Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-30 / 30. szám

4 SZABAD FÖLDMOVES 1977. 16 Им SB. Hűsítő italokból nincs hiány Itt van a nyár közepe. Szerte az országban folyik az aratás, amelyre nemcsak az efsz-ek és az állami gaz­daságok, hanem a Jednota is jól fel­készült. Élelmiszerek s egyéb fontos árucikkek mellett a Jednota gondos­kodik falvainkban, községeinkben az Italokkal való ellátásról Is. Az aratás Ideje alatt igen fontos, hogy hösltő italokból elegendő legyen. Hogy is állunk e téren a losonci járásban? — kérdeztem Mag István elvtárstól, a losonci Jednota központ vezetőjétől. — A losonci járás területén fenn­akadás nélkül folyik a hűsítő-italok­kal való ellátás — mondotta Mag István elvtárs. — Erre alaposan fel­készültünk, annak ellenére, hogy a fogyasztás e téren most nagyban emelkedett. A hűsítő-italok bősége biztosított, s azt hiszem a szállítás sem okoz majd gondot. Ásványvízből a raktárkészletünk teljes mértékben kielégítő. Sört is időben és kellő mennyiségben biztosítottuk, s azt most az aratás, majd a betakarítás ideje alatt hetente kétszer is szállít­juk az aratási területeken fekvő köz­ségek elárusító helyeire. Mégpedig hordós sör mellett megfelelő mennyi­ségű palackos sört is. Sőt az idén gondoltunk a jármüvek vezetőire is, amikor számukra kellő mennyiségű alkoholmentes, úgynevezett „Pito“ sört is biztosítottunk. Mag István a továbbiakban elmon­dotta, hogy a Jednotának külön úgy­nevezett aratási bizottsága is van, a­­mely rugalmasan biztosítja és ellen­őrzi az aratás ideje alatt az elárusító helyeken az áruellátást, különösen pedig a hűsítő-italok kellő mennyisé­gének biztosítását. Egyébként a Jedno­ta tisztában van azzal, hogy a losonci járás határmenti járás, s így a nyári hónapokban turistaforgalma is jelen­tősen növekszik. Ezért mindent elkö­vettek, hogy a rimaszombati sörgyár, valamint a szikvíz- és limonádégyár éppen úgy, mint annak füleki üzeme győzze a szállítást az aratási időben. Remélik, hogy e téren a gyártással sem lesz baj. Hiány csak az úgyneve­zet speciális (Pepsi, Coca-cola, Márka stb.) hűsítő-italokból lesz. Sajnos, ezekből óriási az igénylés — mondot­ta Mag István elnök —. s ennek ki­elégítését pillanatnyilag a két szlová­kiai gyár nem győzi. De az e téren mutatkozó hiányt a füleki limonádé­gyár gyártmányaival igyekszünk majd pótolni. A Jednota az idén is jól fel­készült hüsítő-italokkol az aratásra és a gabona szállítására is. Sólyom László Zúgtak a gépek Ä vydrany-f (Hodos) Dukla Efsz-ben tizenkét munkanapra tervez­ték a kilencszázötven hektár búza és háromszázötven hektár árpa learatását. A gépi erő részben adott volt, részben segítség egészítette ki: A kromčŕíži járásból öt kombájn sietett segítségükre. Csak ily mó­don lehetet reális a tizenkét napra készített terv. Ezernégyszázötven hektár várta a gépeket, ha a repcét és a hüve­lyeseket is beszámítjuk. Persze, a fő hangsúly ezúttal is a gabonán volt, erre kötelezte őket az állami alapba adandó mennyiség. A hek­tárhozamoknál is magasra volt helyezve a „léc“: ötvenhat, illetve negyvennyolc mázsa. Hogyan lehetett ezt teljesíteni? Csak jó munka­­szervezéssel természetesen — no meg a Jó Idő kegyében bízva. Ez utóbbival nem volt hiba, az előbbit pedig megalapozták: tizennyolc kombájn vágta a gabonát s huszonkét jármű szállította. A magasfokú gépesítésnek köszönhetően elegendő volt százhúsz ember munkája. Rácz Péter alelnök és Horváth Sándor pártelnök a munka dandár­jában talpon voltak. így történhetett, hogy a késő délutáni órák el­lenére is találkozhattam velük. Útközben a határ felé elmondták, hogy nem véletlenszerűen találtam ott őket — hisz mindennapi „ügyeletesek“. Jót tesz, ha látják a dolgozók a vezetőt. Elősegíti a munkaerkölcsöt, meg aztán egy nem utolsó szempont: látniuk kell, hogyan folynak a munkák. Érdektelenséggel még senkiből nem vált jó vezető. Ar ott, az ellenőrző bizottság elnöke — mutattak egy a tábla szélén álló emberre, ö is szívügyének tartotta tehát az ara­tást. A tábla szélén állt a büfékocsi. Frissítőt, cigarettát, cukorkát szál­lított. Ezzel kezdtük a beszélgetést az árokparton ülve. Beszélgető partnereim az alelnök, az üzemi pártelnök, Gálffy István brigádve­zető, Rácz László kombájnos és Ambrus Sándor, szintén kombájnos. — Bevált dolog ez a büfékocsi — mondták. így mindenhová Jutott frissítőből, hisz naponta körülbelül harminc kilométeres körzetben teljesített szolgálatot. Aki hiányolta a sört, az még este pótolhatta a falu vendéglőjében, bár erre nem sok idő maradt: sokszor még az esti nyolc óra is kint találta őket. Reggel is korai volt a kezdés: fél hatkor, hatkor. Igaz, a gépek csak nyolc körül indultak a határba, de minden reggel szükség volt egy-két órás karbantartásra. Tízórai, ebéd ingyenes volt, külön autóbusz szállította a munkásokat az üze­mi étkezdébe. S hogy ezalatt sem állt a munka, azt a váltás biztosí­totta: a kombájnos és segédje sohasem ebédeltek egyidőben. Az idén pótalkatrészhiány sem volt, mint maguk megjegyezték: körülbelül kilencven százalékos volt az alkatrész ellátottság. Jól dolgoztak a vendégkombájnosok. Végzéssel a működési terület áttolódott az ő területükre, a kroméŕíži Járásba. Természetesen Hó­dosról is mentek segíteni — így szólt az egyezség. Többen már vol­tak arrafelé, mondták, hogy dombokon, a nem mindig veszélytelen munkával aratnak arrafelé. De azért szívesen mentek, hisz egy ilyen csere fölér egy kirándulással. A kiválasztás többrétű volt. Főleg ön­ként jelentkezők s a legjobbak jutottak el oda. Az önkénteség elve komoly tényező volt a „párválasztásnál“ is — ki kivel akar együtt dolgozni. Bevált gyakorlat, hogy az összeszokott partik Jelesre vizs­gáznak. Napi teljesítményük egyébként elérte a százötven hektárt. Kétna­ponként értékelték az eredményeket, s a „villámhíreket“ kifüggesz­tették az irodaház folyosóján. Így mindenki tudta, a létra melyik fo­kán állt egy-egy nap után. A szocialista verseny az idén is nagy szerepet kapott, csakúgy, mint az előző években. Anyagi és erkölcsi jutalmat kaptak a kom­­bájnosok (a kicsépelt mázsa és a szemveszteség szerint), kettőtől tizenhat koronáig). De nemcsak a kombájnosok, hanem a kazalozók, szalmabetakarítók, gabonaszállítók is a saját kategóriáik szerint. Éjjel-nappal zúgott a gabonatiáztító. Hatvan-nyolcvan tonna gabo­nát tisztítottak ki naponta, amely azonnal a nyolcszáz vagon termény tárolására alkalmas raktárba került. Ami még említést érdemel: A szalagmunka jelentősége. A betaka­rításai párhuzamosan folyt a szalmabetakarítás (hatvan-hetven hek­tárról naponta). így a tarlóhántással sem késlekedtek, s a munka­­módszernek köszönhetően alig pár nappal később ezzel is elkészül­hettek. —oly— Korszerű technikával Mire e sorok megjelennek, akkor már múlt időben beszélnek az aratás­ról a Štúrovoi (párkányi) Állami Gaz­daságban. SKUTA LÁSZLÓ a személy­zeti osztály vezetője, az üzemi pártbi­zottság elnöke tájékoztat a munkála­tok menetéről: „Gazdaságunkból három — nagyjá­ban egyenlő — körzetet alakítottunk ki az aratási munkák idejére, ami egészen a tarlóhántás befejezéséig tart. Az egyes körzetek élére megbí­zottakat neveztünk ki, akik irányítják a munkálatokat. Mind a három kör­zetben összevontuk a gépi erőt: a kombájnokat az aratásra, a vontató­kat a szállításra, a szalma összegyűj­tésére és kazalozásra, így az aratás első napján megkezdhettük a tarló­hántást is. A munkák jól haladnak, hisz a járásban elsőként teljesítettük 100 százalékra a gabonaeladás tervét. Nagyban hozzájárult ehhez az új, nagy teljesítményű Bábolna-típusú gabona­szárítónk (képünkön), ami eddig a legkorszerűbb ilyenfajta létesítmény. Nagy gondot fordítunk arra is, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel dolgozzanak a kombájnosaink. Röpla­pokon naponta tájékoztatjuk őket a teljesítményekről és a veszteség-szá­zalékról. Az idei aszályos időjárás mintegy tíz százalékos veszteséget okozott. Ennek ellenére úgy mutatko­zik, hogy a tervezett hektárhozamo­kat elérjük. Bátran mondhatom, hogy a munka folyamatosan halad, tartjuk a tempót. Mindent elkövetünk, hogy a járási szervek felhívásának eleget te­gyünk.“ Az igazgatóságon létrehozott irá­nyító szerv naponta ülésezik, értékeli a munkálatok menetét, törődik azzal, hogy r felmerülő problémákat azon­nal megoldják. Vércse Miklós Sokoldalúan gondoskodnak a nőkről Már-már azt hittük, végleg elköszönünk a kapától, épp a gyomirtó vegy­szerek jóvoltából. Nos, nem oda Buda. A vegyszerek egyre költségesebbek. Emiatt azután a kapa is szóhoz jutott a legutóbb, mégpedig Sady nad Tort­­sán. Ezeket ugyan nem lehet azzal vádolni, hogy elmaradottak, ami a cu­korrépatermelést illeti. Tavaly Is például 553,3 mázsás hozamátlagot értek el. Ezt az ipari nyersanyagot nyújtó növényt nyolcvan hektáron termesz­tették. Az idén sem akarják alább adni... Legnagyobb gondjuk általában a gyermekes anyáknak, hogy nincs kire hagyniuk a csöppnyi emberkéket. Itt ilyen gond nincs: bölcsődébe, óvodába minden gyerek bejuthat. A kisgyermekes anyák munkakezdését az óvóda­­bölcsőde nyitásához igazították. Sőt az üzletek nyitási-zárási ideje is ehhez a szükséglethez igazodik. — Reggel kocsi visz ki minket a határba. Kevesen választják már a ke­rékpárt, a gyaloglást... — újságolták az asszonyok. Nagy örömmel fogadták a fizetett szabadság bevezetését. Erre, ledolgo­zott munkanapjaik alapján jogosultak. Többen üdültek már szabadságide­jük alatt hazai üdülőkben; s évente öt-tíz fő külföldre is eljuthat, jutalom­üdülés formájában. Az idén a cukorrépa második kapálása és az aratás megkezdése közötti időszakra tervezték a vezetőik a szlovákiai körútat. Legtöbben azért munkával töltik a szabadságukat, holott rájuk férne egy kis pihenés, kikapcsolódás, friss erő gyűjtése. — Miért ragaszkodnak ennyire a répához? — Méghogy miért? Azért, hogy legyen sok cukorl — Maguknak? — Nekünk is, másoknak is ... — Mennyi jutott tavaly? — A kitermelt cukorrépa mázsájaként húsz dekát kaptunk. így összejött elég szépen. Evek óta főleg a cukorrépatermésük kelt nagy figyelmet szerte a koäicel járásban. Azon a napon is esett, amikor ottjártam. De estefelé már a találtam az asszonyokat. Nagyon igyekvőek. répaföldön (illés) Elérik a tervezett hozamot A Balog nad Ipfom-i (Ipolybalogl) Oj Élet Efsz földjein is lázas munka folyik napjainkban. A gyakori esőzé­sek nagyon hátráltatták a munka menetét, gyakran kiparancsolták a gépeket a gabonából, ezért most a kö­zös tagjai minden alkalmas percet ki­használnak a termés mielőbbi beta­karítására. Az egyesült szövetkezet az idén csaknem kétszáz hektáron termelt ga­bonát. E terület túlnyomó részén őszi búza várja a kombájnokat. Tizenegy nagy teljesítményű arató-cséplő gép­pel rendelkeznek, s lényegében csak az időjárástól függ, hány napot vesz igénybe a szemtermés, illetve a szal­ma betakarítása és a tarlóhántás. Tavaly szép volt a gabonájuk, átla­gosan több mint félszáz mázsát adott hektáronként. Az idén valamivel sze­rényebb termést ígér a határ, de Sze­­csei Sándor mérnök, főnövénytermesz­tő és Sógor József üzemgazdász becs­lése szerint a tervezett negyvenhét mázsás hektáronkénti átlaghozamot így is eléri a szövetkezet. —bor Összefogtak A kuntalopcaiak megérdemlik az el­ismerést! A Szlovák Magnezit Müvek Kunová Teplíce-t (kuntapolcai) gép­ipari üzeme e tavaszon kötött patro­náló szerződést a Gočaltovái Cseh­szlovák Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezettel. Mivel ennek a szövet­kezetnek (rozsnyói járás) olyan terü­leten is vannak a kaszálói, ahol nem lehet a gépeket igénybe venni, szük­ség volt kézi kaszásokra is. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtottak az üzem dolgozói. A széna kaszálásánál, szárításánál és betaka­rításánál társadalmi munkában 305 órát dolgoztak le. Tudomásom szerint a szövetkezet vezetősége meg van elégedve a segítséggel. Érdemes em­lítést tenni arról, hogy az üzem ve­zetősége segítséget nyújt a megron­gált mezőgazdasági gépek javításá­ban, esetleg a hiányos alkatrészek gyors legyártásában. Az üzem dolgo­zói ígéretet tettek, hogy még nagyobb mértékben kiveszik részüket az ara­tási kampányban, hogy védnökségi szövetkezetük idejében tudja teljesí­teni az állammal szemben fennálló kötelességét. Szükségesnek tartom megemlíteni még, hogy a kuntapolcai üzem dolgo­zói, valamint a község lakosai szép példát mutatnak. Mivel a kuntapolcai szövetkezet a Pleíivecben székelő „Vörös Csillag“ Efsz egyik részlege, saját községük területén is brigádot szerveznek a széna betakarításának és szárításának elvégzésére. Család­tagjaikkal együtt vállalták az olyan területek lekaszálását, ahol a gépe­ket nem lehet üzemeltetni. Köszönetét érdemelnek Ifj. Drenko István, Deme­ter András, Kovács Géza, Drenko Ja­nő, Danielisz Béla, Labina Sándor és még sokan mások, kik sok mázsa jó minőségű szénát kaszáltak le és szá­rítottak meg a „Vörös Csillag“ szövet­kezet részére. Megértették a kerületi, valamint a járási pártbizottság felhí­vását, hiszen nélkülük a szövetkezet nem tudott volna felmutatni olyan szép eredményeket, mint amilyet az idén elért. Drenko László Fiatalok versenye A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága által meghirde­tett „Egy szem se vesszen kárba“ ara­tási versenybe aktívan bekapcsolód­tak a Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) járás fiataljai is. A verseny formája — mint általában a szocia­lista versenyeké — csoportos és indi­viduális volt. Száznegyvenhat fiatal kombájnos (73 kombájnnal) kapcsolódott be a versenybe. De nem csak ők. Trakto­rosok, kisegítők, gépjavítók, SZISZ- tagok és sokan mások. A gabonaszál­lításba például nyolcvanegy traktoros nevezett be, a készenléti gépjavítók versenyébe pedig hét munkacsoport (huszonnégy taggal). Harmincegy csoport nevezett be az Ifjúsági Fény- . szóró őrjáratainak versenyébe és húsz pionírcsapat segített az aratás körüli munkákban. Mif mondanak még a számok? A járás huszonnyolc SZISZ-alapszerveze­­te versenyzett a szép helyezésekért, ami kétezer nyolcszázhét fiatalt je­lent. S a számokon túl? Ily módon juttatták érvényre az ifjúság szocia­lista hozzáállását. —oly— Az elsők egyike Az idei aratást ünnepélyes kere­tek között a galantai járás terüle­tén a Králová pri Senci-i (szenckl­­rályfal) szövetkezetben kezdték meg. A gépek hatékonyabb kihasz­nálása érdekében — amint azt fel­vételünk is mutatja — a nagy tel­jesítményű Niva kombájnokat cso­portosan üzemeltették. A kráľovál szövetkezetben eddig már learat­ták a 930 hektár őszibúzát, vala­mint 580 hektárnyi árpájukat. Az aratással egyidőben végzik a szal­ma préselését és elszállítását, hogy mihamarább sort keríthessenek a tarlőhántásra a talaj további elő­készítésére. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinand \

Next

/
Thumbnails
Contents