Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-11-26 / 47. szám

1977. november 26. SZABAD FÖLDMŰVES Harminchárom évvel ezelőtt szabadult fel Jugoszlávia Szovjetunió és Lengyelország mö­gött jugoszlávia népei szenvedték el a legnagyobb veszteséget a második világháború alatt. A fasiszta elnyo­más ellen nagy méretben bontakozott ki az ellenállás és ez óriási áldozato­kat követelt. A Jugoszláviában lévő fasiszta né­met csapatok létszáma megközelítette a 800 ezret és a legkorszerűbb fegy­verekkel volt felszerelve, Érthető te­hát, hogy az ellenállás, a betolakodók ellen jóval több mint másfél millió jugoszláv állampolgár életébe került. De mindezek ellenére állták a harcot a végső győzelemig, amelyet a szov­jet csapatok gyors előrenyomulása segített elő. JOZIP BROZ TITO marsall az ellen­állása mozgalom vezetője 1944 szep­temberében Moszkvába repült és ott a harci együttműködésről folytatott tanácskozást. Megállapodtak a szovjet fegyverszállításról és arról is, hogy a jugoszláv népi hadsereghez szovjet szakértőket küldenek. Megegyezés született abban is, hogy a szovjet egységek erőfeszítéseket tesznek s mielőbb behatolnak az ország északi részébe. Nemsokára a megegyezés után a II. Ukrán Front hadseregének egysé­gei behatoltak Jugoszláviába és a hazai népfelszabadltó hadsereggel együtt, már október 20-án elfoglalták az ország fővárosát Belgrádot. Rövi­desen az egész ország területéről ki­űzték a fasiszta hordákat és novem­ber 29-én felszabadult a sokat szen­vedett ország. A felszabadulás után dinamikusan fejlődött a jugoszláv népgazdaság. Mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban jó eredményeket értek el. Igyekeztek saját gazdag nyersanyag forrásaikat jobban kihasználni és te­ret biztosítani a mezőgazdaság még gyorsabb fejlődésének. Persze mindez nem jelenti, hogy nem voltak politikai és gazdasági megtorpanások Jugoszláviában. A szo­cialista építésben elért eredmények­kel és a társadalom fejlődését akadá­lyozó politikai és gazdasági okokkal érdemben a Jugoszláv Kommunista Szövetség X. kongresszusa foglalko­zott és levonta a tanulságokat. A kongresszus részletesen foglalkozott a népgazdaság további fejlődésének kérdéseivel. Megállapították, hogy a további gyors gazdasági fejlődés zálo­ga, a munka termelékenységének nö­velése.. a tudomány és technika leg­jobb eredményeinek felhasználása, a dolgozók képességének a fokozása és a műszaki felsőkáderek számának nö­velése. Jugoszlávia mindig a haladó béka­­szerető erők mellett állt s jelentősen támogatta a nemzeti felszabadító har­cot és a fejlődő országokat. Sokat tesz és tett a nemzetközi feszüljség enyhítéséért, a különböző társadalmi rendszerű államok közti kapcsolatok békés légkörének megteremtéséért ví­vott harcban. Az elmúlt években országaink gaz­dasági kapcsolatai is bővültek és a szerződésbe foglaltakat a két fél ma­radéktalanul teljesíti. Az is örvende­tes tény, hogy a két ország között a tanácskozások egyre magasabb Szin­tűek, s ebből arra lehet következtet­ni, hogy még jobban elmélyülnek, ki­­szélesednek a gazdasági és kulturális kapcsolatok. Tény, hogy a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság a felszabadu­lás utáni 33 év alatt nagyon sokat fejlődött és a soknemzetiségű ország­ban, a legnagyobb megértésben élnek együtt a nemzetek és nemzetiségek. Jugoszlávia további előrehaladásának egyik záloga a kapcsolatok még jobb elmélyítése a szocialista országokkal politikai, gazdasági valamint kulturá­lis téren. T. D. Emberi jogok a tulipánok országában mit Arthur Goldberg amerikai fődelegá­tus a helsinki zárónyilatkozat elvei érvényesülésének megvizsgálásával foglalkozó belgrádi értekezleten re­kedtre kiabálja magát, amikor a szo­cialista országokat ostorozza az' em­beri jogok állítólagos megsértéséért és mindent elkövet, hogy mérgezze az értekezlet légkörét. Míg 6 így ha­dakozik az „emberi jogok“ védelmé­ben, a hollandiai hatóságok iskola­példáját szolgáltatták annak, hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat a tulipánok országában. Egy ott élő csehszlovák állampol­gár, Marcela Bonová esetéről van szó. Holland férjével, akinek kiterjedt ke­reskedelmi kapcsolatai vannak Cseh­szlovákiával, október 12-én szokásos kereskedelmi útjukra hazalátogatott. Mintha csak erre várt volna a hol­land rendőrség. Behatolt Bonáék la­kásába és magával hurcolta a két Bona fiút, a 13 éves Rickit és a 15 éves Jant. Még arra sem hivatkozhat­tak a hatóságok, hogy a szülők fel­ügyelet nélkül hagyták gyermekeiket, mert erre elózően megkérték egy nő­ismerősüket, akka lakásban tartózko­dott, amikor a rendőrök betörtek. Ridderkerk város volt a nagy port felverő eset színhelye. A család ügy­védje azonnal közbelépett, de haszta­lan. Sem a polgármesteri hivatalban, sem a rendőrkapitányságon nem in­tézhetett semmit. Elzárkóztak előle és nem hagyták beszélni a gyerekekkel. A szülők a csehszlovák külügymi­nisztériumhoz fordultak védelemért, illetve közbenjárásért. A hollandiai csehszlovák nagykövetség közbelépé­sére a hatóságok kénytelenek voltak visszaszármaztatni a gyermekeket, a­kik azonban csak október 29-én lát ták viszont szüleiket. Eleve felvetődik a kérdés, mii akarhatott a hollandiai rendőrség égj köztiszteletben álló házaspár kiskort gyermekeitől? Mint kiderült, szabá lyos kihallgatásnak vetették alá őket szüleik felől kérdezősködtek, lélek tani szempontból kínvallatásnak be­illő módszereket alkalmazva. Az idő­sebb fiú lelkileg sérülten tért vissza anyjához. Búskomor, s a kisebbik sem beszél róla, mi történt velük a rendőrségen. Különös történet, da sajnos, igaz Most, amikor az imperialisták ügynö­kei Belgrádban a vádló pózában ki­­gyót-békát kiáltanak a szocialista or­szágokra, mert állítólag megsértik aí emberi jogokat, Hollandiában, amely­nek kormánya nemegyszer nem ép­pen baráti viszonyának tanújelét adta hazánkkal szemben( most kiskorú gyermekek esetében sértették meg az emberi szabadságjogok egyik fontos elvét, kihívóan, cinikusan. A helsinki zárónyílatkozat ugyanis kimondja, „A részt vevő államok az emberi jo­gok és az alapvető szabadságjogok tekintetében az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhang­ban cselekszenek. Úgyszintén eleget tesznek az ezen a téren fennálló nemzetközi nyilatkozatokban és e­­egyezményekben megállapított köte­lezettségeiknek, beleértve többek kö­zött az Emberi Jogokról szóló Nem­zetközi Egységokmányokat, amennyi­ben azok rájuk vonatkoznak.“ Hol­landia kormánya aláírta ezeket a do­kumentumokat ... Ezzel az esettel kapcsolatban is ta­nulságos az, amit nemrégen a prágai televízióban Otto Ornest, a közel­múltban a köztársaság elleni akna­munkáért elítélt négy vádlott egyike mondott: „Szavaim talán óva inthetik azokat, akik hasonló helyzetbe jutot­tak, mint én évekkel ezelőtt. Azokat az egyéneket, akik szintén a maguk kis „sérelmét“ fújják és a fáktól nem látják az erdőt. Figyelmeztethetnék őket, hogy ellenségeink, különösen külföldön, még mindig lesben állnak, hogy az ilyen lelkiállapotban levő embereket felhasználják piszkos szán­dékaik és céljaik szolgálatára. Szem­ben hízelegni fognak, barátságos ar­cot vágnak, aztán bármelyik pillanat­ban nyugodtan feláldozzák őket a maguk érdekében, saját jólétükért. Figyelmeztessék őket arra, hogy a sé­relem és bántalom fájdalmas érzésére az egyetlen gyógyír társadalmunk ál­talános fejlődésének és kultúránk ál­talános kibntakozásának objektív szemlélete.“ Az emberi jogok körül tisztességte­len célzattal elindított imperialista kampányt célt téveszt, kudarcba ful­lad, mint az imperializmusnak bármi­lyen más antíszocialista akciója. (In) LEONY1D BRÉZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke üzenetet intézett JAMES CARTERHOZ, az Egyesült Ál­lamok elnökéhez, aki az üzenetet Anatolij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövettől átvéve megelégedés­sel nyilatkozott a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődéséről. Brezsnyev elvtársat a marxista­­leninista elmélet és gyakorlat fejlesz­tésében, a fejlett szocializmus idő­szerű kérdéseinek tudományos meg­világításáért és a békepolitikában ki­fejtett áldozatos, humanista tevékeny­ségéért a Marx Károly Aranyéremmel tüntette ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája. AZ ENSZ-BEN nagy elismerést váltottak ki a leg­utóbbi szovjet leszerelési javaslatok. A küldöttségek különösen azt emelik ki, hogy átfogó jellegűek, viszont a nyugati javaslatok általános síkon mozognak. A kérdésben eddig 21 ha­tározati javaslatot nyújtottak be. Ezek az atomfegyverek számának korláto­zására, közel-keleti atomfegyvermen­tes övezet létrehozására, bizonyos hagyományos fegyverek betiltására, illetve erős korlátozására vonatkoz­nak. BELGRÄDBAN az elmúlt hetekben benyújtott új ja­vaslatokról vitáztak az európai biz­tonsági és együttműködési találkozó részvevői. Eddig összesen 84 javasla­tot terjesztettek elő. Most áttértek a javaslatok megvitatására és a találko­zó eredményeit összegező dokumen­tum kidolgozására. A belgrádi vitá­ban ismét felszólalt a hazánkat kép­viselő Richard Dvofák nagykövet és válasznlt a szocialista országokat a polgári jogok ürügyén ért támadások­ra. Hangoztatta az emberi jogok tisz­teletben tartásával kapcsolatos kiok­tatást mindenekelőtt olyan országok­tól kaptuk, amelyek otthon nem biz­tosítják az emberi jogokat s ezért több esetben figyelmeztetnünk kellett őket arra, hogy megvonjuk tőlük mások bírálatának erkölcsi jogát.“ AZ NSZK-BAN kongresszust tartott a kormánykoalí­ció fő pártja, a szociáldemokrata párt. A beszámoló és a tanácskozás bizonyos önkritika jegyében folyt. Sajnos, ez az önkritika nem késztette WILLY BRANDT pártelnököt arra, hogy a kommunisták irányában pozi­tívan változtasson a párt eddigi poli­tikáján, így most is elzárkózott a kommunistákkal való szövetség elől, ugyanakkor azonban felhívta a fi­­gj'elmet a jobboldali veszély elhárítá­sának fontosságára. A kongresszus síkraszállt az enyhülési politika foly­tatása mellett, a a neutronbombára épülő politika, valamint veszélyes tö­megpusztító fegyvereknek az NSZK területén való elhelyezése ellen. Willy Braudlot nagy többséggel ismét meg­erősítették pártelnöki tisztségében. GÖRÖGORSZÁGBAN november 20-án parlamenti választá­sokat tartottak. A jelek szerint Kara­­manlisz miniszterelnök Üj Demokrata Pártja kerül ki győztesen a választá­sokból, ami az országnak a NATO- hoz és a Közös Piachoz való további igazodását jelentené. Andreasz Pa­pandreu Fánhellén Szocialista Mun­káspártja, mely támadja a kormány NATO-kapcsolatait, valószínűleg meg­tartja harmadik helyét a pártok kö­zött. NEGATÍV FEJLEMÉNYEK következtek be Afrika szarvában. A Szomáliái kormány nacionalista elva­­kultságában egyoldalúan felbontotta az 1974-es szovjet—Szomáliái barátsá­gi és együttműködési egyezményt és lemondott az ott tartózkodó szovjet szakemberek további szolgálatairól. E lépés oka az, hogy a Szovjetunió nem hajlandó támogatni Szomáliát a szomszéd Etiópia ellen indított oga­­deni háborújában, hanem kezdettől fogva az ellentétek békés megoldásá­ra szólította fel a hadban álló fele­ket. >- L. L. Külpolitikai kommentárunk Szadat Jeruzsálemben A HALÄL MAGVETŐI Az izraeli légierő Dél-Libanonban. (M. Abramov rajzaj Az arab világ napjainkban meg­bolygatott méhkashoz hasonlít. A nagy nyüzsgést Szadat egyiptomi elnök legújabb magánkezdeményezése váltatta ki. Nemrégen ugyanis kije­lentette, hogy meghívás esetén haj­landó Jeruzsálembe utazni és felszó­lalni a knesszet (izraeli parlament) ülésén, kifejteni a „mindkét fél ja­vát, a békét szolgáló“ terveit, elkép­zeléseit. Tervekről aligha lehet be­szélni, szerényebben hangzik az el­képzelés kifejezés, a valóságban azon­ban ennek sincs gyakorlati értéke. Miféle új szenzációs elképzelésről le­hetne szó, amikor az igazságos, békés rendezés alapelveit már számtalan ENSZ-okmány tartalmazza, ezeknek kell érvényt szerezni. A megszálll arab területek visszaadása és a pa­­lesztinaiak jogainak elismerése nél­kül szó sem lehet közel-keleti rende­zésről. Szadat most nyilván ezt akar­ja megkerülni. E sorok írásakor előkészületek folynak Jeruzsálemben az egyiptomi elnök fogadására. Elképzelhető, hogy Begin izraeli kormányfő elégedet­ten dörzsöli a kezét. Az a tény, hogy Egyiptom kormányfője első ízben lá­togat Izraelbe, az izraeli állam elis­meréseként magyarázható, viszont Szadat beszéde, esetleges javaslatai semmire sem kötelezik az izraeli kor­mányt. Pluszként még remélheti az arab világ nagyobb megosztását. Szadat látogatásának kezdeménye­zésére — kihívás vagy a sors iróniája — akkor került sor, amikor az izraeli légierő sorozatosan támadta Snr, Am- Nakur és más dél-libanoni városok palesztin településeit. Az izraeli parlament sietett szente­síteni Begin miniszterelnök Szadathoz intézett meghfvását. Begin ugyanak­kor előrebocsátotta, hogy a látogatást nem kötötték előzetes feltételekhez s fő célja lényegében az álláspontok ismertetése lesz. Szadat jeruzsálemi látogatásának híre először Washingtont is meglepte. Talán az amerikai kormány nem vár­ta Szadat egyéni kezdeményezését? Am, mint a közmondás tartja, minden csoda három napig tart, s Washing­ton helyeslőén nyugtázta a találkozó tervét: Szadat meghívását az Egyesült Államok izraeli nagykövete juttatta el Kairóba. Szadat „szent feladatnak“ minősí­tette kezdeményezését, azt hangoztat­va, hogy célja egy újabb háború el­kerülése. Am mily áron? Az arab ér­dekek elárulásával? Lealázó enged­ményekkel? Esetleg Egyiptom egyol­dalú előnyszerzésével az arab közös­ség rovására? A választ a következő hetekben kapjuk meg ezekre a kér­désekre. Megannyi talány. Érthető, hogy az arab világban nagy feltűnést keltett Szadat útja. Szadat sietett is tisztázni szándékát Asszad szíriai elnökkel, aki hatá­rozott álláspontot képvisel a közel­­keleti kérdésben, s a jelek szerint Asszad nem osztja Szadat optimizmu­sát, és biztosra véli a háború kitöré­sét. A kairói AI A k h b a r is szük­ségesnek tartotta csillapítani a kedé­lyeket annak hangoztatásával, hogy Szadat látogatása nem jelent kétolda­lú tárgyalásokat. Mennyire meddő volt ez az igyeke­zet, abból is kitűnik, hogy a Szadat­­iátogatás küszöbén F a h m i külügy­miniszter, a kairói kormány befolyá­sos és nem is baloldali beállítottságú embere beadta lemondását, amit a helyzet kilátástalanságával indokolt. Kijelölt utóda, Ríjad is visszaadta megbízatását és csak egy harmadik személyt, Gálit sikerült ügyvezető külügyminiszterként szolgálatba állí­tani. Vagyis a kairói politikai körök szintén Szadat kudarcától tartanak, amely nemcsak az arab világban szi­getelné el még jobban a Szadat-kor­­mányt, hanem Kairó nemzetközi elszi­getelődésével is járhat. Ma már vilá­gosra vehető, hogy a közel-keleti helyzet rendezésére hivatott genfi ér­tekezletre az idén nem kerülhet sor. Hisz az ezt megelőző arab csúcsérte­kezletet is február 15-re tűzték ki. A megszállt arab területek lakos­sága hamis színjátéknak nevezi a Szadat—Begin találkozót. A moszkvai PRAVDA kairói tudósítója rátapintott a lényegre: Tel Aviv és a mögötte álló erők változatlanul arra töreked­nek, hogy szeparatista tárgyalások és megállapodások útjára taszítsák Egyiptomot. M e i r V i 1 n e r, az Iz­raeli KP főtitkára is találóan jegyezte meg, hogy mi mást szolgálhatnak Szadat és Begin tárgyalásai, minthogy miként szolgálhatnák jobban az ame­rikai imperializmus érdekeit. Október 1-én szovjet—amerikai kö­zös nyilatkozat hangzott el Moszkvá­ban és Washingtonban. Ennek értel­mében szorgalmazták, hogy a genfi értekezlet legkésőbb decemberben újítsa fel munkáját. Ez a nyilatkozat a követelések között mind az arab területekről való izraeli kivonulást, mind a palesztin kérdés komplex ren­dezésének követelményét magában foglalja. Megfogalmazása kompro­misszum eredmény volt s az ebből eredő hézagokat használja ki Izrael az igazságos rendezés torpedózására, amelyhez Szadatnak ma már nyílt árulását is kihasználja. Ebben pedig Washington Tel Aviv kezére játszik. Szadat elnök nagy kalandba bocsát­kozott. A többi arab állam vezetőinek megkérdése nélkül kezdeményezett. Ityenfajta kezdeményezésével lénye­gében árulása útjának végére ért. Jeruzsálemi kudarca pedig végzetessé teheti politikáját, melynek következ­tében az amúgy is belső válságokkal küszködő Egyiptom súlyos és kilátás­talan társadalmi-politikai-gazdaságí válságba sodródhat. Lőrincz László

Next

/
Thumbnails
Contents