Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-03-04 / 9. szám

1971.i. SZABAD FÖLDMŰVES Aki figyelemmel kiséri a mezőgazda­ság fejlődését, bizonyárar felfigyelt már az időnként kipattanó parányi szikrákra. Természetesen azokra a szikrákra — hasznos ötletekre, újítá­sokra, találmányokra stb. — gondo­lok, melyeknek zöméből több-kevesebb idő múltán a haladás őrtüzei lobban­nak fel. Én szeretem ezeket a szikrá­kat, és minduntalan kutatok utánuk. A múlt héten megint mellém szegő­dött a szerencse. Egy csallóközi nagy­gazdaságban két jelentős kezdeménye­zésről szereztem tudomást. A jurovái székhelyű Barátság Efsz megközelítően négyezerháromszáz hektár mezőgazdasági földön gazdál­kodik, mégpedig egyre eredményeseb­ben. Ezt a járási kimutatásokból, meg a közös tagjaival folytatott beszélge­tés során szerzett adagokból tudom. Akárcsak azt, hogy a nagy család si­keresen megoldotta az egyesülést kö­vetően felmerült problémákat s ma sem zárkózik el az új, a haladóbb módszerek gyakorlati alkalmazása elől. A gazdaságban két — nem egé­szen áj keletű, de hazánkban egyelőre párját ritkító — kezdeményezésről tá­jékoztattak vendéglátóim. Az egyik a korai zöldségtermesztés, a másik a szőlőtermelés, illetve a szarvasmarha­tenyésztés eredményesebbé, jövedel­mezőbbé tételét szolgálja. ZOLDSÉGHAJTATÄS VlZFtlGGONYÖS fóliasátrakban Az egyesült szövetkezet tavaly öt­ven hektáron termelt zöldséget. Az Idén a kertészet területét hetvenöt hektárra bővítik. Korai zöldségféléket három 6б fél hektáron fognak termel­ni, tágas, korszerű fóliasátrakban. S a fóliasátrakat hideg vízzel fűtik! — A hazai szaklapok valamelyiké­ben olvastuk, hogy a vízfüggönyös, duplafalú fóliasátrak kitünően meg­felelnek némely zöldségnövények haj­­tatására — említette a többi között Stollár András mérnök, a szövetkezet főnövénytermesztője. — A szilárd fű­tőanyagokat drágának tartjuk, termál­kutat nem engednek fúrni a környé­ken, hát úgy gondoltuk, kísérletet te­szünk a vízfüggönyös sátrakkal. So­roksáron (Magyarország] a gyakorlat­ban Is megtekinthettük ezeket a be­rendezéseket. Az ottani termelők a hozzáférhető szakirodalommal egybe­hangzóan állították, hogy a több éves kísérleti és gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják — a vízfüggönyös sátrakban a kevés hőt igénylő zöld­ségfajok jelentős része egész télen sikeresen termeszthető, a melegigényes növények hajtatása, valamint a palán­­tanevelés pedig február végétől kezd­hető. Például a salátatermelés állító­lag még akkor is eredményes, ha a szabadban mínusz 10 °C alá csökken a hőmérséklet. Szlovákiában már volt hasonló kez­deményezés. Lapunkban hetvenöt jú­niusában adtunk hírt róla, hogy a Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaság pribaníki részlegén néhány duplafalú, vízfüggönyös fóliaházban zöldséghaj­­tatást folytatnak. Most a jurovái szö­vetkezet kezdeményez. Egy hektáron épített vízfüggönyös sátrakat s a talaj előkészítése után január tizenkilence­dikén megkezdte a salátapalánták ki­ültetését. — Mivel duplafalú sátrakról van szó, csupán nyolcvannégy árny! hasz-А hagyományos fóliasátrak betelepítésére termelt salátapalántákat tőzeg­kockákba tűzdelik, majd vizfüggönyós sátrakban nevelik tovább. nosítható termőterület áll rendelkezé­sünkre — magyarázta a főnövényter­mesztő. — Ügy tervezzük, hogy erről a területről február végén, március elején 180—200 ezer darab fejessalá­tát tudunk piacra adni. Utána ismét salátát, majd csemegepaprikát terve­zünk ültetni. Ezt az egy hektárt a pénzügyi tervben egymillió koronával terheltük meg. Ennyi pénzért sok zöldséget kell termelni! TAKARMÁNYLISZT — VENYIGÉBŐL A gazdaságnak százhúsz hektáros szőlészete van. Ennek nagyobb hánya­da fiatal telepítés (rizling, veltelinl, burgundi stb.). Ilyenkor metszés ide­jén