Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-23 / 29. szám
Megunhatatlan kedvtelés „A szabad idő ésszerű hasznosításúra törekvők számára alig lehet kedvesebb, szórakoztatóbb foglalkozást elképzelni a kisállattenyésztésnél. A fizikai és szellemi munkát végzők számára egyaránt megfelelő kedvtelés. Az apróállatok életfolyamatának megfigyelése, taniíímányozása kimeríthetetlen és meg únhatatlan gyönyörűséget kínái mindenkinek, aki a szabad ide jét hasznosan és tartalmasán igyekszik kitölteni.“ Valahogy így kezdte a be szélgetést Nagyvendéghy János Maié Blahnvo-i kisállattenyész tő. a Szlovákiai Kisállattenyész tők Szövetsége Dunajská Streda-i helyi szervezetének tagja, amikor meglátogattam otthoná ban. Immár évek óta eredményes nyúltenyésztést folytat. Törzsállományát jelenleg nagy csincsillák — tíz nőstény és két bak — alkotják. Az agilis kisállattenyésztő a többi között elmondta, hogy évente mintegy kétszáz növendéknyulat produkál, s ezeket a prahai Velaz, illetve a nitrai Branko vállalatnál értékesíti. Az előbbi a tudományos kutatások és kísérletek céljaira vásárolja fel a nyulakat, s kilogrammonként huszonkét koronát fizet. Csakis olyan egészséges nyulak jöhetnek számításba, amelyek elérik a 2,5—3 kg élő tömeget. A Branko vágónyúlként veszi át az állatokat. Később az eredményes nyúlíenyésztés föltételei, tudnivalói iránt érdeklődtem. János bácsi így foglalta össze tapasztalatait: „Az eredményes nyúltartás és tenyésztés alapja a helyes tenyésztési mód megválasztása. A tervszerűtlen keresztezés, pároztatás gyakran rokontenyésztéshez vezet, az egészségtelen elhelyezés, valamint a helytelen takarmányozás pedig ugyancsak káros hatású. Ezért Nagyvendéghy János példás nyűltenyésztű. ragaszkodom én a kimondottan fajtatiszta állományhoz.“ A továbbiakból kiderült, nyáron mindig reggel vagy alkonyaikor pároztatja a nyulakat, télen és a tavaszi hónapokban pedig inkább a déli órákban teszi a bakhoz a nőstényt. Mindezt azért, mert nyáron reggel és alkonyaikor, a téli és a tavaszi hónapokban pedig délben a legalkalmasabb a hőmérséklet a nyulak pároztatására. Ekkor fogadja el legliamarább a nőstény a bakot. Az ellés előtti napokban a nősténynek nagyobb mennyiségű lédús takarmányt és vala milyen folyadékot ad. Az ellést követő napon átvizsgálja az almot — előbb persze eltávolítja a ketrecből az anyát — megszámlálja a fiókákat és szemrevételezéssel ellenőrzi az egészségi állapotukat. Az esetleges halva született vagy később elpusztult fiókákat eltávolítja a fészekből. Tapasztalata szerint károsodás nélkül több fiókát is képes fölnevelni a jó kondícióban lévő nőstény, mint ahány csecsbimbója van. Ezért selejtezést, esetleg dajkaságba adást csak végső soron végez. A fiókákat 6—7 hetes korban választja el. A választáskor előforduló veszteségeknek fokozott gondoskodással, az etetők és itatok, valamint a ketrecek tisztántartásával, az ürülék rendszeres eltávolításával, illetve a lehető legjobb minőségű takarmányok etetésével veszi elejét. A választott nyulakat később kor, nem és vérmérséklet szerinti csoportokba osztva, külön ketrecekben helyezi el. Közben az anyákat már a fialás utáni ötödik héten ismét pároztatja, ami intenzív tenyésztési módszerre vall. Az anyák nagy élettani, fiziológiai megterhelését kiadós takarmányozással ellensúlyozza. A nyulak egészségi állapotára, valamint a tenyésztés eredményére döntő hatást gyakorló legfontosabb tényezők egyike a takarmányozás. A nyulak takarmányozásánál főleg az alábbi szempontokra ügyel: a napi adagokat a kornak és a hasznosságnak megfelelően, egyedenként állítja össze; rendszeresen, mindig azonos időközökben etet; csakis tiszta és kifogástalan minőségű eledelt tesz az állatok elé; a zöldet, a szénát és az abrakot mindig tiszta etetőkbe adagolja, ezáltal elejét veszi az emésztési zavaroknak és a takarmánypocsé; kolásnak, valamint a megbetegedéseknek; rendszeresen itatja a nyulakat. Szerinte főleg télen kell nagy gondot fordítani a helyes itatásra, amikor túlsúlyban száraz eledelt kapnak az állatok. A nyulakat tömbösített ketrecekben helyezte el. A ketrecek padozatát, az etetőket és hatókat úgy készítette, illetve helyezte el, hogy az egyes tennivalók (almozás, etetés, itatás, takarítás) minél egyszerűbben elvégezhetők legyenek. Ketrecei telepadlósak, mert véleménye szerint a rácsos — vagy félrácsos — padozat a ketrecet huzatossá teszi és megnehezíti a növendék mozgását. A tetepadlós ketrecekben ugyan gyakrabban, rendszeresen kell takarítani és almozni, de mint mondja, megéri a fáradságot. Nyáron hetente, télen kéthetenként cseréli az almot. Mindig száraz gabonaszalmával almoz be. a nyulaknak. A zöldet és a szénát külső elhelyezésű szénazsebekbe adagolja, az abrakot pedig nehéz, könnyen tisztítható kőedényekben teszi az állatok elé. Az anyák ketrectömbjét télire a fészerbe, védett helyre költözteti, a növendékek ketreceinek gömbvasból készült ajtajára pedig szellőztető nyílással ellátott vékony deszkaajtót helyez. A ketrecek élettartamának meghosszabbítása céljából a ketrec kiszögeléseit, sarkait fémlemezzel vonja be, az ajtókat és a szénazsebek rácsozatát pedig gömbvasból készíti, hogy a nyulak ne rághassák meg. Csiba László Л mixomatózis a legsúlyosabb fertőző nyúlbetegségek egyike. Jellegzetesen nyári betegség. Terjedéséért a különféle élősködők, főleg a szúnyogok a felelősek. Ebből következik, hogy a mixomatózis ellen a szúnyogok irtásával, illetve távoltartásával lehel legeredményesebben védekezni. A nyúlólak vagy ketrecek ablakait és ajtóit nyár elején, de legkésőbb a forró nyári időszak beköszöntése előtt szúnyoghálóval kell befedni. A félhomályban a nyitlak jobban pihenhetnek, s az ilyen környeset némileg táVoltartja a szúnyogokat és a legyeket is. A ketreceket rendszeresen tisztogatjuk, a trágyát az ólaktól távolabb helyezzük el, s az elfolyó vizeletből keletkezett pocsolyákat elvezetjük. Az eredményes védekezés A mixomatózis egész körzetek nyúlállományát irtotta már ki, ezért a szúnyog — mint e betegség legfőbb terjesztője — a iiyúllenyésztők első számú ellenségének tekinthető. Irtsuk tehát a szúnyogokat s védjük nyulainkat a mixoiuatózistól! (SIJ Ha nincs mivel töltögetni Gyakorta előfordul, hogy a kevés bort készítők nyáron már nem tudják mivel feltöltögetni a fokozatosan kifogyó boroshordói vagy üvegballont, s a darabban hagyott ital — a levegőt kedvelő ecetbaktériumok, virágélesztők és barnatörést okozó enzimek hatására — inegkárosodik. Mit lehet ilyenkor tenni? Az üvegballonban tartott bort úgy védhetjük meg a károsodástól, ha széndioxiddal lezárjuk a felületét. A széndioxidot szódaszifon segítségével juttatjuk a ballonba. Az üres szifunba a patronból gázt töltünk, a palack kivezetőcsövére gumivágy müanyagcsövet húzunk, ezt a ballonba vezetjük (a bor felületére) és gázt eresztünk az edénybe. így steril gázpárnával zárhatjuk el a borfelszínt a mikrobákat tartalmazó levegőtől. (Kertészet és szőlészeti r Óvjuk nyulainkat a szúnyogoktól ■ 4 Kiskertészkedőink ünnepre készülnek M. szocialista eszmék győzelemre jutása, falvaink szociális átalakulása és szocialista átépítése megkövetelte, hogy űj szervezeti formákat alkalmazzunk és nagyobb lehetőséget, tágabb működési területet biztosítsunk a kertbarát mozgalomban, a kiskertészkedésben is. Negyvennyolc februárja után fokozatosan beszüntették tevékenységüket a gyümölcs- és zöldségtermelőket tömörítő különféle szervezetek, társulatok és klubok. A lelkes kertbarátokat a néhány évvel később, ötvenhél szeptemberében megalakult Gyiimülcsészek és Kiskertészek Cseh szlovák Szövetsége tömörítetté. Az alakuló kongresszus — ennek immár kéi évtizede — idején negyvenhatezer tagja voll az érdekszövetségnek, amely a taglétszám növelését, új alapszervezetek életrehívásál, a kerületi és járási bizottságok kiépítését. illetve a kertbarát mozgalom általános fellendítését tűzte ki fő feladatául. Ütvenhét -októberében a szlovákiai kiskertészek is megtartották első tanácskozásukat. A Szlovák Kiskertészek Szövetsége akkor hetvenkilenc alapszervezetet és ezernyolcszáz tagot számlált. Fő feladatként jelölték meg, hogy a kistermelők mozgósításával hathatós segítséget nyújtanak a fiatal szocialista állam népgazdaságának, megszervezik a kertek jobb kihasználását, a gyümölcsfák és a parkok kollektív gnn* dozását, a kertbarátok rendszeres politikai és szakmai oktatását, s bevonják a kiskerté székét a környezetszépítést cél zó megmozdulásokba. A kezde inényezés helyesnek bizonyul! és sok követőre talált. Egymás után alakultak az új alapszer vezetek, egyre gyarapodott a Szövetség aktív tagjainak lét száma. Hatvanban már kétszázkilencvenöt alapszervezetet, illetve közel hat és félezer aktív kertbarátot tartottak számon Szlovákiában. A Szövetség második kong** resszusa idején (1961j hazánkban százhuszonötezer, Szlovákiában pedig tizenegyezer kiskertészkedó tevékenykedett az alapszervezetekben. Az érdekszövetség ekkor kapta új nevét — Csehszlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége. A járások területi 1 átszervezését kővetően az alapszervezetek és a járási bizottságok munkájának színvonalasabbá tétele került a figyelem középpontjába. A Szövetség nagy gondut fordított a tanácsadó, népszerűsítő, politikaiszakmai nevelő tevékenység, valamint a különféle kellékekkel való ellátás, és a fölvásárló szervezetekhez fűződő kapcsolatok javítására. Ekkor vette kezdetét a kertészkedés iránt érdeklődő fiatalok felkarolása és támogatása, s ekkor kötöttünk baráti kapcsolatot az NDK-beli kertbarátokkal is. Hatvankettőben kormányrendelet jelent meg a gyümölcs- és zöldségtermelés fejlődésének elősegítésére. A nagyüzemek előnyt élveztek, így a kertbarátok csak kevés támogatást, s még kevesebb műtrágyát, iiltetöanyagol stb. kaptak. A Szövetség ekkor kezdte széles körben népszerűsíteni és kihasználni a komposztkészítés, valamint a zöldtrágyázás előnyeit. A CSKP XII. kongresszusa tiszteletére szép eredményt hozó ■nunkafelajánlási mozgalom bontakozott ki, amely nagy mértékben hozzájárult a határozatok teljesítéséhez. A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földterületeken egymás után alakultak a ma már szépen viruló kerttelepek. Jól sikerült országos versenyt indítottak a kertbarátok a gyű möicsfelvásárlási feladatuk teljesítésének elősegítésére. Hatvannégyig újabb százezer tagot vettek fel az alapszervezetekbe, miközben gazdaságilag is megerősödött a Szövetség. Jk harmadik országos kongresszusra hatvanötben került sor. Ekkor — a rugalmasabb és közvetlenebb irányítás érdekében — fölszámolták a Szövetség kerületi bizottságait s elmélyítették a járási bizottságok munkáját. A tanácskozás résztvevői fő célként a háztáji gyümölcs- és zöldségtermelés további fejlesztését, a kiskertek á)bb kihasználását és a felvásárlás égető problémáinak mielőbbi megoldását tűzték ki. Üj, a megtermelt gyümölcs feldolgozását szolgáló célépítmények, további kerttelepek létesültek, s javult a kiskerlészek különféle kellékekkel való ellátása. ■slégy évvel később, a föderáció életbelépésekor, a szlovákiai kertbarátok kiváltak a CSGYKSZ-ből s megalakították a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségét. A csehországi kiskertészek hasonló szövetséget alakítottak, s ennek alapszervezeteiben szorgalmazták, illetve szorgalmazzák napjainkban is a kertbarát mozgalom fellendítését. вкх SZGYKSZ hetvennégy** ben tartotta második kongresszusát. Napjainkban Szlovákiában ezernégyszáznál több alapszervezete és több mint nyolcvanháromezer aktív lagja van e Szövetségnek. Hangyaszorgalmuk eredményeként az évek során sok-sok hektár konyhakert és korábban kihasználatlan — mezőgazdasági termelésre alkalmatlan — földDél-Szlovákiában már a kertekben is meghonosodott a fóliás züldséghajtatás. Foto: —bor terület változott viruló, gyümölcsöt, zöldséget, meg virágot termő területté. A kiskertekben az emberek nemcsak a munka utáni aktív pihenés, szórakozás lehetőségét találják meg, hanem — a kellemeset a hasznossal összekötve — egyéni és társadalmi szempontból is fontos termékeket produkálnak. Nem szeretném számokkal untatni az olvasót, ára néhány számadat mégis ide kívánkozik. Hazánkban mintegy 220 ezer hektár a kertek összterülete, s ennek csaknem felén gyümölcs terem. Szlovákia évi gyümölcstermése 150 ezer tonna, ennek mindössze harmincegy százalékát adják a nagyüzemek. Az évi zöldségtermésnek pedig 55 százaléka származik a kertekből és a kerttelepekről. A kertekből származó gyümölcs és zöldség zömét magok a kiskertészek és családjaik fogyasztják el, de ez is jelentős mértékben tehermentesíti a nagyüzemi termelést, illetve a külkersekedelmet és a piacot. S ha jobb volna a fölvásárlás, a kiskertészek az évente kimutatott öt százaléktól nagyobb mértékben is hozzájárulhatnának a hazai piac, illetve a földolgozó ipar igényeinek kielégítéséhez, önellátottságunk mértékének növeléséhez. A z említettekből is látni, ” hogy a kertbarát mozgalom hazánkban nagy fontossággal bír. A nagyüzemek egyelőre nem képesek eleget tenni az elvárásoknak, viszont az emberi táplálkozás ésszerűbbé tétele megköveteli, hogy a lehető legmesszebbinenöen kielégítsük a fogyasztók igényeit. S mivel a külföldről származó kertészeti termékek igen drágák, önellátottságra törekedve kell tehermentesítenünk az államháztartást. Az önellátottság mielőbbi elérésében pedig igen fontos szerepe van és lesz a közeli jövőben is a kiskertészkedők mozgalmának, a konyhakertekből és kerttelepekről származó termékeknek. д z utóbbi időben több fó” rumon méltányolták a kertbarát mozgalom érdemdús tevékenységét és hangsúlyozták össztársadalmi szempontból is fontos küldetését. Több fzben elhangzott, a kiskertészekiiek nagyobb segítséget kell nyújtani, hogy kedvezőbb feltételek közepette folytathassák elismerést érdemlő tevékenységüket. Mindez .nagyon ésszerű és idő(Folytatás a 2. oldalon) érdekében használjunk légy- és I szúnyogirtó készítményeket. I Legjobb, ha valamilyen speciá- i ■is készítménnyel bekenjük az i ólak farészeil, ablakait, ajtó- i •kereteit. A kontakt permetező- ! szerek igen hatásosak, de nem a legcélszerűbbek, mert izgatják a nyulak nyálkahártyáját, sőt az ivóvízbe vagy a takarmányra kerülve mérgezőek lehetnek. Ezért az ilyen készítményeket inkább csak az ólak, ketrecek környékének légy- és szúnyogtalanitására használjuk. A légyfogók és a légyzászlők is sokat segítenek. A szúnyog a nyúl ajkát, orrát, fülét, nemi tájait vagy csecsbimbóit szúrja meg. Ezért igen előnyös, ha ezeket a testtájakat bekenjük valamilyen szúnyogriasztő szerrel. Mivel az állatok részére ilyen szer nincs forgalomban, házi készítést ajánlunk: nyolc rész denaturált szeszt, két rész Tetocidut, fél rész ánizsolajal keverünk össze, s a nyert készítménnyel beecseteljük a nyulak szőrtelen testtájait.
