Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-26 / 47. szám
1977. november 26. SZABAD FÖLDMŰVES Harminchárom évvel ezelőtt szabadult fel Jugoszlávia Szovjetunió és Lengyelország mögött jugoszlávia népei szenvedték el a legnagyobb veszteséget a második világháború alatt. A fasiszta elnyomás ellen nagy méretben bontakozott ki az ellenállás és ez óriási áldozatokat követelt. A Jugoszláviában lévő fasiszta német csapatok létszáma megközelítette a 800 ezret és a legkorszerűbb fegyverekkel volt felszerelve, Érthető tehát, hogy az ellenállás, a betolakodók ellen jóval több mint másfél millió jugoszláv állampolgár életébe került. De mindezek ellenére állták a harcot a végső győzelemig, amelyet a szovjet csapatok gyors előrenyomulása segített elő. JOZIP BROZ TITO marsall az ellenállása mozgalom vezetője 1944 szeptemberében Moszkvába repült és ott a harci együttműködésről folytatott tanácskozást. Megállapodtak a szovjet fegyverszállításról és arról is, hogy a jugoszláv népi hadsereghez szovjet szakértőket küldenek. Megegyezés született abban is, hogy a szovjet egységek erőfeszítéseket tesznek s mielőbb behatolnak az ország északi részébe. Nemsokára a megegyezés után a II. Ukrán Front hadseregének egységei behatoltak Jugoszláviába és a hazai népfelszabadltó hadsereggel együtt, már október 20-án elfoglalták az ország fővárosát Belgrádot. Rövidesen az egész ország területéről kiűzték a fasiszta hordákat és november 29-én felszabadult a sokat szenvedett ország. A felszabadulás után dinamikusan fejlődött a jugoszláv népgazdaság. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jó eredményeket értek el. Igyekeztek saját gazdag nyersanyag forrásaikat jobban kihasználni és teret biztosítani a mezőgazdaság még gyorsabb fejlődésének. Persze mindez nem jelenti, hogy nem voltak politikai és gazdasági megtorpanások Jugoszláviában. A szocialista építésben elért eredményekkel és a társadalom fejlődését akadályozó politikai és gazdasági okokkal érdemben a Jugoszláv Kommunista Szövetség X. kongresszusa foglalkozott és levonta a tanulságokat. A kongresszus részletesen foglalkozott a népgazdaság további fejlődésének kérdéseivel. Megállapították, hogy a további gyors gazdasági fejlődés záloga, a munka termelékenységének növelése.. a tudomány és technika legjobb eredményeinek felhasználása, a dolgozók képességének a fokozása és a műszaki felsőkáderek számának növelése. Jugoszlávia mindig a haladó békaszerető erők mellett állt s jelentősen támogatta a nemzeti felszabadító harcot és a fejlődő országokat. Sokat tesz és tett a nemzetközi feszüljség enyhítéséért, a különböző társadalmi rendszerű államok közti kapcsolatok békés légkörének megteremtéséért vívott harcban. Az elmúlt években országaink gazdasági kapcsolatai is bővültek és a szerződésbe foglaltakat a két fél maradéktalanul teljesíti. Az is örvendetes tény, hogy a két ország között a tanácskozások egyre magasabb Szintűek, s ebből arra lehet következtetni, hogy még jobban elmélyülnek, kiszélesednek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. Tény, hogy a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság a felszabadulás utáni 33 év alatt nagyon sokat fejlődött és a soknemzetiségű országban, a legnagyobb megértésben élnek együtt a nemzetek és nemzetiségek. Jugoszlávia további előrehaladásának egyik záloga a kapcsolatok még jobb elmélyítése a szocialista országokkal politikai, gazdasági valamint kulturális téren. T. D. Emberi jogok a tulipánok országában mit Arthur Goldberg amerikai fődelegátus a helsinki zárónyilatkozat elvei érvényesülésének megvizsgálásával foglalkozó belgrádi értekezleten rekedtre kiabálja magát, amikor a szocialista országokat ostorozza az' emberi jogok állítólagos megsértéséért és mindent elkövet, hogy mérgezze az értekezlet légkörét. Míg 6 így hadakozik az „emberi jogok“ védelmében, a hollandiai hatóságok iskolapéldáját szolgáltatták annak, hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat a tulipánok országában. Egy ott élő csehszlovák állampolgár, Marcela Bonová esetéről van szó. Holland férjével, akinek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai vannak Csehszlovákiával, október 12-én szokásos kereskedelmi útjukra hazalátogatott. Mintha csak erre várt volna a holland rendőrség. Behatolt Bonáék lakásába és magával hurcolta a két Bona fiút, a 13 éves Rickit és a 15 éves Jant. Még arra sem hivatkozhattak a hatóságok, hogy a szülők felügyelet nélkül hagyták gyermekeiket, mert erre elózően megkérték egy nőismerősüket, akka lakásban tartózkodott, amikor a rendőrök betörtek. Ridderkerk város volt a nagy port felverő eset színhelye. A család ügyvédje azonnal közbelépett, de hasztalan. Sem a polgármesteri hivatalban, sem a rendőrkapitányságon nem intézhetett semmit. Elzárkóztak előle és nem hagyták beszélni a gyerekekkel. A szülők a csehszlovák külügyminisztériumhoz fordultak védelemért, illetve közbenjárásért. A hollandiai csehszlovák nagykövetség közbelépésére a hatóságok kénytelenek voltak visszaszármaztatni a gyermekeket, akik azonban csak október 29-én lát ták viszont szüleiket. Eleve felvetődik a kérdés, mii akarhatott a hollandiai rendőrség égj köztiszteletben álló házaspár kiskort gyermekeitől? Mint kiderült, szabá lyos kihallgatásnak vetették alá őket szüleik felől kérdezősködtek, lélek tani szempontból kínvallatásnak beillő módszereket alkalmazva. Az idősebb fiú lelkileg sérülten tért vissza anyjához. Búskomor, s a kisebbik sem beszél róla, mi történt velük a rendőrségen. Különös történet, da sajnos, igaz Most, amikor az imperialisták ügynökei Belgrádban a vádló pózában kigyót-békát kiáltanak a szocialista országokra, mert állítólag megsértik aí emberi jogokat, Hollandiában, amelynek kormánya nemegyszer nem éppen baráti viszonyának tanújelét adta hazánkkal szemben( most kiskorú gyermekek esetében sértették meg az emberi szabadságjogok egyik fontos elvét, kihívóan, cinikusan. A helsinki zárónyílatkozat ugyanis kimondja, „A részt vevő államok az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban cselekszenek. Úgyszintén eleget tesznek az ezen a téren fennálló nemzetközi nyilatkozatokban és eegyezményekben megállapított kötelezettségeiknek, beleértve többek között az Emberi Jogokról szóló Nemzetközi Egységokmányokat, amennyiben azok rájuk vonatkoznak.“ Hollandia kormánya aláírta ezeket a dokumentumokat ... Ezzel az esettel kapcsolatban is tanulságos az, amit nemrégen a prágai televízióban Otto Ornest, a közelmúltban a köztársaság elleni aknamunkáért elítélt négy vádlott egyike mondott: „Szavaim talán óva inthetik azokat, akik hasonló helyzetbe jutottak, mint én évekkel ezelőtt. Azokat az egyéneket, akik szintén a maguk kis „sérelmét“ fújják és a fáktól nem látják az erdőt. Figyelmeztethetnék őket, hogy ellenségeink, különösen külföldön, még mindig lesben állnak, hogy az ilyen lelkiállapotban levő embereket felhasználják piszkos szándékaik és céljaik szolgálatára. Szemben hízelegni fognak, barátságos arcot vágnak, aztán bármelyik pillanatban nyugodtan feláldozzák őket a maguk érdekében, saját jólétükért. Figyelmeztessék őket arra, hogy a sérelem és bántalom fájdalmas érzésére az egyetlen gyógyír társadalmunk általános fejlődésének és kultúránk általános kibntakozásának objektív szemlélete.“ Az emberi jogok körül tisztességtelen célzattal elindított imperialista kampányt célt téveszt, kudarcba fullad, mint az imperializmusnak bármilyen más antíszocialista akciója. (In) LEONY1D BRÉZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üzenetet intézett JAMES CARTERHOZ, az Egyesült Államok elnökéhez, aki az üzenetet Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövettől átvéve megelégedéssel nyilatkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődéséről. Brezsnyev elvtársat a marxistaleninista elmélet és gyakorlat fejlesztésében, a fejlett szocializmus időszerű kérdéseinek tudományos megvilágításáért és a békepolitikában kifejtett áldozatos, humanista tevékenységéért a Marx Károly Aranyéremmel tüntette ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. AZ ENSZ-BEN nagy elismerést váltottak ki a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatok. A küldöttségek különösen azt emelik ki, hogy átfogó jellegűek, viszont a nyugati javaslatok általános síkon mozognak. A kérdésben eddig 21 határozati javaslatot nyújtottak be. Ezek az atomfegyverek számának korlátozására, közel-keleti atomfegyvermentes övezet létrehozására, bizonyos hagyományos fegyverek betiltására, illetve erős korlátozására vonatkoznak. BELGRÄDBAN az elmúlt hetekben benyújtott új javaslatokról vitáztak az európai biztonsági és együttműködési találkozó részvevői. Eddig összesen 84 javaslatot terjesztettek elő. Most áttértek a javaslatok megvitatására és a találkozó eredményeit összegező dokumentum kidolgozására. A belgrádi vitában ismét felszólalt a hazánkat képviselő Richard Dvofák nagykövet és válasznlt a szocialista országokat a polgári jogok ürügyén ért támadásokra. Hangoztatta az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kioktatást mindenekelőtt olyan országoktól kaptuk, amelyek otthon nem biztosítják az emberi jogokat s ezért több esetben figyelmeztetnünk kellett őket arra, hogy megvonjuk tőlük mások bírálatának erkölcsi jogát.“ AZ NSZK-BAN kongresszust tartott a kormánykoalíció fő pártja, a szociáldemokrata párt. A beszámoló és a tanácskozás bizonyos önkritika jegyében folyt. Sajnos, ez az önkritika nem késztette WILLY BRANDT pártelnököt arra, hogy a kommunisták irányában pozitívan változtasson a párt eddigi politikáján, így most is elzárkózott a kommunistákkal való szövetség elől, ugyanakkor azonban felhívta a figj'elmet a jobboldali veszély elhárításának fontosságára. A kongresszus síkraszállt az enyhülési politika folytatása mellett, a a neutronbombára épülő politika, valamint veszélyes tömegpusztító fegyvereknek az NSZK területén való elhelyezése ellen. Willy Braudlot nagy többséggel ismét megerősítették pártelnöki tisztségében. GÖRÖGORSZÁGBAN november 20-án parlamenti választásokat tartottak. A jelek szerint Karamanlisz miniszterelnök Üj Demokrata Pártja kerül ki győztesen a választásokból, ami az országnak a NATO- hoz és a Közös Piachoz való további igazodását jelentené. Andreasz Papandreu Fánhellén Szocialista Munkáspártja, mely támadja a kormány NATO-kapcsolatait, valószínűleg megtartja harmadik helyét a pártok között. NEGATÍV FEJLEMÉNYEK következtek be Afrika szarvában. A Szomáliái kormány nacionalista elvakultságában egyoldalúan felbontotta az 1974-es szovjet—Szomáliái barátsági és együttműködési egyezményt és lemondott az ott tartózkodó szovjet szakemberek további szolgálatairól. E lépés oka az, hogy a Szovjetunió nem hajlandó támogatni Szomáliát a szomszéd Etiópia ellen indított ogadeni háborújában, hanem kezdettől fogva az ellentétek békés megoldására szólította fel a hadban álló feleket. >- L. L. Külpolitikai kommentárunk Szadat Jeruzsálemben A HALÄL MAGVETŐI Az izraeli légierő Dél-Libanonban. (M. Abramov rajzaj Az arab világ napjainkban megbolygatott méhkashoz hasonlít. A nagy nyüzsgést Szadat egyiptomi elnök legújabb magánkezdeményezése váltatta ki. Nemrégen ugyanis kijelentette, hogy meghívás esetén hajlandó Jeruzsálembe utazni és felszólalni a knesszet (izraeli parlament) ülésén, kifejteni a „mindkét fél javát, a békét szolgáló“ terveit, elképzeléseit. Tervekről aligha lehet beszélni, szerényebben hangzik az elképzelés kifejezés, a valóságban azonban ennek sincs gyakorlati értéke. Miféle új szenzációs elképzelésről lehetne szó, amikor az igazságos, békés rendezés alapelveit már számtalan ENSZ-okmány tartalmazza, ezeknek kell érvényt szerezni. A megszálll arab területek visszaadása és a palesztinaiak jogainak elismerése nélkül szó sem lehet közel-keleti rendezésről. Szadat most nyilván ezt akarja megkerülni. E sorok írásakor előkészületek folynak Jeruzsálemben az egyiptomi elnök fogadására. Elképzelhető, hogy Begin izraeli kormányfő elégedetten dörzsöli a kezét. Az a tény, hogy Egyiptom kormányfője első ízben látogat Izraelbe, az izraeli állam elismeréseként magyarázható, viszont Szadat beszéde, esetleges javaslatai semmire sem kötelezik az izraeli kormányt. Pluszként még remélheti az arab világ nagyobb megosztását. Szadat látogatásának kezdeményezésére — kihívás vagy a sors iróniája — akkor került sor, amikor az izraeli légierő sorozatosan támadta Snr, Am- Nakur és más dél-libanoni városok palesztin településeit. Az izraeli parlament sietett szentesíteni Begin miniszterelnök Szadathoz intézett meghfvását. Begin ugyanakkor előrebocsátotta, hogy a látogatást nem kötötték előzetes feltételekhez s fő célja lényegében az álláspontok ismertetése lesz. Szadat jeruzsálemi látogatásának híre először Washingtont is meglepte. Talán az amerikai kormány nem várta Szadat egyéni kezdeményezését? Am, mint a közmondás tartja, minden csoda három napig tart, s Washington helyeslőén nyugtázta a találkozó tervét: Szadat meghívását az Egyesült Államok izraeli nagykövete juttatta el Kairóba. Szadat „szent feladatnak“ minősítette kezdeményezését, azt hangoztatva, hogy célja egy újabb háború elkerülése. Am mily áron? Az arab érdekek elárulásával? Lealázó engedményekkel? Esetleg Egyiptom egyoldalú előnyszerzésével az arab közösség rovására? A választ a következő hetekben kapjuk meg ezekre a kérdésekre. Megannyi talány. Érthető, hogy az arab világban nagy feltűnést keltett Szadat útja. Szadat sietett is tisztázni szándékát Asszad szíriai elnökkel, aki határozott álláspontot képvisel a közelkeleti kérdésben, s a jelek szerint Asszad nem osztja Szadat optimizmusát, és biztosra véli a háború kitörését. A kairói AI A k h b a r is szükségesnek tartotta csillapítani a kedélyeket annak hangoztatásával, hogy Szadat látogatása nem jelent kétoldalú tárgyalásokat. Mennyire meddő volt ez az igyekezet, abból is kitűnik, hogy a Szadatiátogatás küszöbén F a h m i külügyminiszter, a kairói kormány befolyásos és nem is baloldali beállítottságú embere beadta lemondását, amit a helyzet kilátástalanságával indokolt. Kijelölt utóda, Ríjad is visszaadta megbízatását és csak egy harmadik személyt, Gálit sikerült ügyvezető külügyminiszterként szolgálatba állítani. Vagyis a kairói politikai körök szintén Szadat kudarcától tartanak, amely nemcsak az arab világban szigetelné el még jobban a Szadat-kormányt, hanem Kairó nemzetközi elszigetelődésével is járhat. Ma már világosra vehető, hogy a közel-keleti helyzet rendezésére hivatott genfi értekezletre az idén nem kerülhet sor. Hisz az ezt megelőző arab csúcsértekezletet is február 15-re tűzték ki. A megszállt arab területek lakossága hamis színjátéknak nevezi a Szadat—Begin találkozót. A moszkvai PRAVDA kairói tudósítója rátapintott a lényegre: Tel Aviv és a mögötte álló erők változatlanul arra törekednek, hogy szeparatista tárgyalások és megállapodások útjára taszítsák Egyiptomot. M e i r V i 1 n e r, az Izraeli KP főtitkára is találóan jegyezte meg, hogy mi mást szolgálhatnak Szadat és Begin tárgyalásai, minthogy miként szolgálhatnák jobban az amerikai imperializmus érdekeit. Október 1-én szovjet—amerikai közös nyilatkozat hangzott el Moszkvában és Washingtonban. Ennek értelmében szorgalmazták, hogy a genfi értekezlet legkésőbb decemberben újítsa fel munkáját. Ez a nyilatkozat a követelések között mind az arab területekről való izraeli kivonulást, mind a palesztin kérdés komplex rendezésének követelményét magában foglalja. Megfogalmazása kompromisszum eredmény volt s az ebből eredő hézagokat használja ki Izrael az igazságos rendezés torpedózására, amelyhez Szadatnak ma már nyílt árulását is kihasználja. Ebben pedig Washington Tel Aviv kezére játszik. Szadat elnök nagy kalandba bocsátkozott. A többi arab állam vezetőinek megkérdése nélkül kezdeményezett. Ityenfajta kezdeményezésével lényegében árulása útjának végére ért. Jeruzsálemi kudarca pedig végzetessé teheti politikáját, melynek következtében az amúgy is belső válságokkal küszködő Egyiptom súlyos és kilátástalan társadalmi-politikai-gazdaságí válságba sodródhat. Lőrincz László
