Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-26 / 47. szám
12 ВАМИ) földműves 1977. november 28. Biztató eredmények a termékek felvásárlásában Az idei hús-, tej- és tojásértékesítési (eladatok sokkal igényesebbek az elmúlt évinél. A mezőgazdasági dolgozók észszerű igyekezetének eredményeként — amelyben döntő szerepet játszott a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére Indult versenymozgalom — a háromnegyedéves eladási tervfeladatokat nemcsak teljesítették, de mind a három kerületben túlszárnyalták. Szeptember végéig a mezőgazdasági üzemek 320 ezer tonna marhahúst értékesítettek, ami 3 százalékkal volt több az előirányzottnál. E tekintetben a nyugat-szlovákiai kerületben jeleskedtek, hiszen innen származott a felvásárolt húsmenynyiség háromötöde! A húsféleségek közül — szlovákiai méretben — a marhahús részaránya 39 százalék. Míg a közép- és kelet-szlovákiai kerületben ez megközelítőleg 50 százalék, addig a nyugat-szlovákiatban alig éri el az egyharmadát. A sertéshús tervezett felvásárlását mind a három kerületben túlteljesítették, legjobban — 5,8 százalékkal — a nyugat-szlovákiai kerületben. Az értékelt időszakban a tejüzemek 989 millió liter tejet vásároltak fel, ami 1,4 százalékkal volt több a tervezettnél. E mennyiségnek több mint a fele a Nyugat-, egynegyede pedig a közép-szlovákiai kerületből származott. A kelet-szlovákiai kerületben 0,8 százalékkal elmaradtak a tervezett tejértékesitési feladatok teljesítésétőll A tojás és baromfihús tervezett felvásárlását mindhárom kerületben teljesítették. Ez lényegében azzal magyarázható, hogy zömében íparszerű termelésről van sző, ahol jól kamatoztathatók a tudományos-műszaki ismeretek mind a munkaszervezés, mind a takarmányozás, nemesitől munka szakaszán. Az idei év 9 hónapjában 547 millió darab tojást értékesítettünk, ami egytizedével volt több az előirányzottnál A nyugat-szlovákiai kerületben 27,4 millió darabbal, a közép-szlovákiaiban 8,1, a Kelet-szlovákiaiban pedig 7,7 százalékkal vásároltak fel több tojást. Táplálkozásunkban egyre nagyobb szerepet tölt be a baromfihús. Szeptember végéig a baromfifeldolgozó üzemek 51 ezer 600 tonna baromfihúst vásároltak fel, ennek a felét a nyugat-szlovákiai kerületből. A marha- és sertéshús elvásárlásánál jelentős tényező a vágóállatok átlagos élősúlya, mert ettől is függhet a tervezett állatállomány megtartása és a hús minőségének javítása. A háromnegyedéves Időszakban a hízómarhák átlagos élősúlya 473, a kiselejtezett teheneké pedig 515 kilogramm volt. A vágósertések átlagos élősúlya ugyanakkor 113 kiló volt. A nyugat-szlovákiai kerületben az Időterveket a galantai, trenCíni és a trnavai járások kivételével mindenütt teljesítették. A legjobb eredményeket a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyí) járás mezőgazdasági dolgozói érték el. A közép-szlovákiai kerületben a prievidzai, a kelet-szlovákiaiban pedig a Stará Lubovňa-i járás végzett az első helyen. A tejértékesítésben a čadcai. Žiar nad Hronom-i, michalovcei, rožňavaj, trebišovi, košicei. prešovi, svidniki és a vranovi, a húsértékesítésben pedig a zvolení, michalovcei, rošäavai, trebišovi és a Spišská Nová Ves-i járás maradt adósa népgazdaságunknak! (K o c i a n) Nagy aránytalanságok a sertéstenyésztésben A sertéstenyésztés továbbfejlesztésének programja célul tűzte a termelés Ipari jellegű, nagyüzemi egységekbe való összpontosításét és szakosításét, ami biztosíthatja a lakosság hússal valú ellátásúnk állandó javítását. Nemrégiben a trebišovi (terebesi) járásban azt vizsgáltuk, hogy a sertéstenyésztés miként tart lépést a korigénnyel, s milyen mértékben Igazodik a korszerű üzemág mai követelményeihez. A háromnegyedéves tervfeladatok teljesítését vizsgálva megállapítható, hogy a járásban a sertéstenyésztés az elmúlt évekhez viszonyítva folyamatos fejlődést mutat. A húsprogram sertésvonalán a termelés bázisa, a fejlődés alapja egyre inkább a szakosított, nagyüzemi tenyésztés felé terjed. A járásban jelenleg 24 szakosított sertéstelep üzemel, ebből tizennyolc szövetkezeti, kát szövetkezeti társulás és négy állami gazdaság. A szakosított sertéstelepek között azonban nagyok az aránytalanságok. Csupán nyolc gazdaságban teljesítették az előirányzott feladatokat. A járás a húseladás tervét csak 97,6 százalékra teljesítette, de az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 12,5 százalékkal több sertéshúst adtak a közellátásnak. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet érdemben értékelhessük ás távlatait lássuk, az elmúlt évek — nem mindig problémamentes — termelését kell figyelembe venni. A pribeníki Iperbenyéki) és a lastovcei (lasztóci) sertéstelepek üzembe helyezése és betelepítése egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Hiszen járási méretben 21 ezer darabbal bővült a sertés-, ezen belül pedig 872 darabbal a kocaállomány. Növekedett a fialási átlag, s csökkent az elhullás aránya is. Az eddig eltelt hónapokban a fialási átlag további 1,1 darabbal növekedett. A szakosított sertéstelepek tehát elérkeztek ahhoz a ponthoz, amikor már nem a műszaki gondok megoldása igényli a fő energiát, hanem a termelésfejlesztés mennyiségi és minőségi oldala. Ezt úgy kell megoldani, hogy mind az országos, mind az üzemi érdekeket a legjobban szolgálja. Ezt a következtetést vonták le legutóbb az állattenyésztők járási tanácskozásán is, amelyet 1976-tél havonta egyszer rendszeresen tartanak. A célkitűzés: év végéig 900 tonna sertéshúst értékesíteni. Mindemellett ezt a mennyiséget a hatodik ötéves tervidőszak végéig tovább növelik! Természetesen e feladat sikeres teljesítése érdekében szükséges a rejtett tartalékok feltárása és az indokolatlan aránytalanságok mielőbbi felszámolása. A járásban nem a húsértékesítési tervfeladatok teljesítésével van különösebb baj, hanem inkább a hasznossággal. A mezőgazdasági üzemek még a viszonylag nagy abrakfogyasztással sem tudták elérni a kívánt átlagos napi súlygyarapodást, s egy kilogramm sertéshús’ termelésére jóval többet használtak fel a járási átlagnál. A kimutatások szerint — járási viszonylatban — az átlagos napi súlygyarapodás a tavalyi évhez viszonyítva (0,48 kg) egy dekagrammal növekedett. Hét szövetkezet volt a járásban, ahol egy kiló sertéshús termelésére négy kilónál kevesebb abraktakarmányt használtak fel, vagyis jóval kevesebbet a tervezettnél. Ellenben a Michafanyi Állami Gazdaságban 4,51, a trebišovi gazdaságban 4,32, a sečovcei szövetkezetben 4,30, a Lastovcei „Mäsoprodukť‘-ban pedig 4,25 kg tápot fogyasztottak egy kilogramm sertéshús termelésére! Aránytalanságok mutatkoztak az átlagos napi súlygyarapodásban is. A legjobb eredményt a éel'ovcei (p,58), a boti (0,55) és a dargovi (0,53 kg) szövetkezetben érték el. 0,50 kg-on |en feladati felüli átlagos napi sálygyarapodásl még további hat szövetkezetben mutattak ki. A leggyengébbek közé a Kráfovský Chlmec-i Állami Gazdaság és a sečovcei szövetkezet tartozott, ahol mindössze Dj43 kg-os átlagos napi súlygyarapodást értek eil Noha globálisan a járás 108,3 százalékra teljesítete a malacelválasztás tervét, az egyes gazdaságokban e téren is vannak még nagy tartalékok. Az egy kocára számított malacelválasztás a éefovcei szövetkezetben volt a legjobb (17,8 darab , a boH szövetkezetben pedig a leg ;yengébb (csak 11,1 darab!). Ez utób ii szövetkezetben a tervezett osszál ományból ezerszázhúsz darab hil nyzott! A húseladás tervét szepteml er végéig csupán nyolc gazdaság teljesítette, tizennégyben adósai maradtak népgazdaságunknak. Ez komoly feladat elé állította a gazdaságok vezetőit. Elhatározták, hogy felkutatják a takarékosabb gazdálkodás lehetőlégeit. A szakosított sertéstelepeken található lehetőségek és tartalékok jelentik a legjobb, v, így a jó eredményekhez való közeli ést. A szövetkezetekben — az állan i gazdaságokhoz viszonyítva — pé dául tavaly jobb volt a malacelválasztási átlag és fele arányú volt az elhi illési százalék. A nem szakosított szövetkezeti sertéstenyésztés növelésének egyik útja a regi istállók korszerűsítésén alapul. Hiszen közel százezer hízott serlés előállítása nem könnyű, de nem is lehetet-ILLÉS BERTALAN A gyakorlat igazolta Figyelem az arcát. A siltes sapka alól is kilátszik életteljes mosolya. Arca céltudatosságot, őszinteséget, vidámságot fejez ki. Ez érthető is, hiszen alig harmincéves. Ezzel azt is elárultam, hogy Jánoska Ferenc a háború után született. A felszabadulás, a szabadság megszületésével lehetővé vált, hogy a szegényebb sorsú szülők gyermekei is tanulhassanak. Szülei egyszerű földművelők voltak. De ő már tanulhatott. Így lett belőle mezőgazdász, szakember. Már az alapfokú iskolában is a biológia érdekelte legjobban. Ezért a Komárnoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolába jelentkezett, ahol sikeresen leérettségizett. Az érettségi bizonyítvánnyal nem elégedett meg. Jelentkezett a kassai állatorvosira, de végül is a Nitrát Mezőgazdasági Főiskolán kötött kt. Ezerkilencszázhetvenben avatták mérnökké. Most már tele életkedvvel, de gyakorlat nélkül foglalta el zootechnikusként első munkahelyét, az akkori vágkirályfal szövetkezetben. Jánoska Ferenc hű maradt környezetéhez, sőt falujához, 2iharechez (Zsigárdhoz) is, ahol gyermekéveit töltötte. Innen nősült, s ha csak teheti, feleségével személygépkocsiba ülnek, s hazalátogatnak. Ezerkilencszázhetvenháromban a környező gazdaságokat egyesítették. Az egyesítés után a vágkirályfai részlegen vezető volt. Ekkor már néhány éves gyakorlattal rendelkezett, ismerte a szövetkezet problémáit. 1976- ban a Salat „Barátság“ egyesített szöZöldségtermesztés Romániában A román mezőgazdaságban 1978-ig további ezer hektáron létesítenek üvegházat. Ezzel, az egész évben folyamatos zöldségtermesztésre alkalmas terület 21$!0 hektárral nő. Noha, Románia az üvegházi paradicsom ős paprika legjelantőseb szállítói közé tartozik Európában, a zöldségtermesztés a harminckilenc megye közül csupán tizennégyben összpontosul. A tervek szerint a zöldségtermesztésre szóló üvegházikat valamennyi megyében kiépítik. Hfrek szerint a talajjavítást is fokozzák. A feljavított földek területe tavaly 119 ezer hektárral nőtt. Ezek főleg mocsaras, lápos területek voltak, s a megművelhető hegyvidék parlagon heverő földjei. A szakemberek szerint ezen területekről évente félmillió tonn? kukorica nyerhető. тттятттшттттшвттшшяттштшштт TAPASZTALATOK EGY NAGY GAZDASÁGBÓL ■ Л termelés fejlesztésének Sokéves tapasztalatok birtokéban jöttünk rá, hogy a falvainkon létrehozott kis szövetkezetek szokványos termelési szerkezete a társadalmi fejlődés bizonyos fokán már nem elősegitoje, hanem inkább gátlója lett a termelőerők további fejlődésének. Ennek időbeni felismerése segítette elő a mezőgazdasági termelésnek társulással vagy más módon való összpontosítását, a nagyüzemi termelési struktúrának szakositással, kooperációs és integrációs kapcsolódással történő kialakítását. Ez eszközül szolgál társadalmunkban a termelésnek — az igényekkel összefüggő — ésszerű fejlesztéséhez. A célt tehát a CSKP kongresszusai és plenáris ülései jelölték meg, rámutatva mindazon módozatokra, amelyek eszközül szolgálhatnak a végcél elérésében. * A napokban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) „Dukla“ szövetkezet vydranyí (hodosl) központjában kerekasztal értekezleten vettünk részt, ahol Pfver Dezső elvtárs, a szövetkezet elnöke, Rács Péter aleinök, Horváth Sándor, az üzemi pártszervezet elnöke, Ing. Fuchs Ferenc föekonőmus, Ing. Farkas Imre főagronómus. Molnár Ferenc főzootechnikus és Alföldi László, a műszaki részleg vezetője a termelés fejlesztésének jelenéről és jövőjéről tájékoztattak. A Dukla szövetkezet három környező kisgazdaság társulásával, három évvel ezelőtt jött létre, mert a korábbi kisüzemekben sokmindent nem lehetett érdemben megoldani. Az összpontosítás előnyei A szövetkezet elnöke — Plver Dezső — három év távlatából úgy értékelt az egyesülést, hogy a termelőerők összpontosítása nagy előnyére vált a termelésnek, mert a nagygazdaságban lehetőség nyílt a körzetre jellegzetes szakosítás kialakítására, a régi termelési szerkezetnek ésszerűbben való fölcserélésére. Kezdetben ugyanis amolyan mindenes gazdálkodást folytattak, amióta azonban szakosították a termelést, lényegesen megváltozott e helyzet. Mindenekelőtt a munkatermelékenység javult és tökéletesedett az irányítás, bővült a dolgozók szakmai látóköre, s ez elősegítette a termelés fellendítését. — A növénytermesztésben a nagytáblás gazdálkodás kialakítására törekedtünk — jegyezte meg Piver elvtárs —, mert közvetlenül egyesítés után a kis területek nem tették lehetővé a nagyteljesítményű, korszerű gépek és gépsorok kihasználását. Ezért alakítottuk ki a százötven-kétszáz hektáros parcellákat. Helyenként persze még ötvenhektáros területeink is vannak ... „Zsugorodik" a földterület? Szóba került az is, hogy nem kis problémával jár a rendelkezésre állő földterület megtartása. A járási székhelyhez közel levő területek egyre „zsugorodnak“, mivel a város szüntelenül terjeszkedik, ami bizonyos mértékben érthető, a problémát azonban az okozza, hogy az építők nem maradnak meg az elfoglalt területeken, hanem a szövetkezet közeli földjeit Is megrongálják, s ezzel gátolják a minőségi munkák végzését, szinte lehetetlenné teszik ott a nagytáblás termelési szerkezet kialakítását. A járási székhely közelében például az elmúlt évben 35 hektárral csökkent a szövetkezet földterülete... — Az építkezés helyéről a felső termőréteget olyan mezőgazdasági területekre kell az építőnek elszállítania — jegyezte meg Piver elvtárs —, amelyek feljavításra szorulnak. A* építők azonban szállítás közben további öt hektárt tettek tönkre, mert a feltalajt alkalmatlan időben hordták el, s a gépkocsik rakományát ott ürftették ki, ahol éppen azok tengelyig megrekedtek a laza talajban. Ez persze nem segíti a szövetkezet termelésének a fellendülését. Egyesítés után az állattenyésztés termelésének szakosítása alapvető követelményként került előtérbe. Teheneket például négy farmon tartottunk. Azóta persze korszerű feltételeket hoztunk létre, s ezzel mód nyílt arra, hogy az állatokat két farmra összpontosítsuk. Ugyanazt tettük a sertésállománnyal is. Így például Veiké BlahoVon kocákat, Vydranyban pedig hízókat tartunk. Az állatok új környezetükben jól érzik magukat, s a hasznosságuk lényegesen jobb, mint korábban. — Ésszerű megoldásnak tartjuk a 160 férőhelyes ketreces elletőt, ahol a kocák turnusban ellenek. A malacokat huszonnyolc napos korban választjuk el, s azokat egy lóistállóból átalakított ketreces nevelőbe helyezzük. Onnan 35 kg-os átlagsűlyban a korszerű hizlaldába kerülnek. Hízóinkat moslékkal etetjük, mert ez előnyösebbnek bizonyult mint a száraz takarmányozás, mivel ezzel megtakarítást érhetünk el. — Egyelőre a társadalom igénye megköveteli, hogy évente 75 vagon csirkehúst is eladjunk, bér ehhez nem rendelkezünk korszerű feltételekkel. Amint azonban már a járás korszerű csirkefarmja elkészül, csirkehús helyett sertéshúst adunk társadalmunknak. — Szövetkezetünkben az erő- és munkagépeket egy központba összpontosítottuk. Ide tartozik a központi műhely is. A gépek kihasználása egyelőre szervezetileg a főagronómus hatáskörébe tartozik, mivel a szövetkezetnek nincs gépesítője. A három komplex brigádot persze egy-egy vezető irányítja a főagronómus meghatározása alapján. — Szövetkezetünk kertészetét, sző lészetét és gyümölcsészetét speciális ágazatként egy szakember irányítja Az ágazati rendszerben a növénytár mesztés, az állattenyésztés és a mű szaki alakulat (idetartozik a gépest tés Is) egy-egy részleget képez, sezeken oelül speciális ágazatok vannak meghatározott tervfeladatokkal, amelyeket a munkahelyekig s az egyénekig bontottunk le. így mindenki jól tudja mi a teendője, de azt is, hogy a minőségi munkáért milyen javadalmazásban részesülhet. Arra törekednek a szövetkezetben, hogy a szomszédos gazdaságokkal együttműködve gépekkel, alkatrészekkel, s egyebekkel egymást kisegítsék. Ez egyszerű formája a kooperációnak. Tagjai azonban néhány járási jellegű közös vállalatnak is —. a Mäsospolnak, az Agrofrigornak, az Agrostavnak stb. Mindamelli tt, hogy a szövetkezet tagja az Ági astavnak, saját építőcsoportot tart enn a beruházási teendők elvégzésére. Ez a csoport szükség szerint mtvan-nyolcvan személyből áll, me{ található köztük minden szakember, i ik építik 34 millió koronás költsége el jövő évtől kezdődően az 1060 fél őhelyes korszerű tehénfarmot is. . íz építőcsoport a járást székhelyen a „Z“ akció keretében évente min egy négymillió korona értékű mun iát végez. Egyebek közt új óvodát ť pített, segédkezik a termálfürdő 1 ompletizálásánál, s ott, ahol erre s zükség van. Az ágazat rendszer keretében Rácc Péter elnökhelyettes irányítja a növénytermesztést és állattenyésztést az ezen részlegek vezető szakembereinek közrem íködésével. Egyesítés után úgy a növ inytermesztési, mind. pedig az álla tenyésztési részleg nagy fejlődésen r íent keresztül, ami a termelés feilet dőlésében és az emberek szakmai fe lődésében is kifejezésre! jutott. így j legfontosabb beosztásokat megfel elő emberek látják el. A szövetke :et kilencvenöt létszámú műszaki sz imélyzetéből eddig tizenháromnak elsőfokú végzettsége van és további négyen most Járnak főiskolára. i. többieknek középfokú szakiskolájf van, s további tizenketten most szerzik meg a középfokú, vagy szál tanintézeti végzettséget, esetleg táv lton tanulnak. A kommunisták helytállásával — Tény, hogy a Dukla szövetkezet vetkezet főtakarmányosa lett. Felelősségteljes beosztást vállalt magára. Hogy a szövetkezet jól választott személyében, erről többféleképpen meggyőződhetünk. Igyekszik megvalósítani a takarmánykészftés korszerű módszereit, s új technológiával kiváló minőségű takarmányt készíteni. Hogy tisztségét kiválóan végzi, ezt az állattenyésztésben elért jó eredmények is bizonyítják. A Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezetben a takarmányok minősége kifogástalan. Ennek következtében a szövetkezet állattenyésztési tervfeladatainak mutatóit rendszeresen teljesíti. Például az idei háromnegyedéves tejeladási tervét 110,7, húseladási tervét pedig 110,7 százalékra. Hízómarháknál a napi átlagos súlygyarapodás kilencvennyolc, á sertéseknél pedig ötvenkilenc dekagramm volt. A számokban kifejezett eredmények Jánoska Ferenc munkáját is igazolják. —nt—
