Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-06 / 31. szám
1977. augusztus 9. SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Ki vásárolja fel? A közelmúltban a Pravda tárcában foglalkozott a búcsi szövetkezet gondjaival. A gazdaságban a meghibásodott és a standard minőséget el nem érő tojást meg kellett etetni az állatokkal s bizonyos hányadát egy régi kútba dobni, mert senki nem vette át tőlük. A cikk megjelenését a tojás felvásárlásáért felelős dolgozók mély hallgatással fogadták. Ez is egy módja a reagálásnak, másszóval „ha nem hallatod hangod, téged is nyugton hagynak“. Hosszú várakozás után Komárnoban a mezőgazdasági igazgatóságon kellett lépéseket tenni az ügy megmozgatására. Novotný mérnök, a JMI vezetője elmondta, hogy a tojástermelést járási méretben négy farmra összpontosították. Évi átlagban ötven millió tojást termelnek. Ebből hét-nyolc százaléknyi selejt keletkezik. Közte olyan hibátlan tojás is van, amely nem éri el a standard nagyságot, ezért nem vásárolják fel. A búcsi eset tehát kényszermegoldás következménye. Novotný elvtárs — nagyon helyesen — megjegyezte, hogy a hibás és a standard minőséget el nem érő tojás felvásárlását nem a-'fnézflgäľzd'aságl üzemeknek; hahém" az ezzel a feladattal megbízott szervezetnek kell megoldania. Erre ugyanis a mezőgazdaság nem képes, mert évi átlagban ez a mennyiség kétszáz tonnára tehetői A járásban nincs számottevő ipar, melynek dolgozói megvásárolnák ezt a tojást azonnal fogyasztásra. Sok háztartásban ugyanis tojókat is tartanak, és tojásból teljesen önellátók. Hozzá kell tennünk még azt is, hogy a hibás tojásoknak a fogyasztói piacon való értékesítése — különösen nyáron — nagyon kockázatos, mert romlandó áruról van szó, ezért minden tétel értékesítését az állat- és a közegészségügyi szerveknek kellene engedélyezniük, amennyiben a szóbanforgó tojást előzőleg hűtőben tárolták; de hol van ilyen tárolási lehetőség és a forgalmazáshoz megfelelő munkaerő? Tény, hogy a mezőgazdaságnak mindenekelőtt termelnie, nem pedig árusítania kell az általa produkált termékeket. Értékesítésre ugyanis nincs berendezkedve. Ezért legcélszerűbb volna, ha a hibás tojást valamilyen módon feldolgoznák. Erre a járásban nincs kapacitás, tehát a feldolgozást másutt kell megoldani, jelenleg legcélszerűbbnek tűnik, ha ezt az értékes terméket nem hagyják kárbaveszni, hanem megetetik az állatokkal. A kolárovoi szövetkezetben évente huszonnégymillió tojást termelnek. A hibás tojásokat, más megoldás híján itt is az állatokkal etetik meg. Ez még mindig ésszerűbb, mintha a trágyadombra dobnák. Tény azonban, hogy károsodik a szövetkezet és a népgazdaság is. A beszélgetés során Košík elvtárs — a szövetkezet elnöke — elmondta, hogy ez év első öt hónapjában tízmillió nyolcszázhetvennégyezer tojást adtak el a baromfiiparnak. Annak ellenére, hogy a hibás és a standard minőséget el nem érő tojásokból csak annyi keletkezett, amennyit a nónrlá''niegengea,''mégis hatszázötvenkétezer darab keletkezett belőle. A szövetkezetnek sok gondot okozott háromszáznegyvenháromezer tojás darabonként hatvan fillérért való értékesítése. További tizenhatezret az üzemi étkezdében használtak fel, azonban háromszázkilencvenezer részére nem találtak piacot, ezért megetették az állatokkal. A városban sokan tartanak tojót, s a nyári hónapokban nincs kilátás a hibás és a standard minőséget el nem érő tojás eladására, ezért év végéig az állatokkal megetetett mennyiség további másfélszeresével növekedik! Feldolgozni a szövetkezetben? A darabonkénti kilenc fillér — amit a baromfiipar fizetne a feldolgozásért — még a termelési költséget sem fedezné, azonban amúgy sincs a szövetkezetnek szárítója és ilyet nem is vásárolhat, ezért leggazdaságosabb, ha a hibás tojást megetetik az állatokkal. Mi mást tehetnének? Matejoviö elvtárs, a tojásfelvásárlás járási felelőse nem ért egyet azzal, hogy a károsodott és a standard minőséget el nem érő tojást a mezőgazdasági üzemek az állatokkal etetik meg, de azzal sem, hogy az egészségügyi szervek beleegyezése nélkül eladják a fogyasztóknak. Nem helyesli, azonban a szigorú felvásárlási szabályok nem teszik részére lehetővé, hogy a normál nagyságnál kisebb, sértetlen tojásokat átvegye a termelőktől. Ezzel szemben az MNK-ban ilyen tojást kilóra adják az üzletekben. A megoldást a pasztörizálásban és fagyasztásban, a melánzs készítésben, vagy takarmánykomponenssé való feldolgozásban kellene keresni. A nyugat-szlovákiai kerületben melánzst csak Cíferen, szárítást csak Levicén végeznek. Ezekben az üzemekben a teljes kapacitás kihasználásával legfeljebb a felkínált nyersanyagnak húsz százalékát dolgozhatják fel. S újra annál az útvesztőnél vagyunk, ahol kezdetben. A hibás tojás hasznosításának jelenleg az állatokkal való etetés a leghozzáférhetőbb módja, legalábbis addig, amíg más megoldást nem találnak az illetékesek. Jő volna, ha ezen elgondolkoznának, hiszen Szlovákiában — évi átlagban — nem kevesebb mint hatvan millió ilyen tojás keletkezik. Ennek egy részét emberi fogyasztásra lehetne feldolgozni, a többit pedig értékes takarmánykomponenssé megszárítani. jól tudjuk, hogy a tápokhoz kevés az állati összetevő. Itt az alkalom, hogy gyarapítsuk a készletet. Egy bizonyos, hogy a népgazdaság számára meg kell menteni minden fellelhető értéket. Időszerű, hogy a hibás és a standard minőséget el nem érő tojás felvásárlás, feldolgozás és hasznosítás szempontjából végre gazdára találjon. Évi átlagban nem kevesebb, mint háromszázkilencven tonna emészthető fehérje-mennyiség megmentéséről van szól A Pravda nyomán —hai— Mk Dunajská Streda-1 Cent** rum áruház elektromos és háztartási részlegén Nagy Rezső üzletvezető kezdeményezésére alig két éve keltek versenyre a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Az eltelt Időszakban számtalanszor bebizonyították, hogy munkájuk, elhatározásuk nem volt hiábavaló. A kollektíva vezetője és tagjai elmondták, hogy a munkaverseny nagy segítségükre van az igényes feladatok teljesítésében. Ennek köszönhetően éves és féléves tervüket állandóan túlteljesítik. Az első féléves kiskereskedelmi és forgalmi tervüket a vállalásnak megfelelően ötvenezer koronával túlteljesítették. Örvendetes, hogy a vásárlók részéről munkájukra még egyszer sem hangzott el panasz. Gyorsan és jól szolgálják ki a vásárlókat, sőt egyes árufajtákkal kapcsolatban készséges szakmai felvilágosítással is Jó kollektív szellem szolgálnak. A kollektíva eredményes munkáját igazolja az is, hogy eddig még semilyen árut nem kellett leírni hanyagságból. A leltározásokkal sincs problémájuk. Jó kollektív szellem alakult ki az áruházban. Problémáikat közösen oldják meg és ha lehetőség van rá, színházba és moziba is közösen járnak. A brigád tagjai sikeresen teljesítik a NOSZF 80. évfordulója tiszteletére tett kötelezetfségvállalásukat is. Fejenként nyolc-nyolc brigádórát dolgoznak le a városszépítés! akciókban. Már több elismerésben részesültek, részt vettek jutalom üdülésen, sőt a tagok mindegyike külön-külön pénzjutalmat is kapott. A brigád legaktívabb tagjai között tartják számon Gaál Magdát, Horváth Kornéliát, Kmotriková Rozáliát. Elmondták, közösen jobban megy a munka, s azt szeretnék bebizonyítani, hogy nagy teljesítményeket csak jó kollektív szellemmel lehet elérni. Krascsenics Géza Jól szolgálják a fogyasztót? A perzselő melegben, amikor a hőmérő higanyszála jócskán túlhaladja a huszonöt fokot, jólesik az embernek egy pohár üdítő ital. A söripar, a boripar és a LIKO nemzeti vállalatok száz- és száz dolgozója gondoskodik arról, hogy elegendő üdítő italt kapjon a kereskedelem, s rajta keresztül a fogyasztó. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sör- és malátaipar az első félévben jól kielégítette az igényeket, s a második félév első hónapjában Is jól rajtolt. Júliusban nem kevesebb mint hatszázkilencvenezer hektoliter sört, alkoholmentes üdítő italból pedig több mint százkilencvenhatezer hektolitert adott a fogyasztói piacra, s ha a helyzet megkívánná többet is gyárthatnának, ha partnereik elegendő szörpöt bocsájtanának rendelkezésükre. A söripar sokáig küzdött nyersanyaghiánnyal. Ezt úgy oldotta meg, hogy jelentős mennyiségű tőbbletsört szállít az MNK-ba, ahonnan málnaszörpöt hozott be az alkoholmentes üdítő italok gyártásához. Ezért sikeresen teljesíti tervfeladatát, de a többlethez hazai nyersanyag kellene. Az alkoholmentes üdítő italok készítéséhez persze szénsav is kell. Sajnos, ebből sincs mindig elegendő. Ezt a Chemika vagy a salai DUSLO vállalatok gyártják, nem mindig kellő rugalmassággal. A fogyasztói piac ellátásában a ČSAD szállítóként vesz részt, nem egyszer bizonyos hibaszázalékkal. Nem mindig küdenek annyi tehergépkocsit a szállítás lebonyolítására, mint amennyit a söripar üzemei igényelnek. Ugyanakkor a raktárak színültig vannak üdítő itallal, a fogyasztó pedig szomjas marad és jogosan méltatlankodik. A mezőkön becsülettel dolgozó emberek üdítő italra áhítoznak, de szállítási hibák végett sokszor nélkülözniük kell a szomjat oltó folyadékot. Azt senki nem kívánhatja, hogy a mezőgazdaság a gabonatermés biztonságos begyűjtése, a szalma eltakarítása, a tarlóhántás elvégzése, a másodnövények vetése és sok más sürgős munka elvégzése idején az üdítőital ellátásról is gondoskodjon. Ilyenkor minden szállítóeszközre szüksége van a mezőgazdaságnak. A ČSAD pedig azért van, hogy teljes mértékben kielégítse a közellátással kapcsolatos feladatokat úgy, ahogyan azt a fogyasztók megkövetelik. Ismételten hangúslyoznunk kell, hogy az üdítő italok gyártói jól felkészültek a nyárra, s ha helyenként mégis akadozik az ellátás, az nem az ő hibájukból, hanem a szállítók rugalmatlanságából ered. A bőségben jólesik az üdítő ital. Foto: P. Matis —hai— Öntözési híradó A július 18—25 közti napokban a kukorica, a cukorrépa és a lucerna vízszükséglete valamennyi megfigyelő körzetben 22—39 mm értékek között