Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-18 / 7. szám
12 1978. február 18. A tavaszi árpa vetési ideje és termésátlaga közötti összefüggések A növénytermesztés belterjesítésének folyamatéban az alap agrotechnikai intézkedések közül mindenekelőtt a vetés ideje folyásolja be a termés fakulását. a annak minőségét, beltar•almi értékét. Az intenzív, a megdőléssel szemben ellenálló tavaszi árpafajták termesztési technológiájának legalapvetőbb követelménye, hogy az ontogenezis egyes fázisaiban a növények számára megteremtsük az optimális feltételeket, a kellő tápanyagellátást, hőmérsékletet, fényt, nedvességet stb. Feltételeink között — tenyószidő kezdetén — az alacsony hőmérséklet gyorsítja a tavaszi árpa jarovizélási fejlődési szakaszát és а fényszakaszba való átmenetet. A fényszakaszban nemcsak a kalászok alapja hoszabbodik meg, hanem ilyenkor a növekedés is lassúbb, ami kiegyenlített bokrosodássa! jár. Az ilyen sarjhajtások egyenletesen fejlődnek, s a későbbiek során elérik a gebonaszár szilárdságát. Ezzel ellentétben kései vetés esetén lerövidül a fényszakasz, в fgy jóval kisebb kalászok képződnek, a növényzet egyenlőtlenné válik, s ez nagy számé gyenge sarjhajtáshoz vezet. Ezek a tenyészidő folyamán visszafejlődnek és elszáradnak. A korai vetés azért kedvező a termés alakulására, mert ezzel a felsőbb rétegekben jobb a talaj nedvességkésxlete és hatékonyabb a fénynyaláb. A tavaszi árpa már 1—3 Celsins fok hőmérsékleten csírázni kezd. E tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a nedvesség! viszonyoktól függően korábban vessük. A vetés Ideje feltételeink között évről-évre változó. A talaj nedvesség! állapotától s a talajfajtától függ. A könnyű talajok ugyanis korábban kiszáradnak, mint a nehéz, kötött talajok, de a kelleténél több csapadék fgy is késleltetheti a tavaszi árpa vetését. A talajnedvességtől függően Dél-Szlovákia egyes vidékein, a tavaszi árpát már február harmadik dekádjában vethetik. Ezzel zzemben néhol a kedvező feltételek ellenére halogatják a vetést. Ha későbben kedvezőtlenné válik az időjárás, akkor a vetés esetleg márcins második és harmadik dekádjára vagy későbbre eltolódhat. Ilyen esetekkel 1975-ben és 1977-ben is találkozhattunk. A tavaszi árpa agrotechnikájának értékelései megmutatták (lásd az ábrát — a termés t/ha-ban), hogy a nyugat-szlovákiai kerület egyes járásaiban a mólt évben — a vetés idejétől függően — nagy volt az eltérés a terméshozamban: A vetés ideje Járás Febr. 20-ig Febr. 28-lg Mérc. 10-ig Mérc. 20-ig Mérc. 30-ig April. 1-tűl Eltéréa %-ban Bratislavavidéke 5,3 4,8 4Д 2,9 2,4 215 Trnava — — 5,0 4.9 4,1 121 Dan. Streda 3,2 5,8 5,0 4,8 — — 173 Nové Zámky — — 4,4 4,2 — 3,5 125 Galante — 4,1 5,1 5,1 4,8 4.7 124 Levice 4,a 4,0 4,3 4,3 4,2 3,7 117 Az elemzés eredményei azt mutatták, hogy a termés átlagéra más agrotechnikai tényezők is hatottak, mint például a vetés előtti talaj- és magágyelőkészítés, a simitózás és a tépanyagpótlás, valamint a vetés ideje stb. A sörárpa vegyi és mechanikai elemzése szintén gyenge eredményt (technológiai értékeket)' mutatott. A tavaszi árpa járásonként terméshozamából arra következtetünk, hogy a vetést a lehető legkorábban kall kezdeni. Például a Bratislava-vidéke járás mezőgazdasági üzemeiben a SZAKOSODÁS és gazdasági leiemelkedés A chotíni földművesszövetkezet kétezer hektáros mezőgazdasági üzem a komárnoi járásban. Az élvonalbeli és a sereghajtó szövetkezetek sorában is csak ritkán említették a nevét, termelési eredményei általában a járási átlagnak megfelelő színvonalon mozogtak. Mindezt elsősorban az Idézte elő, hogy a helyi vezetők — a megfelelő ösztönzés hiányában — nem szorgalmazták kellőképpen az általános növénytermesztésnek cseppet sem kedvező, de más tekintetben — pl. a zöldségtermesztés és némely speciális növényféleségek számára — kimondottan előnyös természeti adottságok ésszerűbb kihasználását. Az utóbbi ötéves tervidőszak utolsó éveiben hullámvölgybe került a gazdaság. A csapadék szegény években nagy problémát jelentett a takarmányalap megteremtése és az állatállomány fejlesztése, így főleg a tejtermelésben Inkább hátrafelé lépkedtek, mint előre. A szakosítástól függővé tett termelésfejlesztési elképzelések megvalósítása csak az utóbbi két-három évben vehette kezdetét, de máris érezteti 'kedvező hahását. Lamy Miklós szövetkezeti elnök a fentiekkel kapcsolatban így nyilatkozott a minap: „Az utóbbi két évben a helyi adottságok következetesebb kihasználását, a termelés szakosítását, ésszerűbbé és gazdaságosabbá tételét tartottuk legfontosabb tennivalónknak. Az eddigi eredmények is bizonyítják, helyes úton járunk. A tervidőszak első két évében több mint huszonkét százalékkal növeltük a mezőgazdasági nyerstermelést. Az állattenyésztésben, főleg a tejtermelésben elért fejlődésnek örülünk legjobban. Tejtermelésben az utolsók között voltunk, most meg csaknem a járási átlaggal azonos szinten vagyunk. A tervezett kétezernyolc- Máz helyett 3060 literes egyedenkénti tejhasznosságot értünk el a mült évben, Huszonhétezer liter tejet termeltünk terven felül, s az értékesítési feladatainkat is túlteljesítettük. Húsbői szintén többet adtunk el a tervezettnél, s ami szintén pozitívumként említhető, választék tekintetében sem adtunk okot az elmarasztalásra.“ A továbbiakban megtudtam, hogy a növénytermesztés is előbbre lépett a fejlődés útján. A helyi elképzeléseknek és adottságoknak megfelelően, a szakosítás mindinkább a zöldségfélék és az ipari, illetve a speciális növények termelését helyezi előtérbe. Az évek óta szorgalmazott helybevetéses és teljesen gépesített paradicsomtermelés végre meghonosodott és jó eredményt biztosít a szövetkezetnek. A növénytermelésből származó nyerstermelési érték harminc százalékát éppen a paradicsomtermelés nyújtotta. Javult a takarmánytermesztés színvonala és a takarmányok kihasználása, így a teleltetés, a tervszerű álllomány- és hasznosságnövelés már lényegesen kevesebb gondot okoz, mint pár évvel ezelőtt. Tavaly négyszáz literrel javult a fejésl átlag s egy liter tejet huszonkilenc deka erőtakarmány felhasználásával termeltek. Gondolom, elég beszédesek ezek a számok. Természetesen az idei és a távolabbi jövővel kapcsolatos elképzelésekre Is kíváncsi voltam. Kérdésemre Lamy elvtárs az alábbi választ adta: „Két év alatt sikerült kikapaszkodnunk a hullámvölgyből. Feltett szándékunk, hogy szilárdan megvetjük lábunkat a felfelé ívelő úton, amin Ismét lépni szeretnénk az idén, mégpedig előre. Merész, de megvalósítható elképzelésekkel indulunk. Szántóterületünknek körülbelül fele könnyű homoktalaj, és az éghajlati viszonyok is Inkább a zöldségféléknek és az ipari növényeknek kédveznek. Ennek megfelelően tovább szorgalmazzuk a szakosítást, növeljük a zöldségfélék és az ipari növények termőárpa kltaiyl falatokra 5,3, я Dunajské Stredalban február atolaé dékánjában elvetett árpa pedig 5.5 tonna termáét edott hektáronként. Tavaly a kedvezőtlen aadvaeeégi és éghajlati viszonyok Szlovákia déli járásaiban a vetés idejének eltolódását eredményezték. A legfőbb terméshozamát általában a március elsó dekádjéig elvetett árpák adták. A későbbi vetésűnk átlaga jóval kiaebb lett. A vetésidó mellett további fontos tényezó a talaj alapos előkészítése s a tulajdonképpeni vetés. A növénytermesztőknek mindenkor a parcellák elemzéséből kell kiindulniuk. A gyakorlat már több ízben bebizonyította, hogy ha a kései vetés rossz magágyelőkészítéssel párosul, a termésátlag 50—80 százalékkal is kisebb lehet hektáronként! Gyakran fordul elő olyan eset, hagy a talajelőkészítés folyamán az egyes műveletek között rövidebb-hosszabb szüneteket tartanak. Ez nem egyeztethető össze a nagyüzemi növénytermesztés követelményével. Célszerűen akkor járunk el, ha a téli csapadékot megőrizzük, a talajt gyorsan és jó minőségben előkészítjük, a gépeket minden munkaműveletben csoportosan alkalmazzuk. A talaj felszínét sihitózás után csak a magágy mélységében kell porhanyitani, mert a mélyebb lazítás — könnyű talajokou — nagy nedvesség veszteséget idézne eló. Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy a korai vetés, — melyet minőségi talaj- és magágyelőkéssltés előzött mag — egyik fontos előfeltétele a nagy és állandósult terméshozamnak. Nemcsak a nagy és a jó minőségű termést, hanem egyben a termesztés hatékonyságét és a vetőmagmennyiség csökkentését is eredményezi. Kései vetésnél ugyanis több magot kell vetnünk hektáronként mint a korainál mert ilyenkor az árpa kevésbé bokrosodik. Kísérleteink megmutatták ugyanis, bogy a bokrosodé» 23—42 szásalékban befolyásolhatja a terméshozam alakulását. Ebből arra következtethetünk, hogy a bokrosodé*! szakasznak nagy jelentősége van a termésképződésben, ezért a termésátlag szüntelen javítása céljából árpatajtáinknál genetikailag is jó előfeltételeket kell kialakítanunk. STEFAN ОСКАТ mérnök, a tudományok kandidátusa, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének dolgozója területét. Öntözés nélkül persze aligha remélhetnénk jó eredményt. A tervidőszak végéig hatszáznyolcvan hektár locsolására alkalmas öntözőrendszert szeretnénk létesíteni. Előbb persze hétszáz hektáron be kell fejeznünk a rekultivációs munkákat, melyeknek során további százkét hektár korábban kihasználatlan területtel növeljük a szántót. Egyúttal elvégezzük a táblásítást is, hogy a korábbinál jobban kihasználhassuk a korszerű erő- és munkagépeket. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztésre szakosítunk. Tovább népesítjük a tehénállományt, százötven literrel szeretnénk javítani a fejésl átlagot. Nagy tartalékot látunk az eredményesebb üszónevelésben, ezárt már építjük a korszerű borjúistéllót. A sertéstenyésztésben szintén az utódnevelési eredmények javítására összpontosítunk. Tavaly elértük a tervezett tizenhat darabos elválasztási átlagot, az idén másfél malaccal többet szeretnénk nyerni kocánként átlagban.“ Magától értetődik, hogy a takarmánytermesztési eredményeket is javítani tervezik. Sőt! Tervbe vették, egy sajtolt takarmányt gyártó gépsor üzembe helyezését is, hogy segítségével hasznosítani tudják a növénytermesztési melléktermékeket és hulladékokat, illetve gazdagabbá tehessék a takarmányalapot. Ezen túlmenően kamatoztatni szeretnék a békéscsabai Szabadság termelőszövetkezetben (MNK) szerzett tapasztalatokat is. Barátaik ugyanis elújságolták, hogy örömmel vállalták a nagyüzemi zöldborsó-termelést, hiszen a zsenge borsószárból kitűnő, fehérjében gazdag szilázs készíthető, amitől a tehenek igen gazdagon tejelnek. A hetényiek ügy gondolják, hogy ez a módszer náluk is beválna, hiszen a zöldborsó keresett cikk s az 6 homokföldjeik megfelelnek a borsónak. így a konzervipar is kapna nyersanyagot, fehérjében gazdag takarmány is volna bőven, s közben a szövetkezetnek nem kéne évente százhúsz hektárt kizárólag silókukoricával lekötnie. Nem rossz elképzelés, megvalósításához sok sikert kívánunk! Kédek Gábor ■Jötóművesszövetkezeteink dolgozói a múlt évben jó munkát r végeztek. Ezt jó eredményeik bizonyítják a legjobban. A társult gazdaságokban — főképpen azokban, amelyek néhány évvel ezelőtt egyesültek — leküzdötték a kezdeti nehézségeket s a belüzeml szakosításban előbbrelépés észlelhető. Azonban azokban, amelyek csak egy-két évé gazdálkodnak együtt, sok gondjuk-bajuk akad a dolgozóknak. Valóban nagyüzemi szinten folyik a termelés? A kisüzemi módszerekről lemondani, szakosított nagyüzemi gazdaságokat létrehozni egyik napról a másikra nem lehet. Ehhez először meg kell teremteni az alapokat. Sok közös gazdaságból ez hiányzik. Ezt tapasztaltam a Veiké Ufany-l Béke Efsz-ben Is, (1976-ban a jelkai, a sládkovifiovói és a Veiké Ulany-i szövetkezetből jött létre), ahol a belüzemi szakosítás gyerekcipőben jár. A megfelelő vetésforgó kialakítása, az egyes munkálatok megszervezése, tehát a gazdaságok irányítása nagy szakértelmet, rátermettséget igényel. Korántsem akarom azt állítani, hogy a szövetkezet vezetői nem értenek a közös gazdaság irányításához. Pont ellenkezőleg: talpraesett, több évi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakemberek Irányítják s vezetik a nagygazdaságot. EREDMÉNYEK Nehéz megállapítani, hogy az eltelt két év alatt jól vagy roszszul gazdálkodtak-e. A problémák éppen a belüzemi szakosítás hiányából adódnak. A növénytermesztés szakaszán a helyzet a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. A múlt évi tervüket nem teljesítették. Glemba Michal szövetkezeti elnök szerint a növénytermesztés szakosítása minimális. Igaz, nagytáblákat hoztak létre s ez a nagy teljesítményű gépek kihasználása szempontjából előnyös, de a szántón többféle növényt termesztenek, tekintet nélkül arra, hogy azok némelyike megfelel-e az adottságoknak vagy sem, van-e hozzá megfelelő vetőmag, termelési eszköz stb. Fő terményük a búza, az árpa, a kukorica, a kender, a zöldség. A búza és a szemeskukorica termesztéséhez kedvezőek a talaj és az éghajlati viszonyok. Aránylag jó eredményeket érnek el. A cukorrépa és a kender azonban rendszerint „megtréfálja“ Őket. Például a múlt évben kétszáztíz hektáron termesztettek kendert. A probléma már a vetés előtt feb merült: nem tudtak megfelelő vetőmagot szerezni! így a Rasztiszlavszka fajtát vetették és nem érték el a tervezett nyolcvan-kilencven mázsás hektáronkénti átlaghozamot. A cukorrépa termesztésben bármilyen agrotechnikát alkalmazhattak, a kívánt eredményt mégsem érték el, mert — szerintük — termesztéséhez talajaink nem olyan jók, mint például Nádszeg környékén. A szövetkezet legszívesebben lemondana egyes növények termesztéséről, s ezzel növelhetné azon növények vetésterületét, amelyek állandósult jó termést nyújtanak. Tény, hogy a belüzemi szakosítás nemcsak a nagytáblák létrehozásából áll, hanem mindenekelőtt meghatározott fő növényféleségek termesztésére irányul. Ezáltal kevesebb gépfajtára lehne szükség, könnyebb lehetne a munkaszervezés s csökkenne a termelési költség. Ésszerűen kell kihasználni az adott földterületet természetesen az állattenyésztés szükségletének figyelembevételével. Az Idén ésszerűbben kell gazdálkodniuk mint a múltban. A kender továbbra Is marad. Növelik a kalászosok vetésterületét a kukorica rovására, ami szerintem nem a legszerencsésebb megoldás, hiszen említettem, hogy jó kukoricatermelők. Jó a helyzet az állattenyésztésben. Húseladási tervfeladataikat teljesítették, de tejből adósak maradtak. Ezen nagyon csodálkoztam, mert ügy tudtam, hogy néhány évvel ezelőtt a födémesi szövetkezet a galántal járás legjobb tejtermelői között szerepelt. Ugyanis 1972-től keresztezést végeznek. Az utódok jó tejelőképességgel rendelkeztek s így ugrásszerűen javult a tejhasznosság. A társult gazdaságban azonban olyannyira leromlott a tejelékenység, hogy az év végén 350 ezer literrel maradtak adósai társadalmunknak! — Ml ennek az oka, hogyan képzelik el a szarvasmarha-tenyésztést a jövőben? — tettem fel a kérdést Glemba elvtársnak. — Mindenekelőtt létre kell hoznunk a törzsállományt. Az egyesülés előtt a födémesi szövetkezetben jó volt a-tehénállomány, a jelkai és a sládkovičovói részlegen azonban gyenge. Nem selejtezhettük ki az állomány felét. Ezért a keresztezést tovább folytatjuk. Amilyen mértékben nőnek a keresztezésből származó fiatal állatok, olyan mértékben selejtezünk. Az egyesülés következtében növekedett az állatok létszáma, de a férőhely maradt a régi. Az idén ezt a problémát is megoldjuk. Rövidesen elkészül a nyolcszáz férőhelyes tehénistálló és egy ötszáz férőhelyes üsző istálló. Nagy figyelmet fordítunk a növendékállatok nevelésére, hogy egészséges, jó haszontulajdonságokkal rendelkező törzsállományt hozzunk létre. A másik döntő tényező az állatok takarmányozása. Az 1976-os esztendőben rosszul álltak tömegtakarmányokkal. Alig volt készletük. Ugyanakkor össze kellett hangolni további három szövetkezet munkáját. A múlt évben már sikerült biztosítani a takarmánykészletet, főleg elegendő silót. Jelenleg ezt árpaszalmával keverten adják az álaltoknak. Etetéshez felhasználták a cukorrépa melléktermékeit, sőt egy kisteljesítményű szemcsézővel néhány vagon préselt takarmányt is készítettek. Az idén üzembe helyezik az új szemcsézővonalat, hogy minél több, jó préselt takarmányt készíthessenek. A sertéshústermelés gazdaságos. A tervezett nyolcvankilenc vagon helyett sokkal többet adtak el. A marhahúshiányt Is sertéshússal pótolták. Az állományt az újratermeléshez maguk nevelik. Vérfrissítés céljából kocákat vásároltak. Egy anyától 16,90 malacot választottak el. A hízók átlagos napi súlygyarapodása 0,50 kg volt. A hízósertéseket az első félévben 115—120 kg élősúlyban, az utolsó negyedévben 100 kg-os élősúlyban értékesítették. Ez kedvezően befolyásolta a termelés költségeit. Itt Is kevés a férőhely. A jelkai részlegen van egy új istálló, a többi azonban régi. Ezekben hagyományosan folyik a termelés. Az idén elkészül egy ezer férőhelyes sertéslstálló, s ezzel a kérdés megoldódik. INTÉZKEDÉS A szövetkezet vezetői tehát a jövőben korszerű Istállókat adnak át rendeltetésének, tovább fejlesztik a szarvasmarhák keresztezését, hogy javítsák a tejhasznosságot, behozzák a lemaradást. Végezetül elmondható, hogy az egyesítéssel megteremtették a további fejlődés s a munkatermelékenység növelésének a feltételeit. Könnyebben alkalmazhatják a tudományos-műszaki haladás vívmányait, az új technológiát. Megvalósíthatják a termelés célszerű gépesítését, s így az emberi munka hatékonyabbá válhat. Nagy Teréz
