Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-18 / 7. szám
1*78. február 18. SZABAD FÖLDMŰVES A teheeek és aszok elles« elüti megfigyelhetek a tipikus sser- Ti is testtáji elváltozások, amelyekből következtethetünk a várható ellás időpontjára. Ide tartozik a péraajkak megnövekedése és a péranyllés meghosszabbodása, valamint a tiszta, nyálkaszerű váladék kifolyása. Változásokat észlelhetünk a medence széles szalagain is, amelyek már az ellóst megelőzően 7—14 nappal jelentkeznek. A szalagok és az izomzat meglazul, aminek következtében a kereszt- és ülőcsont körvonalai élesen kiéleződnek. A hasfal szalagjai és Isomzata is meglazul, s a feszültség mértékétől függően a has és a faroktő is besüpped. Az ellést megelőző napokon megduzzadnak a tejmirigyek, melyek váladéka mézesbarna szinti, siírtt és ragadós. Közvetlenül az elles előtt fehér szintire változik. A tulajdonképpeni elles a szülőfájdalmakkal kezdődik, amelyek lényegében az anyaméh és a hasfal összeházódásaiból erednek. Nem szabad magfeledkezni arról sem, hogy a tehenek ellése sokkal bonyolultabb, mint más állatfajoknál. Ezt lényegében a medencetájék okozza, mert anatómiai szempontból a medencecsont (hosszá és kétszer törött) gátolja az ellést. Az előkészületi időszak után az ellés lefolyása három szakaszból áll: 1. NYÍLÓ SZAKASZ. A teheneknél В—12 óráig, néha azonban egy-másfél napig is eltart. Ebben az időszakban az anyaállat nyugtalan, gyakran erőlködik, feláll, majd ismét lefekszik, ■ rendszertelenül kérődzik. Az Úszóknál özek a tünetek még szembetűnőbbek. A péraajkak között először megjelenik a sötétkékes színű külső magzatburok, amelyben mintegy 5—12 liter big folyadék található. Ennek falrepedése utón jelenik meg a fehéres-sárgás színű magzatburok, amelyben 1—4 liter sűrű folyadék található, s már látni az újszülött borjú testtájait, rendszerint a lábvégeket. 2. KINYOMÓ SZAKASZ. Két-hat éráig tart. A magzatburok felrepedése után, amely lényegében kiszélesíti és megnedvesfti a szfilőutat, sor kerül — a méh és a hasfal ütemes összehúzódásával - aa újszülött borjú May«, másán, kitolására. 3. ELLES DTÄNI SZAKASZ. A magzatburkok szerepe az ellássál megszűnik, s további jelenlétük már nem kívánatos. A tehenek az ellést követően általában 3—8 óra máivá elvetik a magzatburkokat. Az anyaállatot az ellető istállóba való áthelyezés után azonban alaposan elő kell készíteni az ellésre. Hátsó testtáját célszerű meleg vfzzel megmosni és Famoeept-snper készítménnyel (10 millilitert egy liter vízben feloldva) fertőtleníteni. A tehén farkát ajánlatos felkötni, mert ezzel megakadályozhatjuk a külső nemi szervek szennyeződését. Az ellést levezető személynek tiszta munkaruhát és gumicsizmákat kell felvennie. Kezét folyé vízben szappennal alaposan meg kell mosnia, majd 1 százalékos Septonex-pulvis oldatban fertőtlenítenie kell. Minden esetben kerülni kell a korai beavatkozásokat, főleg a magzatburkok idő előtti elszakltáaát, mert ezzel károsan befolyásoljuk as ellés fizialégiáját. A magzat buroknak jelentős szerepe van az állásnál, mert normális lefolyásnál tágltja a méhnyakat, s elszakadása után sikamlósabbá teszi a szűlőutat. Az újszülött borjú idő előtti kihúzása is súlyosbíthatja az ellés levezetését. A borjú korai kihúzása azzal járhat, hogy a szülőütba nem a lábak, illetve a fej kerül, ami minden esetben komoly bonyodalmat jelent. A magzatburkot csak akkor szabad elszakítani, ha mér látni a borjú lábát. Ma ■ tehén «iá« fájdul« mai atén sem Mkú a borjú lábát as ellést levezetőnek meg kell vizsgálnia a borjú helyzetét. Ha rendellenes borjúfekvest állapit meg, minden esetben tanácsos állatorvost hívni. Normális körülmények között a borjú lábára felerősítjük az ellető kőteleket és