Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-07 / 1. szám

1§71. Január 7. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Előtérben az olajnövények A világ egyre növekvő élelmiszerhiánya következtében egyre nő az olaja eok hazai termesztésének jelentősége. Az olajosok hazai önellátásának meg oldása érdekében politikai és gazdasági sserveink kitűzték azokat a célokat amelyeket a hatodik ötéves tervidőszak Végéig feltétlenül el kell érnünk Itt elsősorban az őszi repce és a napraforgó vetésterületének és termésho zamának szüntelen növelésére kell gondolnunk. A nyugat-szlovákiai kerület jelentős szerepet tölt be az olajosok — őszi repce és napraforgó — termelésében nemcsak Szlovákiában, hanem egész Csehszlovákiában. Ezt a szerepet a napraforgó termelésének jelentősége adja, ami a lakosság élelmezésének fontos láncszemét képezi. Köztudott, hogy a nálunk termesztett olajosok közöl a napraforgóolaj a legjobb minő­ségű. A kerületben az eddigiek folyamán az olajosok termésének kétharmadát az őszi repce, egyharmadát pedig a napraforgó adta. A jelenlegi időszak­ban minőségi változásokra került sor. Már az idén a napraforgó vetésterü­letét a múlt évi valósághoz viszonyítva 57 százalékkal növeltük. 1980-ig ez a terület háromszorosára, a termésmennyiség pedig négyszeresére növeke­dik. Ezzel szemben az őszi repce vetésterületét mérsékelten csökkentjük, de a hozamok fokozásával még így is egyötödével növeljük a termésmeny­­nyiséget! A kerület mezőgazdasági dolgozói gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek az őszi repce termesztése szakaszán, amit az elért eredmények is bizonyí­tanak — az utóbbi három évben az átlagos terméshozam 0,52 tonnával volt több, mint a napraforgóé. Itt szeretném megjegyezni, hogy az őszi repce termesztése nagy jelentőségű, hiszen a vetésforgóban az őszi búza jó előve­­teménye, termesztése teljesen gépesített, s betakarítása a gabonafélék előtt végezhető, ami egyben az aratási technika főpróbája is. Az eddig termesztett fajták — a Trebíti és a Brilland — kedvező termést adtak, de sok eruksavat tartalmaztak, ami nem ,egyezett a helyes táplálko­zás alapkövetelményeivel. Jelenleg már rendelkezünk olyan fajtákkal, ame­lyek egyáltalán nem tartalmaznak eruksavat, emberi táplálkozásra előnyö­sebbek, de termesztésük jellegzetes követelményeket igényel. Az 1975—78-os években a levicei (lévai) járásban végeztek kísérleteket a Lesíra (NSZK-beli) fajtával, amely szintén nem tartalmazott eruksavat A kétéves kísérleti eredmények azonban megmutatták, hogy ez a fajta kukoricatermelő körzetben gyengébb termést adott, gyengébb volt a fagy állóképessége, ezért termesztését beszüntették. Az állami fajtavizsgáló ki sértetek eredményei alapján a kerület számára a Primőr (francia) fajtá ajánlották, amely csapadékosabb feltételek közepette a répatermelő körzet ben jobb termést adott, mint a korábbi Tŕebiči és Brilland fajta. A jó mi nőségü alapanyag-termelés érdekében az idén három járást — senicai trenčíni és topoföanyi — választottunk ki, amelyekben mintegy kétezer hektáron vetették al az eruksavat nem tartalmazó Primőr fajtát. Jellegzetes és fontos feladatok várnak a kerület mezőgazdasági dolgozói­ra a napraforgó termesztése szakaszán is. Az elmúlt években csökkent a napraforgó vetésterülete, s 1970-ig nem érte el az 1700 hektárt sem, főleg a nagyüzemi termelési technológia hiánya következtében. Napjainkig már nagy lépést tettünk előre a napraforgó nagyüzemi termelése érdekében. Ennek következtében a vetésterület az 1970. évi 1823 hektárról az idén 7451 hektárra nőtt, s 1980-ig előreláthatólag eléri a 13 ezer 800 hektárt! Tekintettel arra, hogy a napraforgó termesztésénél és betakarításánál a szemes kukorica termesztésénél használatos gépek vehetők igénybe, s a be­takarításuk is szinte egybeesik, a szemes kukorica és a napraforgó terme­lésének összpontosítását úgy kell megoldani, hogy ez ne okozzon fennaka­dást a betakarítási munkálatok során. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a nyugat-szlovákiai ke­rületben jó előfeltételeket teremtettek az olajosok termelésben kitűzött igé­nyes feladatok maradéktalan teljesítése érdekében. Az őszi repce termelé­sét a kerület északi, a napraforgót viszont a kerület déli részeire összpon­tosítják. A legújabb termelési ismeretek és tapasztalatok eredményeként reális feltételeink vannak a terméshozamok fokozására, főleg a napraforgó esetében, hiszen a gyakorlatban jelenleg 30—40 százalékkal kisebb termés­hozamot érünk el, mint az állami fajtavizsgáló kísérletekben! JOZEF MUDROCH mérnök, a MÉM íőagronómusa ä seprűcirok melegigényes nö­** vény. Ezért Szlovákia déli járásaiban, főleg a komárnoi, Nové Zámky-i és a galántat járás mező­­gazdasági üzemeiben termesztik. A növényt októberben gyűjtik be. A hűvös, esős idő a tenyészidőt meghosszabbíthatja. A koraőszi fa­gyok a cirokszakáll minőségét rontják. Leginkább csak olyan me­zőgazdasági üzemek termelik, ahol már többéves tapasztalatokkal ren­delkeznek. A galantai járásban több mint tizenöt éve cirok termesztésével a Horné Saliby-1 (felsőszeli) Cseh­szlovák Szovjet Barátság szövetke­zet foglalkozik. Michal Záluskýnak, a szövetkezet elnökének a vélemé­nyére voltam kiváncsi a cirok ter­mesztésével kapcsolatban. — Mint más termékeket, a cirok termelését Is összpontosítottuk. Eb­ben az évben negyven hektáron termeltük a növényt. Tudjuk, hogy szüksége van rá népgazdaságunk­nak. Termesztését évek során meg­szoktuk. El sem tudnám már kép­zelni, hogy ne termelnénk. Hektá­ronként elérjük a 18—-20 mázsás átlaghozamot, de volt már olyan év is, amikor 22—25 mázsás volt a hozam. — Mi az előnye a cirok termesz­tésének? — Fontosnak tartom megemlíte­ni, hogy ugyanazon a területen két termést érünk el. Elsősorban a cl­­rokszakállt, másodsorban a cirok magját értékesítjük. Magbői hektá­ronként 20—25 mázsát érünk el. A cirokmag kiváló alkotórésze a ta­karmánykeverékeknek. — Hová szállítják a cirokot? — A seprűcirok feldolgozója a lučenecí CIRKO vállalat. Értesülé­seim szerint, itt évente 800 tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Éven­te több mint kétmillió seprűt ké­szítenek, ami nem elegendő a ha-A cirok termesztéséről zai piac ellátására. Ezenkívül a ga­­lántai szolgáltató üzem Is foglalko­zik seprűgyártással. Részben ezt is mi látjuk el nyersanyaggal. Szerző­désre az I. osztályú cirokért 1150 koronát fizet a CIRKO, а II. osztá­lyúért azonban csak 950, a harma­dik minőségű osztályúért pedig 650 koronát. A cirokmag mázsája 140 korona, de átadása Után takar­mánykeverékét vásárolhatunk. Még megemlítem, hogy a cirok lemagzásával tálén foglalkozunk ik, A.V. ■Ili ' és 25—30 asszonyt foglalkoztatunk. — Hogyan takarítják be a ciro­kot? — Jól kihasználjuk erre a szov­jet gyártású ZKS 2,1 típusú gépet. Főleg az elismert Szegedi Törpe nemesített fajtát termeljük. Ennek betakarítására nagyon megfelel ez a berendezés. Szára alacsony és szilárd, fattyasodása közepes, a bu* gahányása augusztus elején esedé­kes. A növény októberben érik be. Krejőovfö Ferdinánd Takács Ernő, a szövetkezet segédagronómusa idényben a cirok ellenőrzését végzi. (A szerző felvétele) A biológia jelentősége és haszna A CSKP XV. kongresszusának ha­tározatai felhfvták a figyelmet a tudomány gyors fejlesztésének szükségességére s a tudományos eredmények alkalmazására a gya­korlatban. Az egyik terület, amely­аваааавваввваааввввавваааавваваааавввиваввааааваааааааавввпваававввааввавввааввваававвв» készül nek el. Figyelmet érdemel, hogy a szövetkezet a központi alapból nem tart igényt abrakra! Állatainak ellátá­sát saját készletből és a hulladékok­ból gyártott takarmányból fedezi. Jó tapasztalataikat persze nem őrzik hét lakat alatt. Szívesen megosztják bárkivel, ha igényt tart módszereikre. A tapasztalatok népszerűsítését szol­gálják a szövetkezetben megtartott magas színvonalú tudományos szimpó­ziumok és azok a bemutatók is, ami­kor az érdeklődőknek módot nyújta­nak a műszaki berendezések megte­kintésére, felvázolására és esetleges otthoni megvalósítására. Az elmúlt évben például országos jellegű tudományos szimpóziumon is­mertették különféle hulladékanyagok állattenyésztésben való hasznosításai­nak módját, s ezen az értekezleten csaknem ezer szakember vett részt. A szövetkezet ágazati rendszerben gazdálkodik. A részlegeket és az ága­zatokat harminchárom mérnök, ennél jóval több szakközépiskolás irányítja, és megszámlálhatatlan mezőgazdasági alapvégzettséggel híré dolgozó felelős beosztást tőit be. Évi átlagban több mint 138 millió korona forgalmat bo­nyolítanak le és alapeszközeik értéke meghaladja a 180 millió koronát. kommunisták az Élvonalban A gazdaságban a termelés és az Irá­nyítás legfontosabb posztjain kétszáz­­negyven kommunista példamutatóan dolgozik és a kétszáztíz SZISZ-tag is érdemleges feladattal van megbízva. A kommunisták következetesen gon­doskodnak a pártszervezet fiatal ta­gokkal való feltöltéséről, a párt veze­tő szerepének elmélyítéséről, az ezer­­háromszáz aktív dolgozó gondolkodás­módjának, szövetkezethez való jó vi­szonyának kialakításáról. A szövetke­zet dolgozói közül ötszázan harmincöt éven aluliak. Ez azt bizonyítja, hogy a korlátlan munkalehetőséggel ke­csegtető főváros tőszomszédságában, a szövetkezetben dolgozó fiatalok odahazo megtalálták az érvényesülés és a kulturális élet lehetőségeit. A ki­magasló gazdasági eredmények foly­tán kielégíthetik igényeiket. A műértő Jilovél szövetkezet tagsá­ga gyakran nemcsak hazai, hanem külföldi művészegyütteseket is vendé­gül lát a takaros kultúrteremben. Idényben magas színvonalú lóverse­nyeket is szerveznek, s azoknak, akik a fővárosban akarják kielégíteni kul­turális lényeiket, erre is módot nyúj­tanak. A szövetkezet tagjai és azok gyere­kei a gazdaság költségén gyakran kül­földi üdültetésen is részt vesznek. Például Jilovén rendezték meg — а múlt évben — в Zem. noviny Kristály­­serlegéért folyó futballmérkőzések rangadóját is, és a serleget a szövet­kezet labdarúgói nyerték el. A gazda­ság dolgozóinak túlnyomó többsége elégedett a hazai kulturális és sport­­rendezvényekkel, ugyanúgy a kétezer­háromszáz koronás átlagkeresettel. LEGNAGYOBB ÉRTÉK Már régen azt tartják itt, hogy „leg­nagyobb érték az ember“. Ez nem csu­pán üres szólam, hanem valóság. A szövetkezet nemrégen adott ót fiatal házas tagjainak tizenhárom új lakás­egységet, százharmincat pedig korsze­rűsített és ezen az úton haladnak to­vább. Érdemes megemlíteni, hogy a gaz­daságot túlsúlyban Ipari munkások kisparcelláinak összevonásával hozták létre, s kezdetben a községek szövet­kezeti tagállománya mtndenekelőtt nőkből, az ipari munkások feleségei­ből állt. Ma azonban már változott a helyzet, hiszen szakképzett fiatalok — túlsúlyban férfiak — kerültek a gaz­daságba s az arány fele-fele lett. A szövetkezetben nagyra becsülik a nő­dolgozókat és mindent megtesznek azért, hogy feladataikat a lehető leg­jobban teljesíthessék. Jelentős összeggel járultak hozzá a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a pionír és felnőtt üdülők építéséhez. Megadnak tagjaiknak mindent, hogy erejüket regenerálhassák, gyerekeiket szocialista szellemben nevelhessék, hi­szen egyszer azok lépnek az időseb­bek helyére. A szövetkezet tizenöt szocialista és három komplex racionáló brigádjának tagjai a feladatok végzésében a töb­biek részére is utat mutatnak. Az egyént felajánlások alapját képezik az összüzemi vállalások. Így a NOSZF 80. évfordulója tiszteletére vállalt több mint hárommillió korona értékű fel­adatot maradéktalanul teljesítették és most a Februári Győzelem 30. évfor­dulója tiszteletére vállalták, hogy to­vábbi tartalékok felkutatásával a ter­melés fellendítésére, valamint a néhol még előforduló fogyatékosságok elhá­rítására törekednek. Vállalásaik telje­sítését rendszeresen ellenőrzik, és a feladatok legjobb teljesítőit megjutal­mazzák. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tanak a dolgozók politikai és szakmai továbbképzésére. A téli kampány ide­jére negyedmillió koronát irányoztak elő iskolázásokra. Jól tudják, hogy ez a leghasznosabb befektetés, mert a termelésben csak júl képzett emberek­től várhatnak átlagon felüli vagy ki­magasló eredményeket. A szövetkezet tagsága a gazdaság termelési és pénzügyi eredményeiről a havonta megjelenő „Posázavský družstevník“ című szövetkezeti folyó­iraton keresztül szerez tudomást, és az ágazati értekezleteken, a gazdálko­dással kapcsolatban kifejtheti vélemé­nyét, esetleg javaslatot adhat, s ezzel elősegíthet a gazdaság eredményeinek további javulását. A jilovei szövetkezet szervezeti fel­építésében és irányításában a legmesz­­szebbmenőkig az ipari Jelleg kerül előtérbe. Ez abbéi adódik, hogy az alapokat sok tapasztalattal rendelkező ipari munkások rakták le és a későb­biek során is segítették a gazdaságot a felemelkedésben. Sikereik lényege abban van, hogy Antonín Doležal elv­társ, a szövetkezet elnöke és munka­társai a felsőbb szervektől kapott fel­adatokat mindig sikeresen teljesítik, mert megkeresik a megoldás legjobb módszereit. Ez pedig csak kockázat­­vállalással lehetséges. HOKSZA ISTVÁN nek igen fontos jelentősége van társadalmunk fejlődésében: az em­berek egészségéről való általános gondoskodás, ésszerű táplálkozás lehetőségeinek a biztosítása és az optimális életkörülmények megte­remtése. E feladatok teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a biológia sokoldalú fejlődése, hiszen ezen a területen az utóbbi húsz-harminc év alatt korszakalkotó felfedezé­sekre került sor. A biolóigai tudo­mányágak fejlődése az említett időszakban azt jelzik, hogy a tudo­mányos-műszaki forradalom belát­ható időn belül biológiai korszaká­ba lép, amelyben a fő helyet a je­lenleg intenzíven fejlődő biológiai tudományágak: a molekuláris bio­lógia, a biokémia, a biofizika s a fiziológia foglalja majd el. Ugyan­akkor az említett tudományok fej­lődésétől dőntő mértékben függ az az erdőgazdaság és az élelmiszer­­ipar fejlődése. A Szlovák Szocialista Köztársa­ságban kb. hatvan munkahelyen mintegy ezerháromszázötven kutató dolgozik a biológiai tudományok­ban. Az elkövetkezendő években szükséges a tudományos kutatók számának a növelése, a biológiai tudományos munkahelyek bővítése. Hangsúlyoznunk kell, hogy a bio­lógia tudományos diszciplínákat Szlovákiában tulajdonképpen csak 1948 februárjától kezdték fejlesz­teni. Ebben nagy szerepet játszott a Komenský Egyetem tanszékének kiépítése, továbbá új biológiai irányzatú iskolák megnyitása Koíi­­cében. Zvolenban és Nitrában. A biológia kutatási eredményei­nek már eddig is számos gyakor­lati hasznát látta az orvostudo­mány (pl. a szív- és érmegbetege­dések megelőzésénél, rákkutatás­ban stb.J, a környezetvédelem, az élelmiszeripar s a mezőgazdaság stb. Ha tehát a mezőgazdaságot vesz­­szük, az eredmények szembetű­­nőek. A növénytermesztésben in­tegrált talajökolúgiai egységek rendszerét dolgozták ki. Sikerült kidolgozni a magas és állandó ga­bonaterméshozamok elméleti alap­jait. A kutatás szép eredményekkel járt a tatajmfivelés rendszerének, a vetésforgó kialakítása, a táp­anyagok alkalmazása, valamint a trágyázás területén, amit ma már a gyakorlatban teljes mértékben kihasználhatunk. Szinte már köz­ismert, hogy egy-egy hektáron há­rom, három és félszer annyi sze­mes terem, mint az első köztárss­ág utolsó éveiben. 1934—38-ban Szlovákia területén a búza átlagos hektárhozama 14,8 mázsa volt, 1974-ben 45,8 mázsa, ami pénzben kifejezve kb. másfél milliárd koro­na többletet jelent; no mag azt is, hogy a növénytermesztési kutatás­ba n befektetett eszkösők megtérül­nek. Az újonnan nemesített, jó mi­nőségű búzafajták (szovjet és rész­ben hazai kísértetek eredménye) potenciális termőképessége a kí­sérleti táblákon tfz tonna, a nagy­termelésben hét-nyolc tonna, ami teljesen elegendő az önellátás biz­tosítására. A csehszlovák alacsony szárú árpafajták világszínvonalúak. De szép eredményeket értek el ku­tatóink a cukorrépa, a paprika éa a szőlő nemesítésében Is. Az állatok táplálásának fizioló­giájában is elmélyültek ismere­teink, ami nagymértékben lehetővé tette a növényi eredetű fehérjék és szintetikus anyagok arányos hasz­nálatát az állatok táplálásánál. Az állattenyésztésben jelentős fejlődés tapasztalható. Ez főleg az állatok genetikai tulajdonságaiban, szaporodási képességük növelésé­ben tapasztalható. Nagy sikereket értünk el a produktiv, a nagyüze­mi termelés száméra alkalmas egvedek tenyésztésében, hazai és külföldi alapanyaggal való nemesí­tés és keresztezés terén. Az élelmiszerinari kutatásban új ismeretekre tettünk szert, a tej és termékei mikroösszetételének ta­nulmányozásában, ami főleg e ter­mékekben keletkező aromatikns anvagok keletkezésére irányult. Az elkövetkezendő években me­zőgazdasági kutatóinkra a követke­ző alapfeladatok várnak: a talaj termőképessége fokozása lehetősé­geinek vizsgálata, beleértve a ta­­lajmfivelést is, a mezei növények agrotechnikai módszereinek rend­szerbe foglalása, ami a növényi termékek fgabonanemüek, fehér­jék, zsiradékok, zöldség- és gyü­mölcs! magas és állandú hozamát biztosítja. Az állattenvésztés szakaszán a fő feladat annak vizsgálata, hogyan képes az állati szervezet alkalmaz­kodni a gyorsan változó környezeti feltételekhez, vagyis ahhoz, hogy kis területeken egyre nagyobb él­­latsűrűségge! számolónk. A kutatás időszerű feladata a te­henek termékenységének vizsgála­ta, az állatok nemének szabályo­zása, a koraszülöttek mesterséges környezetben való felnevelése stb. Ezek azok a fő feladatok, amelyek biolőgusainkra a mezőgazdaság te­rületén a közeljövőben várnak. —nt—

Next

/
Thumbnails
Contents