Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-02 / 26. szám
9977. {(Шив Я. SZABAD FÖtDMŰVSS. Dolgozik a gyerek Barátom gimnazista fia magas növésű kamasz, serkenő bajusszal, dús barna hajjal. A keze, az arca és az egész felső teste napbarnított. A munka, amit ezekben a napokban a szövetkezetben végez, nemcsak érdekes és szép, hanem egészséges színnel Is jár. Reggel ötkor kel — a szünidőhöz képest korán —, alaposan megreggelizik, ellátja magát tízóraival és édesapját is megelőzve, indul a munkába. Tanévzárás óta 6 most — sokezer vakációzó társához hasonlóan hazánkban — néhány hétig az „élet iskolájába“ jár, ismerkedik a munkával, ami új élményekkel gyarapítja, újabb ismeretek szerzését teszi számára lehetővé. És az sem lebecsülendő, hogv ezzel egyidőben saját keresethez is jut, amellyel elérheti, esetleg megközelítheti egy-egy óhajának valóraváltását. A nyári szünidő egy részének hasznos eltöltése tehát egyformán fontos a diákoknak és környezetüknek is. A hetekig tartó tétlenkedés helyett a fiatalok nyári munkavállalása ugyanis előnyösen járul hozzá a tanulók fizikai-szellemi gazdagodásához és ez kedvező alapot teremt a következő iskolaév kezdéséhez. A körültekintően szervezett, okosan, jól irányított nyári munka ugyanakkor szemléletváltozást Is előidézhet a diákoknál. Kialakíthatja fiataljainkban a fizikai munka — de minden más munka — fokozottabb megbecsülését, tiszteletét s szeretetét. Természetesen ahhoz, hogy a diákok szünidei foglalkoztatása a kitűzött célt elérje, a munkáltatóknak is több feltételt kell biztosítaniuk. Elsősorban ügyelni kell arra, hogy a dolgozó diákok tevékenységük hasznos területének tekintsék azt a helyet, ahol őket alkalmazták. Ne csupán kereseti lehetőségnek érezzék, vagy olyan időtöltésnek, ahol, ha dolgoznak, ha nem, fizetést kapnak, és az a pár hét úgyis hamar eltelik. A későbbiekben ez mindenképpen rossz hatással lenne éppen a fiatalokra. Az sem mindegy, hogy milyen légkört találnak egy adott munkahelyen. Ha jó a munkahelyi légkör, ha szeretettel fogadják őket, felelősséggel foglalkoznak velük és testi erejüknek, képességeiknek megfelelő munkát bíznak rájuk, a fiatalok gyorsan beleilleszkednek a'közösségbe. Ha a gyakorlatlanságból eredő esetleges hibáért nem gúnyos megjegyzést, hanem segítő szándékú, jó szót kapnak, ha a felnőttek, a szocialista munkabrigádok átadják tapasztalataikat, megmutatják a munkafogásokat, akkor a fiatalok átérzik munkájuk fontosságát, értékét és örömmel, nagynagy munkakedvvel végzik a rájuk bízott feladatokat. Különben a CSKP Központi Bizottságának ez év május 7-i ülése is foglalkozott ezzel, amikor többek között hangsúlyozta: „Az idősebb, tapasztaltabb dolgozókból összetevődő kollektívák segítsék a fiatalabbakat, tanítsák meg őket a munkához való helyes viszonyra, a személyes és csoportos felelősségérzetre, a fogyatékosságok, a rendetlenség bírálatára, az áldozatkészségre és szerénységre. Meg kell tanítaniuk a fiatalokat a szakma becsülésére, a munkaszeretetre.“ Ezenkívül persze van még valami, ami ugyancsak fontos, sőt elengedhetetlenül szükséges. Ez pedig a jó személyes példamutatás. Példaadás a munkához való hozzáállásban, egymás megbecsülésében és a viselkedésben. Még véletlenül se tanulhasson a diák a felnőttektől új szavakat, már ami a trágárságot, az „útszéli“ hangnemet Illeti, ne ismerje meg az úgynevezett lázas semmittevést, a lógást és még kevésbé láthasson a munkahelyen titokban Italozókat. Ezek a cselekedetek ugyanis nem egyeztethetők össze a- szocialista munkaerkölcscsel. Örvendetes, hogy szövetkezeteink és más mezőgazdasági üzemeink évről évre mindinkább támaszkodnak a fiatalok szünidei munkájára. Azaz, nemcsak támaszkodnak, hanem igénylik is azt, két okbői. Egyrészt az időszaki vagy állandó munkaerőgondjaikon segítenek pillanatnyilag ezzel, másrészt a korábbi évek jó tapasztalatai alapján tudják, hogy a fiatalok a csökkentett munkaidejű és elfogadható bérezésű, jó légkörű munkahelyeken mindig derekasan helytállnak. Helytállnak a diákok, mert a költő, József Attila sorait vallják: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen, úgy érdemes.“ (kanizsa) Ertelemfejlesztó játékok MOZ1ZAS. Először kiválasztjuk, ki lesz a „vetítő“, aztán a „vetítőnek" három, találomra házott kép alapján rövid mesét kell rögtönöznie (mindenféle képet egy nagy dobozban helyezünk el!), nyáron a fűre telepedett társaságnak, télen a szőnyegen ülőknek. Ez a játék fejleszti a gyermek képzeiderejét. a beszédkészséget, 8 a gátlásosabb gyerekeket is szóra bírja, különösen akkor, ha egy támlás székből, egy lepedőből „mozifülkét“ is rögtönziink. MINEK VAN...? Ebben a játékban a játékvezető a kör közepére áll, s megkérdezi: „Minek van ... sarka?“ — majd rábök valakire, aki ilyesmiket válaszolhat: „Asztal! Ház! Tégla! Kendő! Cipő! Könyv!“ Aki rosszul válaszol, vagy nem tud semmit mondani, az zálogot ad. aztán megy tovább a játék. Nagyon tréfás dolgok derülnek ki ilyenkor. Például rájövönk, hogy a szögnek, a vonalzónak, a salátának, de még a kéznek és a lábnak is van feje. TARKA-BARKA. Gyarapítja a gyerekek szókincsét az ikerszavak gyűjtésén alapuló labdajáték. A játékvezető ebben a játékban a kör közepén állva if egyetlenül tűzött a nyári nap. *» Kutak, folyók, patakok kiszáradtak. Az erdő lakóit már a szomjanpusztulás fenyegette. Tanácskozásra gyűltek össze egy tisztáson. Addig tanakodtak, mígnem elhatározták: egy két állat vizfelderító útra indul. ¥ elváltva. A határozat megvalósításához menten hozzáláttak. Csakhogy leverten, eredmény nélkül tértek vissza. Egy napon aztán az őzre és a szarvasra került a sor. Kora reggel útnak indultak. A hőség nagyon elcsigázta őket; mire egy erdőbe értek, már öreg este lett. Egy vén tölgyfa mellé telepedtek, s nyomban elaludtak. A hajnal hűvöse felébresztette a szarvast, s keltegetni kezdte útitársát, az őzet: — Tudod-e, mit álmodtam? — Hát, ha megmondod... — így az aluszékony, álmos bz. — Azt álmodtam, hogy tovább keresgéltük a vizet, s olyan’ forrásra bukkantunk, amelyből sosem fogy ki a viz ... — Ez aztán a csodaforrás! — élénkült fel. s álmélkodott a kisebb termetű útitárs. — Nosza, akkor gyerünk! Keressük, hátha rátalálunk... — bizakodott, reménykedett a szarvas. Otnak indultak. Szaporázták a lépést. Közben rövidke pihenőt is tartottak. Ügy déltájt lehetett, amikor a szarvas megszólalt: — Te, őz barátomt Ha lói hallom, itt valahol a közelben víz csobog. — Az lenne csak nagy meglepetés ... Mentek is a vélt hang irányába. S rátaláltak. Boldogan kortyolgatták a hüs iorrásvizet. Azután egy fái szúrtak mellé, hogy visszafővet ismét megleljék. Amikor visszatértek övéik közé, lelkesen. nagy-nagy örömmel újságolták társaiknak: olyan forrásra leltek, amelyböl sosem fogy ki a víz .,. Még aznap útrakelt az erdő állatserege, hogy mielőbb olthassa kínzó szomját — a csodaforrásból. Széllé Beáta, tanuló, Vydrany (Hodos) ж A nagy hőségben ízlik a hűsítő fagylalt. Foto: nki jtiLIUS kelte nyugta kelte nyugta ó. p. ó. p. ó. p. ó. p. július 4 Hétfő ULRIK PROKOP 3.53 19.44 21.38 7.57 július 9 Kedd EMESE Cyril a Metod 3.53 19.44 22.07 9.07 július t Szerda CSABA Majster j. Hús 3.54 19.43 22.35 10.15 július 7 Csütörtök APOLLÓNIA OLIVÉR 3.55 19.42 23.02 11.21 július 8 Péntek ELLÄK IVAN 3.55 19.42 23.30 12.23 július 9 Szombat LUKRÉCIA LUJZA 3.56 19.41 23.59 13.25 július 10 Vasárnap AMÄLIA AMÄLIA 3.57 19.41 — 14.24 Az allergiáról dobja valakinek a labdát, s közben mond egy szót, amelynek a párját kell a labdával együtt „visszadobni“ a kérdezőnek. Így ilyen szópárok szállnak a labdával a levegőben: dúlfúl, izeg-mozog, csengő-bongó. Ugyanezt a játékot rokonértelmű szavakkal is lehet játszani, azzal a különbséggel, hogy egymásnak dobják a labdát a gyerekek és a labda útját ilyen szavak kísérik: nevet — kacag — vihog — hahotázik — mosolyog. Ha elfogynak a szavak, akkor másik szóval indítják újra a játékot. (Richterné) Lóherében gyenge fiirj Szegi Péter, Szegi Pál szagos lóherét kaszál. Lóherében gyenge fürj, repülj madárkám, repülj! Hol a fészked, kis cseléd? Nem bolygatjuk rejtekét. Ne félj, ha megtaláljuk, szépen körülkaszáljuk. Dénes György J. lózsefnének azt üzenem Levicére (Léva), hogy kezelőorvosának . tökéletesen igaza van. Panaszait kezdetben az allergiának nevezett különleges túlérzékenység nkozta. Később — édesapja halála után — idegfeszültség súlyosbította panaszát. Mindezt kivizsgálásának negatív leletei nap-, nál világosabban igazolják. Az allergiát egyszerű szavakkal nehéz megmagyarázni. A szervezetnek a szokásostól eltérő, fokozott reakcióképessége valamilyen anyaggal szemben, ami előszöri bejutáskor áthangolta, szaknyelven, szenzibilizálta a szervezetet, úgyhogy ismételten kapcsolatba kerül vele, igen heves, sokszor ijesztő tüneteket okozhat. Ilyen allergiás duzzanat úgynevezett „vándorvizenyő“ volt az az ön által „megdagadás "-nak nevezett panasz, amiről levelében ir. Tudományosan ezt a tünetet nevezik Quincke ödémának. Mik okozhatnak ilyen allergiás túlérzékenységet? — kérdezi levelében. Leggyakrabban tájidegen anyagok, például injekciók, máskor gyógyszerek, mint a penicillin-készítmények, azofénck, saliciiátok. Néha bizonyos élelmiszerek, köztük elsősorban a hal, a tej — főleg csecsemőknél — a tojás, de gyümölcsük is, mint például az eper* sőt a cseresznye is. Okozhatják vegyianyagok, por, füst, gáz és a tavaszi virágzáskor jelentkező szénanátha. Igen érdekes, hogy egyes kutatók újabban az izgalom hatására jelentkező allergiás panaszokról is beszélnek. Megjelenési formájában a fulladással járó anafilaxiát kell elsősorban említeni, de a legismertebb allergiás panasz a csalánkiütés, ami erős viszketéssel jár. Allergiás az említett vándurvizenyő, ami a garatban a legveszedelmesebb. Allergiásnak mondják az ekcémát, az asztmát, és egyesek még az ideggyulladást is. Az allergia tehát igen sok okú és nagyon sok arcú állapot, aminek kétféle gyógyítási lehetősége van: az egyik az allergiát kiváltó anyag kerülése, a másik a szervezet áthangolása. Ezért kapta — nagyon helyesen — a levélben említett komoly hatású gyógyszert levélírónk, ami talán bizonyos mértékben javított is állapotán. Ez tehát az egyik kérdés magyarázata. A másik az idegfeszültség, ami a lorok eiszorulását, nyugtalanságát és — a tökéletes leletek mellett is fennálló — betegségérzését okozza. Ennek, istmétlem, édesapja tragikus halála az okozója. — Node, mi a tanács? Feltehető, hogy allergiáját az injekció váltotta ki. Ha a vándorvizenyő ismétlődne, jelentse kezelőorvosának és az áthangoló gyógyszert ismételjék meg. Ha egyéb panasza miatt injekcióbeadás válnék szükségessé önnél, okvetlenül mondja meg az orvosnak, hogy ön — elsősorban a savós anyagokra — allergiás. No és figyelje, hogy az allergiás tünetek mikor, hogyan, milyen körülmények között jelentkeznek. ha egyáltalán ismétlődnének. Ez az első tennivaló. A második, hogy lélekgyógyász szakorvossal kezeltesse, nyugtattassa meg túlfeszített idegeit és sose feledje, hogy a megnyugvás: fél gyógyulás. BUGA doktor ERESZTREJTYÉRY lf3B= трчлгчг.иг VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része (zárt betűk: I, N, T, G, B, Y, S). 9. Személyes névmás. 10. Olaj németül. 11. Ünnepi lakoma. 12. Francia névelő. 13. Ütlegel. 14. Zárt görbe vonal. 15. Numero rövidítve. 17. Talál. 19. Széptevés. 20, Háziállat. 21. Évszak. 23. Férfinév. 25. Létezik. 26. Numero. 28. Nem fél. 29........... Lisa, híres festmény. 30. Érik egynemű betűi. 31. izomszalag. 33. Állóvíz. 34. Hangtalan tag. 35. Pravoszláv szentkép. 36. Göngy.ölegsúly. 37. Olasz névelő. 39. Tengely szlovákul. 41. Sír. 42. Kor(hol. 43. Sör angolul. 45. Temérdek. 47. Eltulajdonít. 49. Piešťany ismert strand-fürdője. 50. Kelet-Szlovákia metropolisa. 52. Nemzetközi segélykérő jel. 53. Tantál kémiai jele. 54. Idegen sorsjegy. 55. Öreg angolul. 57. Végnélküli méhes. 58. Férfi ném. fon. 59. ION. 60. Mely személy. 62. Literben vanl 64. Dán betűi. ёб. Az energia és a munka egysége. FÜGGŐLEGES: 1. Ezeregy római számmal. 2. Karácsony franciául. 3. Öszes. 4. Tova. 5. Latin kötőszó. 6. A családhoz tartozó. 7. Tartós. 8. Rangjelző szócska. 9. Az idézet második része (I, G, А, А, I, Ä). 16. Becézett Oszkár. 18. Lom íkerszava. 19. Szeszes ital. 20. Hangszer. 22. Szám közepe. 24. összeadást jelentő szócska. 25. Vonat eleje. 27. Mely időben. 29. Férfinév. 32. És aztán. 33. Kinyit. 38. Bolgár pénzegység. 40. Csillagkép. 42. Szoba angolul. 44. Erna Anna. 45. Ä madarak királya. 46. Sok keverve. 48. Kétes! 50. Nem egészen kontár. 51. ... Valii, Olasz filmszínésznő. 54. Tej franciául. 56. Folyó a Szovjetunióban. 61. Gyógykenőcs. 63. Mese közepe. 64. Területmérték. 65. Patakocska. Beküldendő a vízszintes 1. és függőleges 9. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 23. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: A szükségleteknek megfelelően fejlesszük a mezőgazdaságot! Sorsolással könyvet nyertek: Gyeszat Sándörné, Zemné (Szímőj, Sípos Jenőné, Bajtava (Bajta), Gál Sándor, Petrovce (Péterfalvaj.
