Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-10 / 49. szám

1877. december 10. SZABAD FÖLDMŰVES . 5 A gyümölcsös szocialista munkabrigádja Elnyertük a „Szocialista Munkabri­gád 1. fokozatát“ — mondotta büsz­kén. Megkérdeztem tőle, milyen ered­ményeket értek el ebben az évben? Az Irodában nehéz őt megtalálni. KOCHAN MIHÄLY a Mostovái (hidas­kürti) Vörös Csillag szövetkezet Cier­­ný Brod-t (vízkeleti) részlegén a ker­tészeti csoport vezetője. A nap na­gyobb részét a kertészetben tölti, vagy pedig a kosúti borplncében, ahol a szőlőlé kezelését végzi. Egy kivételes alkalommal azonban az iro­dában találtam. A helyiség falára mu­tatott, amit egy oklevél díszített. Kochan Mihály a Szocialista Munka­brigád vezetője. (A szerző felvételei) — A kertészetünk nem nagy, mind­össze tizenkét hektár. E részlegen egy huszonkét tagú Szocialista Mun­kabrigád dolgozik, mondhatom kiváló bred ménnyel. Almát 4,5 hektáron ter­melünk. Ebben az évben elértük a 360 mázsás átlagtermést, a Golden Delicious és Jonatán fajtáknál. A sző­lőből sincs több mint 4,5 hektárunk, átlag száz mázsás volt a termés. Öszi- és kajszibarackot is termelünk, amely­ből ebben az évben nem volt a leg­jobb termés. (Krajcsovics) A Mostovái Vörös Csillag Efsz kertészeti szocialista munkahrigádjának tagjai. Három évtized tükrében Harminc esztendő, egy emberöltő telt el azóta, hogy dolgozó népünk a CSKP vezetése alatt korszakalkotó győzelmet aratott a reakció fölött. Egy áj nemzedék nőtt fel 1948 óta, amikor dolgozó népünk Februári Győ­zelme, hazánk legújabb kori történetének • kimagaslóan jelentős eseménye, a szociális egyenlőség, az ország Iparosításának, a mezőgazdaság kollekti­vizálásának és a hazánkban élő nemzetek további felemelkedésének lehe­tőségét teremtette meg. Az 1948 februárja óta eltelt három évtized a rohamosan gyors fejlő­dés, egy új társadalmi rend — a szocializmus megszilárdulásának idősza­ka volt. Ma hazánk korszerű fejlődésének eredményeit mérlegelve meg kell állapítani, hogy éppen ezek az évek igazolják a párt és a nép meg­bonthatatlan egységéből fakadó és az ember érdekeit szolgáló igyekezet ■ikerét, a CSKP politikájának helyességét. De haladjunk végig — hacsak gondolatban is — az eddig megtett úton, hogy napjaink valósága még kéz­zelfoghatóbban bizonyíthassa: helyet úton járunk. Lemérhető fejlődés Néhány általános érvényű adat táv­irati stílusban. Szövetségi Köztársa­ságunk tíz kerülete közül a közép­­szlovákiai területét tekintve a legna­gyobb, 17 976 négyzetkilométer, az or­szág egész területének 14,1 százaléka, lakosainak száma közel másfél millió. Nagyobbéra hegyes-dombos vidék és területének túlnyomó részét erdők bo­rítják. Ebből adódik, hogy az összes kerület közül szántóterülete, mező­gazdaságilag felhasználható földalap­ja a legkisebb. Mezőgazdasági szem­pontból legproduktivabb területeit a kerület legdélibb részen elterülő Vel­­ky Krtíš-i (nagykürtöst), luőenecl (lo­sonci) és a Rimavská Sobota-i (rima­­szombati) járásokban találjuk. a mezőgazdaság Átalakulása Három évtizeddel ezelőtt Közép- Szlovákia és e három járásának me­zőgazdaságát a kapitalista társada­lomtól örökölt nagyfokú elmaradott­róla lencen voltunk testvérek, nyolc fiú és egy lány. Felesegetnék hatan voltak testvérek. Hat évvel ezelőtt nősültem. Feleségem textilüzletben elárusító. Két gyerekünk van, egy fiú és egy kis­lány. Kiegyensúlyozott, harmonikus családi életet élünk. Most építkez­tünk. Kölcsönt vettünk fel, de a szö­vetkezet is segített. Van személygép­kocsink is. Igaz, nem új, de jó álla­potban van. Feleségem képviselő s a társadalmi szervezetekben is tevé­keny. — Elégedett keresetével? — A fizetést mindenki az elvégzett munka után kapja. Igaz, sokat dolgo­zom, mert nemcsak a gépeket javí­tom, de aratok, szántok is. Így szépen keresek. Háromezer koronán felül. — A szövetkezetben megbecsülik? — Ügy érzem, hogy igen. Már több kitüntetésben részesültem. A SZISZ Központi Bizottságától is kaptam né­hány kitüntetést, örülök, hogy mun­kám megbecsülik és elismerik. Hegedűs jénos semmi mást nem tesz, csak azt, amit becsülete diktál: minden körülmények között a lehető legjobban dolgozik. Szakmaszeretete, munkaszenvedélye nem öncélú, ha­nem társadalmi érdek. Sokan példát vehetnének róla! ILLÉS BERTALAN ság jellemezte. A magántulajdont ké­pező földalap a további fejlődés ke­rékkötője volt. Az akkortájt elért hektárhozamok korszerűtlen mezőgaz­dasági termelésről árulkodnak, hiszen gabonából 7—14 mázsás, évelő takar­mányokból 17—33, réti szénából szá­raz állapotban 12—22 mázsás termés­átlagot mutattak ki. A košicei kormányprogram szelle­mében végrehajtott földreform során 84 ezer hektár mezőgazdasági terüle­tet juttattak a falvak nincstelenjei­nek. És a Februári Győzelem megnyi­totta a mezőgazdaság szocialista át­építésének útját. Már az 1949-es év­ben 176 különböző típusú földműves­szövetkezet alakult. Egy évre rá, 1959-ben a fejlettebb típusú szövetke­zetek voltak többségben és 70 ezer hektár földterületen gazdálkodtak. A volt nagybirtokosok földjein megala­kultak az első állami gazdaságok is. Ha összehasonlítjuk az e területe­ken most elért hektárhozamokat, a harmincéves fejlődést csalhatatlan számadatok mutatják. Például a Vef­­ký Krtíš-i járásban 1974-ben a Miro­­novszka szovjet búzából egy 4434 hek­táros területről 40,8 mázsás, a Jubt­­lejnából pedig 414 hektáros területről 56,2 mázsás hektárhozamot értek el. A harminc év előtti 14 mázsás re­kordtermést csupán 36—42 mázsás hozamnövekedéssel szárnyalták túl hektáronként a nagyüzemi módsze­rekkel gazdálkodó megerősödött szö­vetkezetek. Teljesen új, minőségileg magasabb szintű változások Is észlelhetők a ter­melés terén kialakuló és egyre bővü­lő kooperációs kapcsolatokban. Vi­szont ami még ennél is jelentősebb, gyökeresen megváltozott az emberek gondolkodásmódja. Míg a hatvanas években a mezőgazdaság szakember­­hiánnyal küzdött, ma már a közép- és főiskolát végzett mezőgazdasági szak­­káderek aránya az ipari üzemek ká­derhelyzetével bátran összehasonlít­ható. A SZOCIALISTA IPAROSODÁS TÄVLATAI — Sokat beszéltünk a mezőgazda­ságról — mondotta hosszúra nyúló eszmecserénk közben Rafael Medved mérnök, a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság területi tervezési osztályának vezetője. — Járásaink ipari fejlődése szintén számottevő. Nehéz lenne felsorolni a harminc év alatt létesített üzemeket. Viszont a teljesség kedvéért meg kell említe­nem: még a hatvanas években is az a nézet befolyásolta iparosítási igyeke­zetünket, hogy a legdélibb Járásaink­ban a mezőgazdaság elsődleges fej­lesztése mellett csupán a mezőgazda­sági termékeket feldolgozó ipar létre­hozása szükséges. A valóság azonban ezt a tételt megcáfolta. E produktiv körzetekben is kell az olyan iparág, az olyan üzem, amely a nők számára biztosit kellő munkalehetőséget. Hang­súlyozom, nem csupán a kereseti for­rást, hanem az önrealizálás lehetősé­gét is megadja. Mert ma már falvain­­kon — különösen az említett legdé­libb járásokban — nem egyedülálló Jelenség, hogy egy családban három gépkocsi is akad. Az életszínvonal emelkedésének ez is egyik csalhatat­lan jele. A rohamos népszaporulat vi­szont megköveteli, hogy egyre újabb üzemek létesftésével alakítsuk ki a lakosság kedvező életfeltételeit és a városképző üzemekkel tervszerű me­derbe tereljük a lakosság migrációját. Valóban, a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatai szellemében már ed­dig is rengeteget tettek az iparosítás szakaszán. Előtérbe kerül az olyan termelési ágazatok fejlesztése, amely a népgazdaság követelményeivel össz­hangban jobban kielégíti az egyes te­rületek és járások populációs struk­túrájának igényeit és figyelembe ve­szi a helyi adottságokat. — Ezzel kapcsolatban fűzte hoz­zá Medved elvtárs — nem érdektelen néhány szót szólni az ipari fejlesztés távlati terveiről. Vefký Krtlšben egy gépipari gyáregység és a Tesla új üzemegysége ad további munkalehető­séget a járási székhely és környéke lakosainak. Lubenecen a Podpolianske Strojárne fiöküzeme épül és nagyban elősegíti, hogy e jelenleg alig huszon­ötezer lakosú város tíz éven belül kö­zel negyvenezer főt számláié telepü­léssé növekedjék. Flfakovon a megle­vő üzemek korszerűsítését, Poltárban pedig az ottani üveggyár modernizá­lását vettük tervbe, Rimavská Sobota is újabb gépipari, sőt egy nehézipari üzem létesítésével kap lehetőséget ar­ra, hogy a városodási folyamat fel­gyorsuljon. Safárikovoban egy gép­ipari üzem, Hnuít'ában pedig egy gu­migyár biztosit majd további munka­­lehetőséget. Természetesen ezzel szo­rosan összefügg a lakásépítés, a köz­művesítés, ami szintén újabb munka­­alkalmat ad a környék lakosságának. S ezzel párhuzamosan a kultúra, az iskolaügy, az egészségügy további fej­lesztése nélkülözhetetlen. Ez a folya­mat a termelés növekedésével karölt­ve a dolgozó nép aktív részvételével és kezdeményező készségének teljes kibontakozásával sikeresen valósul meg. Szemmel láthatólag megváltozott hazánk e talán kissé eldugott zugá­nak arculata. A falvak és a városok kicsinosult, korszerűsödött köntösben népünknek a gazdagabb élet kialakí­tását célzó törekvésének sikerét, élet­­színvonalunk emelkedését mutatja. Örömmel és büszkeséggel tölt el mindaz, amit ma Itt megvalósítottunk. Így büszkén tekinthetünk dolgozó né­pünk Februári Győzelme őta eltelt három évtized alatt megtett útra, melynek helyessége — az elért ered­mények bizonysága alapján — vitat­hatatlant (obenau) AZ ADOTTfACOK JOBB KIHASZNÁLÁSÁT SZORGALMAZZAK I ■■ rr Jovore megnyújtják a lépést A kamenibnái Steiner Gábor Efsz a komárnoi járás nagygazdasá­gai közé tartozik. A társulást, az erők összevonását követő években sem torpant meg a gazdaságban a fejlődés, csak éppen a kelleténél valamivel lassabban, lépést aprózva haladnak a felfelé ívelő úton. Legutóbbi látogatásunk alkalmával Varga Kálmán szövetkezeti el­nöktől és Radzo Pavel mérnök főnövénytermesztőtől a növényter­mesztésben elért legfrissebb eredmények, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos tervek és elképzelések felől érdeklődtünk. Vendéglátóink gondterhelten említették, hog az Idén nem sok si­ker koronázta Igyekezetüket. Az állattenyésztés megbirkózott a terv­feladatokkal, a növénytermesztés viszont kudarccal zárja az évet. A sikertelenség részben objektív, részben szubjektív okokra vezet­hető vissza. Tavasszal belvizek károsították a növényzetet, s hátrál­tatták az időszerű talajmunkákat, meg a vetést. A tenyésztőben viszont szárazság kínozta a növényzetet. Több mint nyolcvan napon át egy csepp eső sem hullott. Augusztusban viszont a jégverés oko­zott tetemes kárt a közösnek. A viszontagságok közepette sokat sínylődött, a kelleténél lassabban és rosszabbul fejlődött a növény­zet, ami azután a hozamokban Is megmutatkozott. Örömre okot adó eredményt csak az ősziek — a búza és a герое —, meg az árpa nyújtott. A búza kis híján ötvenöt, az árpa több mint ötvenkettő, az őszi repce pedig 26,8 mázsát termett hektáron­kénti átlagban. Gabonából háromszáz tonnával többet csépeltek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A kukorica viszont csupán 33,8 mázsát nyújtott hektáronként s így hétszéz tonnás hiányt kellett elkönyvelniük szemesekből. A cukorrépa átlaghozama alig érte el a háromszáz mázsát. — A kukoricatermelés fejlesztésére sajnos kevesebb gondot fordí­tottunk — mondta a többi közölt Varga elvtárs —, és ez az utóbbi években megbosszulta magát. Az idén ráadásul későn, belvizek ál­tal kilúgozott földbe vetettük a magot s a tápanyagpótlás sem volt kielégítő. A fajtaösszetétel sem volt megfelelő. S ami ugyancsak döntő tényezőként szerepel, a vöröshagymához hasonlóan, a kukori­cánál is megíigyeltük talajuntság jeleit. A évek óta tartó monokul­túrás termelés — a szakszerűtlen tápanyagpótlás „segítségével“ — megtette a magáét. A növényzet csak sínylődik, ráadásul l még a használatos vegyszereknek ellenálló gyomok is elhatalihasodtak. A csapadékhiány káros hatását némileg ellensúlyozhattuk volna, ha tökéletesebben kihasználjuk az öntözési lehetőségeket. A cukorrépa esetében ez nálunk másfélszáz mázsa hozamkülönbséget jelentett, természetesen az öntözött parcellák javára. A későbbiek folyamán megtudtam, hogy a küldöttek testületének legutóbbi ülésén részletesen elemezték az elért eredményeket, rámu­tattak a növénytermesztésben tapasztalt hiányosságokra, és meg­határozták az észlelt problémák megoldását szorgalmazó legfonto­sabb feladatokat. Az elfogadott határozat pontjaiból, valamint a jövő évi termelésfejlesztési tervezet irányszámalből egyaránt kitűnik, hogy a társult szövetkezet vezetői és tagjai az adottságok jobb ki­használását szorgalmazzák. — Az ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel és a központi Irányelvekkel összhangban Ismét magasabbra helyez­tük a mércét — említette Radzo mérnök. — A növénytermesztésben nyolc százalékos javulást tervezünk. Elsősorban több szemest kívá­nunk termelni. A járási irányelveknek megfelelően, tíz százalékkal bővítjük a kukorica termőterületét, az árpa rovására. A kellő takar­mányalap megteremtésére is nagyobb gondot fordítunk, hiszen az állattenyésztésben tizenkét százalékos előbbrelépést tervezünk. Az őszön már megtettük az első lépést: ötven hektár intenzív legelőt telepítettünk. S egyébként is igyekeztünk minden munkát Időbén és jo minőségben elvégezni. Beszélgetőtársaink a továbbiak során kifejtették, tní mindent tesz­nek annak érdekében, hogy egy év múlva méltóbb eredménnyel zár­ják a mérleget a növénytermesztésben. A talajuntság káros hatá­sának megelőzése érdekében a kukorica háromötödét más táblákba vetik. Minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy a helyi adottságok­nak legmegfelelőbb fajtákat termesszék. Az idén a Kollektív 440-es magyar kukorica nyújtotta a legjobb hozamot. Hektáronkénti átlag­ban hatvan mázsát termett. A trágyázás ésszerűbbé tétele érdekében talajvizsgálatot végeztettek a hadovcel mezőgazdasági középiskolá­ban működő Agrokémiai Laboratórium dolgozóival. Nagyobb gondot fordítanak a gyomirtásra és az istállótrágya hasznosítására. — Tény, hogy az utóbbi években nem sok hasznát vettük a ren­geteg istállótrágyának — hangoztatta a közös elnöke. — A határban egyre szaporodtak a trágyatelepek, a talaj humusztartalma meg mindinkább csökkent. Százezreket áldoztunk a műtrágyára, de a hu­muszban szegény talajban nem hasznosulhattak kellően a tápanya­gok. Igaz, hogy kevés a trágyaszórőnk, meg a javításuk is gondot okoz, de az istállóťrôgyát ennek ellenére is hasznosítani kell. Az Idén erre különösen ügyeltünk. Háromszor akkora területen végez­tünk szerves trágyázást, mint a korábbi években. Ügy tervezzük, há­rom év alatt a gyümölcsöst is ellátjuk lstállőtrágyával. Az állatte­nyésztés évente 17 ezer tonna Istállőtrágyát szolgáltat, ezzel mintegy kétszáz-hatszáz hektáron növelhetjük a humusztartalmat, javítani kell a trágyakezelést és a trágyatelepek gondozását is. A burjánzó gyo­mokat rendszeresen kaszálni fogjuk, hogy a trágyával együtt ne hordjuk a földekre a gyommagvakat. Jobban kihasználjuk majd a locsolás! lehetőségeinket is. Az öntözőberendezéseket még a tél fo­lyamán előkészítjük az évadra, azonkívül további ötven hektár locsolására alkalmas berendezést vásárolunk. Egy szó mint száz — Jövőre szeretnénk megnyújtani a lépést. Az évi feladatok igényesek, azonkívül behoznivalónk is van bőven. Az utóbbi három évben is fejlődött a gazdaság, nőtt a nyerster­melés, illetve az árutermelés, csak éppen nem az adottságoknak megfelelő mértékben. Most szeretnék meggyorsítani a fejlődés üte­mét s megnyújtani a lépést. Sikerül-e? Nos, ez elsősorban a közös tagjain múlik. Meg azon, hogy kedvezzen az időjárás és a szolgál­tató vállalatok Is az elvárásoknak megfelelően teljesítsék feladatai­kat. Mert hiába igyekeznek a szövetkezetesek, hiába gyönyörűek az őszi vetéseik, hiába szántották fel időben és jól a határt, ha a ta­vasziak alá szánt foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát későn kap­ták meg s nem tudták bedolgozni a talajba! Olykor bizony sár is tapad a csizmára, s nehezíti a lépést. KÄDEK GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents