Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

1977. július 16. SZABAD FÖLDMŰVES ......... 5 Aratunk. Másképpen mint nagy­apáink: tlz-tizenkét nap alatt vég­zünk — kombájnjainkkal — a sok ezer hektárnyi gabonával. Mégis — mint ahogyan régen — aratási láz­ban égnek a falvak. Tehetsége, tudá­sa szerint, úgyszólván a falu apraja­­nagyja segíteni igyekszik. Kamenica nad Hronom (Garamkö­­vesd) dunamenti község. Festői kör­nyezetben, a kovácspataki hegyek lábénál kanyarog főutcája, pár lépés­nyire az államhatártól. Közel kétez­ren lakják. A faluban székel a helyi, baftavai (bajtai) és chlabai (helen­­bai) szövetkezetekből egyesült efsz. A lakosság túlnyomó része a szövet­kezetben, vagy a štúrovci (párkányi) papírgyárban dolgozik. Van itt még élelmiszer-, főszer- ás hentesüzlet, iparcikkeket árusító bolt és két vendéglő. Helyben van a ma­gyar és a szlovák tannyelvű iskola — ötödik osztályig — valamint a ma­gyar óvoda. MORAVCSlK Józsefnének hívják az óvoda igazgatónőjét. Középkorú, szem­­revalő nószemély, és szókimondó. Egyesek szerint sokszor alaptalanul és feleslegesen... De ne vágjunk a dolgok elébe. Az óvoda egy szerény családi ház­nál nem nagyobb épületben van. Zárt, betonozott udvar, gyerekzsivaj... Az óvoda egyetlen helyiségét ebéd­lőnek, játékteremnek, hálóteremnek Is használják. Legalább is a helyiség berendezéséről erre következtetek: a 25 csöppség — ennyi a férőhely — pár méternyire tőlünk az egyik sa­rokban ebédel. Mögöttük játékokkal zsúfolt szekrények. Mi az igazgató­nővel a 25 kiságy mögötti íróasztal­nál íjlünk. Nyitva az ajtó, a konyhá­ból tejbegríz illata szivárog ... — Hál ez van — mosolyog Morav­­csfkné. Szűkösen vagyunk, de azért igyekszünk a lehető legjobb megol­dást választani. Megmondom mire vagyok kíváncsi: nyitva lesz az óvoda aratás idején? Hogyan működnek együtt a szövetke­zettel? — Egész júliusban nyitva lesz az óvoda. A szőlői értekezleten döntöt­tünk így. Megkérdeztem — ki szeret­né júliusban is óvodába járatni a gyermekét. Körülbelül 18 apróságra számíthatunk. Tizennégyen a szövet­kezetben dolgozó szülők gyermekei. Az óvoda egésznapos, tehát az emlí­tett anyukák, apukák, nyugodtan dol­gozhatnak, arathatnak. — Van még valami? Négy sűrűn gépelt papírlaput tesz elém. — Tessék itt van a tervünk. A* aratás alatt az agitációs propagációs munka a mi gondunk. Én a hirdető táblákat frissítem fel rendszeresen időszerű anyaggal és a plakátfestés­ben is segítek. A magyar és szlovák HUZAVONA HELYETT Щ p • # D iskola tanítói a hangszórós-körben tevékenykednek, az aratási híradót készítik. Persze, ez nemcsak az ara­tás idejére vonatkozik, hanem az ösz­­szes jelentős évfordulóra, ünnepség­re. Na és —- hogy szavamat ne felejt­sem — tavaly aratás alatt az óvuda konyhájában, a mi szakácsnőnk főzött a szövetkezet idénymunkásai részére. Az idén már nem itt főznek. — Valóban úgy látszik, komolyan hozzájárulnak az aratás gördülékeny­­ségéhez, sikeréhez. Hogyan viszonoz­za ezt a szövetkezet? Megvallom, meglepeti az igazgató­nő válasza. Vagy tán túlságosan ró­zsaszínűnek látom a világot? Hiszen majdnem mindenütt a szövetkezet vagy az ifjúsági szervezet patronálja az óvodákat, sőt sok helyen az isko­lákat is. Itt úgylátszik másként van... — Őszintén beszélek. Ha azt mon­danám, hogy a szövetkezet valamiben segített minket — hazudnék. Pedig egypárszor már hozzájuk fordultunk. Nemcsak szóban, írásban is. Az ered­mény: semmi! Mondok példát. Tavaly vagy tavalyelőtt — már nem is tudom pontosan — kifogytunk a pénzből. 0| játékokat szerettünk volna vásárolni. Elmentem a szövetkezet székházába, kértük, adhatnának pár száz koronát, hiszen az óvodások szüleinek nagy része a szövetkezetben dulgozik. Te­hát az ő érdekük is, hogy a gyerme­kek ne szenvedjenek hiányt semmi­ben .., Nem adtak. Azt mondták nincs pénz, s ha segítség kéne, esetleg fu­varokkal vagy ilyesmivel segíthetnek. Jól van. Higgye el, hogy már . jópár hónapja könyörgök a szövetkezetnek, hozzanak ide az óvodába egy térés homokot. Eddig még nem értek rá ... Homok máig sincs. Nemrégiben új hűtőszekrényt vet­tünk. A járás másik végéből kellett volna elhozni. Írásban kérvényt ad­tam be, hogy hozzák el valamilyen járművel. Pár napig ott volt a kér­vény, — mert — állítólag — nem volt arrafelé útjuk. A hűtőszekrényt a szolgáltató vállalat gépkocsija hozta el... Különben én bízom benne, hogy a jövőben javul azért a kapcsolatunk, annál is inkább, mivel az idén elkez­dik egy új, korszerű BU férőhelyes óvoda építését. Akkor majd patronál bennünket a szövetkezet. Szóba került a falu közellátása is. Az igazat megvallva: nem valami szívderítő. A hentesüzletben nem kap­ni belsoriszeket, (májat stb.), az élelmiszerüzletben nincs „szirup“ és nagyon foghíjas a zöldségellátás. Gon­dolom — ezek minden kövesdí házi­asszonyt érintő gondok. Kíváncsi voltam, hogyan véleked­nek a közösben a szövetkezel és az óvoda viszonyáról, meg a kiizellátás­­ról. ami szorosan összefügg az aratá­si munkákkal, hiszen a gépek irányí­tói a hőségben megszondáznák és szükséges az elegendő, jól hűtőit frissítő. A szövetkezet irodaháza a falu kö­zepén büszkélkedik. Mondhatom — impozáns, gyönyörű új épület. Hegedűs Dénessel, a szövetkezet főagronómusával beszéltem. (A töb­biek egylöl-egyig házon kívül voltak. Gyűlésen, vagy iskolázáson. Hiába — kész rohanás az élet.) Az agronúmus részletesen tájékoztatott arról, hogy minden rendben iesz az aratás folya­mán. Kellő mennyiségű frissítőt a he­lyi vendéglő ad, főzés pedig a szövet-1 kezet üzemi konyháján lesz. Az ebé­det két autó viszi az aratóknak a ha­tárba. A frissítőket a közös jé hülésü pincéjében tárolják. Az óvodával kapcsolatos kérdések­ről viszont nem volt hajlandó nyilat­kozni. Állítván: hogy a nem kövesdí lakos és nem is illetékes ebben az ügyben. Azt mondta: vagy jót vagy semmit. *Nem szólt semmit. Elmentem a helyi nemzeti bizott­ságra. A titkárt kerestem. Nem volt ott — ez érthető is és természetes — hiszen ebédidő volt. Különben a hnb egyik tisztségviselőjének megmond­tam, hogy visszajövök még, s nagy i vonalakban azt iz elmondtam — mi­ről szeretnék beszélgetni. Gondolom — STUGEL János a hnb j titkára jól felkésiiilhetett, amíg visí- | szatártem, mert — szavamra — mi­­után asztalhoz ültünk, szóhoz sem i jutottam egy jó ideig. Olyan rögtün­­zütt! védőbeszédet tartott a szövetke­ze javára, hogy még egy jó Ügyész is j megirigyelhetné. Pedig igazán csak a ! kívülálló szemével néztem a helyze- j tét. A félreértések tisztázása után j készségesen válaszolt kérdéseimre. Nyolc pontba jegyezte fe! az óvoda igazgatónőjének állításait. Körülbelül - ezt mondta: — Nem látom azonban értelmét, i hogy a szövetkezet anyagilag segítse ; az óvodát, hiszen — tudomásom sze­rint — az igazgatónő minden pénz- j ügyi támogatást megkap a járási ; nemzeti bizottság iskoiaügyi osztályá­tól. Miért nem fordul hozzájuk, ha j pénzre van szökság? A fuvarok ügyé­ben szintén helytelenítem az állás- : pontját. Ha autóra van igénye, szól­jon -nekünk. Megkapja. Felesleges a szövetkezetét ilyesmivel zaklatni. En úgy gondolom, hogy az igazgatónő nem tudja, hova kell fordulnia, ha valamit szeretne elintézni. És külön­ben is: az új óvodát közösen építjük majd a szövetkezettel. Az ő szakem­bereik dolgoznak majd. méghozzá díj­mentesen. Mellesleg a falu közellátásáról csak annyit: valóban úgy van, ahogy Mo­­ravcsíkoé és mások mondták. Sok a hiánycikk. Ezt azonban helyben, még­ha akarnánk, sem tudnánk megulda­­ni. jó lenne, ha a felsőbb szervek in­tézkednének. A zöldségproblémához annyit: nyil­vánvaló, hogy kell a zöldség az óvó- I da konyhájára és általában. Van a­­zonban az iskolának egy kertje, amit jelenleg magánszemélyek vettek bér­be. A szülök elgondolkozhatnának ezen. Mit fűzhetnék az elmondottakhoz? Kétségtelen, hogy jócskán van igaz­ság a véleményekben. Azzal azonban mégsem tudok egyetérteni, hogy a szövetkezet egyáltalán ne törődjön a jelenlegi óvodával, hanem csupán az ujjal, amit még el sem kezdtek épí­teni. Mert tudomásomra jutott — a titkár szerint —, hogy a szövetkezet mindhárom falu működő sportszerve­zőiének évente összesen 30 ezer ko­ronát juttat. Az óvodát meg nem se­gítheti egyáltalán? A titkár azt is említette, hogy csak az kérhet, aki ad is. Állítólag a taní­tók már két éve egyáltalán nem se­gítettek az agitációs munkában. Ez helytelen. De — uram bocsá’ — az óvodások nem ihatják meg ennek a levét.,. BARAK lASZLÖ Hogy ne a „vörös arasson... kakas Jól mogszervezték az Orechová Po­­tôň-i (dióspatonyi) BARÁTSÁG Efsz­­ben a tűzvédelmet. Teszik ezt azért, nehogy a fáradságos munkájuk gyü­mölcse — a gabonatermés —, mind­nyájunk kenyere hamuvá váljék, s a rohamosan terjedő tűz közvetlenül emberek életét se olthassa ki. Mit tesznek ennek érdekében? Nemesek Gusztáv agronómus sze­rint a következőt: — Vau a vasút mentén bpzánk. Ez van leginkább kitéve a tűzveszélynek. Nem a vonatszerelvény mozdonyának szikrazuhataga ... Motoros vonatok közlekednek már a Bratislavát Ko­­márnoval összekötő vasútvonalon Is. Hanem a veszélyt az emberi felelőt­lenségben látjuk leginkább, (izzó .ci­garettavég kidobása a vonatablakon át!) Ezen kívül a gabonaszállító trak­torok szikrafogóhiánya. Az idén már valamennyi traktort elláttunk szikra­fogóval. nehogy véletlenül is baj ke­letkezzék. Ezen kfvjU a szalmakazal­tól 30 méter távolságra egy helyet je­löltünk ki, ahol a kazalozók nemcsak étkezhetnek, pihenhetnek, hanem do­hányozhatnak ts. Persze, minden ka­zalnál ott van készenlétben a vizes­­la|t, a vlzesvödör (vízzel ellátva), ez utóbbiba kerül a cigarettavég. S csak­is Idei A tűzmegelőzési Intézkedések részét képezi az is, hogy a gabona­táblák szélét felszántjuk. S miként vélekedik a tűzesetek megelőzésével kapcsolatban Varga Imre munka- és tűzbiztonsági techni­kus, egyben az ellenőrző bizottság elnöke? — Mindenekelőtt a vasút mellé tűz­­őröket állítunk, a nyugdíjasok, felnőt­tek és az ifjúság soraiból. Ebben nagy segítségünkre van — főleg a nappali órákban — a kerékpáros If­júsági tűzvédelmi járőr-csapat. A fia­talok ezen a téren nagyon éberek, éléslátásúak. Hamar észreveszik a rendellenességeket, s azonnal jelen-, tik. Ebbe mintegy 20—25 fiatal kap­csolódik be, önkéntesen. De a nyug­díjasok is teszik a magukét, óvják a közösvagyont. Ide tartozik még az is, hogy a köz­ség önkéntes tűzoltói többnyire szö­vetkezeti tagok. Továbbá, ami a víz­forrásokat illeti, feltűnően megjelö lik. Felhasználják a tűzvédelem kere­tében az öntőzésadta lehetőségeket Is, ha erre szükség mutatkozik — át­tételes megoldással. Hidrantok van­nak beszerelve, még a gazdasági ud­varokba is, ha netán tűz keletkeznék, ott legyen kéznél a víz ... — Az előző években a szikrafogók vásárlása okozott kisebb problémát, nehézséget. Ma már azonban vala­mennyi új traktor vételekor szikrafo­gót Is adnak. Elmondanék egy epizó­dot, a szikrafogőhiánnyal kapcsolat­ban. Aratás .volt. Egy nyolcvan hek­táros gabonatábla aratásához kezd­tünk hozzá. Vasárnap. Az ürsus trak­torról hiányzott a szikrafogó. Négy hektárnyit levágtunk már, amikor tü­zet fogott a gabona. Ha történetesen nem vagyunk ott annyian, akkor bl­­zony a gabonatüzet nagyon nehéz lett volna megfékezni, leégett vol­na... Ezen kívül miben látom még a hibát? — válaszol a felvetett kérdés­re a biztonsági technikus. — Legfő­képp abban, hogy gépkezelők, üzem щн zavar esetén nem állítják le a gépet, s a legtöbbször ebből adódik a baj, a baleset. Márpedig ezt el lehetne ke­rülni. Bizony, elkerülhető lehetne, nem­egyszer végzetes munkabaleset, vagy embercsonkulás. És, így vagyunk a tűzesetekkel is: ha sokkal éberebbek, figyelmesebbek lennénk, nagyobb fe­lelősségérzetet tanúsítanánk a közös vagyon és embertársaink iránt, a „vörös kakas“-nak nem lenne dolga. Tetemes károkat előzhetnénk meg. —kov— A gabona a kombájnkolosszusok „zsákmánya“ legyen, ne pedig a tűz martaléka. Fotó: —Й—. A tűzvédelem szervezése alapos hozzáállást igényel! Az egyre növekvő mezőgazdasági feladatok sikeres teljesítése megköt vetéli — mint ahogy azt a CSKP XV, kongresszusának határozatai is tar­talmazzák — a tűzvédelmi Intézkedé­sek tökéletesítését és hatékonyságá­nak fokozását. A tűzesetek megelő­zésére és a tűzvédelem hatható* meg­szervezésére különösen az aratás éd az évelő takarmányok betakarítás* idején kel) nagy gondot fordítani. Elsősorban a vezető dolgozók felada­ta az, hogy mindent elkövessenek * tűzesetek elkerülésére. Az aratás megkezdésével egyídőben az SZSZK Belügyminisztériumában megtartott sajtótájékoztatón megtud­tuk, hogy az idén Szlovákiában 77Ш ezer hektár gabonafélét kall betaka­rítani. A betakarítás politikai-szerve­zési intézkedései mellett különösen nagy figyelmet kell fordítani a tök­ösetek megelőzésére és elhárítására, fán Fogai tűzoltó-alezredes, az SZSZK Tűzvédelmi Főigazgatóságának pa­rancsnokhelyettese elmondotta, hogy, a mezőgazdaságban még mindig soll (tavaly 496) tűzeset fordul elő, me­lyek a legtöbb esetben tetemes anya­gi károkat okoznak! Tavaly Szlové­­kiában csupán as aratás folyamán 149 tűzeset volt, s az anyagi károk meghaladták a 4 millió 143 asar ko­ronát! Még szomorúbb az, hogy * tüzesetek folytán egy személy életéti vesztette, hárman pedig megsebesül­tek. A kedvezőtlen fejlődést mi sent bizonyítja jobban, mint az, hogy ta­valy az 1975-ös évhas viszonyítva 79 tűzesettel volt több ás a kár több mint 2 millió 288 asar koronával volt nagyobb! E számok is hűen tükrözik, hogy milyen jelentősége van az aratási technika alapos előkészítésének, az aratásban résztvevők alapos felkészü­lésének, a gépek és berendezések, va­lamint a raktárhelyiségek tűzoltó esz­közökkel való ellátásának, a tűzvé­delmi járőrszolgálat megszervezésé­nek és a vasúti vágányoktól számított! 60 méter széles védelmi sáv megtar­tásának. Hiszen tavaly százhatvanöt' hektár álló gabonaféle és kétszáztl­­zenöt hektár szalma vált a lángok martalékául, összesen több mint 5130 tonna szalmát, 3790 tonna szénát éa 1480 tonna lucernalisztet veszítettünk. Pavel Kramárik, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élet­­környezetvédelmi szakosztályának dolgozója elmondotta, hogy a* idén 8429 kombájn áll az aratók rendelke­zésére, emi 171 darabab! több, mint egy évvel korábban. Különösen az arató-cséplő gépek minőségi változá­sára kerül sor. Az idei aratásban összesen 2793 darab E—512-es, 94Я darab SZK—5-ös és 484 darab SZK— 6-os kombájn vesz részt. Ezenkívül a CSSZK-ból — kooperációs szerződés keretében — további 1300 kombájn segíti a szlovákiai aratokat. Szlová­kiában körülbelül ezer kombájn át­csoportosítását szervezték meg. A MÉM képviselője a továbbiakban foglalkozott a tűzesetek okaival Is, Megemlítette, hogy gyakran a kom­bájnok kézifékjének hibás beállítása Is okozhat tűzesetet. Figyelmeztetett arra Is, hogy a turisták mulasztásá­ból is adódnak komoly károk. Problé­mát Jelent továbbá az Is, hogy az aratás Idején a kombájnokra a leg­jobb traktoristák, gépjavítók kerül­nek, így a traktorokra már a nem minden tekintetben megfelelő szak­­képzettségű emberek kerülnek, akik könnyen elmulasztják a karbantar­tást, ami szintén tüzesetek keletkezé­séhez vezethet. Reméljük, hogy a mezőgazdasági dolgozók és vezetők mindent elkövet­nek annak érdekében, hogy ax idén a tűzesetek számát a minimálisra csökkentsék! Erre nagy szükség lesz, mert Szlovákiában az idén május vé­géig már 444 tűzeset volt, s az anya­gi károk meghaladták a 13 millió 70« ezer koronátl Mindemellett tizenöt személy életét vesztette, hetvenhetén pedig megsérültek. (bars)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents