Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
1977. december 3. SZABAD FÖLDM0VES 11 120 EZER LITER TEJ — TERVEN FELÜL! TÍBBET ES ILCSBBBAN TERMELNEK A MARCELOVÄI földművesszövetkezet évek óta példásan teljesíti a mezőgazdaság fejlesztésének központi Irányelveiből eredő feladatait. A nagygazdaságban — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt — minden évben magasabbra helyezik a mércét. A nagy igényességgel és körültekintéssel kidolgozott évi termelésfejlesztési, értékesítési és pénzügyi terveik minden esetben az eredményességre és gazdaságosságra törekvést tükrözik. A szövetkezet azoknak a gazdaságoknak a sorába tartozik, melyeknek tagjai is vezető dolgozói a legnagyobb erőfeszítést igénylő feladatok láttán nem в kibúvókat, meg a feladatok teljesíthetetlensége mellett szóló érveket kutatják, hanem tudásukat és erejüket latba vetve eleget tesznek az elvárásoknak. Korai lenne azt állítani, hogy itt már minden a legnagyobb rendben van, és hogy minden dolgozó, minden szövetkezeti tag öntudatos, őszinte híve a haladásnak, a nagyobb feladatvállalásnak. Azt viszont bátran elmondhatjuk, hogy a döntő többség aktív részt vállal a mindennapi munkából. A szövetkezetben járva, ez alkalommal az állattenyésztés fejlesztésében, a kitűzött termelési és értékesítési feladatok teljesítésében elért eredmények felől érdeklődtem. Mint kiderült, a meghatározott feladatokat az idén is maradéktalanul teljesítik, sőt esetenként jelentősen túlszárnyalják az irányszámokat. Az állatok tervezett létszámának biztosítása nem okozott és továbbra sem jelent számukra különösebb problémát. A legtöbb korcsoportban a tervezettnél több állatot tartanak, hogy a következő év feladatainak teljesítéséhez már az első napoktól kezdve megfelelő állománnyal rendelkezzenek. A termelési és értékesítési feladatok teljesítése felől Sándor Gábor mérnök főállattenyésztőt kérdeztem. Így nyilatkozott: — A központi irányelveknek megfelelően, az idén is megemeltük a mércét, a korábbi években elért valóságnál több állati termék kitermelését és értékesítését vettük tervbe. Teljesítjük amit vállaltunk! A háromnegyedéves elemzés adataiból kitűnik, hogy a hústermelésben és a tejtermelésben is túlszárnyaltuk az irányszámokat. Tejeladási kötelezettségeinket túlteljesítettük, viszont néhány mázsa hússal adósai maradtunk a népgazdaságnak. A szövetkezet szeptember végéig csupán kilencven százalékra teljesítette háromnegyedéves húseladási kötelezettségét. Mint korábban hallottuk, a termelésben nem volt kiesés. Mi okozta tehát az értékesítésben tapasztalt tíz százalékos lemaradást? Lényegében három okot említhetünk. Az első: a felsőbb szervek beleegyezésével év közben a szövetkezet felszámolta a marhahizlalást. További tény: a Mezőgazdasági Terményfelvásáríó és Ellátó Vállalat nem vette át a felkínált juhhúst. S végül: a gazdaság, hogy további választott malacok igénybevétele nélkül több húst termelhessen és értékesíthessen, s egyúttal ésszerűbbé és gazdaságosabbá tehesse a termelést, úgy határozott, hogy tíz kilogrammal növeli a sertések vágósúlyát. A jóra törekvés a másik oldalon — persze csak átmeneti jelleggel — rosszát, lemaradást eredményezett az értékesítési kötelezettségek teljesítésében. A darabonkénti tíz kilogrammnyi hús kitermelése — az elért átlagos napi súlygyarapodásnak megfelelően — húsz nappal megnyújtotta a hizlalás időtartamát, és elodázta az értéklesítést. Az évi termelési és értékesítési feladatok teljesítése azonban teljes mértékben biztosított. Problémát csupán a felvásárlásban esetlegesen jelentkező nehézségek okozhatnak a gazdaságnak. Az viszont már mindenképpen biztos, hogy a tejtermelési és értékesítési feladataikat magasan túlszárnyalják. Kilenc hónap alatt 13,4 százalékkal több tejet adtak népgazdaságunknak, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Szeptember végéig 2470 literes egyedenkénti tejhasznosságot értek el a tehenek, vagyis kilenc hónap alatt csaknem kétszáz literrel szárnyalták túl a múlt év azonos időszakában kimutatott teljesítményüket. S gondolom azt sem árt megemlíteni, hogy a szövetkezet tehenészei, fejőgulyásai az év elején Ígéretet tettek, a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tízezer liter tejet termelnek és értékesítenek terven felül. Felajánlásukat később nyolcvanezer literre növelték s szeptember végéig jelentősen túlteljesítették. Szorgalmuk eredménye, hogy az idén a szövetkezet előreláthatóan mintegy száztíz-százhúszezer liter tejet adhat népgazdaságunknak terven felül. Elismerésre méltó igyekezet és eredmény. Szépséghibája csupán annyi, hogy teljesítésén nem minden dolgozó fáradozik egyformán. Az élenjárók — mint például Vörös Dezső, Krampotyák Ernő, Kaszanyóczky Imre és Chňapek Mária — évi átlagban tíz liternél több tejet fejnek naponta és darabonként a gondjaikra bízott tizenhat-tizennyolc tehéntől, gazdaság állattenyésztésének kilenc* havi tevékenységét értékelő elemzésbe. Megállapítottam, hogy az ágazat a pénzügyi tervét százöt, az előirányzott összteljesítményeket pedig csaknem száznégy százalékra teljesítette. A tervezett anyagköltségeket viszont mindössze kilencvenkét százalék erejéig merítették ki. Az üzemgazdász úgy számítja, hogy az idén mintegy háromszázezer korona megtakarítást érnek el az állattenyésztés anyagköltségei terén. S talán nézzünk még néhány érdekes adatot. Száz korona értékű takarmányból a múlt év hasonló időszakában százhatvan, most pedig százhatvanöt korona értékű állati terméket produkáltak. Az idén egy kiló sertéshúst 3,97 kilogramm, egy kiló marhahúst 2,09 kilogramm, egy kiló baromfihúst pedig 2,77 kilogramm erőtakarmány felhasználásával nyernéhány társuk pedig meg sem közelíti ezt a teljesítményt! Az eredményességben lemaradozó állatgondozók munkához és feladatokhoz fűződő viszonyának javulása sokat jelentene — tejben és koronában is — a közösnek és a népgazdaságnak. Hasznosság tekintetében a sertéstenyésztés is aránylag jó színvonalon áll. A tervezettnél és a múlt évi háromnegyedéves valóságnál is több malac született szeptember végéig, az elhullás viszont csupán három százalékos volt. Így kocánkénti átlagban tizennégy malacot nyertek kilenc hónap alatt. A hizlalásban 0,53 kilogrammos átlagos napi és darabonkénti súlygyarapodást értek el. Mindezt annak ellenére, hogy a takarmánykeverő üzem júvoltából jelentősen csökkent a hasznosság, mert a VÜL helyett CDR keveréket küldtek a hízóknak. Később magam is belelapoztam a tek. Egy liter tej kitermelése 32 dekagramm abrakot vett igénybe, egy választott malac felneveléséhez pedig 84,6 kilogramm keverékre volt szükségük. A múlt évi és az idei háromnegyedévi eredményeket összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a marcelovái szövetkezet állattenyésztése tizenkét „lépcsőfokot“ haladt előre a fejlődés útján. Többet és gazdaságosabban termel, mint egy évvel korábban. Az állatállomány minőségi összetétele jó, és a takarmányalap is gazdagabb, mint tavaly volt. Mostmár csupán az állattenyésztőkön és a gondozókon múlik, hogyan használják ki az adottságokat a termelés továbbfejlesztésére, az állomány hasznosságának fokozatos növelésére, illetve a szövetkezet szorgalmas munkával kivívott, jó hírnevének öregbítésére! KÄDEK GÁBOR Egyre több azon mezőgazdasági üzemek száma, ahol a tehenek nyári takarmányellétását legeltetéssel oldják meg. Az Intenzív gyepterület a tehenek egészséges körülmények közt való tartása mellett az anyagköltségek csökkentését is eredményezi. Foto: —blm— A tehenek és üszők ellési egészségvédel mének alapelvei i. A szarvasmarhák ellése természeti feltételek közepette nem volt kitéve olyan nagy mértékben a fertózöttségnek, mint manapság. Az állatok nagyarányú összpontosítása lényegesen növeli az istállótérségben a kórokozók számát, amely majdnem minden esetben fertőzöttséggel jár. Az állatok zsúfoltsága mellett a kórokozók számának növelését a helytelenül végzett fertőtlenítés, a nem megfelelő szellőztetés stb., is elősegíti. Az ilyen környezet ugyanis melegágya a kórokozók szaporodásának. Az elléskor nagymértékben megnövekedő női ivarszervek közvetlenül érintkeznek a környezettel, s a védtelen nyálkahártya apró sérülései fokozzák a kórokozók szülőúton történő megtelepedését. Az ellés nem más, mint az újszülött első érintkezése в környezettel, ezért olyan feltételeket kell kialakítani, melyekkel megakadályozhatjuk az újszülött fertőződését. További veszéllyel járhat az elléskor nyújtott szakszerűtlen segítség is. A rosszul fertőtlenített segédeszközök, az állatgondozók személyi higiéniája alapkövetelményeinek mellőzése stb., sokkal többet árt az anyaállatnak, mint maga az ellés. A szakszerűtlen segítség legtöbb esetben méhgyulladást jendometritisz) idézi elő, amely az állat életét is veszélyeztetheti. Az Ivarszervek gyulladásos betegsége elsősorban a tejtermelés csökkenésében, másodsorban pedig az ellést követő gyengébb megtermékenyülésben jut kifejezésre. Az állategészségügyi szolgálat dolgozói évente a tehénállomány 27—30 százalékánál állapítanak meg méhgyulladást! Ez a fertőző betegség az üszőállomány őt százalékát sújtja. Míg az üszőknél a betegség keletkezése összefügg a szakszerűtlen termékenyítéssel, addig a teheneknél ez a szakszerűtelenül levezetett el léssel magyarázható. Nagyüzemeinkben az elles sikeres és zavarmentes levezetésére csakis az elletőben alakíthatók ki optimális feltételek. Az ellető rendszerint elhatárolt istállótérség, ahol ellés előtt és után az anyaállatokat elhelyezik, szakszerűen gondozzák és a lakiadéra előkészítik. Ideális feltételek között az anyaállatoknak a megtermékenyülésig kellene az elletőben maradniuk! Az ellést az ellető boxokban kell levezetni. Ha a mezőgazdasági üzemben nincs ellető istálló, akkor az álláson kell boxot létesíteni, s azt úgy kel] elkészíteni, hogy jől mosható és fertőtleníthető oldalfala és padozata legyen. Legmegfelelőbbek a csempével vagy a mozaikkal béllelt ellető boxok. A vizelet elvezető csatorna minél rövidebb és záródngéval ellátott legyen. A boxokat olyan helyen kell készíteni, ahol megoldott a hideg- és melegviz-ellátás. Minden tehéntartó mezőgazdasági üzemben gondoskodni kell az elléshez szükséges segédeszközökről és fertőtlenítőszerekről. Tárolásra olyan helyet válasszunk, ahol védhetők a portól és a szennyeződéstől. Az ellés segédeszközei és fertőtlenítőszerei a következők: ♦ Ellető kötelek — minden használat után langyos vízben szappannal kell megmosni, kifőzni, majd fertőtlenítő oldatban (Famoseptspray, AJatln, G'hloramín, Chlórseptol) tárolni; + Fertőtlenítőszerek — a már említetteken kívül szóba jöhet még az Akutol-, Kubától- és Chronicinspray. Esetenként a használat utasítás szerint kell ezeket alkalmazni; + Paraffin olaj — az ellést levezető kezének bekenésére. Felhasználható a szülőút sikamlósságának a növelésére is. Hiánya esetén jól hasznosítható a Mucogel siccum készítmény három százalékos oldata is. ♦ Két darab 1,5X1 méter alapterületű felfogó ponyva vagy műanyag lepedő — az újszülött borjú felfogására és elszállítására. Ez felhasználható az anyaméh kitolódásakor ennek a szervnek a beborítására is; ♦ Törlőruhák — az újszülött borjú megszáritására, megtörlésére; ♦ Munkaruha — az ellést lévezető részére, amelyet minden ellés után ki kell mosni és vasalni. Feltétlenül szükségesek a gumicsizmák, amelyeket használat előtt és után alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni; ♦ Müanyagkesztyű —■ minden használat után jól megmosni és fertőtleníteni; ♦ Septonex pulvis készítmény — az ellést levezető kezének fertőtlenítésére. Tudni kell, hogy a szappan ellenhatással van erre a készítményre, ezért a megmosott kezet fertőtlenítés előtt alaposan öblítsük le; ♦ Mozgó vagy hordozható asztalka — erre rakhatók az ellés segédeszközei és a különböző készítmények; ♦ Műanyag lepedő — a padozat, állás Ieterítésére, ha az ellésre a tehén fekvő helyzetében kerül sor; ♦ Törülköző, szappan, lavór, géz, olló, körömkefe stb. Az ellető boxokat emelőszerkezettel is célszerű felszerelni, mert gyakran előfordul olyan eset is, hogy a tehén hátsó részét fel kell emelni. Az ellésnél segédkező dolgozókat gondosan tájékoztatni kell az ellés higiéniájának és fiziológiájának alapfeltételeiről. JOZEF BACO, körzeti állatorvos Biztató eredmények A hatodik ötéves terv nagy Jelentőséget tulajdonít a növénytermesztés általános fejlesztésének, beleértve a tömegtakarmányok termesztését és a takarmányfehérjeprobléma megoldását. Az ötéves terv meghatározta, hogy állati termékekből ne szoruljunk behozatalra. Feladatul tűzte a szemestakarmánnyal való ésszerű gazdálkodást. A határozatokat a mezőgazdasági üzemek saját feltételeikre dolgozták fel és ennek megfelelően realizálják. Nap mint nap szem előtt tartják a soron levő feladatokat, sőt Igyekeznek behozni az esetleges lemaradást is. A közelmúltban a Veľký Cetín-i Efsz-ben tett látogatásom alkalmával azt tapasztaltam, hogy ebben a gazdaságban alapos felmérést végeztek. Tették ezt azért — nagyon helyesen —, mert számukra nem mindegy, hogy a szövetkezet hogyan zárja az évet. Ján Homola főzootechnikus és Karol Vladimír állattenyésztő Ismertette azokat a problémákat, amelyek a szövetkezetben előfordulnak. Eddigi eredményeik figyelemre méltóak. Az állattenyésztésben megkövetelt valamennyi • mutatót teljesítették. Húseladási tervüket 110,1 százalékra, tejeladási feladataikat pedig 109,2 százalékra teljesítették. Szép eredményeket értek el a szarvasmarhaállomány létszámának növelésében, az állatok napi súlygyarapodásában, ami a különböző zootechnikal intézkedések megvalósításának az ereménye. A szarvasmarhaállomány arányos növelésével egyldőben javult a tehenek hasznossága is. A tervezett állatállományt mindenekelőtt a borjú- és az üszőnevelés javításával, valamint a tenyésztési munka elmélyítésével biztosították. Ennek következtében az Idén lehetőség nyílt arra, hogy száz tehéntől száz borjút választhattak el. Az elválasztott, egészséges borjakat megfelelő korban és súlyban válogatták a tenyészcélnak megfelelően. Saját nevelésű növendékekből töltik fel a törzsállományt. A jő borjúszaporulat következtében a tervezettnél százharminc darabbal több szarvasmarhát tartanak. Ezért a szarvasmarhák létszámát csökkenteni akarják. A jövőt illetően továbbra is fokozott figyelemmel végzik az üszőnevelést. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az üszőnevelés ideje kissé elhúzódik s tartásuk drágul. A jövőben tehát arra törekednek a szövetkezet szorgalmas dolgozói, hogy ne csak a mennyiség tartásában legyenek kiválóak, hanem a termelés gazdaságosságában is. Ez a tejtermelésre is vonatkozik. Tejeladási tervüket a háromnegyed év végére túlteljesítették, mégsem elégedettek, mert nem- tartoznak a legjobb tejtermelő üzemek közé. A jövőben tehát az alábbiakat tartják fontosnak: megteremteni a megfelelő mennyiségű jő minőségű tömegtakarmányt az állatállomány részére, mert fogyatékosság mindenekelőtt itt mutatkozik. Időszakonként a tehenek fejési adottságát nem használják ki megfelelően. Vannak azonban másutt is fogyatékosságok. Például az állatok minőségi gondozásában. Az állattartó telepeken egyformán adottak a lehetőségek, mégis eltérőek az eredmények. Ez azonban csakis a szakszerűtlen gondozással magyarázható. A tejtermelés hasznossága szempontjából főleg a páni részlegen elégedetlenek a szakemberek. Már eddig is több intézkedést tettek, sajnos a zootechnikusok segítsége nem járt kellő eredménnyel. A jövőben a hibákat igyekeznek eltávolítani, gazdaságosabban termelni, hogy a költségek csökkentésével év végére felsorakozhassanak a legjobb mezőgaz-, dasági üzemek közé. -ntllllllllll
