Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-06 / 31. szám
A nagyüzemi szőlészetekben jól hasznosítható: Hidraulikus rakodó berendezés X szüretelés a szőlőtermesztés csúcsmunkát közé tartozik. A termés hagyományos begyűjtése sok munkaerőt igényel, a szőlővel teli szállító edények pótkocsira rakása pedig a legnehezebb munkák között említhető. Nem csoda tehát, hogy e munkafolyamat könnyebbé és ésszerűbbé tételének módját kutatják. A Vinohrad című szaklap júliusi számában Barát Stefan, az Alsó Nyitra Efsz vinodoii részlegének szőlésze és Barát Jozef mérnök, a Vefký Blh-i SZNF 20. évfordulója Efsz szőlészeti agronómusa egy ötletes újítási javaslatról számol be, melynek megvalósítása jelentős mértékben megkönnyítette és olcsóbbá tette a rakodási munkákat. A cikkből megtudjuk, hogy a Vefký. Cetín-i Alsó Nyitra Efszben, ahol hetven hektár termőszőlőt művelnek, általában négy-hat férfi munkaerőt kötött le a szőlő pótkocsira rakása. S a munkaerőhiány gyakran rákényszerítette a szövetkezet vezetőit, hogy — a munkabiztonsági előírásokat megszegve — női munkaerőkkel oldják meg a rakodást. Mint ismeretes, a női munkaerőkkel legfeljebb tizenöt kilós terhet szabad emeltetni, egy szőlővel teli szállító edény tömege pedig esetenként ötven-hetven kiló közötti. Kísérletet tettek az emelő targoncákkal is, de ezek nem váltak be, mert a felázott talajon és a nem szilárd burkolatú utakon e gépek nem üzemeltethetők. Két évvel ezelőtt olyan speciális pótkocsikat vásárolt a szövetkezet, amelyekben ömlesztve szállíthatják a szőlőt a feldolgozó üzembe. Igen ám, csakhogy ezen pótkocsik oldalát nem lehet lenyitni, tehát még magasabbra kell emelni a szállító edényeket, hogy tartalmukat a pótkocsira üríthessék. A korábbi négy-hat helyett most már nyolc férfi dolgozót kellett biztosítaniuk a rakodáshoz. Az égető pr.obléma megoldására Tárnok mérnök, a szövetkezet főgépesítője vállalkozott. Alapos mérlegelés után benyújtotta újítási javaslatát, melynek alapján Mráz gépjavító megszerkesztette a hidraulikus rakodót. A pótkocsi oldalára erősített rakodó kar kosarában egyszerre egy szállító edényt lehet elhelyezni. Ezt a berendezés úgy emeli a pótkocsi fölé, hogy a szőlő a rakterűiéire hullik. Üzemeltetéséhez három dolgozóra van szükség: ketten a teli, illetve az üres edényeket cserélik a kar kosarában, egy pedig a szőlőt igazítja el a pótkocsin. A rakodót a traktoros üzemelteti a hidraulikus berendezés segítségével. A népszerűsítő írásból azt is megtudjuk, hogy az újítás gyakorlati alkalmazása nemcsak könnyebbé és biztonságosabbá tetté a szőlőtermés pótkocsira rakását, hanem csökkentette a munkaerő-igényt és a költségeket is. A hagyományos módszer idején nyolc dolgozóra volt szükségük, s ezek személyenkénti átlagban 37,5 mázsa szőlőt tudtak felrakni naponta. Vagyis — a hatezer mázsa szőlő felrakási költsége évadon ként 10 ezer 200 korona Volt. Ezzel szemben az új módszer már csak három munkaerői igényel, s itt a személyenkénti napi átlagteljesítmény 216 má zsa. így a rakodási munkaköll ségek 1800 koronára csökken tek, ami 8400 korona közvetlen megtakarítást jelent. A fölszabadult öt férfi munkaerő, akiket most másutt alkalmazhatnak a csúcsmunkák menetének meggyorsítására, a szüret idején 7968 koronát keresett volna. Tehát az újítás a valóságban 16 ezer 368 korona megtakarítást eredményezett egy évadban, miközben a munkatermelékenységet 116 százalékkal növelte, a munkaerő-szükségletet pedig 62,5 százalékkal csökkentette. Gondolom, érdemes lenne másutt is kamatoztatni a Vefký Cetín-i ötletet. Az érdeklődők a Vinohrad júliusi (7.) számában közzétett műszaki leírás és szemléltető képek alapján készíthetik el ezt az ötletes berendezést. És úgy hiszem, hogy a nevezett szövetkezet