gyenge erővel — az anyaméh és a hasfal ütemes összehúzódásakor — húzzuk kifalé, de egyben lefelé is. Maximálisan húrom ember ereje engedhető meg a borjú kihúzásénál. Ellenkező esetben veszélyben forog nemcsak az újszülött, de az anyaállat élete is. Az ellést levezető személynek különösen a kéz higiéniájára kell ügyelnie. Az anyaállat nemi szerveinek nyálkahártyáján, az újszülött testtájain és a fertőtlenített segédeszközökön kívül semmit sem szabad megérintenie. A borjút célszerű műanyag lepedőbe felfogni, majd törlőruhával megazárítanl vagy az anyaállat elő helyezni, amely lenyalja testőrül a váladékot. Az ellés időjének meghosasabodósakor sor kerülhet arra, hogy a borjú beszívja a magzatvizet. Ilyen esetben azt azonnal el kall távolítani a borjú tüdejéből. Ezt úgy érhetjük el, ha a borjút rövid időre hátsó lábainál fogva felemeljük. Az újszülött borjú első lélegzéseit úgy segíthetjük elő, hogy orrnyíláséból ás a szájából eltávolítjuk a nyálkát. Ha a borjú lélegzése nem egyenletes, nehezen indul meg, műlélegzéaael, meeesézzsal vagy a fejének hideg vízzel való megmosásával segíthetünk. További fontos tényező az újszülütt borjú köldökzsinórjának fertőtlenítése. Erre a célra az Akutol-, Chronicfn- és Septonex-spray készítmény a legalkalmasabb. E beavatkozás azért is fontos, mert a statisztikai kimutatások szerint Szlovákiában a boncolt borjak mintegy 10 százaléka pusztult el a köldökzsinór gyulladása következtében, ami mintegy háromezer borjú elhullását jelentette! Az ellás higiéniájának szigorú betartásával nagy mértékben csökkenthetnénk az elhullások számát! Ha a köldökzsinór vérzik, 2 cm-го a köldöktől gézzel elkötjük. Legkésőbb két órával az ellés után a borját meg kell szoptatni. Ugyanis a föcstejjel egyben ellenanyagok is kerülnek szervezetébe, amelyeket az anyaállat termelt élete folytán a kórokozók ellen. Ezek az ellenanyagok ugyanis addig védik az újszülött borjút a fertőző kórokozóktól, amig saját maga nem képes ezek szintetizálására. Arra kell ügyelni, hogy a borjú az első két nap folyamán rendszeresen — négyóránként — föcstejhez jusson. Három-négy nap elteltével már elegendő a napi 3—4-szeri szoptatós is. E tekintetben a mezőgazdasági üzemek zömében még nagy tartalékok vannak, melyek feltárásával és elhárításával tovább fokozható a borjánevelés színvonala és nagy mértékben csökkenthető az elhullás! A borjút a szülés után a profilaktériumba kell elhelyezni. Ezután a tehén hátsó részét ismét lemossuk meleg «issei, majd fertőtlenítést kell alkalmazni. Megvizsgáljuk a külső nemi szerveket és részben a szfilőutat, hogy nem sérültA-e meg. Ha a magzatburok 8 árán belül nem távozik, állatorvosi beavatkozásra van szükség. Az ellés fiziológiájának és higiéniájának betartásával nagy mértékben csökkenthetjük az ellési és ellés utáni (főleg a méhgyullad ást) bonyodalmakat. Ezzel természetesen elérhetjük az anyaállat időbeni következő megtermékenyítését, és gazdaságosabbá válhat az egész szarvasmarha-tenyésztés. JOZEF ВЛСО, állatorvos 13 Á Nové Záщ)суЧ (órsekújvárl) Járásban gazdálkodó hrubani (fflrij' „Vörös Csillag“ szövetkezetben régóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Persze a hagyományos termesztési módszerekről áttértek a korszerű nagyüzemi technológiára. A változás viszszatükrözödött az eredményekben. Míg a múltban hektáronként 80—100 mázsa szőlőt szüreteltek, a korszerű módszer bevezetésével a hozamot — az évjárattól függően — 150—250 mázsára növelték. A 130 hektárnyi terület túlnyomó részén a szőlőt 250 cm-es sortávolság-Újítás ra ültették középmagas, a legújabb telepítéseket pedig 300 cm-es sortávolságra ültették és magas huzalokat a szőlő alkalmaztak. A talajeiőkészftést, a sorközi művelést és a növényvédelmi munkákat gépekkel végzik. mély mű-Bár a szőlészet gépesítésében Jelentős előrehaladás történt, még mindig több probléma vagy nehézség merült trágyázására fel. A szövetkezetben a nehézségek leküzdésében sokat segítenek a gépjavító- és kovácsműhely dolgozói. Szlávik István munkacsoportja — amely összeforrt szocialista munkabrigád is — példásan gondoskodik arról, hogy a gépek minél kevesebb műszaki zavarral dolgozzanak, s ha mégis előfordul a baj, akkor ezt mielőbb elhárítsák. Nemcsak a rájuk bízott feladatot végzik becsülettel, hanem az újító és ésszerűsítő tevékenységben is jeleskednek. Problémát okozott például a műtrágya talajba juttatása. Tudták, bogy a műtrágya hasznosítása lényegesen fokozható, ha a hatóanyag közvetlenül a gyökérzet rétegébe kerül. A hagyományos műtrágyaszóró gépek erre nem alkalmasak. Mélytrágyázókkal pedig nem rendelkeztek. Szlávik István egy morvaországi bor vidéki tanulmányúton látott egy speciális gépet, amely a műtrágyát mélyen a talajba juttatja. A megoldás megragadta a figyelmét. Ilyen gépet otthon, a műhelyben is készíthettek. Szerkezetét és működését áttanulmányozta. Visszaérkezése után munkacsoportjával nekifogott a speciális gép megszerkesztéséhez. Sikerült a gép szerkezetén és működésén is javítani. A speciális gép alapjában véve egy talajlazító, amelyet műtrágya-bedolgozó géppé alakítottak át. Működésének az a lényege, hogy a gép talajlazító szerkezete a gyökérzet mélységében a talajt mintegy 80 cm-es szélességben megemeli és adagoló szerkezete pedig a műtrágyákat légnyomással szétfújja a megemelt rétegben. Ezzel a műtrágya közvetlenül a gyökérzethez kerül és egyenletesen szétoszlik a megemelt rögök között, 8— 10 cm-es vastagságban. A talajlazftó szerkezet beállítható. A műtrágyaadagoló gép a ZT 12048 traktorral függesztve üzemel, s csak 300 cm-es vagy ennél nagyobb sortávolságon alkalmazható. A speciális gépet tavaly próbálták ki a szövetkezetben háromhektárnyi területen. Már az első kísérlet bebizonyította a mélytrágyázás hatásosságát. Ősszel erről a területről hektáronként mintegy 50—60 mázsával több szőlőt szüreteltek, mint a hasonlóképpen müveit, de hagyományosan műtrágyázott ültetvényről. Idén ősszel már az összes magasvezetésű szőlőültetvényekben a műtrágyázást ezzel a módszerrel végzik. A szövetkezet gépjavító- és kovácsműhelyéi dolgozóinak leleményessége, odaadó munkája és segítőkészsége követésre méltó példa. A nehézségek leküzdésében a problémák megoldásában nyilvánul meg a legjobban az emberi tényező. Nem vártak ölhetett kézzel a mások segítségére, hanem nyitott szemmel járva igyekeztek a jobbaktól tanulni, a bevált tapasztalatokat átvenni és kezdeményező munkával a helyzeteh javítani. Éppen ez a legnagyobb érték, amely lehetővé teszi a nehézségek áthidalásával az igényes feladatok teljesítését. Klamarcsik Mária, mérnök Amikor a kútnikyi (hegyétel) szövetkezet főállattenyésztőjétől, Sidó Pál elvtárstől arról érdeklődtem, hogy ki a legjobb állatgondozó a marhahizlaldában, egyöntetűen hangzott a válasza: a povodai részlegen Benkovsky Ödön. Benkovsky elvtársat lakásán kerestem fel. — A szövetkezetnek már 1951 óta vagyok tagja — kezdte a beszélgetést. — Azóta az állattenyésztésben dolgozom. Kezdetben édesapámmal együtt a tehenészetben tevékenykedtünk, s már akkor Is a legjobb állatgondozók közé tartoztunk. Jelenlegi munkaszakaszomon — a marhahizlaldában — már huszonegy éve dolgozom. Példás állatgondozó 0 Tavaly a szövetkezetben a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 1,24 kilogramm volt. A legjobb eredményt — 1,32 .kg-os átlagos napi súlygyarapodást — Pöda Vincével együtt érte el száz hízémarhánál. Vajon minek köszönhették ezt? — A kiváló eredményt elsősorban annak köszönhetjük, hogy többet törődünk a gondozásunkra bízott állatokkal. Nálunk nem az a fö célkitűzés, hogy minél hamarabb elvégezzük a munkát és gyerünk haza, hanem éppen ellenkezőleg. Reggel negyednégykor kelek, nem sokkal később már az istállóban tevékenykedem. Hazafelé csak jóval nyolc óra után indu.lok. Gondozótársammal ügyelünk az egyes munkafolyamatok" pontos betartására. Nagyon fontos tudni azt, hogy mikor, mennyit és hogyan kell etetni. Mi egyszerre nem sok takarmányt juttatunk a jószágoknak, inkább többszöri adagolást alkalmazunk. Kár, hogy Szabó Gyula gondozótársam 1976-ban nyugdijállományba került, mert vele már húsz évé együtt dolgoztam. Mindketten a lehető legaprőlékosabban Ismertük teendőinket, s az előre meghatározott munkamódszer szerint dolgoztunk. 0 A szövetkezet főállattenyésztője is elmondotta, hogy Benkovskyék reggel elsők a telepen, de utolsóknak indulnak haza. Vajon a takarmányozáson kívill még mi játszott közre a kiváló eredmények elérésében?. — Amint már említettem, Egyszerre nem sok takarmányt adagolunk. Inkább megvárjuk, míg ezt az állatok elfogyasztják, s újra adagolunk. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy mindennapi munkánkat csak a takarmány széthordására és a trágya eltávolításéra szolgáló függővasüt könnyíti, ketten mégis száz darab hízót gondozunk. Nagyon fontos követelmény, hogy az állatgondozó együttérezzen az állatokkal, ne legyen goromba, mert csak ezáltal érhető el jó eredmény. 0 Gondolom, a takarmányozás is befolyásolta az eredményeket. Milyen takarmányok etetésére alapoznak? — Szövetkezetünkben már több éve a jó minőségű silótakarmányra alapozunk. Ezt takarmányszalmával, szecskázott lucernaszénával és erőtakarmánnyal egészítjük ki. Jelenleg jé minőségű és kellő mennyiségű takarmány áll rendelkezésünkre. Mi ezt szeretnénk is kellően kihasználni, hogy a jövőben még jobb eredményekről számolhassunk be. 0 Már két Ízben — 1975-ben és 1976-ban — értékelték mint a nyugat-szlovákiai kerület legjobb marhagondozöját. Ezen kfvül több járási díszoklevélnek is a tulajdonosai. Tagja annak a szocialista brigádnak, amely már a megtisztelő cim bronzfokozatával rendelkezik. Kötelezettségvállalásaikban a tervfeladatok túlteljesítését, az istállé és a telep körüli parkosítást stb. szorgalmazzák. Gondolom, még más brigádmunkákban is részt vesznek. — Igen. Gyakran napközben Is bejárok a telepre. Egyszer abraktakarmány érkezik, máskor az állatfelvásárlásnál kell segédkezni. Szövetkezetünkben már szinte hagyománnyá vált, hogy az évelő takarmánynövények begyűjtésénél az állatgondozók is segítenek. Ezzel nemcsak a szövetkezet érdekeit, hanem javunkat is szolgáljuk. Benkovsky elvtárs már 54 éves. Nagy részt vállalt és vállal magára a marhahústermelési tervfeladatok maradéktalan teljesítése szakaszán. Mikor a keresetre tereltem a szót, tömör válasza így hangzott: „Elégedett vagyok, csak ilyen maradjon továbbra is!“ (blm) A korszerű módszerek meghonosításának útján A Őaűai IKosice-vidéke járás) szövetkezetben elsősorban az állattenyésztő telepet vettük közelebbről szemügyre. Az elhagyott mérlegház nyitott ajtaján csak a huzat járkált, de a meleg kályha arról tanúskodott, hogy szolgálatot tartanak. Az istállókban példás rendet és tisztaságot találtunk. Szoták Ferenc, a szövetkezet főállattenyősztőja még az ebédszünetben sem szakadt el az állattenyésztés gondjaitól. — Az idei termelési és költségvetási tervet állítjuk esszé — magyarázza a főállattenyésztő. — Igen lényeges követelmény, hogy kellő előrelátással, felelősségérzettel és szakismerettel kidolgozott mutatúszámok kerüljenek papírra, s főleg minden célkitűzés rendelkezzen megfelelő anyagi fedezettel. Mennyire elégedettek a múlt évi eredményekkel? — tettem fel a kérdést. — Egyelőre elégedettek vagyunk. Tavaly 390 volt a tehenek átlagos létszáma. Az évt fejési átlag 3650 liter volt. 1 millió 424 ezer liter tejet értékesítettünk. A tej átlagos zsírtartalma 3,7 százalék volt, s az összes tejet az 1. minőségi osztályban vásárolták fel. Még ide tartozik, hogy egy liter tej termelésére 0,27 kg abraktakarmányt használtunk fel. Száz tehénre számítva 104,6 borjúszaporulatot értünk el, de ami a legfontosabb, csupán 0,98 százalékos volt a borjúelhullás! Négy év alatt hatszázhatvanöt literrel fokoztuk a tehenenként! évi tejelékenységet. önkéntelenül is felmerül a kérdés: hogyan? Magyarázatként nagyjából elég lenne annyi is, hogy megváltoztatták a gondozók és fejők elavult javadalmazási formáit. Korábban az állatgondozók, fejők csupán a teljesítmények után kapták a jutalmat. A tej zsírtartalma és tisztasága nem volt mérvadó. Ezért a gondozók „tesséklássék“ módon végezték munkájukat. Azok a fejők is megkapták a jutalmat, akik vizezték a tejet. Gyakori ellenőrzések eredményeként megállapítást nyert, hogy néhány tehéntől a fejés után még egy liter tej kifejhető! Ez nem az értéke révén jelentett nagy veszteséget, hanem azáltal, hogy fokozatosan elapasztásra kényszerítette az egyedeket. Az is nagy prob*.jia volt, hogy egy fejő harminc tehenet fejt. A helyzet akkor változott meg, amikor átszervezték a tehenészetet. Azóta sok minden jóra fordult. Ma a fejők jutalmukat a tej zsírtartalma és tisztasága szerint kapják. A terven felöl kitermelt tejért mind a fejők, mind a gondozók literenként 25 fillért kapnak. A tehenek az abraktakarmányt a hasznosság arányában kapják. — Nagyon эок függ a gondozók rátermettségétől és attól, hogy mennyire szeretik és becsülik munkahelyüket, a gondjaikra bízott állatokat — veszi át a szót Varga János, a szövetkezet elnöke. Ugyanez vonatkozik a fejőkre is. Lesko Anna, Sándor Anna, Mária Komérová, Anna Dudriková és Margita Sokolyová fejőnők tavaly tehenenként 3900 literes tejhozamot értek el. Például Lajos Irén a tervezett évi fejési átlagot ezer literrel túlteljesítette, amiért a prémiumon kívül minden egyes hónapban 250 korona pótjutalmat kapott! De rendszeresen, minden hónapban megkapták a pőtjutalmat a .kilenctagú Szabó János vezette és az ugyancsak kilenctagú Stefan Kravca vezette ezüstérmes szocialista fejőbrigád tagjai is. FAJTANEMESlTÉSSEL FOKOZZAK A TERMELÉST A čaňai szövetkezet állattenyésztési eredményei valóban a legjobbak a kelet-szlovákiai kerületben. Az állattenyésztés munkaközössége az elkövetkező időszakban mindent elkövet, hogy négyezer liter fölé növeljék az évi fejési átlagot. E feladat megvalósítása rendkívül sokrétű és sürgető teendőket tesz szükségessé. Ma a hasznosságot egyfelől a meglevő alapállomány termelőképességével indokolják, de amikor a tervekről beszélnek, számolnak a már megkezdett, s a jövőben folytatódó keresztezés utódainak termelésbe állításával. Mint ismeretes, a szakosítás legelején ide kerülő vegyes fajtájú és elég gyenge hasznosságú állatállománytól nem várhattak kimagasló eredményeket. A fő cél a szlovák tarka marha tulajdonságainak a javítása volt. Külföldről vásároltak apaállatokat. A keresztezéssel nagy termelőképességű, előnyös tulajdonságokkal rendelkező egyedeket nyertek. A fajta feljavítása, nemesítése gondosan kidolgozott terv alapján történik. Közismert, hogy az állattenyésztésben a kiváló eredmények eléréséhez három — egyaránt fontos — alapfeltétel szükséges: korszerű istálló, bőséges takarmányalap és a kellő biológiát potenciálú, termelékeny fajta. A Čaňa: szövetkezteben mindent megtesznek annak érdekében, hogy e három alapfeltételt maradéktalanul megteremtsék. Wég Bertalan A tehenek és üszők ellési egészségvédelmének alapelvei
