Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

1 1977. Július 30. SZABAD FÖLDMŰVES Társadalmi összefogás a nyári munkák idején A felső-csallóközi rónán terül el a Nový Život-i efsz gazdasága. A Cseh­szlovák—Mongol Barátság szövetkezet a jól gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek közé tartozik s a tejtermelésben már évek óta kiváló eredményeket érnek el. Tavaly a tehenenkénti tej­termelés 4610 liter volt. Az idei első félévben a tervezettnél 110 ezer liter tejjel adtak el többet a közellátásnak, vagyis a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteleté-Táth Miklós, a Dunajská Streda-1 fdunaszerdahelyi) Mezőgazdasági és Felvásárló Üzem somorjai részlegének vezetője mindent megtett a gabona gyors átvétele érdekében. A mezőgaz­dasági üzemek vezetői legnagyobb el­ismeréssel szóltak a felvásárló üzem dolgozóiról. • re tett kötelezettségvállalást már tíz­ezer literrel túlteljesítették. Az elnök, Bankó István határozottan állítja, hogy az év végére elérik a 4800 lite­res fejési átlagot s ha lehet, vállalá­sukat megduplázzák. — Én azt hiszem, hogy megközelít­jük az ötezer literes évi átlagot — csatlakozik az elnök véleményéhez Ruman József mérnök. — Hiszen már a tehenenkénti 14 literes napi fejési átlagnál tartunk. Beszélgettünk az eredményes tejter­melés titkáról. — Nincs annak semmi titka — mondja mosolyogva az elnök. — El­sődleges a jó fajta kiválasztása, a gon­dos takarmányellátás s természetesen a hozzáértő gondozás. — A füveskeverékek vetése sokat jelentett a tejhozam növelésénél — fűzi hozzá Ruman mérnök. — A fü­veskeverékekben megvan az optimális tápanyag és a tömege is jelentős. Szá­razanyagra átszámítva elérjük az évi 150 mázsás átlaghozamot. A keverék egy részét kaszáljuk, de a többségét legeltetjük. A legeltetés részben a legolcsóbb és a tehenek is jő levegőn vannak. — A lucerna második termését si­került betakarítani aratás előtt? — Másodikat? — néz rám csodál­kozva a mérnök. — A napokban már hozzálátunk a harmadik kaszáláshoz. — Másodvetésre is gondolnak? — Negyven hektár takarmánykeve­rékkel számolunk. Az aratás derekán Jártam a szövet­kezetben, mégis a takarmányellátásról beszélgettünk. — Az aratás már nem okoz külö­nösebb gondot — állítja határozottan az elnök. — Pedig csak két saját kombájnunk van a hétszáz hektár ga­bona learatásához. Azokat is főleg a kukorica és a napraforgó betakarítá­sára vettük. — S hogyan oldják meg az aratást? — kíváncsiskodtam. — Vendégkombájnokkal. Már hato­dik esztendeje aratnak nálunk a plzeői járásban lévő traktorállomás­ról. Évről-évre öt darab E—512-es kombájnnal érkeznek, ahogy ők mondják „üdülésre“. Jól érzik itt ma­gukat, pedig keményen, nagy hozzá­értéssel dolgoznak. Volt olyan nap, hogy tizennyolc hektár aratott le egy­­egy kombájn. A kissé mostoha időjá­rás ellenére egy jő hét alatt végeznek az aratással. , — A szalmabetakarítás szintén jól halad? — A gyors ütemű aratásnál sok szállítóeszközre van szükség, s ezért lehetetlenség az aratással egyidőben a szalmát is betakarítani. A kombáj­nok közel 100 hektár gabonát vágnak le naponta, s legfeljebb harminc hek­tárról tudjuk lehordani a szalmát. Legsürgősebben az alávetéseket sza­badítottuk meg a szalmától. Az árpa­szalmát fedél alatt tároljuk és takar­mányozásra használjuk fel. Az anya­sertések almozására használt szolmát is a szérűbe hordjuk. — Folyamatban van a tarlóhánlás is? — Az semmi gondot nem okoz. Egy Skoda 180-as és két darab DT 75-ös végzi a szalmabetakarttás után. — Milyenek a termelési eredmé­nyek? — érdeklődöm Ruman mér­nöktől. — A mi földjeink a gabonatermesz­tésre nem a legideálisabbak. De en­nek ellenére magtermelő gazdaság vagyunk. Nyolcvan hektáron Szávát és ötven hektáron Rapid árpafajtát termeltünk vetőmagnak. Hogy a ter­méshozamok milyenek lesznek? — előreláthatólag árpából elérjük az öt­ven mázsás átlaghozamot. Lényeg az, hogy az árpatermést sörárpaként ve­szik át. Búzából 50 mázsa fölötti ter­mést várunk. Van egy hetven hektá­ros táblánk, amelybe Solaris fajta van vetve, ott minden bizonnyal elér­jük a hatvan mázsás átlaghozamot. — A főzéshez a nyersanyagot vásá­rolják? — A kenyéren és a fűszeren kívül mindent a közöstől kapunk. — Reggel hánykor kezdenek — kérdem a szakácsnőtől. — Asszonytársaimmal, Borka Kata­linnal, Bartalos Máriával és Barka Olgával hatkor kezdjük a reggeli elő­készítését. De este még sokszor tízkbr is itt vagyunk. A kombájnosok későn járnak be a határból s csak azután vacsoráznak. • • • Vasárnap délután a szövetkezet irá­nyítóit a határban találtam. Az ara­tási munkákat az elnök, Nagy István és Juhos Dezső közvetlenül irányítják. — Jól halad a munka? — érdeklőd­tem az elnöktől. — De még mennyire! Igyekszünk, mert kedvezőtlen az időjárás. — Milyen hektárhozamokat vár­nak? — Nem jósolunk, elég jó termés lesz. — A szalmabetakarítás is folyamat­ban van? — Három szalmaprés és öt szalma­­gyűjtő végzi a fontos tennivalót. Sie­tünk s tizenöt-húsz nap múlva szeret­nénk befejezni a tarlóhántást. — Brigádosok is segédkeznek a szalma betakarításánál? — A brigádosok főleg az öntözés­nél tevékenykednek. Az onnan felsza­badult munkaerőket pedig főleg a szalma-betakarításnál foglalkoztatjuk. Megteltek a magtárak. Foto: —tt— Még az idén sem elég ♦ A tárolótérségek nem szaporodnak a termésmennyiség növekedésével arányosan ♦ Ideiglenes megoldásokkal csupán részben enyhíthető a hiány Balról jobbra — Ruman József mérnök és Balkó István elnök a pihenő­ben lévő kombájnosokkal beszélget. További sorrend: Špeler Alena, Vašek Ladislav, Kurpka Václav, MaštalF František kombájnosok és Cink Václa­­vík, a Kralovicel Gép- és Traktorállomás dolgozója. A traktorállomásról húsz kombájn arat Csallóközben. Cink Václavík naponta látogatja a kom­­bájnosokat és segítséget nyújt szükség esetén az üzemzavarok eltávolítá­sában. — Tüzeset nem volt az aratás alatt? — Nálunk évről-évre szigorú intéz­kedések vannak érvényben. Az egyes gazdasági részlegeken éjjel-nappali telefonszolgálatot vezettünk be. De a határban is rendszeres az ellenőrzés. A tűzvédelemhez beosztott traktoro­sok gépei éjszakára az otthonukban parkolnak, hogy készenlétben legye­nek a bevetésre. Szerencsére már ré­gen nem volt szükség a tűzvédelem gyakorlati alkalmazására. A KEMÉNY MUNKÁHOZ JO KOSZT SZÜKSÉGES A trstícei (nádszegi) szövetkezet székházának konyhájában asszonyok sürögnek-forognak. — Mi lesz a vasárnapi ebéd — ér­deklődöm Szabó Ilonka szakácsnőtől. — Húsleves, kirántott hús és kom­pót. Különben kóstolja megl — Hány ember számára főznek? — Százhúsz kosztosunk van. A helybeliek főleg ebédet és uzsonnát fogyasztanak. A vendégkombájnosok természetesen reggelit és vacsorát is kapnak. — A „hazaiak“ mit fizetnek az ét­kezésért? — Nagyon jutányos árat — vála­szol a konyha gazdasági vezetője, Koczkás Erzsébet. — Az ebédért öt, az uzsonnáért pedig három koronát fizetnek. Sok a tennivaló, szükség van minden dolgos kézre. — Gondolnak a másodvetésre is? — Száz hektáron takarmánykeve­rékmagot szeretnénk elvetni. LELKES FIATALOK Mielőtt a határba indultam, szétnéz­tem az üresen tátongó szövetkezeti irodában. Az egyik asztalon Aratási Híradót pillantottam meg. „Kiadja a Szocialista Ifjúsági Szövetség alap­szervezete“ — olvastam. Lapozgatni kezdtem az ízlésesen nyomtatott kiad­ványokat, amely naponta Jelenik meg. Az első számban azt olvastam, hogy a SZISZ KB által hirdetett „Egy szem se vesszen kárba“ elnevezésű aratási versenybe beneveztek a fiatalok. A felhívásban le vannak írva a feltéte­lek és a jutalmazás módja. A követ­kező számokban napról-napra figye­lemmel kíséri a híradó a kombájno­sok versenyének állását. Az egyik számban felhívással fordulnak min­denkihez, a tűzvédelem legfontosabb feltételeinek betartására. Dicséretet érdemelnek a nádszegi fiatalok a gon­dosan szerkesztett híradóért. De elis­meréssel kell adóznunk a fiatal kom­­bájnosoknak, gépjavítóknak, ifjúsági kollektíváknak, pionírcsapatoknak s mindazoknak, akik elősegítették az aratással kapcsolatos tennivalók mi­nőségi elvégzését. Tóth Dezső ШШЯШЯШШЯШЯЯШШШВШ Vendégkombájnosok az Ojélet község határában, Ё napokban már a pizeiU járásban aratnak. Foto: — tt— Korszerű, szocialista mezőgazdasá­gunk évről-évre mind nagyobb ter­méshozamok elérését tűzi ki célul. Ez az irányzat indokolt, hiszen a mi­nőség javítása mellett elsődlegesen fontos kérdés a mezőgazdasági ter­mékek előállításának mennyiségi fo­kozása is, mivel hazánk lakosainak száma örvendetesen növekszik, s a közelmúltban elérte a tizenöt mil­liót. Feltett célunk, hogy a legfonto­sabb élelmiszerekből — tehát gabo­nafélékből is — önellátók legyünk. A kitűzött célt földműveseink, me­zőgazdasági üzemeink sikeresen telje­sítik. A kenyérgabona termesztésében az idei év jó eredménnyel kecsegtet. Viszont az igyekezet vajon nem vész-e kárba csupán azért, mivel nincs ele­gendő és megfelelő tárolóhely, mag­tár, ahol a termést további felhasz­nálásáig veszetségmentesen elraktá­rozhatjuk?! Erről a kérdésről beszélgettünk Otto Heinz mérnökkel, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusával. — Milyen problémákkal kell e té­ren megküzdeniük kerületi méretben? — Valóban az a helyzet, hogy a gabona termésmennyiségének éven­kénti és folyamatos növekedésével párhuzamosan a tárolókapacitások létrehozása, kialakítása nem tart lé­pést. A nyugat-szlovákiai kerületben a gabonaneműek tárolására alkalmas raktártérségek — a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalat ilyen kapacitásai együttvéve — csupán 1 millió 821 ezer 909 tonna elhelyezé­sére elegendőek. Ezzel szemben a fel­tételezett terméseredmény elérése esetén a tavalyi termésből még meg­levő tartalékokkal együtt 1 millió 728 ezer 120 tonna gabonát kell szak­szerűen tárolnunk, kerületünkben. így közel 150 ezer tonna az a gabona­­mennyiség, amit nem tudunk megfe­lelő magtárakban elhelyezni. — De vessünk egy pillantást, mely járásokban észlelhető e téren a leg­szorultabb, legválságosabb helyzet? — Csupán gabonából, tehát kuko­ricán kívül, a felvásárlási terv a leg­nagyobb gabonamennyiséggel a levi­­cei járásban számol, mégpedig 7060 tonnával. Utána következnek a Nové Zámky-i 6380, a nitrai 5255, a trnavai 5120, a Dunajská Streda-i 4300, a ko­­márnoi 3740, valamint a galántai já­rás 3600 tonnás gabonamennyiséggel. A tárolásra alkalmas magtárakat te­kintve leggyengébb a senicai járás, ahol az egész szemtermés elhelyezé­sére igen kevés az alkalmas magtár, és közel 3600 tonnát kell majd ideig­lenesen szükség-tárolóhelyeken, vagy a szabad ég alatt raktározni. Ugyan­így jelentősebb raktárhiány mutatko­zik a trnavai, a nitrai, a komárnoi és még több más járásban is. A tárolótérségek hiánya következ­tében fellépő nehézséget természete­sen különböző intézkedésekkel igye­keznek enyhíteni. A sütőipari feldol­gozásra szánt búzamennyiségből még az aratás ideje alatt vagy 25 ezer tonnát szállítanak azonnal a malom- és sütőipar üzemegységeinek magtá­raiba. Ugyanígy a sörárpa jelentős hányadát — vagy negyvenezer tonnát — szintén azonnal a sörfőzdékbe, il­letve a maláta üzemekbe szállították és szállítják folyamatosan. Ezzel bi­zonyos mértékig tehermentesíthető a felvásárló vállalat és a mezőgazda­­sági üzemek raktárgondja. Habár még így is komoly gabonamennyiséget kell majd ideiglenes tárolóhelyeken, esetleg a szabadban raktározni. A gabona utókezelésével kapcsola­tosan Heinz mérnök elvtárs elmon­dotta, hogy a nyugat-szlovákiai ke­rületben igénybe vehető előtisztítók száma 522 és összkapacitásuk 10 742 tonna óránként. Gabonaszárítókból a kerületben szintén van annyi, hogy még a kedvezőtlen időjárás esetén is száraz szem kerülhet a magtárakba. A nyugat-szlovákiai kerület járásai közül e téren Nové Zámky áll a leg­jobban, mivel szárttókapacitása órán­ként 528 tonna szemtermés hőkezelé­sét teszi lehetővé. Kerületi méretben az üzemeltethető 390 szárítóberende­zés teljes kapacitása 3358 tonna órán­ként. A gabonatisztítók körül nincs hi­ba, mivel a szövetkezetek és más me­zőgazdasági termelőüzemek a kerü­letben 81B, a felvásárló vállalat pe­dig 92 magtisztító berendezéssel ren­delkezik és így a 910 gabonatisztító óránkénti teljesítménye összesen kö­zel 2900 tonna, ami feltétlenül kielé­gítőnek tekinthető. Kár, hogy a magtárak nem nőnek' úgy, mint eső után a gomba, mert sok esetben a kiváló minőségű ter­més csupán azért veszít értékéből, mert idejében nem kerül megfelelő fedél alá. A kényszermegoldásként al­kalmazott szabad ég alatti tárolás sok bajt, gondot okoz, bármilyen körül­tekintően végzik is ezt a munkát. Még szerencse, hogy kerületi méret­ben sikerült több mint 61 ezer ton­na gabona tárolására ideiglenes, fe­dett tárolótérségeket, átmeneti mag­tárakat biztosítani. De még így is — a számítások szerint — közel 90 ezer tonnát kell bizonyos ideig, átmeneti­leg a szabadban tárolni bármilyen időjárás esetén. Ezért a kerületi és a járási irányító szervek minden egyéb feladatuk mellett rendkívüli figyelmet fordítanak e kérdésben a következetes és mélyreható ellenőr­zésre az esetleges veszteségek nieg­­előzése, kiküszöbölése érdekében. Még egynéhány érdekes adat. A leg­több vendégkombájn a Cseh Szocia­lista Köztársaságból, összesen 435, a dél-morvaországi 276, az észak-morva­­országi kerületből érkezett. Segítő­készségüket, munkájukat a nyugat­szlovákiai kerület majd minden járá­sában igénybe vették. Ellenszolgálta­tásként kerületünkből az észak-mor­­vaországj kerület mezőgazdasági üze­meiben 244, a dél-morvaországi kerü­letben pedig vagy 330 nagy teljesít­ményű, korszerű gabonakombájn se­gít majd az aratásban. A helyzet pillanatnyi felmérése nyomán összegezve elmondhatjuk, hogy a betakarítást munkák körül fel lépő problémák száma egyre keve sebbre zsugorodik. Viszont a tárolási raktárkapacitások kérdésében a hely zet továbbra Is elgondolkoztató. At meneti intézkedésekkel, ideiglenes szükségmegoldásokkal a probléma ugyan enyhíthető, de végérvényesen csak az állandó és korszerű magtá­rak létesítésével oldható meg. (obenau)

Next

/
Thumbnails
Contents