Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

4 HU S EBI A SZÖVETKEZET/ fÖLDMŰVfSEK SZŐVE TSÍGÍHEK fÓHUMA Miben legyünk az élen? Az érem két oldala ♦ Bíráló igényességgel az egészség- és munkavédelemben ♦ A Nyugat-szlovákíai Kerületi Nemzeti Bizottság szociális- és mun­kaerő-ügyosztálya, valamint egészségügyi és szociális albizottsága Bratíslavában értékelte az 1976-os tervfeladatok teljesítését az ügy­osztályon és azt .a tevékenységet, amelyet e kerület járási nemzeti bizottságainak szociális osztályai kifejtették. Részletesen foglalko­zott a szövetkezeti földművesek munkafegyelmének kérdésével és munkaképtelenségének alakulásával. Megállapíthatta, hogy a kerü­let dolgozóinak lelkiismeretessége és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége egyes járási bizottságainak eredményes munkája nyomán a munkaképtelenség számarányának alakulásában tavaly az 1976-ös évvel összehasonlítva jelentős javulás következett be. Ennek köszön­hető, hogy a nyugat-szlovékiai kerület ezen a téren az elsók között végzett. A jó eredmény eléréséhez jelentősen hozzájárultak a trnavai já­rás szövetkezeteinek tisztségviselői, a jnb szociális ügyosztálya, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságával karöltve. Különösen jó munkát végzett az SZFSZ JB szociális albizottsága František Minárik elvtársnak, a szociális albizottság titkárának aktivitása nyomán, aki ezzel a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság szociális ügyosztályának őszinte köszönetét érdemelte ki. Ha emlékezetünkbe idézzük egy volt efsz-tlsztségviselőnek 1958- ban elfoglalt álláspontját, akt annakidején kijelentette, hogy „a tör­vényeket szövetkezetünkben magunk alkotjuk meg és ebben nekünk senki sem fog parancsolni!“ —- úgy ennek a kijelentésnek össze­hasonlítása a jelenlegi helyzettel lényeges fordulatot, komoly javu­lást mutat. Szövetkezeteinkben ma már bizonyára nem találunk olyanra, aki ne tudatosítaná, hogy a törvények mindannyiunkra egy­formán érvényesek. Ennek az új szemléletnek az eredménye a trna­vai járásból említett példa is. Ez az érem örömtelibb oldala. Ennek megállapításakor önkéntelenül az a kívánság merül fel — bár mindenütt így lenne —, hoigy a dolgozók egészségvédelme a termelési feladatok teljesítését célzó igyekezettel párosuljon. Ezt számos törvényerejű rendelkezés is kötelességünkké teszi és a CSKP XV. kongresszusa határozataiban külön kiemelte, mivel az ember élete és egészsége jelenti a társadalom légnagyobb értékét. Sajnos azonban nem minden munkahelyen, nem minden szövetkezetben Ilyen optimális a helyzet. Hogy a nyugat-szlovákial kerületben a munkabiztonság és az egészségvédelem terén nincs minden a legnagyobb rendben, arra az enged következtetni, hogy 1976-ban éppen ebben a kerületben adó­dott eló a legtöbb halálos munkabaleset. Csupán a szövetkezetek­ben számuk 18 volt. Még elgondolkoztatóbb és intó jel az, hogy 1977 elsó negyedévében a halálos munkabalesetek száma szövetke­zeteinkben emelkedő irányzatot mutat. Az idei év első három hónap­jában 10 szövetkezeti tag vesztette életét munkabaleset során. Ebből a nítrai járásban négy eset, a Nové Sady-i »Május 9.« Efsz-ben pe­dig kettő adódott elő. E gyászos események okait vizsgálva — amelyeket jóvátenni már lehetetlen — ugyanarra a megállapításra jutunk. Az okok évről évre ugyanazok. Forgalmi baleset a traktor hibás fékberendezése következtében. Nem fékezték le a pótkocsit. A traktor vagy a teher­gépkocsi a mezőn, a szőlőben halálra gázolta a közelben dolgozót. Az ürülékszállftó-kocsi szívócsöve okozott halálos balesetet. A dol­gozó megcsúszott a takarmánykocsit tolva és halálát lelte. Leesett a megrakott pótkocsiról. Az Istállóban a bika ledöfte az éjjeliőrt. S így folytathatnánk a balesetek okainak felsorolásét. A nyugat-szlovákiai kerület e szomorú és nem kívánatos elsősége annál érthetetlenebb, mivel éppen ebben a kerületben mutatnak ki nagyszerű eredményeket a szövetkezeti tagok iskolázásában, okta­­; tásában, továbbképzésében. Széles körben valósították meg az új jogszabályokról, az új technológiáról, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat, iskolázásokat a szövetkezeti munkaiskola, illetve a felnőttoktatás egyéb formái keretében. Ilyen iskolázást rendeztek a szövetkezetek tisztségviselői és tagjai, a traktorosok, a fejők, az etetők, az állat­gondozók, a gépkezelők, a növényvédelem szakaszán vegyszerekkel dolgozók, a gépjavítók, a villanyszerelők, a gépkocsi- és traktorszé­­relök stb. számára. Valahol azonban mégis valami hibának kell lennie, mert a bal­esetek száma jelentősen emelkedett és a balesetek okait nem a vé­letlen szüli. A földrengések következményeit jelenleg még nem tud­juk 'elhárítani, nem tudunk ellene idejében és hatásosan védekezni. Azonban feltétlenül tudnunk kell a traktort lefékezni, a jármüvek fékberendezését rendbentartani. Mindenki jól tudja, hogy nem utaz­hat a traktort a pótkocsival összekapcsoló vontatórúdon. Viszont a traktornak sem szabad addig elindulnia, míg a traktor és a pótkocsi között bárki tartózkodik. S mégis hányszor okozott ez halálos bal­esetet, milyen sokszor kellett a baleset előidézőiéként éppen ezt megnevezni. Ezért nem tehetünk mást, mint bíráló Igényességgel elemezni minden munkabaleset valódi okait. Ebből vonjuk le a ta­nulságot és ott, ahol nem tartják be az erre vonatkozó szabályokat, intézkedéseket, alkalmazzunk keményebb megtorlást. Gondoskod­junk arról, hogy a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírások betartásának ellenőrzése a munkalrányitás szerves részévé váljék. Ügyeljünk arra, hogy minden szerv, tisztségviselő, szakdolgozó, rész­legvezető, csoportvezető a szövetkezet dolgozóival együtt feltétlenül betartsa a rendelkezéseket, felhívja a figyelmet az esetleges hibák­ra, ezek eltávolítására tegyen javaslatot és közösen, halogatás nél­kül tegyenek meg mindent a helyzet javítása és a feltárt hibák ki­küszöbölése érdekében. Az érdekelt felettes szervek, valamint a szövetkezetek munkabiztonsági és egészségvédelmi albizottságai szorosan együttműködve biztosíthatják a helyzet gyökeres megvál­toztatását. (cfurdiak) 1977. július 2. Példás szövetkezeti klub SZABAD FÖLDMŰVES A Zlaté Klasy-i Béke Efsz Cenkov­” cet (Csenkei) Szövetkezeti Klub­jában nemrégiben képkiállltást ren­deztek. Emil Báčik festűművész képei nagy sikert arattak a szövetkezeti dolgozók, a falu lakossága, valamint a környékbeli iskolák tanulói köré­ben. A hétköznapinak tűnő hír bizonyá­ra kevés olvasónak mond sokat. Eset­leg annyit juttat eszünkbe: lám-lám, kevés szövetkezetben próbálkoztak meg ez idáig a kultúra efféle terjesz­tésével. Vegyes érzelmekkel indultam el én Is, hogy megnézzem a szóbanforgó tárlatot. Miért? Falun nevelkedtem, falunk élek. Az évek során azt hiszem sikerült meg­ismernem, a környezetemben élő em­berek életkörülményeit, gondolkodá­sát, érdeklődési körét. Suhanc korom­ban jó magam is eljutottam egy-két hasonló rendezvényre, s tudom: a lá­tottak visszhangja is vegyes volt a közönség körében ... Mosthát eszem­be jutott: milyen céllal rendezték meg ezt a kiállítást egy szövetkezet­ben? S ha már megrendezték, vajon elérte-e célját a rendezvény? Látoga­tásom során sok mindenre fény de­rült. Kvarda József, a szövetkezeti klub ifjú vezetője részletesen tájékoztatott a klub életéről, a szövetkezet kultu­rális-szociális bizottságának, tevé­kenységéről. Az impozáns, 7,5 milliós költséggel épült Csenkei Művelődési Otthon valóban ideális hely a szövet­kezeti klub számára. Az itt uralkodó tisztaságot, a gyönyörű berendezést sokan irigyelhetnék. A klub tagjainak tevékenysége pedig igazán példás. — Ez a kiállítás kétségkívül figye­lemre méltó, azonban akarva-akarat­­lanul is felötlik az emberben: nem emelték-e a mércét egy kicsit ma­gasra? A képzőművészeti alkotások hozzáértő szemlélése kellő műveltségi szintet követel. — Természetesen tudtuk, hogy e kiállítással komoly feladat elé állítat­tuiik a közönséget. Ennek ellenére bátran „belevágtunk“, hiszen nem ez volt az első ilyen akció a klub életé­ben. Tavaly Dagmar Rosulková—Kubí­ková kerámikus művész, szintén ná­lunk mutatta be munkáit, és bátran merem állítani: váratlan sikerrel. A látogatók a passzív szemlélődés he­lyett, komolyan érdeklődtek a mű­vésznő munkái Iránt. Ezekután tehát kétségek nélkül rendeztük meg Emil Báčik festőművész kiállítását ts. Az egész környékről idesereglett a nép. Persze mindenre számítva azért a lá­togatók bizonyos részét meg is szer­veztük. A tömegszervezetek tagjai, valamint a környező iskolák tanulói, nagyon szívesen eljöttek, bizonyára gazdag élménnyel távoztak. — Mi volt a kiállítás célja? — Elsősorban a kultúra terjesztése s persze a dolgozók nevelése. Én szintén itt lakom Csenkén, ismerem az embereket, a falu életét. Feltűnően sok, új, korszerű családi ház épül mostanában a faluban. Ezeket be is kell rendezni. Bizony eléggé sok még az új lakásokban is a giccses, az Ízlés­telen csecse-becse. Meg vagyok róla győződve, hogy kiállításaink — me­lyek megrendezését szövetkezetünk­nek és a Felső-Csallóközi Öntözési Rendszer, az Agroprogressz vállalat­nak köszönhetjük — sokrétűen fej­lesztik a látogatók ízlését. E célból a művészt a kiállítás időtartama alatt beszélgetésre hívtuk meg, aki nagyon szívesen és kimerítően válaszolt az érdeklődök kérdéseire. A kiállítást a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évíordulója tiszteletére ren­deztük. — Hány tagja van a klubnak? — Körülbelül 50—70 körül mozog az állandó létszám. Különben egyál­talán nem határozzuk meg, hogy ki vehet részt a rendezvényeinken. Bár­kit szívesen látunk, hiszen ezt a gyö­nyörű művelődési otthont csak úgy használhatjuk ki, ha minél nagyobb tömegeket vonunk be a munkánkba. — Mivel foglakoznak még? — Csak a legfontosabbakat emlí­tem. A Komárnol MATESZ és a KoŠi­­cel Thália együttese rendszeresen fel­lép nálunk. A Szőttes és az Ifjú Szí­vek szintén gyakran látott vendé­geink. Általában itt rendezzük meg a járást reprezentációs tanítóbált is. Van saját amatőr színjátszócsopor­tunk, minden évben új színművet ta­nulnak be. A künyvliónap alatt vásárlással egybekötött könyvkiállítást rendez­tünk. Jelenleg a második körzeti ifjúsági találkozó előkészítésén fáradozunk. Jól működik a fotós-érdekkör, mely­nek tagjai tevékenyen bekapcsolód­nak a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet agitációs — propagáclós munkájába. Saját zenekarunk van. Sakk-körünk szintén eredményes, hiszen már több­ször rendeztünk helyi versenyt. A jö­vőben a járási versenybe is bekapcso­lódunk. A politikai, ideológiai előadá­sokat szintén nálunk rendezi meg a helyi nemzeti bizottság. Kultúrcsoportunk minden évfordu­lón és a szövetkezet rendezvényein is tartalmas műsorral lép fel. Hosszú a sor. Bár nem mondhatjuk azt, hogy egyedülálló ez a szövetke­zeti klub, de bizony kevés helyen lé­tezik ehhez hasonló. S ha van, sok helyütt csak formális. A szövetkeze­tek többségében a kulturális igénye­ket nem elégítik ki kellő szinten. E kiváló példa tanulságként szolgálhat az illetékeseknek. Nem kell hozzá más, csak lelkiismeretesség, tnnni­­akarás, és hozzáértő vezető. —bkl — Elegendő tároló térről gondoskodnak Aratáskor kiemelkedő jelentősége van a munka minőségének, a jó elő­feltételek megteremtésének. A mun­kavégzés milyensége főleg a gabona­­betakarítás főszereplőin — a kombáj­­nosokon, terményszállítókon, szalma­­letakarítókon, a tarlőhántás, vagy kö­zépszántást végző traktorosokon, s egyéb gépkezelőkön — múlik. Ter­mészetesen, a gabonabetakarítás gyors és legkisebb veszteséggel történő le­bonyolításához igen nagy mértékben hozzájárulhat a vezetők szervező-, irányító- és ellenőrző tevékenysége. Tánczos László, a Dunajská Streda-1 (dunaszerdahelyi) Járási Mezőgazda­­sági Igazgatóságának főgépesítő je megtoldja az előbb elmondottakat a következőkkel: — Az aratás sikeressége a többi között attól is függ, mennyire folya­matos a gabonaátvétel, niilyen a szá­rító- és a gabonatároló kapacitás. Felmérésünk szerint a tavalyihoz mérten bővült a szárítási lehetőség, s jelenleg eléri a'napi 8700 tonnát. Például a járási felvásárló üzem nagy teljesítményű szárítót helyezett üzem­be . Ezen kívül még az Okoči (eke­­csi) Efsz egy BL—15 Bábolna szárító­val, továbbá a Veľká Paka-i (nagy­­pakai), valamint a Dun. Streda-i (du­naszerdahelyi) DUKLA Efsz pedig COLMAN típusú szárító üzembe he­lyezésével növeli a járás gabonaszá­­rító-kapacitását. Rendkívül fontos az elegendő gabo­natároló helyiség. A tavalyihoz mér­ten ezen a téren is történt előrelépés: 1500 tonna gabonával több helyezhe­tő el. Annyi biztos, csakis ideiglenes tárolók létesítésével együtt kerülhet biztos fedél alá a járás gabonatermé­se. Erről az illetékesek gondoskod­tak. — Ami a gabonabetakarítás ered­ményességéhez ugyancsak hozzájárul­hat — folytatta a jmi főgépesltője —, az emberekről való sokoldalú gondos­kodás. Továbbá az, hogy mindenki tudja, hol, ki, miért felelős. Mindezt a jő aratási Intézkedési- és munka­­ütemterv tartalmazza. Többek között azt Is, milyen mértékben felelős a tüzrendészeti, vagy balesetvédelmi ővórendszabályok megtartásáért, az étel- és frissltőellátásért, a szemvesz­­teség-norma következetes betartásá­ért, az esetleges üzemzavarok gyors elhárításáért. A járás gépesítől június első hetében evégből iskolázáson vet­tek részt a Magas-Tátrában, s az ara­tás előtti hegekben a járás valameny­­nyi mezőgazdasági nagyüzemében munkabiztonsági ellenőrzések lebo­nyolítására is sor került, Ebben a járásban jó tapasztalatok­ra tettek szert évek hosszú során a munkaversenyt Illetően. A versenyfel­tételek legfőképpen a minőségi köve­telmények érvényesítésére Irányulnak, továbbá az anyagi érdekeltségre. Ez együttvéve segítheti eló az aratás ütemének gyorsítását, a veszteségnor­ma betartását, a szalma letakarítását és idejében történő, jó minőségű tá­rolását, a tarlőhántás, illetve a közép­szántás többműszakos végzését, a má­­sodnövényvetést és annak öntözését is beleértve. Csakis az ilyen gondos szervezési­­politikai intézkedések segíthetik hat­ványozottan a dologvégzést, az irá­nyító munka szüntelen tökéletesíté­sét, a következetes, rendszeres ellen­őrzést is beleértve. (csiba) A szövetkezeti tagok étkeztetésének javítása érdekében Nemrég rendezték meg a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Trnavai Járási Bizottságának kezdeményezésére a Veseléi E. Thälmann Efsz-ben a szövetkezeti étkezdék vezetőinek és főszakácsainak iskolázását. Ebben a Vöröskereszt járási bizottsága, valamint a Járási Népegészségügyi Inté­zet egészségügyi oktatási osztálya is komoly segítséget nyújtott. A tanfolyamon a szövetkezetekből jött 75 résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta meg dr. Haruštiaková előadását az étkezés racionális módszerei» nek alkalmazásáról. Dr. Tibensky az élelmiszerek lefontosabb alapanyaagt­­ról, s ezeknek az emberi szerveietre gyakorolt hatásáról, valamint kalo­rikus és biológiai értékéről nyújtott kimerítő tájékoztatást. Dr. Masarnvó azokról az intézkedésekről beszélt, amelyek meggátolják az emésztőszervi fertőzések gócainak keletkezését a közétkeztetést üzemekben. A tanfolyam tartama alatt hidegkonyha-bemutatót rendeztek. Ami a' résztvevőknek a legjobban tetszett ezen a tanfolyamon, hogy az értékes előadásokon kívül gyakorlatilag vették át az asztalterítés szabályait. Ebben a Jednota fogyasztási szövetkezet dolgozói vállalták az oktató szerepét, mivel az SZFSZ járási bizottsága e vendéglátóipari vállalattal szoros kap­csolatot alakított ki annak érdekében, hogy a szövetkezeti tagoknak —• különösen az aratás Időszakában — jő minőségű meleg ételeket, üdítő, al­koholmentes Italokat biztosítsanak. A trnavai járás 33 szövetkezete közül 32-ben biztosították a tagúk közös étkeztetését. Két szövetkezet kivételével — amelyek a Jednotától veszik át az ételt — 30 szövetkezet saját üzemi konyhával és étkezdével rendelkezik. Ez nyújt biztosítékot arra, hogy a szövetkezeti dolgozók kiváló minőségű, ízletes, tápláló ételeket jutányosán kaphatnak és a legnagyobb dologidőben is a racionális étkezés követelményeivel összhangban táplálkozzanak. František Minárik Az iskolázás résztvevői felhasználták a kínálkozó alkalmat a szakmai tapasztalatcserére. (Foto: Baíinka Ludvikj.

Next

/
Thumbnails
Contents