Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-10 / 49. szám

1877. december 10.

SZABAD FÖLDMŰVES

. 5

A gyümölcsös szocialista munkabrigádja

Elnyertük a „Szocialista Munkabrigád 1. fokozatát“ — mondotta büszkén. Megkérdeztem tőle, milyen eredményeket értek el ebben az évben?

Az Irodában nehéz őt megtalálni. KOCHAN MIHÄLY a Mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezet Cierný Brod-t (vízkeleti) részlegén a kertészeti csoport vezetője. A nap nagyobb részét a kertészetben tölti, vagy pedig a kosúti borplncében, ahol a szőlőlé kezelését végzi. Egy kivételes alkalommal azonban az irodában találtam. A helyiség falára mutatott, amit egy oklevél díszített.

Kochan Mihály a Szocialista Munkabrigád vezetője.

(A szerző felvételei)

— A kertészetünk nem nagy, mindössze tizenkét hektár. E részlegen egy huszonkét tagú Szocialista Munkabrigád dolgozik, mondhatom kiváló bred ménnyel. Almát 4,5 hektáron termelünk. Ebben az évben elértük a 360 mázsás átlagtermést, a Golden Delicious és Jonatán fajtáknál. A szőlőből sincs több mint 4,5 hektárunk, átlag száz mázsás volt a termés. Öszi- és kajszibarackot is termelünk, amelyből ebben az évben nem volt a legjobb termés. (Krajcsovics)

A Mostovái Vörös Csillag Efsz kertészeti szocialista munkahrigádjának tagjai.

Három évtized tükrében

Harminc esztendő, egy emberöltő telt el azóta, hogy dolgozó népünk a CSKP vezetése alatt korszakalkotó győzelmet aratott a reakció fölött. Egy áj nemzedék nőtt fel 1948 óta, amikor dolgozó népünk Februári Győzelme, hazánk legújabb kori történetének • kimagaslóan jelentős eseménye, a szociális egyenlőség, az ország Iparosításának, a mezőgazdaság kollektivizálásának és a hazánkban élő nemzetek további felemelkedésének lehetőségét teremtette meg.

Az 1948 februárja óta eltelt három évtized a rohamosan gyors fejlődés, egy új társadalmi rend — a szocializmus megszilárdulásának időszaka volt. Ma hazánk korszerű fejlődésének eredményeit mérlegelve meg kell állapítani, hogy éppen ezek az évek igazolják a párt és a nép megbonthatatlan egységéből fakadó és az ember érdekeit szolgáló igyekezet ■ikerét, a CSKP politikájának helyességét. De haladjunk végig — hacsak gondolatban is — az eddig megtett úton, hogy napjaink valósága még kézzelfoghatóbban bizonyíthassa: helyet úton járunk.

Lemérhető fejlődés

Néhány általános érvényű adat távirati stílusban. Szövetségi Köztársaságunk tíz kerülete közül a középszlovákiai területét tekintve a legnagyobb, 17 976 négyzetkilométer, az ország egész területének 14,1 százaléka, lakosainak száma közel másfél millió. Nagyobbéra hegyes-dombos vidék és területének túlnyomó részét erdők borítják. Ebből adódik, hogy az összes kerület közül szántóterülete, mezőgazdaságilag felhasználható földalapja a legkisebb. Mezőgazdasági szempontból legproduktivabb területeit a kerület legdélibb részen elterülő Velky Krtíš-i (nagykürtöst), luőenecl (losonci) és a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásokban találjuk.

a mezőgazdaság Átalakulása

Három évtizeddel ezelőtt Közép- Szlovákia és e három járásának mezőgazdaságát a kapitalista társadalomtól örökölt nagyfokú elmaradottróla

lencen voltunk testvérek, nyolc fiú és egy lány. Felesegetnék hatan voltak testvérek. Hat évvel ezelőtt nősültem. Feleségem textilüzletben elárusító. Két gyerekünk van, egy fiú és egy kislány. Kiegyensúlyozott, harmonikus családi életet élünk. Most építkeztünk. Kölcsönt vettünk fel, de a szövetkezet is segített. Van személygépkocsink is. Igaz, nem új, de jó állapotban van. Feleségem képviselő s a társadalmi szervezetekben is tevékeny.

— Elégedett keresetével?

— A fizetést mindenki az elvégzett munka után kapja. Igaz, sokat dolgozom, mert nemcsak a gépeket javítom, de aratok, szántok is. Így szépen keresek. Háromezer koronán felül.

— A szövetkezetben megbecsülik?

— Ügy érzem, hogy igen. Már több kitüntetésben részesültem. A SZISZ Központi Bizottságától is kaptam néhány kitüntetést, örülök, hogy munkám megbecsülik és elismerik.

Hegedűs jénos semmi mást nem tesz, csak azt, amit becsülete diktál: minden körülmények között a lehető legjobban dolgozik. Szakmaszeretete, munkaszenvedélye nem öncélú, hanem társadalmi érdek. Sokan példát vehetnének róla!

ILLÉS BERTALAN

ság jellemezte. A magántulajdont képező földalap a további fejlődés kerékkötője volt. Az akkortájt elért hektárhozamok korszerűtlen mezőgazdasági termelésről árulkodnak, hiszen gabonából 7—14 mázsás, évelő takarmányokból 17—33, réti szénából száraz állapotban 12—22 mázsás termésátlagot mutattak ki.

A košicei kormányprogram szellemében végrehajtott földreform során 84 ezer hektár mezőgazdasági területet juttattak a falvak nincstelenjeinek. És a Februári Győzelem megnyitotta a mezőgazdaság szocialista átépítésének útját. Már az 1949-es évben 176 különböző típusú földművesszövetkezet alakult. Egy évre rá, 1959-ben a fejlettebb típusú szövetkezetek voltak többségben és 70 ezer hektár földterületen gazdálkodtak. A volt nagybirtokosok földjein megalakultak az első állami gazdaságok is.

Ha összehasonlítjuk az e területeken most elért hektárhozamokat, a harmincéves fejlődést csalhatatlan számadatok mutatják. Például a Vefký Krtíš-i járásban 1974-ben a Mironovszka szovjet búzából egy 4434 hektáros területről 40,8 mázsás, a Jubtlejnából pedig 414 hektáros területről

56,2 mázsás hektárhozamot értek el. A harminc év előtti 14 mázsás rekordtermést csupán 36—42 mázsás hozamnövekedéssel szárnyalták túl hektáronként a nagyüzemi módszerekkel gazdálkodó megerősödött szövetkezetek.

Teljesen új, minőségileg magasabb szintű változások Is észlelhetők a termelés terén kialakuló és egyre bővülő kooperációs kapcsolatokban. Viszont ami még ennél is jelentősebb, gyökeresen megváltozott az emberek gondolkodásmódja. Míg a hatvanas években a mezőgazdaság szakemberhiánnyal küzdött, ma már a közép- és főiskolát végzett mezőgazdasági szakkáderek aránya az ipari üzemek káderhelyzetével bátran összehasonlítható.

A SZOCIALISTA IPAROSODÁS TÄVLATAI

— Sokat beszéltünk a mezőgazdaságról — mondotta hosszúra nyúló eszmecserénk közben Rafael Medved mérnök, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság területi tervezési osztályának vezetője. — Járásaink ipari fejlődése szintén számottevő. Nehéz lenne felsorolni a harminc év alatt létesített üzemeket. Viszont a teljesség kedvéért meg kell említenem: még a hatvanas években is az a

nézet befolyásolta iparosítási igyekezetünket, hogy a legdélibb Járásainkban a mezőgazdaság elsődleges fejlesztése mellett csupán a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar létrehozása szükséges. A valóság azonban ezt a tételt megcáfolta. E produktiv körzetekben is kell az olyan iparág, az olyan üzem, amely a nők számára biztosit kellő munkalehetőséget. Hangsúlyozom, nem csupán a kereseti forrást, hanem az önrealizálás lehetőségét is megadja. Mert ma már falvainkon — különösen az említett legdélibb járásokban — nem egyedülálló Jelenség, hogy egy családban három gépkocsi is akad. Az életszínvonal emelkedésének ez is egyik csalhatatlan jele. A rohamos népszaporulat viszont megköveteli, hogy egyre újabb üzemek létesftésével alakítsuk ki a lakosság kedvező életfeltételeit és a városképző üzemekkel tervszerű mederbe tereljük a lakosság migrációját.

Valóban, a CSKP XIV. kongresszusának határozatai szellemében már eddig is rengeteget tettek az iparosítás szakaszán. Előtérbe kerül az olyan termelési ágazatok fejlesztése, amely a népgazdaság követelményeivel összhangban jobban kielégíti az egyes területek és járások populációs struktúrájának igényeit és figyelembe veszi a helyi adottságokat.

