Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-17 / 50. szám

Az alma tárolóházi betegségei г a jégverés az idén különösen nagy kárt okozott a gyümölcs­­termelö nagyüzemeknek és a k< rtészkedóknek. A jégverte gyümölcsön — hasonlóan, mint az ütődött vagy megnyomódott almán — elváltozott színű fol­tokat találunk, ahol a héj pá­rásodon. A héj néha sokáig sö­tétzöld vagy barnászöld marad, és a sérült részek környéke né­mely fajták esetében élénkebb piros színt kap. A kár akkor a legnagyobb, ha jégverés idején Az almánál a húsbarnnlás Ugyanngy a tftlriésre utal, mint a körténél az elkásásodás. A húsbarnulás néha hirtelen je­lentkezik. Erre főleg akkor ke­rül sor, ha a hideg tárolóház­ból hirtelen meleg helyiségbe visszük és néhány napig állni, hagyjuk az almát. Ilyenkor a héjon is megjelenhetnek apró vagy terjedelmesebb barna fol­tok. Az ilyen gyümölcsöt a le­hető leggyorsabban el kell fo­gyasztani. A fogyasztási érettség idejé­nek elmúlására némely alma­fajták esetében a gyümölcshűs elkásásodása figyelmeztet ben­nünket. Egyes almafajták (Fel­sővidéki málna alma, Asztraká­­ni piros, Sárga áttetsző) az in­dokolatlanul kései szedésre is korai elkásásodással reagálnak. (Folytatás) A jégverte almán elparásodott foltok keletkeznek. erős szél fáj. Ilyenkor az éles szélű jégdarabok felhasítják a gyümölcs héját, a gyümölcs rothadni kezd s már nem érik be. Ilyen nagymértékű károso­dás esetén legjobb azonnal le­szedni a gyümölcsöt s lehetővé tenni a fa számára, hogy a tör­zsön és az ágakon keletkezett sebeket mielőbb begyógyítsa. Igen kellemetlen és gyakran tetemes kárt okozó jelenség a gyümölcs megrepedése. A repe­dések többnyire ott keletkez­nek, ahol a legnagyobb a gyü­mölcs átmérője. Oka az egyen­lőtlen tápanyagellátás (a köny­­nyen felvehető nitrogén vagy kálium föleslege.) Erre általá­ban akkor kerül sor, ha a hosz­­szabb ideig tartó szárazságot kiadós esőzések követik. Né­mely fajták (pl. Cox narancs renet, Parker pepin) különösen hajlamosak a repedezésre. мш iĹčáа£я ■ Sä*- ;:ÍÉÉ Az egyenletlen víz- és tápanyag ellátás a gyümölcsök megrepedéséhez vezethet. Itt lakik LenČéš Mihály — 7 “ mutatta a kísérőm, ami­dkor egy szép családi ház elé fértünk. Útközben megtudtam. ^ hogy a ház gazdája a Szlová £ kiai Kisállattenyésztők Szövet­­{ sége sládeökovcei helyi szerve­zetének egyik legrégebbi tagja, Z község legjobb baromfite­­^nyésztője. £ Miinkn közhen lentíik meg a { szorgalmas tenyésztőt. Ennek {ellenére. szívesen fogadott ben- Zünket. Befejezte a hőfehér £ bundájú angőra nyuszi nyírá­sát, azután leültünk beszélget­em. Sok érdekeset mesélt te­nyésztői munkájáról, a hosszú {évek során szerzett gazdag ta­pasztalatairól. Az apróállatok iránti érdek­lődés és vonzalom már gyer-­­e mekkorában fellobbant benne ís ez a szenvedély egészen nap­ijainkig elkísérte. Először nyá­riakkal próbálkozott, de ez ha­mmer kudarcba fulladt. A nyu­gszik egy szép napon kiszaba­dultak a hevenyészve összetá­kolt ketrecből s ugyancsak fi­nomnak találták a fiatal gyü­mölcsfák kérgét. Az atyai pofo­­{nok persze nem maradtak el. £ Később postagalambokkal kez­eden foglalkozni. Az első ta­pasztalatok megtanították arra, hogy az eredményes tenyésztői j munka kellő felkészültséget, ; szakmai hozzáértést, sok önfel­­{áldozó munkát és még több tü­relmet, kitartást igényel. Baromfitenyésztéssel idestova ^tizennyolc éve foglalkozik. Már ^sokféle és fajta baromfit te­nyésztett, ismeri a munka min­iden fogását, titkát. Végül is a isávozott plimut fajtánál kötött ; ki. Hogy miért? Ez a fajta tet­­iszik neki a legjobban. De a ^tyúkok mellett ruani kacsákat, £meg szlovák fehér ludakat is Í tart. Í Bár a nyúltenyésztéssel tett {első kísérlete nem sikerült, £ mindmáig hű maradt a tapsi­.innivaló Az alma húsbarnulása és elkásásodása túlérettségre ntal. Az angóra nyulak hasznossá­ga. A tenyésztői munka színvo­nalának emelkedésével párhu­zamosan egyre javul az angóra nyulak hasznossága. Az egye­denkénti egy kilogrammos gyapjútermelés immár nem rit­kaság. A tervszerű szaporításon és kiválasztáson kívül ehhez nagy mértékben hozzájárult a szakszerű takarmányozás is. Igen fontos szerepet játszik az állati eredetű fehérjék, az ami­­nősavak, valamint a vitaminok — főleg az elmeszesedést gátló A-vitamin — ésszerű adagolása. A tenyésztők most azon fára­doznak, hogy megtartsák s mi­nél szélesebb körben elterjesz­­szék, esetleg tovább javítsák az elért hasznossági mutatókat, örvendetes, hogy immár ezen a területen is mindinkább előtér­be kerül a minőségre törekvés. A tollazat milyensége a ta­karmányértékre utal. A csarno­­kos broilertartás során igen könnyen ellenőrizni lehet az adagolt takarmány milyenségét. Egy nemrég lefolytatott kísérlet során a baromfiakat két cso­portba osztották; az egyik cso­portot egyszerű fehérjékben (proteinben) gazdag takar­mánnyal etették, a másik cso­port állatai egyszerű, fehérjék­ben szegény eledelt kaptak. Negyvennyolc óra elmúltával megállapították, hogy a kevés­bé értékes takarmányon tartott állatok jóval több tollat hullat­tak el, mint az első csoportba sorolt, egyszerű fehérjékben gazdag tápot fogyasztók. A kislibák egészséges fejlődé­séért. A kislibákat az első na­pokban búzakorpával, árpa- és zabdarával etetjük. A szemesek­hez apróra vágott csalánt, bá­bakalácsot, esetleg reszelt sár­garépát keverünk. Az enyhén szemcsés keveréket nedvesítve tegyük az állatok elé, és min­dig csak annyit adjunk belőle, amennyit gyorsan elfogyaszta­nak. Legjobb, ha naponta négy ízben etetjük a kislibákat. Lenčéš Mihály, az SZKSZ sládefíkovcel alapszervezetének legjobb baromfitenyésztője. fülesekhez. Ottjártunkkor büsz­kén mutatta a fehér angórákat és a gyönyörű francia ezüst nyulakat. Megemlítette, hogy kedvenceivel még egyetlen ki­állításon sem vallott szégyent. Éppen ellenkezőleg! Több érté­kes helyezést és díjat nyertek Legszebb tyúk­­fajta a sávozott plimut az utóbbi években bemutatott állatai, ezzel hálálva meg a kö­rültekintő gondoskodást. Elismeréssel tekintettem a ki­váló tenyésztőre. — Hogyan győzi a sok munkát? — érdek­lődtem. — A állatok körül bizony reggeltől estig bőven akad ten­nivaló — jegyezte meg vendég­látónk. — Egész embert köve­telő munka ez. Az állatok gon­dozása, tisztogatása, etetése, itatása, a szállások rendbentar­­tása sok időt vesz Igénybe. A baromfiaknál például nagyon fontos a megfelelő takarmányo­zás, főleg a kellő mennyiségű vitamin és ásványi anyag bizto­sítása. Ezért a napi keveréket legszívesebben magam készítem el. Amikor még az építő cso­portban dolgoztam, alig jutott időm az állatokra. Meg az egész napi fárasztó munka után már nem is nagyon volt kedvem hozzájuk. Két éve, hogy rokkantsági ' nyugállományba helyeztek. Most már jobban be tudom osztani az időmet, beha­tóbban foglalkozhatom a te­nyésztői tennivalókkal. Két kis­fiam is sokat segit, szívesen forgolódnak az állatok körül. Mindketten az ifjú kistenyész­­tök klubjának tagjai. A lelkes tenyésztő többéves munkájának sikereiről, eredmé­nyességéről a különféle kiállí­tásokon szerzett díjak és okle­velek tanúskodnak. Már annyi oklevelet kaptak* kedvencei, hogy lassan nem tudja hová ki­függeszteni őket. A helyi szer­vezet tagjai és a többi falube­liek is tisztelik és becsülik Lenčéš Mihályt, és elismeréssel beszélnek munkájáról, a kis­állattenyésztés fellendítésében szerzett érdemeiről. S az elis­merés nemcsak a tenyésztőnek, hanem az embernek is szól! KLAMARCSIK MARIA, mérnök Kedvencei a francia ezüst nyulak Kameničná (Keszegfalu) két­­ezer lélekszámú község a ko­­márnoi (komáromi} járásban. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete — nyolc lelkes állatbarát kez­deményezésére — 1973-ban ala­kul meg a faluban. Az alapító tagok egyike Nagy Sándor vál­tókezelő vasutas volt. — Sokféle, kellemes időtöl­tést és munka utáni kikapcso­lódást nyújtó, hasznos kedvte­lés létezik — mondta látogatá­sunk alkalmával .Sándor bácsi — Van aki méhészkedik, sokan a vízpartok, a horgászbot sze­relmesei, mások vadásznak, színdarabot játszanak, vagy ép­pen bélyeget gyűjtenek, megint mások a kertészkedésnek hó­dolnak. Én azok közé tartozom, akik az apróállatok tenyészté­sében lelik örömüket. Gyermek­koromban kedveltem meg az állatokat s az évtizedek során nem csappant, inkább még erősbödött a kellemes és egy­ben hasznos foglalatoskodáshoz fűződő vonzalmam. Óriási csa­pást jelentene számomra, ha valamilyen oknál fogva hirtelen fel kéne számolnom az állo­mányt. Övöm is kedvenceimet a betegségektől, ahogy csak tu­dom. Mint- később kiderült, ven­déglátónk otthon teljesen ma­gára vállalta az apróállatok kö­rüli tennivalókat. Kendermagos (sávozott plimut) tyúkokat, postagalambokat, meg francia ezüst nyulakat tart. Örömmel tesz-vesz körülöttük, szabad idejének jelentős hányadát ne­kik szenteli. A felesége szintén kedveli az állatokat, de Sándor bácsi csak kivételes alkalmak­kor fogadja el a segítséget.. És a nyuszik ellátásának jogát még ilyenkor is fenntartja magának. Erről így nyilatkozott: — Nem vagyok önző, de is­merem a nyulakat, tudom mi­lyen érzékenyen reagálnak a takarmányozásban beállt hirte­len változásokra. Ha magam látom el őket, biztos vagyok felőle, hogy nem vétek helyre­hozhatatlan hibát. Meg egyéb­ként is a tapsifüleseket kedve­lem a legjobban. Az összes is­mert fajta közül az erős, zömök testalkatú, Ízletes húst és érté­­kes prémet nyújtó francia ezüst nyúl nyerte el ä tetszésemet, ezért kizárólag ezt a fajtát tar­tom. Lényegében igénytelen, ám hústermelésre kiválóan megfe­lelő, jól termékenyülő, szapo­ra és jó takarmányértékesftő fajta. Hústermelés szempontjá­ból előnyként említhető, hogy a vágóállatok az első minőségi osztályban értékesíthetők. Nagy Sándor pár évvel ez előtt népes nyúlállománnyap rendelkezett, de az építkezés idején — átmeneti jelleggel — csökkentette a létszámot. Lehe tőségeinek felmérése után be látta, nem volna ésszerű dolog a mennyiségre törekvést erői tetni, hiszen ez előbb vagy utóbb a minőség, az eredmé­nyesség rovására menne. Az idén is csak öt nőstényt tar­tott, de jövőre már tervbe vet­te, hogy megkétszerezi az alap­­állomány egyedszámát. Nyulait fából készült, teie­­padlős, könnyen tisztíható, tá­gas és szellős ketrecekben tart­ja. Egyszintes ketrectömbjeit az udvaron úgy helyezte el, hogy az állatok a lehető legnagyobb mértékben védve legyenek az időjárás viszontagságaitól (tűző napfény, szél, eső). A növendé­kek számára sok mozgási lehe­tőséget nyújtó, tágas ketreceket készített. A hozzáférhető hazai és kül­földi szakirodalom tanulmányo­zása, a más tenyésztők tapasz­talatainak és tanácsainak meg­hallgatása, valamint a saját le­hetőségeinek felmérése után ügy döntött, a száraz takarmá­nyozást fogja alkalmazni. Egész éven át száraz eleségen tartja és hizlalja a nyulakat. Jó mi­nőségű réti és lucernaszénát, búzából, árpából és kukoricából házilag készített keveréket, az értékesített vágónyulakért cse­rébe kapott nyúltápot, meg szá­raz kenyeret ad az állatoknak. A nyulakat rendszeresen itatja, mindig állott, az évszaknak megfelelő hőmérsékletű vízzel. A ketreceket hetente tisztogat­ja. Nemrég egy szaklapban ol­vasta, hogy az akác, meg a csalán értékes nyúltakarmány. Közben tudomására jutott, hogy a kolárovo! (gútai) tenyésztők már Jó tapasztalatokat szerez­­éif а егатап lumztiutmasati! Elhatározta, hogy jövőre ő is kísérletet tesz a csalánnal s ha beválik a módszer, igyekezni fog minél többet bekésztteni állatai számára ebből az olcsó takarmányból. A napi adag ősz­­szeállításakor mindig abból az Nagy Sándor az apróállatok tenyésztésében és a nyúlfelvá­­sárlás szervezésében egyaránt példás munkát végez. alapelvből indul ki, hogy a nyulakat nem szabad sem túl­­táplálnl, sem pedig éheztetni. Gyökér- és gumós növényeket nem etet, mert úgy tapasztalta. hogy ezek könnyen hasmenést és egyéb betegségeket okoznak. fn értékesítésre szánt egyedek tenyészetében három és fél vagy négy hónap alatt érik el a vágóállatoktól megkövetelt optimális élő tömeget. Nagy Sándor részt vállal a szervezeti élet, a kisállatte­nyésztők mindennapi tevékeny­ségének irányításából és szer­vezéséből is. Egy Idő őta ő tart­ja a kapcsolatot a szövetség ]á­­sásl bizottságának nyúlfelvásár­­tást irányító szakemberével, va­lamint a nltrai Branko közös mezőgazdasági vállalattal. A községben ő szervezi és irá­nyítja a vágónyulak felvásárlá­sát, 6 osztja szét az állatokért kapott pénzt, és azt Is nyilván­tartja, ki mennyi állatot érté­kesített s ennek megfelelően mennyi nyűltápra tarthat igényt. Tenyésztőtársai és a szervezet vezetői elégedettek munkájával s bíznak benne, hogy továbbra is hasonló szor­galommal és pontossággal fogja végezni ezt az önként vállalt — kevés haszonnal, de annál több fáradsággal és apró-cseprő bosszúsággal járó — feladat t, mindnyájuk megelégedésére. Kád el; Gábor Kiváló haszontulajdonságú francia ezüst nőstény. (A szerző felvételei) 'WWWWVy\MA/V4AM/WVW4AAAA/WVVVS Jövedelmező szőlőtermelés Nemrég Győr-Sopron megyében (Magyarország) töltöttem néhány napot s ellátogattam a kajárpéci Egyetértés Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetbe is. Szebényi Gábortól a szőlőter­melésben elért eredmények felől érdeklődtem. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy a vidék igen gazdag szőlőtermelés! hagyományokkal rendelkezik. Az egész országot sújtó filoxéra-vész kirobbanásáig sok szőlőt termeltek e vidé­ken, ám a szőlőgyökértetű tetemes kártétele elriasztotta a vál­lalkozókat a további kezdeményezéstől. Csupán néhány kister­melő foglalkozott szőlészettel, ők is főleg dlrekttermő fajtákat telepítettek. Kajárpécen és Felpécen 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet, s három évvel később kezdetét vette a nagyüzemi telepítés. 1970 végéig 69 hektár oltványszőlőt tele­pített a gazdaság, persze a haladó módszerek alapján. Főleg Olaszrlzlinget, Ezerjót, Leánykát, Saszlát, Traminit, Zöld szilr vánit és Muskotályt termelnek itt. Hatvankilencig hagyományos módszerrel szüreteltek és sajtoltak, a bort a Badacsonyi Állami Pincegazdaságnak adták el. A szőlőfeldolgozó és pincegazdasá­gi részleget állami támogatással építették ki, s azóta haladó módszerrel dolgoznak. Az ültetvény hetvennégyben teljes egészében termőre for­dult. Tavaly hetvenkilenc, az Idén hetvenhat mázsás hektáron­kénti átlaghozamot nyújtott A múlt évben 420, az idén 650 mázsát értékesített csemegeszőlőként a gazdaság, a többi sző­lőből bort sajtolt. A szőlészet tavaly 2,5 millió, az Idén pedig mintegy három millió forint tiszta hasznot nyújtott a szövetke­zetnek. Az idén az Ezerjó remekelt: egy felújítón táblán 193 mázsa átlagot adottl A kajárpéci Egyetértés Mtsz borai keresettek a magyarorszá­gi fogyasztók körében s a különféle borversenyeken évente több érmet szereznek Hofer Lajos (Nové Zámky)'

Next

/
Thumbnails
Contents