Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-30 / 30. szám
SZAMD FÖLDMŰVES, 1977. Iflliiis 30. A Veiké Kapuiany-i (nagykaposi) Következet székházéban as SZLKP Trebllovl (terebesl) Járás Bizottsága — a férést mezőgazdasági igazgatáság szakembereinek részvételére! — a minap tudományos-műszaki férés! konferenciát tartott, melyen foglalkozott a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésével. Az Olásén részt vettek a mezőgazdasági tzemek pártszervezeteinek elnökei, a vezető szakemberek és egyéb együttműködő vállalatok képviselői. A tanácskozáson határozat született, amely arra kötelezi a mezőgazdasági üzemeket, hogy mozgósítsák erőiket az 1977. évi feladatok teljesítésére és túlszárnyalására. A konferencia résztvevői foglalkoztak a mezőgazdasági termelés szakosításával, az új technológiai módszerek bevezetésével, a kooperációs tevékenység fejlesztésével, valamint a termelés hatékonyságának növelésével és ésszerűsítésével. Napirendre kerüli a náchodi járás felhívása. illetve a méltó válasz kidolgozása. A konferencia a mezőgazdasági termelés eddigi eredményeit, valamint a természeti és ökonómiai adottságokat figyelembe véve, merész célt tűzött ki: Az ötéves terv végére a mezőgazdasági termelés főbb mutatóit az országos színvonalra kell emelni és megközelíteni a nyugat-szlovákiai kerület élenjáró járásainak színvonalát. E feladat megvalósítása érdekében szükséges, hogy a járás irányító szervei hatékony politikai és szervező munkával felszámolják az egyes üzemek közötti termelési aránytalanságokat s az átlagon aluli mezőgazdasági üzemeket az átlagosak, az átlagos eredménnyel gazdálkodókat pedig a kiválók színvonalára emeljék. Az aránytalanságokat legjobban bizonyítja az egy hektár mezőgazdasági területre számított bruttó termelés, amely — egyforma feltételek mellett — mintegy 35—40 százalékos eltérést mutat. A legnagyobb eltérések a szövetkezetek között tapasztalhatók. Például я Bof-i Efsz-ben tavaly hektáronként 11751 korona nyerstermelést értek el, a szomszédos polanvi szövetkezetben pedig csupán 7284 koronát. Hasonló a helyzet a Vojany és Vefké Kapušany viszonylatában ts. Az állami gazdaságok között nincsenek ilyen nagy eltérések. Szó esett arról is, hogy azokat a vezetőket. akik a mezőgazdasági problémák megoldására nem képesek, ki kell cserélni, s helyükbe alkalma-MEZŐGAZDASÁGUNK további fejlesztése \ ÉRDEKÉBEN sabb, jó politikai-szervező képességekkel rendelkező vezetőket kell választani! A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy helyes kádercsere után még a legyengébb mezőgazdasági üzemben is lényeges javulás észlelhető. Erre konkrét példa a šecovcei szövetkezet, ahol tavaly — az 1972-es év szintjéhez viszonyítva — 2424 koronával volt nagyobb az egy hektár mezőgazdasági területre Jutó bruttó termelés értéke. Még ennél ts kézenfekvőbb eredményeket értek el a čelovicei, Zemplinské Hradlšťe-i és a parchovanyl szövetkezetekben. Vannak azon a járásban olyan gazdaságok is, melyekben mintha megtorpant volna a fejlődés és a termelés fejlődésének üteme a járási átlagon alul maradt. Ilyenek például a polanyi, a Nový Ruskov-i és a kuzmlcel szövetkezetek, de a lelesi, a kystai és a dargovt szövetkezetek eredményeivel sem lehet megelégedni. Bogdányl Iván elvtárs. a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára, a gabonafélék, a cukorrépa, a zöldség és a takarmányok termesztésének fejlesztését mint a mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú kérdését elemezte. A trebišovi járásban az említett növények hektárhozamai nem felelnek meg az adott tehetőségeknek. A gabonafélék termesztésében jó eredményeket értek el a Z. Hradíšte-i, oboríni (abarai), vojőicei, čičárovcei szövetkezetekben, valamint a michalanyt és a trebišovi állami gazdaságokban. Ezen az úton kellene haladni a polanyi, lelesi, sečovcei, őelovcei és a kuzmicei szövetkezeteknek Is, mert gyenge terméshozamaik lényegesen rontják a járási átlagot. A kukoricával kapcsolatban megemlítette, hogy ez a növény a termelés fejlesztése szempontjából nagy lehetőségeket biztosít. Termelési költsége már csaknem azonos a búzáéval és az árpáéval. Ezenkívül a termesztés komplex gépesítésére is alkalmazható, amely az utóbbi években bevált. A járásban ez Idén 7300 hektáron termelnek kukoricát. A tervezett 47,2 mázsás hektárhozammal biztosítani akarják az évente hiányzó háromezer vagon abraktakarmányt. A CSKP XV. kongresszusa határozatának értelmében az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha éppen olyan fontos helyet foglal el, mint a növénytermesztésben a gabona. A szarvasmarha-tenyésztés árutermelése az összes mezőgazdasági termékek értékének 55 százalékát adja. Ezért erre a szakaszra a trebišovi járásban külön figyelmet fordítanak. Ennek ellenére a gazdaságok eredményei között itt is jelentős eltérések tapasztalhatók. Tavaly például a Pnfanyi Efsz-ben 3056 literes fejési átlagot értek el tehenenként, ugyanakkor V. Kapušanyban csak 1837 litert fejtek! Noha az utóbbi években növekedett a szarvasmarhák száma, nem sikerült biztosítani az előirányzott állományt. E téren aránylag jó a helyzet az állami gazdaságokban. Például a Kr. Chlmec-i gazdaságban 67,4, a trebišoviban 63,9, a michalanyban 60,7, а V. Kapušany-i szövetkezetben 53,3, a M. Hores-i szövetkezetben 52,3 és a čičárovceiben 51,2 darab jut száz hektárra. A tejtermelésre szakosított üzemek közül a tehénsűrüség kicsi belesen, Cejkovnn. Celovcén, Oborínban és M. Horešhen. A borjúelválasztásban is nagyok az eltérések. Például a fiiöárnvcei szövetkezetben száz tehéntől 105,9 db, a szomszédos vojanyiban csupán 77,2 db borját választottak el. Az eltérések hasonlóak a őelovcei és а V. Kapušany-i, valamint a kystai és a kuzmicei szövetkezetekben is. A malacelválasztés területén ts komoly problémák mutatkoznak. Csupán hét gazdaságban értek el kielégítő eredményt. Például a őelovcei szövetkezetben 29,88 db, a Z. Hradiíte-iben 19,18 és a Michafanyi Állami Gazdaságban 18,76 malacot választottak el anyakocánként. Ugyanakkor Dargovon 12,80, Poianyban 12,15, V. Kapušanyban 12,89 és a Streda nad Bodrogom-! Állami Gazdaságban 13,09 darabot. Még szembetűnőbb az a tény, hogy tavaly a járás gazdaságaiban 18 ezer sertés és négyezer borjú pusztult el! Az utóbbi években javult a hús, a tej a tojás tervszerű felvásárlása. Ennek ellenére itt is nagy eltérések vannak. Például a vojanyi gazdaságban egy hektárra számítva 120 kg húst, 432 db tojást és 361 liter tejet adtak közellátásra, a dragoviak pedig 94 kg húst, 22 darab tojást és 437 liter tejet értékesítettek. Hasonló eltérések mutatkoznak az állam! gazdaságokban Is. Pozitívan értékelhető, hogy a gazdaságok az előirányzott abrakfogyasztási normákat betartják, de népi lehetünk megelégedve a súlygyarapodási eredményekkel. Az év elejétől Ízámítva a hízómarháknál a čičárovcei gazdaságban 1,05, a Z. Hradiste-i gazdaságban 1,05 és a cejkovi gazdaságban 1,02 kg-os súlygyarapodást értek el, ugyanakkor a Kr. Chlmeci Állami Gazdaságban mindössze 0,66 kg-ot. Az eredmények eltérőek a sertéshizlalásban is. Köztudott, hogy a szocialista társadalmunk fejlődésének* kisérő jelensége a személyi jövedelem gyarapodása, ami az igények rohamos növekedéséhez vezet. Ez nincs ellentétben a szocialista rendszer célkitűzéseivel. Ezért magától értetődő, hogy a pártprogram középpontjában is az ember áll. Vagyis az a törekvés, amely — a dolgozók alkotó kezdeményezésére támaszkodva — létrehozza az életszínvonal szüntelen növelésének anyagi előfeltételeit. Ezt a célt követ! a CSKP XV. kongresszusának a népgazdaság fejlesztését körvonalazó határozata Is. A CSKP KB legutóbbi plenáris illésén elfogadott határozat azonban arra figyelmeztet, hogy a .termelés- és gazdaságfejlesztési lehetőségek felett sok helyen még mindig szemet húnynak. Ezzel a mulasztással magyarázhatók azok a lényeges termelési különbségek, amelyekről a trebišovi járás mezőgazdasági üzemeinek vezetői tárgyaltak. A járási konferencia arra is figyelmeztet, hogy a személyi igények kielégítésével együtt napirenden kell tartani a lemaradozó mezőgazdasági üzemek fejlesztésének feladatát. A járási konferencián értékelték az egyes mezőgazdasági üzemek pozitívumait, de rávilágítottak a fogyatékosságokra is. Kitűzték a gabonatermesztés távlati eladatait. Az ötéves terv végéig a trebišovi járás „Az egymillió tonna szemest a köztársaságnak" kerületi felhívás teljesítéséhez 22,1 százalékkal járul hozzá. A pillangósok területének növelésével a kellő és jó minőségű takarmányalapot biztosítják. Jelenleg a járásban a szántóföld 19,9 százalékán termesztenek takarmányt, de a hektárhozamok nem kielégítőek. A jövőben növelni kell a szántóföldi zöldségtermesztés eredményességét, a rétek és legelők fűhozamáí, valamint a gépek és az új technológia kihasználását. Hangsúlyozták az együttműködés sokrétű kibontakoztatásának szükségességét is. A konferencia megjelölte az állattenyésztés fejlesztéséhez vezető utat. Rámutatott a tudományos ismeretek széleskörű gyakorlati alkalmazásának és a dolgozók szakmai továbbképzésének szükségszerűségére. Komoly szerepet szánt a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások nagyobb mérvű kibontakoztatásának, valamint az agitációs és propagációs tevékenység további elmélyítésének, ^letve a szocialista brigádmozgalom kiszélesítésének. A fejlődés kedvező feltételei a trebtšovi járásban is adottak, a cél és az eléréséhez vezető út ismeretes. A helyenként elért szép eredmények, a kommunisták erkölcsi egysége, a mezőgazdasági dolgozók politikai és gazdasági kötelezettsége azt bizonyítja, a járásban elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozatait következetesen megvalósíthassák. Illés Bertalan Minden talpalatnyi termőföld szükséges A hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok nagyon világosan és egyértelműen kimondják, a mezőgazdasági termelést továbbra is hatékonyan és erőteljesen növelni kell, hogy az állandóan növekvő élelmiszerfogyasztást saját termelésünkből tudjuk fedezni. E feladatok megvalósításakor első helyen áll a mezőgazdasági termőtalajjal való összeró gazdálkodás. Ez sajnos még nem került be minden illetékes tudatába, s ennek következtében a cselekedet is gyakran elmaradt. A koáicei járás területén ez év áprilisában és májusában nyolcvan személy bekapcsolásával ellenőrzést végeztünk azzal a céllal, hogy áttekintés szerezzünk a mezőgazdasági termőterület kihasználásáról és megműveléséről. A felmérés idején — a kiadós tavaszi esőzések következtében — löbh hektárnyi területet még nem lehetett megművelni. Abban az időben mindössze négyszázötven hektár szántó. rét és legelő, továbbá gyümölcsös nem volt megművelve. Azóta a nedves talajok jelentős részét már bevetették, elsősorban silókukoricával. Az ellenőrzés folyamán megállapítottuk, hogy a szocialista szektorban a talajt megfelelően művelik és kihasználják E téren különösebb problémákkal nem találkoztunk. Sőt ez idén harmincegy hektár magánhasználatban lévő szántóterületet a Moldava nad Bodvou-i Állami Gazdaságnak átutaltunk, amely az őszi betakarítás után ezt a területet használatba veszi. A mezőgazdasági terület a kecerovcel és bidovcei szövetkezetekben kétszázhetven hektárral gyarapodott úgy, hogy a mezőgazdaság számára jó fekvésű, de eddig gyatra erdős és bokros terület kitisztítása után a mezőgazdasági termelésnek megfelelő állapotba került. Ezenkívül Nižná Myšľa, Hraničná pri Hornáde, Čaňa, Geča és Cestice községekben eddig terméketlen, vagy kavics és homok kitermelésére hasznosított területek talajjavítása után, százhuszonkét hektárnyi terület ismét visszakerült a mezőgazdasági termőtalaj-alapba. Ez az ellenőrzés pozitív oldala. Sajnos van az éremnek másik oldala is. amely a világos és egyértelmű feladatok megvalósításának fékezője. A kormányhatározat értelmében, valamint a járási szervek intézkedése alapján .valamennyi mezőgazdasági üzemben a földalapról pontos nyilvántartást kell vezetni. Ezt a feladatot csupán a bidovcei. kecerovcei, Družstevná pri Hornáde-i, myžfai, ždaňai, seňai, bttzicai, budulovi és a novočanyi szövetkezetek, valamint a Valalikyi és Veíká Ida-i Állami Gazdaságok teljesítették. Vajon a többi gazdaságok miért nem tesznek eleget e komoly feladatnak? A másik probléma kényesebb, de szorosan összefügg az elsővel. Nem egy községben sokaknak a kertje — a togyatékos ellenőrzés következtében — nagyon megnyúlt, meghosszabbodott. E kertek túlnyomó részében nem sokat érő gyümölcsfák vannak, és a szövetkezetét nagy mértékben gátolják abban, hogy nagytáblás gazdálkodást tudjanak kialakítani. Pedig e fák eltávolítása után sok helyen nagy terület értékes szántóföldet nyernének a szövetkezetek és az állami gazdságok. De mivel kényes kérdésről van szó, nehezen fognak hozzá a dolog intézéséhez. Pedig törvényeink értelmében mindenkinek adottak a jogai és a kötelességei. A magán- és társadalmi érdekeket úgy kell összehangolni, hogy a társadalmi érdek kerüljön előtérbe, természetesen a törvények megsértése nélkül. A földalap ellenőrzésével foglalkozó szakbizottság — e kérdéssel kapcsolatban — több szövetkezet részére intézkedéseket adott ki. Ennek ellenére az illetékes mezőgazdasági üzemek még mindig halogatják a nagy kiterjedésű kertek felszámolását. Pedig a feladat világos: a község belterületének határát úgy kell visszaállítani, ahogy a szövetkezet megalakulása előtt volt. Egészen természetes, hogy aki önkényesen kibővítette a kertjét a község rovására, attól a jogtalanul használt területet vissza keli venni, mert a társadalomnak minden talpalattnyi termőterületre szüksége van. Ezen ügyek intézéséhez már ко molyán hozzáfogtunk Nižná Myžfán és a közeljövőben a többi községben is sort kerítünk rá. Senki számára sem lehet közömbe* a mezőgazdasági föld védelméről és ésszerű kihasználásáról szóló 75/1978 számú törvényrendelet, amelynek megsértése félmillió korona értékig terjedő bírságot vonhat maga után. De az egyéb törvények és rendeletek is kötelezik a mezőgazdasági terület használóit — tehát a szocialista szervezeteket —, hogy törődjenek a rájuk bízott mezőgazdasági terület kihasználásáról és védelméről, járásunkban mindent megteszünk annak érdekében, hogy az első és második minőségi osztályba tartozó mezőgazdasági termőtalaj ne legyen felhasználva egyéb — nem mezőgazdasági — célokra. A lakásépítést kizárólag a község belterületén engedélyezzük. Valamennyi mezőgazdasági üzemet a talaj pontos nyilvántartására kötelezzük. Minden mezőgazdasági üzemben felelős személy lesz kijelölve a termőföld nyilvántartására és védelmének ellenőrzésére. Ezenkívül továbbra is szorgalmazzuk az olyan területek hasznosítását, amelyek talajjavítással mezőgazdasági termelésre alkalmassá tehetők. Természetesen, a talaj megfelelő kihasználásáért és védelméért elsősorban az állami gazdaságok és a szövetkezetek felelnek. Iván Sénrinr A nemzetközi együttműködés jegyében Az összpontosított és szakosított mezőgazdasági nagyüzemekben a nagy teljesítményű gépiek és berendezések, korszerű technológiák, hatékony vegyszerek, valamint kiváló hozamú és hasznosságú növény és állatfajták nélkül ma már nehezen lehetne elképzelni a termelés menetét, a feladatok teljesítését. E hatékony eszközök — melyek a mezőgazdasággal szemben támasztott állan dóan növekvő igények kielégítését teszik lehetővé —■ a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányai. A további fejlődés és az előrehaladás hajtókerekei. A tudományos-műszaki fejlődés feladatai és követelményei ma már olyan igényesek és bonyolultak, hogy egy országban szinte lehetetlen őket megoldani, és csak a nemzetközt együttműködés keretében valósíthatók meg. Ezért a KGST tagállamai között szoros együttműködési kapcsolatok jöttek létre. Az ésszerű munkamegosztás érvényesítésével, a szakosítás és a kooperáció széleskörű kiterjedésével, jelentős mértékben járultak hozzá — mind hazánkban, mind a többi szocialista országban — a tudományos-műszaki színvonal hatékony növeléséhez. A gyümölcsöző nemzetközi együttműködésnek — első sorban a Szovjetunióval — köszönhetjük azokat a kiváló búzafajtákat — mint például a Jubilejná, Mironovszka. lljlcsovka — amelyekkel mezőgazdasági üzemeinkben ezidén hatvan mázsás hektárhozamokat akarnak elérni. Ennek köszönhetjük a műszaki haladásban, a mezőgazdasági gépesítésben elért rohamos fejlődést. Ma már egészen természetesnek tartjuk, hogv gabonatábláinkat a nagy teljesítményű szovjet Kolos?, és az NDK beli E—512-es kombájnok aratját. A mezőgazdasági termelésünket fellendítő nemzetközi kapcsolatoknak számtalan példáját lehetne telsorolni. A szocialista államok közötti baráti kapcsolatoknak, és gyümölcsöző együttműködésnek méltó megnyilvánulása volt a száztízezredik E—512-es kombájn átadása, amely a közelmúltban — az aratási munkák kezdetén — a trnaval járás veseléi „Ernst Thälmann“ szövetkezetben, ünnepélyes keretek között ment végbe. Nem véletlen, hogy ezen kombájn átadására éppen a veseléi szövetkezetben került sor. Ugyanis a szövetkezet már 1975 óta szoros baráti és együttműködési kapcsolatot tart fenn az NDK-bell alstati mezőgazdasági üzemmel. Már a megalakulás kezdetén — a rakovicei, veseléi és a dubovanyi kis szövetkezetek egyesülésekor — rájöttek a nemzetközi tapasztalatcserében rejlő lehetőségekre. Az együttműködés elsősorban a növénytermesztés szakaszán bontakozott ki. Évente kölcsönösen több dolgozót küldenek ki néhány hetes tanulmányútra, melynek keretében megismerkedhetnek a növénytermesztés szervezésével, technológiai folyamataival, gépesítésével s egyébb tevékenységgel. A tapasztalatok alapján sokat tanulhatnak. A bevált termesztési módszerek elsajátításával, a saját üzemükbe való bevezetésével nagy mértékben hozzájárulnak a növénytermesztés színvonalának emeléséhez, jobb eredmé^ nyék eléréséhez. A baráti kapcsolatok nemcsak a termelési eredményekben, hanem a dolgozók közötti szocialista nemzetköziség szilárdításában is visszatükröződnek. Kismartaik Mária : 5: : í \