szakemberei is szívesen nyújtanak felvilágosítást a hozzájuk fordulóknak. Elvégre — a mégoly párját ritkító ötlet, újítás is csak akkor lesz igazán jelentőssé, ha gyorsan elterjed és meghonosodik a mindennapi gyakorlatban. —dek A gondosan ápolt kiskert, virágokkal betelepített és füvesített udvar szép látványt nyújt. Foto: —bor A GYÜMÖLCSÖSBEN. Elérkezett a köszméte oltásának legmegfelelőbb időszaka. A 3—5 szemes oltóvesszőket közvetlenül oltás előtt szedjük meg s eltávolítjuk róluk a töviseket és a leveleket, csupán a bekurtított levélnyeleket hagyjuk meg. Az alanyt (aranyribíszke) nem vágjuk vissza, hanem a tervezett koronamagasságban elkészítjük a bevágást és betoljuk az előkészített oltóvesszőt, majd műanyag szalaggal bekötjük a sebet, utána bekenjük oltóviasszal és száradás ellen papírral burkoljuk az oltást. Tíz-tizennégy nap múlva eltávolítjuk a védő papírburkolatot, s ha az oltővesszőn meghagyott levélnyél-csonkok már lehulltak, vagy érintésre lehullanak, az oltás megeredt. Most kell beoltani a kajszi, szilva, őszibarack, esetleg a törpefának szánt- almamagoncokat is. Ritkítjuk a cseresznyét, a meggyet és a kajszit. A koronasűrítő ágakat távolítjuk el és a sebeket oltóviasszal vagy festékkel lezárjuk. Augusztus közepén sort keríthetünk a dió és az asztali gesztenye metszésére is. Az őszibarack jól fejlett és érett ágait-hajtásait 40, a gyengébbeket 20— 30 cm-re bekurtítjuk, ezzel elősegítjük a virágrügyek fejlődését. A kétszer termő málnafajták letermett vesszőit kivágjuk. Az előkészített ágyásba kitelepítjük az egészséges, kártevőktől mentes szamócapalántákat. Általában 30X60' cm-re telepítünk, de az erőteljesen növekedő «fajtákat (pl. Senga Sengana) 40X80 cm-re tanácsos ültetni. Az augusztus, általában csapadékszegény hónap, ezért kiadósán locsoljuk a gyümölcsfákat, a bogyósokat. Időszerű tennivalók A SZÜLŐBEN. Augusztus elején — még a bogyólágyulás előtt — utoljára trágyázzuk nitrogénnel a szőlőt. Aranként két kilót adunk, majd jól beöntözzük a földet. Ezzel mintegy harminc százalékkal növelhetjük a hozamot és a cukortartalmat. Ha eddig nem kerítettünk rá sort, most bekurtítjuk a vesszőket és kivágjuk vagy kitörjük a hónaljhajtásokat. Befejezzük a peronoszpóra elleni kezelést, s bepermetezzük Kuprikollal a szőlőt, hogy megkeményedjenek a bogyók és ellenállóbbak legyenek a szürkerothadásnak. Saraboljuk, kapáljuk-a szőlőt, irtjuk a gyomokat. Lisztharmat ellen Sfinx-készítménnyel porozunk, molyok ellen pedig a Fosfotion 0,2 °/o-os oldatát hasznosítjuk. A korai fajtákat óvjuk a madaraktól (zsacskózás, riasztás stb.). A ZÖLDSÉGESBEN. A halványító zellert, a póréhagymát és egyéb zöldségféléket fejírágyázzuk (a káliumszulfát vagy a Cererit gyenge oldatával) és szárazság esetén jól beöntözzük. Fogyasztásra és konzerválásra folyamatosan szedjük a paprikát és a paradicsomot. A paradicsomot a hatodik kialakult fürt fölött visszacsípjük, így elejét vesszük a további virágzásnak és serkentjük a megkötött termések érését. A gyökérzöldséget kiritkítjuk, hogy a többi szépen kifejlődhessen. Betakarítjuk a magnak hagyott borsót és babot s papírral bélelt ládákban történő szárítás, válogatás után tároljuk. Folyamatosan szedjük az uborkát. A dinnyék alá tegyünk deszkát vagy üveglapot, mert a nedves talajtól hamar romlásnak indulnak. A kései karfiolt a levelek kötözésével védjük a bámulástól. A bimbóskel csúcsát lecsípjük, hogy szépen kifejlődjenek a bimbók. A hónap derekán elvetjük a tavaszi szedésre szánt hagymát, amit ősszel nem ritkítunk, csupán töltögetünk. így a dughagymáról nevelt hagymával egyidőben nyerünk friss zöldhagymát, csak jóval kevesebb fáradsággal. Őszi szedésre még palántázhatunk salátát. Ugyanakkor vethetünk is belőle egy keveset (25 cm sortávolság). Ha egy hét múlva kikel, kiritkítjuk, az így nyert palántákat is elültetjük, s tavasszal korán lesz salátánk. Tíznapos időközökben vethetünk spenótot. Ha még a földben van,_ haladéktalanul szedjük föl a hagymát. Őszi fogyasztásra még retket is vethetünk. A VIRÄGOSKERTBEN. Metsszük az élősövényt és az .örökzöld tűlevelűeket. Kiültetjük a violát, mályvarőzsát, harangvirágot, szegfűt, sáfrányt, átültetjük a pünkösdi rózsát, a nőszirmot, kitelepítjük a fehér liliomot és a tigris lilomot. Gyomtalanítjuk és ritkítjuk — vagy pótoljuk — a sziklakért növényállományát. Csapadékos időben — vagy ha tudunk öntözni, bármikor — újítsuk fel a gyepet, Illetve telepítsünk újat. Tisztítjuk, osztályozzuk és előkészítjük a kiültetéshez a tulipán-, jácint- és nárciszhagymákat. (Cval aA/VWVWVWVWWVWÄ/WWWVWVWWWWVWW^V^^/WWAA/WWWVW Augusztus A nagy forróság nem kedvez a baromfinak. A tyúkok lehetőleg a kifutóban töltsék a nappalokat, ahol árnyékos búvóhelyet is biztosítottunk számukra. A füvesített, de homokfürdőt is nyújtó kifutó felel meg legjobban az igényeknek. A kifutóban néha ajánlatos lekaszálni a füvet, a baromfiszállást pedig" rendszeresen tisztogatni, esetleg fertőtleníteni kell. Ha új baromfiszállást tervezünk építeni, akkor legfőbb ideje, hogy munkához lássunk, mert az állományt még az őszi tojásrakási évad kezdete előtt át kell helyezni, hozzá kell szoktatni az új környezethez. A későbbi költöztetés a termelékenység csökkenését vonná maga után. A beteg vagy kotlós, esetleg idő előtt vedleni kezdő állatokat már most selejtezzük ki. Közben összegezzük a hasznosságról vezetett feljegyzéseinket s készítsük elő az alapállomány feltöltésére vagy a tenyészállatvásárra szánt jércéket, illetve kakasokat. A kacsák tollváltáshoz készülődnek. Kiadósán kell etetni őket. .Naponta adjunk nekik szemet is. Tüzetes válogatás után összeállíthatjuk az új tenyészfalkát, a többi állatot meghagyjuk hizlalásra. A ludakat meneszteni kell, mert egyébként elhullajtják az értékes érett tollakat. Egyébként ezt a hónapot még kint tölthetik a legelőn vagy a tarlón. Megfigyeléseink szerint a galambok általában a negyedik fészekrakás után vagy a költés közben kezdenek vedleni. Ha már február végén vagy március elején felkészítettük őket a tenyészévadra, akkor a vetítés már most esedékes. A tenyészpárok megszakítják az utódnevelést és az első költésből származó utódokkal együtt megkezdik a tollváltást. Ez a korai — augusztus közepétől szeptember derekáig tartó — vedlés igen előnyős, mert mire beköszönt a kiállítások évadja, galambjaink már új tollruháadósan etetjük őket. Egyelőre még a kanárik is a röpdében vannak, de lassan fel kell készíteni őket az „énekiskolára“. Napi adagjukat a repcemagra építjük s kender- vagy lenmaggal, kanárikölessel, hántolt zabbal és kevés mákkal gazdagítjuk. Ameddig csak módunkban áll, zöldeleséget is biztosítunk madarainknak. A tervszerű szaporítást végző a kisállattenyésztésben ban pompázhatnak. A napi adag ésszerű módosításával és kiegészítésével (olajrepce, bükköny, napraforgó, kendermag, ásványi kiegészítők stb.) kedvezően befolyásolhatjuk ezt a fontos élettani folyamatot. Augusztus végén ajánlatos eltávolítani a költőládákat, mert csak így tudjuk elejét venni a további fészkelésnek. Gyakori jelenség, hogy a galambok a tollváltás után — vagy még annak befejezése előtt — ismét tojni kezdenek, és október végéig még kétszer költenek. A kiállításra szánt egyedeket már most elkülönítjük a párjuktól és kalickához szoktatjuk. Főleg a túlnépesített szállásokon fokozott figyelmet szentelünk az etetésnek. Több vagy nagyobb és jobban hozzáférhető etetőket kell alkalmazni, mert a felnőtt galambok elűzik a fiatalokat és csak a kevésbé értékes eleséget hagyják meg