Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

1977. július IB. I SZÁSÁD FÖLDMŰVES, Zavartalan napsütésben A* afrikai meleg, a száraz levegő magáiéi értetődően mindenütt meg­nehezítette a munkát, s gondot oko­zott a mezőgazdaságban is. Mégin­­kábh előtérbe került a csapadék­­hiány mesterséges pótlása — az ön­tözés. Siettette a gabona érését. Ilyen feltételek között — tanúsítja az orvosmeteorológia — általában mindenki idegesebb, ingerültebb a szokásosnál. Ezért is várták az embe­rek olyannyira a szabadságidény kez­detét, hogy felüdülést találjanak a folyók, tavak hűs hullámaiban, az ár­­nyas ligetekben, s erdőkben. Van aki a napozásban, bőre pecsenyevörösre süttetésében, a horgászásban, az Ala­csony- és a Magas-Tátra, a Šumava, az Úriáshegység festői tájainak beba­rangolásában, a műemlékekben gaz­dag váraink, városaink, emlékhe­lyeink felfedezésében, megismerésé­ben leli a kedvét. Mások külföldre, a Balaton partjára, a Fekete-, a Bal­ti-, az Adriai- esetleg a Földközi-ten­ger mellé autóznak családostól, vagy az utazási irodák egyikével, másiká­val — csoportosan. A tervek szerint csupán szakszervezeti, illetve paraszt­szövetségi beutalóval, az idén 12 őr­énekét s gyönyörködnek a tájban, a naplementében. Mindezek a szabadságolok jól és aktívan pihennek, ami az orvosok szerint a legfontosabb. A szabad le­vegőn való sok mozgás, a játék, a sé­ta és a sport ugyanis az, amely meg­adja szervezetünknek mindazt, ami­nek segítségével kipihenten, jóked­vűen, egészségesen térhetünk vissza megszokott napi munkánkhoz, üze­meinkbe. szövetkezeteinkbe. Sajnos, a szabadidő értelmes fel­­használása egyelőre azonban ma még vezet). Az idén ezekben a nyaralók­ban 365 ezer lány és fiú tölti a szün­idő egy részét. A megszokás, a kényelmesség — vagy ki tudja, mi más? — az oka a szabadidő helytelen kihasználásának, egyeseknél. Mert, kár lenne tagadni, akadnak még nálunk is, akiknek a telefüstölt szobában, kocsmákban va­ló poharazgatás, az éjszaka egy ré­szét elrabló mulatozás, a kártyázás, a mértéktelen evés-ivás és a gondta­lan henyélés, semmittevés jelenti az egyedül üdvözítő pihenést s kikap­Hazai tájon — a barangolás után jólesik a pihenés. Foto: nkt Az MDK-beli Rügen szigetének 119 a tengerparton. világprobléma. Bizonyos gondot okoz nálunk is, annak ellenére, hugy szo­cialista államunk — a CSKP szociál­politikájának megfelelően — nagyon sok lehetőséget biztosít honpolgáraink számára. Mert büszkék lehetünk rá, hogy még a legfejlettebb kapitalista államokban sem fordítanak oly sok gondot és pénzt a dolgozók életkö­rülményeinek a javítására, az üdülés­re, mint országunkban. Például ha­zánk üzemei és vállalatai közel nyolc­ezer hétvégi pihenőházat és üdülő­­központot tartanak fenn, elsősorban a gyermekes dolgozók számára. Ezen kívül, egyedül a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom, központilag irányí­tott, mintegy száz nagy üdülőközpont­jára — ezekben az idén félmillió szakszervezeti tag fordul meg —, évente töb bmint 1 milliárd 300 mil­lió koronát fordít. Ugyancsak hasonló gondoskodás történik az ifjúsági- és pionírtáborok ellátásáról, újak építé­séről, I tavaly közel egymilliárd koro­nát fordított erre a célra a szakszer­méter magas inészkószikla ormán, csolódást. Vem tanulták még meg eléggé ezek az emberek, hogy a nyár­nak, a jól megérdemelt szabadságnak és egyéb szabadidőnek, az emberek testi s szellemi felüdülését, megerő­södését kell mindenekelőtt szolgálni, elősegíteni. A magunk és a közösség érdeke kívánja, követeli ezt, hiszen — mint említettük — társadalmunk rendkívül sokat áldoz erre napjaink­ban is. Jelenleg is tizenegy — több­nyire háromszáz ágyas, sportteleppel, fedett úszodával, szaunával és torna­teremmel ellátott — üdülőközpont épül hazánkban. А VI. ötéves tervidő­szak végéig háromezerrel gyarapo­dik a fekhelyek száma és évente to­vábbi HO ezer dolgozó részesülhet majd szervezett üdültetésben. Éljünk tehát, tudjunk élni nagy­szerű lehetőségeinkkel értelmesen és korszerűen! Kívánjuk is, hogy a za­vartalan napsütésben váljék min­denki egészségére, javára és gyara­podására a megérdemelt szabadság. KANIZSA ISTVÁN szágban több mint 67 ezer dolgozónk üdül, nyaral. Ogy is mondhatnánk: hazánkban a turizmus már létszükségletté vált, a­­mit az is bizonyít, hogy a hazai és külföldi szakszervezeti üdülőközpon­tokban, valamint ifjúsági nyári tábo­rokban tavaly több mint hárommillió dolgozó — tehát a lakosságnak kö­rülbelül egyötöde — töltötte szabad­sága egy részét. Természetesen, jőné­­hányan vannak most is, akik a sza­badságuk ideje alatt sokat olvasnak, művelődnek, a kiskertjüket gondoz­zák. vagy naponta hosszú sétákat tesznek a lakó- vagy üdülőhelyükhöz közelegő erdőkben, ízes szamócát, vagy gombát szednek, szívják az ózon­dós levegőt, hallgatják a madarak Fűszerek - ételízesítők A magyar ember szereti a fűszereket. A jó ízes pirospaprikát, borsot, sót, köménymagot, babérlevelet, de ezzel mintha vége is volna az ízesí­tőknek. Külföldi receptekben és régi magyar szakácskönyvekben viszont találkozunk érdekes ízeket ígérő fűszerekkel. A nem mindennapi ízeket kedvelők ilyenkor, július elején már összegyűjtögethetik azokat a növé­nyeket, amelyeket megszárítva eltehetnek ételeik ízesítésére. Érdemes fűszerpolcot készíteni, ahol megtalálható minden, ami kell: szárított ka­kukkfű, mapjránna, borókabogyó, borsika, vagyis csombor, bazsalikom, kapor, tárkony és szerecsendió, gyömbér, koriander. Két-háromféle piros­­paprikát, paprikalekvárt, fokhagymakrémet is tartsunk otthon. Válogas­sunk össze lehetőleg egyforma nagyságú, szélesszájú üvegeket, lássuk el őket csinos kis címkékkel és máris kész a fűszersorozat. Tegyük más for­májú üvegekbe a süetmények ízesítőit, egész- és tört fahéjat, szegfűszeget, szegfűborsot, ánizst, vaníliát stb. [tej ott lakott az Adriai tenger partján a napfényes sziklaüregben, melyben anyja, a forróleheletű Bóra-asszony, hullott levélből, aszott fűből puha ágyat készített neki. Azon szunyókált éppen, mert csak nemrég tértek vlsz­­sza a csintalan kalandozásból, mely­nek során hosszú testű, méltóságos külsejű hajók füstjét szaggatták tisz­teletlenül foszlánnyá és víg cseppzá­­porrá bontották a hófehér hullámta­ra jt. Ugri-bugri pihentében mégegyszer végigálmodta a vizeken folytatott hancúrozást, amikor Bóra-asszony rá­terült sziklaüregére és olyat fütyült rajta, mintha egyszerre tíz vonat előtt zárták volna tilosra a jelzöru­­dat: — Ébredj, álomszuszék..., indu­lunk! Szempillantás alatt talpra ugrott a szólított. — Hajókat veszünk megint űzőbe, ügye? — libbent első készségesen. De a mamája lehűlötte: —- A tenger helyett ma északnak repülünk, a hegyeken át. — Menjünk inkább a tengerre! — kérte Ugri-bugri szontyolodnttan. — Nem! — hallgattatta el Bura­asszony. — Ma átrepülünk a Sziklás­hegyen, a Magyar Alföldön és a Szi­lied fennsíkra csapunk rá... Segíte ni kell. Beteg gyermekéhez megy az édesapa, őt kell támogatnunk, hogy hamarabb otthon legyen! Bóra-asszonynak ezt nem kellett kétszer mondania. Szárnyrakeltek, mint a saskeselyű. De még nála is gyorsabban repülték. Pontosan olyan sebesen, mint a szél. Máris ott zenge­­deztek a Szoroskőnél, ahol a mellvéd mögött, hűlni kitámasztott motorbi­cikli mellett pihent az édesapa s néz­te a mélyen táruló völgykatlant. Ek­kor Ugri-bugri hirtelen az orrába és fülébe bújt, mitől az édesapa- nagyot tüsszentett. — Indulnom kell — fújta ki az or­rát. — Felhők ködfátyola mögé bújt el a nap. Sietnem kell, különben meg ázom...! S ő is vár odahaza! Beindult a motorkerékpár s neki szaladt a lejtőnek. A város felé. Ugri bugri nekifeküdt az édesapa hátának s úgy száguldottak együtt, mint ed­dig még soha. Csakhamar helyben is voltak. Kertben pihent a beteg fiúcs ka, mikor előzakatolt a gép. — Megjött a papai — lelkendezte. — Hamarabb, mint vártuk. Anyut Itt van a papa! Édesapa karjába zárta a kisfiát és Ugri-bugriI — mit is tagadjuk — bi­zony könnyre fakadt. — Gyere be! — vitte magával édes­apja a kisfiát a házba. — Megeredt az eső. Pedig hát csak Ugri-bugri hullajtott el néhány könnyet. Dehogyis bánta már a tengert! Azt gondolta magában, hogy má­soknak örömet szerezni mennyivel jobb, mint csintalankodni. Bóra-asszony riasztotta fel ábrán­dozásából. Kézenragadta: — Mit bámészkodsz? ... Dolgunkat elvégeztük... Repülhetünk visszaI és Ugri-burgi repült is. Igen-igen vágyakozott kicsit ismét kinyújtózni, sziklaüregének puha fekhelyén. Mohr Gedeon Kicsik a .sétányon, . . Foto: Ándriskín J. Meddig élhet az ember? A szakértők szerint már ma megvan a tudományos alap ahhoz, hogy az emberi életkor elérje a 100—120 évet. De még egyetlen gerontológus tudós ■ nem élt meg ennyit. A szovjet-Azerbajdzsáni Medzsid Agajevet a falubeliek alig tudták rávenni, hogy menjen nyugdíjba, mikor már 120 évet töltött el munkában. A 142 éves pásztor nem sokáig maradt otthon: újra munkába állt. Mint mondta: nem a fizetésért, hanem azért, mert megunta a semmittevést. Agajev szerint földije, Sirali Miszlimov is abba halt bele 168 éves korába:) — és ő szeretné megjavítani Miszlimov rekordját. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 20 ezer 100 éves. vagy annál idősebb ember él. A gerontológusok azt próbálják kideríteni, mi а titka az ilyen hosszú életnek. Ehhez mindenekelőtt azt kell meg­állapítani, hogy tulajdonképpen ml is az öregedés. A kutatók több­sége csak azt tartja vitathatalannak, hogy az öregedés elsődleges mechanizmusa összefügg a genetikai apparátusban végbemenő vál tozásokkal, vagy vannak anyagok, amelyek késleltetik ezt a folya­matot, és hogy a kedvező szociális tényezők, s az orvostudomány mai nagy sikerei döntően befolyásolják embermilliók életét. Milyen esélyeink vannak az emberi élet meghosszabbítására? Vlagyimir Frolkísz professzor, a kijevi gerontológiai intézet mun­katársa fogalmazta meg a nagyon népszerűvé vált, úgynevezeti adaptációs-szabályozott öregedés elméletét. Eszerint az öregedés nemcsak a szervezet funkcióinak elhalása, hanem a folyamatot eny­hítő fontos alkalmazkodási mechanizmusok kialakulása is. S minél nyilvánvalóbban jelentkeznek ezek a mechanizmusok, annál több az esélyünk a hosszú életre. Ezeket tanulmányozva a szovjet tudósok fontos felfedezésre ju­tottak. Kiderült, hogy ha az anyagcsere egyik természetes termékéi, borostyánkősavat juttatunk a szervezetbe, az idős korban rendben tartja a szövetcserét, és általában erősítőként is hat. Vlagyimir Gyilman professzor Leningrádból a korai halál okát abban látja, hogy öreg korban bizonyos szervek, túlságosan „aktí­van“ működnek. Véleménye szerint ezeknek a fokozott aktivitására szükség van, amíg a szervezet növekszik, de amint a növekedés megáll, e szervek tevékenysége a belső egyensúly megbomlásához vezet, a hasznos anyag pedig károssá vélik. A növekedés és a sejt­szaporodás elképzelhetetlen például koleszterin nélkül, de ez az idős korban érelmeszesedést, a véredények patologikus elváltozását idézi elő. Gyilman professzor következtetése szerint az idő előtti öregedés megelőzéséhez időben le kell fékezni a szervezet bizonyos szervei nek és rendszereinek aktivitását. A kijevi gerontológus-kongresszuson az öregedésről egy sor más elméletet is ismertettek. Vlagyimir Nyikityin harkovi professzor például a táplálkozás korlátozását tekinti az élet meghosszabbítá­sához az egyetlen, kísérletekkel igazolt módnak. A nagyon kevés koszton tartott állatok például csaknem kétszer annyi ideg élnek, mint szokásosan táplált társaik. Ezzel kapcsolatban érdekes a híres angol Thomas Pane esete, aki egészséges paraszti életmódján 152 évet élt meg. Amikor pedig meghívták a királyi udvarba a túlságosan bőséges koszttól és a sok italtól megbetegedett és meghalt. A hosszú élet világrekordját Li ■ Csung-jön tartotta, aki — úgy mondják — 252 évtig-élt és élete utolsó napjáig dolgozott, s gyógy­füveket szedett az erdőkben és hegyekben. Alekszandr Nadzsarov (APN) VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze [zárt betűk: B, E, Ä, E). 10. Ma­­láji pénzegység. 11. Dickens írói álne­ve. 12. Ásító........ Munkácsy Mihály híres festménye. 13. A méhcsaládok összessége. 16. Szlo­vák személyes név­más. 17. Azonosak. 19. Ara betűi. 20. Nem fél. 22. Asz­­tatine vegyjele. 23. Hajórész. 24. El­múlt időben. 25. hatin „és“. 26. Víz­ben él. 28. Nyár betűi. 29. Méter szélei. 30. Piaci el­árusítók. 32. Mesz­­szeség. 33. Helyes. 35. Perui város. 36. India része. 37. Fél satű. 39. Elárusít. 40. Hangtalan sé­ta. 41. Morze-jel. 42. Csapadék. 44. Tenger angolul lé. li.). 45. Afrikai fő­város. 46. Fedd. 48. Hangtalan les. 49. Tantál kémiai jele. 51. Számnév. 53. Egyiptomi napis­ten. 55. Energia (é. h.J. 59. Sorszélek. 61. Lágy fém. FÜGGŐLEGES: 1. Ad acta. 2. Irat­­kapocs. 3..........iacta est. 4. Főúr né­metül. 5. Buzdító szócska. 6. Névelő. 7. Ötvenegy római számmal. 8. Szlo­vák helyeslés. 9. Női név. 10. A rejt­vény második része, (0, L, I, E, S, A, I, T). 14. A rejtvény harmadik része (Z, I)). 15. A rejtvény negyedik része (M, I, U, Ä), 18. Régi súlymérték. 20. Mázsái. 21. Föléje. 26. Mely helyen. 27. Tevefajta. 29. Férfinév. 31. Kicsi­nyítő képző. 32. Kompanista. 34. Fo­lyó Erdélyben. 35a. Városrész. 38. Kö­tőszó. 41. Kevert tea. 42. Betű kiejt­ve. 43. Strázsa. 47. Időegység. 50. Mu­tató szó. 52. Véredény. 54. Csat betűi. 56. Textil hulladék. 57. Szlov. szem. névmás. 58. Talál. 60. Zamat. 62. Idő­meghatározás. Beküldendő: a vízszintes 1-, függő­leges 10., 14. és 15. számú sorok meg­fejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 25. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Gondos nö­vényápolás a bű termés fontos elő­feltétele. Könyvnyertesek: Bula Mária, Hro­­boiíovo (Alistál), özv. Gábris Mária, Tvrdošovce ÍTardoskedd), Sztruhár Dániel, Štúrovo.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents