Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-26 / 47. szám
1977. november 28. SZABAD FÖLDMŰVES Korszerűen felszerelt laboratóriumokban és tanműhelyekben képezik a jövö gépészeti szakembereit a Komárnoi Gépészeti Szakközépiskolában. (A szerző felvétele), Ahoi a jövő gépészeti szakembereit képezik A szőlő gondozásával, ápolásával a bortermelő vidékeken túlsúlyban a nők foglalkoznak, s a levét is ők „isszák meg“. Persze csak átvitt értelemben úgy, hogy nekik okoz gondot, ha férjük a kelleténél jobban felönt a garatra, ők sínylik meg a borivásból származó tragédiák következményeit, ahogyan azt a bortermelő vidékek bírósági jegyzőkönyvei szemléltetik. Az egyik oldalon szükség van a szőlőtermesztésre — hasznavehetővá válnak azok a területek, amelyek esetleg más növény intenzív termesztésére nem alkalmasak, munkalehetőséget nyújtanak stb. SZÜRET KÖZBEN A Szoroskő alatti szőlőhegyen beszélgettem a szüretelőkkel: — Szereti a bort? — Megiszom. — Naponta mennyit? — Egy liter körül. — Nem sok ez? — Ha okosan osztom be, nem. Enynyi az ember egészségére válik. — A mi vidékünkön egy családban évente elfogy 500—600 liter bor. Eny* nyi az évi termés. Persz ennek elfogyasztásában segít a sógor, koma ts. — A szőlőhegyen kívánja az ember a bort. Erőt ad a munkához. — Jó lenne must is, vagy esetleg alkoholmentes ital, csak lenne... — Neked.'Mert te nem ihatsz bort. De mi inkább kitartunk a bor mellett ... — Mivel szokták a vendégeket megkínálni? — Legtöbbször borral. Mindig van otthon. — Miért nem inkább üdítő Itallal, gyümölcsös koktéllal, alkoholmentes itallal? — Mert a férfiaknak a bor kell. Ha mást adnánk, el sem fogadnák, vagy kinevetnének ... — Én azt hiszem, bennünk asszonyokban is van hiba. Nem kellene minden alkalommal alkoholt tölteni a pohárba. Ha szomjas az ember, ne igyon bort, legyen otthon valamilyen alkoholmetes ital is, amihez hozzányúlhat! ... Ez a szőlőhegyen dolgozók véleménye a borról. De nézzük meg, mit szól ehhez az orvos. AZ ORVOS MAST MOND — Minden egyes embernél egyéni, milyen mennyiségű borfogyasztás hasznos, vagy káros az egészségére. Az azonban bizonyos, hogy egy liter bor naponkénti rendszeres fogyasztása hosszabb idő után tartós nyomot hagy az ember egészségén. Elsősorban a májat támadja meg, de a többi belső szervben is jelentős kárt okoz. Szlovákiában öt éven keresztül végeztünk felmérést: hogyan hat a rendszeres alkoholfogyasztás a szívműködésre. Megfigyelésünk eredménye elgondolkoztató. A szívbetegek jelentős százalékánál a betegség előidézője a mértéktelen alkoholfogyasztás volt — mondta MUDr. Viliam Bada, a bratislavai III. belgyógyászati klinika orvosa. — A köztudatban úgy él, hogy a többi alkoholtól eltérően a borfogyasztás egészséges. — Ha egy egészséges ember étkezés után megiszik két deci bort, ez még nem válik kárára. Elősegíti az emésztést, pótolja a gyomorsavat. Persze itt az objektívan egészséges emberről beszélek, mert az, hogy valaki szubjektívan egészségesnek érzi magát, még nem jelenti azt, hogy az is. Téves felfogás, hogy a bornak gyógyító hatása van. Azok az értékes anyagok, melyeket a szőlő tartalmaz, az erjedésnél tönkremennek. Az sem igaz, hogy a vörösbor elősegíti a vérképződést. A bor vastartalma olyan kevés, hogy nagyon nagy mennyiséget kellene meginni, hogy a benne levő vas a vérképződést elősegítse. Ez a mennyiség viszont már károsan hatna más szervekre. Inkább úgy mondhatnánk, hogy a kis mennyiségű bor elfogyasztása étvágyat gerjeszt, s ha az étvágyunkat hússal, belsőségekkel, zöldséggel, gyümölccsel csillapíthatjuk, amelyekben valóban értékes vastartalom van, — akkor ezzel a vérképződést is elősegítettük. — Gondolom a szakszerűtlenül készített különböző „házi“ borok még a jó minőségű szőlőbornál is ártalmasabbak. — Szlovákiában még mindig sok az úgynevezett direkt termő szőlő és nagyon elterjedt a gyümölcsborok készítése is. Ezek fogyasztása kimondottan káros a szervezetre, mert sok mérgező anyagot tartalmaznak. Nagyon veszélyes az is, ha gyógyszer szedése idején fogyasztunk alkoholt. A bortermelőknek és a fogyasztóknak föltétien tudniuk kellene, hogy mind a bor, mind a többi alkohol fogyasztása káros hatással van az ember egészségére! )Ö BEVETEM FORRÁS Az országot járva sokszor bosszankodva figyelem, hogy az utóbbi években főleg Dél-Szlovákiában — a nitrai, a Nové Zámky-i (érsekújvári}, komárnoi (komáromi), Dun. Streda-i (dunaszerdahelyi) járásokban — vagyis ott, ahol a talaj bármilyen más mezőgazdasági termény intenzív termesztésére is alkalmas — szőlőt telepítenek. Társadalmi szempontból eléggé indokolt ez? — teszem fel a kérdést Virgovlč Cyril mérnöknek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felelős szakemberének. — Az 1961-ben kiadott kormányrendeletet — amely támogatta a szőlőtermesztés fejlesztését — sok szövetkezetben sajátosan értelmezték. Az ügyes közgazdászok hamar kiszámították, hogy egy hektár szőlőterületről nagyobb a bevétel, mintha ugyanazon a területen mást termesztenének. A sík vidéken az egy hektárra jutó költség 16—25 ezer korona, amíg a hegyvidéken átlagosan 35 ezer koronába kerül egy hektár szőlő megművelése. A hektárhozam viszont sokkal magasabb a sík vidéken, 150— 200 mázsa hektáronként, — míg a hegyoldalon csak 50—60 mázsás termést érnek el. Persze a hegyvidéki borok minősége — magasabb cukortartalma miatt — jobb, de ez az árakban nem nagyon tükröződik. Társadalmunk érdeke azonban nem az, hogy btt is szőlőtermesztéssel foglalkozzanak, ahol az nem indokolt. Elsősorban a hegyvidéki területeket kell erre kihasználni, ahol mást csak kisebb haszonnal termelhetnénk. Hogy ez a gyakorlatban is így legyen, ehhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium már 1973-ban megtette a szükséges Intézkedéseket. A felszabadulás után hazánk szőlőtermése csak negyven százalékban fedezte borfogyasztásunkat. Jelenleg már a nyolcvan százaléknál tartunk. Tehát kevesebb behozatalra van szükség. Értékes devizánkat másra használhatjuk fel. A szőlőt a borkészítésen kívül azonban másra Is használhatjuk. Bővíteni kell például a szőlőből készült alkoholmentes üdítőitalok, mustok választékát és növelni a mennyiséget is. A csemegeszőlő területét is föltétlenül növelni kell: a tervekben az elkövetkező években már szerepel, hogy 646 hektárról kétezerre bővítik. A csemegeszőlőre, erre az értékes vitaminokat tartalmazó gyümölcsre szükség van. Sajnos, a hazai piacot saját terméssel jelenleg csak nagyon kis százalékban tudjuk ellátni. Örvendetes tehát, hogy a jövőben a csemegeszőlő termesztésében javulás várható. Viszont megdöbbentő az a tény, hogy az 1970—1990 között a borfogyasztás hazánkban előreláthatólag 57 százalékkal növekedik!.,. SOK VAGV KEVÉS? A borászati üzemeink által felvásárolt szőlő mennyiségéből Is könnyen megállapíthatjuk, hogy Szlovákia szőlészete az utolsó tíz év alatt jelentősen bővült. Amíg 1965-ben csak 8350 tonna szőlőt vásároltak fel, ez a mennyiség tíz év alatt a tízszeresére növekedett. S ez 1980-ig ötvenezer tonnával szaporodik. Sok ez vagy kevés? A kérdés megítélése nagyon szubjektív. Jelenleg még saját szőlőtermésből nem fedezzük a hazai borfogyasztást. Évente 60—80 ezer hektoliter bort hozunk be Szlovákiába, főleg a szocialista államokból. Dr. fán Tokárt, a bratislavai borászati üzem dolgozóját kérdeztem meg, hogy mint borszakértő, de egyben mint kereskedelmi szakember is, hogyan vélekedik a hazai borfogyasztásról? — Ha világviszonylatban vizsgáljuk a borlvást, akkor nyugodtan azt mondhatjuk, hogy nem Is iszunk sokat. Az 1968-as évi nemzetközi statisztikai kimutatások szerint a borfogyasztásban az első helyen az olaszok álltak, ahol 118 liter bor fogyott el évente átlagosan egy személyre. Szerintem a borivásnak mindenhol és minden alkalomkor meg kellene adnia a maga ünnepélyes jellegét. Mert ha csak ünnepélyes alkalomkor, mértékkel iszunk, ez csak egészségünkre és hangulatunk javítására szolgálhat. Természetesen, elítélendők azok a fogyasztók, akik kultúrálatlanul rendszeresen nagyobb mennyiséget fogyasztanak belőle, s ezáltal nemcsak saját maguknak, de családjuknak is kárt okoznak vele. AZ ALKOHOLELLENES TANÁCSADÓBAN — Mi az Indítója, ösztönzője a rohamosan növekedő alkoholfogyasztásnak? — teszem fel a kérdést MUDr. Ivan Novotnýnak, a bratislavai alkoholellenes tanácsadó vezető orvosának. — Az emberek szociális és gazdasági helyzete az utolső harminc év alatt lényegesen emelkedett. Az életszínvonal magas: bőven jut ruházkodásra, táplálkozásra, de alkoholra is. A társadalmi érintkezés kibővült, több a szabidő, gyakoribbak a baráti öszszejövetelek. Az emberek szabadidejükben szeretnék elfelejteni a felgyülemlett problémákat, a gondokat, s a „felszabadulást“ az alkohol segítségével vélik elérni. Ahelyett, hogy az aktív pihenést választanák, beülnek a kocsmába, vagy otthon kinyitnak egy üveg bort, s ezzel keresik a pszichikai felfrissülést. Az ember jóked-» vü, gondtalan akar lenni legalább <pár órán át, s ezt alkoholfogyasztással hamar eléri. Olyan helytelen szemlélet alakult ki, hogy mértékletesen Inni nem ártalmas, s a barátokat, ismerősöket erkölcs! kötelesség alkohollal megkínálni. Csakhogy mit jelent az, hogy mértékletesen? Ennek a megállapításnak nincs értelme, mert senki sem mondhatja el tárgyilagosan magáról, sem másról, hogy ennyi vagy annyi alkohol elfogyasztása még mérsékeltnek számít, hiszen a legnagyobb alkoholista ts azt tartja magáról, hogy ő csak mértékkel ivott. MI A MEGOLDÁS? Mivei zárhatjuk a véleménynyilvánításokat? Kinek adhatunk igazat: a termelőnek, a fogyasztónak, vagy az orvosnak? Részben mind a báromnak. A termelőnek: mert a dimbes-dombos kavicsos talajon intenzív kihasználással nagyon kifizetődő a szőlőtermesztés. A fogyasztónak: mert a bor kulturált és szigorúan mértékletes ivása szubjektívan az ember javára válik, jő közérzetet kölcsönös. Az orvosnak: mert a legkisebb mennyiségű alkohol is árt a szervezetnek. Mostmér csak azt kell tudni, hogy hol van az optimális határ, amelynél a szőlőtermesztés és a borfogyasztás a társadalom és az egyén javát szolgálja. H. ZSEBIK SAROLTA Nemrégiben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját a Komárnoi Gépészeti Szakközépiskola. Az eltelt évtizedek alatt a jubiláló technikumban több mint háromezerötszáz gépészeti szakembert képeztek a nappali tagozaton, m(g az esti tagozaton végzett dolgozók száma ezerre tehető. Az iskola több mint ötszáz tanulójának szakképzéséről negyvenhat pedagógus és hetven alkalmazott gondoskodik. Az elmúlt évtizedekben az iskolában végzett szakemberek közül sokan helyezkedtek el a mezőgazdaságban, s nem kevés az olyanok száma sem, akik az iskola elvégeztévei a mezőgazdasági főiskolán folytatják tanulmányaikat. A komárnoi gépipari iskola korszerűen felszerelt tanműhelyekkel, laboratóriumokkal és diákotthonnal rendelkezik. Ennek ellenére — éppen a tanulók megnövekedett létszáma miatt — mind nagyobb szüksége lenne az iskolának további speciális tantermekre. Elhatározták ezért, hogy mintegy ötmillió koronás beruházással a „Z“ akcióban bővítik az iskolát. Németh István iHHiMiiiiHinnismnusnmnimiiiiMMnmHiiHsii Egy fiatal üzem Az Agrokémiai Vállalat a levicei (lévai) járás egyik legfiatalabb mezőgazdasági vállalata. Az etsz-ek ét az állami gazdaságok gyümölcsöző együttműködésének eredménye. Legfontosabb feladata a növényvédelem és a talaj termőerejének tokozása. Ez év őszén nagy mértékben segítette elő, hogy a járás mezőgazdasági üzemei időben végezték el a talaj meszezéséi, ami a jövő évi gazdag termés megalapozásának egyik döntő tényezője. Jelenleg öt saját repülőgéppel rendelkeznek, melyekkel a műtrágyázást és a növényvédelmi tennivalókat végzik. Repülőgép-állományukat azonban a közeljövőben bővíteni szeretnék, hogy az egyre növekvő igényeket teljes mértékben ki tudják elégíteni. A vállalat külön laboratórium-részleget hozott létre, ahol vizsgálják a vetőmagok szerkezetét, ellenőrzik csírázóképességét és tisztaságát. Az idén kezdték meg a komposztgyártást, amit nemcsak a vállalaton belül, hanem az egyes mezőgazdasági üzemek gazdaságain is elvégeznek a vállalat szakembereinek felügyelete mellett. Hogy a vállalat eredményes munkát végez, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy elő*'-' >- becslések szerint az év végéig a tervezett feladatokat 101,9 százalékra teljesítik, ezáltal a tiszta nyereség tervé' 0,3 százalékkal túllépik. Még ebben az évben több mint egymillió korona értékű beruházással korszerűsítik a rádióállomásukat, így felgyorsul ás megjavul a termelés irányítása, a Máltai a hatékonyság is emelkedik. —ábel— Az Új Technika napja A kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság és a rovinkai Mezőgép Kutatő Intézet a galantai járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve Tešedlkovon (Pereden) rendezte meg a Nyugat-szlovákiai Kerület mezőgazdasági szakemberei számára az új gépesítési technika napját, amely iránt nagy érdeklődés mutatkozott. Az új technika napja feretében a kukorica betakarításának, a kukoricaszár felszedésének és a szántásnak legújabb módszereivel Ismerkedhettek meg az érdeklődők. Bemutatták a Kolosz kombájnt, amelyre a Békéscsabai Mezőgépvállalat gyárt hatsoros adaptérokat. Ilyen gépen Csicsola Ferenc dolgozott a peredi szövetkezetben. Naponta 7—8 vagon szemes kukoricát takarított be. A kukoricatáblán ez alkalommal a KLAAS kukoricakombájn bemutatására is sor került, amelyen a vágóberendezés ötsoros. A jelenlevők nagy érdeklődéssel kísérték az új takarmánybetakarítő gépet, amely a különböző takarmányokon kívül nagyon jól megfelel a kombájnok után megmaradt kukoricaszár levágására és felaprítására. E gép napi teljesítménye több mint tíz hektár. Krajcsovics í A prosléjovi ŽT—420 új takarmány betakarítógép SPS—420-as adaptórral, amely a kukaricaszár betakarítását nagyban megkönnyíti. KOLOSZ kombájn az EKA—641 adapterral. (A szerző felvételei) Г A SZ#L#TER -[mesztes fényes “äreyäldaläi