számukra, ami természetesen kedvezőtlenül befolyásolja az utódok fejlődését. Nagy figyelmet kell szentelni a külső élősködők elleni védekezésnek. Időnként fertőtlenítő szert kell keverni az ivóvízbe, és a féregtelenítés is kifizetődik. Az egzotikus madarak még fészkelnek, tehát továbbra is a röpdében maradnak, ahol klnyúltenyésztőknek még sok gondjuk van augusztusban. Attól függően, hogy három vagy négy ellést ütemeztek be, most választják el a nyolchetes fiókákat vagy éppen most várják a negyedik ellést. Az utódok mindkét esetben hizlalásra kerülnek. Az angórákat most kell harmadszor nyírni. A sorra kerülő növendékállat-vásárokra 3—6 hónapos nyulakat küldhetünk, s ugyanitt vásárolhatunk vérfrissítést szolgáló fiatal tenyészállatokat. Ha módunkban áll, vegyünk részt az asztali értékeléseken. A szakvélemények alapján hzután könnyen eldönthetjük, hogyan selejtezzünk és melyik egyedeket küldjük a kiállításokra. Az elöregedett zöldtakarroány tápértéke egyre csökken, ezért törekedjünk a konyhai és kerti hulladékok (zöldség, gyümölcs) hasznosítására. A kiegészítő takarmányok (korpa, dara, nyúltápok) adagját pedig növelni kell. Rendszeresen itassuk állatainkat és tisztítsuk a ketreceket. Ahol gyakran előfordul a mixomatőzis, ott oltassuk be a nyulakat és óvjuk őket a szúnyogoktól. Gondoljunk a téli takarmánykészlet kialakítására is. Vásároljunk gabonát — főleg zabot —, időben kaszáljuk le és gyűjtsük be a lucerna Az intenzív nagyüzemi termelés a juhok után a ludakat is megfosztotta a legelőtől. Az állatok mindinkább „beszorulnak" az udvarba. A kopár udvar viszont nem a legmegfelelőbb a lúdtarlásra, ezért létesítsünk legalább füvesített kifutókat és fürdési lehetőséget nyújtó vízmedencéket. Foto: —bor harmadik kaszálatát. Közeledik a hasznossági ellenőrzés alatt tartott kecskék tenyészállat-vásárának ideje. E- zekre általában augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. Az első negyedévben született, a megkövetelt élősúlyt elérő és az állatorvos által egészségesnek talált gödölyéket és gidákat vezethetjük fel. A tenyésztői becsület úgy kívánja, hogy csakis jó haszontulajdonságúnak ígérkező állatokat kínáljunk fel tenyésztőtársainknak, s ha magunk vásárolunk, szintén nézzük meg, miért adjuk ki a pénzt. (Hav| • SZEMCSÉZETT NYÜt- TÄPOK. A Szovjetunióban szemcsézett nyúltápok gyártásával ás forgalmazásával segítik a nyúltenyésztök munkáját. A növendékek számára készített erőtakarmány — különféle tömegtakarmányokkal, zöldeleséggel és lédús takarmányokkal kiegészítve — a tenyészállatok táplálására is fölhasználható. A tápokkal etett állatoknak rendszeresen — többnyire önitatók segítségével — biztosítják az ivóvizet. A tápokkal etetett tapsifülesek hatvannapos korban 35—40 százalékkal nagyobb élőtömeget érnek el, mint a hagyományosan takarmányozott társaik. Átlagos napi súlygyarapodásuk 30—32 gramm, s egy kiló súlygyarapodás eléréséhez 3,20—3,80 kg erőtakarmányt fogyasztanak. * GOMBATERMESZTÉS IRÄNT ÉRDEKLŐDŐKNEK. A gombatermesztéshez szükséges szaporítóanyagot a mratíni Sempra forgalmazta, de most ezt az üzemet fölszámolták. Helyette a Sempra, odštepný závod záhradníckych služeb, Prušinovského ul., 787 51 Kroméŕíž forgalmazza a gombao TOJASVIZSGÄLÔ DETEKTOR. Skót szakemberek speciális detektort fejlesztettek ki a tojáshéj szabadszemmel nem látható hibáinak megállapítására. A tojás alakú üveggömbben elhelyezett szerkezet az átvilágítás alapelve szerint működik, s a tojáshéjon keletkezett legkisebb repedésre is fölhívja a figyelmet. A szállító tálcákra helyezett tojásokat vizsgálatkor nem kell átrakni, elég a detektor által hibásnak minősített tojást levenni a tálcáról, s helyébe épet tenni. tgV sokkal kevesebb hibás tojás kerül a fogyasztói piacra.
