra kevesebb kerül. Az egyenetlen elosztás meglátszik a növényeken. Ahová több mész került a kelleténél, azt rendszerint a záporok elmossák és beszennyezik az élővizeket, környezetünket. A talajok termőerejét tehát nem úgy kell javítani, hogy ezzel más területeken esetleg károkat okozzunk, hanem okszerűen, valóban a termésátlag növelése érdekében. (hoksza)
