Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
1977. Július Ifi. SZABAD FÖLDMŰVES l7 Látogatás egy tejüzemben A Dőlne Vestenice-I „BÉKE“ szövetkezet tagjai NDK-beli tanulmányútuk keretében ellátogattak az eisenachi tejüzembe, ahol Günter Fichtel igazgató elvtárs tájékoztatta őket. A tejüzemben naponta átlagosan 75—80 ezer liter tejet dolgoznak tel. A tejmennyiség kilencvennégy százalékát ciszternákban, hat százalékát pedig kannákban szállítják be. A mintavétel hasonlóan történik, mint nálunk. A hatszáznál több tehenet tartó mezőgazdasági üzemek tejéből mikrobiológiai ellenőrzés céljából is vesznek mintákat. A jövőben a laboratórium kiszélesítése folytán lehetőség nyílik arra. hogy az összes felvásárolt tejből mintát vegyenek mikrobiológiai ellenőrzésre. Ennek segítségével ugyanis pontosabban megállapítható a tej tisztasága, mikroorganizmusokkal való fertőződése. A mezőgazdasági üzemek egy liter első minőségi osztályú tejért 0.90 márkát kapnak, télen-nyáron egyaránt. Ha a megengedettnél gyengébb a tej minősége, 0,84 márkát kapnak literenként. A tejüzem tíz — tejtermelésre szakosított — mezőgazdasági üzemből vásárolja fel a tejet, melyekben összesen hétezerötszáz tehenet tartanak, tízliteres napi fejési átlaggal egyedenként. A tejüzemben problémákkal küszködnek. Többek között kicsi a hűtőkapacitás, Így nem képesek az összes tejmennyiség rugalmas feldolgozására. Ezért kénytelenek kevésbé keresett tejtermékeket is gyártani. A közeljövőben egy áj hűtő-kapacitást építenek, amelyben többek között lehetőség nyílik mintegy ötvenezer „zacskós“ tej tárolására, hűtésére. Ezenkívül egy negyvenezer-literes hűtőtartályt is üzembe helyeznek. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vasárnapi tejet — négy fok Celzius hőmérsékletűre lehűtve — csak hétfőn dolgozzák fel. A felvásárolt tejmennyiségből naponta mintegy 35 ezer litert fogyasztási célokra dolgoznak fel, 30 ezer litert visszajuttatnak a mezőgazdasági üzemeknek, elsősorban a borjak itatására, szoptatásra. 10—15 ezer litert pedig egy közeli üzembe szállítanak, ahol sajtot készítenek belőle. Tejtermékekkel Eisenachot (mintegy 120 ezer lakos), környékét és részben Gotbát 1* ellátják. A tejüzem dolgozóinak példás munkáját ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eisenachi járásban egy lakosra számítva az évi tejfogyasztás eléri a saáz litert, a vajfogyasztás pedig a tizennégy kilogrammot. A termelésben egyébként ötvenketten, adminisztratív munkakörökben pedig huszonhármán dolgoznak. A vajat (naponta öt-hat tonna mennyiséget gyártanak) negyed- és nyolcad-kilogrammos csomagolásban, a tejszint és a joghurtot negyed-, a teljes tejet pedig félliteres üvegekben szállítják. Az iskolás gyermekek részére — figyelembevéve az egészséséges táplálkozás alapfeltételeit — negyedliteres üvegekben szállítják a különböző izekkel (narancsos, vaníliás, ananászos stb.) kevert tejet. Ilyen üveg tej ára 0,19 márka. A városban az iskolás gyermekek hatvan százaléka fogyaszt ilyen tejeli A tejüzemben — hasonlóképpen, mint nálunk — kibontakozott a dolgozók munkakezdeményezése. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a tejüzem dolgozói felajánlásokat tettek. egyrészt a tervezett feladatok túlteljesítése, másrészt a termékek minőségének javítása érdekében. Evenként bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. Tavaly például első helyen végeztek az erfurti kerület tejüzemeinek közötti versenyében. A jövedelmezőséget a múlt évi 2,5 millió márka tiszta nyereség is bizonyítja. (blm) A tejipar a fogyasztóért A napokban Bíró elvtárssal, a Milex nemzeti vállalat igazgatójának helyettesével, a tejfelvásárlás és feldolgozás ez évi tapasztalatairól beszélgettünk, aki arról is tájékoztatott, mennyiben járul hozzá a SZMÉM 123 78-os hirdetménye a tej minőségének javulásához. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben ebben az évben 632 millió liter tejet vásárolnak fel a Milex feldolgozó üzemei mezőgazdasági üzemeinktől, vagyis az 1976-os év valóságához mérten nyolc millió literrel többet. A tervezett feladatból május végéig a kerület tejipara 254 millió litert vett át, tehát 12,5 millió literrel többet mint a terv megkívánta. A nyugat-szlovákiai kerület jelentős tejipari feldolgozó kapacitással rendelkezik, mégsem képes az átvett tej teljes mennyiségének feldolgozására, ezért egy részét más kerületekbe szállítja. Ez persze Ideiglenes megoldás, mert Sereden már építik Szlovákia legnagyobb tejszáritó üzemét, ahol naponta 600 ezer liter tejből készíthetnek majd tejport. Napjainkban Nitrán, Nové Zámkyban, Levicén és Calovon naponta 630 ezer liter tejből gyártanak tejport. Ez jól szemlélteti, milyen nagy szárító üzem épül Sereden. Meg kell jegyezni, hogy kerületi méretben a tej feldolgozása következtében (sajt- és túrógyártás) naponta megközelítően kétszázezer liter savó keletkezik. Ennek a mennyiségnek nyolcvan százalékát idényben a mezőgazdasági üzemek — ezer literenként tizenkét koronáért — vásárolják meg, s felhasználják az állatok takarmányozásában. Idényen kfvül, amikor a tejfeivásárlás valamelyest „szünetel“, a levicei üzemben mintegy hatvanezer liter savéból készítenek takarmánylisztet a tápok gyártásához. A termelés ésszerűsítése keretében a Milex üzemeiben új megoldásokra is törekednek. Senicáról például besűrítve szállítják a tejet Levicére — további feldolgozásra. Ezzel lényegesen csökken a szállítás költsége. Besűrítéssel ugyanis egyötödére csökken az a tejmennyiség, amelyet el kell szállítani. Ez már napjaink követelménye, hiszen a termelés összpontosítása és szakosítása következtében a jövőben megszűnnek a kiskapacitású tejüzemek, tehát a besűrített nyersanyagnak a szakosított nagyüzemekbe való károsodás nélküli eljuttatása előtérbe kerül. A kerület tejipara minden téren kielégíti a társadalom igényeit. Évi átlagban 9,5 ezer tonna tej alapanyagból készített borjútápot juttat a központi takarmányalapba. Ugyanakkor a fogyasztók igényeit is teljesen kielégíti. Legújabb termékeik közt említhetjük a kefirt, amely tájegységenként más és más Ízű, bár az alapanyag ugyanaz. Ebben a gyártásnál használatos kefir kultúra a meghatározó. Ezért néhol a kefir enyhén savanykés, vagy édeskés stb. Üj termékeik közt említhetjük továbbá a műanyag edénykében ízlésesen csomagolt kész pudingot; jelenleg Calovón előkészítés alatt van egy pudingpor fajta, amely főzés nélkül, envhén langyos vízben is elkészíthető. Kísérlet alatt van egy jellegzetes bloksajt és öt-hatféle joghurt különlegesség, többféle ízesítésben stb. Nyugat-Szlovákia tejipara naponta mintegy nyolcszázezer liter konzumtejet ad a fogyasztói piacra, s egyéb tejtermékből pedig száz tonnányi kerül a dolgozók asztalára. Esetenként persze előfordul, hogy — nyáron — a fogyasztók kifogásolják a konzumtej, vagy más tejipari termékek minőségét. Panaszt tesznek az illetékeseknél. Az igazgatóság minden esetet tökéletesen kivizsgál, azonban többségben azt állapítja meg, hogy a mulasztás nem a tejiparban, hanem a kereskedelemben történt, ahol nem rendelkeznek igénynek megfelelő hűtőkapacitással. Ezért romlik a tejtermékek minősége. , Az év január elejétől életbeléptetett 123/76-os hirdetmény módot nyújt arra, hogy a tejet valóságos minőség szerint vásárolják fel. A vállalat együttműködik a mezőgazdasági igazgatóságokkal, idejében tájékoztatta a termelőket a felvásárlás módjáról, normáiról stb. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az elmúlt öt hónapban lényegesen javult a felvásárolt tej minősége. Kerületi méretben az első minőségi osztályba a tej 12,5; a másodikba 67,4; a harmadikba 19,8; a standard minőséget el nem érő osztályba pedig a tej 0,5 százaléka került. Ebből is látható, hogy még sok a tartalék a minőség javításában. Ebben azonban a mezőgazdaságnak társadalmi segítségre van szüksége, mert az első minőségi osztályba csak olyan tej kerülhet, amelyet a termelő 10 C hőfokon ad át a felvásárlónak és tejzsfr tartalma eléri a 3,6 százalékot! Mivel a mezőgazdsági üzemek 40 százaléka nem rendelkezik hűtő berendezéssel és nem is tudja azt honnan beszerezni, ezért a tejet képtelen a normának megfelelő hűtött állapotban értékesíteni. Terméke ezért legjobb esetben a második minőségi osztályba kerül, s így literenként mintegy tíz fillérrel károsodik а termelő! Az új hirdetmény, s a termelői fegyelem jóvoltából .-— kerületi méretben — a tej zsírtartalmában nagy a javulás. Öt hónap étiagában a Milex galantai üzeme került az első, a bratislavai üzem a második, a éalovoi üzem pedig a harmadik helyre. Kerületi méretben a tejzsírtartalom 3,744 (1976-ban 3,694) százalék volt. Amint látjuk, az előző év hasonló időszakához mérten a tej zsírtartalma 0,050 százalékkal javult, ami megközelítően hatmillió korona értékű többletterméknek felel meg. A tejipar mindent megtesz azért, bogy az illetékesek a tejhűtés problémáit mielőbb megoldják. Kilátás van rá. hogy megkezdjük a hűtőberendezések gyártását. Erre ígéret van, ez azonban még nem elegendő. A berendezésekre máris nagy szüksége van a mezőgazdaságnak. —hai— i híradó Öntözés A június utolsó hetére szóló meteorológiai előrejelzés sajnos bevált, — Szlovákia valamennyi öntözőrendszerének területén tovább tartott a szárazság. Július első hetének prognózisa is hasonló volt: csak helyi viharokra lehet számítani, tehát nincs ok az öntözés szüneteltetésére. A lucerna, cukorrépa és kukorica múlt heti vízszükséglete 30 mm volt, de helyenként (pl. Králová pri Send, Lučenec, Michalovce) még nagyobb értékeket is elért. Ezen növények a következő két hétben okvetlenül igénylik a 40 mm-es vfzadagot. A júliusi öntözés a füvek, a cukorrépa, a kukorica és a lucerna számára különösen fontos. Ezen növényeket műszakilag lehetetlen egyszerre öntözni. Előnyben kell részesíteni az egyenletes sűrűségű és gyommentes növényállományokat — amelyek a leggazdaságosabban hasznosítják a kijuttatott vizet —. valamint a könnyebb talajok növényzetét. Júliusban időszerű a köztes növények, takarmánykeverékek öntözése. Ezek locsolás nélküli termesztése bizonytalan kimenetelű, öntözéssel azonban jelentősen hozzájárulhatnak a takarmányalaphoz. A repce és korai burgonya után sikerrel termelhetünk takarmányt kukorica, napraforgó, szudánifű, cirok vagy őszi olajosmagvúak vetésével. Csapadék Az utóbbi 3 hét csapadéka Vízszükséglet mm-ben június 27. és július 3 között (mm) lucerna T" cukorrépa kukorica- ... Ivanka pri Dunaji 1,6 35,3 31 30 27 Gabčíkovo 2,1 15,0 28 26 23 Králová pri Senci 1,1 10,9 35 34 31 Žiharec 18,1 33,1 28 28 25 Hurbanovo 7,2 14,0 30 31 28 Nitra 0,3 4,8 29 28 25 Lučenec 1,6 30,3 34 31 28 Rimavská Sobota 4,1 12,1 30 28 25 Košice 0,4 13,9 35 32 29 Michalovce 0,5 50,6 34 31 28 Ing. Oto Brežný, CSc. A söripar központi problémája: Kevés a jó minőségű nyersanyag A CSKP XV. kongresszusa igényes feladatnkat szabott meg a sőréé maiátaipar számára. Hazánk 1976—1960, évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelveiben a következőket olvashatjuk: „Az élelmiszeriparban új építkezésekkel, a régi kapacitások korszerűsítésével és átépítésével kell megteremteni az összhangot a mezőgazdasági termelés növekedése és a feldolgozó-kapacitások között. A hatodik ötéves tervidőszakban többek között három malátagyár építését kell megkezdeni, s termelőkapacitásokat kell üzembe helyezni nyolcvanezer tonna maláta gyártására“. Kétségkívül igényes feladatokról van szó, melyek teljesítése nemcsak a hazai piac ellátása, hanem az export-lehetőségek bővítése szempontjából is nagy jelentőségű. A Hurbanovoi (ógyallai) Sörgyárban, — amely évente mintegy hatszázezer hektoliter sört és harmincötezer tonna malátát gyúrt — 1979-ben új malátagyártő részleg építését kezdik meg. Ennek ökonómiai szempontból Is nagy jelentősége lesz, mert felépítése a beruházások. a földalap és a munkaerők megtakarításához, a munkatermelékenység fokozásához, valamint a beruházási költségek gyorsabb ütemű megtérüléséhez vezet. A kiszélesített malátagyár évi termelési kapacitása — a hetedik ötéves tervidőszakban — előreláthatólag eléri a hatszázezer tonnát. Ezzel hazánk egyik legnagyobb malátagyárává lesz. ELSŐRENDŰ AZ ARPA MINŐSEGE A sörgyártök szemszögéből nézve a legnagyobb problémát a sörárpa minőségének leromlása jelenti, hiszen ezt ők nem tudják befolyásolni. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy évről-óvre romlik a sörárpa minősége, amely károsan hat mind a sör, mind pedig a maláta gyártására, s minőségére egyaránt. Szlovákia mezőgazdasági dolgozói évente mintegy egy millió tonna árpát termelnek, amelyből a söripar termelési és gazdagép' egységei körülbelül kétszázötvenezer tonnát igényelnek. Tavaly Szlovákiában kétszázezer tonna malátát gyártottunk, melynek közel a felét a szocialista és tőkés országokba exportáltak. Annak ellenére, hogy évTői-évre csökken az árpa vetésterülete (mfg 1973-ban 320 ezer hektáron termeltük, addig tavaly már csak 215 ezer hektáron!), elegendő sörárpát termelhetünk, de sajnos, nem megfelelő minőségűt. A mezőgazdasági termelés rohamos fejlődésével összhangban a nagyobb terméshozamot adó árpafajták termesztése került előtérbe, azonban figyelmen kfvül hagytuk a minőségi tényezőket. Ez egyértelműen arról tanúskodik, hogy mezőgazdasági dolgozóink a sörárpa termesztésére nem fordítanak kellő figyelmet. Ezen a problémán minden bizonnyal segíthetnénk a sörárpa felvásárlási árának szabályozásával is. MÉG MINDIG SOK A FEHERJE Az ötödik ötéves tervidőszakban a sörárpa fehérjetartalma kedvezőtlenül alakult: 9,5 százalékról 13 százalékra növekedett, ugyanakkor a keményítótartaiom 61 százalékra csökkent! Ezek a kedvezőtlen változások károsan hatottak a malátagyártásra. A mezőgazdasági dolgozók általában nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az árpát söripari vagy takarmányozási célra termesztik és sok esetben ezt a véletlenre bízzák. Á kettő között pedig nagy ktilönbsév van. A söripar olyan árpát igénye], amelynek fehérjetartalma maximálisan 11,5 százalék, ezzel szemben a takarmányipar a legnagyobb fehérjetartalmú árpát igényli. Ezért a mezőgazdasági dolgozóknak még a tenyészidő előtt kellett dönteniük arról, melyik parcellán és milyen fajtákat termesztenek söripari, illetve takarmányozási célokra, természetesen az agrotechnikái követelmények maradéktalan betartásával. , A gabonafélék közül — népgazdasági szempontból — az árpa előkelő helyet foglal el. Hiszen egyedüli gabonafélénk, amelyet maláta formájában exportálhatunk. A KIVITEL RENTÁBILIS jelenleg a világ malétakivietlének hetven százaléka üt országból származik, melyek közül legtöbbet — négyszázezer tonnát évente — Franciaország exportál. A további sorrend: a Benelux országok (300 ezer tonna évente), hazánk (200 ezer tonna évente), Ausztrália és Kanada. A hatvanas évekig hazánk volt az első helyen. 1970-ben Franciaország, majd agy évvel később a Benelux országok Is megelőztek bennünket. As említett országok egyre növekvő exportja arról tanúskodik, hogy a maláta egyike a fontos kiviteli termékeknek. Ezért nem helyénvaló az a nézet, hogy hazánkban az árpát inkább takarmányozási célokra kell termeszteni, s ezzel biztosítani az állattenyésztési termelés fejlesztését. Hiszen népgazdaságunk a nialnta kiviteléért jelentős deviza-eszközöket kap, amelyeket más nélkülözhetetlen termékek behozatalára használhatunk fel. MIÉRT VAN SOK REKLAMÁLÁS? ' Az utóbbi években növekszik a reklamálások száma, amely a pénzbeli veszteségek mellett sokszor a piaci lehetőségek elvesztését is jelenti, fgy van ez e Hurbanovoi Sörgyár esetében is. Több éven keresztül a malátagyártó részleg ismert volt az egész világon, s az évi 28 ezer tonna (hazánk malétakivitelének mintegy 13 százaléka) maláta kivitele problémák nélkül zajlott. Ezt a prioritást az utóbbi években sajnos elveszítették. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hiba a mezőgazdasági Üzemeknél és a terményfelvásárló vállalatoknál fordul elő, mert nem képesek megfelelő minőségű sörárpát termelni, felvásárolni. Az idén, s ugyanígy tavaly is gyenge minőségű sörárpát vásároltak fel. Természetesen tartalékok sörgyárainkban is vannak (korszerűsítés, összpontosítás stb.), melyek feltárásával és kiaknázásával szintén fokozhatnánk a kivitelre kerülő maláta minőségét. HOL SZORÍT A CIPÓ? I jan Rimán mérnök, a Hurbanovoi Sörgyár igazgatója említette, hogy a sörárpa termesztésében három tényező játszik döntő szerepet: a felettes szervek nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a minőségi sörárpa termesztése érdekében, gyakori és különféle kivételeket engedélyeznek a sörérpa felvásárlásánál, s végső soron a takarmányozási és söripari célokra termesztett árpa felvásárlási árai között nincsen jelentős eltérés. A CSKP XV. kongresszusa felhívta a figyelmet a termelés hatékonyságának fokozására és a termékek minőségének javítására. Ez mindenki számára érvényes és kötelező, különösképpen a külkereskedelemben. Végezetül elmondhatjuk, hogy a jobb minőségű maláta gyártásához és kivitelének fokozásához csakis a jő minőségű sörárpa ; termelése, ennek alapos és szakszerű tárolása és kezelése biztosíthatja a megfelelő nyersanyagot! Forrásanyag alapján: BARA LÁSZLÓ
