Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-16 / 28. szám

1977. július 16.

SZÁRÁT) FrtT.DMÜVES

_L

<í

A zeliezovcei (zselfzi) vendéglátóüzem dolgozói szükség esetén éjt

nappallá tesznek, hogy a vendégek jól el legyenek látva.

— Nem álmos? — kérdem a fiatalembert.

— Nem lehetek, mert akkor elvágom az ujjaimat. Mi, fiatalok egy-két álmatlan éjszakát fel sem veszünk.

Ezt vallja Karkó Lajos pincér is, aki pirkadattól szintén segédkezik.

DE NEMCSAK a vendéglátó üzemben szorgoskodnak. A szemközt lévő péküzlet előtt is nagy a sürgés-forgás.

A teherautóról Sáfár István hordja az üzletbe a tejtermékeket.

— Hány órakor kelt? — érdeklődöm a fiatalembertől.

— Háromkor zavart ki az ágyból az ébresztő óra. Korán kezdünk, mert tizenhárom üzletet a hajnali órákban kell ellátnunk tejjel, vajjal, túróval és egyéb áruval. Nyáridőben nem gond a korai kelés. Télen egy kissé kellemetlen otthagyni a meleg ágyat.

Az üzletben már jónéhány vevő sorakozott. Főleg kenyeret, tejet vásároltak. Mikes Magdolna és Dudkejevi Anna szolgálják ki a vásárlókat és közben jókedvűen beszélgetnek mindennapi ismerősökkel.

— Miből van hiány? — kérdeztem a vezetőnőtől.

— Meg vagyunk elégedve a stúrovoi (párkányi) pékséggel. Pontosan kapjuk az aránylag jó minőségű kenyeret s vevők a péksüteményekben is válogathatnak. A hét végén nem elég viszont az édes fonottkalács és sokszor n^m tudjuk kielégíteni a vendégeket.

Reggel hattól tizenkettőig, délután kettőtől ötig tart a nyitvatartási idő — olvasom a zöldségüzlet ajtajára kiakasztott táblán.

— Főleg kora reggel és a délutáni órákban van a legtöbb vásárló. Ennek megfelelően szabályozzuk a nyitvatartási időt,* — magyarázza Bozsenyik Dezsőné.

— Az üzlet ellátása megfelelő?

— Nem panaszkodhatok. A tervet majdnem minden hónapban túlteljesítem. Nálunk főleg a téli hónapok erősek s van úgy, hogy 80—90 ezer korona értékű árut eladok ebben a kis putikban. Nyáron a kertekben majdnem mindenki termel zöldséget és így főleg csak a burgonya, narancs, citrom, banán után érdeklődnek. Déligyümölcsből rendszeres az ellátás. Hiány van viszont hűsítő italokból, pedig nyáridőben sokan keresik.

RANGOS ÉPÜLET a szolgáltatások háza, amelyben helyet kap a tévé-, a rádiójnvító műhely, a férfi-női föd-A LAKOSSÁG gondos ellátása felelősségteljes feladat. Ennek érdekében a vendéglátóiparban s egyáltalán a kereskedelemben, valamint a szolgáltatások terén Is sokan már a hajnalt órákban szorgoskodnak, hogy időben áruhoz jussanak a vásárlók, legyen mit reggelizni a vendéglőben és rendbehozzák a nők, férfiak frizuráját.

A közelmúlt hetekben Zeliezovcén tZselízen) szállásoltam. Mint minden rossz alvót, a hajnali négy óra „kiűzött“ az ágyból. Gondoltam sétálok egyet a friss levegőn, hiszen úgy sincs kivel szót váltani. Tévedtem, a takarítónők már végezték tennivaló-A friss kenyeret már hajnalban árulják a városka központjában lévő üzletben.

f

jukat a szálló éttermében, Jakus Margittal váltottam szót, aki már "jö ideje takarít a vendéglátó üzemben.

— Hajnalban itt, délután az iskolában takarítok. — mondja kissé kesernyésen az asszonyka —, három gyermekem van. Sajnos, a férjemre nem igen számíthatok s ezért nagy szükség van a keresetemre. Aránylag jól kijövök és nyáridőben v könnyebb a dolgunk. Az esős, sáros időben viszont nagyon meg kell dolgozni a koronákért. No de nem érek rá beszélgetni.

A KONYHA FELÖL is beszélgetést, zörgést hallok. Oda igyekeztem, de közben találkoztam Kozma Ernővel, a vendéglátóüzem vezetőjének helyettesével.

— Éjfélkor még itt láttam és már talpon van — szólítom meg a fiatal férfit.

— Háromkor kezdtünk. A mai napra 530 reggelit és több mint 800 ebédet készítünk. A népművészeti fesztivál szereplői is nálunk kosztolnak, ezért ilyen nagy az igény.

— Más napokon is ilyen korán kel nek?

— Valamivel később, de kilenc őrá ra már készen kell lennie a bableves nek füstölt csülökkel, mert jönnek a vendégek. Van amikor naponta szá? adagot is eladunk belőle.

— A szállodában hány személyt tud nak elszállásolni?

— Mindössze húszat. Ez nagyon ke vés. mert nálunk elég nagy az ide genforgalom. Szükséges lenne a szál lodai kapacitást kibővíteni.

— Az árubeszerzéssel nincsenet különösebb gondjaik?

— Húsfélékből van elegendő. Saj ttas, nyáridőben nagyon kevés a fris sítő ital. Sokszor még ásványvizünk sincs, holott a mi járásunkban palac kozzák a Santovkát és a Slatinát Magyarországi borokból is keveset kapunk, pedig nagy iránta a kereslet

A konyhában Bernáth Zoltán, a szakács ördögi ügyességgel szabdalja a hagymát.

rászat és kozmetika, szabóság, lábbelijavító műhely, fényképészet, mosoda, sőt még a virágkertészetnek is ott van üzlete.

Szabad-szombaton csak a női- és férfi-fodrászat van nyitva, Horváth Júlia és Miklós Anna, a férfi-fodrászat dolgozói szintén a koránkelők közé tartoznak. Naponként Kisgyarmatről utaznak és reggel hétkor már nyírják-borotválják a férfinépet. Rendszerint szombaton van a legtöbb vendég és ezért ördögi gyorsasággal csattognak az ollők és közben folyik a tereiére, ki-ki mondja a magáét s a vendég észre sem veszi, hogy rendbehozták a frizuráját s nem borostás az arca.

A mészárszék szintén hatkor nyit.

Már nagyon kevés hentesárut láttam a szűk üzletben.

— Pénteken mindent elvisznek, — mondja magyarázatként a kiszolgáló Szalmáné. — Tegnap is több mint húszezer korona értékű árut adtunk el. Ma viszont sokszor kell kimondani a „nincs“ szót.

— Tudja ez úgy van — vette át a szót Szalma István az üzletvezető —, hogy nagyok az igények. Ma már nem igen mérünk félkiló húst, mint hajdanában. Ha véletlenül nagyobb darabot teszünk a mérlegre, mint kérték, a vevő nem enged levágni belőle — nem baj az, ha két és fél kilő. Van otthon hűtőszekrény.

— És valóban kevés a hús?

— Nehéz erre egyértelműen válaszolni. Sokszor megkapjuk a rendelt árut. Sajnos, most sertéshúsból csak a megrendeltnek az egyharmadát hozták. A birkahús iránt is van érdeklődés, de abból csak ritkán kapunk. Marhahúsból, csirkéből van elegendő, sőt halat is sokszor kapunk. Bár régi „motorosok“ vagyunk, nem tudjuk pontosan kiszámolni, mennyi húsra van szükségünk. De nagyon sokat nem is rendelhetünk, mert szűkös a hütőhelyiségünk, mindössze tíz mázsa húsárut tudunk elhelyezni benne. Viszont jót is mondhatunk — jöjjön csak velem.

AZ ÜZLETVEZETŐ végigkalauzol az átépítésben lévő helyiségen.

— Látja, azelőtt Ilyen messziről kellett a húst cipelni — mutatja a hosszú falusi porta végén lévő helyiséget, ahonnan a húst hordták az üzletbe. — A jövőben ez másképp lesz. Részben megnagyítjuk az üzletet s mellette lesz a hűtőhelyiség, ahol huszonöt mázsát tárolhatunk. Ez megkönnyíti a mi munkánkat és még jobban tudjuk kielégíteni a vásárlók igényeit. Mert azok egyre nőnek s nekünk igyekezni kell, hogy ne érje panasz az üzlet elejét.

A koránkelők sokan vannak, az üzlethálózatban, mert a lakosság sokoldalú ellátása fontos feladat és az életszínvonal egyik fő mércéje, ^ki fáradságot nem ismerve, becsülettel végzi a reá bízott feladatot és mindent megtesz a lakosság zavartalan ellátásáért, megérdemli a társadalom megbecsülését. TÓTH DEZSŐ

A szimulánsok

brigádja

Mindig ez, de különösen rossz dolog nyáron a betegség. Épkézláb ember élvezi a napsütést, a vízpartok hangulatát, és talán úgy érzi, hogy övé az egész világ. De ebből a szélesre tágult világból a kórház lakóinak csak a szögletes betegszoba fojtott levegője jut. Az itteni testi-lelki szenvedésnek néha az ablakon belibbenő virágillattal üzen az élet, valahonnan nagyon messziről.

Nem is tud visszaemlékezni arra, hogy legutoljára mikor esett le a lábáról. Mindegy. Most viszont kénytelen-kelletlen, ide került, a kórházi orvosok markába. A holnapi vizsgálatkor majd kiderítik újra, mi is a baja, azután eheti a gyógyszert kedvére. Még jó, hogy a szobatársak java része olyan belevaló ember. Dacolnak a betegséggel. A jó kedélyük belülről jön, bárha az ő lelkűkben is szárnyat vet néha a bizonytalanság fekete madara. A fiatal orvos mondo galja, hogy a gyógyszerrel együtt az „optimizmus tablettáját" is be kell venni, mert a kettő együtt hat igazán. Nos, az optimizmus felkeltésében neki kel) játszania a főszerepet, neki, a beutalt betegnek. Igaz, ő kezdte.

A többiekkel együtt nézte, hogy az ősz hajú Töröcsiket félájultan emelték ki a mentőkocsiból, a betegpavilon bejárata előtt. Valami istentelenül eldugott tanyából hozták ide az idős parasztembert, hogy életében először lásson kórtermi lepedőt. Napok múltával, a parkban sétálva, neki magyarázta, hogy о voltaképpen katolikus püspök, és csak fogyókúrára van itt a kórházban. Most már az öreg Törőcsik — jobban van azóta, persze, de mennyire — el sem hinné, hogy kedvcsinálásból lódftott. Hogy őt, a „vállalati fejest“, valójában magas vérnyomása végett vették kezelésbe, és merő vásárlási véletlenságbő! feszül vaskos termetén Я bordó színű frottírköpeny sárga övvel a deréktájon. .. Ezzel a „deréktájjal“ különben meggyűlt a baja a főnővérnél is. aki délétől viccesen rászólt a röntgenszoba előtt, hogy talán a pocakján lévő pattanásokat rejtegeti azzal a „sárgával“ lekötött köpeny alatt. Igaz, viszszafelelt neki. hogy kár lenne még pattanásnak nézni, azt ami a dereka alatt van ..., de már körbenevették a betegek a folyosón.

Azután folytatódott azzal, hogy délután a fiatal orvos éppenséggel lekapta őt a tíz körméről. A kórházba nem szabad élelmiszert bevinni, de ő mégis marhapörköltei hozatott kis lábasban a feleségével, mert ez a kedvenc étele. Elvonult a lábassal a kórterem sarkába, de az öreg Törőcsik rátalált, és szintén követelni kezdte a marhapörköltet, a jó zaftjával együtt. Felvilágosította az öregei, hogy ebből csak azok kapnak, akik az ablak felöli ágysoron feküsznek, kérje tehát az „áthelyezését“. Az öreg ezután nem hagyta békén az orvost, hogy őt tegyék át a „pörköites oldalra“! Eleinte az orvos nem tudta mire vélni a dolgot, de természetszerűleg felismerte a helyzetet, és elővette őt. az értelmi szerzőt. Kénytelen volt este úgy nyugiázni a töriénteket, bogy „ez a mai nem volt az én nagy

napom“. Lefekvéskor mérgesen húzta fejére a takarót.

Éjfél után egy órával halk zsibongásra ébredt. Két ággyal odább meghalt a fehérvérűségben szenvedő fiatal állatorvos, akinek tenyérnyi nagyságú televíziókészülékén a „kórterem legénysége“ valamelyik nap együtt nézte az esti focimeccset. Ebben a pillanatban zsibbasztó döbbenet verte bilincsbe a társaságot. Az a nem ritkán emlegetett Kaszás most olyan közelségben suhintott, hogy testi valóságban létező szörnyetegnek érezte mindenki. Az öreg Törőcsik csukta le a halott szemét.

Másnap reggel lecseréltek mindent az elszállított halott ágyában, és új beteget fektetlek rája. Délután viszont elengedlek a frissen érkezett hivatalnokot, miután a professzor alaposan átvizsgálta, átvizsgáltatta, és semmit nem találtak.

— Magának az a „betegsége“,, hogy tisztességes! Hogy a munkahelyén nem tudja elviselni a becstelenséget. Jönnek még ide hozzánk ilyen betegek, azért még nem veszett ki minden a világból! — mondta hosszas beszélgetés végén a felszabadultan figyelő hivatalnoknak a professzor.

Mindezt kétszer is elmeséltette a hivatalnokkal a kórteremben, annyira tetszett, különösen az öreg Törőcsiknek. Már nem volt arra szüksége, hogy „humorterápiára“ vegye a „püspök úr“, mert egészen rendbe jött, és készülődött vissza a tanyára, otthagyott jószágaihoz. AzI hajtogatta, hogy bordó színű köpenyben is meg lehet gyógyulni... Hiszen évekkel ezelőtt volt neki egy „megdagadt“ lova, vitte ide, meg oda, végül eret váglak rajta ás rendbe jött. Ez a módszer egyeseknek itt is megtenné a kórteremben ...

A fiatal kezelőorvos egyre több időt töltött náluk. Ennek két oka volt. Egyrészt pályakezdő orvosként eleinte nem nagyon találta fel magát, még a betegségek között sem. Másrészt szívesen elbeszélgetett a betegekkel, és ezzel önkéntelenül hozzájárult a lelki megnyugváshoz. Még azt a véleményt is elfogadta a „püspök úrtól“, hogy nem érdemes az embereknek a fehér köpenyesek kezébe kerülni, mert ha egy baja is van valakinek, találnak hozzá még ötöt. Az orvos a szimulánsok brigádja megtisztelő nevet ragasztotta a társaságra, mert tagjai színlelve könnyebben viselték el ugyanazt a testi-lelki megterhelést, mint a többiek a másik kórteremben. Mintha rájuk más fizikai törvények vonatkoztak volna.

Már régen kihűlt a nyár, elpergett az ősz, és karácsony táján a város behavazott főutcáján találkozott a / „püspök úrral“ az öreg Törőcsik. Megálltak, beszélgettek:

— Hát, Törőcsik bátyám, olyan jól néz ki, hogy hiába nyolcvanéves, még gyerektartást is fizethetne!...

— Bizony, „olyanra“ is felgyógyultam volna, ha végig köztetek maradok! A szimulánsok brigádjában ...

Mindig az, de különösen jó dolog hosszas kórházi ápolás után egészségesnek lenni. B. Gy.

Híradás Kelet-Szlovakiéból

Mire e sorok megjelennek, a trebišovl (tőketerebesi) járás mezőgazdasági üzemeiben is már aratnak, teljes ütemben. Dicséretes a szervezettség, az iparkodás, ami különösen már az őszi repce betakarításakor is megmutatkozott.

A gabonabetakarításnak az idén jobbak a műszaki feltételei, mint az előző években. A vendéglcombájnokat is beszámítva, egy-egy kombájnra 80—82 hektár gabona aratásacséplése jut. Több a szalmapr.éselő gép, szalmafelszedö és szecskázó, valamint fúvóberendezés. Ezen kívül a szállítóeszköz, a szárító és tisztító gép is.

Ebben a járásban szinte jelszóvá vált: Teljes mértékben kihasználni a betakarító gépeket, s a több műszak nyújtotta lehetőségeket! Erre szükség van annál is inkább, mert a járás mezőgazdasági dolgozói csakis Így tudják megtartani adott szavukat — méltóképpen hozzájárulni a kerületi vállalás teljesítéséhez: A hatodik ötéves tervidőszak végéig egymillió tonna szemest a hazának!

Mindmáig vannak olyan mezőgazdasági üzemek, amelyeknek a szakvezetői úgy vélekednek: ha elfogy a lábonálló gabona, befejezettnek tekinthető az aratás. Ezzel a nézettel semmiképp sem érthetünk egyet. A gabonabetakarítás befejezése komplex módon értendő — vagyis a szalmaletakarítással és a tarlóhántással, illetőleg a nyári középszántással együtt.

A szálastakarmány-szűkében levő mezőgazdasági üzemek még gazdagíthatják takarmányalapjukat azáltal is, ha másodnövényt vetnek, jól hasznosítva természetesen az öntözési lehetőségeket. Mert enélkül bizonytalan a termés, mint a kutya vacsorája.

Ugyancsak van egy másik lehetőség: a konzervgyár szívesen vásárol fel szeptemberben uborkát, zöldbabot, késői borsót. Ahol megfelelőek a talaj- és öntözési adottságok, érdemes szerződést kötni, másodterményre, a konzervgyárral. (illés);

\

1

\z ügyeskezű MIKLÓS Anna formálja a férfiét л .okéi. I

Foto: —U—