mozgott. Az összcsapadék a dunamenti vidéken volt legkevesebb (2,5-— 29,4). Ezzel szemben a vízszükséglet a fenti növényeknél a valóságos csapadéknak 3,5-szöröse volt. Ezért az öntözést szünet nélkül folytatni kell! A lucerna csapadék-deficitjének a leküzdésére (14—20 mm) a kaszálás előtti héten 35—60 mm öntözővíz szükséges. A cukorrépa jelenleg a növekedés és a cukorképződés intenzív fázisában van. A levélfelület és egyéb fiziológiai tényező kialakulásához a cukorrépa még sok vizet igényel. A 80 százalékig kihasználható vízkapacitást jelenleg 35—55 mm adagokkal tarthatjuk 10—15 napos ismétléssel. A kukorica jelenleg a címerhányás, a korábbi hibridek pedig a magképződés időszakában vannak. Ahogy az már bebizonyosodott a virágzás alatti öntözés 40—60 mm adaggal is 20—25 százalék hozamnövekedést eredményez. A kukorica öntözése jelenleg nagyon időszerű és az ezzel járó többletköltséget jó hozammal hálálja meg. A köztesek és a nyári keverékek öntözésével jelentősen elősegítjük a nagy hozam elérését. A gyümölcsösök és a szőlők öntözésével csökkenthetjük azokat a károkat, amelyeket a tavaszi fagyok okoztak. A sávos öntözőberendezésekkel 40—50 mm vízadagot juttathatunk ki a gyümölcsösökre, alkalmazva a magas csúszóállványt. Ing. Ján Ivanička CSc. Körzet Csapadék mm-ben Vízszükséglet mm-ben Július 18—25 az utóbbi 3 hét folyamán lucerna cukorrépa kukorica Ivanka pri Dunaji 13,0 29,4 27 35 33 Gabčíkovo 7,0 26,9 23 28 26 Král'ová prt Send 8,0 27,0 28 37 35 Žiharec 8,1 28,4 25 32 31 Hurbanovo 6,4 21,5 26 34 32 Nitra 9,3 39,9 30 39 36 Lučenec 2,5 53,2 22 26 25 Rimavská Sobota 0,5 77,7 19 23 22 Košice 0,0 32,6 28 33 32 Michalovce 6,2 61,4 23 28 27 Száztíz tonna széna a töltésekről Az állattenyésztés tervszerű fejlesztésével kapcsolatos tervfeladatok teljesítésének sikere nagy mértékben attól függ, milyen eredményeket tudunk elérni a takarmánytermesztésben. Az lmelyi CSSZB Efsz-ben a járási átlagtól lényegesen nagyobb az állatsűrűség — száz hektárra számítva huszonhét darab tehenet és hatvanyolc sertést tartanak —, tehát itt különösen nagy jelentőséggel bír a takarmányféleségek ésszerű termesztése és hasznosítása. T y u k o s Ferenc mérnök főnövénytermesztőtől tudom, hogy a szántóterületnek több mint huszonhárom százalékán termelnek takarmányféléket, főleg lucernát, különféle keverékeket — másodnövényként is — és silókukoricát. A lucerna az idén meghálálja a gondozást. Az első kaszáláskor kétszáztíz mázsa zöldet nyújtott. — Az MGF OB takarmányszárítót évadkezdés óta három műszakban üzemeltetjük — említette a növénytermesztő. — Mivel a lisztkészítés gazdaságosabbá tételét tűztük célul, egy SZK—4-es gabonakombájnt átalakítottunk szártörő kaszáló géppé, s úgy kezdtük kaszálni a lucernát, hogy fonnyasztás után kerüljön a szárítóba. A fűtőanyag megtakarítást és a jobb szárító-kapacitás kihasználást célzó törekvésünk azonban kudarcba fulladt. Sok volt a zöld tömeg, vastag lett a rend és nem bírt egyenletesen megfonnyadni a lekaszált növényzet. A nagy forróságban — nyolc órai fonnyasztás után — a rendek tetején csaknem megszáradt, alul meg teljesen nedves volt a növényzet. Nem nyújthattuk meg a fonnyasztás idejét, mert akkor a száraz növényzet jelentős hányadáról lepergett volna betakarításkor az értékes levélzet. Az ilyen egyenlőtlen fonnyasztás pedig nem célszerű, mert nem növeli a szárító teljesítményét, inkább kockázatossá teszi a Iisztkészftés sikerét. Leállítottuk az átalakított gépet és kénytelenek voltunk a frissen kaszált zöldet szárítani. A második kaszálás alkalmával százhúsz mázsa körüli átlaghozamot nyújtott a lucerna. A termés jelentős hányadát zölden etették meg a tehenekkel, húsz hektárnyi lucernát meghagytak magnak, negyvenkét hektárról pedig szénaként gyűjtötték be a termést. Takarmánylisztet kilencven hektár terméséből készítettek. Ekkor jól jött volna az átalakított kombájn segítsége, de közben — a szalmabegyűjtés meggyorsítása céljából — ismét átalakították, ezúttal szalmafújóvá. Tehát ismét nem élhettek a fonynyasztás utáni szárítás adta lehetőségekkel. A szövetkezet immár második éve szorgalmazza a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan, a gépek számára hozzáférhetetlen területek növényzetének ápolását és hasznosítását. Tavaly négy és fél vagonnyi szénát nyertek a töltések növényzetének betakarításával. Cgy gondolták, jél jön ennyi széna az állattenyésztés számára, ezért az idén már fejtrágyázták a töltések fűállományát, persze csak szerényen. Az eredmény azonban nem maradt el — az első kaszálás alkalmával tizenegy vagonra való szénát nyertek. Begyűjtését az állattenyésztésben dolgozók vállalták. Az egyelőre szerény öntözési lehetőségeit is tökéletesen kihasználja a szövetkezet. A többi között éppen a takarmánytermesztés eredményesebbé tételére. Az igényeknek megfelelő adagokkal három műszakban locsolják a szomjúhozó földet és növényzetet. A százötven hektárnyi tarlőkeverék helyét is úgy jelölték ki, hogy öntözéssel kedvező feltételeket teremthessenek a növényzet fejlődéséhez. Kádek Gábor Előtérben a minőség! A napokban Rudolf Netík, az SZLKP KB osztályvezetője és Vlastimil Stancel értekezleten tájékoztatta az újságírókat a párt jövőbeni gazdaságpolitikai célkíitűzéseirői. Megemlítették, hogy Szlovákia ipara az első félévben 100,8 százalékra teljesítette feladatát, az egész évi tervfeladatból tehát 50,1 százalékot sikeresen valósított meg. Ezzel szemben az élelmiszeripar a teljesítésben 50 százalék alatt maradt, amit a második félévben kell behoznia! Kihangsúlyozták, hogy a jövőben a népgazdaság valamennyi ágazatában nagyobb gondot kell fordítani a beruházások ésszerű kihasználására, az új létesítmények időben való termelésbe állítására, s nem utolsó sorban az áru minőségének szüntelen javítására, mert csak kitűnő termékekkel lehetünk versenyképesek a piacokon. A minőség kérdése azonban nemcsak az árura, hanem egyben az üzemirányításra is vonatkozik. Megállapítást nyert ugyanis, hogy sok helyen nem kielégítő a munkaerkölcs, ami a rossz üzemszervezés következménye! Ez azt jelenti, hogy a beruházások elvárt kihasználása a szervezés színvonalától függ, ami szintén minőségi követelmény. A hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok sikeres teljesítése megköveteli, hogy a második félévben jól felkészüljünk a következő évi tervfeladatokra úgy, hogy minden munkahelyre és dolgozóra lebontsuk a feladatot, mindenki tudja mit kell tennie a siker érdekében. Arra kell törekedni, hogy igény szerint teljesítsük a dolgozók ellátását, s ezzel párhuzamban szüntelenül javítsuk az életfeltételeket. (hoksza)
