Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-06 / 31. szám

1977. augusztus в. SZABAD FÖLDMŰVES Megbecsült emberek Fellendülőben az állattenyésztés A vinibai (ipolynyéki) Béke Efsz határában az idén több mint ezer hektáron takarították be a gabonát. Amig a szövetkezet déli részén — vagyis Ipolynyéken — még július el­ső felében megkezdték az aratást, addig a társult szövetkezet čelovcei részén csak a hónap végefelé láttak munkához. Így aztán a kombájnokat a saját berkeikben csoportosították át. A kissé mostoha időjárás ellenére nem volt különösebb gond az aratás­sal. Igaz, a szállítóeszköz most sem volt elég. A Béke Efsz-ben különös gondot okoz a szállítóeszköz. A vas­úti állomásoktól messze van a szö­vetkezet, s ez jelentősen lassítja a vagonok kiUrítését. Az utóbbi időben nagyon sok a szállítás, mert a szö­vetkezet korszerű székházat épít. így aztán alaposan át kell gondolni a traktorok, teherautók beosztását. Még szerencse, hogy a helyi nemzeti bi­zottság a két teherautóját — a sür­gős betakarítás idejére — az efsz rendelkezésére bocsájtotta. Közismert, hogy a szalma betakarí­tása sürgős feladat. Különösen az árpaszalmát igyekeztek mielőbb fe­dél alá hordani, mert azt takarmá­nyozásra használják fel. Természete­sen másodvetésre is gondoltak, pe­dig a közösben nincs öntözési lehe­tőség. A szántóföldi takarmány vetéste­rülete aránylag kevés s mivel nem tudják öntözni a pillangósokat, a terméseredmények sem a legjobbak. Az idén alaposan megnövekedett a fejőstehén-állomány, mert 210 tehe­net „örököltek" a megszűnt állami gazdasági részlegről. A szarvasmar­ha sok volt vagyis jóval több, mint az átvett mezőgazdasági terület. Részben szerencse, hogy a čelovcei hegyaljai gazdaság, és ott főleg a növendékállatok májustól októberig legelőn vannak. Igaz, a legelők nem a legjobb minőségűek, de mégis so­kat jelentenek, mert nyáridőben alig kell takarmánypótlás. A szövetkezet irányítói már elké­szítették az állattenyésztési terv tel­jesítésének félévi mérlegét. Z s i g­­m o n d Imre üzemgazdász részben elégedett az elért eredményekkel, habár a baromfitenyésztésen kívül nem valami kimagaslóak. A baromfitenyésztésben már évek óta szép eredményeket érnek el a szövetkezetben. Az első félévben egy tyúkra a terv 125 darab tojás volt és 130-at értek el. A 84 333 tojótól az év végére szeretnék elérni az egyedenkénti 2B0 darab tojásátlagot. Az első félévben elért eredmények alapján erre minden előfeltétel meg­van. Természetesen a húscsirke ne­velés is gazdaságos. Különben az elnöknek, Juraj Greňonak vesszőpari­pája a baromfitenyésztés, és ezért „személyes“ ügynek tartja a jó ered­mények elérését. Annak ellenére, hogy jelentősen megszaporodott a fejőstehenek szá­ma, az idei első félévben jobb ered­ményeket értek el, mint tavaly. A múlt évben 1202 liter volt a félévi fe­­jési átlag tehenenként. Az idén már megközelítették az 1400-at. Tavaly a tehenenkénti átlag 2240 liter volt. Ebben az esztendőben megvan az előfeltétel, hogy elérjék a 2700 lite­res fejési átlagot. A borjúelválasztás szintén jónak mondható. Az első félévben száz te­héntől 57,7 borjút választottak el. A borjúelválasztásra és üszőnevelés­re különös gondot fordítanak a szö-A Béke Efsz-ben mindent meg­tettek a szalma gyors betakarítá­sáért. (Foto.: — tt—) vetkezetben. Lényegében a Béke Efsz-ben a szarvasmarhatenyésztés tejtermelésre és üszőnevelésre lesz szakosítva s ők látják el a szomszé­dos mezőgazdasági üzemeket is nö­vendékállatokkal. Miben látja az üzemgazdász az állattenyésztés fellendülését? Elsősorban az üzemszervezésben. Három önálló gazdasági részleg van a szövetkezetben. A növénytermesz­tés, az állattenyésztés és a szolgál­tató részleg. Az egyes részlegek anya­gilag és erkölcsileg érdekeltek, hogy a másik szakaszon teljesítse a fel­adatát. Az állattenyésztésben szak­mailag egyre jobban felkészültek a zcotechnikusnk s ezáltal célszerűbb a takarmányozás. Természetesen sok függ az állattenyésztésben dolgozók­tól. A múlt évben rájöttek, hogy ez nem mehet így tovább. Az alacsony tejhozam kevesebb fizetést jelentett, már pedig senkinek nem mindegy, mit keres. Persze a javuló eredmé­nyekhez hozzájárul az egyre erősödő szocialista öntudat is. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére 1 millió 183 ezer korona értékű kötelezettségvál­lalást tettek s ennek már több mint a felét teljesítették. Többek között vállalták, hogy ebben az évben 500 ezer tojással többet adnak el a ter­vezettnél. Megállapítható, hogy a nem leg­ideálisabb körülmények között gaz­dálkodó szövetkezetben fellendülő­ben van az állattenyésztés, vagyis az állatok hasznosságának a növelése. Ez már nemcsak a tojástermelésben mutatkozik meg, hanem az állatte­nyésztésben általában. Ezt az is bizo­nyítja, hogy bár ebben az évben a tehenek száma jelentősen növeke­dett, az első hat hónapban mégis jobb eredményeket értek el, mint tavaly a hasonló időszakban. Tóth Dezső Megválaszolatlan kérdések Ф Szégyenük a szakmájukat? ф Az iparban jobb a kereseti lehetőség? ф Miért kevés a jelentkező a šamoríni Mezőgazdasági Szaktanintézetben? ф Több mint egy hónapja jártam a šamoríni (somorjai) Mezőgazdasági Szaktanintézteben, a végzős tanoncok avatását tartották. Az ünnepséghez méltóan kidiszített teremben kipirult arcú fiúk, lányok szorongatták ke­zükben a három, vagy két év alatt megszerzett oklevelet. Friss erővel gyarapodott hát ismét a mezőgazda­­sági szakemberek népes tábora. így gondoltam akkor, elnézve a boldog arcokat. Délben búcsúebédre gyűltek össze az ifjú szakmunkások, tanítók, mes­terek, az intézet adminisztratív dol­gozói. Ebéd után a borozgató fiúk közé telepedtem. Ismerkedni, terveik felől tudakolni őket. Neveket már nem említek, hiszen találomra válasz­tottam asztaltársaimat, így valószínű, hogy az ifjú szakmunkások átlagát, hiteles keresztmetszetét Ismertem meg. Szóbakerültek a diákcsínyek, a diákotthoni élet, a tanulás, munka, a jövőre szóló tervek. Éppen a jövőjük­kel kapcsolatos terveik miatt halo­gattam a cikk megírását, közzététe­lét, hiszen első hallásra bizony meg­lepett, hogy a végzett tanoncok közül vajmi kevesen szeretnének tartósan a mezőgazdaságban elhelyezkedni. Va­lamennyien a Bratislava-vidéki, vala­mint a Dunajská Streda-i (dunaszer­­dahelyi) járás szövetkezeteinek, álla­mi gazdaságainak költségén tanul­tak a