Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-10 / 49. szám

1977. december 10. SZABAD FÖLDMŰVES .11 Jó kilátások a vetőmagellátásra! meghozta a várt Köztudott, hogy a megfelelő minő­ségű biológiai anyag — vetőmag és Ulletőanyag — termeléséért, szaporí­tásáért a SLOVOSIVO — Nemesítő és Vetőmagtermelő Tudományos-fejlesz­tési Társulás — vezérigazgatósága fe­lelős. Mivel a SLOVOSIVO vezérigaz­gatóságának termelési és gazdasági egységeiben kicsi a kapacitás, a vető­magvak betakarítás utáni kezelésére — tisztítására, csávázására és csoma­golására —, még nem beszélhetünk eléggé határozottan arról, mit várhat­nak mezőgazdasági dolgozóink a jövő évi vetőmag- és ültetőanyag-ellátás szakaszán. A SLOVOSIVO vezérigazgatósága a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumtól feladatul kapta, hogy az őszi búza vetőmagszükségletének het­ven százalékát állami alapokból, har­minc százalékát pedig a mezőgazda­­sági üzemek vetőmagszaporításából fedezze! Az állami terv 75 ezer tonna elismert vetőmag előkészítésével szá­molt. A valóságban azonban több mint 87 ezer tonnát készítettek elő. Ebből több mint 83 ezer 700 tonna állt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésé­re. Sikerült túlteljesíteni а MÉM ál­tal megszabott feladatot, hiszen a ve­tőmag-szükséglet 85 százalékát fedez­tük állami alapokból. Az őszi búza vetőmagszaporitásá­­ban problémák merültek fel, mert a termelők más fajtákat kértek, mint ahogyan a gazdasági egyezmények meghatározták. Ez azzal járt, hogy az egyezmények 90 százalékát módosí­tani kellett! Néhány járásban nem megfelelő vetőmagszaporítási tervet dolgoztak ki. Ennek következtében olyan fajták vetőmagját szaporították, amelyek iránt nem volt érdeklődés! Ezért ide más járásokból szállítottak vetőmagot! Szlovákiában idén az őszi búza te­rületének kétharmadára a nagyhoza­mú szovjet (Mironovszká. Jubilejnú, Iljicsovka) búzafajták kerültek. Ezek­ből a Mironovszká fajta vetőmagját idehaza szaporítjuk, míg a további két fajta igényét behozatalból fedezzük. A vetésterület egyharmadára a jugo­szláv (Száva, Novoszadszká Raná és Drina) és a hazai nemesítést! búza­­fajták, főleg a Solaris, valamint a В—10-es, BU—11-es és a So—290-n* fajtajelölt került. A Slávia vetőmag­­szükséglete a kisebb arányú vetőmag­­szaporítás végett nem lett fedezve. Vojtech Danko mérnök, CSo., a SLO­VOSIVO szakigazgatója elmondotta, hogy a jövő évben már fedezhetik a Solaris fajta iránt megnőtt keresletet, hiszen az idén a magszaporító terü­let 17 százalékán (5282-hektáron) ve­tették e fajtát, legtöbbet a nyugat­szlovákiai kerületben. Az őszi rozs vetőmagellátását ille­tően szintén kedvező volt a helyzet. Az állami terv Szlovákiában hétezer tonna elismert vetőmag szaporításá­val számolt, a valóságban azonban közel nyolcezer tonna állt a mezőgaz­dasági üzemek rendelkezésére. Ebből mintegy 500 tonna volt a külföldi be­hozatal. elsősorban Lengyelországból (Dankovské Zloté, Dankovská Nové). A hazai szaporítók részben a Danae, részben pedig a Kustro fajtát termel­ték. A jövő évtől kezdve már nem számolnak a Danae fajta szaporításá­val, helyette a lengyel fajták kerül­nek előtérbe. Őszi repcéből a tervezett 330 he­lyett közel 590 tonna vetőmag állt a mezőgazdasági üzemek rendelkezésé­­sére, beleértve az őszi keverékekbe került magot is. Az idén — első ízben — került sor az alacsony eruksav­­tartalmú Primőr (francia) fajta veté­sére. A trenéíni, a topoféanyi ék a scnicai járásokban csakis ezt a fajtát vetették. A többi járásokban mind a Primőr, mind a Brilland (lengyel) fajta került talajba. Az idén úgy vá­lasztották meg a vetőmagszaporitást, hogy a jövő évtől kezdve a feldolgozó ipar követelményeinek megfelelő faj­ták kerüljenek termesztésre. Nagy volt a kereslet az Akela fajta vető­magja iránt, amelynek termesztése tarlókeverékként alkalmazható. Ennek szükségletét nem tudták igény szerint fedezni, mert nem volt megfelelő a maeszaporítás. A helyzetet úgy oldot­ták meg, hogy Csehországból hoztak be vetőmagot. Idén nagy területet biztosítottak vetőmagszaporításra, így a jövő évi gondok megoldódnak. Ugyancsak nagy volt az érdeklődés az őszi bükkönymag iránt Is. Tekin­tettel arra, hogy a gazdaságok vona­kodnak a vetőmagszaporítástól, a ter­vezett 212 tonna elismert vetőmag he­lyett csak 180 tonnát kínáltak eladás­ra. Tavaszi árpából az állami terv 60 ezer tonna elismert vetőmag előkészí­tésével számolt, ebből közel harminc­ezer tonna jut a nyugat-szlovákiai kerületre. A vetőmag kezelését most kezdték meg, s minden előfeltétel adott arra, hogy a mezőgazdasági üzemek igényeit kielégítsék. Előre­láthatólag a fajtaösszetétel nem lesz megfelelő. A problémát az okozta, hogy az újonnan elismert fajták Dia­bas, Spartan, Rapid) vetőmagszaporí­­tása elmaradt a várt szinttől. A faj­ták közül az Ametyst, a Favorit, a Hana és a Trumph (NDK-beli) fog dominálni. Egyre' nő az érdeklődés a hazai — hrubčicei — nemesítésű faj­ták iránt is, amelyekből csak az 1979-es évben lesz elegendő vetőmag. Zabból (főleg a keverékekben ter­mesztettnél) persze égetőbb a helyzet, mert nem tartották be a tervezett magszaporító területet. Mindennemű zabot felvásárolnak, s ezekből előké­szítés után talán sikerül kielégíteni az igényeket. A magra termesztett zabnál adottak az előfeltételek a ter­vezett feladatok teljesítéséhez. A Dia­dém és a Tiger, a keverékként ter­mesztettnél pedig a Satum fajta do­minál. Annak ellenére, hogy néhány he­lyen fagykár érte a kukorica növény­zetét, a szemtermés jónak Ígérkezik. Ugyanez mondható a vetőmagszaporí­tó területekről is. Minden jel arra vall, hogy adottak az előfeltételek a tervezett 15 ezer 300 tonna elismert vetőmag előkészítéséhez. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a mezőgazdasági üze­mekben a termést időben és jó minő­ségben betakarítják, s ha azt azonnal szárítják. Mivel a SLOVOSIVO terme­lési és gazdasági egységeiben kicsi a kapacitás a kukorica betakarítás utá­ni kezelésére, a mezőgazdasági üze­mekben mindennemű szárítót, így a dohányszárítókat is ki kell erre hasz­nálni. A hazai nemesítésű fajták kö­zül ä CE-250, -270 és -290, valamint a To-370, -440, -434, -500, -510 és -580 dominál. A MÉM ezenkívül feladatul adta a SLOVOSIVO vezérigazgatóságá­nak, hogy további háromezer tonna négyvonalas hibrid vetőmagot készít­sen elő. A hazai nemesítésű hibridek mellett külföldi behozatallal (főleg Magyarországról, Romániából, Jugo­szláviából és Franciaországból) is számolunk. A cukorrépatermesztés helyzete, fő­leg a vetőmagszükséglet fedezete idén mindenki előtt világos volt, hiszen a terület felére külföldi, viszonyaink között ismeretlen fajták kerültek. A kedvezőtlen helyzet mielőbbi felszá­molására a SLOVOSIVO vezérigazgató­sága rendkívüli intézkedéseket tett. A jövő évre már most rendelkezésre áll, ugyan még nem kész állapotban a szükséges (1044 tonna, a tartalék­kal együtt) vetőmagmennjyiség. Ez ör­vendetes, hiszen a jövő évben nem szorulunk külföldi behozatalra. Az ed­dig előkészített vetőmagot az I. minő­ségi osztályba sorolták! A vetőmag­mennyiség kétharmadát a Dobrovi­­cei A, egyharmadát pedig a Slovmo­­na H fajta képezi. Előkészületeket tettek a hazai — bučanyi — nemesí­­tésü Arimona fajta vetőmagszaporf­­tásra, hiszen 1979-től kezdve ez he­lyettesíti a Slovmona H fajtát. A herefélék vetőmagszaporításában már több éve kedvezőtlen a helyzet. A kilátások ugyan ígéretesek voltak, de részben a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok, részben a szubjektív okok végett sok helyütt feletették a szapo­rító terület növényzetét is, mert az 20 kg vetőmagot sem adott volna hektáronként! Voltak azonban olyan területek is. ahol hektáronként 0,3 tonna magtermést takarították be. Lám, azért vannak jó példák is! A je­lenlegi helyzetből arra következtet­hetünk, hogy a herefélék vetőmag­szükségletét (1330 tonna lucerna és 1800 tonna lóhere) csak 70 százalék­ra fedezzük! Meg kell jegyezni azon­ban, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben idén nem fordítottak kellő gon­dot a betegségekkel szembeni véde­lemre, nem volt megfelelő a herefé­lék telepítése, s problémák merültek fel a beporzásban is! A vetőmag­ellátás rugalmassága szempontjából szükséges, hogy a vetőmagkészlet az állami alapba kerüljön. A füfélék magszaporítása kedvező volt, hiszen a 800 tonna elismert ve­tőmag előkészítéséhez minden feltétel adott. Ezenkívül a jövő évi vetőmag­ellátás javítása érdekében Lengyelor­szágból még ezer tonnát importálunk. Ezáltal ugyan a mezőgazdasági üze­mek igényeit mennyiségben fedezzük, szükség volna azonban a nagyhoza­mú, intenzív fűfélék hazai vetőmag­szaporításának kiszélesítésére is. BARA LÄSZLÖ Megoldás lehetne A NYERSANYAG-TERMELŐ BAZISGAZDASAGOK HÄLÓZATANAK KIALAKÍTÁSA Annak ellenére, hogy ebben az év­ben helyenként az időjárás nem na­gyon kedvezett a növénytermesztők­nek, mégis sikerült ellensúlyozni an­nak következményeit, s olyan termés­átlagot elérni, amilyenre korábban úgyszólván nem volt példa, fgy tör­tént az idén is a legtöbb gazdaság­ban az ipari paradicsommal. A csilizközi szövetkezetben abból kifolyólag, hogy az előző esztendők­ben — a fogyasztói piacon — hiány­cikk volt a paradicsomkonzerv, mó­dot kerestek nyersanyagának éssze­rű termelésére. — Ebben az évben szövetkeze­tünkben mintegy 30 hektáron ter­meltünk konzervparadicsomot helyre­vetéssel — Jegyezte meg Lontódy Imre főkertész. — A hektárhozam hatszáz-hétszáz mázsa körülinek ígér­kezett. A termés beérésére hamaro­san sor került és begyűjtése sürge­tővé vált. A nyersanyagot a szerződő partner, vagyis az Agrofrigor egye­netlenül, nem harmonogram szerint vette át, mivel a konzervgyár feldol­gozó kapacitás hiányára hivatkozva képtelen volt a felkínált nyersanyag feldolgozására. így a termésnek mint­egy negyven százaléka túlérett és a földeken tönkrement. Volt olyan négy-öt hektáros területünk, ahonnan az érdektelenség végett egy gramm paradicsomot sem szedhettünk le, pe­dig szeptember középre táján ott mu­tatkozott a legnagyobb termésátlag. — A SLOVL1K Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) konzervgyára az elégtelen kapacitás végett képtelen volt a járás nagy mennyiségű para­dicsomtermésének feldolgozására . .. Próbálkoztunk járáson kívüli értéke­sítéssel is, de ezen törekvésünk si­kertelen maradt. Szinte hihetetlen, azonban sajnos valóság, hogy a szövetkezet konzerv­­paradicsom termésének jelentős há­nyada kárba veszett. Talán el sem hittem volna, ha erről meg nem bi­zonyosodom. Dr. Gocon György, a szövetkezet jogásza, látogatásom alkalmával be­tekintés céljából ügyiratokat tett elém. Azok tartalmazták a sajnálatos paradicsom-ügyet. Mit olvastam ki belőlük? Azt, hogy a szövetkezet kármegállapító biznttsága szeptember 23-án a paradicsomültetvényen szem­lét tartott, s megállapította, hogy a terület egyharniadán el sem kezd­hették a termés begyűjtését — bár az teljesen érett volt —, mert az Agrofigor az említett okoknál fogva nem vette át a nyersanyagot. A szövetkezet erre szeptember 28-án írásban figyelmeztette partne­rét, hogy mulasztást követett el a szerződés, illetve a harmonogram betartásában. Szeptember 10-én pél­dául az Agrofigornak 250 mázsa pa­radicsomot kellett volna átvennie a szövetkezettől, de egy kilót sem vett át. Igaz, hogy némely napokon töb­bet vásárolt fel mint a harmonogram előírta, azonban nem annyit, ameny­­nyit az időterv megkövetelt volna. A szeptember 10—25-ig terjedő idő­szak felmérése azt bizonyította, hogy az Agrofigornak harmonogram sze­rint 3250 mázsát kellett volna átven­nie paradicsomból, de csak 2181 má­zsát vásárolt- fel.... A szövetkezet szeptember 28-án Is­mét Írásban figyelmeztette az Agro­­figort, hogy a szerződött paradicsom mennyiségnek csak felét vette át. Ugyanazon a napon érkezett a szö­vetkezetbe a Népi Ellenőrző Bizott­ságtól Štefan Kurota mérnök, aki a paradicsomföldeken megállapította, hogy az Agrofigornak a csilizközi szövetkezettől 1400 tonna paradicso­mot kellett volna átvennie, de csak 700 tonnát vásárolt fel tőle. A népi ellenőr az akkori állapot szerint 1,7 millió korona értékű kárt állapított meg a paradicsomültetvényen. Ezek olyan tények, amelyek felett nem lehet egyszerűen elsiklani. Azt bizonyítják, hogy az áruátvétellel va­lami nincs rendjén. Termelni már tudunk, de a készlettel ésszerűen, gazdaságosan bánni sajnos még nem. Ez nem nevezhető racionális nyers­anyag-gazdálkodásnak! A jövőben a mezőgazdasági üzemek­nek a termés teljes mennyiségének elhelyezése céljából más utakat is keresniük kellene, esetleg közvetlen kapcsolatra lépni olyan konzervgyá­rakkal, amelyek a megtermett nyers­anyag teljes mennyiségét átvennék tőlük. Helyes volna, ha a mezőgazda­­sági üzemek és egyes konzervgyárak között bizonyos nyersanyagok terme­lésére közvetlen szerződéses együtt­működés jönne létre. A konzervgyá­raknak bizonyos pénzügyi hozzájárul lág árán is megérné a bázis gazdasá­gi hálózat kialakítása olyan mező­­gazdasági vállalatok bevonásával, amelyek készek lennének a gyártás­hoz szükséges nyersanyag termelésé­re. Ezzel kiküszöbölődne az adás­vétel légkörét erősen mérgező tehe­tetlenség és az ezzel járó súrlódás. Megszűnne az indokolása annak, ami tulajdonképpen semmivel nem indo­kolható. Hoksza István A DAM-390 cseppfolyós műtrágya forradalmi változást hozott A šalai Duslo nemzeti vállalat ha­zánk legnagyobb műtrágyagyártója. Ebben az évben, Bratislavában az INCHEBA vegyipari kiállításon a DAM-390 jelzésű cseppfolyós műtrá­­gyagyártmány aranyérmet kapott. Mivel ez volt a Duslo első arany­érme, a vállalat dolgozói nagyon örültek neki. Pecsérke János mérnök a gyártás racionalizáló és ellenőrző részlegé­nek a vezetője, egyike azoknak, akik a DAM-390-es cseppfolyós műtrágya technológiáját kifejlesztették. Tőle tudtuk meg, hogy a DAM-390 csepp­folyós műtrágya a nitrogén alap­anyagú trágyák új változata, amely előnyösen hasznosítható. Az Inchebán szerzett aranyérem egyben a Duslo dolgozóinak méltó elismerése is, akik kiváló minőségű cseppfolyós műtrágyát bocsátottak a nagyüzemi termelés rendelkezésére, hiszen a DAM-390-es kutatása és gyártása közt aránylag kevés idő telt el. Napjainkban a növények táperö­­igényét egyre inkább műtrágyákkal fedezzük. Ez megköveteli a földek körültekintő kezelését. A kutatás a cseppfolyós trágyával lehetőséget te­remtett a hasznosítás teljes gépesí­téséhez. A gyártással még 1972-ben bízták meg a Salai Duslo vegyüzemet. Az első lépéseket Nagy mérnök, CSe. laboratóriumvezető felügyeletével vé­gezték. A kutatást Mráz és Petrái mérnökök munkacsapata végezte. Ezt követte a „félüzemeltetés“ vizsgálata. Már ebben az időszakban is kaptak egyes gazdaságok cseppfolyós trá­gyát ellenőrzésre, s az eredmény meglepően jó volt. 1974-ben befejező­dött a „félüzemi termelés“ és elkez­dődött az Intenzív gyártást folyamat, amely egyre fokozódott. Az év első felében — amikor a DAM-390-es bekerült a gyár állandó termelési tervébe — a Salai Duslo­­ban már tizenötezernégyszáz tonna ilyen trágya készült. A gyártási tech­nológia Pecsérke János és Bicék Du-San újítási javaslatával kezdődött. A javaslat alapján Pecsérke János ki­dolgozta a nitrogén-oldatnak, az ammóniumsalétrom és karbamid ol­datából való előállításának komplex programját. A megoldást a vállalat gyártási részlege valósította meg, úgy, hogy a karbamid részlegből DAM-390 cseppfolyós műtrágyát gyár­tó részleg lett. A kivitelezést Gyurcsi László, Csiz­madia Lajos, Saling Pál és mások végezték. A vállalat kutatócsoportjá­nak tagjai felmérték a cseppfolyós môtrágýa gyakorlati hasznosításában szerzett tapasztalatokat, értékelték az elért dtedményeket, s ennek megfe­lelően módosították a nyersanyag to­vábbi felhasználását. A DAM-390 az ammóniumsalétrom és a karbamid oldatának a keveréke. Olyan cseppfolyós trágya, amely után a bel- és a külföld mezőgazdasága egyaránt érdeklődik. Az első beavatott személyekkel, akik bővebben tájékoztattak a DAM- 390 műtrágyáról, az Inchebán talál­koztunk. Ezek a vállalat értékesítő osztályának a vezetői voltak. Sviho­­rik József mérnök az áruértékesítő osztály vezetője meghívott minket a Dusloba, hogy győződjünk meg min­denről. A DAM-390-es trágya világ­hírnévre tett szert, ami nagyon jó érzés. Bárcsak hasonló jó hírt halla­nánk más vállalatokból is. Pecsérke János mérnök elmondta, hogy a Dus­­loban dolgozik létezése óta és részt vett az összes műtrágyák gyártási technológiájának megvalósításában. Pecsérke mérnök széles látókörű em­ber, aki a problémákat összességük-A DAM-390 cseppfolyós műtrágyagyártás értelmi szerzőinek egy csoportja: Pecsérke János mérnök, Gyurcsi László és Dóra Ferenc. (Fotó: Papp Zoltán) ben látja. Az NPK-NF típusú kombi­nált trágya gyártásával és minőségé­nek javításával foglalkozó komplex racionalizáciős brigád aktív tagja­ként dolgozik. Közös felelősként vesz részt a salétromgyártás „Fisons“ gyártási előkészítésében is. A karbamidgyártó objektum egyi­ke a Duslo ■ legrégibb épületeinek, amely Gyurcsi László vezetésével mű­ködik. Az, hogy évek óta maximális hatásfokot és fellendülést értek el, nemcsak a technológia, hanem egy­ben a dolgozók érdeme is. Nekik kö­szönhető az idei első félév jó gazda­sági eredménye is. Az objektumban négy műszakban dolgozó csoport összeforrott kollektí­vát képez. Jó személyi, kitűnő embe­ri tulajdonsággal rendelkeznek. Min­den műszakban a szocialista munka­brigád büszke elmért versenyeznek. Célul tűzték ki a minőség fokozott javítását, a gyártás hatásos növelé­sét, a gyártási terv sikeres teljesíté­sét, sőt év végére mintegy huszonkét­­ezer tonna DAM-390-es trágyatöbblet­tel számolnak. A brigádok egyes tagjai, Malkó József, Kuzma András, Pavlo Márton több újítási javaslatot adtak be, fő­leg az energia- és üzemanyag-megta­karításra, valamint a munkabizton­ság tökéletesítésére. A munkahelye­ken tökéletes rend és tisztaság ural­kodik. A Duslo dolgozói azonban tovább akarnak jutni. További nitrogéntrá­gyák gyártási lehetőségeit vizsgálják. A hatodik ötéves tervidőszak végén ki akarják bővíteni a cseppfolyós trá­gyák választékát. A kutatócsoport fő célja az, hogy módot találjon mind­három (NPK) alapanyagú trágya cseppfolyós formában való gyártásá­ra, méghozzá úgy, hogy ezen trágyák egy, két vagy három összetételűek és egymással keverhetők legyenek. Stefan Kočiari

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents