Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-11 / 10. szám

1978. március 11. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 ^sőszerelö barátom őszülő fejjel beiratkozott az estire. Azért is volt szükség erre, mert a fia kezdett már többet tudni, rrjint ő. — Nagy ám a gyerek — újságolta büszkén —, technikumba jár, s most egy és ugyanazt tanuljuk. Ez a legvic­cesebb. Sőt, mi több, tegnap ugyanaz a számtanpélda volt neki is feladva, ami nekem. S képzeld, hogy lebög­­tem! — A gyerek előtt? — Nem, még az a szerencse. Nem vette észre. — Hogyhogy? — Aludt. Kezdtem odafigyelni. — Na, hogy értsd — mondta —, az atyai szigorból nem engedhet az em­ber, azj. világos. Túl játékos a srác. Nyáron a foci, télen a hoki. Egész nap csak a jeget szántaná a haverok­kal. Hiszen én megértem azt a srácot, hogy nincs kedve odabe ülni, négy fal között, körmölni, könyveket bújni. De ha engedek s nem fogom szorosra a gyeplőt, soha nem lesz ember belőle. Most kell fogni, mert aztán késő. Lá­tom én tegnap is, a srác el van ke­­nődve rettenetesen, sóhajtoz, nyikor­­gatja a széket, rágja a ceruzát. Mon­dom neki: — Mi baj? Nem fűlik hozzá a fo­gad? Mennél, mi? — Apuci — mondja —, igazán se­gíthetnél. — Neked is ez a példa van feladva. — No, ne beszélj — néztem fel az újságból, mert éppen olvastam. — Ezt honnan szeded? jó szórakozás, hasznos időtöltés Vidéki moziaiakban a jelenleg foiyő Falusi filmtavasz. 1978 akciója kere­tében bemutatásra kerülő filmek kö­zül lapunkban már néhányat ismertet­tünk. A filmtavasz műsorán szereplő alkotások a jó szórakozás, a hasznos időtöltés igényének kielégítését teszik lehetővé. A vígjátékok, a derűt és mosolyt árasztó filmkomédiák mindenkor ko­moly vonzerőt gyakarolnak a néző­közönségre. Ilyen az idei falusi film­tavasz keretében bemutatott Hogyan házasították meg a derék legényt cí­mű szovjet-grúz film is. A grúziai fal­vakban sok évvel ezelőtt honos szoká­sokat, az ottani vidéki életformát ele­veníti fel ez a vidám hangvételű film­alkotás. A film főszereplője Ivan Kotorasvill (megszemélyesítője Zurad Kilianidze neves grúz színész) a szóban forgó grúziai falu tisztes polgára nagyon egyhangú, mondhatnánk sivár, igen zárkózott életet él. Egyáltalán semmi­féle hajlandóságot sem mutat a nősü­lésre. Szomszédai, hogy zárkózottsá­gából kizökkentsék, összeesküvést sző­nek. Megegyeznek abban, hogy ezt a szemrevaló. különc legényt összeboro­nálják mégpedig a falu legszebb lá­nyával. Azt ugyan nem sejtették, hogy Ivan titokban éppen ezt a lányt sze­reti. Csakhogy a szomszédok mester­kedésének nem volt semmi foganatja. A vőlegényjelöltet sehogy se tudták rábírni, hogy érzelmeit a számára ki­szemelt leány előtt ki is nyilvánítsa. Így azután, mivel tervük szépszerével nem sikerült, kénytelenek voltak Ivánt erőszakkal megházasítani... Egy másik bemutatásra kerülő film a román parasztság, a román falu több mint fél évszázaddal ezelőtti vi­szonyait vetíti elénk. A román film­— Láttam a matekfüzetedben. Fel van ,adva házi dolinák. — No nézzék csak. Te kutatsz az én dolgaim között? Kajánul pislog, rágja a ceruzát. — Gondoltad, hogy lepuskázod az enyémről, mi? És most pofára estél. SZEBERÉNYI LEHEL: — Apuci, igazán segíthetnél. Neked is csak meg kell ezt csinálni. — Édes fiam — mondtam atyai fö­lényem magasából —, én majd meg­csinálom magamnak, és te is csináld meg szépen magadnak. Szokd csak meg az önállóságot. Az életben nem lesz ott melletted senki, hogy a dol­gaidat helyetted megcsinálja. Hasz­náld csak szépen az eszed. — Apuci, én használom, de irtó ne­héz. gyártás egyik igen figyelemre méltó, mély gondolatokat tartalmazó alkotá­sa ez, az Osztályrész című film. Egy ember életútjának megrajzolásával ad hű képet azokról a megpróbáltatások­ról, amelyek a parasztság jogaiért harcolók osztályrésze volt. Egy parasztlázadásban való részvé­telért kapott tíz esztendős börtönbün­tetésnek letöltése után, valamint az első világháború csatatereit megjárva tér haza szülőfalujába a film főhőse M a n о 1 a h e. Valamikor itt saját földjein gazdálkodott, de a sok éves távoliét után most keserű csalódás fogadja. Távollétében felesége a ve­— Nem akarásnak nyögés a vége, ftam. Az az igazság, hogy a játék van az eszedben. — Látod, milyen vagy. Neked Is meg kell csinálni úgyis. Sajnáltam a gyereket, mert majd­nem sírt. De ha engedek, akkor más­kor is énrám bazlroz. A következetes neveléshez sokszor a könyörtelenség is hozzátartozik. , — Fiam, én embert akarok belőled faragni — szóltam. — Alkudozásnak helye nincs. Míg meg nem csinálod, ott ülSz annál az' asztalnál, értetted? A hangomból hallotta a kölyök, hogy nincs pardon, egy frászt köny nyen kifoghat. Nem is ejtett aztán egy zokszót sem. Megcsinálta a pél dát. Egy órahosszat kotlott fölötte, az igaz, de a végén mégiscsak meglett. Mert okos srác, az anyja mindenit, annak olyan esze van ... Nem azért, mert az én fiam, de ritka, én mon­dom. — S a lebőgéSed? • — Este nekiláttam magam is meg­oldani azt a példát. Nyolckor nekilát­tam, s az anyja mindenit, ott ültem az asztalnál még éjfélkor is. Az isten­nek sem akart sikerülni. Szégyen, nem szégyen, reggelig itt nem ülhe­tek, mondtam. Hát kérlek, négykézláb lopóztam be a fiam szobájába, föl ne ébresszem. Ogy csentem ki táskájából a füzetet. — S lemásoltad? — nevettem. — Mit tehettem mást. A pofámról égett a bőr. De hát meddig üljek ott az asztalnál! Szerencsére a fiam nem látta, tekintélyem így a régi. rejtékkel összeszerzett vagyonát elad­ta. Manolahe, hogy megélhetését biz­tosítsa, a parasztlázadás idején meg­ölt nagybirtokos unokabátyja özvegyé­nél kénytelen munkát vállalni. Sorsát még az is nehezíti, hogy egész kör­nyezete a múlt szomorú eseményeire emlékezteti. Az előbbiekben ismertetett két film teljesen ellentétes tárgyú, hangvételű és koncepciós megoldású film. Viszont mégis van egy közös vonása. Az el­múlt sidők falvainak életét tárják a néző elé okulásként, de a szórakozás igényeinek maradéktalan kielégítésé­re törekedve. —ben — Fazekas Mihály 150 évvel ezelőtt, 1828-ban halt meg Fazekas Mihály, a „Ludas Ma­tyi“ népszerű írója. Már 18 éves ko­rában beállt katonának. Részt vett a törökök elleni háborúban, majd tizen­négy évi katonáskodás után hazatért Debrecenbe, ahol természettudumány­­nyal és költészettel foglalkozott. Mint szenvedélyes botanikus, az el­ső magyar tudományos fűvészkönyv szerkesztője volt, s mint gyümölcs­kertész, mint népi kalendáriumok szerkesztője, a polgárosodásért, a ba­bonák ellen küzdött. Lírája is ezt a gyakorlati életbölcsességet, szenvedé­lyesen kertészkedő, gyomlálgató em­berségét tárja elénk, igen megkapóan. Fazekas már katonakorában is írt verseket. Megénekelte a vitézséget, majd versben vett búcsút a katona­élettől. A költemény címe „KATONAI BÚCSCÉNEK“. Híressé azonban a „LCDAS MATYI“ című népies, komikus elbeszélő költeményével vált. Különös tehetsége, népszeretete ragyog Lúdas Tömegkommunikáció ? Amikor arról beszélünk: hogyan jutnak el a nagyvilág hírei, eseményei a dolgozókhoz, gyakran halljuk a kommunikáció szót. Még csak nem is önmagában szokott előfordulni, ha­nem a tömeg-összetételi előtaggal. Ez természetesnek tűnhet, hiszen társadalmunk gondol a tömegek igé­nyeivel, törődik velük. Ebből fakad az is, hogy anyanyelvűnkben lényegesen több ma az olyan összetett sző, a­­melynek előtagja a tömeg. Példa lehet tömegcikk, tömegközlekedés, tömeg­szervezet, tömegméretű, tömegízlés, tömegszükséglet stb. Az előbbi példák azonban különböz­nek a cím összetételétől. A címben a magyar előtaghoz a kommunikáció utólag került. Ez a sző mai nyelvhasz­nálatunkban jövevényszó, vagy leg­alábbis kezd jövevényszóvá válni. Képzőkkel, ragokkal látjuk el, össze­tett szavakat is alkotunk vele. Azt írtuk a címben: tömegkommu­nikáció. Erre a fogalomra van megfe­lelő magyar szavunk is: tömegtájé­koztatás. Kérdés: ugyanazt jelenti-e a két lexikai elem. Ha a tájékoztatás főnevét Idegen szóval fejezem ki, akkor az informá­ció, az informálás a pontos megfele­lője. Mármost az dönti el, használha-Matyijában is. A pompásan gördülő hexameterekben megírt, népies han­gú elbeszélő kültemény egy ősrégi vándormotívumnak francia vagy kö­zép-európai változatát dolgozza fel: a megveretett parasztfiúnak háromszo­ros, dölyfös földesurán állt bosszúját meséli el. A nemesúr eszén túljáró Matyi kalandjainak s alakoskodásai­nak mókás, együttélvező előadása, a polgári pénzszerzés útján elinduló, s ebben megzavart Matyi lélekrajza, a vele szemben álló földesúr fokozódó félelmének szinte drámai ábrázolása a Lúdas Matyit a régibb magyar iro­dalom legjelesebb költői elbeszélésé­vé teszik. A kis elbeszélő költemény lázadó, agyafúrt, népbarát hőse nép­szerűségét illetőleg a népmesék hő­seivel vetekszik, s mindmáig él a nemzet tudatában. Bemutatónak közöljük azt a részt, amelyben Matyit megverik. .........'.Matyit a kastélyba citálják; Lúdjait elhajtják; és a kapu közt he­venyében Otvenet vágnak rá, melyet süvegelve faránál Egy ispán híven számlált, és Döbrögl bőrös Karszékből szemlélt. Matyi így szólt, hogy felereszték: 4 — £n uram, a fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád, S életben megtart, majd megszolgá­lom; azért csak Rójja fel a kapu félfájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!“ Hogy hogyan került bele a „lúdas" jelző a „nagy törvénykönyvbe“, Faze­kas így említi meg: „Feljegyzék a nagy törvénykönyvbe, hogy az ollyan Rossz úton járó kutyafog, mint a mi Matyink volt, Lúdasnak neveződjön: ez hát nem puszta találmány. —“ Tehát Lúdas Matyi így vált népi hőssé és Fazekas a jobbágyság szóra­koztatójává, tanítójává. (rp) tő-e az információ helyett a kommu­nikáció a cím összetételében? Hogy van-e jelentéskülönbség a két idegen eredetű szó között? Az információ a latin műszók közá tartozik, jelentései: 1. „Tájékoztatás, felvilágosítás“, 2. „Értesülés, adat", 3. „A kibernetikában: „berendezésbe jelként betáplált adat; hír“. Így hatá­rozza meg a fogalom tartalmát az Ér­telmező Kéziszótár. A kommunikáció fogalma valóban elsősorban tudományos közlemények­ben, könyvekben használható. Igen fontos az általános nyelvészetben, a nyelvtudományban. Olyan tevékenysé­get jelent, amelyben két vagy több em­ber kölcsönösen közli egymással gon­dolatait. Véleménycserét, kölcsönös tá­jékoztatást értünk rajta, a beszélő és a hallgató szerepe folyamatosan cse­rélődik benne. Ha most arra a kérdésre akarunk válaszolni, hogy melyik jövevénysza­vunk jelentése felel meg inkább a tár­sadalom hírközlő szerveinek munká­jára, akkor csakis az információ az informálás lehet helyes. Informálni valakit annyit tesz, mint hírt közölni vele, tudósítani valamiről. A rádió, a televízió informál tehát. De van erre a tevékenységre magyar sző is! Nevezzük a televíziónkat, saj­tónkat a tömegtájékoztatás eszközei­nek! Egyszerűbben: tájékoztató Intéz­ményeknek, szerveknek. Akár Infor­mációs lehetőségeknek is. De nem szolgálnak ezek kölcsönös tájékozta­tására, hát ne is nevezzük őket tö­megkommunikációs csatornáknak. Nagy János Értékes művészi előadás A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) honismereti köre és a képző­művészet-kedvelők klubja rendezésében Feszty István kitűnő előadást tar­tott „Eeszty Arpád körképétől, Feszty Masa Jókai portréjáig“ címmel. Több mint 100 diakép vetítésével mindenki számára érthető formában mutatta be az előadó Feszty Árpád „körképét“, és annak alakjait, akiket a híres festőművész a martost népről mintázott. Az értékes és közvetlen előadásában Feszty István rámutatott, hogy Feszty Árpád művészetén keresztül az akkori egészségtelen félfeudális rendszert bírálta, s ábrázolásában a parasztság és a földmunkások iránti szeretet árad. * A martosi nép nagyon ragaszkodott Feszty Árpádhoz, és amikor 1914. jú­­niusábán Ögyallán (Hurbanovo) eltemették, a falu egész népe részt vett temetésén, és majdnem 2 méter magas, mezeívirágból font koszorút he­lyeztek sírjára. Feszty Árpád művészetén kívül az előadó, Feszty Árpád lányának, Feszty Masának portré-piűvészetét is bemutatta. Feszty Masa Budapesten él, 83 éves, de még ma is alkot. A majdnem háromórás előadást a nagyszámú közönség végig feszült fi­­gyelemíhel kísérte, s szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. —ers— Mivel szépszerűvel nem sikerült, erőszakkal házasítják meg a nősülésre érett, de bátortalan falusi legényt. Hosszadalmasan erőlködött a tél, jégtörő Mátyás véget vetett télapó birodalmának Foto: —tt— iilllil ГГТТТТ Bodzsár Gyula versei MINDENNAP TÁVOL VAGY mindennap elindulok békülni halott apámmal beteg anyámmal asszonyommal a világgal én falusi emberek parasztok titőda vagyok nehéz örökségük hordozója békülni botlásaimmal bűneimmel hitemmel vereségeimmel apámmal anyámmal asszonyommal a világgal — önmagámmal —­NAPNYUGTA ELŐTT a fák rámdöntik lomha árnyukat magammal cipelem égigérő álmukat. most hogy távol vagy hiányzol szobám üres nélküled csend üli meg helyed súlyos teherként nehezedik rám hiányod hívlak: gyere vissza mindent megbocsájtok IN MEMORIAM (apámnak) már évek óta nem látom az arcod nem hallom a hangod nem érintem a kezed a kertben mégis nap mint nap találkozom veled. *

Next

/
Thumbnails
Contents