szaktanintézetben s bizony — szerintem — az átlagosnál többen szeretnének népgazdaságunk vala­mely más ágazatában elhelyezkedni. Többnyire ipari üzemekben szeretné­nek dolgozni, olyan is akad, aki rend­őrnek készül. Az ok előttem isme­retlen. Csak következtetni lehet. El­ejtett szavak, félmondatok sejttetik, hogy ezek a fiatalok bizony nem be­csülik eléggé a mezőgazdaságot. „Csúfolódtak mindig a többiek: trá­­gyások, földtúrók“. Egy jóképű, mo­solygós srác kacsint: „Az igazat meg­vallva, nem bíztatnak a szövetkezeti vezetők valami szép keresettel“. Sokáig beszélgettünk, a „hűtlenség“ okait találgatva, feszegetve. Eredmé­nyesen? Eredménytelenül? Megval­lom, még most sem látok tisztán. Petrilla Ctibor mérnök, a szaktan­intézet igazgatója személyében lel­kes tettrekész, gondoskodó vezetőt is­mertem meg. Elmondta, hogy az is­kola közel tíz éve nyírt meg. A járás területén levő kis intézeteket egyesít­ve. A szakok: hároméves traktoros­­mechanizátor, kétéves növénytermesz­­tő-gépesítő, hároméves tejes (szak­munkások a tejfeldolgozó üzemek ré­szére). Az imént felsorolt szakok ok­tatása magyar nyelven folyik. Szlovák nyelven három év alatt képeznek ki „takarmányozó“ szakembereket, a fel­vásárló üzem és takarmánykeverők részére. A létesítmény több mint húszmillió korona értékű. Korszerű tantermek­kel, tekintélyes gépparkkal, három­száz férőhelyes diákotthonnal, kony­hával, gyönyörű ebédlővel, klubter­mekkel, könyvtárral ellátva. A klub­termekben társasjátékok, tévékészülé­kek, az ebédlőben színes tévé. A diák­otthon ingyenes, hiszen a költségeket az egyes mezőgazdasági üzemek térí­tik. A tanulók rendszeresen gyakorlatra járnak a belföldi üzemeken kívül kül­földre — Magyarországra — is. Ba­ráti kapcsolatot tartanak fenn a Csur­gói Ipari és Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézettel. A szakmai ta­pasztalatcseréken kívül kulturális té­ren is együttműködik a két intézet tantestülete és tanoncai is. A szaktanintézet SZISZ-szervezeto 84 tagú — a tanoncok száma is eny­­nyi — és értékes társadalmi munkát végeznek minden évben. Az idén ta­vasszal nagyon sokat segítettek a já­rás mezőgazdasági üzemeinek, főként az idénymunkákban. Elismerésül ezer korona Jutalmat kaptak. Tanfolyamo­kat szerveznek, magasszintű az érdek­köri tevékenység. Állítólag rendsze­­sen járnak minden évben színházba — bár ezt beszélgető partnereim megcá­folták. Az arra érdemes tanoncok'ta-Valőra válhat-e a gyermekkori álom? És, ha igen, mikor? Szerencsés ember az — mondják sokan —, aki kedve szerinti munkát végezhet. Ilyen embereket kerestem. S találtam is, mégpedig Maié Trakany-ban (Kistár­­kányban). Olyan embereket, akik rendszerint a határban, műhelyben, az állattenyésztő telepen, vagy a kerté­szetben találhatók, reggeltől a késő délutáni órákig. Akár fiatalról, akár idősebbről legyen szó, mindenképpen felelősségteljes munkát végeznek. AZ ÜZEMEGYSÉGVEZETŐ — Ezt a szakmát csak szeretni le­het — mondja Farkas Barnabás, a Královský Chlmec-i (királyhelmeci) Állami Gazdaság Maié Trakany-i üzemegységének vezetője. — S dere­kasan helytállni. — És hogyan került erre a felelős posztra? — A mezőgazda­­sági középiskolai tanulmányaim be­fejezése után az állattenyésztési szakon, majd a könyvelőségen dol­goztam. Közben „átnyergeltem“ a növénytermesztési szakaszra: a gyü­­mölcsészetbe, a zöldségtermesztés­be. Ezt követően Farkas Barnabás, lettem később ag­­ronómus. Hét éven át töltöttem be ezt a szakvezetői tisz­tet. Majd ez év elején, amikor szövet­kezetünk „beolvadt“ az állami gazda­ságba, megbíztak az 1050 hektáros üzemegység vezetésével. Azóta még­­inkább igyekszem helytállni, legjobb tudásom, szervezési készségem, ta­pasztalataim szerint, hogy az üzem­egységre rótt igényes évi tervfelada­tok valóra válhassanak. Az idén jóval többet akarunk elérni szemesekből, a tavalyi 34 mázsás hozamátlag helyett negyvenöt mázsásat. AZ AGRONÖMUS Fazekas Albert még csak huszon­két éves és már eljegyezte magát a korszerű növény­­termesztéssel. Ó- römmel beszél munkájáról, hiva- ШЁ& tásérzetéről, a terv­it, t l»K fegyelem betartá­sának fontosságá­ról. — Az éves ter­melési terv: törvény. Valóra váltása, kell, hogy valamennyi dolgozó köz­ügyé legyen. Csakis a szívós, követ­nulmányi kirándulásokon vesznek részt a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban és Magyarországon. Folytathatnám még tovább a mél­tatást — talán nem is érdemtelenül —, de hiszen ennyi elég arra, hogy a tisztelt olvasó érzékelhesse, felmér­hesse azokat a hatalmas összegeket, amelyeket népgazdaságunk erre a szaktanintézetre áldoz. És mégis, az igazgató közölte, hogy kevés a jelent­kező. Ebből adódik, hogy nem tudnak „rostálni“ válogatni. Ügyszólván még a „felvételi beszélgetés“ is formális. Aki jelentkezik felveszik, hiszen be kell tölteni a tervezett létszámot. Itt megint visszatér a kérdés. Miért kívánkoznak el a mezőgazdaságból az itt végző fiatalok? Hiszen minden le­hetőségük megvan a továbbtanulásra is. A komárnoi (komáromi) Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában tanulhat­nak tovább a legjobbak. Szerintem még ezt is kevesen használják ki. Évente két-három tanonc. Tényleg ke­veset fizetnének a mezőgazdasági üze­mek? Vagy talán főként az játszik közre, hogy kevés a jelentkező és nem tanácsolhatják el a tehetségtelen fiatalokat? Vagy ha már mindenkit felvesznek — hiszen egyre több szak­embert igényel a mezőgazdaság — nem foglalkoznak kellő szinten a ta­­noncokkal? Sok a kérdőjel. Talán túlságosan pesszimista módra látom a helyzetet. Az azonban tény, hogy a fiatalok nem becsülik eléggé a mezőgazdaságot. Nap-nap után mindenki igényesebb. Elég körülnéznünk, meggyőződhetünk róla. Közérdek, hogy eltűnjenek a kérdőjelek. Barak László Fazekas Albert. Gönczi Bertalan kezetes, célratörő munka hozhat eredményt, jól neki kellett, és kell gyűrkőznünk például, hogy a tavalyi 625 mázsás hektárhozamátlagot cu­korrépából az idén is elérjük. S van mit behoznunk a kukorica szakaszán is — a múlt évi 34 mázsás hozamát­lagot túl kell haladnunk. Előbbre kell lépnünk! Ez korkövetelmény. Meg az­tán mi magunk is évről-évre jobban akarunk élni, szebben öltözködni, kul­turáltabban szórakozni, művelődni. Ezért, a társadalomnak is többet kell nyújtani. Igaza van az ifjú agronőmusnak. A FÖKERTÉSZ Csupán egy évvel idősebb Gönczi Bertalan, mint az előbb említett ag­­ronómus. Ezerkilencszázhetvenhárom­ban fejezte be a mezőgazdasági kö­zépiskolát. Egy évig segédagronómus­­ként működött, s tavalyelőtt bízták meg a kertészet vezetésével. Vele történt meg az eset: árut adott át a zöldségfelvá­­sárlő üzemnek, s azt kérdezték tőle: „Mondd, öcsi„ mit keresel itt?