Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-12-03 / 48. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 177. december 3. A talaj tápanyagkészletének szüntelen javítása egyik legfontosabb feladata mezőgazdaságunknak. Ezt mezőgazdászaink jól tudják. Mégis gyakran azt kell megállapítanunk, hogy sok gazdaságban az istállótrágya tárolására, kezelésére és felhasználására nem fordítanak kellő gondot. Ennek következtében a jó szerves trágya veszít értékéből, a föld nem kapja meg azt amire szüksége van. A talaj hiányzó tápanyag készletét sok helyen műtrágyákkal szeretnék pótolni. Ezzel nemcsak a termelés gazdaságossága csökken, hanem sok esetben a műtrágyakészlet is kevés. Azokban a gazdaságokban, amelyekben a talaj humusz és tápanyag tartalmának növelésére elegendő istállótrágyát használnak, ott műtrágya megtakarítást is elérhetnek. Utazásaim során tapasztaltam, hogy vannak mezőgazdasági üzemek, amelyekben nem tartják be a trágyázás időtervét. A trágyázás a téli időszakra húzódik el, s így előfordulhat, hogy a szervesanyag nem hasznosul kellő mértékben. Ezt Varga János, a Komárnoi (komáromi) Mezőgazdasági Igazgatóság agronómusa is igazolta. Hasonló és egyéb problémákkal küszködnek a járás mezőgazdasági üzemeiben. Vannak gazdaságok ahol az őszi munkák elvégzése mellett kellő figyelmet fordítanak a talajerő fokozásának. Tudjuk, hogy a termés megalapozásáról van szó. Ezek közé tartozik a kameniönái, a kolárovoi, a Zem. Olíía-i szövetkezet is. Ám nem ilyen jó ütemű a trágyázás a Dolný Peter-i, az ižai, a marcelovái gazdaságokban. Ezen szövetkezetekben a trágyázást október közepéig csak húsz-harminc százalékban végezték el. Az agronómus véleménye szerint mi a késedelem oka? — Részben az őszi betakarítási munkák elhúzódásában van. Alig győzik a dolgozók a feladatok végzését, másrészt a trágya teregetésére nincsenek megfelelő gépek. A harmadik ok pedig az, hogy az említett gazdaságokban a trágyázást az agrokémiai központ végzi: harmonogram szerint. Az említettek a későbbi időszakban kerülnek sorra. Tény az is, hogy a szövetkezetek dolgozóinak nagyobb A talajerő FOKOZÁSA alapvető feladat igyekezettel, szervezettebben kellene végezniük a munkálatokat. ___• ____ Az őszi termények betakarításának csúcsidőszakában jól haladnak a szerves és szervetlen trágyázással a Kameničnái Steiner Gábor szövetkezetben. Szántóterületük 2260 hektár. Ebből évente hatszáz hektárnyit istállótrágyáznak, főleg azon növények alá, amelyek istállőtrágyára igényesek. A rendszeres, egyenletes trágyázás a terméseredményekben is mutatkozik. Cukorrépából pl. az idén is négyszáz mázsa hektárhozammal számítanak. A trágyázást mindjárt a tarlóhántás után kezdték. A prizmákból szétterített trágyát még ugyanazon a napon leszántják. Évi trágyakészletük ezerhétszázhúsz vagon. Radzo Pavel, mérnöknek, a szövetkezet főagronómusának tájékoztatása szerint ez a rnenynyiség elegendő. Ha a készletet nem tudják felhasználni, akkor azt a parcella szélén rakványozzák, s a következő évben használják fel. A rakványozásnál ügyelnek a tápanyagveszteség elkerülésére. Parcellánként kiszámítják, hogy mennyi trágya szükséges, s ezt a mennyiséget a parcella szélén rakványozzák. Az istállótrágya manipulálására az idén a nitrai Agrokomplex 77 kiálításon rétegező-gépet vásároltak. Ezt a közelmúltban szerelték fel. A géppel — az eddigi módszertől eltérően — három méter magas prizmákat készítenek. A trágya tetejét szalmával takarják, fgy jól beérik s megőrzi tápanyagkészletét. A trágyázást hat személyből ólló gépesített csoport végzi. A trágya teregetésére öt RUR—5-ös és két darab UV—2-es trágyaszórót, rakodókat használnak. Így a szövetkezet szántóterületét öt-hat -év leforgása alatt megtrágyázzák. A gazdaságos, kifizetődő alaptrágyázás után a műtrágyák felhasználása kiegészítéséül szolgál. Ősszel a búza alá a foszfor és kálitrágya egész mennyiségét felhasználták: azaz hatóanyagban 110 kg foszfort és 140 kg káliumot juttattak a föld hektárjára, természetesen fajtaigény szerint. Nitrogénből csak hetven kilogrammot adagoltak. A többit (25 kg-ot) a téli nitratáció során adják a talajba. Fejtrágyázásra trágyalevet vagy DAM—390-es folyékony műtrágyát használnak. Abban az esetben, ha hiány mutatkozik foszforból és káliumból, kombinált trágyát használnak. Igen ám, csakhogy azzal igen óvatosan kell eljárniuk, hogy elő ne forduljon nem kívánatos nitrogéntöbblet. A gyártók csökkentett nitrogénmennyiségű, illetve fokozott káli s foszfortartalmú kombinált műtrágyákat gyárthatnának. Nem megoldott az istállótrágya tárolása, kezelése és felhasználása a hasonló feltételek közt gazdálkodó Zlatná n/Ostrove-i Szovjet Hadsereg Efsz-ben. Hogy miért, erre Gaál János, a gazdaság főagronómusa adta meg a választ. — Terv szerint évente kétezer vagon istállótrágyát kellene biztosítanunk, — ami véleményem szerint — elég is lenne. A probléma abban van, hogy csak 1100 vagonnyi áll belőle rendelkezésre. Ezt a mennyiséget főképpen a cukorrépa és a kertészeti növények alá adják. — Miért kevés a trágya? — Mert az állattartó telepek közelében tárolása nem megoldott. A hozzávezető út sines kiépítve. így szinte megközelíthetetlen. Ezért sok ottmarad és tönkremegy. A másik fájó pont, hogy a rakodó gépek üzemképtelensége miatt a megmaradt mennyiséget alig bírjuk kihordani a talajra. Régebbi típusú (T—174-es, N-500-as) kistraktoros rakodóink vannak, de sajnos, pár filléres tömítőgumik hiányában nem használhatók. Ezért a robbantásos módszerhez folyamodtunk, holott meggyőződésünk, hogy a szórásos módszer sokkal előnyösebb. Így évente szántóterületünknek csak nyolc százalékát istállótrágyázzuk, ami nagyon kevés. Esetünkben a szikes talajtól kezdve a kötöttön keresztül egészen a homokosig minden fajta előfordul. Hogy mi következik ebből? Mindez kihat a termelés eredményességére. Ha javulna az istállótrágyázás, lényegesen kevesebb műtrágya kellene, s csökkenne a kiadás. — Mit tettek ennek érdekében? — A trágyázást augusztus 20-án kezdtük. Trágyáztunk a cukorrépa és a zöldségfélék alá ... Azután a műtrágyakészlethez folyamodtunk. Ebből kilencven vagon állt rendelkezésre, de már nincs belőle egy szemernyi sem. A foszfor- és káliumtrágyákból kétharmadnyi részt nem tudtuk a talajba dolgozni, mert a nyolcszáz hektáron termesztett búza és a száz hektár repceterület kimerítette a rendelkezésre álló készletet. A hiányzó részt a tél folyamán adjuk a talajra. Mélyszántás után ezért a talajt nehéz fogassal elmunkáljuk, hagy a talajra télen is rámehessünk. A talaj meszezésre csupán mészsalétromot használunk (fejtrágyaként), holott talajaink nagyon igénylik a meszezést. Ezzel csökkentenénk a talaj savanyúságát. Gaál János tíz éve dolgozik a szövetkezetben. Ismeri a talajt, a növény fejlődéséből megállapítja mi hiányzik, mire lenne szüksége a növénynek. A szövetkezet vezetői is tisztában vannak a talaj humusztartalmának jelentőségével, a trágyatelepek kiépítésére mégsem fordítanak megfelelő gondot. Holott, mint mondani szokás „a probléma itt kezdődik“. NAGY TERÉZ Iparszerü növénytermesztés együttműködéssel valósítható meg Az utóbbi években jelentős szerkezeti változáson és dinamikus fejlődésen ment keresztül mezőgazdaságunk. A kisüzemi termelési forma fokozatosan háttérbe szorult, s előtérbe kerültek az iparszerű módszerek. Ez megköveteli az összpontosítás és szakosítás elmélyítését, a tudományosműszaki ismeretek széleskörű elterjesztését, a technológia ésszerűsítését és a korszerű munkamódszerek bevezetését. Ma a mezőgazdasági termelés főleg a nagyüzemi módszereken alapszik. A kisebb gazdaságokból egyesítéssel — nagyüzemek jöttek létre. A mezőgazdasági termelés iparosítása azonban túlhaladja a jelenlegi nagyüzemek lehetőségeit. Ezért a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának további — magasabb szintű — fejlődési szakaszába léptünk, amely szükségessé teszi a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében az üzemek közötti kooperációs és integrációs kapcsolatok széleskörű kibontakoztatását. Ennek legfontosabb kiindulója a kooperáéciős körzetek célszerű kialakítása. A hatodik ötéves tervben előirányzott igényes feladatok valőraváltása érdekében a CSKP XV. kongresszusa meghatározta mindazokat az alapelveket, melyek 5 szocialista mezőgazdaság összpontosítását és szakosítását előbbre lendítik. Ezen alapelvek értelmében az egyes járásokban — kisebb vagy nagyobb mértékben — kialakulóban vannak a kooperációs körzetek. A galantai járás mezőgazdasági üzemeit — a termelés fejlesztési tervezete alapján — három kooperációs körzetre osztották. Ezek közül az egyik a Salai (sellyei) kooperációs körzet, ahol 1975-ben megkezdték a mezőgazdasági kooperáció kiépítését. Ennek központja és irányítója a salai szövetkezet. A széles körű koncepció megvalósítóhoz az eltelt néhány év rövid idő, mégis kíváncsiak voltunk menynyit haladtak előre, milyen tapasztalatokat szereztek stb. Ezért kérdéseinkkel a legilletékesebbhez Duffala Emil mérnökhöz, a szövetkezet elnökéhez fordultunk, aki a tíztagú kooperációs bizottság elnöke. A mezőgazdasági termelés jelenlegi szakaszában leggazdaságosabb és legcélszerűbb a hatékony szervezési és termelési módszereknek a kialakítása. Ez jellemző a növénytermesztésre is. — A kooperációs körzetben, melyek az alapvető tényezői a növényterA kukoricatáblán Csak lassan, óvatosan haladhadtak a gépek, nehéz volt túlteljesíteni a személyenkénti négyszáz mázsás napi normát. Pedig a többlet teljesítményért prémiumot fizettek, s ez a kombájnosokat külön-külőn érdekeltté tette, a Kráľovský Chimec-i (királyhelmeci) Állami Gazdaság betakarítási tervének sikeres teljesítésében. —Tavaly hatvan napig tartott a kukorica betakarítása — közölte Bélán József főgépesítő, — idén húsz napot irányoztunk elő erre. A technika térhódítása nemcsak azon mérhető le, hogy néhány kombájnra vár a 891 hektár kukorica betakarítása, illetve több száz ember munkája. Ez már nem újdonság. Kevesen tudják azt, hogy a növénytermesztésben itt az egy személyre jutó termelési érték, több mint félmillió korona. — Igaz, hogy a betakarítás már nem olyan mint régen volt — mondta Csákó István kombájnos, — de a lényegen nem változtat a gépesítés. Tudom, hogy az emberek ugyanazt érzik, amit mindegyikünk érzett, amikor elérkezett a betakarítás ideje. Megélhetésünkről van szó. A műveletet gépesíthetjük, de ezt a feladatot nem lehet lelkesedés nélkül végezni. Koncz László előtte való nap még vetett, aztán kombájnra ült. — Igyekeznünk kell a kukoricát levágni —, mondta és szinte egyszerre mentek a fülkébe. Félórás pihenés után új erőre kaptak az emberek. Nekünk pedig nem maradt más hátra, mint az, hogy elbúcsúzzunk a derék kombájnosoktól. Illés Bertalan mesztés magasabb szintű összpontosításának és szakosításának? — Ez több fontos kérdés komplex megoldását teszi szükségessé. Elsősorban a vetés terület összpontosítását, a termelés szakosítását, a legmegfeleőbb biológiai anyag kiválasztását, a gépesítés, a javítás és a karbantartás összpontosítását és szakosítását, a tápanyag utánpótlás és a növényvédelem tudományos alapokon való irányítását, a termények betakarítás utáni kezelésének és tárolásának komplex megoldását, a szakember képzést és nem utolsósorban a termelés szervezésének és irányításának módosítását. — Milyen intézkedéseket tettek a kooperációs kapcsolatok kibontakoztatása érdekében? — A kooperációs körzet tizenegy mezőgazdasági üzem bevonásával létesült, és összesen 27 872 hektár mezőgazdasági, ebből 28 922 hektár szántóterületen gazdálkodik. A bevont mezőgazdasági üzemeket szervezetileg öt szakosított termelő-technológiai növénytermesztési egységbe csoportosítjuk. A talajalap összpontosítása érdekében több szövetkezet egyesítésére kerül sor. Jelenlegi intézkedéseink a termelési és ökonómiai feltételek megteremtésére irányulnak. — A szakosítás következtében milyen mértékben változik a növénytermesztés szerkezete? — A jövő évtől jelentűs szakosításra és összpontosításra került sor. Még idén a kooperációs körzetben húsz növénykultúrát termesztettünk, a következőben azonban a szemeseken és a takarmányféléken kívül áttérünk a cukorrépa, a kender és a zöldség — csak a paradicsom és a gyökérzöldség —. termesztésére. A termelés középpontjában továbbra is a szemesek maradnak. Ezeket a szántóterület 63,3 százalékán termeljük. Köztük nagyobb teret kap a kukorica. Ezt a szemesek vetésterületének 33,2 százalékán vetjük. A kooperációs körzetben 1979-ig megvalósul a szemeskukorica iparszerü termesztésének központja. A központ — a legkorszerűbb műszaki, technológiai és biológiai ismeretekre támaszkodva — irányítja a kukoricatermesztést a körzetben. A termelési technológia egy komplex gépesítést biztosító gépsoron alapszik, amely lehetővé teszi az egységes talajelőkészítést, a vetést, a növényápolást, a betakarítást és a betakarítás utáni kezelést. — Miképpen irányítják a közösen vásárolt gépek kihasználását?, — Ezt a feladatot egy gépesítési központ látja el. Ennek építését már megkezdtük. Tervek szerint 1980-ig befejezzük. Ez szerves részét képezi a kukorica iparszerű termesztési központjának. A gépesítési központ alapvető feladata a gépek beszerzése, kihasználása, központi irányítása, továbbá karbantartása és javítása. Közös alapból biztosítjuk valamennyi növénykultúra komplex gépesítését. Idén a kooperáció keretében a kukorica vetését — már a közös alapokból beszerzett — MONAIR vetőgépekkel és Zetor 12-es traktorokkal végeztük. Szoros együttműködésben végeztük a nyárt és őszi csúcsmunkákat is. — Hogyan oldják meg a vegyszerezést? — A kooperációs körzetben agrokémiai központot létesítünk. Vegyszerekkel a salat DUSLO közvetlenül látja el a központot. Áttérünk a folyékony műtrágyák használatára, me\ lyeket repülőgéppel juttatunk a talajba, vagy a növényzetre. Valamenynyi parcella optimális tápanyagellátását a MINSK 22 elektronikus számítógép segítségével határozzuk meg. Az agrokémiai központ feladatkörébe a hatékony növényvédelem is beletartozik. — Mi okozza a legnagyobb nehézséget? — A kooperációs körzet létrehozása óta képtelenek vagyunk a műszaki-gazdasági apparátus káderkérdésének megoldására. Szinte lehetetlen az egyes tagszervezetek közötti haté kony kooperációs együttműködés. A fő gátló ok az elégtelen anyagi érdekeltségben rejlik. — A kooperációs körzet hogyan segíti elő a növénytermesztés fejlesztését? — Számolunk azzal, hogy az egy dolgozóra jutó brutto mezőgazdasági termelés 1985-ig a korábbi 86 200-ről 184129 koronára növekszik. Ezzel egyidejűleg bővül a közös alap is, amely lehetővé teszi a termelőeszközök bővítését és felújítását. Ezenkívül javulnak a munkakörülmények és növekszik a munkatermelékenység. A nagy teljesítményű gépek gyorsítják az egyes munkák elvégzését. A gépek összpontosítása leegyszerűsíti és megkönnyíti a karbantartást és a javítást. Végső soron a kooperáció, a növénytermesztés iparosítását eredményezi. Az elhangzottak biztatóak, de a merész célkitűzések megvalósításáig még sok munka vár az érdekeltekre. Klamarcsik Mária, mérnök Milyen műtrágyával? Mindenekelő t nagy-nagy szaktudás és sok műi ka kell ahhoz, hogy 36 dohányt tei nelhessünk. A talaj és a növény U jtájának Ismerete, a talaj művelési módja, a dohány által a talajbfl elvont tápanyag visszapótlása, a növényápolás legfontosabb teei dőinek — a „kacsozásnak“ és a , bugázásnak“ — időbeni végzése ( öntő tényező ahhoz, hogy jő minő: égű dohányt termelhessünk. Teri íészetes, az ezutáni teendők, mint a levelek érés utáni törése, fönn} asztása, füllesztése, felfűzése, csomózása és raktározása mind mine nagy szaktudást és tapasztalatot génylő feladat. Az olyan s: erves anyag, mint a dohánylevél, 'elületes, hanyag kezelés esetén nemcsak termelőjének, de magá iák az államkincstárnak, főként a dohányzó egészségének súlyos ki rókát okoz. Felmerül a kérdés, mii dezek tudatában mit tegyünk? Els Ssorban is tudni kell, hogy a nikotin nitrogén tartalmú alkaloida, an ely nélkül a dohány élvezhetetlen De ha túl nagy mennyiségbe! i van benne, az szintén nem jó. Tiszta vegyületben a nikotin nag ion erős méreg, amelynek kis menyisége is halált okoz. A mértékti len dohányzásnak káros hatását i z emberi szervezetre nemcsak a nikotin, hanem a fehérje, szén lidrátok és zsírégés termékei, 1 zéndyoxyd, szénoxyd stb. okozzák Ha ezek mennyisége nem sok a (dohányban, akkor annak füstje 1 evésbé káros. íme az első figyeli! eztetés, amelyre mind a dohánykei tésznek, mind a dohányjővedék nek egészségünk érdekében is fel kellene figyelnie. Tapasztali taink szerint a dohány levele nikot ntartalmát ugyanis a termesztett fajta, továbbá a talaj trágyázás, £ levelek érési foka és további kéz ílése befolyásolja. Nitrogéndús к itött talajokon s erős nitrogén tri gyázás esetén nikotindúsabb lazébb szerkezetű, kevésbé nitrogéndús talajokon jobb dohány terem. A re sszul érett levelekben több a nike tin mint az érettekben. A sötét szf tű levelek rendszerint nikotindusa bbak, mint a világosak. Ez alól p :rsze akad kivétel. A nyers dohá íylevelekben sok fehérje van, ami ly a füllesztés, szárítás és erjeszt is folyamán amiddá, ammóniák! á és salétrom nitrogénné alakul. Túlzott nítrogéntrágyázás melleti az ilyen dohány rószszül ég és a füstje kellemetlen szagú. Neu 1 árt megjegyezni, .hogy a dohány leveleiben foszforsav is van. A foszfor műtrágyák közül azok hatnak lej biztosabban a termelés ben, ameb ékből a növény legkönnyebbe a értékesítheti a foszforsavat. Ez a szuperfoszfát. A mű trágyázás kérdéseivel így folytathatnánk. Ezzel összefüggésben csak anny t, hogy a nitrogén, ha a dohány t ibbet vesz fel belőle mint ami nnyire szüksége van nemcsak 1 termést, de a minőséget Is f nyegesen rontja. Égőképessége g őrs lesz, stb. A klór rontja a dohány égöképességét. Ezért a lassan ható ammóniák ét amid nitrogént tartalmazó kénsavas ammóniákot, mésznítrogént, tartalmazó vegyi összetételű nit 'ogéntrágyák használatát már a mfltban is tiltottták. Végül í káliumnak azért van í dohány ti ágyázásánál nagy jelen tősége, írért nagy a kálium igénye, de okszerű káliumtrágyázás megfelelt viszonyok között a tér més fokoiásával javítja a dohány égőképes égét és minőségét is. Miután a m nőség kérdése mint minden más ígazatban, úgy a dohánytermesztésben is a nap kérdése maradt, 1gy hiszem, jó lenne a leírottakra fefigyelni. Elősegíthetjük ezzel nemcsak a termelő, a dohányjöve lék bevételét, de ami a legfontos ibb, a fogyasztónak az egészségi re nem ártalmas, „áru“, a cigaretta és szivar forgalomba hozatalán Kmosko László, mérnök