néha ötven-hatvan szövetkezeti tag is szorgoskodik a szőlőben, s a nők legalább olyan szakértelemmel csattogtatják az ollót, mint a férfiak. Még fiatal az ültetvény, de már így is sok munkát ad a venyige kihordása és megsemmisítése. — Sokat gondolkoztunk rajta, ho­gyan hasznosítuk a venyigét — mond­ta Stollár mérnök. — Venylgezúzónk nincs, így a levágott vesszőket nem tudjuk bedolgozni a talajba. Nemrég a „Zemédélské aktuality ze svéta“ cí­mű kiadványban rábukkantunk egy érdekes közleményre. Arról volt ben­ne szó, hogy a dagesztáni kutatók megállapították, a venyigéből készült liszt kilója 29 gramm fehérjét, 9,6 gramm zsírt és 23,2 gramm különféle ásványi anyagot tartalmaz. Ez a takar­mányliszt állítólag kétszer több cuk­rot és karotint tartalmaz, mint pél­dául a zab, az árpa, a kukorica, s há­romszor többet, mint a takarmányré­pa. A kutatók szerint a venyigéből készült takarmányliszt elsősorban a szarvasmarhák takarmányozására használható. Természetesen hasznosí­tani szeretnénk ezt az Ismeretet. Ké­szítünk néhány kiló venyigelisztet s elküldjük laboratóriumi elemzésre. A venyigét mindig hulladéknak tekin­tettük. Ha a kutatóintézettől kedvező választ kapunk, gazdaságunkban a ve­nyige fontos szőlőtermelési mellékter­mékké lép elő, és haladéktalanul lisztté őröljük. A takarmányalap vál­tozatosabbá, gazdagabbá tételének — gondolom — Lukovics Gusztáv főállat­tenyésztő örülne a legjobban. Aki figyelemmel kíséri a mezögaz- A vízfüggönyös duplafalá daság fejlődését, bizonyára felfigyelt sátrakban már január ti- már az időnként kipattanó parányi zenkiiencedikén megkezd- szikrákra. A jurovái székhelyű Barát­­ték a saláta ültetését. ság Efsz-ben nemrég két szikra pat­tant. Vajon mi lesz belőlük: láng vagy (A szerzó felvételei) hullócsillag? Kádek Gábor / ■üjtm szükséges bemutatni a köz­­séget. Földművesszövetkezete ismertté tette a nevét. Nemcsak Ung­­vidékén, hanem országosan is. De va­jon Čičárovce újonnan is igazolta az elóbb kiérdemelt elismeréseket? Vegyük sorra a tényeket. Tavaly az állatteúyésztésben kedvező eredmé­nyeket értek el: száz tehénre számít­va 97,3 borjút, száz anyajuhra szá­mítva százhúsz bárányt, egy kocára számítva pedig 17,2 malacot válasz­tottak el. A hús önköltségi ára jelen­tősen csökkent. A sertéshús kilóját 18 korona 36 fillérért értékesítették, s mindössze 10 korona költségráfor­dítással termelték. A marhahúsnál a jövedelem kilónként 2 korona 50 fil­lér volt. A hízómarháknál az átlagos napi súlygyarapodás 1 kilogramm, a tervezett gyapjúhozamot 0,9 tonnával túlszárnyalták, sertéshúsból 25,3, mar­hahúsból pedig 15,1 tonnával többet adtak a közellátásnak. Elégedetlenek viszont a tejtermelés eredményeivel, hiszen a tejre literenként 94 fillért ráfizettek! A növénytermesztés szakaszán köze­pes eredményeket könyveltek el. En­nek ellenére szemesekből átlagosan 3,6 tonna hektárhozamot értek el. Négy búzafajtát termesztettek. Legjob­ban az Iljlcsovka fizetett — 3,9 ton­nát hektáronként. A tavaszi árpát és a tavaszi búzát repülőgéppel vetették. Míg az árpa 2,05 tonna termést adott hektáronként, addig a tavaszi búza 3,2 tonnát. A szemes kukorica 4,4 ton­nás terméshozama — morzsolt álla­potban — már jónak mondható. A szó­ja átlagosan 1,05 tonna termést adott hektáronként. AMI A SZAMOK MÖGÖTT VAN — Szövetkezetünk az utóbbi Időben kétszer társult — magyarázta Potocky István, a szövetkezet elnöke. — A tár­sulások kissé visszatartották a közös gazdaságunk fejlődését, de már leküz­döttük a kezdeti nehézségeket. Az a baj, hogy Ipari központ szomszédságá­ban vagyunk. A Vojanyl Hőerőmű, a Slovnaft vegyiművek, a Llkotex szö­vőgyár, a Jas cipőgyár, s Nagykapos is csak négy kilométerre van közsé­günktől. Nyilvánvaló, hogy Ilyen fel­tételek közepette a szövetkezetünkhöz tartozó négy község lakosságának zö­me az iparban tevékenykedik, s keve­sen, nagyon kevesen maradtak meg az ősi foglalkozás mellett. És mégis. Mindezek dacára a szö­vetkezet a trebíšovi (terebesi) járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ezt mi sem bizonylítja job­ban, mint az, hogy tavaly még a ked­vezőtlen időjárási viszonyok ellenére is kiegyenlített gazdasági eredménye­ket értek el. Az, hogy a szövetkezetben az évek során sikerült kialakítani a jelenlegi egészséges munkaszellemet és kollek­tív vezetést, nagyrészt Potocký István elnök érdeme, aki már 1964-től Irá­nyítja a tagokat. Nem zárkózott el az új, korszerű gazdálkodási módszerek­től, nagyvonalúan és merészen terve­zett, s kiválogatta a megfelelő embe­reket. A szövetkezet elnöke utalt arra, hogy az állattenyésztésben három alapvető tényező — a szakszerű gon­dozás, a tudományos alapokon megva­lósított takarmányozás és az ésszerű szelekció — együttes alkalmazásával lehet kedvező eredményeket felmu­tatni. A jő gondozás függ az állattenyész­tésben dolgozók állatszeretetétől és szakértelmétől. Csicserben jelenleg döntő többségben jól képzett állatgon­dozók dolgoznak, akik évről-évre a szövetkezeti munkaiskola keretében gyarapítják szakmai tudásukat. A szakmai irányítás és a rendszeres el­lenőrzés megteremti a kellő fegyelmet és rendszerességet. Lelkiismeretes, jó munkára serkenti az aprólékosan ki­dolgozott és következetesen alkalma­zott javadalmazás is. Az állattenyész­tés dolgozói anyagilag is érdekeltek abban, hogy az állatok alapos gondo­zásával minél nagyobb hasznosságot érjenek el. Ehhez a problémakörhöz szorosan kapcsolódik az Is, hogy az idők folya­mán az istállók elavultak, s az álla­tok részére nehéz egészséges mikro­klímát kialakítani, korszerűsítésükre pedig sok esetben már nem érdemes pénzt költeni. A tudományosan megalapozott ta­karmányozás a nagyüzemi állatte­örömök és gondok IMI nyésztés elengedhetetlen követelmé­nye. Az utóbbi években erre is sokkal nagyobb figyelmet fordítottak, ami meghozta a várt eredményt. A szövetkezet 3712 hektár mezőgaz­dasági, ebből 2432 hektár szántóterü­leten gazdálkodik. A rét és legelő te­rülete 1233 hektár. Igaz, ahogy azt Kaszonyl Árpád főagronómus is mond­ta, ez csak papíron létezik, mert a va­lóságban négyszáz hektárt víz borít, a többi mocsaras vidék, csupán kétszáz­ötven hektár mondható megfelelőnek. A legelő gyökeres feljavítása elsődle­ges fontosságú, mindenkit egyaránt érdeklő feladattá vált. A bokrok és a káros növényzet irtása, a vakondtú­rások elterítése mellett a fő figyelmet a gyepek alapos trágyázására fordítot­ták. így a fű hozama a duplájára nö­vekedett. A kukoricaszárat melasszal együtt lesilózták. Mindez a szénafé­lékkel és a többi takarmánnyal együtt hozzájárult az állatok megfelelő és jó minőségű ellátásához. Jórészt ennek köszönhető, hogy az állattenyésztés túlteljesített tervfeladatalt, s a bruttó termelést az 1976-os valósághoz viszo­nyítva 1,3 millió koronával növelték. Reálisnak tartják, hogy az idén het­ven darabbal növelik a tehénállo­mányt és 3050 literre fokozzák az évi fejési átlagot. A csicseri szövetkezetben különösen nagy figyelmet szenteltek az idei ter­melési és pénzügyi terv gondos, ala­pos elkészítésének. Noha nehéz gaz­dasági év elébe tekintenek, szakszerű munkaszervezéssel a tervfeladatok tel­jesíthetők, hiszen ezek mögött szilárd fedezetként ott állnak az emberek, a dolgos kezű, vidáman mosolygó asz­­szonyok. ILLÉS BERTALAN ■■■■■■■■»«■■■»■■■■■■■■■■■■Ml Gazdaságos termelés, kiváló ered­mények A kútnikyi (hegyétei) szövetkezei már évek óta kiváló termelőképessé­gű sertésállománnyal rendelkezik. A törzsállomány alapját a szlovák fehér (apa) és a landrace (anya) fajták keresztezéséből származó utódok je­lentik. Tavaly jnintegy négyszáz te­­nyészsiildőt adtak el a mezőgazdasági üzemeknek háromezer koronás átlag­árban. A hibridizációs program kere­tében az említett utódokat durock vagy hampshire hústípusó apaállatok­kal keresztezik. Ezáltal egyrészt te­­nyészapaállatokat nevelnek, másrészt a három, illetve négy fajta kereszte­zéséből származó húshibrideket hiz­lalják. Tavaly százötvenhát tenyész­­apaállatot értékesítettek. Ezekért több mint másfélmillió koronát kaptak. Az apaállatoknak több mint a fele ER minősítésű volt. A kiváló malacelvá­lasztás eredményeként ezer választott malacot is értékesítettek a felvásárló és ellátó vállalatnál, hozzájárulva ez­zel a nagykapacitású hizlaldák feltöl­­téséhez. Jelenleg a hazai landrace (szlovák fehér X landrace) fajtából száz, a durock és a hampshire fajtá­ból ötven-ötven kocát törzstenyészet­ben tartanak. Sidő Pál, a szövetkezet főállatte­nyésztője elmondotta, hogy a múlt év­re tervezett sertéshúsértékesítési fel­adatot (350 tonna) nemcsak teljesítet­ték, hanem mintegy 14,2 tonnával töb­bet adtak a közellátásnak. Itt szeret­ném megjegyezni, hogy a szövetkezet a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyí) járásban egyike volt annak a négy mezőgazdasági üzemnek (Trhové Mý­to, Csilizköz, Nový Život), amelyekben a hústípusú vágóállatok húsát tiszta súlyban értékesítették! Az új értéke­sítési módszer bevezetése a bevételek növekedése mellett abrak megtakarí­tást is eredményezett. Míg korábban egy kilő sertéshúst 14 korona 30 fil­lérért értékesítettek, addig jelenleg már 15 korona 16 fillérért! A húsértékesítés és az abrakmegta­karítás mellett további fontos tényező a hizók átlagos napi súlygyarapodása. E tekintetben már néhány éve a járás legjobbjai közé tartoznak. Ezt bizo­nyítja a múlt évi 0.B57 kilogrammos átlagos súlygyarapodás is! Mindemel­lett egy kilogramm sertéshást 3,56 ki­ló ahraktakarmányból termeltek. Va­jon hogyan sikerült elérni a kiváló felhízás mellett abraktakarmány-meg­­takaritást? — tettem fel a kérdést Sidő elvtársnak. t — A CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülése határozatainak valóra­­váltása eredményeként a hízókkal már több éve vágóhídi mel lékterméke - kel etetünk. A Dunajská Streda-i vá­góhídon van egy állandó emberünk, aki összegyűjti, majd megfőzi ezeket. Mi csak ezt követően szállítjuk e ter­mékeket, gondolva a szigorú állat­egészségügyi követelmények betartá­sára. Naponta mintegy 0,8—1 tonna vágóhídi mellékterméket etetünk. Eredményeink még jobbak is lehettek volna, ha az abraktakarmányból nem hiányzott volna a szója- és a halliszt! December végével a sertésállomány meghaladta a 3340 darabot, ebből a kocák száma kétszázkilencven volt. Tavaly az előhizlaldában is kiváló eredményeket értek el. A sertések át­lagos napi súlygyarapodása ugyanis megközelítette a fél kilót! A sertések a 35 kilós élősúly eléréséig vannak az önitatókkal és önetetőkkel (felszerelt istállóban. A több mint félezer sertést egyedül Navrétil Zoltán gondozza. A hizlaldában nedves etetési módszert alkalmaznak. Az előkészítés után a moslék csővezetéken kerül a KPSK— 1000-es önkiűrítő tartálykocsiba. Az ürülék eltávolításáról mechanikus la­pátok gondoskodnak. Tavaly a Kubo­­vics Imre és Végh József által gondo­zott hízók átlagos napi súlygyarapo­dása elérte a háromnegyed kilót! A legjobb malacelválasztási eredmény pedig Gödény Péter nevéhez fűződött. A szövetkezet a sertéshúsértékesités mellett a tervezett tejtelvásárlást tíz­ezer literrel, a marhahúsfelvásárlást pedig 8 tonnával túlszárnyalta! Igényesek a szövetkezet Idei évi sertéstenyésztési feladatai.' Ezek közül csak néhányat ismertetnék: 390 tonna sertéshúst, 266 tenyészapaállatot, 350 tenyészsüldőt és mintegy ötszáz vá­lasztott malacot értékesítenek! BARA LÁSZLÓ ______________13 t

Next

/
Thumbnails
Contents