Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-16 / 28. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. Július П. A jószomszédság és kölcsönös együttműködés jegyében Társadalmi életünk kiemelkedő eseménye volt a múlt héten EDWARD GIEREK elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és az általa vezetett párt- és államküldöttségnek Július d e és 6-a közötti csehszlovákiai látogatása. Vendégeink találkozói dolgozóinkkal mind a prágai nagygyűlésen, mind bratislaval látogatásuk alkalmával igazolták, hogy a hagyomáryos megbonthatatlan barátság és testvériség erősödő kapcsolatai tűznek minket egymáshoz. Mint a látogatásról kiadott hivatalos közlemény megállapította, a két baráti állam küldöttségei tájékoztatták egymást a legutóbbi pártkongresszusok határozatainak teljesítéséről, megvitatták a kölcsönös testvéri együttműködés további elmélyítésének kérdéseit és véleménycserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzetről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Tanácskozásaik valamennyi letárgyalt kérdésben a teljes nézetazonosságot bizonyították. A látogatás eredményeként dokumentumokat hagytak jévá: aláírták ,.A CSKP és a LEMP. Csehszlovákia és Lengyelország együttműködésének továbbfejlesztéséért és elmélyítéséért, Csehszlovákia és Lengyelország népei barátságának megszilárdításáért“ című dokumentumokat és jóváhagyták „Csehszlovákia és Lengyelország 1980 utáni gazdasági együttműködése elmélyítésének fő irányelveit“. Edward Gierek elvtárs a lengyel legfelsőbb párt- és kormányszervek nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg Gustáv Husák elvtársat és egy általa vezetett csehszlovcák pártáé kormányküldöttséget. Mint a hivatalos közleményből is kitűnt, lengyel vnedégeink látogatásának fénypontja volt a prágai barátsági nagygyűlés, melyen mindkét küldöttség vezetője beszédet mondott. Husák elvtárs beszédében hangoztatta: „Hazánk a Szovjetunióval, Lengyelnrszággal, további szocialista országokkal együtt határozottan azok első ■óraiban áll, akik sfkraszállnak a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, hatásos leszerelési intézkedéseket szorgalmaznak, köztük a nukleáris fegyverek alkalmazásának a betilsátát. Ezért támogatjuk a Szovjetunió valamennyi javaslatát és megvalósításukra törekszünk. Kifejezésre juttattuk közös elhatározásunkat, hogy továbbra is cselekvőén támogatni íugjuk azokat az áramlatokat, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére törekednek, emellett tiszteletben tartják az egyes államok egyenjogú, szuverén helyzetét, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békás egymás mellett élésének további elveit.“ Gierek elvtárs beszédében hangsúlyozta: „Lengyelország és Csehszlovákia tevékenyen részt vesz a szocialista közösség egységes irányvonalának érvényesítésében és együttműködik az SZKP békeprogramjának megvalósításában, — melynek Leonyid Brezsnyev elvtárs kimunkálója és fáradhatatlan szorgalmazója, — s így jelentősen hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhüléséhez, a nemzetközi biztonságért, a sokoldalú, gyümölcsöző nemzetközi együttműködésért folyó küzdelemhez.“ LENIN és a parasztok A múlt héten Leningrádban sor került a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek kétnapos konzultatív ta lálkozójára, amelyen a csehszlovák küldöttséget Alois Indra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. Indra elvtárs felszólalásában kifejtette hazánk békepuíitikáját, majd öt pontban foglalta össze a Szövetségi Gyűlésnek ezen a téren folytatott tevékenységét: 1. Feltétlenül megvalósítja a CSKP XV. kongresszusán elfogadott külpolitikai programot s ez irányban támogatja a sző velségi kormány tevékenységét; 2. a nemzetközi kérdésekben együttműködik a szövetséges szocialista államok parlamentjeivel; 3. hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének szilárdításához; 4. fejleszti kapcsolataiét a fejlődő és kapitalista országok parlamentjeivel, kapcsolatokra törekszik a haladó és a valóságot tiszteletben tartó erőkkel, valamint a tömegmozgalmakkal, vitázik ellenségeinkkel, hisz az igazság a ini oldalunkon áll; a hírközlő eszközök révén terjeszti az igazságot Csehszlovákiáról és a többi szocialista országról, feltételeket teremt arra, hogy a burzsoá államok minél több képviselője látogasson hozzánk, valamint a többi szocialista országba, és így a helyszínen győződjék meg a szocializmus előnyeiről; 5. a testvéri szocialista országok parlamentjeivel együttműködve fokozza Csehszlovákia aktivitását az Interparlamentáris Unióban. A találkozó befejeztével a részvevők felhívással fordultak a helsinki záróokmányt, aláírt államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez, hogy aktívan lépjenek fel az enyhülés további elmélyítéséért,.egy újabb világháború veszélyének csökkentéséért, az európai földrész békéjének megszilárdításáért. й\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\д а,\\\\\\^\\\\\\\\\у Л\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^ Lenin tüzetesen tanulmányozta és Ismerte is a falu életét. Forradalmi tevékenységének kezdetétől foglalkozott az agrárkérdéssel, melyet több mint húsz elméleti művében boncolgat. Lenin forradalmi tevékenységének valamennyi szakaszában és összegyűjtött teljes műveinek mind az 55 kötetében visszatükröződnek a parasztmozgalom kérdései, távlatai, a földkérdés, a munkás-paraszt szövetség vonatkozásai. Lenin már 1917 áprilisában pártkonferencia elé terjesztette az oroszországi mezőgazdaság szocialista átalakításának fontos szakaszaival kapcsolatos elképzeléseit. 1917 májusában a parasztküldöttek össz-oroszországi szovjetkongresszusához nyílt levelet intézett, mivel betegsége miatt nem vehetett személye, sen részt a tanácskozáson, és felszólította a parasztokat, hogy azonnal vegyék el a földbirtokosok földjét. Csakis a munkás-paraszt szövetségben érhető el, hogy a föld, a vasutak, a bankok és a gyárak a dolgozók tulajdonába kerüljenek. Olyan köztársaságot akarunk, amelyben az állam' hatalom felülről lefelé a munkások, katonák és parasztok küldöttei tanácsainak a kezében lenne,- hangoztatta Lenin. Az orosz munkások és parasztok 1917 októberében vívták ki ezt a köztársaságot. Az október 25-ról 26-ra virradó éjjel tartott II. szovjetkongresszuson, a Békedekrétum kihirdetése után Lenin a jelenlevők viharos tapsa közepette előterjesztette a parasztok 242 javaslata értelmében kidolgozott Földdekrétumot. „A földesúri földtulajdon azonnal és minden megváltás nélkül megszűnik“. A föld állami tulajdon lett és megszűnt kizsákmányolás eszköze lenni. „Először látott a paraszt valóságos szabadságot: szabadon ehette a maga kenyerét, megszabadult az éhségtől“. (Lenin művei 30. kötet, 98. oldal.) A szocialista forradalom győzelme után a parasztok vágyva-vágyva törekedtek az új életre. A rjazanyi, kurszki, kijevi és más kormányzóságokból Leninhez jöttek tanácsokért és útmutatásért. Naponta tucatnyi ember fordult meg Vlagyimir Iljtcs dolgozószobájában. Lenin képes volt meghallgatni és rögzíteni azokat az információkat, melyek Oroszország minden részéből a parasztok és munkások útján jutottak el hozzá. „Jól emlékezem Lenin jellegzetes testtartására, amikor odaült a paraszthoz, oly közel, hogy a térdük is összeért, mintha mindent jobban akarna hallani, és nagyon tárgyszerűen kérdezűsködött, érdeklődött, majd utasításokat adott...“ —, emlékezett vissza később Nyikolaj Gorbunov öreg kommunista. Albert Rhys Williams amerikai újságíró elmeséli, hogyan várakozott egyszer külföldi újságírókkal együtt sokáig Lenin dolgozószobájának előszobájában. „Szokatlan jelenség volt, mert Lenin mindig pontosan betartotta a megjelölt időpontot. Csak egy magyarázat maradt hátra, talán valamilyen halaszthatatlan állami ügy tartotta vissza, vagy egy rendkívül fontos személyiség tartóztathatta. Félórát, órát, másfél órát ülünk, fogadásra várva. A dolgozószobából kihallatszik a látogató fojtott nyugodt' hangja. Vajon ki lehet ez a magas személyiség, akinek sikerűit ily sokáig beszélgetnie Leninnel? Végül nyílt az ajtó és mindnyájunk csodálkozására nem diplomata, nem is valamilyen más magas személyiség, hanem egy báránybőrbundás, toprongyos muzsik távozott, jellegzetes szegényparaszt, akikből milliók voltak az akkori Oroszországban.“ Lenin nagyon becsülte és kereste az ilyen találkozókat. Élete utolsó éveiben például többször ellátogatott a moszkvai kormányzóság falvaiba, elbeszélgetett a parasztokkal, előadott nekik. Tanácsokat és javaslatokat tartalmazó sok-sok levelet kapott. Ezek a valóban népi dokumentumok, mint Lenin nevezte e leveleket, segítségére voltak annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogyan számolják fel a falu elmaradottságát a legrövidebb úton. Mit tegyenek, hogy a mezőgazdaságban fokozódjék a munka termelékenysége, a terméshozamok, az állattenyésztés? Hogyan vessenek véget Carter elnök rendet tehetne a saját portálán Д: Amerikai Egyesült Államok ** elnöke az utóbbi hónapokban rendkívül sokat foglalkozik az emberi szabadságjogokkal. Jellemző azonban, hogy nem a saját házatáján söprttget — bár lenne söpörnivalőja elég —, hanem mások szemében keresi a szálkát, főleg a szocialista közösség nrazágaira szeretné rábizonyítani, hogy nem tartják tiszteletben az emberek szabadságjogait. Persze, azoknak az érdekében teszi hangzatos nyilatkozatait, akik szembehelyezkednek saját nemzetük dolgozó népének érdekeivel, akik az imperialista reakció szolgálatéban állva a történelem karekének visszafordításáról álmodoznak, tehát a szocialista országok népeit szerelnék a töke rabigájéba fogni. A Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai támogatnak és a hazai viszonyaik között törvényesítenek minden olyan nemzetközi egyezményt, amely a polgárjogok és ez emberi szabadságjogok érvényesülését szolgálja. De vajon hogyan viszonyulnak az említett célokat szolgáié nemzetközi egyezményekhez az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei?! Erre a kérdésre választ ad például az Egyesült Nemzetek Szövetségének tájékoztatója, amely kijelenti, hogy az ENSZ főtitkáránál letétbe helyezett huszonkét olyan nemzetközi szerződés közül, amely az emberi szabadságjogok védelmét és törvényesítését szolgálja, az Amerikai Egyesült Államok kormánya tizennyolcat nem frt alá. így például az USA kormánya megtagadta a faji megkülönböztetés megszüntetéséről, a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, valamint a polgárjogról és politikai jogról szóló nemzetközi egyezmény aláírását is. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei azonban nemcsak a nemzetközi egyezményekhez viszonyulnak mostohán, hanem a mindennapi életben is lábbal tiporják a dolgozó nép legelemibb jogait. A munka az élet forrása! Az a család, amely nem rendelkezik a kapitalista társadalomban nagyobb vagyonnal és munkanélküliségre van ítélve, nyomorúságos életkörülményekkel küzdhet. Az Amerikai Egyesült Államokban pedig nagyun sok ilyen család létezik. Az USA kormányának hivatalos nyilvántartása szerint ez év májusában 10 millió 800 ezer polgár volt részleges vagy teljes munkanélküli. Ha ehhez a számhoz hozzáadjuk a családtagokat is. akkor kitűnik, hogy az emlftett időszakban — ebben a gazdag országban — körülbelül 40 millió személy tengette életét. Coleman A. Young polgármester szerint csupán Detroitban ötvenezer ember él siralmas körülmények között. Az amerikai munkaügyi minisztérium áprilisi jelentése szerint főleg a fiatalkorú munkanélküliek száma ölt katasztrofális méreteket. Az utóbbi évek átlagában hatmillió fiatal volt munkanélkül. Íme, így garantálják abban az országban az ember legalapvetőbb jogát, a munkához, tehát az élethez való jogát, amelynek elnöke „megható nyilatkozatokban“ foglal állást a polgárjogok és az embert szabadságjogok tiszteletben tartása mellett. De vajon milyen a szociális gondoskodás rendszere? Erre a kérdésre Edward Brooke szenátor, ugyancsak ez év májusában, nagyon találó választ adott. Kijelentette, hugy az Amerikai Egyesült Államuk szociális gondoskodásának rendszere „Amerika szégyene“. Ezt a megállapítást tényekkel támasztja alá az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának májusi tanulmánya, amely megállapítja, hogy a gyerekek egyharmada, vagyis húszmillió gyermek nevelkedik fel kellő orvosi és szociális gnnduskodás nélkül. A vezető amerikai szociológusok chicagói csoportja pedig a felmérések alapján arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg az Amerikai Egyesült Államukban ötmillió tanköteles gyermek nem jár iskolába és hárommillió azoknak a gyermekeknek a száma, akik öt évnél kevesebb ideig járnak iskolába. Az említett szociológusuk állítása szerint minden ötödik amerikai állampolgárnak a műveltsége csak olyan színvonalú, hogy képtelen levelet megcímezni, kérdőívet kitölteni és az étlermi étlapokat elolvasni. A faji megkülönböztetés Amerikában még mindig hatalmas méreteket ölt. Az emberi szabadságjogokról elhangzott szép szólamok csak felelőtlen, üres fecsegésként hatnak, ha megismerkedünk Carlton Goodie 11 n e k, a Kiadóvállalatok Nemzeti Szövetsége elnökének véleményével. A nevezett vezető személyiség állítása szerint a feketebőrű amerikai polgárok az élet minden területén, így például a munkába való felvétel, a lakáskérdés megoldásában és a közoktatás területén is fajgyűlölettől terhes, megkülönböztetett bánásmódban részesülnek. A Washington Star múlt évi novemberi számában közölt cikk szerint pedig az USA-ban élő indiánokat kísérleti nyulaknak alkalmazzák a különböző gyógyszerek tulajdonságainak megállapítására, s e kísérletek következtében jelenleg kilencvennégy iskolaköteles indián gyermek szenved halálos kimenetelű tüdőbetegségben. Ugyancsak az amerikai újságok és a hivatalos amerikai hírügynökség ad számot arról is, hogy a wilmingtoni tizek-et, akik mint polgárjogi harcosok már több mint öt éve börtönben sínylődnek, kiagyalt vádak alapján 282 évi börtönbüntetésre ítélték. Ben Chavisnak a cikkben kifejtett véleménye szerint is azért, mert harcoltak az igazságtalanság, a faji megkülönböztetés és az embertelenség ellen. t Az amerikai imperializmus uralkodó körei az emberi szabadságjoguk lábbal tiprásában nemcsak odahaza, hanem a világ különböző részein is jeleskednek. Soha nem lehet például elfeledni azt a barbár merényletet, amit az amerikai imperializmus a szabadságért harcoló, hős vietnami nép ellen elkövetett. Az Edward Kennedy amerikai szenátor által vezetett vizsgáló bizottság megállapítása szerint, az amerikai imperialisták a saigorii bábrezsim zsoldosaival közösen 3 millió 800 ezer vietnami polgárt öltek meg, tízmilliót földönfutóvá tettek, nyolcvanháromezer vietnami rokkantat hagytak maguk után és tömeggyilkolásuk miatt kilencvenezer gyermek árván maradt. Az emberi szabadságjogokról szemforgató Kaifásként fecsegő amerikai reakciós körök — és a helyzetvizsgáló szenátusi bizottság képviselőjének állítása szerint az USA hivatalai is — vehemensen közreműködtek a chilei Népi Egység kormányának megdöntésében. S hatékony anyagi támogatást nyújtanak — csak 1976- han 357 millió dollárt — a Pinochet féle fasiszta katonai juntának, a chilei dolgozók embertelen elnyomásához. A londoni Daily Express 1978. november 24-én megjelent számában — Philip Agee, a CIA volt munkatársa által nyilvánosságra hozolt adatok szerint — az amerikai titkns szolgálat, tehát a CIA több mint 300 ezer font sterlinget fordított angol zsoldosok verbuválására, a nem régen függetlenné vált Angola törvényes kormányának megdöntése céljából. A felsorolt tények — amelyek hivatalos amerikai források nyomán kerültek nyilvánosságra — nem igényelnek kommentárt. Magukért beszélnek! Joggal tanácsolható tehát Carter elnöknek: jobban tenné, ha az emberi szabadságjogokról való meggondolatlan fecsegés és a szocialista országok rágalmazása helyett rendet teremtene a saját portáján. PATHÖ KAROLY a nyomornak, hogyan javítsák a parasztcsaládok helyzetet és küszöböljék ki a paraszt kultorális elmaradottságát? Kommuna? Artyel? Egyesülés a föld közös megművelésére? Az Október után kialakult foymák melyike válhat a falu további fejlődésének alapjává? Lenin a mezőgazdaság szocialista átalakítása kulcsának, az egyetlen eszköznek tekintette a nagyipart és a nehézipart arra, hogy megmentsék a parasztságot a nyomortól és az éhségtől ... „Modernebb formában kell az ipart helyreállítani, nevezetesen át kell térni a villamosításra.“ (Lenin müvei 32, kötet, 529. oldal.) Lenin a szövetkezetben látta annak módját, hogy a parasztokat bekapcsolják a szocialista építésbe. Mint megállapította, a kapitalizmusban a szövetkezet kollektív tőkés berendezés. A szocializmusban, mely megszüntette ember ember általi kizsákmányolását, szocialista gazdálkodási formává válik. A szocialista szövetkezet a legbozzá férhetőbb módja annak, hogyan fogjuk össze a parasztokat nagy termelői közösségekké, amelyekben elengedhetetlen feltétel az önkéntesség elve. ... Sok év telt el azóta. A Szovjetunióban és más szocialista országokban a parasztság már régen a szocializmus útjára lépett. A legmegbízhatóbb kritérium, a gyakorlat igazolta, hogy a Szovjetunióban és más szocialista országokban a lenini szövetkezeti terv értelmében megvalósult a falu szocialista átalakítása és ez á parasztkérdés megoldásának legmegbízhatóbb módja. JELIZAVETA ORLOVA (APN—CÜTI) Parlamenti képviselők a békés jövőért FELHÍVÁS a törvenyhozökhoz
