Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-11 / 10. szám
v SZABAD FÖLDMŰVES lett volna tanáccsal segítenie a szövetkezet tagjait, többet kellett volna a szövetkezeti tulajdon Iránti helyesebb álláspontra ösztönöznie a tagságot. Többször kellett volna a fegyelembontókat megszidnia és a notorikusokot keményebben büntetni. Mindenesetre a vezetőség nem csupán az elnökből áll. A többi tisztségviselőnek és vezető szakdolgozónak is felelősséget kell éreznie a szövetkezet gazdasági eredményeiért, a tagsággal együtt. Ugyanígy közösen kell megtalálniuk a javuláshoz vezető utat. Ezt közös erőfeszítéssel bizonyára meglelik. NÉHÁNY TAPASZTALAT A TAGGYŰLÉSEIRŐL Ä szövetkezeti demokrácia két pólusa sza a legjobb szövetkezetek sorába, ahol eddig is állandóan szerepeltünk — mondotta Rudov elvtárs, a szövetkezet egyik nyugdíjas tagja. Ilyen hangnemben nyíltan, egyenesen és lelkesen beszéltek a felszólalók, nem okoltak másokat, mindenki beismerte a saját hibáját és egyöntetű véleményük az volt, hogy valóban még hatékonyabb összefogással érhetik el a hibák kiküszöbölését. Tőlük nem messze egy nagyobb szövetkezet, a bofi (bolyi) termel. Az itt mutatkozó két és félmillió koronás bevételi veszteséget csupán a tartalékalap felhasználásával tudták kiegyen-SZÖVETKEZETEK ÉVZÄRÔ 4 trebiáovi járás pofanyi (polyáи ni) szövetkezetének elnöke a zárszámadó taggyűlésen igen megfontoltan, de talán egy kissé szomorúan beszélt. Oka volt rá. Az elnöki tisztség betöltésének huszonhat esztendeje alatt egyetlenegyszer sem kellett a szövetkezet legfelsőbb szerve — a taggyűlés — elé ilyen szomorú mérleget terjesztenie. Lényegében kétmiliót meghaladó vesztességgel zárták az évet, amit csupán az irányító állami szervek hatékony támogatásával tudnak kiegyenlíteni. Igaz ugyan, hogy ezt a járást, s a járás kebelében ezt a szövetkezetét is a múlt évben komoly elemi csapás sújtotta. A hosszantartó tavaszi esőzések a gabonafélék, a búza és az árpa kései vetését okozták. De más csapás is érte e szövetkezetét, mivel a külföldről, a Franciaországból vagy ki tudja honnan behozott és a szövetkezet rendelkezésére bocsájtott cukorrépa-vetőmag ISO hektáron ki sem csírázott. Minden olyan szerencsétlenül jött össze, hogy az eddig élen járó szövetkezet jóval lemaradt a korábbi esztendők eredményei mögött, s így a zárszámadó taggyűlésen nem volt mit elosztani, nem volt miből jutalmazni, részesedést, prémiumot fizetni. A növénytermesztésben elszenvedett sikertelenségek mellett azonban az állattenyésztés minden egyes mutatóját sikerült teljesíteniük. Habár még itt is jelentős tartalékbkkal rendelkeznek, mert például csupán a tej szennyeződése következtében 186 ezer korona prémiumtól esett el, s ennyivel maradt szegényebb a szövetkezet. Az elnök névszerint sorolta fel, nevezte meg mindazokat, akik nem nagyon törték magukat a munkába, inkább a kocsmában poharaztak. A sorból önmagát se hagyta ki, nem mintha a kocsmában töltötte volna idejét, hanem önkritikát gyakorolva megemlítette, hogy nagyabb mértékben kel-Nagyon helyesen tárta fel a helyzetet a szövetkezet elnöke. Ezt a kibontakozó vita is teljes mértékben igazolta. Például Hegedűs elvtárs, sertésgondozó, rámutatott azoknak az egyéneknek a hibáira, akik bizonyos jutalmat kaptak ugyan, de hanyagságuk miatt az egész munkaközösség szenved. Simkóné a fejők és a saját nevében megemlítette, hogy a terv teljesítése érdekében mindenkinek harcolnia kell. A malacnevelésben kimutatható eredmények jelentős mértékben függnek az adottságoktól, az állatok fajtájától, a takarmánytól, a tisztaságtól és a higiéniától, de elsősorban a dolgozók hozzáállásától — hangoztatta a következő felszólaló, Pusztai elvtárs. Együtt voltunk a jóban, tehát most is együtt kell keresnünk a nehézségekből kivezető utat, mert csak így kerülhetünk viszlíteni. Az időjárás a mezőgazdasági termelés számára itt sem volt kedvező. Az évzáró jelentésből azonban csak úgy dőlt a bírálat. Minden nehézséget a szövetkezeti tagok, esetleg a műszaki dolgozók okoztak. Mindez úgy hangzott, mintha ezt a bírósági közvádló és nem is az elnök mondaná, aki a taggyűlés előtt személy szerint is felelős az irányítás formáiért és módszereiért, valamint a vezetőséggel együtt az eredményekért a szövetkezet legfelsőbb szerve — a taggűlés előtt. Hallottuk, hogy milyen sok esetben alkalmazott megtorló intézkedést a szövetkezet vezetősége, miként büntették meg a feladataikat nem teljesítő és hibáikba visszaeső tagokat, továbbá azokat, akik megszegték a munka- és technológiai fegyelmet, milyen kártérítést kellett fizetni a helytelen intézkedéseik kövekeztében előálló veszteségekért. A technikusaknak is beolvastak, akik a vitában egymás után felszólaltak és igyekeztek megmagyarázni a részlegükön észlelt hiányosságok okait, megindokolva a feladatok nemteljesítését. A tagság sorából a vitában senki sem szólalt fel, habár számuk meghaladta a kétszázat, akik a szárszámadó taggyűlésre eljöttek a fűtetlen mozihelyiségbe, de hiába vártak arra a kétszázötven tagtársukra, aki csak a vacsorára szállingózott be. Lehet, hogy a meghívót értelmezték rosszul, ugyanis a gyűlés kezdetét 14 órára hirdették meg a következő programmal: Beszámoló a gazdasági eredményekről, az 1978-as év tervfeladatainak ismertetése, vita, ebéd és 18 órakor népünnepély. Lehet, úgy gondolták, hogy a feladatokat majd naponta amúgy is tudomásukra hozzák. Arról pedig, hogy miképp gondoskodnak a tagok szükségleteiről, hogyan szervezték meg a szövetkezeti munkaiskolát, hogyan teljesítette szövetkezetük múlt évi vállalásait, kik kapcsolódtak be a szocialista versenybe és hogyan harcolnak a jobb eredmények eléréséért, hány szövetkezeti tag volt üdülésen vagy gyógykezelésen, hogyan használták fel a szövetkezet kulturális és szociális szükségleteinek alapját a tagok és családtagjaik érdekében, egyetlen szó sem esett. Pedig lehet, hogy e téren is tettek valamit, sőt lehet, hogy sokat tettek. Mintha éppen most, februárban felejtették volna el Klement Gottwald „Arccal a tömegek felé!“ ma is érvényes jelmondatát. A tagok a vezetőség tagjaival még a vacsoránál sem találkoztak. Remélhetőleg azonban mihamarabb egymásra találnak, mert máskülönben az idei év tervfeladatait és ötéves tervünk igényes fealdatait képtelenek lesznek teljesíteni, bármenynyire is szeretnék. (dr) 1978. március ll. mmm Ili: Д111 A svodíni (szőgyéni) Barátság Egységes Földművesszövetkezetben sok fiatal dolgozik. Mindjárt meg is kérdeztem GALO GUSTÁV mérnököt, aki egyébként aligha van harmincöt éves, hogy talán toborozzák a fiatalokat? — Á, .dehogyis — válaszolta. — Jól érzik itt magukat a helybeliek és környékbeliek, de az idegen ember is hamar megszokik. Én sem vagyok idevalósi, de jól érzem magam, s bizonyság, hogy már tíz éve itt dolgozom, mint zootechnikus. Jól érzik magukat a fiatalok. Miért is nel Hiszen mindent megtalálnak a faluban, amire szükségük^ van. A szövetkezet sokrétű anyagi támogatást nyújt nekik, jóvoltából működik a szövetkezeti klub, nemsokára átadják rendeltetésének az új kultúrházat, a fiatalok részére alig győzik építeni a szövetkezeti lakásokat, no és az sem utolsó, hogy támogatja azokat a fiatalokat, akik tanulnak vagy tovább szeretnének tanulni. — Talán az is a szerencsénk, hogy a közeli papírgyár nem nagyon csábítja a fiatalokat. Mert mindenütt kellenek a fiatalok. övék a jövő. Mi lassan már megöregszünk. A munkát a fiatalok veszik át. — Igen, ott vannak mindenütt, ahol kell — mondja KOVÁCS FERENC mérnök, szövetkezeti elnök. — A növénytermesztésben több fiatal dolgozik, mint az állattenyésztésben. Mit bizonyít ez? Azt, hogy ott jobbak a munkakörülmények, mint az utóbbiban. A növénytermesztés jobban van gépesítve, a fiatalok szeretnek gépekkel dolgozni. Igen ám, csakhogy a kor' szerű mezőgazdasági gépek kezeléséhez, irányításához, karbantartásához érteni kell! Ezért aki csak akar, az tanulhat, mi segítjük. De még a kilencedik osztályos tanulókat, tehát a pályaválasztókat Is igyekszünk megnyerni. Jelenleg tizenhat tanulóval kötöttünk szerződést. Űk 'szakközépiskolákon, szaktanintézetekben tanulnak. Ha az iskolát elvégzik, mint kész szakemberekkel számolunk velük, különösen a szaktanintézetekből kikerülő fiatalokkal. Ezek igen jó szakmunkások. A szőlészetben, gyümölcsészetben Is ezt tapasztaljuk. Egy kovács, hegesztő, traktoros is sokat jelent a szövetkezetnek. Igyekezetüket, szaktudásukat honoráljuk. Egy jó traktoros, háromezer koronát is megkereshet havonta. Bár, mint említettem, komolyan törődünk a fiatalok szakmai képesítésével, mégis még mindig sokan vannak, akik képesítés nélkül töltik be munkahelyüket. Csak példaként említem meg: huszonhárom olyan munkahelyünk van, amely főiskolai képesítésű dolgozót igé. nyel, huszonöt pedig középiskolai végzettségűt, ahol képesítés nélküli dolgozók is vannak. A szövetkezet természetesen ösztönzi ezeket a dolgozókat, hogy távtanulási formában főiskolai, illetve középiskolai képesítést szerezzenek. A szövetkezet vezetősége nagy figyelmet szentel a fiatal káderek politikai nevelésének, jól működik az ifjúsági szervezet, különféle politikai iskolázásokat tartanak, amelyeken ,az ifjúság többsége részt vész. Ebből is kitűnik, hogy a szőgyéni szövetkezet az évi összjövedelméből elég nagV összeget1 fordít arra, hogy a fiatalok továbbtanuljanak, azaz szakképzettségük növekedjen. Rajtuk, a fiatalokon múlik, hogy ezt a segítséget hogyan értékelik, miképpen élnek az adott lehetőségekkel. Tény: a korszerű mezőgazdasági termelés, a bonyolult szerkezetű gépek, gépsorok kezeléséhez, irányításához, a nagyüzemi gazdaság vezetéséhez talpraesett, képzett szakemberek kellenek. —nt— AHOL MEGKÖVETELIK A MUNKAFEGYELMET Minden egyes tagunkat ismerjük — Nálunk ismeretlen fogalom a •eggeli munkába lépéskor az eseten^ íéntl ittasságot ellenőrző szondázás —i nondta érdeklődő kérdésemre a szö/etkezet elnöke. — Traktorosainkat, ’épkezelőinket, de minden egyes dol;ozónkat is úgy ismerjük, mint a teíyerünket. Ezért szükségtelen az lyen, mondhatnám eléggé drasztikus dlenőrzési módszer alkalmazása. — Tehát nem is fordult még elő, togy a szövetkezet valamelyik tagja capatosan, gyomorfertőtlenítő pálincaadaggal, vagy nagyobb bormennyliég fogyasztása után állt volna munkába? — Azt azért nem mondhatnám, hogy lem volt, de most már ilyen ügy nem idódik — válaszol az elnök. — Meg;aláltuk a mód fát, hogyan küzdhetünk ; káros jelenség ellen a legeredméíyesebben. Mire van a prémium? Térnészetesen az anyagi ösztönzésre, de tgyanakkor az esetleges fegyelemsérés, fegyelmezetlenség „érezhető ér:ékelésére“. — Mindenütt megtörténhet, hogy a lolgozó alkoholos „hangulatban“ áll nunkába. Hogy ez nálunk meg ne örténjék, igen hatékony intézkedést öganatosítottunk. Az első esetben lorgálás, esetleg nyilvános megrovás, »yakorl ismétlődés esetén a prémium isszegének felére csökkentése Is kéjezheti a visszaeső „jutalmazását“. A negelőzésre fordítunk legnagyobb >ondot — fűzi tovább gondolatmene:ét az elnök —, hogy ne kelljen ilyen temény észközöket alkalmazni. Igyekizünk a káros jelenségek, munkaertölcsöt romboló kinövések elharapódtásának elejét venni. A vezetőség és i tagság között a feltétlen'bizalom légsörének kialakításával ez valóban elterült is. Csupán égy példát említelék. Megtörtént, hogy egyik traktorpsunk kapatosán indult DT traktorával ä mezőre. Ezt a tényt a brigádvezető azonnal jelentette. — Még csak az kellene — mondom nagamban —, hogy valami baja történjék. A brigádvezetővel azonnal kocsiba ültünk és először az egyik szabadnapos traktorosunk lakására mentünk. — Ferikém — mondám neki —, tudom, ma pihenőnapod van, de sürgős munka akadt. — Sző nélkül vette a kabátját, s hajtottunk ki a mezőre. Az ott dolgozó traktort megállítottuk, s egyből mondom a traktorosnak: — Lacikám, szállj le a traktor nyergéből, hazaviszünk és holnaptól kezdve három hónapon keresztül gyalogmunkásként dolgozol. Ott nem kell félnünk, hogy esetleg ilyen állapotban kárt teszel magadban, vagy a gépen. Te meg, Feri, szántsd fel ezt a parcellát. — Kemény büntetés volt... — A foganatja azonban nem maradt el. Nemcsak az így megbüntetett traktoros, de mások sem próbálják meg, hogy szeszgőztől hevítve álljanak munkába. így a keresetüket érzékenyen érintő prémium-csökkentést ma már nem is kell alkalmaznunk. Eddig az elnök. Talán nem is lényeges, melyik szövetkezetben történt meg ez az eset. Semmilyen álszeméremből vagy más okból sem hallgatjuk el, melyik szövetkezetről van szó és hogy hívják az elnököt. Bárkinek kérésére készséggel megmondjuk, ha netán személyesen akarna meggyőződni arról, valóban megtörtént-e, amit az elnök elmondott. Véleményem szerint sokkal fontosabb az, hogy a munkabiztonsági szabályok, előírások és a munkafegyelem betartásának ilyen közvetlen és operatív ellenőrzése minden szövetkezetünkben a jobb eredmények elérésének egyik nélkülözhetetlen, alapvető feltételét képezhetné. (obenau) H A Május 1. szocialista brigád tagjai. Jobbielől Mihalak György, a brigád vezetője. (A szerző felvétele) Aktív szocialista brigád A rubaüi [fűrij Vörös Csillag Efszben már évek óta szép eredményeket érnek el a speciális növénytermesztés terén. Nem kis érdeme van ebben a rubaüi részleg szőlészeti csoportjának, a Május 1. szocialista brigádnak. Az 1975-ben alakult harmincegy tagú brigád vezetője MIHALEK GYÖRGY. A brigád tagjai már évek óta együtt dolgoznak, nagy szakértelemmel végzik munkájukat. Kitűnő a vezetők és a dolgozók közötti összhang, és így a jó eredmények sem váratnak magukra. A múlt évi pénzügyi tervüket 141 százalékra teljesítették. Szőlőből 38 hektáron a tervezett 90 mázsával szemben 136,7 mázsás hozamot értek el. Eredményeik az almatermesztésben is szépek. Tizennyolc hektárnyi területről 3240 mázsa almát szüreteltek, s így a pénzügyi tervüket almából 28 ezer koronával túlteljesítették. Őszibarackból 12 hektár területen a tervezett bevételt 108 százalékra teljesítették. Az említett számokból is kitűnik, hogy a brigád rászolgált a megtisztelő szocialista brigád címre. Nemcsak a munkában vizsgáztak jelesre, de a munka után is jó, összetartó közösséget alkotnak. Az elmúlt évben a brigád tagjai jutalom-kiránduláson vettek részt, melynek során egy napra Lengyelországba is ellátogattak. A választási program teljesítéséből is aktívan kiveszik részüket. Vállalták az új temető bekerítését, amit valóra is váltottak. A Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére az évi pénzügyi tervüket 310 ezer koronával szeretnék túlszárnyalni, hogy szocialista brigádhoz méltóan köszönthessék ezt a nagy évfordulót. Szlávik Rudolf Soron a gépek ellenőrzése Az utolsó előkészületek folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésére a lévai járásban. A szövetkezetekre és állami gazdaságokra az idén is igényes feladatok várnak. Kezdjük a sort az ősziekkel. Az első biológiai leltár alapján a 29 ezer 353 hektáron elvetett búza állapotú kitűnő. Félő azonban, hogy a hótakaró hiánya károsan befolyásolja az őszi gabonafélék fejlődését. Amennyiben az időjárás engedi, rövidesen megkezdik az árpa vetését összesen 13 ezer 200 hektáron. Elsősorban a Rapid, a Favorit, az Ametyst és a Trumf fajtákat vetik. Szemes kukoricát 10 ezer 700 hektáron termesztenek majd, ami közel 2500 hektárral több, mint tavaly. Főleg külföldi vetőmagokkal kísérleteznek. Míg tavaly 4840 hektáron foglalkoztak cukorrépatermeléssel, úgy az idén 460 hektárral emelték a fehér arany alapanyagának a vetésterületét, Mindenekelőtt a DA és a Slovmona cukorrépa-fajták váltak be, így a sokéves gyakorlattól az idén sem térnek el. A legnagyobb fennakadás eddig a burgonyatermesztés szakaszán mutatkozik. Az állami terv 400 hektáron írja elő e fontos növény termesztését, így 1400 tonna vetőburgonyára lenne szükségük. Sajnos azonban a szükséglet csak 35 százaléka biztosított, így elsősorban az északi járások segítségét várják. Hüvelyesek termesztésével 1500, az olajnövényekével 3800, a zöldségével pedig 941 hektáron kívánnak foglalkozni. Ezek a vetésterületek is jóval nagyobbak a tavalyi évhez viszonyítva. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a takarmánynövényeknek. Az. idén mintegy tizenegyezer hektár földterületen termesztett takarmányt kell tápanyaggal elltáni. Fontos szerep jut az öntözőberendezéseknek is. Szükséges megemlíteni, hogy a járás területén még nem mindenütt használják ki az öntözőberendezéseket. Szólnunk kell a gépek állapotáról is. A mezőgazdasági üzemek gépállománya a múlt évhez viszonyítva általában megcsappant. Csupán a nagy teljesítményű traktoroknál mutathatnak ki némi létszám emelkedést. A pótalkatrészekkel való ellátottság sem a legmegfelelőbb. Elsősorban a Š—180, a Zetor és a ZT traktorok alkatrészellátásában van probléma. A járási mezőgazdasági igazgatóság most ellenőrzi a mezőgazdasági gépeket, s elsősorban a tavaszi munkákra való felkészültségüket vizsgálja. Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi fontosabb növényféleség vetésterülete bővül, a járás mezőgazdasági üzemeinek mindent el kell követniük az idei gazdag termés megalapozásáért. Abel Gábor 'S У
