Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-18 / 7. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. február 18. Mit várunk az évzáró taggyűlésektől? Méhészszervezeteinkben az évzáró taggyűlések és az SZMSZ III. kongreszszusa előkészítésének időszakét élik, Ezért tartottuk meg január végén — Bratislavában — az alapszervezetek titkárainak szlovákiai értekezletét. Mindamellett, hogy az értekezlet résztvevőinek írásban elegendő tájékoztató anyagot adtunk elképzeléseinkről az évzárók megszervezésére, szövetségünk központi szervének titkársága szóbelileg is foglalkozott ezekkel a teendőkkel. A főbeszámolóban hangsúlyoztuk, hogy az évzáró taggyűlések sikere a gondos, hozzáértő előkészítéstől, továbbá attól is függ, hogy az alapszervezetek vezetőségei hogyan viszonyulnak a tagsághoz, miként szervezik meg őket a fontos tanácskozáson való részvételre! A korábbi évzárók tapasztalatai azt mutatják, hogy a tagságnak a taggyűléseken való részvétele nemcsak a személyszállítástól, vagy a szokásos szervezéstől, hanem egyben az alapszervezet tagjaival való együttműködéstől és főleg a tárgysorozat előkészítésének a színvonalától, valamint a következő időszakra kitűzött feladatok mozgósító hatásától függ. Ha ugyanis az alapszervezetekben a tagság nem eléggé tevékeny, ha a vezetőség a tagokat csak az állami hozzájárulás átvétele céljából hívja össze, akkor érthető, hogy a méhészek jelentékeny hányada nem megy a taggyűlésekre. Ezért azt tanácsoltuk az alapszervezetek titkárainak, hogy a tagságot az évzárókra ne csak írásban, hanem főleg a bizalmiakon keresztül és személyes beszélgetés alkalmával hívják meg. így megállapíthatják, hogy bányán ménnek el a fontos tanácskozásra. Tény, hogy ebben a tekintetben az alapszervezetek sokaságában a helyzet nem mondható ideálisnak, hiszen a tagságnak egy bizonyos központba való összehívása elég nagy távolságot ölel fel. így van ez Nitrán, Komáromban, Érsekújváron és másutt. Az alapszervezetek évzáró taggyűlésein s az SZMSZ Központi Bizottságának, vagy a Központi Revíziós és Ellenőrző Bizottság valamelyik tagja is részt vesz. Az évzáró taggyűlések jelentőségét nagyban emeli az a tény, hogy azokon választják meg az SZMSZ III. kongresszusának küldöttjeit. A kongresszus sikere tehát sokban függ attól, kiket választanak küldöttként a taggyűléseken. Kívánatos, hogy olyan méhészeket küldjenek a kongresszusra, akiket a példás tevékenység kapcsán jól ismernek, akik áldozatkész munkát vállalnak a Nemzeti Front szerveiben, a nemzeti bizottságokban stb. Az ilyen méhészek — különféle testületekben — teljes felelősséggel képviselhetik alapszervezetüket, tolmácsolhatják a tagság kívánságait, tekintélyükkel jó szolgálatot tehetnek a méhészet ügyének. A kongresszuson pedig a legjobbak legjobbjait választják meg a Szövetség központi szervébe. Alapszervezeteinknek azt tanácsoltuk, hogy a küldöttek választása során tegyék lehetővé a munkásfiatalok érvényesülését akár egyénileg méhészkednek, akár a nagyüzemek méhészeteit látják el. Az SZMSZ Központi Bizottságába választott nőkön és fiatalokon keresztül szeretnénk elérni, hegy minél több fiatalt megnyerjünk a méhészkedésre. Az alapiskolák méhészeti szakköreinek a hálózatát ugyanis sok neházaég árán alakítjuk meg. Ezeknek létrehozása azért időszerű, mert szövetségünk tagságának életkora kedvezőtlen. Ezért szükséges a fiatalítás. A kongresszuson a fiatalokra azért le szükség van, hogy felszólalásaikkal ők is támogassák a célkitűzéseket, beszámoljanak az alapszervezetek tapasztalatairól, a beporzásban elért sikerekről. Elmondják, hogyan teljesítette szervezetük tagsága a vállalásokban körvonalazott feladatokat stb. El akarjuk ugyanis kerülni azt, hogy a kongresszuson a méhészek fájdalmait ecsetelő felszólalások eltereljék a lényegről a figyelmet. Ezen fájdalmakról az elmúlt időszakban meglehetősen sok adat gyűlt össze és az illetékes szervek jói ismerik ezeket. Sokszorta célravezetőbb tehát, ha a kongresszus résztvevői mindenekelőtt arról számolnak be, hogyan alakítottak ki jó kapcsolatot a szövetkezetekkel, a mezőgazdasági üzemek igénybe veszik-e a méheket a beporzó tevékenységben, sikerült-e erre kedvező kétoldali szerződést kötni, milyen tapasztalatokat szereztek a fiatalokkal való munkában, stb. Ezen a szlovákiai értekezleten — nagy vonalakban — a beporzó tevékenység is szóba került. A mezőgazdasági és élelmezési minisztérium kollégiuma ugyanis kötelezővé tette a méhkedvelő növények beporzását. Erre az alsóbb fokú irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek részére hoszszú távra szóló alapelveket dolgoztak ki. Mivel az alapelvek csak a termelési és pénzügyi tervek elkészülése utón kerülnek nyilvánosságra, nincs biztosíték arra, hogy hány gazdaság köt szerződést a növények beporzására. Ezért szövetségünk tájékoztatta az alapszervezeteket, hogy a beporzást szolgáltató tevékenységként végezzék. A beszámolóban a szocialista verseny és a mézfelvásárlás eredményeit is értékeltük. Rámutattunk a mézfelvásárlás fogyatékosságaira. Egyes méhészek ugyanis cukrozott méz leadásával kísérleteztek. Ezt nemcsak az Állami Szabvány, hanem egyben a méhészerkölcs durva megsértésének is tartjuk. Szóba került továbbá az állami hozzájárulás kifizetésének a fogyatékossága és egyebek, továbbá az, hogy a jövőben az alapszervezetek és a központi bizottság szorosabb együttműködése nélkülözhetetlen. A vitában nyolc méhész és két vendég szólalt fel. Bebizonyosodott, hogy a méhészek a beporzó tevékenység iránt — bár a múltban e téren sok problémával találták szemben magukat érdeklődnek. Kihangsúlyozták a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal való együttműködés szükségszerűségét, s rámutattak arra, hogy a vegyszeres növényvédelem sok kárt okoz a méhészeknek, jó együttműködéssel ezt a fogyatékosságot kiküszöbölhetik, amennyiben a mezőgazdasági üzemek betartják a vegyszeres növényvédelemre vonatkozó előírásokat. A célkitűzések tehát a közérdeket szolgálják, s ezeknek a valóra váltásában szövetségünk tagjai is részt vesznek. Elősegítik a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek megvalósítását, segítenek a tartalékok feltárásában, s ezzel lehetőség nyílik a központi alapok gazdagítására. jURAj FERENČIK, mérnök, a SZMSZ vezető titkára Problémáink a tagság aktivizálásában A Szabad Földműves ez évi méhészeti rovatának első számában többször átolvastam a tartalmas írásokat. Az „Évzáróra készülünk“ című cikk második bekezdésében ezeket olvastam: „Szövetségünk rendelkezik olyan példás és nagy tapasztalattal rendelkező méhészekkel, akik segítséget tudnak nyújtani. Az ilyen méhészek tapasztalatait közkinccsé kell tenni“. Ezen figyelemre méltó idézethez any- Tiyit lehetne hozzáfűzni, hogy minden alapszervezetben vannak példás méhészek, akiknek tapasztalatait valóban közkinccsé kellene tenni. Ezen jó tapasztalatok átadásában nagy előrehaladást látok! Ezzel szemben az a valóság, hogy hiába vannak tapasztalt, példás méhészeink, ha ezek nem tarthatnak előadásokat. Nem tudom, miért van ez így, hiszen senki sem ismerhet jobban egy-egy példás méhészt mint az alapszervezet tagjai. Miért írom ezt? Azért, mert az 1976-os évzáró gyűlésünkön az egyik felszólaló az alábbiakat javasolta. „A tagság által nagyon jól Ismert tapasztalt, példás méhészek minél több előadást tarthatnának — magyar nyelven. Erre vállalkoztak volna, mert a szervezet méhészeinek hatvan százaléka magyar anyanyelvű“. A felszólalást mindenki helyeselte. Ugyanakkor az SZMSZ küldötte — névszerint dr. Hano — a következőket mondotta: „Sajnos, előadásokat csakis méhész-szakiskolát végzett egyén tarthat“. Ennélfogva még^ az alapszervezeten belül sincs lehetőség tapasztalataink továbbadására? Ez év márciusában újabb méhészszaktanítókkal, illetve jelöltekkel beszélgetnek az SZMSZ vezetői. Az iskolázást ez év augusztusában tartják magyar nyelven. Azt hiszem, ennek mindannyian örülünk. A méhész-szaktatnítóktól azt várnánk, hogy mindig olyan témákkal jöjjenek közénk, amelyek a haladó méhészek figyelmét is lekötnék. Hallottam már olyan előadást a noszéma méhbetegségről, amely közel két óra hosszáig tartott, de az előadó a lényegről még akkor sem beszélt. Mi okozza a betegség előfordulását, és hogyan védekezzünk ellene stb. A rimaszombati méhész-alapszervezeťet veszem alapul, egyrészt azért, mert elég nagy, hiszen hatszázhúsz tagja van, másrészt mert ezt nagyon jól ismerem. Az utóbbi években sok méhész munkáját alkalmam volt megismerni az ismeretes európai költésrothadás betegség vizsgálata során. A látottak alapján nagy szükség volna a tapasztalt méhészek tanácsaivá, mert a megkérdezett méhészeknek hatvan százaléka így nyilatkozott: „Már nem érdemes méhészkedni. Ezt sajnos méhészetük Is visszatükrözte“. Ezeknek a méhészeknek nincs igazuk. Ezt azok az idős, tapasztalt méhészek tudják legjobban, akik előrehaladott koruk ellenére sikeresen méhészkednek és így nyilatkoznak: „Azért akartam, hogy gyermekeim is méhészkédjenek, mert a szabad idő ennél szebb kihasználását el sem tudom képzelni, nekem a méhészkedés lelki örömöket nyújt, s emellett még anyagi előnyökkel is jár“. Ezek Luzsica László szavai. Aki tisztában van a méhek életével és azzal, mit, mikor és hogyan végezzenek a méhek körül, nem is beszélhet másként. Ilyen méhészeknek nem kell gyermekeiket meggyőzni arról, hogy e gyönyörű munkát érdemes vállalni. Az apa vagy a nagyapa örömteli arcát látva ezek a gyermekek mindent megértenek. Azt is, hogy a méhészet olyan munka, amely minden józan ember szórakozását kielégítheti és ez néha anyagiakban is megmutatkozik. Az említett cikkben ezt is olvasom: „A tagsági gyűléseket úgy kell tehát előkészíteni, hogy a tagság érdeklődését fölkeltsék, kielégítsék igényeit. Minden értekezletnek és rendezvénynek olyannak kell lennie, hogy segítse a tagságot a korszerű méhészkedésben“. Ismét az említett méhész-alapszervezetet veszem alapul. Egy összejövetelen, taggyűlésen sajnos legfeljebb negyven-ötven tag jelenik meg. Rendszerint mindig ugyanazok az arcok. Az alapszervezet alkalmakként gondoskodik méhész-szaktanítóról, az érdeklődés mégsem kielégítő! Itt kellene figyelembe venni az idézeteket. „Az előadásokat helyes módon, időszerűen kellene megrendezni“. Ügy, hogy a tagok figyelmét felkeltsék. Hányszor hallottam az előadások befejezésével: „Ezért nem volt érdemes eljönni“. Az így nyilatkozók más alkalommal nein nagyon hoznak magukkal további tagokat. Jó volna, ha szaktanítóink a jövőben figyelembe vennék a hallgatóság igényeit. Ez nem nagy igény velük szemben, hiszen úgymond mindennel tisztában vannak a méhészet terén. Tény azonban, hogy nem lehetünk elégedettek azzal, amit tudunk. Kell azonban egy alapnak lennie, ami szerintem a méhészet tízparancsolata. Ezt minden méhésznek ismernie kell! Enélkül lehetetlen örömet találni a méhészetben. Méhész-szaktanítóink is jól ismerik ezeket. Azt javasolnám, hogy e témákról tartsanak előadást méhész-szaktanítóink, úgy adják elő, hogy a legnagyobb érdeklődéssel figyeljen minden tagunk. Szerintem így egyre több és több méhész járna taggyűléseinkre. Főleg akkor figyelnek fel a méhészetre, ha látják, hogy mi is megtaláljuk a számításunkat. Nem hallhatják tőlünk azt, hogy nem érdemes méhészkedni. Ez azonban csak tőlünk és csakis tőlünk, Szlovákia méhészeitől függ. Mutassunk jó példát a kezdőknek, szerettessük meg velük e gyönyörű, hasznos foglalkozást. Mindenki tévedhet, de úgy hiszem, hogy egy jő, eredményes méhé szetre vagy méhészre felfigyelnek a fiatalok, de még a méhészek is. Ezért Jó volna megszervezni minél több példás méhészelőadással egybe kötött látogatást. Ez minden bizony nyel meggyőzne sokakat arról, hogy méhészkedni érdemes. Nagy Kálmán J Д anyanevelés kezdete előtt el *' kell döntenünk a nevelés módját. A tenyésztési módnak megfelelően biztosítanunk kell a szükséges feltételeket is. Az anyanevelés legegyszerűbb módja a természetes nevelés. Ilyenkor azokat a bölcsőket hasznosítják, amelyeket a tenyészcsalád rajzásra való készülésekor, vagy anyaváltáskor épft. Olyan anyabölcsőket használunk, amelyeknek fejlődését magnnk nem folyásolhatjuk be. Ha az anyanavelést — természetes úton — tervszerűen akarjuk végezni, akkor a családot kényszerítenünk kell anyabölcsők építésére. Ezt úgy érhetjük el, hogy a családot rajzásra kényszerítjük. Ilyenkor húsznál több anyabölcsőt is nyerhetünk. Ezeknek kora azonban eltérő, s ezt a továbbiak során figyelembe kell vennünk. Az anyanevelés fejlettebb módja a tervezett anyanevelés. Tervezett anyanevelésnél a méhész előre megtervezi és betartja a tenyésztés szabályait és minden folyamatát. Az anyanevelés folyamán kerülnünk kell olyan beavatkozásokat, amelyek ellentétben vannak a fiatal anya fejlődésének természeti törvényszerűségeivel. A tervezett anyanevelés a korszert anyenevelés legjobb módja. Tervezett anyanevelést: ф anyás családnál, vagy mesterséges családnál anya nélkül végezhetünk. ANYANEVELÉS ANYÄS CSALÁDDAL Ilyenkor a családot ágy készítjük elő, hogy a tenyésztési időszakban elegendő, sőt fölösleges etetést végző T Äz anyanevelés módszerei fiatal méhekkei rendelkezzen. Ezt több módon is elérhetjük, csak arra kell ügyelnünk, hogy ne ébredjen fel a család rajzás: ösztöne, ami ugyan nem jár nagy veszéllyel, a családot azonban bizonyos időre kizárhatja a tenyésztésből. Ez a nevelési forma minden típusú kaptárban végezhető. A család és a tenyészanyag gyakori ellenőrzése miatt alkalmasabbak erre a fekvőkaptárak. A behelyezett és elfogadott tenyészanyag mennyisége szempontjából az anyátlan családdal való anyanevelés előnyösebb. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az anyás családdal való nevelésnél a méhek már a fejlődés kezdeti szakaszában megbízhatóbban szelektálják a minőségi tenyészanyagot. NEVELÉS ANYA NÉLKÜL Tudjuk, hogy az anya a család nélkülözhetetlen tartozéka! Anya nélkül a család nem lehet teljes. Az anyátlan család ezért törekszik anyát nevelni. E közben azonban nem végez olyan szigorú „minőségi“ kiválasztást, mint például az anyás család. A tenyésztés lényege, hogy — a tenyésztés helyén anya nélkül — olyan feltételeket hozzunk létre, mint mondjuk más családoknál. Ezzel ugyanis elérjük, hogy a család szívesen befogadja a tenyészanyagot. Ennek előnye az, hogy • család jól összpontosít az anyanevelésre. Sokkal jobban, mint az anyás család. Ez főleg akkor mutatkozik, amikor a külső feltételek megváltoznak. Kritikus esetekben az anyás családok megszakíthatják a nevelést. Tervezett anyanevelést a tenyészanyag beadásával nyitott Hasítással, vagy nyitott fiasftás nélkül alkalmazhatunk. A tenyészanyagot olyan helyre helyezzük, ahol egyrészt különböző fejlddésű nyitott fiasftás, részben pedig kikelő fiasftás és fiatal méhek vannak. Azon a kereten, melyen nyitott a Hasítás, ott a fiatal etető méhek nagy számban vannak, s ezek szívesen átveszik a tenyészanyag gondozását. Bilas szovjet kutató bebizonyította, hogy a minőségi mutatók így jobban érvényesülnek, mint nyitott fiasitás nélkül. Az így gondozott tenyészanyagból kikelő anyák átlagban 3 mg-mal súlyosabbak, mint azok, amelyek nem nyitott Hasításból keitek ugyanazon feltételek mellett. Továbbá az álcák 17 százalékkal több táplálékhoz jutnak, mint a nem nyitott fiasításból való tenyésztés esetén. A nem nyitott fiasitású tenyésztés lényegében a Zander-féle tenyésztési módszernek felel meg. A tenyésztési módnak megfelelően választjuk ki és rendezzük el a tenyészanyagot, hogy a tenyésztés eredményei összhangban legyenek a természet törvényszerűségeivel. E. D. ánuár 21-én Považská Bystrlcán a Szlovák Méhészszövetség Központi Bizottságának ülésén megtárgyalták az évzáró taggyűlések előkészítésének problémáit és a KB javaslatát az SZMSZ III. kongresszusának összehívására, amelyre ez év november 4—5-én kerül sor. A dokumentumok következetes előkészítésének köszönhető, hogy a fontos tanácskozásokon a KB és a KEB tagjai szép számban jelentek meg. Doc. PhDr. Ing. Dolinský CSc, a KB elnöke megkérte a jelenlevőket, hogy kapcsolódjanak be a beterjesztett dokumentumok megtárgyalásába, és aktívan járuljanak hozzá a Szövetség legmagasabb szervének, a III. kongresszusnak az előkészítéséhez. A vitára bocsájtott pontokhoz írás-Összehívják az SZMSZ III. kongresszusát! beli anyagot is készítettek. A beterjesztett indoklásban részletesen ismertették a KB tagjainak, valamint az alapszervezetek funkcionáriusainak az évzáró taggyűlések előkészítésére és az SZMSZ III. kongresszusa küldötteinek megválasztására vonatkozó feladatait. A III. kongresszus összehívását célzó javaslat indoklásában kiemelték a szövetségi szervek fiatalításának szükségszerűségét, amit a küldöttek helyes jelölésével és választásával kell megvalósítani. Hangsúlyozták, hogy a KB tagjai az alapszervezetek vezetőségeinek nyújtsanak segítséget a III. kongresszus küldötteinek kiválasztásában. Küldöttekként aktív, szei> vezeti, példás méhészeket, olyan hnb és NF tagokat kell megválasztani, akik munkahelyükön is példásan teljesítik feladataikat és így méltóan képviselhetik alapszervezetüket a Szövetség legmagasabb tanácskozásán. A küldőitek között a. nőknek, a SZISZ: tagoknak és a szocialista üzemeket képviselő méhészeknek kell helyet kapniuk. Pozitívan értékelhető az a tény, hogy a vitában nemcsak kérdések és megjegyzések hangzottak el, hanem lelkesítő és helyeslő megnyilvánulások is. Örvendetes volt az is, hogy a KB tagjai nyíltan kifejezték nézeteiket. A felszólalók keresték a problémák megoldásához vezető utat, az új dolgok megvilágítására törekedtek. Pozitívan értékelhető olyan tapasztalt funkcionáriusok felszólalása, akik más társadalmi szervezetek jó példáinak aplikálását szövetségünkre vonatkozóan is helyesnek tartanák. Ki kell emelni Drzník, Kochlica, Lada és más elvtársak felszólalását, akik okszerűen támogatták az előterjesztett javaslatokat. Meggyőződésünk, hogy a tanácskozásról senki sem távozott kétes érzéssel. A küldöttek megválasztásával összefüggő feltételek tisztázása szemléltető példája annak, hogy a КВ-ban tapasztalt, elkötelezett méhészek vannak és ez biztosíték a problémák helyes megoldására. Az SZMSZ KB foglalkozott az 1978-as év költségvetésével is, amely az előző évekhez viszonyítva a Slatinai Területi Nemesítő és Tenyésztő Állomás építési beruházásával bővült. MVDr. ]án Hanko CSc., a KB alelnöke foglalkozott a Varroatózis elleni védekezéssel. Javaslatot terjesztett elő az SZSZK határainak betegség-megelőző védelmére. A tanácskozás befejező részében a KB jóváhagyta az előterjesztett javaslatokat: Az évzáró taggyűlések politikai és szervezési tervezetét, a KB tagjainak azon beosztását, miszerint segítséget nyújtanak az évzáró taggyűlések előkészítésében s egyben a KB képviseletében ezeken részt vesznek; az SZMSZ III. kongresszusának összehívását; az 1978-as év költségvetését és az SZSZK határainaá a Varroatózis elleni védelmét célzó javaslatot. A Szlovák Méhószszövetség Központi Bizottsága a Včelár és' a Szabad Földműves méhészrovatának januári számában közölt cikkel megnyitotta a kongresszus előtti vitát. Bízunk abban, hogy a méhészek elkötelezett javaslatukkal hozzájárulnak a kongresszus dokumentumainak előkészítéséhez. Az SZMSZ KB kifejezte meggyőződését, hogy a méhészek a Februári Győzelem 30. évfordulóját és a III. kongreszust vállalásaikkal köszöntik. I- F. \
