Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
/ é SZABAD FÖT.DWÜVES 1977. jôUus 1«. Egyre sürgetőbb feladat, hogy teljes összhangot teremtsünk a növénytermesztés és az állattenyésztés közt. Ez magétól értetődő, azonban a gyakorlatban nem ennyire egyszerű, meri összhangot csak ott lehet teremteni, ahol minden egyéb teendőt szépen soriéban elvégeztünk. Az a legfontosabb, hogy az állatállomány hasznossága és létszáma arányban legyen a növénytermesztés struktúrájával, a növénytermesztés pedig takarmánnyal jól kiszolgálja az állattenyésztési, a végeredményben a két fű termelő részleg kifogástalanul teljesítse a társadalom által meghatározott feladatokat. Csóka István elvtárs, a négy évvel ezelőtt' Munkaérdemrenddel kitüntetett jahodnái (eperjesi] szövetkezet elnöke, a témára tanulságos — mások részére is hasznosítható — konkrétumokat mondott. Náluk az összhangot ugyanis Godó János agronómus és Lajta Tibor zootechnikus — vagyis a két részleg — szoros együttműködésével teremtik meg. ök ketten, de nem ritkaság, hogy — az elnökkel együtt — hármasban a mezőn terepszemlét tartanak, ellenőrzik a növények fejlődését, a takarmányok minőségét, mindenből megvan-e a szükséges terület, a begyűjtött lucerna és más termények hozama és minősége megíelel-e a megkívánt hasznosság követelményeinek stb. Az utóbbi hónapokban sokszor hallhattuk, hogy egyesek a múlt évi gyenge eredményeket szinte teljesen az időjárás rovására írták. Csóka elvtársnak ezzel összefüggésben ellentétes a véleménye. Tény, hogy a kedvezőtlen időjárás sokat ronthat. Ha azonban az ember tudatosan és főleg kellő hozzáértéssel cselekszik, s nem bízza magát a véletlenre, vagyis a jó szerencsére, hanem kedvezőtlen körülmények közt is kényszeríti a természetet megfelelő termésátlagra, akkor nem marad el fáradozásának az eredménye. Jahudnán tehát nem a véletlen hozta, hogy az elmúlt évben kétszáz hektáron lucernából — szénára átszámítva — nyolcvannégy mázsa hektárhozamot értek el, mégpedig öntözés nélkül! Ez mindennél jobb bizonyíték arra, hogy ahol megvan az összhang és a tudatosság, no meg a hozzáértés, lehetséges a jó termésátlag elérése. A kedvezőtlen okoknak a gyakori hangoztatása tehát nem más, mint a tehetetlenség igazolásának a kísérlete. A gazdaságban az elmúlt évben tehenenként 3463 liter tejátlagot értek el, amely országos méretben is jú, a/onban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás átlagához mérten százötvenhét literrel kevesebb, s ez arra figyelmezteti a gazdaság vezetőit, hogy az állatállomány további tökéletesítésével felzárkózzanak az élvonalba. Az idei év öt hőnapjának eredményei azt mutatják, hogy máris lényeges javulást érnek el a tehenek tejhasznosságában. Év elejétől ugyanis tíz liter a tehenenkénti tejátlag, s ha minden úgy sikerül, ahogyan eddig, akkor az év végére a legjobbak közé sorakoznak fel. A tejüzem adatai szerint a zsírtartalom is kielégítő. Az első negyedévben 3,7, május végéig pedig 3,65 százalék volt az értékesített tej zsírtartalmai A zootechnikus havonta többször, rajtaütésszerű ellenőrzéskor, mintavétellel állapítja meg a kifejt tej minőségét. A művelet nem nehéz, mert minden egyes fejőnek külön kannája van. Ahol a znotechnikus vizezést állapít meg, első alkalommal figyelmezteti az illetőt, második alkalommal pedig 50—100 koronáig terjedő pénzbüntetést rónak a lelkiismeretlen fejőre. Harmadik alkalommal már más munkára osztják be, ahol esetleg kisebb az illető havi jövedelme, tehát mindenképpen bűnhődik tetteiért. Az elmúlt hónapban négy alkalommal észleltek vizezést,- s az illetőket megbírságolták. Az év első négy hónapjában, a szokásos tömegtakarmányok mellett, átlagban 30 deka erőtakarmányt adtak a teheneknek a kifejt tej literjeként. Arra törekednek, hogy a tápfogyasztás évi átlagban ne haladja túl a huszonnyolc dekát. Hasonló jó eredményeket értek el a húseladásí feladatok teljesítésében is. A hízómarha-éllománynál naponta és darabonként (az utóbbi öt hónap átlaga) egy kilón felüli súlygyarapodás értek el, s az egész állomány napi darabonkénti súlygyarapodása 0,767 kg volt. Ennek következtében az értékesítés feladatát is túlteljeíthették. A sertésállománynál átlagosan 0,!>в, a vágósertéseknél pedig 0,64 kg volt az átlagos napi súlygyarapodás. A hizlalda malacellátása is jó, hiszen az elmúlt öt hónapban kocánként 10,58 malacot választottak el. * A Dunajská Streda-i [dunaszerdahelyi) egyesített szövetkezet vydranyi (liodosi) központjában Horváth Sándor elvtárs, az SZLKP üzemi bizottságának elnöke, Rácz Péter alelnök és Molnár Ferenc főállattenyésztő tájékoztatott a feladatok teljesítéséről. Ebben a nagygazdaságban is az összhang minél jobb megteremtésére törekednek. Erre irányul a növénytermesztés és az állattenyésztés vezetőinek és beosztott dolgozóinak az együttműködése is. Egyelőre azonban az állattenyésztés szakosítása van napirenden, ami nem zökkenőmentes, hiszen n rendelkezésre álló gazdasági épületek bevonása a korszerű termelésbe nem egyszerű feladat.. Ezeknek az átalakítása eléggé költséges. A szakosítás és a korszerűsítés felelősségteljes teendőivel összhangban arra törekednek, hogy az első félévre előirányzott feladatokat mindjobban teljesítsék. A sertéshizlaldában az év elejétől 0.82 kg az átlagos súlygyarapodás, tehát két dekával jobb, mint. azt a garancia megköveteli. A férőhely hiánya végett nem tarthatták a tervezett kocaiétszámot. így az első félévben 1000—1500 db-os malachiány mutatkozott. Ez azonban átmeneti jelenség és a hústermelésre nem hatott ki. Most átmeneti kocákkal hidalják át a helyzetet és egyszeri elletés után meghizlalják azokat. Közben kocasüldőkkel feltöltik a törzsállományt, mert egy régi épületből elkészült a 160 férőhelyes korszerű kocaszállás is. A szakosítás keretében a kocákat és a malacokat a V. Blahovo-i farmra összpontosítják, a hízók pedig Vydranyban kapnak helyet. A szövetkezet tejtermelési eredményei is elfogadhatók. Május végéig 9,84 liter volt a tehenek napi tejhasznossága. A kitűnő takarmányalap azonban lehetőséget nyújt arra, hogy az évi átlag elérje a tíz litert, hiszen jelenleg 11 literen felüli a napi tejhasznosság. A szövetkezet jelentős tehénállománnyal rendelkezik. Ez abból Is látható, hogy naponta több mint kilencezer liter tejet szállítanak a feldolgozó üzembe. Hogyan állapítják meg a minőséget? Van a gazdaságnak egy minőségellenőrző szerve, mely rajtaütésszerűen vizsgálja a tej minőségét. Azt azonban, hogy mikor kerül erre sor, még a szövetkezet vezetői sem tudják. Előfordult, hogy az ellenőrzéssel megbízott szerv egyeseknél vizezést állapított meg. Erre megvonták az illetőktől a prémiumot. Akadt olyan egyén, aki nyolcszáz koronát veszített a vizezéssel. Egy házaspárt például, akiknél három százalékos vizezést állapítottak meg. száz-száz korona prémium megvonásával sújtották. A jövőben minden bizonnyal jól meggondolják, érdemes e vizezni a tejet! A szövetkezetben a tejtermelésért járó prémiumot negyedévenként három csoportban az átlagos napi tejhasznosság elérése szerint fizetik. A harmadik negyedévben például a 11—11,5 liter tejátlagért literenként öt fillér; a 11,51—12 literért tíz fillér; a 12,01 literen felüli tejhasznosságért pedig tizenöt fillér prémiumot fizetnek (literenként) amennyiben az illető fejő havonta és év* elejétől egyenletesen teljesíti a meghatározott tervfeladatot. Beszélgetésünk során a főállattenyésztő találóan megjegyezte: „Csak az a jó zootechnikus, aki a takarmány termelésre, bekészítésre és felhasználásra legalább olyan gondot fordít, akárcsak az állatállományra“. Ennek azonban a fordítottja is igaz. Csak az lehet jó agronómüs, aki legalább olyan lelkiismeretesen figyeli az állatállomány hasznosságát, mint például a növénytermesztés eredményeit. Ez azonban mind az agronómus, mind a zootechnikus, de a szövetkezet tagjai részére is alaplontosságú feladat, mert a két részleg együttes jó eredményeitől függ jövedelmük. Hoksza István Feltárják a tartalékokat Évek hosszú sora óta eredményesen gazdálkodik, pedig nem egyszer küzdött árral, aszállyal a Gemerská Polma-i szövelkezet. Az egyesülés is előbbre vitte a gazdaságot. Azóta a gazdálkodás színvonala állandóan javul. Ha a szövetkezet kommunistái kényelmes emberek lennének, tulajdonképpen pihenhetnének a babérjaikon is. Ök nem ezt teszik. Ma 15 azokat a tartalékokat kutatják, amelyek kihasználásával egyre több terményt, tejet, húst vihetnek piacra. A szemesek termesztésében még igen nagyok a kihasználatlan tartalékok. További lehetőségek vannak az új fajták megválasztásában, a technológia pontos betartásában. Időben végzett talajvizsgálatok alapján kell és szabad adagolni a műtrágyát. Biztosítani kell a talaj tápanyag-utánpótlását. Nagyobb teljesítményű kombájnok beszerzésével lehet csökkenteni mind a kalászban maradó, mind pedig az elpergő szemveszteséget. Az aratásra gondosan felkészültek. A komplex tervből nem hiányzik a NOSZF 60. évfordulójára tett szocialista kötelezettségvállalás sem, amely 444 ezer korona érléket foglal magába. Az „Egymillió tonna gabonát az országnak“ kerületi vállalásból derekasan ki akarják venni részüket. Vállalták. hogy terven felül 58 tonna búzát és 34 tonna árpát adnak el. Л burgonya termesztésének hagyománya van ebben a gazdaságban. A 181 mázsás múlt évi átlagterméssel nem dicsekedhetnek. Már csak azért sem, mert tavaly az egyik fajta 25 hektáron 291,9 mázsát adott hektáronként. Az idén nagyobb részben már ezt a fajtát ültették. így vállalhatták, hogy az idén terven felül 18 tonna burgonyát adnak a közellátásnak. Egyértelműen állítják, hogy a burgonya jövője náluk is a gépesítéstől függ. Jelentős a szövetkezetben az állattenyésztési ágazat. Tej- és sertéshús termelésre, valamint juhtenyésztésre szakosítottak. Ez idő szerint kilencszáz szarvasmarhát tartanak, melyből ötszáz a tehén. Tavaly száz tehéntől 103,3 borjút értek el. Közülük mindössze 2,8 borjú pusztult el. A tervezett 2900 liter évi tejátlagot — egyedenként — nyolcvan literrel túlteljesítették. Egy liter tej kitermeléséhez 0,27 kg abrakot használtak, ez nyolc dekával kevesebb a tervezettnél. Tavaly a tejeladási tervet 103,1 százalékra teljesítették, ezzel a járási versenyben a tisztes harmadik helyet szerezték meg. A tejtermelés szakaszán kihasználatlan tartalékokat látnak. Ezt bizonyítja kötelezettségvállalásuk is, mely a feladatok túlteljesítésére irányul. Érdemes megemlíteni, hogy az állattenyésztés szakaszán négy szocialista brigád dolgozik. Két kollektíva már elnyerte a megtisztelő cím bronz fokozatát. Gáliková Zuzana ezüstérmes tíztagú brigádja vállalta, hogy az idén terven felül tízezer liter tejet termel, az előirányzott abraktakarmány. felhasználás normáját literenként tíz dekával csökkenti. Egy liter tejet 2,05 korona költséggel termelnek, ami a múlt évhez viszonyítva 11 filléres költségmegtakarítást jelent. Chasanová Zuzana tizenöttagú fejőkollektívája vállalta, hogy az idén húszezer liter tejet termel terven felül, és Liptáková Mária öttagú fejőkollektívája is a tervezett tizenkétezer liter tejtermelési feladat túlteljesítésére tett felajánlást. Az állattenyésztési dolgozók 113 ezer korona értékű vállalást tettek. Javítható a hízósertés takarmányhasznosítása, valamint a juhtenyésztés jövedelmezősége is. A szarvasmarha- és a sertéstenyészetben a tartás és a gondozás szempontjából is van javítani való. A mindennapi gondokon át jutottak el a kézi fejéstől a fejőgépig, a kétkezi munkától a repülőgépes, helikopteres műtrágyázásig, gyomirtásig, a kombájnos betakarításig stb. A szövetkezet tagsága semmi újtól nem fél, mert látja, hogy a munkáját könnyíti. Szüntelenül keresik m jobb terméshozam elérésének lehetőségét, a kihasználatlan tartalékokat. Ennek köszönhetik, hogy ma már nincsenek kiszolgáltatva a tavaszonként Ismétlődő áradásnak, a nyári aszálynak, az időjárás szeszélyeinek. Tudják jól, hogy közös erőfeszítéssel a korábbinál nagyobb termésátlagot érhetnek el. Ez boldogulásuk alapja. I. B. A terv törvény, teljesítése kötelező! Mezőgazdaságunk sikeresen' teljesíti a CSKP XV. kongreszszusán kitűzött határozatokat. Örvendetes, hogy a legfontosabb élelmiszerek (tojás, vaj, tej stb.) egyre növekvő szükségletének a kielégítését hazai termelésünkből fedezhetjük. Az emberek táplálkozásában nélkülözhetetlen az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása. Az igények mindinkább megkövetelik a bő áruválasztékot. Ahhoz, hogy minél több és jó minőségű áru kerüljön a fogyasztói piacra, az szükséges, hogy minél több tejet termeljünk. Ez attól függ, hogyan gondozzák az állatokat, milyen a zootechnikai munka és a szervezés színvonala. A galantai járás földművesei ennek teljesítéséért eddig is sokat tettek. Amint azt Kopaéík mérnök, a JMI főzontechnikusa is említetté „csaknem“ minden efsz és állami gazdaság teljesítette a negyedéves tej- és húseladás tervét. Közülük a legkiválóbbakat érdemes megemlíteni. Az év elejétől május 20-ig az Abrahámi Efsz 109, a Diakovcei Efsz 106, a šoporňal Győzelmes szövetkezet 106 százalékra teljesítette tervfeladatát. Akadnak olyan efsz-ek és állami gazdaságok is, amelyek nem lesznek eleget a szerződésben vállalt feladatnak. Az időterv teljesítéssel van a legnagyobb probléma. Például a Veiké Ülany-i Béke Efsz május húszadikáig 85Д, a žihareci 98,3, a vlCanyi 88,7, a Galantai Állami Gazdaság pedig csak 77,7 százalékra teljesítette tejeladását. Sok helyen a lemaradást már behozták. A Virányi Efsz dolgozóinak ez idáig problémát okoz a hús- és a tejeladás is. A tervezett marhahúsmennyiget állítólag azért nem tudják teljesíteni, mert eredetileg az idén marbahústermeléssei már nem kellett volna foglalkozniuk. De egyelőre maradjunk a tejnél. Cgy tudom, a farkosdiaknak évek óta problémát okoz a tervezett tejmennyiség kitermelése. Ez elgondolkoztató. Éppen ezért szóljunk néhány szót azokról a tényezőkről, amelyek a tejtermelést kedvezőtlenül befolyásolják, s amelyekről a közelmúltban Uňatinský Ondrej mérnökkel, a szövetkezet főállattenyésztőjével beszélgettünk. A helyzet legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy olyan ezen szövetkezet állattenyésztése, mint amelyiknek nincs gazdája. Ezt éppen a főállattenyésztő mondta el, de azt is, hogy tiz év öta ő itt a kilencedik zootechnikus. Tehát meg sem ismerik a tennivalókat, problémákat, máris lelépnek. Miért fordítanak hátat a szövetkezetnek? Talán azért, mert nincs összhang? Elég az hozzá, hogy jelenleg Uňatinský elvtárs gondrjaira van bízva az állattenyésztés. Igen sok a gondja és tennivalója. — Mi jelenleg a helyzet? — En úgy látom, hogy a tejtermelés gátié tényezői közé * tartozott a rossz üszőállomány. A növendékállatok gyöngék voltak, rosszul fejlődtek. Ilyen alapanyagból állt az utánpótlás. Az idén valamit javult a helyzet. Az üszők jobb erőben vannak, ezért 1718 hónapos korban elérik a 350—370 kg-os élősúlyt és fedeztetjük őket. Igen ám, csakhogy az üszők fedeztetését nem végzik rendszeresen, mert az állatok több helyen vannak elhelyezve. Fedeztetésre az állatokat a Vág másik felén levő részlegre összpontosítják. A farmok és a „központ“ közötti távolság tizenöt kilométer, nem beszelve arról, hogy az út nincs kiépítve, így esős időben a fedeztetési központot szinte lehetetlen megközelíteni. Ebből kifolyólag az első negyedévben például 140 helyett csak 86-ot, a másodikban pedig ötvennyolccal több állatot fedeztettek be a tervezettnél, de még mindig nem érték el a tervezett létszámot. Mi következik ebből? Az, hogy a tavaszi hónapokban lesz a legtöbb borjazás, s ez a tejtermelésben nem kedvező. Az év elejétől május elsejéig 639 borjú született, ami kevesebb volt a tervezettnél (terv 752 db). A helyzetet az is nehezíti, hogy a született borjak tíz százaléka túlzsúfoltság következtében elpusztul. A tehénállomány hasznosság tekintetében közepes. Szlovák és fekete-tarka keresztezettek (Fi-es és Fz-es) utódai képezik в törzsállományt. A selejtezést ebben az évben rendszeresen végzik. Az idén 352 kishasznú tehenet szerelnének kiselejtezni és 560 üszőt átvinni a tehénállományba, hogy meglegyen a tervezett létszám és javítsák a tehenek hasznosságát. — Mutatkozott némi javulás? — Az előző évekhez viszonyítva némi javulás mutatkozott. A napi fejési átlag az első negyedévben egy tehéntől 5,8 liter volt. Ez nagyon kevés! A némi javuláshoz hozzájárult a préselt takarmányok gyártása és etetése is. Ennek gyártását a múlt év nuvemberében kezdtük, s miután az állatok ezt fogyasztják, javult a tejelékenység. Május második felében további javulást észleltünk. A terimés takarmányadag mellett egy liter tej kitermelésére 0,33—0,34 kg szemes takarmányt használtunk fel és a napi fejési átlag nyolc literre emelkedett, azaz 11,6 százalékkal javult a helyzet a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten. Hogy az első negyedévben 90 ezer liter tejjel mégis adósak maradtunk népgazdaságunknak, annak több oka is volt. Mindazok a tényezők, melyeket már említettünk, befolyásolták a tejtermelés színvonalát. Ehhez talán még annyit megjegyezhetnénk, hogy nagy aránytalanságok vannak az egyes részlegek között. Az egyik részlegen májusban 13 liter volt az átlag, míg a másikon 8,2 liter. Annyit még hozzátehetnék, hogy egyes részlegeken etetők és fejők vannak, míg a másikon más a „szokás“, s az emberek között akad nézeteltérés. Ezért a dolgozók gyakran cserélődnek, ami rossz hatással van a tejtermelésre. Feltehetjük a kérdést: A szövetkezetben a tejtermelés, az állattenyésztés talán zsákutcába jutott? Egyáltalán nem, mert a nehéz helyzetből is van kiút. Amint látjuk, kezdeményezésben nincs hiány. Uňatinský elvtárs kezdeményezésére javult a zootechnikai munka színvonala. Am az emberektől, az állatgondozóktól is függ, hogy a jövőben milyen lesz az eredmény. Talán segíthetne a célprémium, vagy a munkaverseny, de a munkabrigád mozgalom is javíthatna a helyzeten. A szövetkezet vezetői és dolgozói közösen, kezdeményezoen és következetesen igyekezzenek megvalósítani pártunk kongresszusának irányelveit. Mindenekelőtt a tervben meghatározott igényes feladatokat kell teljesíti, mert a terv az törvény! Nagy Terét í)
