Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-10 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 1977. december 10. Szocialista társadalmunkban az ember felőli komplex gondoskodás I a humanizmus lényegéből fakad. Egyik alapvető láncszeme az egészség védelme és a munkabiztonság. Az elmondottakkal összhangban a vezető gazdasági dolgozók rendszeres figyelmet fordítanak azon feladatok teljesítésére, amelyek a dolgozók munkabiztonságának és egészségvédelmének területén rájuk hárulnak. Ennek gyakorlati megvalósításával találkoztunk a Dvory nad Zitavou-1 (udvardl) társult szövetkezetben, Opalek János munkabiztonsági felelős tájékoztatása alapján. A nyolcszázhatvan dolgozót foglalkoztató szövetkezet munkabiztonsági felelőse elmondotta, hogy a munkabiztonság és egészségvédelem szakaszán érvényesített következetesség náluk a dolgozók többségének megértésével találkozott. Részben ennek Is köszönhető, hegy csökkent a súlyosabb munkabalesetek száma, viszont a kisebb balesetek okozta kiesés még számottevő, például 1976-ban elérte a 1414 munkanapot. Opalek elvtárs meglátása szerint amunkabalesefekben gyakran döntő szerepet játszanak a szubjektív tényezők: a veszély elégtelen tudatosítása, lebecsülése, a virtuskodás, az elemi biztonsági szabályok elhanyagolása stb. Szemléltetésképpen azonnal felsorolta a hasonló jellegű balesetek előidézőit: mázsás teher felemelése legénykedésből, a tehergépkocsi meghibásodásánál a hidraulikus emelő szakszerűtlen kezelése, hegesztésnél az alapvejő szabályok figyelmen kívül hagyása, a pótkocsik oldalának figyelmetlen lenyitása etb. Előfordulnak azután olyan balesetek is, amelyek látszatra jelentéktelennek tűnnek, de különböző komplikációk fellépésével súlyossá válhatnak. Például egy esetben az ujjhegy sérülése nyolcvanegy napos munkából való kiesést okozott. A munkabiztonsági felelős szerint a balesetet nem lehet teljesen kizárni — de következetes és gondos munkával előfordulását a minimumra lehet csökkenteni. A múltban minden balesetet alaposan elemeztek, és mindig igyekeztek ismételt előfordulásának kiküszöbölésére. Nagy figyelmet fordítanak a munkavédelmi oktatásokra is. A központi szervektől kapott anyagot gondosan áttanulmányozzák s a gyakorlat azt mutatja, hogy a dolgozók nagy többségé levonja a tanulságot. — a vezetők és dolgozók egészség- éa munkavédelmi Ismereteit; — a fegyelmezettséget, és azt, hogy a dolgozók következetesen használják-e a rendelkezésükre bocsátott védőeszközöket. Távlatilag még gyümölcsözőbbé teszik a vezetőség és a munkabiztonsági felelős együttműködését, s a munkabiztonságban észlelt fobi években tüzeset nem fordult elő. A tűzmegelőzés fogalomkörébe tartozik a nevelömunka, az anyagi és műszaki felszerelés, a termelés technológiája, a termés biztonságos raktározása stb. A tűzmegelőzésért a szövetkezet minden dolgozója felelős, főként azok, akiknek munkatartalma erre terjed ki. A tűzmegelőzést a tudatos tevékenység képezi. Ez az emberi élet, az egészség és az értékek megvédésére összpontosul. Tüzmegelöző előírásaikban mindenekelőtt a tűzesetek kizárása szerepel. Konkrétan: szamok Az előírások figyelmen kívül hagy óit először figyelmeztetik, s ha ez nem hoz eredményt, akkor szigorúbb megtorlást alkalmaznak. Ezen eljárás magával vonhatja я Jutalom 30 százalékának a levonását, vagy a termelő munkából való időszakos kizárást. Az utóbbi természetesen a szabadság rovására megy. A munkavédelem kapcsán szükségszerűvé vélt, hogy a szövetkezet egyes részlegeinek vezetői a jövőben még fokozottabb figyelmet fordítsanak erre a kérdésre. Ezzel összhangban a felsőbb szervek programja alapján — az új gazdasági évre — úgy állítják össze saját programjukat, hogy a veszélyek felszámolása azokra a termelési ágazatokra terjednek ki, ahol a kockázat — a munka- és baleset veszedelem — a legnagyobb. A jövőben a nyilvános ellenőrzéseknek az lesz a feladata, hogy megállapítsák: — a munkahelyek és berendezések biztonságát; gvatékosságokat időben kiküszöbölik Az elmúlt évek ellenőrzései, tapasztalatai ugyanis azt bizonyították, hogy az általános munkavédelmi felmérések során észlelt hiányosságok tetemes része rövid időn belül felszámolható. A vezetőségnek a jövőt illetően fel kell mérnie azt is, hogy mit oldhatnak meg saját erőből és mire kell igénybe venni más szervek szolgáltatásait. A hosszabb távú intézkedések szempontjából legnagyobb nehézségeik az állattenyésztésben mutatkoznak. Az elavult, korszerűtlen istállók ma már szinte hordozói a munkabaleseteknek. A szövetkezetben a tűzmegelőzés szerves része a baleset megelőzésének. A tűzmegelőzés fogalmát nem szűkítik le a tüzoltófelszerelésre, s tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben az utób— a gazdasági élet minden szakaszán betartják a tüzmegelöző előírásokat, ezek megszegőit szigorúan felelősségre vonják. Például aratáskor egy kombájn vezetőjét gondolkodás nélkül leszállították a gépről; — a gazdasági épületek tervezésekor betartják a tüzmegelöző előírásokat és normákat; •— kidolgozták я tűzmegelőzésre vonatkozó nevelés tervét, rendszeresen tanfolyamokat szerveznek, s fokozott figyelmet fordítanak az Ifjúság kioktatására; — a munkaszüneti napokon is tüzmegelőző szolgálatot tartanak; — a társult szövetkezethez tartozó falvak tüzoitótestületeivel közösen rendszeres propagál:iós és agitációs munkát fejtenek ki a műszaki fegyelem betartása érdekében, valamint abból a célból, hogy eltávolítsák és megszüntessék mindazokat az okokat, amelyek tűzvészekhez vezethetnek és katasztrófákat idézhetnek elő. Az Auróra társult szövetkezet vezetősége az egészségvédelem és a munkabiztonság szakaszát! észlelt figyelmeztető számokból indult ki, s ebből olyan következtetéseket vont le, amelyek a jövőben még hatékonyabban szolgálják a munkabalesetek, és szerencsétlenségek csökkenését, Illetve megelőzését. CSIBA LÁSZLÓ Különböző versenyfeltételek Tagadhatatlan tény, hogy a me■ zőgezdasági dolgozók száma egyre csökken és a lakosság inkább a városokban keres munkalehetőséget. Egyrészt azért, mert a városban könnyebb munkát, vagy jobb munkakörülményeket talál, másrészt pedig a faluhoz viszonyítva a város lényegesen jobban kiépített szolgáltatási hálózatot, nagyobb kényelmet és tehermentesítést biztosít a lakosságnak. Mindez arra a következtetésre vezet, hogy a mezőgazdasági üzemekben a munkaerő stabilizálásának egyik fontos tényezője a megfelelő munka- és életkörülmények megteremtése. A mezőgazdasági üzemek a hnb-okkal együttműködve e kérdés megoldásában sokat segíthetnek. A Rusovcel (oroszvári) „Duna“ Efsz aktívan részt vesz — az egyesítés után a szövetkezethez tartozó — községek kiépítésében. Ezenkívül nagy súlyt fektet a dolgozók munka- és szociális körülményeinek javítására, valamint a kulturális és üdülési lehetőségek bővítésére. GAJDOS JAN mérnök a szövetkezet alelnöke elmondotta, hogy a szövetkezet négy község helyi nemzeti bizottságával jól együttműködik és segítséget nyújt különböző létesítmények építésében, jövőre például Oroszváron átadják küldetésének az új áruházat, amely a község jobb közellátását szolgálja. Egyesült erővel építik Cuűovon (Dunacsúnban) az új kultúrtemet, amelyben százhatvan ember fér el. Ez hozzájárul majd a falu kulturális életének a fellendítéséhez. Ezenkívül a szövetkezet a jarovcei (járfalusi) általános iskola építésénél Is bekapcsolódott a munkába. Rusovcen mindmáig nehézséget okoz a gyermekek elhelyezése a bölcsődében és az óvodában. Ezért a szövetkezet e kérdés sürgős megoldását tűzte ki feladatául. Még ezidén hozzáfognak a bölcsőde és az óvoda kibővítéséhez. Az új létesítményekben elsősorban a szövetkezet tagjainak és dolgozóinak gyermekeit részesítik előnyben. Hogy az asszonyokat legalább részben tehermentesítsék a házi munkától, a jarovcei és rusovcei részlegen üzemi konyha létesült. Természetesen ez nemcsak segítséget jelent, hanem a dolgozók rendszeres és kulturált táplálkozását Is biztosítja. A csúcsmunkéknál — amikor minden perc számít — vagy a távolabb fekvő kertészetbe az ebédéket rendszeresen kihordják. Gondolnak az öregekre is. A nyugdíjas szövetkezeti tagok jutányos áron Javulnak az élet- és munkafeltételek ebédelhetnek, vagy vihetik haza az ebédet az üzemi konyháról. A szövetkezetben nagy gondot fordítanak a megfelelő munkakörülmények megteremtésére. A dolgozók felőli gondoskodást komplex programban foglalták össze, amit a szociális fejlődési terv alapján valósítanak meg. E program keretében idén a jarovcei részlegen új szociális épületet adtak át az állattenyésztést dolgozóknak. Különben egyetlen állattartó telepen sem hiányoznak a szociális létesítmények. Az állattenyésztés és a gépesítő részleg dolgozóit jól ellátják munkaruhákkal. Erre a célra évente ötvenezer koronát adnak ki. Sajnos, a növénytermesztésben dolgozó asszonyok a saját munkaruhájukat nyúzzák el. Pedig tulajdonképpen ők dolgoznak a legkedvezőtlenebb körülmények között kitéve az időjárás viszontagságainak. Náluk egyelőre a munkaruha nem jön számításba. Itt felmerül az a kérdés, miért ne lehetne az asszonyokon e téren Is könnyíteni. A szövetkezet a dolgozók stabilizálása érdekében Igyekszik a lakáskérdést ts megoldani. Ez ideig 82 lakással rendelkezik és a közeljövőben újabb 9 lakásegység építését vette tervbe. Ezenkívül nagy súlyt fektetnek a dolgozók kikapcsolódására, pihenésére és betegség esetén a gyógykezelésre. A szövetkezet Dudlncén, KováCován és Litnbachban saját üdülőközpontokkal rendelkezik, ahol a dolgozók megfelelő pihenési és szórakozási lehetőséget találnak. De egyéb hazai és külföldi üdüléseken is résztvehetnek. Bár a szövetkezetekben és a községekben a szociális adottságok és a munkakörülmények megteremtésénél jelentős előrehaladást értek el, még mindig sok munka vár elvégzésre, elsősorban a szolgáltatási hálózot kibővítésében, a közellátás javításában és a környezet rendezésében. El kell érni azt, hogy a falusi életmód közeledjen a városihoz, a mezőgazdasági dolgozók jó körülmények között élhessenek és dolgozhassanak. Klamarcsik Mária A mezőgazd iságl termelés majd minden ágaza ában a Szövetkezeti Földművesek S ;övetségének járási bizottságai mim! aversenyt szerveznek annak érdekéb m, hogy mindenütt a legjobb eredmr nyékét érjék el. Az egyes jár isok között a verseny-: feltételek nagy m is különbözők. Van ahol konkrét, meghatározott célt tűznek ki, de var ahol csak egyszerűen azt mondják: ,A legjobb eredményekért!“ HasonlH suk össze a Dunajská Streda-i (dun iszerdahelyi) és a galantai járás versenyfeltételeit a tejhozam növelési terén. A Dunajská Streda-i járásban a SZFSZ ]B és í Járási Mezőgazdasági Igazgatóság a verseny kihirdetésében erre az évre к mondta, hogy tehenenként növelni 1 ell a tej eladását, erőtakarmányból csak в normában megszabott menny séget lehet fogyasztani minden liter t !j kitermelésére. Ez eddig rendben ii volna, de sajnos, a feltételekben kif fejtették a megszabott abrakfogyaszt: s mennyiségét feltüntetni. Pedig i íz fontos lett volna. Konkrét azonl an a felhívásnak az a része, amely 1 imondja, hogy összesen tíz mezőgazda sági üzemet értékelnek fcí, dé csak as okát, amelyek elérik az átlagos 3600 1 teres tejhozamot. A kiértékelt mezőj azdasági üzemeknek 45 ezer korona ; otalmat fizetnek ki. A' mellékfeltétel teljesíteni kell a tejeladás állami t arvét, de a tehénállomány mennyi égi tervét is. Talán enny t a Dunajská Streda-1 járás verseny feltételeiről. Most nézzük meg, úgy mezt a versenyt hogyan szervezi az Š IFSZ Galantat Járási Bizottsága. A v írseny feltétele elérni a lehető legjo >b tejhozamot az átlagállományra. A legjobb i íredményeket elérő három mezőgaz laságí tizem 6000, 5000 és 4000 koroi a jutalomban részesül. Továbbá ami nagyon fontos, a ]B kiértékeli a Járás tíz legjobb fejőgulyását, akik » legkevesebb erőtakarmány feletel ése mellett a legjobb eredményeke érik el. A tíz legjobb fejő jutalmaz ísára 5500 koronát fordítanak. Tehi t az első 1000 koronát kap, a többi mindig 100 koronával kevesebbet, r ilg a tizedik már csak száz ko-ronát. De találunk itt még egy megjegyzést s: a galantaí járás legjobb fejője esenfelül kéthetes szovjetunióbeli i ársasutazáson is részt vesz majd. Mind a ké versenyfeltételnél találunk jót, ser centőt. A Dunajská Streda-í összegbi n gazdagabb s annyival konkrétabb, logy megállapítja azt a pontos ténye sőt: el kell érni a 3600 literes átlagc t. Ez a tény serkentő és fontos, mert akt ezt az eredményt nem éri el, ízt nem jutalmazhatják. Ez a galánta aknái hiányzik. Pedig ez fontos kritéi ium, mert a galántai járásban az é' i fejésl átlag 500—600 literrel kevísebb, mint a Dunajská Streda-i Járásban. A szerdahelyieknél hiányzik a s ersenygyőzteseket megillető összege : feltüntetése. Említést é -demel, hogy mind a két járás nagy 1 igyelmet fordít a szocialista munkt verseny szervezésére és értékelésére. Jelentős összeget — a Dunajská St; eda-i járás 343 ezer, a galantaí 32' ezer 300 koronát — irányzott e ő a szocialista verseny mérnök győzteseinela jutalmazására. K. F. Hegedűs János, a Nová Bodva-i (újbodvai) szövetkezet gépjavítója, egyike a szakmáját szerető fiataloknak. — Most épp odahaza van — jegyzi meg a szövetkezet elnöke, Így elindulunk a lakása felé. Betegeskedik. Tornaváralján, az Aj lakónegyedben keressük. Szép, modern, kétszintes családi házba kopogtatunk. Fiatal, jó megjelenésű asszony, a feleség nyit ajtót. Férje jó hírnevére látogatunk hozzájuk, hogy tapasztalatait népszerűsítsük. — Tudják, férjem betegen sem tud nyugodni. Érte jöttek, mert egy traktor elromlott. Nincs más tennivalónk, megyünk a javítóműhelybe. A gépműhely zajából olykor kicsendül egy-egy kalapácsütés, vagy erősebb kiáltás. Az egyik fiatal mellett megállók, érdeklődöm. — Én vagyok Hegedűs János — mutatkozik be, s kezet nyújt. — Ezt az S—180-as traktort javítottam, de már kész. Amióta megvan, rajtam kívül más még nem nyúlt hozzá. Ha kisebb hiba adódik, a mezőn kijavítom. — Látom, érti a dolgát. Régóta dolgozik a szövetkezetben? — Gyerekkoromtól. Mecenzeven tanultam a gépjavítói szakmát. De jöjjön, nézze meg ezt a „masinát“. A tágas fülkében két kényelmes bőrülés van. Fejünk fölött az egyik sarokban ventillátor. — Nagy szükség van rá — mondja, hiszen bent hamar felmelegszik a levegő. A műSokan példát vehetnének szerfalon egy tucat óra, nyomássebesség, ampermérő foglal helyet. — Tudja micsoda erő van ebben a gépben? A tárcsa nyolc méter széles. Amikor összeszereltem, csak néztem, mi fogja azt elhúzni. Korábban megszoktuk a háromméteres tárcsát, de most már ilyeneké a jövő. Nehézboronát is készítettem hozzá, hidraulikával dolgozik, úgy, hogy nem kell hozzányúlnom. Ezzel lehet igazán dolgozni, meg pénzt keresni. Jómagam sokat dolgozom vele. Igaz, egy műszak után nem kell bennünket altatni. De ha már egyszer az ember a gépen van, dolgozzon becsületesen! — Hallottam, hogy a SZISZ-ben tevékenykedik. — A gépjavítók kerületi versenyén második helyet szereztem meg. A versenyt a „Zenit“ keretében a SZISZ Kerületi Bizottsága szervezte. De a „Fényszóróban“ is tevékenykedem. Mint SZISZ tag rendszeresen eljárok az értekezletre, bekapcsolódom különböző akciókba. — Milyen akciókra gondol? — Például évente részt veszek „A szakma ifjú mestere“ vetélkedőn, vagy az aratási versenyben. Az idén például 240 hektárt arattam le, amiért állami kitüntetésben részesültem. — A szövetkezetben újítónak tartják, mi erről a véleménye? — Nem tagadom, mér vagy tíz újítást beadtam, a legutolsó újításom a Kolosz kombájnon egy módosítás volt. Értékét 35 ezer koronára becsülték. Nem tartom számon az újításaimat. — Mit csinál szabad idejében? — Tanulok. — Miért? Kis hallgatás után mosolyogva szólal meg. — Mert talán úgy okosabb leszek. Ha az ember tanul, akkor egészen másképp látja a világot. Tisztábban. Otthon rengeteg könyv vár rám. — Milyen könyveket olvas? — Főleg szakmai kiadványokat. — Szépirodaimat? — Néha. Legutoljára olvastam Solohov: Emberi sors című könyvét. Tetszett benne, hogy az igazságot Írja le. És tovább pörgetjük a beszélgetés fonalát. — Moziba jár? — Ritkán. — Szereti a zenét? — Igen. A könnyűzenét és a kiaszszikusokat is. — Hányszor volt eddig színházban?, — Nem sokszor. — Elgondolkodik. — Talán hai-minckétszer. — És ez magának kevés? Van olyan fiatal, aki életében háromszor se volt. — Lehet. De jobban kellene szervezni őket. Mi a szocialista brigádtagokkal soksKor járunk szórakozni. — Azt mondta, hogy a szervezésnek fontos szerepe van. Párttag? — Nem vagyok párttag. A szövetkezet vezetőségének azonban tagja vagyok. Rendszeresen látogatom a szövetkezeti munkaiskolát, sőt a SZISZ-szervézetben a politikai oktatásban is részt veszek. — Mi a véleménye a mai fiatalok és az idősebbek közti generációs különbségekről? — Nincs lényeges különbség. Ök régebben születtek, mint mi, és ebből adódik némelyiküknél, hangsúlyozom, hogy csak némelyiküknél. Egy-két dolog különbözik a mienktől. Ez azonban nem lényeges. Nekünk, fiataloknak új, hasznos ötletekkel kell bizonyítanunk, hiszen most mi következünk. Az idősebbek lerakták az alapokat, a mi feladatunk, hogy folytassuk a megkezdett munkát. Tanulnunk és dolgoznunk kell — A család? — Népes családból származom, ki/
