Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-26 / 47. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. november 28, Tapasztalatgyűjtés MAGASABB szinten A tudományos-műszaki haladás időszakában nemcsak az olyan munka produktív, amely a társadalom gazdagságának gyarapítását jelenti, hanem az is, amely a társadalom alapvető tőkéjének, döntő vagyonának, az ember szellemi fejlesztésének gyarapítására irányul. Így a tudományos-műszaki haladás egyrészt feltételként, másrészt követelményként jelenik meg az emberrel kapcsolatban. Megfelelni ennek a kettős tartalmú igénynek az ember csak úgy tud, ha ehhez alakítja fizikai és szellemi képességeit és tudását. A vázolt feladatok realizálását segíti elő a szövetkezeti munkaiskola keretében a mezőgazdasági dolgozók részére sugárzott haladó tapasztalatok tévé-iskolája. A tévé-iskola első témakörének befejezése után látogattunk el a zemnéi (szímői) társult szövetkezetbe, s kérdéseinkkel ILLÉS LÄSZLÖT, a szövetkezet pártszervezetének elnökét kerestük fel. 0 A haladó tapasztalatok iskolája mennyiben segíti elő a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének bővítését és nevelését? — Az adássorozat elsősorban a kezdeményezőkészség kibontakozását befolyásolja pozitívan, mivei a résztvevők saját szemükkel győződhetnek meg arról a hatalmas fejlődésről, amely mezőgazdaságunkat jellemzi. Ezen keresztül rájönnek, hogy a korral nekik is haladniuk kell, s ez a tény politikai szempontból is nagy jelentőségű, mert elősegíti a régimódi gondolkodás, a megszokás leküzdését. Az adások szemléltető módon mutatják be azokat a módszereket, korszerű megoldásokat, amelyek sikeresen szorítják ki a régit. S ez olyan tény, amely a tagságot is gondolkodóba ejti, a nagyobbára szinte saját maguknak teszik fel a kérdést: — Vajon én hogyan vehetnék részt ennek az újnak a meghonosításában? • Több efsz-ben objektív problémákkal kell megküzdeni. Ezek egyike, hogy a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő klubhelyiséggel, vagy éppen a megfelelő tévékészülék hiányzik. Szövetkezetükben fennáll-« ilyen akadály? , — Ilyen nehézségeket nem ismerünk. Társult szövetkezetünk mindhárom részlege — Szimő, Kamocsa és Andód — jól felszerelt szövetkezeti klubbal rendelkezik, melyek kulturált környezetükkel és felszereltségükkel biztosítják a feltételeket. Az adásokat ezért három helyen tekintik meg dolgozóink. Előnye ennek a szervezési formának az, hogy az emberfeket nem kell a központba szállítani, bár ennél a megoldásnál három előadót kell biztosítanunk. ф Vannak-e nehézségek a közönségszervezés területén és az előadásokon belül? A szövetkezeti törvény kimondja, hogy a szövetkezetnek és minden egyea tagjának kötelessége óvni és védeni a közös szövetkezeti tulajdont. A szövetkezetnek olyan munkalehetőségeket és -feltételeket kell teremtenie tagjai számára, hogy zavartalanul teljesíthessék feladataikat életük, egészségük és a közös vagyon veszélyeztetése nélkül. Ha e téren bárki bármilyen hibát észlel, ezek elhárítása érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tennie. A szövetkezet kötelessége továbbá állandóan ellenőrizni, vajon a tagok úgy végzik-e feladataikat, hogy kár ne keletkezzék. Mindez a kármegelőzéshez tartozik, amelynek súlypontja a szövetkezet által végzett nevelő munkában csúcsosodik ki. A jogrend és a jogszabályok rögzítik a szövetkezet felelősségét a tagnak okozott kárért. A szövetkezet teljes felelősséggel tartozik a tagnak az olyan károkért, amelyeket munkavégzés közben elszenvedett, valamint az olyanért, amit a jogszabályoknak a szövetkezet által történt megszegése idézett elő. Ennek alapján a szövetkezet köteles megtéríteni tagjának a ténylegesen elszenvedett kárt, mégpedig pénzben, ha a kár az eredeti helyzet viszszaállításával nem tudja rendezni. Ha egészségben okozott kártétel esete forog fenn, jóvátételénél a munkabalesetekre vonatkozó törvényes meghatározások érvényesek azzal a korlátozással, hogy a hátramaradottaknak egyszeri végkielégítés nem jár. A kár megállapításánál a káreset keletkezésekor érvényes, hivatalosan rögzített árakból indulnak ki. Külön rendezték a munkabalesetek és a foglalkozásból eredő betegségek által okozott károkért való felelősség módozatait. Ha a tag munkafeladatainak teljesítése közben, vagy e ténykedéssel szoros összefüggésben szenvedett kárt egészségében, illetve a baleset következtében elhalálozott, úgy a keletkezett kár felelőssége a szövetkezetét terheli. A foglalkozási A SZÖVETKEZET FELELŐSSÉGE A TAGNAK OKOZOTT KÄRÉRT fi rendelkezések betartása nélkülözhetetlen betegség nyomán egészségében elszenvedett kárért ez a szövetkezet felelős, ahol a károsult a betegség megállapítása előtt tagsági viszonyban volt és dolgozott, ha az említett kárt valóban itt szenvedte, a betegséget itt szerezte. Munkabalesetnek nem minősíthető az olyan baleset, amit a tag munkába menet, vagy munkából jövet szenvedett. A szövetkezet olyan esetben is köteles megtéríteni az okozott kárt, ha az összes munkabiztonsági és egészségvédelmi előírást betartotta, amennyiben e felelőssége alól nem mentesült. A szövetkezet e felelősség alól nem mentesülhet, ha a tag munkabalesetét a szövetkezetét fenyegető veszély elhárítása, esetleg a dolgozók életét, illetve egészségét veszélyeztető kár «hárítása következtében szenvedte és ezt nem maga idézte elő szándékosan. Az olyan tagnak, aki munkabalesetet szenvedett, vagy akinél foglalkozásból eredő betegséget állapítottak meg, az elszenvedett kárt a szövetkezet olyan terjedelemben köteles megtéríteni, amely megfelel a munkajövedelem-kiesés összegének, illetve a nyugdíjösszegnek, továbbá a fájdalompénznek és a megnehezült társadalmi érvényesülésből eredő kárnak, továbbá a gyógykezeléssel kapcsolatos költségnek és az esetleges tárgyi károsodás összegének. A kár megtérítését és a térítés módozatait a szövetkezet szociális albizottsága tárgyalja meg. Ha a szövetkezeti tag a baleset, illetve a foglalkozásból eredő betegség következtében húnyt el, a szövetkezet köteles felelősségének mértéke szerint kártérítést űzetni és kiegyenlíteni a tag által gyógykezelésre fordított összeg, valajnint az egyéb költségek, a temetkezel költség, a bátramaradt családtagok eltartásának költségei, a hátramaradottak egyszeri végkielégítése é > a tárgyi kiadások megtérítésének isszegéig. Ez a térítés nem függ altól, hogy a károsult tag a megszabott határidőig érvényesítette-e kártérílési igényét. A Szlovák Mu íkabiztonsági Hivatal, illetve a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége álti 1 a szövetkezetekben megvalúsított éi a munkabiztonsági valamint egészségvédelmi előírások betartását ellenőrző vizsgálat során csupán egyetlen szövetkezetben — hogy melyikről van szó, azt inkább elhallgat juk — több mint száz! hiányosságot ál apítottak meg. A későbbi látogatások során az ellenőrző szervek gyakraú kénytelenek megállapítani, hogy ( hibákat egy teljes esztendő leforgása alatt sem orvosolták. Így azután senki se csodálkozzék, ha jelentős anyagi károk, sőt, ami ennél még komolyabb és szomorúbb, a szövetkezeti tagok egészsége forog veszélybe 1, esetleg az ilyen hanyagság életükét követeli. Minden vezeti dolgozónak tudnia kell, hogy nem csupán a szövetkezet elnöke, hanem a termelés megszervezését biztosító többi vezető dolgozó is teljes mértékben felelős az ilyen károkért. E károk megelőzése, elkerülése mindenkinek elsődleges kötelessége, hiszen egy kioltott emberéletet semmivel sem lehet pótolni, semmiféle kártétellel nem lehet jóvátenni. br. MICHAL ĎURDIAK — Dolgozóink megértették, hogy a fejlődés megköveteli a továbbképzést és az öntudatos viszonyulást. Az adássorozat megtekintésébe 671 állandó tagunk közül 602-t kapcsoltunk be. A sorozat egyes témáit termelési ágazatainknak megfelelően méretezzük. A lebonyolítás egyetlen nehézsége az adás nyelvi része volt, mivel dolgozóink számottevő hányada keveset ért szlovákul. Ezért szövetkezetünkben az adások ismétlését tekintjük meg, melyre az előadók is tökéletesebben fel tudnak készülni, s a képernyőn megjelenő gyakorlati megoldásokat és folyamatokat az előadó magyar nyelvű szövege és magyarázata kíséri. 0 Bővebben szeretnénk hallani az adássorozat megtekintésének módszertani szervezéséről, valamint az egyes témákat követó vita hasznosságáról? — A foglalkozásokat délelőtt 9 őrekor kezdjük, az adás megtekintésével. Az előadó magyar nyelvű szövege lehetővé teszi, hogy fenntartsa a résztvevők aktivitását és figyelmét. A magyarázat szövege mindig érthető, s arányban áll a részvevők szakmai színvonalával. Ügyelünk arra, hogy a magyarázat ne csak az elmére hasson, hanem az érzékekre, az akaratra, de főképpen képzelőerőre, s így kezdeményezésre serkentse a hallgatókat. Ha az adásokon belül esetleg előfordulnak olyan fogalmak, vagy gyakorlati példák, melyeket a hallgatók nehezebben értenek meg, ezekre az előadó a műsort követően újra kitér. Ojra elmagyarázza a nehezebben érthető anyagrészt, természetesen vizuális szemléltetéssel összekapcsolva. A szemléltető eszközöket, a film- és diavetítést, epidiaszkópot, különböző növényi metszeteket és modelleket a helyi iskola, valamint a Honvédelmi Sportszövetség járási bizottsága biztosítja. Az egyes témákat követően nagyon élénk, egészséges vita alakul ki, melynek kapcsán a résztvevőket sikerül nemcsak felvilágosítani, hanem meg is győzni a mezőgazdaság egyes aktuális problémáiról. Nagyszerű eredményként könyvelhetjük el, hogy a viták után úgyszólván mindig teljes nézetazonosság alakul ki a megfogant ötletek és javaslatok helyt felhasználását illetően. A foglalkozás délutáni részét a szövetkezeti munkaiskola tölti ki, melyen a központilag kiadott témákkal, valamint helyi gazdasági kérdésekkel foglalkozunk. A munkaiskola keretén belül — termelési részlegek szerint — ismertetjük a perspektivikus terveket és feladatokat is. A tudományos-műszaki haladás kívánta tudásszínt megteremtése, a célok tisztázásán, a személyi feltételek megteremtésén és mozgósításán túlmenően, az Ismeretek átadásának hatékonyságát, és a megfelelő módszertani formát is megköveteli. E kettő — a szimői példából kiindulva — biztosítja csak a szellemi gazdagodás, és tapasztalatgyűjtés magas színvonalát. Csiba Lászlü A gyakorlatból tanulnak A komárnol (komáromi) járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnika! osztálya tanulmányi kirándulást szervezett az érdekelt szövetkezetek zootechnikusat, valamint állatgondozói részére. A tanulmányút résztvevői megismerkedtek a ketreces malacnevelés technológiájával, előnyeivel s így ezt a módszert eredményesen alkalmazhatják majd szövetkezetükben. A tanulmányi kirándulás résztvevői a nap folyamán ellátogattak a holicel (gellei) szövetkezetbe, valamint a trnavai járásban a Bojniőkyi Csehszlovák—Kubai Barátság Efsz-be. Holicén a ketreces malacnevelés terén már többéves tapasztalattal rendelkeznek, s eredményeik is magukért beszélnek. A malacokat egyhónapos korukban, amikor elérik a 8—9 kg-os súlyt leválasztják, majd áthelyezik a ketrecés malacólba. Itt 59—60 nap leforgása alatt, napi 40—45 dekás súlygyarapodás mellett elérik a 35 kilogrammos súlyt is. ötszáz malac gondozását mindössze egy személy végzi. A Bojniőkyi Egységes Földművesszövetkezetben sem rosszabbak az eredmények, bár itt még csak rövid féléves tapasztalattal rendelkeznek. A tanulmányút résztvevői hasznos tapasztalatokkal tértek haza, megismerve egy új technológiát, melynek a bevezetése szövetkezetükben már nem lesz Idegen számukra. Gál Sándor, mérnök Ésszerűen gazdálkodni a közös pénzével A košicei járásban a őeőejovcei (csécsi) egyesített szövetkezetben arra kerestünk választ, hogy ebben a gazdaságban hogyan hasznosítják a kulturális-szociális alapot. A őeőejovcei szövetkezet 3225 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, melyből 2743 hektár a szántó. Ez a gazdaság évente 719 vagon szemesterményt, 1,6 millió liter tejet, 4,8 millió darab tojást és kilencezer mázsa húst termel közellátásra. Mezőgazdasági termelésből 37 millió korona értéket állít elő. A kulturális-szociális alap feltöltésére 405 ezer koronát irányoztak elő. Mindez megfelelő kindulőpont ahhoz, hogy ne legyen mostohagyerek a közművelődés. Am, ha alaposabban körülnézünk a Őeőejovcei szövetkezet háza táján, ha összegezzük azok véleményét, akik a napi rutin mellett arra is figyelnek, ami körülöttük történik, akkor kiderül, hogy ez az alap egyáltalán nem olyan, mint amilyen lehetne. Ahhoz pedig — legalábbis eddig — túlságosan is gyenge volt, hogy rá egy színvonalas üzemi közművelődés épüljön fel. A szövetkezetnek 375 állandó dolgozója van, nagyobb részüknek nincs meg az alapműveltsége, hiányzik szakképesítése. Az egyesített szövetkezethez tartozó három község munkaképes dolgozóinak csupán 13 százaléka dolgozik a szövetkezetben. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a szövetkezetnek ne lenne a helyi művelődési intézményekkel jó kapcsolata. A szövetkezet könyvtára jónak mondható. De az évek során kialakult szokások miatt a dolgozók szakmaipolitikai tudásának elmélyítését nem szolgálja, mart inkább csak a vezető értelmiség veszi igénybe. — Iparkodunk a kulturális-szociális alappal jől gazdálkodni — magyarázza Kelemen Sándor, a szövetkezet főmérnöke. — A szocialista munkaversenyre, a szocialista brigádmozgalomra, a szemléltető agitációra és a dolgozók politikai-szakmai oktatására összesen 124 ezer koronát irányoztunk elő. A dolgozók felőli gondoskodás keretében, különböző üdültetésre, gyógykezelésre, ösztöndíjakra összesen 205 ezer korona a betervezett összeg. Kultúrmunkára pedig 76 ezer koronát irányoztunk elő. Ide tartoznak a külföldi és belföldi kirándulások, a tanulmányutak, a sporttevékenység, a könyvek, az újságok és a pionírtáborok költségeinek fedezése, valamint a különféle szervezetek támogatása. Nyomasztó ez a felsorolás, a további részletezés helyett tegyünk pontot utána. így tett a szövetkezet vezetősége is, amikor néhány hőnapja a közművelődés fejlesztése érdekében megtette az első lépéseket. Legfontosabonak a szövetkezet mellett egy népművelő alkalmazását tartották. Gajdos Jutka személyében olyan népművelőt kaptak, aki nagy hozzáértéssel látott munkához. A főmérnök szavai szerint az utóbbi időben lényegesen kedvezőbb lett a szövetkezet anyagi helyzete:, így fő feladatuk mellett más kérdések ts a napi teendők közé kerülhettek. Az óvoda és a bölcsőde építéséhez félmillió koronával járulnak hozzá. A- nyagilag és erkölcsileg segítik a sportpálya építését. Programjuk van a szakmai képzésre, az általános műveltség fejlesztésére, a dolgozók művelődésének támogatására. Szépek a tervek. Mit szólnak hozzá a legilletőkesebbek? A őeőejovcei szövetkezetben hét szocialista munkabrigád tevékenykedik. Akad közöttük részlegvezető, traktoros, fejőgulyás. Pelegrtn Mihály a tehenészet szocialista brigádjának vezetője művelődés alatt a szakmai műveltség tökéletesítését érti. Elmondta, hogy tizennégytágű kollektívája már megszerezte az állattenyésztői szakképesítést. És ez nagy lépést jelent a közösség életében. A színház és a mozi látogatására nem jut idő, hiszen reggel háromtól este nyolcig dolgozni kell és holtfáradtan már kinek van kedve ilyesmire. Hozzáteszi még, csupán annak őrül, hogy ma már nem kell ügy tanulni az embereknek, mint hajdanában — mindet ki úgy, ahogy tudott —, hanem a s :övetkezet támogatásával. Lőrincz Migda a kirándulások híve, ahol tági 1 a tüdő, de a színházért is rajong. Pelegrin Ján is a tizennégy tagú sertéstenyészté >i részleg szocialista brigádvezetőja azt állítja, hogy nem azért szervezi ek közös programokat, mert a br gádoktól ezt általában elvárják. Egyé iként, hogy nem sokat adnak a form iságokra, az kiderül kulturális vál alásukból. Négy pont, elvi állásfoglai ás ag egész. Nem ajánlót :ák fel, hogy ki menynyi könyvet о vas — magától értetődik, hiszen :saknem valamennyien látogatják a s sövetkezeti munkaiskolát, szakképes: tés megszerzése céljából szaktantól iámon vesznek részt. Vállalás nélkül Is szép élményeket elevenítenek i el a komáromi és a kássai színház ak művészeinek a vendégszereplései 'ől. A őeőejovce szövetkezet dolgozói közül sokan elmondották, hogy ezután is sok ji i, változatos kulturális programot sz< retnének, amiből majd ők a maguk cedve, igénye és ideje szerint kivála íztják a megfelelőt. Illés Bertalan jó eredménye a zöldségtermesztésben A mezőgazdasági üzemek fokozatosan értékelik azokat az eredményeket, melyeket a zöldségtermesztés szakasz in értek el. A Starý Tekov-i Efsz a levicei (lévai) Járás zöldségtermi sztö gazdaságai közé tartozik. Harmadik éve gazdálkodnak közösei a szomszédos Veiké Kozinálovce-i és Hronské Kíačany-i szövetke; etekkel s több mint 3500 hektár földterületük van. Kezdetben minteg r tizenhét-húsz zöldségfajtát termeltek és a földterületük szét vo t darabolva. Tavaly azonban már hét zöldségfajtát termesztettek, s méghozzá összpontosított földeken. Az állami terv szerint negyvenhat hektáron kellett volna az idén zöldséget termeszteniük. Ők azonban a lakossáj jobb ellátása érdekében a területet négy hektárral bővítették, i i.lőzetes számítások szerint tizenhárom ezer hatszáz mázsa zöldség it szerettek volna szállítani a felvásárlóknak, ezt a mennyiséget a ionban mintegy hatszáz mázsával túllépik. A óbarsiak számos felváí árló üzemmel kötöttek szerződést s a szállítást igyekeztek betartari. A zöldségtermesztésbe összesen ötvenegy dolgozó kapcsolódik be. Az agrotechnikai követelményeket jól teljesítet ék. Így nem csoda, hogy ebben az évben a vártnál jobb eredménye két értek el, mint a múltban. Közel tizenhárom hektáron üvegházuk is van, ahol palánta, zöldség és szegfű termesztéssel foglalkoznak. A ; öldség betakarítását a zelleren kívül kézi erővel végzik. Abel Gábor
