Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-03-04 / 9. szám
1971.i. SZABAD FÖLDMŰVES Aki figyelemmel kiséri a mezőgazdaság fejlődését, bizonyárar felfigyelt már az időnként kipattanó parányi szikrákra. Természetesen azokra a szikrákra — hasznos ötletekre, újításokra, találmányokra stb. — gondolok, melyeknek zöméből több-kevesebb idő múltán a haladás őrtüzei lobbannak fel. Én szeretem ezeket a szikrákat, és minduntalan kutatok utánuk. A múlt héten megint mellém szegődött a szerencse. Egy csallóközi nagygazdaságban két jelentős kezdeményezésről szereztem tudomást. A jurovái székhelyű Barátság Efsz megközelítően négyezerháromszáz hektár mezőgazdasági földön gazdálkodik, mégpedig egyre eredményesebben. Ezt a járási kimutatásokból, meg a közös tagjaival folytatott beszélgetés során szerzett adagokból tudom. Akárcsak azt, hogy a nagy család sikeresen megoldotta az egyesülést követően felmerült problémákat s ma sem zárkózik el az új, a haladóbb módszerek gyakorlati alkalmazása elől. A gazdaságban két — nem egészen áj keletű, de hazánkban egyelőre párját ritkító — kezdeményezésről tájékoztattak vendéglátóim. Az egyik a korai zöldségtermesztés, a másik a szőlőtermelés, illetve a szarvasmarhatenyésztés eredményesebbé, jövedelmezőbbé tételét szolgálja. ZOLDSÉGHAJTATÄS VlZFtlGGONYÖS fóliasátrakban Az egyesült szövetkezet tavaly ötven hektáron termelt zöldséget. Az Idén a kertészet területét hetvenöt hektárra bővítik. Korai zöldségféléket három 6б fél hektáron fognak termelni, tágas, korszerű fóliasátrakban. S a fóliasátrakat hideg vízzel fűtik! — A hazai szaklapok valamelyikében olvastuk, hogy a vízfüggönyös, duplafalú fóliasátrak kitünően megfelelnek némely zöldségnövények hajtatására — említette a többi között Stollár András mérnök, a szövetkezet főnövénytermesztője. — A szilárd fűtőanyagokat drágának tartjuk, termálkutat nem engednek fúrni a környéken, hát úgy gondoltuk, kísérletet teszünk a vízfüggönyös sátrakkal. Soroksáron (Magyarország] a gyakorlatban Is megtekinthettük ezeket a berendezéseket. Az ottani termelők a hozzáférhető szakirodalommal egybehangzóan állították, hogy a több éves kísérleti és gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják — a vízfüggönyös sátrakban a kevés hőt igénylő zöldségfajok jelentős része egész télen sikeresen termeszthető, a melegigényes növények hajtatása, valamint a palántanevelés pedig február végétől kezdhető. Például a salátatermelés állítólag még akkor is eredményes, ha a szabadban mínusz 10 °C alá csökken a hőmérséklet. Szlovákiában már volt hasonló kezdeményezés. Lapunkban hetvenöt júniusában adtunk hírt róla, hogy a Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaság pribaníki részlegén néhány duplafalú, vízfüggönyös fóliaházban zöldséghajtatást folytatnak. Most a jurovái szövetkezet kezdeményez. Egy hektáron épített vízfüggönyös sátrakat s a talaj előkészítése után január tizenkilencedikén megkezdte a salátapalánták kiültetését. — Mivel duplafalú sátrakról van szó, csupán nyolcvannégy árny! hasz-А hagyományos fóliasátrak betelepítésére termelt salátapalántákat tőzegkockákba tűzdelik, majd vizfüggönyós sátrakban nevelik tovább. nosítható termőterület áll rendelkezésünkre — magyarázta a főnövénytermesztő. — Ügy tervezzük, hogy erről a területről február végén, március elején 180—200 ezer darab fejessalátát tudunk piacra adni. Utána ismét salátát, majd csemegepaprikát tervezünk ültetni. Ezt az egy hektárt a pénzügyi tervben egymillió koronával terheltük meg. Ennyi pénzért sok zöldséget kell termelni! TAKARMÁNYLISZT — VENYIGÉBŐL A gazdaságnak százhúsz hektáros szőlészete van. Ennek nagyobb hányada fiatal telepítés (rizling, veltelinl, burgundi stb.). Ilyenkor metszés idején néha ötven-hatvan szövetkezeti tag is szorgoskodik a szőlőben, s a nők legalább olyan szakértelemmel csattogtatják az ollót, mint a férfiak. Még fiatal az ültetvény, de már így is sok munkát ad a venyige kihordása és megsemmisítése. — Sokat gondolkoztunk rajta, hogyan hasznosítuk a venyigét — mondta Stollár mérnök. — Venylgezúzónk nincs, így a levágott vesszőket nem tudjuk bedolgozni a talajba. Nemrég a „Zemédélské aktuality ze svéta“ című kiadványban rábukkantunk egy érdekes közleményre. Arról volt benne szó, hogy a dagesztáni kutatók megállapították, a venyigéből készült liszt kilója 29 gramm fehérjét, 9,6 gramm zsírt és 23,2 gramm különféle ásványi anyagot tartalmaz. Ez a takarmányliszt állítólag kétszer több cukrot és karotint tartalmaz, mint például a zab, az árpa, a kukorica, s háromszor többet, mint a takarmányrépa. A kutatók szerint a venyigéből készült takarmányliszt elsősorban a szarvasmarhák takarmányozására használható. Természetesen hasznosítani szeretnénk ezt az Ismeretet. Készítünk néhány kiló venyigelisztet s elküldjük laboratóriumi elemzésre. A venyigét mindig hulladéknak tekintettük. Ha a kutatóintézettől kedvező választ kapunk, gazdaságunkban a venyige fontos szőlőtermelési melléktermékké lép elő, és haladéktalanul lisztté őröljük. A takarmányalap változatosabbá, gazdagabbá tételének — gondolom — Lukovics Gusztáv főállattenyésztő örülne a legjobban. Aki figyelemmel kíséri a mezögaz- A vízfüggönyös duplafalá daság fejlődését, bizonyára felfigyelt sátrakban már január ti- már az időnként kipattanó parányi zenkiiencedikén megkezd- szikrákra. A jurovái székhelyű Barátték a saláta ültetését. ság Efsz-ben nemrég két szikra pattant. Vajon mi lesz belőlük: láng vagy (A szerzó felvételei) hullócsillag? Kádek Gábor / ■üjtm szükséges bemutatni a községet. Földművesszövetkezete ismertté tette a nevét. Nemcsak Ungvidékén, hanem országosan is. De vajon Čičárovce újonnan is igazolta az elóbb kiérdemelt elismeréseket? Vegyük sorra a tényeket. Tavaly az állatteúyésztésben kedvező eredményeket értek el: száz tehénre számítva 97,3 borjút, száz anyajuhra számítva százhúsz bárányt, egy kocára számítva pedig 17,2 malacot választottak el. A hús önköltségi ára jelentősen csökkent. A sertéshús kilóját 18 korona 36 fillérért értékesítették, s mindössze 10 korona költségráfordítással termelték. A marhahúsnál a jövedelem kilónként 2 korona 50 fillér volt. A hízómarháknál az átlagos napi súlygyarapodás 1 kilogramm, a tervezett gyapjúhozamot 0,9 tonnával túlszárnyalták, sertéshúsból 25,3, marhahúsból pedig 15,1 tonnával többet adtak a közellátásnak. Elégedetlenek viszont a tejtermelés eredményeivel, hiszen a tejre literenként 94 fillért ráfizettek! A növénytermesztés szakaszán közepes eredményeket könyveltek el. Ennek ellenére szemesekből átlagosan 3,6 tonna hektárhozamot értek el. Négy búzafajtát termesztettek. Legjobban az Iljlcsovka fizetett — 3,9 tonnát hektáronként. A tavaszi árpát és a tavaszi búzát repülőgéppel vetették. Míg az árpa 2,05 tonna termést adott hektáronként, addig a tavaszi búza 3,2 tonnát. A szemes kukorica 4,4 tonnás terméshozama — morzsolt állapotban — már jónak mondható. A szója átlagosan 1,05 tonna termést adott hektáronként. AMI A SZAMOK MÖGÖTT VAN — Szövetkezetünk az utóbbi Időben kétszer társult — magyarázta Potocky István, a szövetkezet elnöke. — A társulások kissé visszatartották a közös gazdaságunk fejlődését, de már leküzdöttük a kezdeti nehézségeket. Az a baj, hogy Ipari központ szomszédságában vagyunk. A Vojanyl Hőerőmű, a Slovnaft vegyiművek, a Llkotex szövőgyár, a Jas cipőgyár, s Nagykapos is csak négy kilométerre van községünktől. Nyilvánvaló, hogy Ilyen feltételek közepette a szövetkezetünkhöz tartozó négy község lakosságának zöme az iparban tevékenykedik, s kevesen, nagyon kevesen maradtak meg az ősi foglalkozás mellett. És mégis. Mindezek dacára a szövetkezet a trebíšovi (terebesi) járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ezt mi sem bizonylítja jobban, mint az, hogy tavaly még a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is kiegyenlített gazdasági eredményeket értek el. Az, hogy a szövetkezetben az évek során sikerült kialakítani a jelenlegi egészséges munkaszellemet és kollektív vezetést, nagyrészt Potocký István elnök érdeme, aki már 1964-től Irányítja a tagokat. Nem zárkózott el az új, korszerű gazdálkodási módszerektől, nagyvonalúan és merészen tervezett, s kiválogatta a megfelelő embereket. A szövetkezet elnöke utalt arra, hogy az állattenyésztésben három alapvető tényező — a szakszerű gondozás, a tudományos alapokon megvalósított takarmányozás és az ésszerű szelekció — együttes alkalmazásával lehet kedvező eredményeket felmutatni. A jő gondozás függ az állattenyésztésben dolgozók állatszeretetétől és szakértelmétől. Csicserben jelenleg döntő többségben jól képzett állatgondozók dolgoznak, akik évről-évre a szövetkezeti munkaiskola keretében gyarapítják szakmai tudásukat. A szakmai irányítás és a rendszeres ellenőrzés megteremti a kellő fegyelmet és rendszerességet. Lelkiismeretes, jó munkára serkenti az aprólékosan kidolgozott és következetesen alkalmazott javadalmazás is. Az állattenyésztés dolgozói anyagilag is érdekeltek abban, hogy az állatok alapos gondozásával minél nagyobb hasznosságot érjenek el. Ehhez a problémakörhöz szorosan kapcsolódik az Is, hogy az idők folyamán az istállók elavultak, s az állatok részére nehéz egészséges mikroklímát kialakítani, korszerűsítésükre pedig sok esetben már nem érdemes pénzt költeni. A tudományosan megalapozott takarmányozás a nagyüzemi állatteörömök és gondok IMI nyésztés elengedhetetlen követelménye. Az utóbbi években erre is sokkal nagyobb figyelmet fordítottak, ami meghozta a várt eredményt. A szövetkezet 3712 hektár mezőgazdasági, ebből 2432 hektár szántóterületen gazdálkodik. A rét és legelő területe 1233 hektár. Igaz, ahogy azt Kaszonyl Árpád főagronómus is mondta, ez csak papíron létezik, mert a valóságban négyszáz hektárt víz borít, a többi mocsaras vidék, csupán kétszázötven hektár mondható megfelelőnek. A legelő gyökeres feljavítása elsődleges fontosságú, mindenkit egyaránt érdeklő feladattá vált. A bokrok és a káros növényzet irtása, a vakondtúrások elterítése mellett a fő figyelmet a gyepek alapos trágyázására fordították. így a fű hozama a duplájára növekedett. A kukoricaszárat melasszal együtt lesilózták. Mindez a szénafélékkel és a többi takarmánnyal együtt hozzájárult az állatok megfelelő és jó minőségű ellátásához. Jórészt ennek köszönhető, hogy az állattenyésztés túlteljesített tervfeladatalt, s a bruttó termelést az 1976-os valósághoz viszonyítva 1,3 millió koronával növelték. Reálisnak tartják, hogy az idén hetven darabbal növelik a tehénállományt és 3050 literre fokozzák az évi fejési átlagot. A csicseri szövetkezetben különösen nagy figyelmet szenteltek az idei termelési és pénzügyi terv gondos, alapos elkészítésének. Noha nehéz gazdasági év elébe tekintenek, szakszerű munkaszervezéssel a tervfeladatok teljesíthetők, hiszen ezek mögött szilárd fedezetként ott állnak az emberek, a dolgos kezű, vidáman mosolygó aszszonyok. ILLÉS BERTALAN ■■■■■■■■»«■■■»■■■■■■■■■■■■Ml Gazdaságos termelés, kiváló eredmények A kútnikyi (hegyétei) szövetkezei már évek óta kiváló termelőképességű sertésállománnyal rendelkezik. A törzsállomány alapját a szlovák fehér (apa) és a landrace (anya) fajták keresztezéséből származó utódok jelentik. Tavaly jnintegy négyszáz tenyészsiildőt adtak el a mezőgazdasági üzemeknek háromezer koronás átlagárban. A hibridizációs program keretében az említett utódokat durock vagy hampshire hústípusó apaállatokkal keresztezik. Ezáltal egyrészt tenyészapaállatokat nevelnek, másrészt a három, illetve négy fajta keresztezéséből származó húshibrideket hizlalják. Tavaly százötvenhát tenyészapaállatot értékesítettek. Ezekért több mint másfélmillió koronát kaptak. Az apaállatoknak több mint a fele ER minősítésű volt. A kiváló malacelválasztás eredményeként ezer választott malacot is értékesítettek a felvásárló és ellátó vállalatnál, hozzájárulva ezzel a nagykapacitású hizlaldák feltöltéséhez. Jelenleg a hazai landrace (szlovák fehér X landrace) fajtából száz, a durock és a hampshire fajtából ötven-ötven kocát törzstenyészetben tartanak. Sidő Pál, a szövetkezet főállattenyésztője elmondotta, hogy a múlt évre tervezett sertéshúsértékesítési feladatot (350 tonna) nemcsak teljesítették, hanem mintegy 14,2 tonnával többet adtak a közellátásnak. Itt szeretném megjegyezni, hogy a szövetkezet a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyí) járásban egyike volt annak a négy mezőgazdasági üzemnek (Trhové Mýto, Csilizköz, Nový Život), amelyekben a hústípusú vágóállatok húsát tiszta súlyban értékesítették! Az új értékesítési módszer bevezetése a bevételek növekedése mellett abrak megtakarítást is eredményezett. Míg korábban egy kilő sertéshúst 14 korona 30 fillérért értékesítettek, addig jelenleg már 15 korona 16 fillérért! A húsértékesítés és az abrakmegtakarítás mellett további fontos tényező a hizók átlagos napi súlygyarapodása. E tekintetben már néhány éve a járás legjobbjai közé tartoznak. Ezt bizonyítja a múlt évi 0.B57 kilogrammos átlagos súlygyarapodás is! Mindemellett egy kilogramm sertéshást 3,56 kiló ahraktakarmányból termeltek. Vajon hogyan sikerült elérni a kiváló felhízás mellett abraktakarmány-megtakaritást? — tettem fel a kérdést Sidő elvtársnak. t — A CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülése határozatainak valóraváltása eredményeként a hízókkal már több éve vágóhídi mel lékterméke - kel etetünk. A Dunajská Streda-i vágóhídon van egy állandó emberünk, aki összegyűjti, majd megfőzi ezeket. Mi csak ezt követően szállítjuk e termékeket, gondolva a szigorú állategészségügyi követelmények betartására. Naponta mintegy 0,8—1 tonna vágóhídi mellékterméket etetünk. Eredményeink még jobbak is lehettek volna, ha az abraktakarmányból nem hiányzott volna a szója- és a halliszt! December végével a sertésállomány meghaladta a 3340 darabot, ebből a kocák száma kétszázkilencven volt. Tavaly az előhizlaldában is kiváló eredményeket értek el. A sertések átlagos napi súlygyarapodása ugyanis megközelítette a fél kilót! A sertések a 35 kilós élősúly eléréséig vannak az önitatókkal és önetetőkkel (felszerelt istállóban. A több mint félezer sertést egyedül Navrétil Zoltán gondozza. A hizlaldában nedves etetési módszert alkalmaznak. Az előkészítés után a moslék csővezetéken kerül a KPSK— 1000-es önkiűrítő tartálykocsiba. Az ürülék eltávolításáról mechanikus lapátok gondoskodnak. Tavaly a Kubovics Imre és Végh József által gondozott hízók átlagos napi súlygyarapodása elérte a háromnegyed kilót! A legjobb malacelválasztási eredmény pedig Gödény Péter nevéhez fűződött. A szövetkezet a sertéshúsértékesités mellett a tervezett tejtelvásárlást tízezer literrel, a marhahúsfelvásárlást pedig 8 tonnával túlszárnyalta! Igényesek a szövetkezet Idei évi sertéstenyésztési feladatai.' Ezek közül csak néhányat ismertetnék: 390 tonna sertéshúst, 266 tenyészapaállatot, 350 tenyészsüldőt és mintegy ötszáz választott malacot értékesítenek! BARA LÁSZLÓ ______________13 t
