Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES. 1977. július 16. t KIFIZETŐDŐ a méhfertőzés elleni VEDEKEZES A hatvanas években a költésrothadás csak szórványosan fordult elő. Am az évtized végén már igen elterjedt. 1970 júliusában a košicei járásban három „gócpontot“ fedeztek fel. Az 1970—1972 közötti években az Állami Állategészségügyi Szolgálat betiltotta a betegség gyógyítását, hogy megállapíthassa a fertőzés terjedelmét és eltávolíthassa az okokat. A költésrothadás elleni küzdelemben szerzett tapasztalatok alapján 1971-ben az állategészségügyi szolgálat végrehajtó irányelvet adott ki a méhek kivizsgálására, a veszélyes betegség terjedésének megakadályozására stb. A veszélyes méhbetegség kivizsgálását minden járásban az állategészségügyi szervezet irányítja, a méhész alapszervezetekkel karöltve. A méhcsaládok kivizsgálását, esetleg likvidálását és fertőtlenítését csakis képzett méhészszakemberek — együttműködve az éUetegészségügyí felügyelettel — végezhetik. MÁJUS—JÚNIUS Ä kivizsgálást májusban , kellett kezdeni és június végéig be keHett fejezni. Egy-egy ellenőrző szakemberre körülbelül 100—200 méhcsalád juthatott. A helyzet felmérése és a becslései« alapján a gócpontokat fertőzött területté keHett nyilvánítani. Ezzel kapcsolatosan az állami szervek olyan rendeletet adtak ki, amelyet minden egyes méhésznek tökéletesen Ismernie kell! Kidolgozták és állandósították a költésrothadás elfojtásának módszertanát is. Az Állami Állategészségügyi Szolgálat évente elrendelte a fertőzés okainak felszámolását. így 1973-től elrendelték a fertőzött méhcsaládok védő gyógyítását Neomyclnnel. Ehhez a módszerhez igazodtunk a munkálatok végzésénél. A múlt évben egy Ilyen kivizsgáláson magam is részt vettem. összesen négyszáztizenkét méhcsaládot huszonegy helyen vizsgáltam ki. Mint minden más méhészszakember, így én is a košicei alapszervezettől kaptam engedélyt a méhcsaládok kivizsgálására, mégpedig: Skároš, Ždafia és Trstené pri Hornádom községekben és módszertani utasítást adtam azoknak, akik segíthetnek a méhek kivizsgálásánál. Tapasztalatból mondhatom, hogy a kivizsgálás nem könnyű feladat. A községekben a kivizsgálás idejéről tájékoztatni kellett a méhészeket, mégpedig a helyi rádión keresztül, hogy otthon legyenek. A kivizsgálás Idején legkevesebb tizenhat C fok melegnek kell lennie, mert ezt a munkát napos, meleg időben kell végezni. A kivizsgálásban a méhcsaládok tulajdonosa is részt vesz, maga manipulál a méhcsaládokkal; a kivizsgáló elé tartja a kereteket, hogy a napfényben a Hasítás jól látható legyen. Abban az esetben, ha a tulajdonos ezt képtelen végezni, az ellenőrző a kivizsgálást maga is elvégezheti. Az igényes ellenőrző munka végzőjének 1975-től méhcsaládonként három korona, vagy óránként nyolc korona bér jár. A kivizsgálőnak az útiköltséget és a napi diétát is téríteni kell. Abban az esetben, ha fertőzés miatt a családokat likvidálni kell, legszerencsésebb, ha a kaptárral együtt kerül erre sor. Ilyen esetben a méhtulajdonosnak kártérítés jár, s annak, aki a kivizsgálást, fertőtlenítést végezte, három koronás órabért számolnak. A KÖLTÉSROTHADÁS Az 1971—1976-os években a košicei járásban térképen tüntették fel azokat a gócokat, ahol fertőzés előfordulhat. Alapadatokat szereztünk a járás alapszervezeteiben azokról az értékekről, hogy az előző években a fertőző költésrothadás leküzdésében milyen eredményt értünk el. Természetesen nem a teljes értékről van sző; azért nem, mert például nem tudtuk számokban kifejezni a laboratóriumi vizsgálatok értékét. Az első három góc és a védett övezet 1970-ben keletkezett, mégpedig Beniakovce, Byfov és Šemša községekben. Ezeken a helyeken fertőzés még 1971-ben is előfordult és tovább terjedt Myslavára, (Košicéhez tartozik), de fertőző gócok a távoli Maša és Mlynky körzetében ts előfordultak. Huszonöt képzett méhészszakember, együttműködve az állatorvosi szolgájánál, tizenöt községben összesen 1796 méhcsaládot vizsgált ki. A košicei alapszervezet méhészetének egyharmada zárlat alá került. A klinikailag megállapított és laboratóriumilag alátámasztott vizsgálatok szerint harminckét esetben fordult elő olyan fertőzés, amikor a méhcsaládokat a kaptárral együtt likvidálni kellett. Összesen 3592 koronát fizettek az ellenőrzésért, a kártérítés összege pedig 12100 koronát tett ki, az egyéb kiadás 1094 korona volt; a fertőzés elleni harc munkálata 1971-ben 16 780 korona költséggel járt. A költésrothadás a legnagyobb mértékben 1972—1974-ben volt elterjedve. A legtöbb méhcsaládot 1972-ben likvidálták azért, mert újabb gócokat fedeztek fel Nováőanyban, Hodkovcében, Bukovcében, Rozhanovcében, Dárkovban, Bidovcében, Svinicében, Olšovanyban és Ruskovban. Kétszázhúsz méhcsalád likvidálásával a méhészek 88 662 korona kárt szenvedtek. Például a Öurkovi Efsz-ben a méhcsaládokat mind likvidálták. 1973-ban úgy tűnt, hogy a fertőzés Neomycinnel megszüntethető. Akkor erre a célra mintegy 23 ezer 800 koronát költöttek, azonban 1'974-ben a škároši és a hornádi Efsz-ben nagy költésrothadási gócot fedeztek fel. A szövetkezet 153 méhcsaládja közül harmincegyet likvidálni kellett, de elkezdték a Neomycinnel való gyógyítást is. További harminc méhcsaládot likvidáltak a skároši méhészeknél, majd Ružinében. Ez 1974-ben 45 ezer 587 korona költséggel Járt. 1975-ben a Sl. Slanecl farmon tizenkét méhcsaládban fedeztek fel költésrothadást. A méhek a Nižná Myšla-i és a dringáci határban voltak elhelyezve. A fertőzött méhcsaládok likvidálása után a többi családoknál a gócban megkezdték a gyógyítást, mely 12 ezer 217 korona költséggel járt. A fertőzés éveiben a košicei járásban a betegségek likvidálására 203 ezer 779 koronát költöttek. Ha a költséget átszámítjuk kiderül, hogy 33 ezer 963 korona jut egy-egy évre. 1976-ban, amikor már ezt a veszélyes betegséget sikerült teljesen likvidálni, a košicei járásban 15 ezer 317 méhcsalád maradt. Átlagban 10,40 kg mézet értékesítettek méhcsaládonként, s ez több a szlovákiai átlagnál. Ebből is kitűnik, hogy a méhfertőzés elleni radikális harc kifizetődő. Katarína Dvouletá Neves szakember n», Aka Hangson svéd méhészpro• lesszor európai hírnévre tudományos kutatásaival és széleskörű előadásaival tett szert. Méhészkedői harminc évvel ezelőtt kezdett. A méhészkedés mellett a tudomány is érdekelte. Elsősorban a méhek érzéki, fiziológiai (hangok közlése, színek felismerése stb.) tulajdonságait tanulmányozta. A kutatások során bebizonyították, hogy az aluminium kedvezőtlen hatással van a méhek szervezetére, vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a méz súlyára a levegő hatvan fokos relatív nedvessége nem volt hatással. A méznek nedvességbefogadási képességét nagyon jól fel lehet használni a gyakorlatban, valamint a méhek tevékenységénél. Dr. Hanssonnak nemcsak értékes méhészete van, hanem saját kutatóintézete. A sikeres mézhozain, valamint a kutatások eredményei bizonyos büszkeséggel töltik al egész lényét. Tevékenysége révén erősen szorgalmazza a méhek vándoroltatását, amikor is feljegyzi tapasztalatait. Evekig kísérletezett a kétemeletes méhészkedéssel. Az itt gyűjtött élményeit eddig még nem dolgozta fel. fi volt az első, aki megfigyelte a rajzó méhanya különös hangleadását. Szerkesztője „Az északi méhészek“ lapjának. Minden vágya az, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a termelők és a méhészek között Svédországban. Nagy érdeme van a magtermelők és méhészek közötti kapcsolatok fejlesztésében. Köztudomású, hogy Svédországban a magtermelők bérbe vehetik a méhészek méhcsaládjait. Érdeklődése kiterjed minden irányba, különösen ha gazdaságos méhészetről esik szó. Nagy gondot fordít a kaptárak olcsó, s egyben egyszerit készítésére. Tenyésztési kérdésekben szeretne célt érni olyan méhek kitenyésztésében, amelyek erősek, egészségesek, nagyhozamúak, szorgalmasak, szelídek, kevésbé hajlamosak a rajzásra és a rablásra. Egyébként ilyen törzsek (fajok) kitenyésztése nem utópia, ellenkezőleg, ez valóság, amennyiben a genetikáról szóló ismereteket a gyakorlatban jól felhasználjuk. Jó, kifogástalan nemesítéssel és okos keresztezéssel feltétlenül célt érhetünk. A keresztezéskor igen fontos az új fajban tömöríteni az összes pozitív tulajdonságukat. Ezt úgy érhetjük el, hogy a keresztezésre szánt fajoknál alapos kutatást végzünk, nehogy az újonnan keletkezettek roszszabb tulajdonságokkal bírjanak, mint az elődök. A külföldi kutatók erről a témáról már sok cikket írtak. Sajnos, ez о munka sok időt, kitartást kíván. A neves szakember tudományos elemzés alá vette a mézet. Rendszerint a tudományos analizis eredményétől függ a méz eladása is. Ma már tudjuk, hogy a mézben nagyon értékes anyagok találhatók. Tudjuk azt is, hogy a méz nincs káros hatással a fogra, ellenben csökkenti 8 fogakon lévő baktériumokat. Nagyon jó és hasznos lehetne az ember egész,sége szempontjából, ha tudomásul vennénk a méznek az izomzatra és a vérkeringésre való hatását. Dr. Hansson sem lát a mézben csodaorvosságot, de azt állítja, hogy nagyon sok olyan anyag is van benne, amely eddig még nem volt kimutatva, s amelyek igen fontosak az emberi szervezet számára. Dr. Hansson hazájában és külföldön is szakértekezieteket rendez. Harcol a inéhbetegségek ellen, méhésztársait a méz helyes értékelésére tanítja. Megtalálta annak a módját, hogyan lehet a mézet kristálytiszta, folyékony állapotban tartani. J. M. H. Bővítsük ismereteinket a vöröshere megporzásáról Ahhoz, hogy az állandóan növekvő élelmiszerfogyasztást saját forrásainkból biztosíthassuk, arányosan javítanunk kell a növénytermesztés, s ennek keretében a takarmánytermesztés színvonalát. A legfontosabb tömegtakarmányok közé a lucerna és a vöröshere tartozik. Mindkét takarmánynövényből, mind zöld, mind szárított állapotban kiváló .minőségű, könnyen emészthető, nitrogénben, vitaminokban és ásványi anyagokban azonban már kevesebbet mondanak a virág és a megporzó közötti természeti törvényszerűségekről és működési kapcsolatokról. Ma mér e probléma megoldásánál sem hiányoznak a szükséges ismeretek, de ezek további bővítést, pontosabb meghatározást és fejlesztést követelnek. Az eddigi kutatási eredmények talán legjelentősebb megállapítása az, hogy a virágportömlő a nektár szintjéhez lefelé haladva tölcsérszerűen gazdag takarmány készíthető. Ezen kívül méhészeti szempontból is megvan a jelentőségük. Cikkünkben az olvasó figyelmét a vörösherére szeretnénk fordítani, mivel a növény magra és zöldtakarmányra való termesztése komplex agrotechnikát követel. A VÖRÖSHERE ÉS A MÉHEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT A magra termesztett vöröshere agrotechnikájához a virágok megtermékenyítése is hozzátartozik. Jelentős mértékben befolyásolja a mag hektárhozamát. Ezt a feladatot úgyszólván teljesen a méhek végzik. A vadméhek és a szabadon élő egyéb rovarok száma nagy mértékben csökkent, ezért a megporzásban nem számolhatunk velük. Ez a vöröshere és a méhek kölcsönös kapcsolatának további kutatását teszi szükségessé. Ma már ezen a téren széleskörű ismeretekkel rendelkezünk. A legvitatottabb kérdések közé a méhek szívókája és a virágportömlő hossza közötti különbség tartozik. Matematikai számítások alapján bebizonyosodott, hogy a virágportömlő hosszabb, mint a méh szívókája. Ezek a számítások leszűkül. A tömlő felső nyílása és az alja közötti szélesség jelentősen eltér. Különböző termőhelyeken végzett felmérések alapján ez a különbség 0,50, 0,51, 0,53 milliméter is lehet, ami körülbelül 33,5 százalékos leszűkülést jelent. Az aránylag széles felső nyílás lehetővé teszi, hogy a méhek a fejüket a tömlőbe bedughassák. Ehhez még hozzájárul a méhek ék alakú feje, amelynek formája lehetővé teszi, hogy a szivókájuk elérhessen a nektárig. Ezenkívül rugalmassága következtében a virágtömlő széttágítható, ezáltal hozzávetőlegesen tizennyolc százalékkal bővíthető eredeti szélessége. A kísérletek eredménye alapján megállapítható, Jiogy ha a virágportömlő hossza 7,79 mm és a széttágítás utáni felső nyílás szélessége 1,85 mm; akkor a méh 6,63 mm-es szívőkája 0,96 mm-rel mélyebbre juthat. Abban az esetben, ha a virágban elegendő édes nektár van, s ennek szintje eléri a három, de minimálisan az egy millimétert, akkor a méhek a mézhez könnyen hozzájutnak. Fontos azonban, hogy a virágban nektár legyen. De ez már a nemesítők feladata! 4 Ján Rekoü, mérnök Vándorkocsi méhekkel jutányosán gítntt mézben Vi kg-os csomagoláseladó, 37X30 cm keret; kaptárak ban nagyon olcsón eladó, méhek nélkül, 37X30 cm keretmé- Cím: Mnrschl július, rét, és méhpempő virágporral gazda- 935 61 Hronovce, 6. 64., nkr. Levice Vándoroltatás méhészkocsival. A méztermelés növelésének talán ** legfontosabb tényezője a jó minőségű anya. A jó anya erős családot nevel őszre, amely jól telel, tavasszal erős fiasítást fejleszt. Az ilyen család a megfelelő legelőket maximálisan ki tudja használni. En minden családról nyilvántartást vezetek. Főleg arra ügyelek, hogy méhcsaládjaim ne legyenek lusták, és ne igyekezzenek rajozni. Amely család népes és nem gondol a rajzásra, az jó mézgyűjtő is, én tehát az ilyen családból nevelek anyát. A kaptárhoz igyekeztem alkalmazni az anyanevelést is. Az anyanevelésre Igv kiválasztott családot csak a fészekben hagyom, nem engedem fel a mézkamrába. Tehát 10 keretre szorítom. Mielőtt azonban ehhez látnék, két családot herenevelésre szánok. Azért nevelek teszem ezt korábban, mert a here 24 napra kel a petelerakástó), azonkivül ivarérettségére is kell bizonyos idő. Ezért már március végén a fias lépek közé lierelépes kereteket teszek. Ha méhanyát meleg idő és virágpor is van, az anya szívesen bepetézi a herecellákat, igy időben, jó minőségű peték lesznek méhesemben. Két ugyancsak jó minőségű családot, amellyel anyákat akarok nevelni, mint említettéin, 10 keretre „zsúfolok“ egybe. Április elején itt is tűzdelek, de arra ügyelek, hogy a fiaslépek közé kifogástalan minőségű munkáslépeket helyezzek. Mivel a családokat etetem is, április 20-a körül már 8—10 lép fiasításom volt. A család, annak ellenére, hogy nem rajzó hajlamú, mégis rajzásra készült. Nemsokára bölcsőim is voltak. Legfontosabb feladatom megfigyelni, hogy az anya mikor kezd petézni. A dátumot felírom, így pontosan tudom, hogy mikor érettek a bölcsők. Erre már rendszerint akácvirágzás előtt sor kerül. A kb. 12 napos bölcsőkkel rajokat alkotok. Ezt a következőképpen készítem: 2 keret fedett fiasítást és egy takarás virágporos keretet külön választok egy kaptárrészben, s ide még fiatal méheket is rézok. Két nap múlva ez a kis családneska érett bölcsöt kap, amely már 14 napos, tehát 2 nap múlva kikel az anya. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a méhek magukévá fogadják az anyát. Az anya a kis családban 10—15 nap alatt bepárzik, különösen akkor, ha a kis rajt állandóan cukorral etetem, serkentem. Az anyát ebben a kis családban hagyom mindaddig, míg fejlett fiasítása nincs. Az anyacserét a törzscsaládoknál úgy végzem, hogy az anya elvétele után egy órával a kis családot egyszerűen behelyezem a család közepébe. Sokszor ezt el lehet végezni várakozás nélkül is, ha az esti órákban végzem a műveletet, a családot pedig nagyobb adaggal etetem. (D. Gy.) Foto: •—dek—
