Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-25 / 8. szám

w SZABAD FÖLDMŰVES 1978. február 25. Több mint tantárg) A haza védelme minden állampolgár egyik legfontosabb kötelessége. A honvédelmi és civilvédelmi ismeretek elsajátítására ma már egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek szövetkezeteink­ben is. A ráhatás hatékonysága ter­mészetesen függ az efsz vezetőinek hozzáállásától, szervezőkészségétől, s nem utolsó sorban a szakértelmétől. Ebből a szempontból is hatványozott jelentőséget nyer a mezőgazdasági­műszaki középiskolákban folyó honvé­delmi nevelés. A honvédelmi ismere­tekkel ma még az iskolapadban ismer­kedő tanulók a jövőben mint a mező­­gazdasági termelés irányításának kö­zépkáderei sokat tehetnek az ismere­tek átadása, a honvédelmi jellegű sportok népszerűsítése terén. A mezőgazdasági iskolákban folyó — E tantárgy keretében tanulóink elsajátítják a katonai-politikai isme­reteket, a sebkötözést, a sebestiltszállí­­tást, az elsősegélynyújtást, valamint a tömegpusztító fegyverek elleni véde­kezés tudnivalóit. Aztán itt van a lövészet, amely ízig­­vérig katonai feladat. Valójában a fegyver kölcsönözte légkör a lénye­ges: a puska nem játékszer, óvatlan kézben balesetet is okozhat, ezért egy­úttal fegyelemre, pontosságra is szók* tatja használóját. Az elsajátítottakat tanulóink a gya­korlatban is kipróbálják. Az iskolai honvédelmi versenyben nyolc-tíz diákból áló -rajok versenyeznek egy­mással, vagyis nem annyira az egyén, hanem a közösség vizsgázik. Elméleti ism»ret-knrk a gyakorlatba átvitelét honvédelmi nevelés időszerű kérdései­ről, egy iskolára vonatkoztatott konk­rét eredményekről Rigó Endre mérnökkel.a komáromi MMK tanárá­val beszélgettünk el. ф Mint a honvédelmi nevelés okta­tásával foglalkozó tanár, - miben látja a tantárgy sikeres oktatásának lénye­gét? — A honvédelmi nevelés — mint kötelező tantárgy — hivatalos beveze­tésekor sokan a fegyelmezett, „szög­letes“ mozgásformák elsajátíttatásá­ban, a fegyverfogások „besúíykolásá­­ban“, a fizikai fáradalmak elviselésé­re való felkészítésben vélték lénye­gét. Többen pedig — ismerve a had­sereg magas fokú gépesítését — a honvédelmi nevelést tulajdonképpen azonosították a műszaki-tudományos felkészítéssel. Valójában ez a „tantárgy“ nem szű­kíthető le egyetlen részterületre sem. A szocialista emberformálás szerves része, amely sokoldalúan képzett, szel­lemileg, erkölcsileg, fizikailag fejlett, munkában és sportban kitartó ifjakat hivatott felnőtté nevelni. Oktatása összetett ismeretanyagot kíván testnevelés, biológia, kémia, polgári nevelés és a fizika szakos ta­nároktól is. A felsorolt tantárgyakban ugyanis sok az úgynevezett honvédel­mi elem, mely a honvédelmi nevelés tananyagával szoros kapcsolatot ké­pez. О Meglátása szerint a honvédelmi nevelés milyen mértékben segíti elő a katonai szolgálatra való íelkészítést, valamint a honvédelmi jellegű sportok megkedvelését? biztosítják iskolánkon a különböző honvédelmi jellegű körök: lövész-, egészségögyi kör. Gyakorlati foglalkozásokon nagy se­gítséget kapunk a járási katonai pa­rancsnokság illetékeseitől, valamint a PHSZ járási bizottságától. Bár eddigi eredményeinkről nehéz mérleget ké­szíteni, annyi bizonyos, hogy a honvé­delmi nevelés hatása egyre jobban észrevehető. Javult fiataljaink edzett­sége, fejlődött közösségi magatartá­suk. Fiataljaink sikeresen szerepelnek a különböző szintű és jellegű honvé­delmi versenyeken. Az egyéni verse­nyeken eléri eredmények alapján el­sősorban Simon Ferenc (lövészeti, Sütő Cecília (tájékozódási verseny) eredményeit emelhetném ki. A honvé­delmi sportvetélkedőkön való eredmé­nyes szereplés a fiataloktól — a meg­felelő testi felépítésen kívül — elmé­leti tudást is követel. A lövészetnél szükséges, jőrféhány matematikai foga­lom ismerete, mert a versenyző csak így képes tudatosítani a röppálya je­lentőségét, valamint a lövedék útját befolyásoló tényezőket. A térkép méretarányainak értelme­zése, az iránymeghatározások gyakor­lása, a térképolvasási kézség fejlesz­tése magasfokú földrajzi tudást igé­nyel. Végzős növendékeink közül általá­ban minden évben egy-két tanúié hi­vatásának választja a katonai pályát. Az elmondottakból kitűnik, hogy a honvédelmi nevelésnek nagyon sok az összetevője, melyek a Komáromi Me­zőgazdasági Középiskolában biztosítot­tak. Így érvényesül az ifjúság helyt­állása, áldozatkézsége, a haza iránti kötelességtudatra nevelése. —Csiba — XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Sítanfolyám A természet kifürkészhetetlen szeszélyei folytán hazánk déli járásaiban a tél folyamán évről-évre kevesebb a hó. A gyerekek ritkán vehetik elő a szánkót és a síléceket. Ezt a problémát egyes iskolák igazgatóságai úgy oldják meg, hogy éven­te egy ízben sítanfolyamot szerveznek a 7. osztályos tanulók részére. A Dvory nad Žitavou-i (udvardi) iskolások ez idén Vrátna dolina szépsé­ges tájaira látogattak él, ahol egy hét leforgása alatt megtanulták a sízés ábécéjét. A sítanfolyam utolsó napjain honvédelmi és ügyességi versenyt is rendeztek. A sítanfolyam megrendezéséért dicséret illeti az oktató pedagógusokat, név szerint Zálezsák Tibort, Papp Lászlót és Kutila Jánost. Lőrincz L. Január eleje óta minden csütörtö­kön reggel nyolc órakor felhangzik az iskolai rádiőközpont szünetjele az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimná­ziumban, aztán a szovjetbarát szerve­zet rádiókörének vezetője és bemon­dója, Menyhárt Ica be is konferálja a műsort: „Itt az Iskolarádió! A „Győ­zelmes Február“ című előadássoroza­tunk újabb előadását közvetítjük. A mai előadást Takács Zsuzsanna tanár elvtársnő tartja“. S az egyes tanter­mekben a diákok figyelmesen hallgat-A nagy tiszteletére ják az előadásokat, melyek felelevení­tik 1948 februárjának történelmi je­lentőségű eseményeit. Ám nem ez az egyetlen akció, melyet az iskolában a nagy évfordulóval kapcsolatban, an­nak tiszteletére rendeztek. Erről meggyőződhetünk az emelett folyosón is, ahol a „Barátság-klub“ le­­élkiállítása található. A sok-sok levél, tarka képes levelezőlap, apró csecse­becse és emléktárgy vonzza a látoga­tókat, ugyanúgy, mint a Február te­matikájával kapcsolatos szlovák és magyar könyvek, melyeket a levélki­állítással egybekötve mutatnak be. — Nem véletlen, hogy éppen a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére rendeztük meg ezt a ki­állítást — mondja Skolkay Adrien né­met szakos tanárnő, a „Barátság-klub“ levelező körének pedagógiai vezetője. — Hiszen a történelmi jelentőségű Februári Győzelem tette lehetővé szá­munkra — több más vívmánnyal együtt —, hogy beilleszkedjünk a szo­cialista országok baráti közösségébe, és a proletár-nemzetköziség szellemé­ben ilyen barátság-klubok létrehozá­sával is ápoljuk Február szellemét. Egyébként a külföldi partnerekkel folytatott levelezés igen hasznos, mert a diákok orosz, német és angol nyelv­tudásának gyarapításához is jelentős mértékben hozzájárul. Amint továbbhaladunk az iskola fo­lyosóján, hatalmas faliújság tűnik a szemünkbe, amely autentikus fotódo­kumentáció alapján eleveníti fel a 30 év előtti február azóta történe­lemmé magasztosult eseményeit. Kle­ment Gottwald, a februári napok ve­zéregyénisége, Antonín Zápotocký, a szakszervezetek akkori vezető tiszt­ségviselője, a menetelő népi milicis­­ták, a prágai Óvárosi téren, Klement Gottwaldnak a nép győzelméről szóló bejelentését újjongva fogadó tömeg látható a népünk újkori történelmé­nek egyik legjelentősebb időszakát bemutató fényképeken. Az Iskola szlo­vák szakos tanárnőjétől, Ľubica Fin­­dcvától — aki egyébként a SZISZ is­kolai szervezetének pedagógiai veze­tője is — megtudjuk, hogy a faliújsá­got az ifjúsági szervezet tagjai készí­tették. Persze a SZISZ nem csupán ez­zel a faliújsággal emlékezik a törté­nelmi jelentőségű évfordulóra. Beta-Már közel huszonöt éve működik a tvrdošovcei (tardoskeddi) népkönyv­tár, melyet két évtizede Vincze Mária irányít. Kezdetben nehézségekkel küszköd­tek. Ugyanis könyveik voltak, a könyv­­állomány gyarapításával sem volt baj, mert rendszeresen kaptak könyvújdon­ságokat. De épp ily módon állt elő a helyhiány. Ez a kérdés megoldódott, amikor a könyvtár új épületbe költözött. Ma már mintegy nyolcezer kötet várja a könyvbarátokat. Megfelelő arányban található itt a magyar és a szlovák szépirodalom, mezőgazdasági szakiro­dalom, s meséskönyvek a gyerekek számára. A könyvtár politikai osztálya nagy­ban elősegíti a marxista-leninista szellemű oktatást, nevelést, s nagy segítséget nyújt a diákoknak egy-egv beszámoló elkészítéséhez. Tavaly például több mint hétszáz volt az olvasók száma, vagyis több a tervezettnél. Az olvasók 45 százaléka 15 éven aluli. nultak egy esztrádműsort is, amelyben szavalatok, jelenetek, ének- és zene­számok kerülnek bemutatásra. Legér­dekesebbnek ígérkezik a József Attila Irodalmi Színpad — Vas Ottó magyar szakos tanár által betanított — új mű­sorának egy részlete és az iskola dzsesszgimnasztikai csoportjának mo­dern táncai, orosz, illetve spanyol ze­nei motívumokra. Az irodalmi színpad a nemrég elhúnyt költő, Nagy László költeményeiből tanult be összeállítást az évforduló tiszteletére. A Ľubica Findová által vezetett dzsesszgimnasz­­tikat csoport' pedig azokat a számokat mutatja be az esztrádmüsorban, ame­lyek sorra kerülnek az „Egyik iskola szórakoztatja a másikat“ (Škola bavl školu) elnevezésű SZISZ-akció kereté ben is, amikor a magyar tannyelvű gimnázium tanulói a helyi testvéri szlovák gimnázium diákságát szóra­koztatják majd. Am ez még nem minden. Így például megszervezik a kubai VIT-tel kapcso­latos kvízt, beszélgetéseket szerveznek a népi milícia tagjaival és a párt ve­terán harcosaival, és meglátogatják a „forradalmi hagyományok szobáját“, ezt a miniatűr munkásmozgalmi mú­zeumot, melyet az iskola történelem szakos igazgatója, Csömör Béla szer­vezett és rendezett be. Már az iskola földszinti folyosóján járunk, amikor az egyik ajtó mögül írógép kattogása hallik. A biológiai szaktanterem a tanítás után „szer­kesztőséggé“ alakul át. Serény kezek és agyak munkája nyomán készül az iskola „,DIÄK“ című folyóiratának februári, ünnepi száma. Hornyák Kor­nélia másodikos, a lap szerkesztőbi­zottságának tagja, Herda Erzsébet ál­tal írt vezércikk korrektúráját végzi. Beleolvasunk a kéziratba és jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a fiata­lok tisztában vannak Február jelentő­ségével. A vezércikk szerzője többek közt így ír: „Mi, a mai nemzedék, na­gyon jól tudjuk, hogy a kommunista párt által vezetett népünk februári győzelmének köszönhetjük a mai ma­gas életszínvonalunkat, gondtalan éle­tünket, mindazt, amiben szocialista társadalmunk és pártunk részesít. Olyan vívmányok ezek, amelyekről szüléink és nagyszüleink talán álmod­ni sem mertek. Éppen ezért nekünk, fiataloknak ereznünk kell a felelőssé­get a jövőért: azt, amit apáink és nagy­apáink kiharcoltak, amit mi készen kaptunk, becsületes helytállással, jó munkával, emberséggel, nekünk kell méltó módon tovább vinnünk, tovább­fejlesztenünk. Ez számunkra, a dicső Februári Győzelem tanulsága, üzene­te.“ A vezércikken kívül persze egyéb írások, versek, beszámolók, rajzok és rejtvények is kerülnek a lap februári számába. Az iskolán látottakat, tapasztaltakat találóan összegezi Csömör Béla, az is­kola igazgatója: — Ügy gondolom, nem valamiféle „világrengető“ akciók ezek. Egész ok­tató-nevelő munkánkat áthatja Feb­ruár szelleme, s úgy gondolom, ezt a történelmi jelentőségű eseménysoroza­tot akkor ünenpeljük a legméltóbban, ha okulva a történelmi múlt hagyo­mányaiból, mindennapi munkánkkal szilárdítjuk a jelent és a jövő biztos alapjait rakjuk le — szellemi vonatko­zásban is — a jövő számára diákjaink hatékony oktatása és nevelése által. ☆ ÖRÖKÉ Faluszerte, városszerte ké­szülnek a Győzelmes Február méltó megünneplésére, jégtörő Mátyás hava harminc évé lett vörösbetűs, vértelenül hozva áhított változást — hogy az asz­taltól mindig távol ülők is kap­janak jussot. S nemcsak aszta­lit, de azt a megfoghatatlant is, amit gyűjtőnéven kultúrának nevezünk. Harminc éve járhat a dolgozó, a mezőgazdasági mun­kás színházba, moziba, vehet olcsón könyvet, képet, tudást. Az embernek ilyenkor önkénte­lenül Móricz feledhetetlen sorai jutnak eszébe, amit a Tanács­­köztársaság első napjaiban írt — az áhitat, mikor először lá­tott parasztot, virágáruslányt, olajos kezű munkást az opera páholyában ülni, s nem ám ci­­linderes-frakkos kivitelben, nem izgő-mozgó polgári látszatgyö­nyörrel: őszinte örömmel, őszin­te várakozással. Február a kultúra hírnökeit is küjldte a kifáradt, agyondol­gozott embernek. Mint Juhász Gyula irta a Munkásotthon homlokára, mint József Attila hadokozott érte, Wolker áldozta egészségét — az eszme megva­­{ lósult, a kapuk megnyíltak. Művelődési házaink, intézmé­nyeink; a sajtó, rádió, televízió, könyvkiadás, készülnek február méltó megünneplésére ország­szerte. Különös öröm számunkra, hogy a jeles évforduló színhá­zunk, a MATESZ fennállásának huszonötödik évfordulójával egybeesik, s hogy az évforduló eredeti csehszlovákiai magyar színművet is hozott. Türelmetle­nül várjuk a Csallóköztől Bod­rogközig című könyvet, amely a Madách könyvkiadó ajándéka az olvasónak, s amely a har­minc év alkotó munkájából ad keresztmetszetet. Készülnek a műsoros estek, megemlékezések is művelődési házainkban, hogy mindenkihez testközelbe kerül­jön a Februári Győzelem esz­méje, azokhoz is, akik még nem érthették, vagy a világon sem voltak. Február nemcsak kötelez, de mosolyogni is tanít, kultúrát szeretni, kulturáltan élni. —iká— Sági Tóth Tibor A könyvtár összesen tizenöt napi-, illetve hetilapot fizet elő. Évente tíz­ezer koronát fordítanak új könyvek vásárlására. A könyvújdonságokat mi­ni-kiállítás népszerűsíti, a könyvtárat faliújság díszíti. A fentiek alapján megállapítható: a tardoskeddiek nagyon szeretnek olvasni, művelődni. Kép és szöveg: Bogdány Géza, Tvrdošovce Néprajzi szoba A CSEMADOK Bússá i (Buíince) Helyi Szervezete figyelemre méltó ter­vet valósított meg az elmúlt esztendő­ben. Az agitációs központ melletti kis szobában régi dolgokat, tárgyakat gyűjtöttek össze. Láthatók itt a kender feldolgozásá­hoz szükséges eszközök, az orsótól kezdve a szátváig. Mosási kellékek a síiktől a teknőig. A tejfeldolgozás tú­­rószacskőjátél a köpülőig, fából ké­szült evőeszközök, vasalók, kézikosa­rak, szakajtók, díszes tányérok, mo­zsarak, korsók, főkötők, népviseleti ruhák, kendők és gazdasági eszközök. A falakon régi ponduszos faliórák hallgatják a mát. Nagyon szép és értékes ez a kis szobácska, még ha bizonyos értelem­ben hiányérzetet is kelt a látogatóban. A tárgyak ugyanis nagyobb kiállítá­si helyiséget érdemelnének, s az egye* eszközöket feltétlenül meg kellene ne­vezni. A további gyűjtőmunka szem­pontjából a helyi iskola tanulóit sem ártana aktivizálni, akik bizonyára ér­tékes tárgyakkal gyarapítanák a nép­rajzi szoba gyűjteményét. Budai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents