Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
1877, JŰTtui 30. SZABAD FÖLDMŰVES Több figyelmet a másodvetésű növényeknek A nyári hónapokban — a melegebb óghajlalA vidékeinken — a talaj természetes vízgazdálkodósa, a kevés ái egyenlőtlenül megoszlott csapadék következtében, nem képes megfelelő mennyiségű nedvességet biztosítani másodvetésű növények csírázásához, növekedéséhez és fejlődéséhez. Ennek következtében e növények hektárhozamai ingadoznak és termesztésük gyakran kudarccal végződik. Ezért csak öntözött körülmények között termeszthetők eredményesen. Öntözéssel — az időjárástól függetlenül — kellő mennyiségű vizet és tápanyagot biztosíthatunk a növények részére. Megfelelő talajnedvesség mellett a másodvetemények gyorsan csíráznak, növekednek és fejlődnek. Ezért mindazokban az üzemekben, ahol öntözőberendezéssel rendelkeznek, rendszeresíteni kéne a másodvetésü növények termesztését. A másodnövények sokoldalúan hasznosíthatók a mezőgazdasági üzemekben. Éghajlati körülményeink között termesztésük fő célja a talaj maximális kihasználása, tehát az, hogy ugyanarról a területről két termést takaríthassunk be évente. Legnagyobb jelentőségük a tömegtakarmányok mennyiségi növelésében rejlik. Termesztésük lehetővé teszi az egyéves takarmányok vetésterületének csökkentését, s ezáltal a népgazdaságilag fontos növények — mint például a gabonafélék, cukorrépa, ipari növények stb. — nagyobb területen való termesztését. Ezenkívül több tömegtakarmány termesztésével jelentős mennyiségű abraktakarmány is megtakarítható. Azokban a gazdaságokban, ahol kevés a szervestrágya, főleg az istállótrágya, ott a másodnövények zöldtrágyaként is nagyon jól hasznosíthatók. A zöldanyag beszántása elsősorban a könnyű talajokon, vagy a gazdasági udvartól távolra eső területeken — ahová az islállótrágya kihordása költséges lenne — érvényesül a legjobban. A zöldtrágyázás kedvező hatást gyakorol a monokultúrában termesztett gabonafélék terméshozamaira is. A vetésforgóba besorolva — mint a gabonafélék sorrendjének megszakítója — nagy mértékben hozzájárul a Cercosporella herpotrichoides és a Ophiobolus graminls okozta szártőbetegségek csökkentéséhez. A másodvetésü növények termesztése gátolja továbbá a gyomok csírázását és kelését, később pedig erőteljes növekedésükkel ezeket teljesen elnyomja. Gyökérrendszere nagy mértékben hozzájárul a humusz és a tápanyagok talajban való szétoszlásához. A zöldtakarmánynak szánt másodvetésü növényeket rendszerint a gabonafélék betakarítása után — augusztus elejétől augusztus végéig — vethetjük. Másodvetésre — a tenyészidő rövidsége miatt (70—90 nap) — gyorsan fejlődő, a korai őszi fagyokkal szemben ellenálló és olcsó vetőmagú növények alkalmasak. Erre a célra rendszerint a keresztesvirágúak (például a takarmányrepce, mustár stb.) a legmegfelelőbbek. A másodvetésű növények nagy hektárhozama csak a megfelelő termesztési technológia betartása mellett biztosítható. A talajelőkészítést az elővetemény betakarítása utáni két vagy négy napon belül el kell végezni. A gabonafélék betakarítása után a talaj felső rétege rendszerint nagyon száraz. A másodvetemények egyenlő csírázása és kelése érdekében ezért vetés előtt a talajt öntözni kell, 300—400 köbméteres adagban hektáronként. A talajt tarlóhántás után ekével vagy tárcsás boronával 10—18 cra-re fellazítjuk. A magágy készítésekor optimális feltételeket kell teremteni a magvak egyforma mélységbe való vetéséhez, hogy a növényzet egyenlő csírázását és kelését biztosítsuk. Ezt boronálással, hengerezéssel vagy talajsimítással — a talaj állapotától függően — végezzük. A gyorsabb és olcsóbb vetés érdekében ajánlatos az egyes munkafolyamatokat — a szántást, talajelőkészítést, trágyázást — egy menetben elvégezni. A nitrogéntrágyát — karbamid formájában — még vetés előtt kell a talajba juttatni. A karbamidot — 2:1 arányban — vízzel hígítva, hektáronként száz hektoliter mennyiségben adagoljuk. Már az elővetemény a foszfor és káliumalap trágyázásakor számolni kell a másodvetemény tápanyag-szükségletével is. A repce és az egyéb keresztesvirágú takarmánynövények vetőmagnormája 12—15 kg hektáronként. A vetést 10—15 cm-es sortávolságra és 1—2 cm mélyen végezzük. A növényzet kelése után nagyon fontos növényápolási teendő a talajkéreg feltörése, erre a szöges henger alkalmas. A gyamok ellen még vetés előtt a Treflan gyomirtó szer használható, hektáronként 3—5 literes adagban. Az öntözést szükség szerint — a csapadéktól függően — kell végezni. Az intenzív növekedés kezdetéig, tehát augusztustól szeptember első feléig a legnagyobb a növényzet vízszükséglete. Ebben az időszakban, kéthárom öntözéssel, hektáronként négyszáz köbméteres adagban, megfelelő mennyiségű vizet biztosíthatunk. Ügyelni kell, hogy a talaj nedvességtartalma a tenyészidő folyamán ne csökkenjen hatvan százalék alá. A takarmánynak szánt növényzetet — a növénymagasság tekintetbevételével — legkésőbben a virágzás kezdetekor kell betakarítani. Melegebb éghajlatú vidékeken például a repce októberig is kint maradhat. Takarmányrepcéből — megfelelő termesztési technológia és öntözés esetén — 350—400 mázsa zöldanyagot takaríthatunk be hektáronként. A zöldtrágyának termesztett növényzetet később is be lehet szántani, de legkésőbben az erősebb őszi fagyok beállta előtt, amikor a növények még frissek és nedvdúsak. Beszántás előtt a dús és magas növényzetet lehengereljük vagy lekaszáljuk. Ügyelni keli rá, hogy a szántás ne legyen 20—25 cm-nél mélyebb. • MICHAL VENENI mérnök, Úntözőgazdasági Kutatóintézet Fokozatosan az önellátás (elé A gabonaprogram megvalósításában eddig elért eredmények igazolják pártunk és kormányunk helyes politikáját. Azonban a központi Irányelvek értelmében tovább kell javítani a gabonatermesztés eredményeit, hogy fokozatosan önellátóak lehessünk. Az idei aratásra való felkészülés arról győzött meg bennünket, hogy dolgozóink következetesen láttak hozzá az igényes feladatok teljesítéséhez. Ezt igazolják az előre kidolgozott programok és azok a tervek, amelyek biztosítják a céltudatos munkák elvégzését. A közelmúltban két azonos természeti feltételek között termelő gazdaságot látogattunk meg a Duna mentén. Eredményeik mégis eltérőek, s ezt sok objektív és szubjektív tényező határozza meg. Az elmúlt év január elsejével négy szövetkezet összpontosításával (Veiké Košihy, Kližská Nemá, Trávniky, Ciőov) jött létre a Wilhelm Pieck nevet viselő efsz a komárnol járásban. A közös gazdaság háromezerötven hektár szántóterülettel rendelkezik. A határ kifli formában húzódik a Duna mentén. Mivel a talaj és az éghajlati viszonyok megfelelnek a gabonafélék termesztésének, ezért területük töbj> mint hatvan százalékán búzát, árpát és szemeskukoricát termelnek. A nagy szövetkezet főagronómusa Tóth Imre, agronómusa Várady Pál, részleg-agronőmusa Tarcsl Ervin és speciális-agronőmusa Fehérváry Sándor lett. Fehérváry Sándort kértük meg, hogy beszéljen a gabona, Illetve a búzatermesztés pozitív és negatív jelenségeiről. — Szem előtt tartva a központi Irányelveket minden erőnkből igyekszünk hozzájárulni a gabonaprogram megvalósításához. Nagy gondot fordítunk a gabonatermesztéssel összefüggő összes munkálatok Időbeni elvégzésére. Induljunk ki az első legfontosabb tényezőből, a természeti adottságokból. Ez a terület hazánk legmelegebb vidéke. Ezért kevés eső esetében nagy a szárazság. Itt azonban hamar feljön a talajvíz. Ezért sokhelyütt ki kellett szántani a gabonát s helyébe másodnövényeket vetettünk, de voltak olyan helyek ts, ahol nem tudtuk megközelíteni a károsodott területeket. Itt a növényzet gyengébben fejlődött ami lényeges befolyással van a termésátlagra. A másik tényező a talaj: középkötött. Talán mondanom sem kell, hogy ha jó termést akarunk elérni, sok tápanvagra van szükség. A természeti adottságokat Igyekszünk befolyásolni, mégpedig я helyes és szakszerű agrotechnikával. Ügyeltünk arra, hogy a talajban meglegyen az elegendő mennyiségű tápanyag. A szántóterületet minden ötödik évben Istállótrágyázzuk, s minden évben ellátjuk műtrágyával. A múlt évben a búzára 360 kg NPK hatóanyagot használtunk hektáronként, de az intenzív fajtáknál ennél többet. A megfelelő talajelőkészítés után sűrű vetést alkalmaztunk. Megemlíthetjük azt is, hogy már az első évben sikerült nagyob parcellákat kialakítani. A múlt évben negyven parcellába vetettük a magot. Tudjuk, hogy ez még sok, de nálunk száz hektáros parcellákat nehéz kialakítani. Ezért egyelőre úgy oldottuk meg, hogy a gabonaparcellák egymás mellett vagy egymás közelében legyenek. A nagy teljesítményű gépeket így is sokkal jobban ki tudjuk használni mint az előző években, arról nem is beszélve, hogy jóval kevesebb üzemanyagra van szükség. A harmadik tényező, ami a kalászosok terméseredményét jelentősen befolyásolja, a fajták megválasztása. Gazdaságunkban elegendő fajtát biztosítottak megfelelő összetételben. Az agronómia! osztály (Tóth Imre, Várady Pál, Tarcsl Ervin és Fehérváry Sándor) minden évben fajtaösszehasonlító kísérletet végez. A fajta megválasztásakor a kísérleti eredményekből Indulnak ki. Olyan fajtákat termesztenek, amelyek viszonyaiknak több éven keresztül megfelelnek — természetesen ha betartják a helyes agrotechnikát és a többi követelményt. Az idén a búza fajtaösszetétele a következőképpen alakult: a terület harmincöt-negyven százalékán Száva búzát, a többin Jubilejnát és Iljicsovkát termelünk. Már második éve a Lovrin román ^úzafajtát is termeljük. Ennek a kaláska hosszú. Tavaly kisebb területen termesztettük, és hatvankét mázsát adott hektáronként, tehát a Szávánál valamivel többet. Ha az idén is jól szerepel, akkor növeljük vetésterületét. A következő fontos tényező a növény védelme. Tavasszal nagyon szépen fejlődtek a gabonák. Ellenben március végén tizenöt centiméteres hő hullott, a gabonát szinte teljesen letarolta. Áprilisban, májusban kevés esó esett. Ennek következtében, főleg a szovjet fajtáknál elterjedt a lisztharmat. Május végén repülőgéppel permetezték a növényzetet. A rendszeres megfigyelés alapján megfelelő Ismeretanyagot gyűjtöttünk ahhoz, hogy Idejében beavatkozhassunk. így júniusban a gabonatáblák szépek voltak. Mivel az Időjárás kedvezett, elkerülhettük a besülés veszélyét. Az aratást július tizedikén kezdtük. Célunk az, hogy ötvenöt mázsa átlagtermést érjünk el. Reméljük ennél több Is sikerül. A Zem. Olía-i (nemesócsal) Csehszlovák Néphadsereg efsz másfél évvel ezelőtt négy község (Zem. OlCa, Tôň, Lipová, Okánikovo) egyesülésével vált nagygazdasággá. Fő terményeik a szemesek. Határosok a cslcsóiakkal. Középkötött és részben kötött talajjal rendelkeznek. A vetemény alá mégis jóval kevesebb műtrágyát használtak mint az előbbiek. Terméseredményük azonban jobb. Ez azt jelenti, hogy ésszerűen bántak a trágyával. — A műtrágyát az elővetemény szerint adagoljuk. Amennyiben a búzát búza után vetettük, több tápanyagot juttattunk a föld hektárjára, de ha cukorrépa után, .akkor kevesebbet, mert cukorrépa alá istállótrágyáztimk. Nagyon reális lenne, ha a műtrágyákat a talajminták figyelembevételével kaphatnák a földművesszövetkezetek — mondta az agronómus. Hasonlóan az előbbi gazdasághoz, Itt Is a legjobban bevált fajtákat termesztették. Zömében Száva fajtát. Ügy látszik, hogy ezen a vidéken ez a legjobban bevált fajta. — Igen. Évek óta kielégítő hozamokat érünk el. Tavaly például 71,90 mázsát. (Tíz mázsával többet mint a szomszédok.) A szovjet fajták közül az Iljicsovkát részesítettük előnyben, mivel ez tavaly rekordtermést adott (81,83 mázsát ha-ként). Az Idén hetven hektáron termesztettük. Egyelőre, nem mertük nagyobb területen termeszteni, pedig úgy látszik az Iljicsovka beváltja a hozzáfűzött reményeket. A hetven mázsa Idei termés biztos. Ügy tervezzük, hogy jövőre a terület huszonöt-harminc százalékán ezt a fajtát fogjuk termeszteni. Az Idén Drínát és Blzerkát is termesztettünk kisebb területen, kísérletezésképpen. A lisztharmat nálunk csak kisebb károkat okozott, mert védekeztünk ellene. A feladatok teljesítése megköveteli az irányító és szervező munka tökéletesítését. A munka megkönnyítése érdekében nagytáblás (száz hektáron felüli) parcellákat hoztak létre. Az egyesülés előnyére írható, hogy a munkaszervezés színvonala sokkal jobb, mint az előző években. A gépek csoportos alkalmazása révén az egyes munkálatok idejét lerövidítették, gyors és minőségi munkát végeztek. Meglátszott ez például a repülőgéppel való permetezésnél. A nagy teljesítményű gépek munkába állításával növekszik a munkatermelékenység. Az aratásra is elegendő gépi eszközük volt s így feltehetően teljesítették a NOSZF 60. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat, azt, hogy gabonából hatvan mázsa átlagtermést érnek el. NAGY TERÉZ A lucernamag termelés problémáiról A lucernamag termelését az utőbbl Időben nagyon megnehezítette a lucernablmbő-gubacslégy (Contarínta— medicaginis) elterjedése. Ez a kártevő Európában és Észak-Amerikában egyaránt előfordul, csupán a lucernára veszélyes. A mintegy 2 mm hosszú lárvái a talaj felső 5 cm-es rétegében telelnek át. Tavasszal, amint a hőmérséklet meghaladja a 9—10 C-fokot és a talajban elég nedvesség van (a kapilláris vízkapacitás 50%), a kártevők a lucerna bimbójába rakják petéiket. Ezek négy nap alatt beérnek és két hétre lehúzódnak a bimbó aljába. A bimbó megduzzad, hagymaszerűvé válik és nem hoz magot. A lárva később elhagyja az eltorzult bimbót és visszatér a talajba. Ez a folyamat a mi dél-szlováklal viszonyaink között háromszor is megismétlődhet. A kártevők leghamarabb május első felében jelennek meg s ami a legrosszabb — száraz időjárású évben kedvező számukra, ha öntözik a lucernát. A lucernabimbő-gubacslégy ellen eddig sikeres védekezési technológia állt rendelkezésünkre a Gamacld és a Supergam inszekticídek felhasználásával. Az utasítások szerint használatuk akkor vált fontossá, ha az előző évben nyolc százalékos fertőzöttség volt észlelhető. A bajok ott kezdődtek, hogy ezeknek az Ismert és jól bevált anyagoknak a használatát betiltották a védett területeken, és már nem is gyártják őket. A gondos agronómus soha nem várta meg a kártevő nyolc százalékos elterjedését, hanem ősszel elvégezte a talajfertőtlenítést, amíg ezen anyagok forgalomban voltak. A múlt évben ez a megelőző védekezés jobbára elmaradt. Fennállt még a védekezés másik módja a növény permetezése 2 Ut./ha Metatíonnal, vagy 0,6 Ut./ha Soldeppel a lucerna zöldbimbós fejlődési szakaszában. Ezt tartalmazzák a módszertani utasítások is. Ez a permetezés azonban sok helyen elmaradt, mert az első kaszálás előtt nem észlelték a kártevőt és feltételezték, hogy a magnak hagyott második kaszáláson sem fog előfordulni. Vagyis hiányzott az az óvatosság, amit a talajfertőtlenítéskor sokszor túlzásba vittünk. Az idei jó magtermés érdekében sajnos már nem sokat tehetünk. Ami a talajfertőtlenítést illeti, erre alkalmas és engedélyezett a Stauffer cég Difonate organofoszfát hatóanyagú szere. Hatása azonban kissé mérsékeltebben nyilvánul meg a nagy mésztartalmú talajokon, amivel az adagoláskor számolni kell. Előnyére válik, hogy nem új és a gyakorlatban jól Ismert. A jövő évi magtermést legjobban a zöld lucernabimbó Metationos és Soldepos permetezésével tudjuk megvédeni, Tarr Gyula, mérnök l A Száva vetélytársa: a SOLARIS Közismert tény: hazai termesztési viszonyok közepette a Száva búzafajta beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Jól meghálálja a reá fordított gondoskodást, a szakértelmet. Ilymódon eléggé közkedvelt gabonatermesztő üzemeink- szakvezetői körében. Csakhogy széleskörű elterjesztésébe, termesztésébe máris beleszól a vetélytárs Solaris, amelyet a Solary-i (sósszigeti) növénynemesítőknek — Rákóczi és Bartalos elvtársaknak — sikerült célratörő, fáradságos munkával k i Г- O TT- - C f * " n > f 1 k. Kétoldalt a Solaria, középütt az apa, amely aötétebb színű, egyenes toklászú. Az idén már a Dunajská Streda-l (dunaszerdahelyi) járás gabonatermesztő területénk a 7,1 százalékát képezte ez a búzafajta, ami úgymond, „veri“ a Szávát, terméshozamban, betegség-ellenállóképességben, sikértartalomban egyaránt. A Horný Bár-t (felbári) CSALLÓKÖZ Efsz-ben először termesztették húsz hektárnyi területen, természetesen vetőmag céljára. A szövetkezet szakvezetői épp mutatóba hoztak belőle a határból, amit nyomban „lencsevégre“ kaptunk. Nagyon elégedettek a mutatkozó terméssel, melynek a betakarítására különös gondot fordítanak. Nos, az éppen „befutás“ alatt levő Solaris búzafajta márts nincs egyedül. Követi a toklásztalan, SO—290-es búzafajta, amelyet ez év őszén adják ki továbbtermesztésre a kiválasztott mezőgazdasági üzemekbe. Azaz, hogy a trnavai járásban az Idén már öt hektárnyi területen termesztették. Milyen sikerrel? Erről majd a közeljövőben számolunk be olvasóinknak. Kép és szöveg: oki