— Ezzel kapcsolatban fűzte hozzá Medved elvtárs — nem érdektelen néhány szót szólni az ipari fejlesztés távlati terveiről. Vefký Krtlšben egy gépipari gyáregység és a Tesla új üzemegysége ad további munkalehetőséget a járási székhely és környéke lakosainak. Lubenecen a Podpolianske Strojárne fiöküzeme épül és nagyban elősegíti, hogy e jelenleg alig huszonötezer lakosú város tíz éven belül közel negyvenezer főt számláié településsé növekedjék. Flfakovon a meglevő üzemek korszerűsítését, Poltárban pedig az ottani üveggyár modernizálását vettük tervbe, Rimavská Sobota is újabb gépipari, sőt egy nehézipari üzem létesítésével kap lehetőséget arra, hogy a városodási folyamat felgyorsuljon. Safárikovoban egy gépipari üzem, Hnuít'ában pedig egy gumigyár biztosit majd további munkalehetőséget. Természetesen ezzel szorosan összefügg a lakásépítés, a közművesítés, ami szintén újabb munkaalkalmat ad a környék lakosságának. S ezzel párhuzamosan a kultúra, az iskolaügy, az egészségügy további fejlesztése nélkülözhetetlen. Ez a folyamat a termelés növekedésével karöltve a dolgozó nép aktív részvételével és kezdeményező készségének teljes kibontakozásával sikeresen valósul meg.

Szemmel láthatólag megváltozott hazánk e talán kissé eldugott zugának arculata. A falvak és a városok kicsinosult, korszerűsödött köntösben népünknek a gazdagabb élet kialakítását célzó törekvésének sikerét, életszínvonalunk emelkedését mutatja. Örömmel és büszkeséggel tölt el mindaz, amit ma Itt megvalósítottunk. Így büszkén tekinthetünk dolgozó népünk Februári Győzelme őta eltelt három évtized alatt megtett útra, melynek helyessége — az elért eredmények bizonysága alapján — vitathatatlant (obenau)

AZ ADOTTfACOK JOBB KIHASZNÁLÁSÁT SZORGALMAZZAK

I ■■ rr

Jovore megnyújtják a lépést

A kamenibnái Steiner Gábor Efsz a komárnoi járás nagygazdaságai közé tartozik. A társulást, az erők összevonását követő években sem torpant meg a gazdaságban a fejlődés, csak éppen a kelleténél valamivel lassabban, lépést aprózva haladnak a felfelé ívelő úton. Legutóbbi látogatásunk alkalmával Varga Kálmán szövetkezeti elnöktől és Radzo Pavel mérnök főnövénytermesztőtől a növénytermesztésben elért legfrissebb eredmények, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos tervek és elképzelések felől érdeklődtünk.

Vendéglátóink gondterhelten említették, hog az Idén nem sok siker koronázta Igyekezetüket. Az állattenyésztés megbirkózott a tervfeladatokkal, a növénytermesztés viszont kudarccal zárja az évet. A sikertelenség részben objektív, részben szubjektív okokra vezethető vissza. Tavasszal belvizek károsították a növényzetet, s hátráltatták az időszerű talajmunkákat, meg a vetést. A tenyésztőben viszont szárazság kínozta a növényzetet. Több mint nyolcvan napon át egy csepp eső sem hullott. Augusztusban viszont a jégverés okozott tetemes kárt a közösnek. A viszontagságok közepette sokat sínylődött, a kelleténél lassabban és rosszabbul fejlődött a növényzet, ami azután a hozamokban Is megmutatkozott.

Örömre okot adó eredményt csak az ősziek — a búza és a герое —, meg az árpa nyújtott. A búza kis híján ötvenöt, az árpa több mint ötvenkettő, az őszi repce pedig 26,8 mázsát termett hektáronkénti átlagban. Gabonából háromszáz tonnával többet csépeltek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A kukorica viszont csupán 33,8 mázsát nyújtott hektáronként s így hétszéz tonnás hiányt kellett elkönyvelniük szemesekből. A cukorrépa átlaghozama alig érte el a háromszáz mázsát.

— A kukoricatermelés fejlesztésére sajnos kevesebb gondot fordítottunk — mondta a többi közölt Varga elvtárs —, és ez az utóbbi években megbosszulta magát. Az idén ráadásul későn, belvizek által kilúgozott földbe vetettük a magot s a tápanyagpótlás sem volt kielégítő. A fajtaösszetétel sem volt megfelelő. S ami ugyancsak döntő tényezőként szerepel, a vöröshagymához hasonlóan, a kukoricánál is megíigyeltük talajuntság jeleit. A évek óta tartó monokultúrás termelés — a szakszerűtlen tápanyagpótlás „segítségével“ — megtette a magáét. A növényzet csak sínylődik, ráadásul l még a használatos vegyszereknek ellenálló gyomok is elhatalihasodtak. A csapadékhiány káros hatását némileg ellensúlyozhattuk volna, ha tökéletesebben kihasználjuk az öntözési lehetőségeket. A cukorrépa esetében ez nálunk másfélszáz mázsa hozamkülönbséget jelentett, természetesen az öntözött parcellák javára.

A későbbiek folyamán megtudtam, hogy a küldöttek testületének legutóbbi ülésén részletesen elemezték az elért eredményeket, rámutattak a növénytermesztésben tapasztalt hiányosságokra, és meghatározták az észlelt problémák megoldását szorgalmazó legfontosabb feladatokat. Az elfogadott határozat pontjaiból, valamint a jövő évi termelésfejlesztési tervezet irányszámalből egyaránt kitűnik, hogy a társult szövetkezet vezetői és tagjai az adottságok jobb kihasználását szorgalmazzák.

— Az ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel és a központi Irányelvekkel összhangban Ismét magasabbra helyeztük a mércét — említette Radzo mérnök. — A növénytermesztésben nyolc százalékos javulást tervezünk. Elsősorban több szemest kívánunk termelni. A járási irányelveknek megfelelően, tíz százalékkal bővítjük a kukorica termőterületét, az árpa rovására. A kellő takarmányalap megteremtésére is nagyobb gondot fordítunk, hiszen az állattenyésztésben tizenkét százalékos előbbrelépést tervezünk. Az őszön már megtettük az első lépést: ötven hektár intenzív legelőt telepítettünk. S egyébként is igyekeztünk minden munkát Időbén és jo minőségben elvégezni.

Beszélgetőtársaink a továbbiak során kifejtették, tní mindent tesznek annak érdekében, hogy egy év múlva méltóbb eredménnyel zárják a mérleget a növénytermesztésben. A talajuntság káros hatásának megelőzése érdekében a kukorica háromötödét más táblákba vetik. Minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a helyi adottságoknak legmegfelelőbb fajtákat termesszék. Az idén a Kollektív 440-es magyar kukorica nyújtotta a legjobb hozamot. Hektáronkénti átlagban hatvan mázsát termett. A trágyázás ésszerűbbé tétele érdekében talajvizsgálatot végeztettek a hadovcel mezőgazdasági középiskolában működő Agrokémiai Laboratórium dolgozóival. Nagyobb gondot fordítanak a gyomirtásra és az istállótrágya hasznosítására.

— Tény, hogy az utóbbi években nem sok hasznát vettük a rengeteg istállótrágyának — hangoztatta a közös elnöke. — A határban egyre szaporodtak a trágyatelepek, a talaj humusztartalma meg mindinkább csökkent. Százezreket áldoztunk a műtrágyára, de a humuszban szegény talajban nem hasznosulhattak kellően a tápanyagok. Igaz, hogy kevés a trágyaszórőnk, meg a javításuk is gondot okoz, de az istállóťrôgyát ennek ellenére is hasznosítani kell. Az Idén erre különösen ügyeltünk. Háromszor akkora területen végeztünk szerves trágyázást, mint a korábbi években. Ügy tervezzük, három év alatt a gyümölcsöst is ellátjuk lstállőtrágyával. Az állattenyésztés évente 17 ezer tonna Istállőtrágyát szolgáltat, ezzel mintegy kétszáz-hatszáz hektáron növelhetjük a humusztartalmat, javítani kell a trágyakezelést és a trágyatelepek gondozását is. A burjánzó gyomokat rendszeresen kaszálni fogjuk, hogy a trágyával együtt ne hordjuk a földekre a gyommagvakat. Jobban kihasználjuk majd a locsolás! lehetőségeinket is. Az öntözőberendezéseket még a tél folyamán előkészítjük az évadra, azonkívül további ötven hektár locsolására alkalmas berendezést vásárolunk. Egy szó mint száz — Jövőre szeretnénk megnyújtani a lépést. Az évi feladatok igényesek, azonkívül behoznivalónk is van bőven.

Az utóbbi három évben is fejlődött a gazdaság, nőtt a nyerstermelés, illetve az árutermelés, csak éppen nem az adottságoknak megfelelő mértékben. Most szeretnék meggyorsítani a fejlődés ütemét s megnyújtani a lépést. Sikerül-e? Nos, ez elsősorban a közös tagjain múlik. Meg azon, hogy kedvezzen az időjárás és a szolgáltató vállalatok Is az elvárásoknak megfelelően teljesítsék feladataikat. Mert hiába igyekeznek a szövetkezetesek, hiába gyönyörűek az őszi vetéseik, hiába szántották fel időben és jól a határt, ha a tavasziak alá szánt foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát későn kapták meg s nem tudták bedolgozni a talajba! Olykor bizony sár is tapad a csizmára, s nehezíti a lépést. KÄDEK GÁBOR