Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 1)977. december 3. A méhek hasznának tudatában Kassától mindössze tiz kilométerre, szinte a város peremén Sady elnevezéssel van egy nagygazdaság, amely hét község kis szövetkezete földterületének és dolgozói erejének egyesítésével néhány évvel ezelőtt jött létre. A Sady elnevezés nagyon találó, mert itt ötszáz hektáros gyümölcsültetvény kialakítására törekednek, s tervbe vették ötven hektár málna, tíz hektár eper telepítését és jelentős területen a zöldségfélék termelését is. A gyümölcsös alapjait ez év júliusában rakták le, s azt ifjúsági építkezéssé nyilvánították. A létesítményt tizenkét millió korona értékben 1979- ben adják át rendeltetésének. Ogy hírlik, hogy ilyen nagy és korszerű gyümölcsös egyelőre sem nálunk, sem pedig Közép-Európa más országaiban nincs. Elhatározták, hogy nagy méhészetet is alakítanak. Régi gyümölcsösük területe 180 hektár. A szövetkezetben már jelentős méhállománnyal is rendelkeznek. Arról, hogy milyen volt a kezdet, s a folytatás, a szövetkezet vezetői az alábbiak szerint tájékoztattak. Kaveöansky elvtárs, a gazdaság főállattenyésztője az 1961-es évre így emlékezik vissza: „A kezdet a korabeli kisgazdaságban nagyon nehéz volt. Szerényen éltünk. Érthető, hogy örömmel fogadtuk, amikor ajándékba kaptűnk tíz méhcsaládot, A méhek szakszerű gondozását a Kassai Állategészségügyi Főiskoláról dr. Hanko vállalta, mivel akkoriban ez a főiskola szövetkezetünk védnöke volt. Ő helyezte el kislétszámú méhállományunkat a „Sadenc“ elnevezésű dűlőben, a cseresznye-, kajszi-, almaültetvény szomszédságában, ahol uborkát Is termeltünk. Repcével akkoriban még nem foglalkoztunk. Méhállományunkat évről-évre szaporítottuk, bár részemre ez nem kis gonddal járt. 1966-ban a rendelkezésre álló harminckét méhcsaládtól 1154 gramm pempőt szedtünk. Amikor értékeltük méhállományunk termékeinek hozamát, azt állapítottuk meg, hogy családonként mézre átszámítva negyvennyolc kg évi hozam értékének felelt meg. Így értük el a Szlovákia szövetkezeti méhészetei közt meghirdetett versenyben az első helyezést. Nagyra értékelem azt az oklevelet, amelyet a mezőgazdaság és a méhészszövetség legfelsőbb szerveinek képviselőitől vettem át. Ez az oklevél most is az asztalom felett van.“ Ivan elvtárs, a szövetkezet ökonőmusa már a méhészkedés kezdetén az alábbiakat állapította meg: „Amióta a sadenici dűlőben méheket tartunk, jelentősen megnövekedett a cseresznye s az uborka -hozama. A méhek közelében magtermelésre hagytunk egy tizenkét hektáros heretáblát, ahol szintén kitűnő hozamot értünk el. Így egyáltalán nem bosszankodtam azon, hogy abban az évben nem értük el a tervezett tizenkét kilogrammos mézhozamot családonként, hiszen a méhek haszna másutt jutott kifejezésre. Ma is emlékszem arra, amint 1966-ban szövetkezetünk akkori elnöke — Jurenka elvtárs — azt kérdezte tőlem, mi a véleményem а ретро termeléssel kapcsolatban. A beszélgetésnél jelen volt az alelnök és a" pártszervezet elnöke, Hrabkovský elvtárs is, aki támogatta az elképzelést. Akkoriban azon a véleményen voltunk, hogy ha egy-egy méhcsalád legalább ezer koronát hoz a szövetkezetnek, akkor minden rendben lesz. Talán mondanom sem kell, hogy elképzelésünket siker koronázta“. A szövetkezet elnöke, aki mér több egyesítésben részt vett s 1967-től irányítja a gazdaságot nagyon jó véleménnyel ezeket mondotta a méhekről: „Ha a méhek egyetlen kiló mézet sem hoznának részünkre, akkor sem válnánk meg tőlük, mert szükségünk van beporzó tevékenységükre“. Ezen véleményét még a múlt évben mondta. Azóta František Eget mérnöknek, a nagygazdaság kormányosának a méhekkel összefüggő álláspontja még jobban megszilárdult, mert idén repcemagból kimagasló hektárhozamot és repcevirágról jó méztermést értek e). Ebben az évben már száz méhcsaládja van a szövetkezetnek, de az elnök határozottan kijelentette: gyümölcstermesztési célkitűzésük megköveteli, hogy a méhcsaládok számát fokozatosan ezerre bővitsék! „A kaptárakat és a méheket könynyen beszerezzük, de lesz-e hozzá jól képzett, tapasztalt méhészmesterünk?“ — tette fel a nagy kérdést az elnök. Soták elvtárs 1974-től tölti be itt a méhészmesteri teendőket. Ő fejlesztette fel az állományt, hiszen három évvel ezelőtt még csak negyvennyolc méhcsaládja volt a szövetkezetnek. Megjegyezte, hogy amennyiben a méhek gondozását teljes munkaerőként végezheti, akkor száznál jóval több méhcsaládot is elvállalna. Még egy lényeges megállapítás az elnök részéről: „A kétszáz hektáros repceterületből azon a nyolcvan hektáros részen értünk el huszonöt mázsás hektárhozamot, amely a méhekhez közel volt...“ Ebből is látható, hogy a szövetkezet elnöke s a többi vezetők jól tudják, milyen hasznot hoznak a méhek gazdaságuknak a főnövények beporzásában. Nem ártana, ha erre más szövetkezetek vezetői is ráébrednének. —h— Ä nagyüzemi mezigazda^ág szerves Biztatóak a kilátások, amelyek mezőgazdaságunk további fejlődése előtt állnak, s a szerény, de fontos és különleges gazdasági ágnak, a méhészetnek a további fejlődését is feltételezik. A belterjes gazdálkodás előretörésével együttjáró nagyobb arányú aprómag- és gyümölcstermesztés az eddigieknél jobban ráirányítja a figyelmet a méhek beporzó munkájának a jelentőségére. Аь elmondottak ellenére sajnos, egyre több mezőgazdasági nagyüzemben a méhészetet erőszakolt, szükséges rossznak tekintik, amely a mérlegnek csak a kiadási oldalát terheli. Ennek következményeként nem ritka az olyan eset, hogy a méhészetet felszámolják. Nehéz eldönteni, hogy ez a megnyilvánulás csak a gazdaság-vezetők rövidlátásán múlik-e, vagy szerepe van az ilyen felfogás kialakulásában a méhészeknek is. Meglátásunk az, hogy legtöbbször mindkét fél hibás. Meggondolatlanságukért azonban főleg a vezetőket kell hibáztatni. Ha ők a méhészetet feleslegesnek tartják, akkor a méhészben hiába van jóakarat. Ha azonban a gazdaság megadja a szükséges segítséget, s a méhész mégsem mutat fel eredményt, van mód rá, hogy a vezetőség változtasson a helyzeten. A nagyüzemi méhészetnek tehát járható útja van, melyet a Hubicei (gombai) Állami Gazdaság példája is bizonyít. A gazdaság méhállománya száz családból áll. Ottjártunkkor Kárnik mérnök elmondotta, hogy Riedi Alojz személyében sikerült olyan méhészt szerezni, akinek megfelelő tudása van a méhcsaládok gondozásához, kezeléséhez. Élvezi a vezetőség s a dolgozók bizalmát is. Kárnik elvtárs a nagyüzemi méhészkedés fontos tényezőjét, a tervszerűséget emelte ki. Ezzel összhangban a termelési idényre (március 10- töl szeptember 30-ig) olyan részletes tervet készítenek, amely közepes időjárási és a termelést befolyásoló egyéb — a méhésztől független — körülmények mellett előreláthatólag megközelíthető vagy teljesíthető. A méhcsaládonként tervezett méz ménynyiségét évente öt kilogrammban határozták meg. Az első tavaszi átvizsgálás után a főbb termelési és tenyésztési célok eléréséhez részletes munka-, anyag- és pénzügyi tervet készítenek. A méhész megállapítja, hogy a népesség és a lépkészlet alapján mézeltetésre vagy v szaporításra hány méhcsalád / jöhet számításba. Hány méhcsalád vár fejlesztésre, hány kilogramm cukor kell eleség pótlására stb. A környék nektárt és virágport adó növényeit felmérve megállapítják, hogy szükséges-e a serkentő etetés, ha igen, mennyi cukor kell ehhez. Egyúttal rögzítik a vándorlások helyét és számát. Meghatározzák az új felszerelés és az új kaptárak beszerzési árának összegét. Gregus Antal könyvelő tájékoztatása alapján 1977-ben a gazdaság 17 ezer 900 koronát költött a méhészetre. Ebből 10 ezer 375 korona térült meg a mézből, valamint viaszból. A ráfizetés tehát 7 ezer 615 korona, amely elenyésző összeg a méhek termést növelő hasznosságához képest. A gazdaság intenzíven foglalkozik repce-, maghere- és baltacím termeléssel. A gazdaság vezetősége tehát felismerte, hogy a jó magtermeléshez feltétlenül szükségesek az idegen virágport szállító rovarok, azoknak többször fel kell keresniük a maghozó növényeket... Egy-egy virágra ugyanis ötven-hetven látogatás szükséges a tökéletes megtermékenyüléshez. Ehhez a vadon tenyésző megporzó rovarok száma elenyészően kevés. Az önköltség csökkentése szempontjából a gazdaság méhészét és vezetőségét régóta foglalkoztatja a mesterséges méhlegelők létrehozása. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítanak a facéliának. Ezt többek között az árpákba is elvethetik, s ha megfelelő a csapadék, esetleg öntözik, akkor szeptemberben is látogathatják a méhek. Ezen mézelő növény termelésével már próbálkoztak. Takarmánykeverékkel együtt vetették, s megállapították, hogy növeli a takarmány értékét is. Termelése Kárnik mérnök szerint a szőlő sorai között is esedékes. A gazdaság száz hektáros szőlőjében ezzel a mesterséges méhlegelő is biztosítható. Sajnos ma alig lehet nagyobb menyiségű facélia maghoz jutni. Ezen mézelő növény gazdasági jelentőségét még az is emeli, hogy törékeny és könnyen rothadó szára bizonyos mértékig szerves anyagot is nyújt a talajnak. Attól sem kell tartani, hogy elpergő magjával gyomosítja a földet: ha néhol ki is kel, az utána következő növényben elsatnyul. A Hubicei Állami Gazdasághoz hasonlóan a méhészetre minden gazdaságban úgy kellene tekinteni, mint a nagyüzemi mezőgazdaság fontos tartozékára, a termelési színvonal javításának fontos tényezőjére. CSIBA LÄSZLÜ Briteden évben elhangzik ilyen, * * vagy ehhez hasonló kérdés. Olyan gyakran azonban mint az idén, még egyetlen évben sem kérdezték. Ezt annak tulajdonítom, hogy az idei augusztus vége és szeptember eleje meleg volt, de főleg annak, hogy júliusban és augusztusban többször esett eső, s a meleg is kedvezett, a természetes méhlegelő nem száradt el, s ha pergetésre nem is került sor, de a nektár elegendő volt serkentésre. Az anya a petézést ezért nem csökkentette. Így szeptember elején, amikor a családokat szűkíteni szoktuk, a kaptárak tele voltak méhekkel és a Hasítás is kiterjedt volt. Más években, amikor a természet nem ilyen jő a méhekkel szemben és a családok rászorulnak a méhész szakértelmére, s a gazdasszony megértésére, akkor július közepén már el kell kezdeni a méhek serkentését és már akkor is ritkaság, hogy a családok úgy ki legyenek fejlődve, mint az idén, mert a szeptemberi reggelek rendszerint hűvösek. Ilyenkor már szabály, hogy a családot kora reggel kinvitjuk, a mézelőt eltávolítjuk, a fészekből a nem, vagy csak ritkán takart kereteket kivesszük, a válaszdeszkát betesszük, a nyitott mézeskeréteket a válaszdeszka mellé rakjuk. A méhek így a nyitott mézet a fészekbe hordják! A fészket úgy zárom a mézeskeretektől, hogy csak 2—3 cm2 hézag, átjáró legyen. Ha a nyílás nagyobb lenne ennél, akkor a méhek nem hordanák a fészekbe a kamrázott mézet. A nyitott mézes kereteket nem teszem el tavaszi serkentésre vagy fészekbővítésre, mert a nyitott méz higroszkópikus, a levegő nedvességét magába szívja, s a sejtekből kifolyik. Arra törekedek, hogy a téli élelmet a méhek minél előbb befedelezzék, mert a kifolyó mézet a méhek télen gyorsan fogyasztják. így vastagbelük ha-Méhészet a Szovjetunióban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy jelentőséggel bír a méhészet fejlesztése szempontjából is a Szovjetunióban. Elsősorban meg kell említenünk a méhészet védelméről szélé kormányrendeletet, melyet 1919- ben V. I. Lenin írta alá. A kormányrendelet utat nyitott a méhészet rohamos fejlődésének. A nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel hamarosan tudatosították, hogy a méhészet a közvetlen termékeken kívül nagyban befolyásolja a hektárhozamok növelését is. Ezen a téren megindult a kutatótevékenység. Fokozatosan áttértek a nagyüzemi méhészkedésre, számos kolhoz és szovhoz kezdett méhészkedni. A Szovjetunióban jelenleg több mint tízmillió különböző méhfajhoz tartozó méhcsaládot tartanak számon. Ebből 21 százalék szovhoztulajdonban, 26 százalék kolhoztulajdonban és 53 százalék pedig személyi tulajdonban van. A Szovjetunióban több mint száz szakosított méhészet működik. A tenyésztés kifizetődőségét új technológia, szakosítás teszi lehetővé. A SZKP és a kormány nagyra értékeli a méhészek munkáját. így több mint ötszáz méhész kapott a Szovjetunióban állami kitüntetést. Fröhlich Ferenc méhészeti szaktanító A hegyvidék méhészetéről Hosszú évek óta figyelemmel kísérve a Červená Skala-1, pontosabban Šumiac és murányhutai határban levő méheket, meggyőződtem azok kiváló sajátosságairól, természetes ellenállóképességükről, arról, hogy 5—7 C-foknál már kirepültek, a méhanyák kiváló biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Erdész barátom korábban ilyen anyákkal cserélte ki az összes anyákat. Az anyacserétől fogva kétszer olyan eredményt ért el méhesében, mint a falu többi méhészei. A ml „Kárpáti“ méhünket joggal tartják a világ legjobbjának. Emiatt szükségesnek tartanám, hogy a síkvidéki méhészeknek, akárcsak az ittenieknek ajánlják, hogy a méhanyák irányított nevelői foglalkozzanak a fajta további javításával, és a hozamok növelésével. Cseréljenek méhanyákat a hegyvidéki méhészekkel, ahol pedig az anyanevelés ipari szinten van, onnan a méhanyákat pároztatva szállítsák a hegyvidékre. Ján M. Habrovský Hogyan teleltetem méheimet? mar megtelik és időelőtti ürítkezésre kényszerülnek. A fészek leszűkítése után 2—3 nappal a kamrázott kereteket a méhek kitisztítják és kiszedem azokat. Ezt követően nagy adagokban föletettem a családokat és még meleg Időben befedelezhették az élelmet. Szeretnék megemlékezni ennek az esztendőnek némely meglepetéséről is. Nálunk ugyanis a repce nem szokott mézelni, csak virágport adni, s az idén csodák csodája, mézelt. A vöröshere sem mézelt korábban, mert állítólag virágkelyhe olyan, hogy a méh szopőkája nem ér bele, most mégis mézelt. A lóbab, amely felénk csak most van elterjedőben, szintén mézelt. A három mézelő növénynek együtt sötét, vöröses a méze és eléggé sűrű, nem kristályosodik « sejtekben. Kérdés jelenleg, hogy a nagy meleg vagy a csapadék járult hozzá ezen növények mézeléséhez. Annak ellenére, hogy a repce, a vöröshere és a lóbab Idén mézelt, mégis gyenge esztendőről számolhatok be. A méhészek ezen mezőgazdasági növények mézelésével ugyanis vidékünkön még egy évben sem találkoztak, így a méhészközpont versenyfelhívására csak kevesen vándoroltak az említett növényekre. Az akác vidékünkön teljesen lefagyott és az erdő sem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. így ez az esztendő hordás tekintetében a leggyengébb volt. Kovács Lajos Közeleg a SZMSZ alapszervezeteinek évzáró taggyűlése A CSKP Xí V. kongresszusának igényes célki űzései, melyeket a SZMSZ is mag áévá tett politikai és szervezési in tézkedéseiben, megkövetelik a s: övetségi élet tökéletesítését és a tagság részvételének elmélyítését az alapszervezetek munkájában. A SZMSZ a NF társadalmi érdekszervezte, amely több mint harminchatezi r tagot tömörít százharminckilenc alapszervezetben, Az aiapszerv izetekben beteljesül szövetségünk küldetése, ahol a tagok politikai és szakmai ismereteket szereznek választ kapnak kérdéseikre és p ioblémáikra, melyekkel a méhés: éti gyakorlatban találkoznak. Ebből indu t ki a SZMSZ KB is amikor idei lovemberi plénumán megvitatta aj évzáró taggyűlések politikai és izervezési előkészítését és az ala jszabályok 13-ik §■ ának érteim íben az évzáró taggyűlések Idő: zakát 1978. II. 15-től IV. 30-ig hatí rozta meg. Jelenleg ali pszervezeteink tagjai az évzáró táj gyűlések előkészítésének jegyéi en élnek. Az évzáré taggyűlések elentőségét 1978-ban az is emeli, íogy ebben az évben ünnepeljük a Februári Győzelem 30 évfordulóját és ebben az évben lesz a SZMS; III. kongresszusa is Az évzáró aggyűléseken értéke lik az alapsz irvezetek tevékenységét és ott tűrik ki a követkézé időszak felat atait. Az évzáró taggyűlések lehetőséget nyújtanak minden tagn ,k arra, hogy kifejezze nézetét a: alapszervezet tévé kenységével capcsoiatban, s javaslatokkal, tár [yilagos bírálattal emelje az évj áró taggyűlés színvonalát. Az ala iszervezetek vezetőségeinek fő ht ngsúlyt a CSKP XV kongresszus; nak határozataiból eredő felada ok teljesítésére kell fektetniük, f gy, ahogyan azt aj alapszerveze ekben jóváhagyták és terveikben f ddolgozták. Az alapsze rvezetek többségéber a vezetőség lagjal sokoldalú mun kát végeztek A tagság igényeibő indultak ki, figyelembe vették f javaslatokat, támogatták a kezde ményezést, f ilajánlásaikat teljesí tették. Van mk azonban olyar alapszerveze ek is, melyekben a: eredmények nem állnak összhang ban a leheti ségekkel. Ezekben e munkát a fo rmalizmus jellemzi. A; okok lehetni к különbözők. Az ú vezetőségi ti goktól függ majd, ho gyan okulna к elődeik hibájából milyen köv rikeztetéseket vonna! le azokból, nilyen mértékben ér vényesítik a :t, ami bevált, hogyar készítik elő és nevelik a fiatal ta gokat és ezf knek milyen lehetősé get adnak, iz a kérdés rendkívü fontos, mive tagságunk átlag élet kora magas, Az 1978-as terveknek tükrözniü! kell azt a elentős időszakot, a melyben aj évzáró taggyűlései végbemenne c. Vezető irányvonal ként tovább-a is а XV. pártkong resszus hatí rozatainak teljesítése a szocialista munkaverseny és « munkafelajá ílások maradnak. Az évzáró taggyűlések legfonto sabb felada a az új vezetőségek ellenőrző biiottságok, valamint í III. kongres zus küldötteinek meg választása 1 )sz. A jelölésnél abbó a feltételbő kell kiindulni, hogj a vezetőségie politikailag és szak mailag fejlett tagok kerüljenek akik ésszerí szervezéssel, meggyő ző mődszen к alkalmazásával lel kiismeretesen teljesítik a feladató kát. Az évzáró taggyűlések színvona lát emeli az is, hogy részt veszne! rajtuk a KB KEB tagjai és a járá si bizalmiak, akik közvetlenül tá jékoztatják a résztvevőket a SZMSZ murkájáról, további feladatairól s válaszolnak a felszóla lásokra. Az új vet etőségekre a hatodik ötéves tervi lőszak éveiben igényes feladatok hírulnak, mert ez az időszak döntő lesz a CSKP XV kongresszusi határozataiban megjelölt feladatok teljesítésében. Tudjuk, vannak eredményeink, hiányosságaink vannak példák, melyekből tani Ihatunk, használjuk ki tehát ezeke a cél érdekében. (P- L.)
