Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. július 16. Egy újabb sikeres rendezvénnyel gazdagodott Csehszlovákia magyarságának népi alapokra épült nemzetiségi kultúrája. Ebben az évben a rendezvényt az időjárás is kegyeibe togadta. A gyönyörű gombaszögi völgy — hányán leírták már ezt a tényt az elmúlt húsz év alatt — két napon keresztül tündöklő napfényben, üdezöld „ruhába“ öltözve fogadta a körülbelül 30—35 ezer látogatói sereget. Aki eljött nem bánta meg, lelki értékekben gazdagodva távozhatott. Az ünnepély a politikai jelszavának és célkitűzésének megfelelően a NOSZF 60. évfordulója jegyében zajlott le. A • környező falvakban és Rozsnyón pénteken megtartott íróolvasó találkozót, a szovjet költészet magasszíntü ünnepi emlékestje, az ematőr képzőművészek kiállítása, a hősök emlékművének a megkoszorúzása, az ünnepi manifesztáció, a Szlovák Állami Népi Együttes ünnepi mű a Celulozár Táncegyüttes képviselték. Mindjárt az elején megírhatjuk, színvonalasan! Martos, még ma is eléggé faluközösségbe zárt település — nem meszsze Komáromtól a Zsitva és á Nyitra folyócska között meghúzódva. Népi — nemzeti kultúráját hűen őrzi. Az ezévi nagydíjas szereplésük témáját a saját falujuk lakodalmi hagyományai szolgáltatta. A téma adva volt, csak meg kellett fogalmazni, formába önteni és olyan lelkes szereplőkkel betanítani (emlékezetükben élénkebbé tenni) .mint az a negyven tagú gárda, amely színpadra vitte. Minden tagját dicséret illeti. Zsitnyan Pista bácsi, a falu igazgató tanítója újból igazolta azt a nagyon régi valóságot, hogy a falu tanítója — a falu kulturális életének a szellemi gócpontja. Az alkotónak az újvári Hlavicska László mérnöknek bevonásával vált igazán erőssé a csoport. Gombaszögön is igazolták, hogy az ezévi Országos Népщ Mg Gombaszög 77 szombat délutáni közönsége. A szerző felvétele. sora, a „Népek barátsága“ és az ünnepségek kicsúcsosodását jelentő „Október fénye“ című műsorok mindmind ezt tükrözték, ezt tolmácsolták. Azt fejezték ki, hogy végső soron a Nagy Október tette számunkra lehetővé, hogy a szocializmus építésének az útját járhatjuk, hogy Csehszlovákiában, a nemzetek és nemzetiségek közös hazájában testvérként, barátságban élünk, hogy a szocializmus építésének a gondjai Is, az örömei is közösek, hogy megszűnt a nyomortól a munkanélküliségtől, a nemzetiségi elnyomástól való rettegés, hogy a felszabadulás az egész emberré válást jelentette nekünk, magyar nemzetiségnek Is, anyanyelvűnk és haladó hagyományainkra épült szocialista kultúránk ápolása terén Is. A nemzeti tudat magasfokű kinyilvánításával egyenértékű volt a nemzetköziségi, az internacionalizmus eszmélyének a kinyilvánítása. Az ünnepségen hazai kultúránkat Zselizen az Országos Népművészeti fesztiválon dijat nyert koreográfiák és együttesek: a martosi Hajnal, a diószegi Üj Hajtás, a prágai Nyitnikék, a fülekpüspöki Palóc táncegyüttesek, valamint a szepsi KA Liliomszól, a zsarnoi KA Napsugár gyermektánccsoportok, a rimaszombati Gömör énekkar, valamint a házigazdák njgvé-' ben: a rozsnyói Munkásdalárda és a gömörhorkal Sajóvölgye énekkar és művészeti Fesztivál Nagydíja az arra érdemeshez került. Táncukat többször is vastapssal jutalmazta a közönség. Büszke lehet rájuk a falujuk és a járásuk. Gondolom az elismerésüket kellő erkölcsi és anyagi támogatásban is kifejezésre juttatják. A következő nagy fellépésükre Kolozsnémán a Csallóközi Dal- és Táncünnepélyen kerül sor. Fülekpüspöki, Fél, Diószeg tánccsoportjai is kitettek magukért. Magas színvonalú előadásukkal bizonyították, hogy a magyar amatőr tánccsoportok legjava az országos színvonalhoz tartozik, hogy a csoportjaink felnőttek és méltó hordozóivá váltak népi hagyományainknak. Sajnos, egyben azt is kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy ők a legmagasabb szintű hordozói Is. A tánccsoportjaink és együtteseink továbbfejlődése szempontjából Is, és a népművészeti hagyományokra épülő nemzetiségi, kultúránk magasabb szintre, művészibb színvonalra emelése szempontjából is elkerülhetetlen egy hivatásos népművészeti együttes létrehozása. Ha tovább akarunk lépni, ismétlem ez elkerülhetetlen és a létrehozatalának a halogatása kiküszöbölhetetlen károkat okoz a nemzetiségi kultúránknak — és ezen keresztül Csehszlovákia szocialista kultúrájának. Két üj együttes mutatkozott be sikeresen ez évben Zselízen: a prágai Ady Endre kör „Nyitnikék“ és я gömörhorkal Papírgyár Üzemi Klubjának a „Celuloz$r“ táncegyüttesei. Mind a kettő eljutott Gombaszögre Is. Színvonalas szereplésükkel bizonyítottak. Azt is jelezték, hogy a népművészeti mozgalom egy ma is élő folyamat, évről-évre újabb és újabb művelőkkel gyarapodik. Váltakoznak az arcok, az élen egymást váltják a csoportok, de a mozgalomra ez nincs káros kihatásasl, mert a színvonal stabilizálódott, a csoportok fenntartásával kapcsolatos gondok fokozatosan össztársadalmi jellegűvé válnak — mint ahogyan az eredmények is azok. Apropó! A csoportok fenntartása? Ez bizony még mindig komoly kérdés. Nagyon érdekes módon — a magyar csoportok vonatkozásában — ez főleg CSEMADOK kérdéssé egyszerűsödött. Szlovák, cseh vagy akár magyarországi vonatkozásban éz nem így van. Ott a művészeti öntevékeny tevékenység összefogója, a tevékenységet kifejtő csoportok szervezője és a működéshez szükséges anyagi bázis biztosítója nem csak egy társadalmi kulturális szervezet, hanem a szervezetek sokasága: elsősorban a szakszervezetek, a népművelési intézmények, a fogyasztást szövetkezetek, az egységes földműves szövetkezetek stb. Ezzel szemben nálunk nincs is olyan nagyon nemzetiségi kultúrát ápoló tánc-, illetve népi együttes, amely valamely termelési vagy fogyasztási szövetkezet berkeiben működne. Vajon miért? Nálunk nemzetiségi kultúra ápolása nem tartozik, vagy. nem tartozhat a falut, illetőleg a falvak egészét összefogó termelési egységre? Pedig ez nagy erőt : jelentő és képviselő munka. Embert nevelő, a kulturált életre szoktató ereje szinte semmi mással sem pótolható. Hazánkban élő nemzeteket és nemzetiségi csoportokat képviselő szlovák Gemer, morva Javorník, lengyel Górnik és az ukrán Kis-Karpfanin (gyermekcsoport), valamint a diósgyőri Vasas táncegyüttesek is méltóképpen egészítették ki az ünnepség vasárnapi, amatőr együttesek biztosította műsorát. Így volt igazán egységes, így valósította meg Október nagy küldetését. A Vasas Táncegyüttes kiemelkedően szépen szerepelt. ízléses viseletűk, esztétikus és fegyelmezett színpadi megjelenésük, a népművészet gyöngyszemeit felölelő táncszámaikat még élvezetesebbé tette. És az a lelkesedés, ahogy azt a táncosok és zenészek előadták, igazán követendő példa. A vendégként meghívott hivatásos művészeti kollektívák: a Szlovák Állami Népi Együttes, valamint Katona Klári és a Kék Csillag együttes, értve és érezve az ünnepség kivételes jelentőségét, ritkán látható színvonalon tolmácsolták, mutatták be műsorukat. Felemelő érzés.volt nézni a szlovák nép, népi kultúrájának az igazán szép termékeit: dalait, táncait, viseletét, zenéjét és őszintén örülni annak, hogy ilyen reprezentális művelőik vannak. (Ismétlem — és mégegyszer sajnálom, hogy a nemzetiségi kultúránk ilyennel nem rendelkezik.) Második éve a Szlovák Televízió Is műsorára tűzi a rendezvényt. 1977-ben színes adásban sugárzott egy órát. Lehet arról vitatkozni, hogy az egy órás sugárzás sok vagy kevés, de annak a helyességéről nem, hogy az egyenes adásban közvetítés nagyon üdvös politikai tett. Ennek segítségével — tömeghatásában — vált országos erejűvé az ünnepség. Külön elismerés és dicséret illeti az önkéntes rendezők sokaságát, mindenkit, aki az'ünnepély sikeres lebonyolításában részt vállalt és helyt állt. A 30—35 ezer ember, aki a két nap alatt megfordult Gombaszögön, mertük állítani — a rendező szervek jó összefogásának az eredményeként — élményekben gazdagodva és megelégedve térhetett haza. —t— A ple&iveci (pelsőci) énekkar egyre sikeresebben szerepel. Foto: —tt— Szófiában suk látogatója van a cirkusznak. Fote — tt-* Cél: Elérni az általános műveltségi szintet! A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban sokoldalú a népmfivelődési tevékenység. A járási népművelődési központ a társadalmi szervezetekkel karöltve mindent megtesz, hogy a lakosság minden rétege részesé legyen a közművelődésnek. A cigáuyszármazásúak művelődésére pedig megkülönböztetett gondot fordítanak. A mintegy 100 ezer lakosú járásban 5175 cigányszármazású polgár éi. Közülük a felnőtt lakosság többsége becsületesen dolgozik az ipari üzemekben, építkezésekeh, szövetkezetekben és állami gazdaságokban. A clgányszármazásúak egyik legfontosabb problémája — a lakáskérdés — lassanként megoldódik: a járásban 1980-ig az utolsó pérót is felszámolják. A javuló lakásviszonyok jelentősen segítik a kulturáltabb életmód kialakítását. A járási nemzeti bizottság keretében működik a cigányszármazásúak bizottsága, amelynek végrehajtó szerve a titkárság. A titkárság vezetőjével, Kósa Veronikával és munkatársával, Nyemec Teréziával a lehniceí (nagylégi) művelődési otthonban hozott össze a sors. Gálaestet rendeztek, amelyen a járás legjobb cigányegyüttesei, szólistái szerepeltek. — A járási versenyben szereplő együttesek, szólisták — mintegy nyolcvanan — Felsőpatonyben léptek fel a szakemberekből összetevődő zsűri előtt — említette Kósa Veronika. — A szakemberek véleménye szerint a nemes vetélkedő színvonalas volt. A fellépő együttesek és szólisták többsége már évek óta gyakorol. Tavaly resztvettek a Léván megrendezett kerületi vetélkedőn is, ahol több díjat nyertek. — Minden évben megrendezik a cigányszármazásá polgárok népművészeti versenyét? — Szeretnénk, mégpedig úgy, .hogy a jövőben szerves része legyen a már hagyományossá vált Csallóközi Napoknak. Igaz, Héger elvtárs? — kérdezte a titkárnő a művelődési központ szintén jelenlévő igazgatóját. — Természetesen — hangzott az igazgató meggyőző válasza —, ezzel még sokszínűbb lesz a műsor a Csallóközi Napokon. — Milyen általános művelődési tevékenységet {ejtenek ki a cigányszármazású lakosság körében? — kérdem a titkárnőt. — Kezdjük a gyerekekkel. Figyelemmel kísérjük őket, járnak-e rendszeresen az óvodába és iskolába. Amennyiben szükséges, a helyi nemzeti bizottsággal karöltve intézkedéseket foganatosítunk. Nyaranként hetven gyengébben tanuló gyereket viszünk nevelő üdülő táborba, ahol igyekszünk bővíteni ismeretüket. A cigányfiatalokkal „Ki mit tud?“ vetélkedőket szervezünk. A 14—15 éves cigánylányok részére háztartásvezetési tanfolyamot is rendeztünk. A szabás-varrás és a főzőtanfolyamok iránt szintén nagy az érdeklődés, ezert már több Ilyen tanfolyamot szerveztünk. Előadásokat is szervezünk a cigányszármazásúak részére. Mindezek mellet segítünk a lakásprobléma megoldásában, figyelemmel kísérjük a munkábajárásukat, és szükség esetén tanácsot adunk. Fő célunk a cigányszármazású polgáruk általános műveltségi szintre emelése. Persze, ha a sokrétű tevékenységet csak a mi kis apparátusunk végezné, nem volna suk foganatja. Szerencsére főleg a pedagógusok közül sokan megértik e fáradozás fontosságát és foglalkoznak a cigányszármazásúakkal. Lévai Jenő pedagógus (Nový Život) egy 25 tagú népművészeti csoportot irányít. Az együttes a járási és kerületi versenyen is kiválóan szerepelt. — Ha kedvük van, öröm velük dolgozni —, mondja a pedagógus. — De sokszor nehezen boldogulok velük. Nagyon hiányzik az otthoni nevelés. A cigány szülők csak szeretik a gyereket, de a nevelésükkel vajmi keveset törődnek. Michal na Ostrová-ban (Mihályfán) például Bölcs Ferenc, a szövetkezet állatgondozója foglalkozik a cigányszármazásúakkal. Calovón (Nagymegyeren) 324 cigányszármazású polgár él. Ott Udvarhelyi Béla irányítja a 14 tagú Roma csoportot. A csoport tagjai nagy lelkesedéssel dolgoznak. A cigányszármazásúak között nagy az érdeklődés a Ki mit tud? vetélkedők iránt. Udvarhelýi plvtärs már régen foglalkozik a cigánykérdés megoldásával. Az a tapasztalata, hogy a cigányok általános műveltségi szintre való emelésénél sokat jelenthetne, ha a műveltebb cigányok nem néznék le a lemaradottakat és nem szlgetelődnének el tőlük. Topofníky-ban (Nyárasdon) Kocsis Ilonka pedagógus már három éve foglalkozik rendszeresen a cigányszármazásúkkal. Az iskolába 25 cigánygyerek jár, s nagyon szeretné elérni, hogy — az egyéb tantárgyak elsajátítása mellett — megtanuljanak szépén beszélni magyarul. Ez nagy türelmet igénylő munka. A Nöszövetség — amelynek a tanítónő szintén tagja — előadásokat szervez a cigánylakosság részére. A helyes életmódról, a családtervezésről, a gyermeknevelésről és a célszerűbb pénzgazdálkodásról tartanak előadásokat. A gálaest próbájának szünetében váltottam szót azokkal az áldozatkész emberekkel, akik fáradságot nem ismerve törődnek a cigányszármazásúak nevelésével. A munkájuk nem könnyű, hiszen sok esetben nagyon fegyelmezetlenek és sok Idő, türelem kell hozzá, amíg megértik: rend a lelke mindennek. De lassanként megértik, hogy csak a rendszeres próbák után szerepelhetnek sikeresen, nyerhetik el a közönség tetszését. Örvendetes, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az előadások iránt, amely sokaknál inkább az érzelemre, mint az értelemre hat ki. Bizony előfordul, hogy elsírják magukat az előadás alatt. Tény, a dunaszerdahelyi járásban jó úton haladnak és sokat tesznek azért, hogy a cígányszármazásű polgárok műveltségi szintje előbb-utóbb elérje az átlag-lakosságét. Tóth Dezső