“ Ami­kor elmagyarázta, hogy ő az áruát­adó, mindjárt más­ként néztek rá. Persze, a gazda­ságban ilyesmi nem fordul elő, megbe­csülik a fiatal szakembereket. — Kertészetünk a tavalyi 23 hek­tárról 37 hektárra bővült az idén — újságolja Berci. — Az egész területet öntözzük. Ehhez jó lehetőséget nyújt a Tisza langyos vize. — Majd a to­vábbiakban arról beszél, hogy sokat tanul Újlaki Feri bácsitól, aki hatvan­egy éves és szívesen átadja értékes tapasztalatait. — Érdemes szántóföl­dön is zöldséget termeszteni: tavaly például a paradicsom hektáronként százezer korona bevételt hozott. Az idén is sokat várok a paradicsomtól, uborkától és a többi zöldségfélétől. De legtöbbet — szorgalmat, igyekeze­tei — a dolgozóktól. A GÉPESÍTÉSI AGAZATVEZETÖ Szabó János Medzeven (Mecenzé­­fen) tanulta a szakmát. Kezdetben a gépjavító műhelyben dolgozott. Dere­kasan helytállt. Felelősségérzete el­mélyült. S szervezőkészsége is meg­mutatkozott. Most felelősségteljesebb posztra került: gépesítési ágazatveze­tő lett. Így vélekedik: — Mostmár tudom: a termelés nem iskolapad. Sokkal nehezebb a gyakor­lat. Csakis a kettőt összekapcsolva, lehet jó eredményeket elérni. Nem szégyen az, ha az iskolából kikerült ember problémája megoldása érdeké­ben a szakkönyvhöz nyúl. Meg aztán az idősebb, tapasztalt emberek véle­ményét üdvös olykor kikérni, sőt, mesterfogásaikat minél előbb elsajátí­tani... Van öt gabonakombájnunk, s takarmánybegyűjtő gépekből sincs hiányunk. Csupán arra kell töreked­nünk, hogy a gépek teljesítőképessé­gét, valamint a munkaidőt jól haszno­sítsuk, s takarékoskodjunk üzem­anyaggal, villanyárammal. A ZOOTECHNIKUS Páluk Ferenc került a sor végére Reméljük, nem sértődik meg ezért Egy szó, mint száz: neki is bizonyíta nia kellett jócskán, míg a zootechni kusi tisztség betöltéséig eljutott. Dől gozott a szőlészetben, az almáskert ben, a könyvelőségen, majd segéd zootechnikusként szerzett tapasztala tokát; Váradi Feri bácsitól vette át „stafétabotot“, aki nyugdíjba ment — S nem okozott problémát a szak vezetésbe illeszkedés? — Olyan üzemegységben, mint a miénk, nem lehet probléma az ilyes­mi. A segítőkészségben nem szűköl­ködnek az emberek. Meg az igazgató­ság részéről is minden támogatást megkapunk, bármilyen kéréssel for­dulunk hozzájuk. Igazán jó az össz­hang, az együttműködés. öt fiatal szakembert mutattunk be, egészen röviden. Valamennyiük örö­mét leli a feladatteljesítésben, szak­mában. Itt akarnak maradni, nem vá­gyódnak máshová. Miért? Mert a szakmai-politikai továbbfejlődésükhöz is megteremti az állami gazdaság az előfeltételeket. Egyébként élessze­­műek, hamar meglátják a rendelle­nességet, vonzódnak az újhoz, s kiké­rik a tapasztaltabbak tanácsát, véle­ményét. Fejlődőképesek. S nem vélet­len: megbecsült, fiatal szakemberek. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents