Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-11-12 / 45. szám
1977. november 12. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A nagyobb munkatérmeiékenység feltétele A diakovcei szövetkezetben tavasztól őszig az istállók melletti kiiutókban tartják a teheneket. Foto: —blm— Л galantai járás egyes mezőgazdasági üzemeiben — az utóbbi években ** — javult az állattenyésztés színvonala. Javulás észlelhető az állatok létszámnövelésében, a borjúnevelésben és a növeudékállatok tehenembe való átcsoportosításában. Néhol azonban akadozik a tejtermelés. A járás háromnegyedéves tejeladási időtervét csak 99,7 százalékra teljesítette! Hátra van még az utolsó negyedév. A cél elérése igen komoly feladat elé állította a járás állattenyésztőit. Javítaniuk kell a tehenek tejelékenységét. Közismert tény, hogy a mezőgazdaságban egyre kevesebb a munkaerő. A jövőben a munkaerőhiány még fokozódik. A másik oldalon viszont a növekvő igényeknek eleget téve szüntelenül fokozni kell az árutermelést. Ezek a problémák felmerülnek az állattenyésztésben is, és sürgős megoldásra várnak. A hatodik ötéves tervben kitűzött feladatok előirányozzák az állattenyésztési termelés fejlesztésének gyorsítását. Ezen igényes feladat megvalósításának egyik feltétele a szakosított nagyüzemi állattartó telepeknek a létesítése. Ezeknek hatékony üzemeltetése, s a munkaerőhiány megoldása csak a munkatermelékenység növelésével érhető el. A munkatermelékenység javítása pedig nagyrészt a gépesítés és a szervezés színvonalának függvénye. A hagyományos istállók, a korszerűtlen tartástechnológia — amelyekkel még nem egy mezőgazdasági üzemben találkozunk — hátráltatják az összpontosítás és a szakosítás teljes mértékű kibontakozását, vagyis a nagyüzemi termelési módszereknek a terjedését. A nem megfelelő tartási körülmények és munkatermelékenység kedvezőtlenül befolyásolja mind a termelési, mind a gazdasági mutatókat. A jövőben az állatállomány létszámának növelésével is számolnunk kell. Mindezek arra utalnak, hogy ha el akarjuk érni az állattenyésztés gyors ütemű fejlesztését, akkor ehhez biztosítani kell a megfeleő kapacitást, gépesíteni kell egyes .munkafolyamatokat. s alkalmazni a legkorszerűbb tartástechnológiát. A legideálisabb megoldás az új, teljesen gépesített nagy kapacitású istállók építése. Ez viszont jelentős költségekkel jár, s csak korlátozott mértékben valósítható meg. A helyzeten sokat lehet segíteni a régi istállók korszerűsítésével, átalakításával, a munkafolyamatok gépesítésével. Ezáltal kisebb költséggel bizonyos mértékben növelhető a munkatermelékenység, s javítható a tartási, de nem utolsósorban a munkakörülmény is. KORSZERŰ TEHÉNISTÄLLÔBAN JÖ EREDMÉNYEK Azzal a céllal, hogy képet nyerjünk mit tettek a mezőgazdasági üzemek az állattartási körülmények javítása, a munkatermelékenység növelése, g ezáltal a nagyobb hasznosság elérése érdekében, ellátogattunk a galantai járás žihareci (zsigárdi) szövetkezetébe. Ján Balog, a szövetkezet állattenyésztője örömmel említette, hogy az utóbbi két év alatt jelentős előrehaladást értek el az állattenyésztés szakaszán, főképpen a tehenészetben. Ezt elsősorban az új ötszáznyolcvan férőhelyes tehenészeti telepnek köszönhetik, melyet múlt év márciusában állítottak üzembe. Az új telep felépítése lehetővé tette, hogy az összes szarvasmarhát egy telepre összpontosítsák. Ez megkönnyítette a munkák szervezését és a takarmányozást. Az új telep egy 160 férőhelyes éltetőből és két 210—210 férőhelyes tehénistállóból áll. A négysoros, rácspadlós, kötött tartástechnológiájú istállókban egyes munkálatok könnyen, egyszerűen végezhetők. A tömegtakarmányok kiosztása traktor vontatásit Horal pótkocsival történik. Mindhárom istállóban egy ember végzi a teendőket. A tömegtakarmányokat külön munkacsoport készíti. A takarmány szállításához egy pótkocsis traktor, az előkészítéshez pedig szecskázó. keverő és rakodó berendezés áll rendelkezésükre. A fejést az állásokon végzik. A kifejt tej csővezetéken kerül a nyolcezer literes tisztító- és hűtőberendezésbe. így a tejet naponta csak egyszer szállítják el. A fejők osztják ki a teheneknek az abrakot hasznosság szerint. Egy-egy dolgozóra huszonhat tehén fejése jut. A vizzel leöblített híg és szilárd trágya a rácspadló alatti csatornákon tárolókba kerül. A korszerű istállók jó tartási kö-1 rülményei, s az egyes munkaművele- ] tek gépesítése kedvező hatással van az eredményekre is. .A hagyományos | almos istállóban, — ahol majdnem minden munkaműveletet kézileg vé- ’ geztek — a tehenek gondozásához és, fejéséhez harminchat emberre volt1 szükség. Az új istállókban azonban | az összes munkát tizenkét ember vég-i zi. Tehát a munkatermelékenység \ több mint a duplájára növekedett.. Javult a tejtermelés is. Az első tíz' hónap átlafgában 1975-ben — a régi, istállóban — egy tehéntől naponta1 9,37 liter tejet fejtek. Tavaly a tehe-j nészeti telep üzembeállításakor —i hasonló időn belül az átlagos napi \ tejelékenység 9,5, idén pedig 9,9 liter-, re növekedett. Ezenkívül javult a tejtermelés gazdaságossága és nem, utolsósorban növekedett a fejők havi1 keresete. | A tizenhét millió koronás költségi tetemes befektetés volt. Ennek visz-| szatérülése és a tehenészeti telepi gazdaságos üzemeltetése megköveteli' a hasznosság további fokozását. Ezért, az előirányzott egyedenkénti 3300 li-' tér átlagos tejtermelést 3500 literre j akarják növelni. Ehhez a feltételek i megvannak. HA ÚJRA NEM TELIK — ] KORSZERŰSÍTENI KELL A borjakat és a hízómarhákat egy-' előre régi istállókban tartják. A mun-' katermelékenység itt kedvezőtlen. Jö-1 vöre a borjúistálló korszerűsítésével | akarják a borjak tartástechnolögiá-1 ját magasabb szintre emelni, mivel | itt a helyzet a legkritikusabb. A hí-, zómarhákat továbbra is régi istállók-1 ban tartják. Ezekben egyedüli gépest- [ tési eszköz a függő vasút, a takar-1 mányadagoló és a kitrágyázó kocsi. A szövetkezetben elegendő a téri-1 més takarmány. Ezek jobb kiha&zná-' iása és az etetés egyszerűsítése ér-, dekében jövőre a trsticei (nádszegi)1 szövetkezet takarmánypogácsázó vonalát kooperációban hasznosítják. A tehenek után felszabadult régi istállókat átalakítással és felújítással a sertések tartására tették alkalmassá. Így lehetővé vált, hogy a kocákat és a hízósertések kétharmadát egy telepre összpontosítsák. A takarmányozást és a kitrágyázást itt is — csak bizonyos mértékben módosított — takarmányadagoló és kitrágyázó kocsikkal végzik. A kisebb arányú gépesítés és az állatok összpontosítása mégis lehetővé tette, hogy az 1950 hízósertés gondozását négy ember végezze. A megfelelő gondozásban és etetésben részesített hízósertések hasznossága kedvező. Év elejétől elérték a 0,60 kg-os átlagos napi súlygyarapodást. Hogy a sertéshizlalásban is növeljék a munkatermelékenységet és a gazdaságosságot, a jövőben a kocaistállókat és a hizlaldákat korszerűsítik. Az állattenyésztés szakaszán, bár az egyes munkák gépesítésében bizonyos előrehaladás észlelhető, még mindig nem érték el azt a színvonalat. amely a nagyüzemi állattartó telepek gazdaságos üzemeltetését eredményezné. Ezért e téren még sok kérdés vár megoldásra. KLAMARCSIK MÁRIA, mérnök A közelmúltban Kopáőik elvtárssal, a járási mezőgazdasági igazgatóság főállattenyésztőjével arról beszélgettünk, hogy miben látja a tejtermelés gátló tényezőit, s hogyan szeretnék behozni a lemaradást stb. — A tejhasznosság javításának fontos tényezője az igénynek megfelelő takarmányalap. Elsőrendű feladat, hogy a gazdaságokban javítsák a takarmányok minőségét, de az abraktakarmányt gyártő üzemek is nagyobb figyelmet fordíthatnának a tápok minőségére. Mi állandó kapcsolatot tartunk azokkal az üzemekkel, amelyekben a tejtermelés nincs megfelelő szinten. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nagy aránytalanságok vannak egyes üzemek között az alapállomány felújításában, a borjak szaporulatában, a növendékállatok ellátásában, a takarmányozásban, egyszóval a zootechnikai munka területén, így a tejtermelésben is. A tervfeladatoknak eddig nem tettek eleget a Sládkovičovo!, Galantai és a Trnovec n/Váhom-i Állami Gazdaságban. Elgondolkoztató, hogy a Veiké Cfany-i „Béke“ főldművesszövetkezet Is a háromnegyedév végén adósa maradt népgazdaságunknak (99,1 %), holott — ha jól tudom — kiváló haszontulajdonságokkal rendelkező egyedeket tenyésztenek. A tejtermelés itt az elmúlt években jő színvonalon volt. A főállattenyésztő azonban a takarmányok rossz minőségére hivatkozik! Vannak jó példák is. Olyan gazdaságok, amelyekben ebben az évben fokozatosan javult az állattenyésztés színvonala növekedett az egy tehénre jutó fejési átlag, tartják az átlagszínvonalat. Ezek közé tartozik a iafai, a trslicei, a šoporňai, a Horné Saliby-i és a diakovcei földművesszövetkezet. Végeredményben a fenti gazdaságok dolgozóinak köszönhető, hogy a járás tejeladási tervét így is teljesíti. Az utóbbi évek során a tejtermelés növelésében figyelemre méltó eredményeket értek el a diakovcei (deáiki) földművesszövetkezetben. Három év átlagában (1974-től kezdve) a te] henenkánti fejési átlag hatszázhar- 1 mine literrel javult. A termelésnöve\ lési ütemet az idén is tartják. Az év i harmadik negyedében 8,4 liter tejet ! fejtek naponta egy tehéntől. A jó tej- I termelés következtében háromnegyedévi tejeladási tervüket (605 000 liter) 91 ezer liter tejjel túlteljesítették. Kt- 1 látás van arra, hogy az év végén elérik a háromezerháromszáz literes tehenenkénti fejest átlagot, ami már szép eredménynek számit. Sőt mi több, a kitermelt tej minősége is kifogástalan. A tej zsírtartalma eléri a 3,6—4 százalékot. Ügyelnek a tej tisztaságára, minőségére, tehát arra, hogy a kitermelt tejből semmi se menjen tönkre. A tejet az új istállóban levő, négy db ötszázas hűtőben tárolják, majd a felgyülemlett menynyiséget minden reggel a galantai tejü*embe szállítják. A tej tisztaságát rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben megállapítják, hogy szenyezett, a dolgozó nem részesül jutalomban. A dolgozók prémiumának mennyisége tehát a napi egyedenkénti fejési átlagtól és a tej tisztaságától függ. A dolgozók Igyekezete nem marad el, hiszen a kifejt tej első vagy második minőségi osztályú, amiért a szövetkezet ebben az évben kétszáznegyvenezer korona többlet-jövedelemhez jutott. Ezért a felelősségteljes — nem könnyű munkáért — mind a vezetők, mind a gazdaság dolgozói dicséretet érdemelnek. Kőszegi Zsuzsa például nagyon jó dolgozója a szövetkezetnek. Októberben naponja 10,3 liter tejet fejt egy tehéntől. Öt követi Nagy Ferenc és Tóth Zsuzsanna, akik hasonló szép eredményeket értek el. Itt meg kell, hogy jegyezzük: a jó fejők mellett akadnak olyanok is, akik a fent említett mennyiségtől két-három literrel is kevesebbet fejnek, a hasonló erőben levő tehenektől. A szövetkezetben tett látogatásunkkor azok a módszerek és intézkedések vonták magukra érdeklődésünket, amelyek a jő eredmények létrejöttét elősegítették. Amint kiderült, ezek nagyobb része szervezéssi jellegű, s csak bizonyos része anyagi-műszaki vonatkozású. Jó eredményhez vezetett a rendszeres ellenőrzés, a tehenek egyedi pontos etetése, ezzel egyidőben az állatgondozással, takarítással összefüggő munkák elvégzése, az üszők pontos előkészítése, egészséges borjak felnevelése, a tenyészállomány rendszeres feltűnése, s nem utolsó sorban a jó takarmányozás. Igényes feladatok egy gazdaság tehenészetében Szarvasmarha-állományuk nyolcszázhuszonnégy darab, ebből háromszázhárom a fejőstehén, a többi borjú és növendékállat. Száz István részlegvezető azon a véleményen van, hogy a jó tehéntartás, a tehénállomány kialakítása, a jő borjúneveléssel kezdődik. Szövetkezetükben az idén száz tehéntől százöt borjút nyertek. Jelenleg háromszáznyolc borjút tartanak, tehát van miből feltölteniük az állományt. Előfordul, hogy a növendékállatok részére kevés a férőhely. Ezt provizórikusán kell megoldaniuk, mert saját nevelésű üszőkből töltik fel a friss állományt. Az idén száznégy darab tehenet kiselejteztek, de ugyanennyit soroltak be — fiatal egyedekből — a tehénállományba. Ezenkívül még tizenöt darabbal növelik a tehénállományt. Az állatokat öt istállóban helyezték el. Van egy új, rostosállású gumimatracos tehénistálléjuk száznyolcvannégy tehén részére. Ez az istálló gépesített, a többi régebbi típusú, ezek félig gépesítettek. Ezért a borjakat az új istállóból ellés után áthajtják a proíilaktóriumba. Tíz napig föccstejen élnek, majd ezt követően fokozatosan Kolosztran vagy Lakton tejpőtlóval itatják. A többi istállóban a borjakat tíz napig az anyjuk mellett nevelik, s csak azután helyezik át a profilaktőrlumba, s Itt mindjárt tejpótlót kapnak. Megfelelő korban és súlyban áthajtják azokat a növendékistállóba. Az új istállóban tíz dolgozó (négy férfi és hat nő) látja el a napi teendőket. Itt októberben 9 liter volt a napi egyedenkénti fejési átlag, míg az ötös istállóban 1,7 literrel kevesebb, pedig ott nyolc személy lát el száznyolc tehenet, mert sok a kézi munka. A fejők azt állították, hogy ez azért van, mert rossz erőben levő állatokkal kell bajlódniuk. Száz István, aki csak január óta dolgozik ebben a szövetkezetben, s napjában többször meglátogatja a telepet, jől tudja, mi az oka az aránytalanságnak. De, hogy ne a „tehén“ legyen az oka a kevesebb tejhozamnak, ezért a teheneket sorsolással osztják szét. Ezekután a hibát csak magukban kereshetik. jelenleg áttérnek a nyári takarmányozásról a télire. Október közepéig répalevelet, kukoricát és herét etettek az állatokkal. A szemestakarmányt a te|hasznosság szerint adagolják, ami nem több huszonöt dekánál. Mivel a zöldtakarmány elfogyott, fokozatosan áttérnek a téli takarmányozásra. Takarmányuk van bőven, ezért remélik, hogy nem csökken a tejtermelés, sőt bíznak abban, hogy év végére elérik a háromezerháromszáz liter egyedenkénti fejési átlagot. NAGY TERÉZ Minden áruértékesítési mutatót túlteljesítettek! A nitrai (nyítrai) járás mezőgazdasági dolgozói az állattenyésztés szakaszán az állati termékek termelését és felvásárlását tekintik a legjelentősebb feladatnak. Egyrészt a tervezett állatállomány megtartásával, másrészt a hasznosság szüntelen fokozásával jó előfeltételeket teremtettek a tervezett áruértékesítés! feladatok maradéktalan teljesítéséhez. A járás mezőgazdasági dolgozói szeptember végével a tervezett húsfelvásárlást 105,4, a tojásértékesftést 115,6, a tejfelvásárlás állami tervét pe dig 101,1 százalékra teijesitettékl Az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1587 tonnával több húst és 1 millió 531 ezer literrel több tejet adtak a közellátásnak! Az állati termékek kedvező értékesítése mellett kiváló eredményeket éltek el a hasznosság szakaszán is. A tehenek átlagos tejelékenysége a múlt évi 2433 literről 2485 literre nőtt. A száz tehénre számított borjúelválasztás ugyanebben az Időszakban 1,6, az egy kocára számított malacelválasz tés pedig 0.66 darabbal nőtt, s elérte a 73,5, illetve a 13,87 darabot. A járás eddigi eredményeiből arra következtethetünk, hogy a rendsze rés politikai nevelő munka és a dolgozók széleskörű kezdeményezése jó elöfeitéteh kél teremi a hatodik ötéves tervidőszak második éve tervfel adatainak maiadéktalan teljesítéséhez! (Lukáö) Kiváló fejőgulyás Napjaink hőseinek tekintjük azokat a dolgozókat, akik lelkiismeretes és becsületes helytállással végzik a reájuk bízott feladatokat. Ezek közé sorolhatjuk az állattenyésztésben nehéz körülmények közi dolgozókat is. Nemrégiben a Dolný Peter-i (alsó Péteri) szövetkezetben jártam, ahol éppen iskolázást tartottak a vezető dolgozók részére, ezért közel fél órát várnom kellett. Hogy valamiképpen „agyonüssem“ az időt, a folyosón függő „propagáciős táblát“ szemléletem meg. A képen elrendezett táblán i Ján Duna fejőgulyás neve ragadott j meg, aki jóval tétteljesítette az első i félévi fejési tervéi. A kíváncsiság nem hagyott nyugton, ezért előbb lakásán, majd a far' mon kerestem fel, ahol napos szolgálatot teljesített. Amikor leültünk az istálló előtti lócára, faggatni kezdtem, ján Duna így vallott magáról: — A szövetkezetben 1950-től dolgozom. Kezdetben a növénytermesztés szakaszán dolgoztam, majd 1963-ban úgy döntöttem, hogy jobban megfelel nekem az állattenyésztés. Elhatározásomat nem bántam meg, mert havi jövedelmem is nőtt, s több a szabad időm is, amelyet egyéb célokra tudok felhasználni. Huszonkét tehénről kell gondoskodnom, részben etetnem is, de mindez nem okoz különösebb problémát. Megszerettem munkámat. Szerénységére jellemző, hogy magáról alig beszél, de annál többet munkatársairól, fejőkről, etetőkről. Mária Majorová, Judita Vraková és Mészáros Mária lejönökről, valamint Juraj Žilák és Pócs József etetőkről Éppen e szerénységben nyilvánul meg emberi mivolta, kommunista öntudata, mert 1961-től tagja a pártszervezetnek, s ettől kezdve a szövetkezet vezetőségének is. E két tényező határozza meg öntudatos munkáját, s ez a hajtókereke annak, hogy a tehenészet 6-os számú istállója a legjobb eredményekkel dicsekedhet. Amikor havi jövedelme felől érdeklődtem, előbb kitérő választ adott, de végül is' beadta derekát,' s elárulta, hogy havi átlagos keresete meghaladja a 2700 koronát. Keresetén kívül az elért első félévi eredményekért még külön jutalomban is részesült, hiszen az első félévre tervezett 36 ezer literrel szemben 48 ezer 229 liter tejet adott a dolgozók asztalárai Márpedig ez nem kis dolog! Ehhez becsületes helytállásra, jó munkára volt szükség! A 6-os számú istálló kollektívája jól összeforrott, kölcsönösen segítik egymást. Lényegében ezzel magyarázható példás helytállásuk is. Az állattenyésztés szakaszán az Eduard Brátiak vezette szocialista munkabrigád tagjai mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a tervfcladatokat maradéktalanul teljesítsék! Ennek egyik láncszeme Ján Duna fejőgulyás. ANDRiSKIN JÓZSEF
