Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
1978. március 11. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 ^sőszerelö barátom őszülő fejjel beiratkozott az estire. Azért is volt szükség erre, mert a fia kezdett már többet tudni, rrjint ő. — Nagy ám a gyerek — újságolta büszkén —, technikumba jár, s most egy és ugyanazt tanuljuk. Ez a legviccesebb. Sőt, mi több, tegnap ugyanaz a számtanpélda volt neki is feladva, ami nekem. S képzeld, hogy lebögtem! — A gyerek előtt? — Nem, még az a szerencse. Nem vette észre. — Hogyhogy? — Aludt. Kezdtem odafigyelni. — Na, hogy értsd — mondta —, az atyai szigorból nem engedhet az ember, azj. világos. Túl játékos a srác. Nyáron a foci, télen a hoki. Egész nap csak a jeget szántaná a haverokkal. Hiszen én megértem azt a srácot, hogy nincs kedve odabe ülni, négy fal között, körmölni, könyveket bújni. De ha engedek s nem fogom szorosra a gyeplőt, soha nem lesz ember belőle. Most kell fogni, mert aztán késő. Látom én tegnap is, a srác el van kenődve rettenetesen, sóhajtoz, nyikorgatja a széket, rágja a ceruzát. Mondom neki: — Mi baj? Nem fűlik hozzá a fogad? Mennél, mi? — Apuci — mondja —, igazán segíthetnél. — Neked is ez a példa van feladva. — No, ne beszélj — néztem fel az újságból, mert éppen olvastam. — Ezt honnan szeded? jó szórakozás, hasznos időtöltés Vidéki moziaiakban a jelenleg foiyő Falusi filmtavasz. 1978 akciója keretében bemutatásra kerülő filmek közül lapunkban már néhányat ismertettünk. A filmtavasz műsorán szereplő alkotások a jó szórakozás, a hasznos időtöltés igényének kielégítését teszik lehetővé. A vígjátékok, a derűt és mosolyt árasztó filmkomédiák mindenkor komoly vonzerőt gyakarolnak a nézőközönségre. Ilyen az idei falusi filmtavasz keretében bemutatott Hogyan házasították meg a derék legényt című szovjet-grúz film is. A grúziai falvakban sok évvel ezelőtt honos szokásokat, az ottani vidéki életformát eleveníti fel ez a vidám hangvételű filmalkotás. A film főszereplője Ivan Kotorasvill (megszemélyesítője Zurad Kilianidze neves grúz színész) a szóban forgó grúziai falu tisztes polgára nagyon egyhangú, mondhatnánk sivár, igen zárkózott életet él. Egyáltalán semmiféle hajlandóságot sem mutat a nősülésre. Szomszédai, hogy zárkózottságából kizökkentsék, összeesküvést szőnek. Megegyeznek abban, hogy ezt a szemrevaló. különc legényt összeboronálják mégpedig a falu legszebb lányával. Azt ugyan nem sejtették, hogy Ivan titokban éppen ezt a lányt szereti. Csakhogy a szomszédok mesterkedésének nem volt semmi foganatja. A vőlegényjelöltet sehogy se tudták rábírni, hogy érzelmeit a számára kiszemelt leány előtt ki is nyilvánítsa. Így azután, mivel tervük szépszerével nem sikerült, kénytelenek voltak Ivánt erőszakkal megházasítani... Egy másik bemutatásra kerülő film a román parasztság, a román falu több mint fél évszázaddal ezelőtti viszonyait vetíti elénk. A román film— Láttam a matekfüzetedben. Fel van ,adva házi dolinák. — No nézzék csak. Te kutatsz az én dolgaim között? Kajánul pislog, rágja a ceruzát. — Gondoltad, hogy lepuskázod az enyémről, mi? És most pofára estél. SZEBERÉNYI LEHEL: — Apuci, igazán segíthetnél. Neked is csak meg kell ezt csinálni. — Édes fiam — mondtam atyai fölényem magasából —, én majd megcsinálom magamnak, és te is csináld meg szépen magadnak. Szokd csak meg az önállóságot. Az életben nem lesz ott melletted senki, hogy a dolgaidat helyetted megcsinálja. Használd csak szépen az eszed. — Apuci, én használom, de irtó nehéz. gyártás egyik igen figyelemre méltó, mély gondolatokat tartalmazó alkotása ez, az Osztályrész című film. Egy ember életútjának megrajzolásával ad hű képet azokról a megpróbáltatásokról, amelyek a parasztság jogaiért harcolók osztályrésze volt. Egy parasztlázadásban való részvételért kapott tíz esztendős börtönbüntetésnek letöltése után, valamint az első világháború csatatereit megjárva tér haza szülőfalujába a film főhőse M a n о 1 a h e. Valamikor itt saját földjein gazdálkodott, de a sok éves távoliét után most keserű csalódás fogadja. Távollétében felesége a ve— Nem akarásnak nyögés a vége, ftam. Az az igazság, hogy a játék van az eszedben. — Látod, milyen vagy. Neked Is meg kell csinálni úgyis. Sajnáltam a gyereket, mert majdnem sírt. De ha engedek, akkor máskor is énrám bazlroz. A következetes neveléshez sokszor a könyörtelenség is hozzátartozik. , — Fiam, én embert akarok belőled faragni — szóltam. — Alkudozásnak helye nincs. Míg meg nem csinálod, ott ülSz annál az' asztalnál, értetted? A hangomból hallotta a kölyök, hogy nincs pardon, egy frászt köny nyen kifoghat. Nem is ejtett aztán egy zokszót sem. Megcsinálta a pél dát. Egy órahosszat kotlott fölötte, az igaz, de a végén mégiscsak meglett. Mert okos srác, az anyja mindenit, annak olyan esze van ... Nem azért, mert az én fiam, de ritka, én mondom. — S a lebőgéSed? • — Este nekiláttam magam is megoldani azt a példát. Nyolckor nekiláttam, s az anyja mindenit, ott ültem az asztalnál még éjfélkor is. Az istennek sem akart sikerülni. Szégyen, nem szégyen, reggelig itt nem ülhetek, mondtam. Hát kérlek, négykézláb lopóztam be a fiam szobájába, föl ne ébresszem. Ogy csentem ki táskájából a füzetet. — S lemásoltad? — nevettem. — Mit tehettem mást. A pofámról égett a bőr. De hát meddig üljek ott az asztalnál! Szerencsére a fiam nem látta, tekintélyem így a régi. rejtékkel összeszerzett vagyonát eladta. Manolahe, hogy megélhetését biztosítsa, a parasztlázadás idején megölt nagybirtokos unokabátyja özvegyénél kénytelen munkát vállalni. Sorsát még az is nehezíti, hogy egész környezete a múlt szomorú eseményeire emlékezteti. Az előbbiekben ismertetett két film teljesen ellentétes tárgyú, hangvételű és koncepciós megoldású film. Viszont mégis van egy közös vonása. Az elmúlt sidők falvainak életét tárják a néző elé okulásként, de a szórakozás igényeinek maradéktalan kielégítésére törekedve. —ben — Fazekas Mihály 150 évvel ezelőtt, 1828-ban halt meg Fazekas Mihály, a „Ludas Matyi“ népszerű írója. Már 18 éves korában beállt katonának. Részt vett a törökök elleni háborúban, majd tizennégy évi katonáskodás után hazatért Debrecenbe, ahol természettudumánynyal és költészettel foglalkozott. Mint szenvedélyes botanikus, az első magyar tudományos fűvészkönyv szerkesztője volt, s mint gyümölcskertész, mint népi kalendáriumok szerkesztője, a polgárosodásért, a babonák ellen küzdött. Lírája is ezt a gyakorlati életbölcsességet, szenvedélyesen kertészkedő, gyomlálgató emberségét tárja elénk, igen megkapóan. Fazekas már katonakorában is írt verseket. Megénekelte a vitézséget, majd versben vett búcsút a katonaélettől. A költemény címe „KATONAI BÚCSCÉNEK“. Híressé azonban a „LCDAS MATYI“ című népies, komikus elbeszélő költeményével vált. Különös tehetsége, népszeretete ragyog Lúdas Tömegkommunikáció ? Amikor arról beszélünk: hogyan jutnak el a nagyvilág hírei, eseményei a dolgozókhoz, gyakran halljuk a kommunikáció szót. Még csak nem is önmagában szokott előfordulni, hanem a tömeg-összetételi előtaggal. Ez természetesnek tűnhet, hiszen társadalmunk gondol a tömegek igényeivel, törődik velük. Ebből fakad az is, hogy anyanyelvűnkben lényegesen több ma az olyan összetett sző, amelynek előtagja a tömeg. Példa lehet tömegcikk, tömegközlekedés, tömegszervezet, tömegméretű, tömegízlés, tömegszükséglet stb. Az előbbi példák azonban különböznek a cím összetételétől. A címben a magyar előtaghoz a kommunikáció utólag került. Ez a sző mai nyelvhasználatunkban jövevényszó, vagy legalábbis kezd jövevényszóvá válni. Képzőkkel, ragokkal látjuk el, összetett szavakat is alkotunk vele. Azt írtuk a címben: tömegkommunikáció. Erre a fogalomra van megfelelő magyar szavunk is: tömegtájékoztatás. Kérdés: ugyanazt jelenti-e a két lexikai elem. Ha a tájékoztatás főnevét Idegen szóval fejezem ki, akkor az információ, az informálás a pontos megfelelője. Mármost az dönti el, használha-Matyijában is. A pompásan gördülő hexameterekben megírt, népies hangú elbeszélő kültemény egy ősrégi vándormotívumnak francia vagy közép-európai változatát dolgozza fel: a megveretett parasztfiúnak háromszoros, dölyfös földesurán állt bosszúját meséli el. A nemesúr eszén túljáró Matyi kalandjainak s alakoskodásainak mókás, együttélvező előadása, a polgári pénzszerzés útján elinduló, s ebben megzavart Matyi lélekrajza, a vele szemben álló földesúr fokozódó félelmének szinte drámai ábrázolása a Lúdas Matyit a régibb magyar irodalom legjelesebb költői elbeszélésévé teszik. A kis elbeszélő költemény lázadó, agyafúrt, népbarát hőse népszerűségét illetőleg a népmesék hőseivel vetekszik, s mindmáig él a nemzet tudatában. Bemutatónak közöljük azt a részt, amelyben Matyit megverik. .........'.Matyit a kastélyba citálják; Lúdjait elhajtják; és a kapu közt hevenyében Otvenet vágnak rá, melyet süvegelve faránál Egy ispán híven számlált, és Döbrögl bőrös Karszékből szemlélt. Matyi így szólt, hogy felereszték: 4 — £n uram, a fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád, S életben megtart, majd megszolgálom; azért csak Rójja fel a kapu félfájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!“ Hogy hogyan került bele a „lúdas" jelző a „nagy törvénykönyvbe“, Fazekas így említi meg: „Feljegyzék a nagy törvénykönyvbe, hogy az ollyan Rossz úton járó kutyafog, mint a mi Matyink volt, Lúdasnak neveződjön: ez hát nem puszta találmány. —“ Tehát Lúdas Matyi így vált népi hőssé és Fazekas a jobbágyság szórakoztatójává, tanítójává. (rp) tő-e az információ helyett a kommunikáció a cím összetételében? Hogy van-e jelentéskülönbség a két idegen eredetű szó között? Az információ a latin műszók közá tartozik, jelentései: 1. „Tájékoztatás, felvilágosítás“, 2. „Értesülés, adat", 3. „A kibernetikában: „berendezésbe jelként betáplált adat; hír“. Így határozza meg a fogalom tartalmát az Értelmező Kéziszótár. A kommunikáció fogalma valóban elsősorban tudományos közleményekben, könyvekben használható. Igen fontos az általános nyelvészetben, a nyelvtudományban. Olyan tevékenységet jelent, amelyben két vagy több ember kölcsönösen közli egymással gondolatait. Véleménycserét, kölcsönös tájékoztatást értünk rajta, a beszélő és a hallgató szerepe folyamatosan cserélődik benne. Ha most arra a kérdésre akarunk válaszolni, hogy melyik jövevényszavunk jelentése felel meg inkább a társadalom hírközlő szerveinek munkájára, akkor csakis az információ az informálás lehet helyes. Informálni valakit annyit tesz, mint hírt közölni vele, tudósítani valamiről. A rádió, a televízió informál tehát. De van erre a tevékenységre magyar sző is! Nevezzük a televíziónkat, sajtónkat a tömegtájékoztatás eszközeinek! Egyszerűbben: tájékoztató Intézményeknek, szerveknek. Akár Információs lehetőségeknek is. De nem szolgálnak ezek kölcsönös tájékoztatására, hát ne is nevezzük őket tömegkommunikációs csatornáknak. Nagy János Értékes művészi előadás A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) honismereti köre és a képzőművészet-kedvelők klubja rendezésében Feszty István kitűnő előadást tartott „Eeszty Arpád körképétől, Feszty Masa Jókai portréjáig“ címmel. Több mint 100 diakép vetítésével mindenki számára érthető formában mutatta be az előadó Feszty Árpád „körképét“, és annak alakjait, akiket a híres festőművész a martost népről mintázott. Az értékes és közvetlen előadásában Feszty István rámutatott, hogy Feszty Árpád művészetén keresztül az akkori egészségtelen félfeudális rendszert bírálta, s ábrázolásában a parasztság és a földmunkások iránti szeretet árad. * A martosi nép nagyon ragaszkodott Feszty Árpádhoz, és amikor 1914. júniusábán Ögyallán (Hurbanovo) eltemették, a falu egész népe részt vett temetésén, és majdnem 2 méter magas, mezeívirágból font koszorút helyeztek sírjára. Feszty Árpád művészetén kívül az előadó, Feszty Árpád lányának, Feszty Masának portré-piűvészetét is bemutatta. Feszty Masa Budapesten él, 83 éves, de még ma is alkot. A majdnem háromórás előadást a nagyszámú közönség végig feszült figyelemíhel kísérte, s szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. —ers— Mivel szépszerűvel nem sikerült, erőszakkal házasítják meg a nősülésre érett, de bátortalan falusi legényt. Hosszadalmasan erőlködött a tél, jégtörő Mátyás véget vetett télapó birodalmának Foto: —tt— iilllil ГГТТТТ Bodzsár Gyula versei MINDENNAP TÁVOL VAGY mindennap elindulok békülni halott apámmal beteg anyámmal asszonyommal a világgal én falusi emberek parasztok titőda vagyok nehéz örökségük hordozója békülni botlásaimmal bűneimmel hitemmel vereségeimmel apámmal anyámmal asszonyommal a világgal — önmagámmal —NAPNYUGTA ELŐTT a fák rámdöntik lomha árnyukat magammal cipelem égigérő álmukat. most hogy távol vagy hiányzol szobám üres nélküled csend üli meg helyed súlyos teherként nehezedik rám hiányod hívlak: gyere vissza mindent megbocsájtok IN MEMORIAM (apámnak) már évek óta nem látom az arcod nem hallom a hangod nem érintem a kezed a kertben mégis nap mint nap találkozom veled. *
