Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-09 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. Július 9 14 A sertéskeresztezési program a hústípusú szintetikus vonalak előállítúsára irányul, amely ma a Dunajská Streda-i járás valamennyi gazdaságára kiterjed. A szarvasmarháknak csak a nagy tejhasznosságü feketetarka típusait vonják be a keresztezési programba. Hogy a gyakorlatban a genetikailag kiváló alapanyagot hogyan hasznosítják, s milyen feltételeket teremtenek a termelési és értékesítési feladatok megvalósítása érdekében, elbeszélgettünk JÄN SLOVIKKAL, a Zlaté Klasy-i (Aranykalász) szövetkezet állattenyésztőjével. kivAlö Állomány a siker alapja A gazdaságban már négy éve a szintetikus hibridvonalakat tenyésztik. Ezek ötven-ötven százalékos keresztezések (anyai vonalon fehér nemes sertés és landrass, apai vonalon pedig belga landrass és durock keresztezés), melyek a kiváló keresztezési hatás következtében nagyon jó haszontulajdonsággal rendelkeznek. Ez főleg a gyors növekedésben, a nagy súlygyarapodásban és a takarékos takarmány hasznosításban nyilvánul meg. A gazdaságban már eleve adva vannak az előfeltételek a biztató eredmények eléréséhez. A szövetkezetben 2792 sertést tartanak. Ebből 933 a koca és 1773 a hízó. Ahhoz, hogy az idei eladási tervüket — amely több mint négyezer mázsa — teljesítsék, megfelelő gondozással és takarmányozással megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek a kiváló tenyészanyag maximális kihasználását lehetővé teszik. A sikeres sertéshizlalás egyik fontos tényezője a kocák szaporasága, jó tejelékenysége, valamint a minél több életképes és egészséges malac elválasztása. Ezért fokozott figyelmet fordítanak a kocák és malacok gondozására, etetésére. A kocákat nagy gonddal saját állományukból választják ki. A fedeztetést úgy irányítják, hogy a malacutánpótlás ciklikus legyen, vagyis az előhizlaldák és a hizlalda kapacitása az egész év folyamán maximálisan ki legyen használva. AdZJkiváló sikermalania Ezenkívül megfelelő takarmányozással gondoskodnak a szoptató kocák nagy tejelékenýségérôl is, mert ettől függ az alom össz-sűlya, a malacok életképessége és gyors fejlődése. Nagyon jó tapasztalataik vannak a vitamindús lucernaliszt és a szárított répaszelet etetésével. A kocák ezeket szívesen fogyasztják és ami a legfontosabb, a malacok lényegesen több tejhez jutnak. A malacokat koruknak megfelelően a ČOS—1 és a ČOS—2 takarmánykeverékekkel etetik és a 15—17 kg-os élősúly elérésekor elválasztják. Nagy gondot fordítanak a malacok egészségi állapotára. Ezért az összes állategészségügyi és higiéniai intézkedéseket következetesen befhrtják. A malacneveidében — de a sertéstenyésztés egyéb részlegein is — rendszeres fertőtlenítést végeznek, ami rendszerint az egyes csoportok más szakaszokba való áthelyezése után történik. A malacokat víz helyett gyenge teával itatják, s hogy a gyakran nagy malacplhullást okozó hasmenésnek elejét vegyék a RiDZOL szert adagolják, elsősorban a meleg nyári hónapokban, — amikor kedvező körülmények alakulhatnak a fertőző csírák elszaporodásához. Az állatorvos rendszeresen naponta ellenőrzi az állatok egészségi állapotát és betegség észlelésekor azonnal intézkedik. Hogy ezek az előrelátó intézkedések menynyire beváltak, annak legjobb bizonyítéka az, hogy ez idén 1594 malacból elválasztásig csak ötvenegy pusztult el. Az állatgondozók önfeláldozó munkája következtében az első negyedévben a sertéshús eladási tervét 103,5 százalékban túlteljesítették. Kedvezően alakult az átlagos napi súlygyarapodás is. Az előhizlaldában a tervezett 0,424 kg helyett 0,443 kg-ot értek el. A hizlaldában még szembetűnőbb a javulás. Ott az előirányzott 0,60 kg súlygyarapodást 0,773 kg-ra növelték. Ez a néhány adat is bizonyítja, hogy megfelelő -feltételek megteremtésével jó eredmény érhető el. Még vannak azonban tartalékok is. Ezek főleg a tartási körülményekben rejlenek. A szövetkezetben a sertéseket elavult, kis kapacitású istállókban tartják. A körülmények nem teszik lehetővé a kiváló állatállomány hasznosságának teljes mértékű kibontakozását. Mivel az istállókban a munkát úgyszólván kézi erővel végzik, a munkatermelékenység nagyon kedvezőtlen. A dolgozók rossz és nehéz munkakörülményeiről már nem is beszélve. Nagy szerencse, hogy kedvezőtlen tartási körülmények között is jó eredményeket értek el! INTENZÍV LEGELOGAZDALKODASSAL ma már négyezer literen felüli átlagos évi tejhozammal dicsekedhetnek. A járásban ők voltak az elsők, akik felfogták az intenzív legelő jelentőségét, s ezáltal a termelés hatékonyságának növelését. Jelenleg hetvennégy hektár intenzív herefüves legelőn — áprilistól novemberig — négyszázötvenöt kanadai típusú feketetarka tehén leszármazottaít tartják. A legeltetés fontosságáról, valamint pozitív hatásáról talán a legszemléltetőbben tanúskodik az év elejétől elért átlagos napi tejelékenység. Az év elején a tömegtakarmányok hiánya következtében egyedenként csak 8.68 litert fejtek naponta. Márciusban, amikor a takarmányozás már javult, ez az érték 10,09, áprilisban, — tehát a zöldtakarmányozás és a legeltetés megkezdésekor — 12,03, májusban 13,03 és júniusban már 13,80 literre növekedett. így a termelési és értékesítési tervet túlszárnyalták. A legjobb 'eredményt a rasticei telepen érték el, ahol az átlagos napi tejhozam 15 liter egyedenként. A legeltetést szakszerű technológiával, célszerűen irányítják. A legelő minél hatékonyabb kihasználására törekszenek. A teheneket — a legeltetési időszakot kivéve — kötött rendszerű kifutókkal ellátott istállókban tartják. Valamennyi telepen a legelő az istállók közvetlen közelében van, hogy az állatok ki- és beterelése minimális időveszteséget vegyen igénybe. A legeltetésre az állatokat előkészítik, hogy a legelőn jól bírják a mozgást, körmüket gondosan rendbehozzák. A teheneket egy héttel a legeltetés kezdete előtt a kifutókban tartják, hogy a téli időszak bent tartózkodása után újból hozzászokjanak a külső és nem mindig kedvező időjáráshoz, a mozgáshoz.' Közben a téli takarmányozásról fokozatosan áttérnek a zöldtakarmányozásra. Tapasztalatuk alapján elégnek bizonyult, ha a tehéneket délelőtt meg délután két vagy két és fél órát tartották a legelőn. Ott kellő mennyiségű füvet fogyasztottak és a legelőn való pihenéssel fölöslegesen nem tapossák a növényzetet. A legeltetésen kívül a napi takarmányadagot zölddel, abrakkal, szárított eleséggel és melasszal egészítik ki. Az állatok legeltetési idényben a kifutókban, s fejőskor az istállókban tartózkodnak. A tehenek így többet mozoghatnak, edzettek és egészségesek, ami végső soron a hasznosságban is viszszatükröződik. Klamarcsik Mária A tejgazdaság időszerű kérdései Az emberi táplálkozás szempontjából nagy jelentőségűek a szarvasmarha által termelt termékek, melyek megfelelő feldolgozás után kiváló minőségű és igen keresett élelmiszereket szolgáltatna« A marhahús a sertéshúshoz viszonyítva több fehérjét és kevesebb zsiradékot tartalmaz, ami — a jelenlegi táplálkozási szokásokat figyelembe véve — különösen fontos. A tej könynyen emészthető és felvehető formában tartalmazza szinte az összes fontos és részben nélkülözhetetlen taplókkal növekszik. Figyelemre méltó, hogy a fejlődő országok tejtermelése éves átlagban mintegy 2,8 százalékkal nő. A szocialista országok termelésében — az előző évtizedhez hasonló — évi 2,7 százalékos növekedés várható, s így részesedésük a világtermelésből harmincról harminchárom százalékra növekedik. A fejlett tőkés államokban a vajtermelés feltehetően csökkenni fog, a sajttermelésben viszont növekedés várható. Valószínűleg növekedik a salálóanyagot. Az esszenciális aminósavakon kívül kalciumot, A-, Bi-, B2-, Вб-, Bi2- és C-vitamint tartalmaz, s ezáltal a védő és kiegészítő táplálék szerepét is betölti. Ezt a körülményt azért sem szabad lebecsülni, mert sok egyéb élelmiszerekben ezek az anyagok feldolgozás és konzerválás során többé-kevésbé elbomlanak, #tönkremennek. EUROPA ÉS A VILÁG TEJGAZDASÄGÄNAK JELLEMZŐI A tej és tejtermékek világpiacán állandóak a változások. Ezeknek az üteme az utóbbi években felgyorsult, ami bonyolulttá tette a termelés és az értékesítés előrejelzését. E bonyolultság oka nem csupán a tehénlétszám ingadozásában, a szarvasmarhatenyésztés országonként eltérő ütemű fejlesztésében rejlik, hanem egyéb tényezőkben is. Ezek a következők: 0 a tőkés országokban az utóbbi években olyan termékek jelentek meg, amelyek tökéletesen utánozzák a vajat, illetve megjelentek a tej és a tejtermékek egyes alkotórészeit helyettesítő termékek; 0 a takarmányipar fejlődésével egyre jobban csökken a drága tej és tejpor takarmányozási célokra való felhasználása, ami lehetővé tette nagy mennyiségek átirányítását élelmezési célokra; 0 az élelmiszeripar korszerűsödésével gyorsan növekszik a magas feldolgozottsági színvonalú élelmiszerek termelése és fogyasztása, ami új távlatokat nyit a tej és alkotórészeinek az értékesítésére. A FAO tanulmánya szerint a világ tejtermelése a hetvenes években mérsékelten, körülbelül évente 1,7 százavenyított tejtermékek termelése is. A tartósított tej (kondenzált tej, zsíros és sovány tejpor) gyártása nagymértékben a fejlődő országok felvevőképességétől és e termék takarmányozási célokra való felhasználásától függ. A fejlődő országokban a friss és tartósított tej feldolgozása lesz a legfontosabb, a vaj- és sajtgyártás viszont valószínűleg továbbra is alacsony szinten marad. Az előrejelzések szerint a szocialista országokban a sajtgyártás várhatóan gyorsabban nő, mint a vajgyártás. Ez utóbbi valószínűleg nem változik lényegesen, ezzel szemben jelentős termelésnövekedés várható a tejpor és a kondenzált tej gyártásában. Egyre inkább csökken a természetes tejzsír felhasználása az olyan termékekben, mint a fogyasztói tej, a fermentált tejtermékek, a tejszín, a fagylalt és a sűrített tej. Sok a piacon a vajat utánzó termék is. A vaj frakcionálása lehetővé tette továbbá különböző termékek gyártását és a termékek eltarthatóságának növelését. A TAKARMÄNYOZÄSRA HASZNAIT TEJ A borjúnevelésben használt sovány tejpor mennyisége az állattenyésztés fejlesztésével együtt növekszik. Ezzel szemben a sovány tejpor százalékos mennyisége a borjútápokban állandóan csökken. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy növekedésük során a borjaknak kevesebb tejfehérjére van szükségük, mint amennyit eddig ajánlottak. Nem minden fehérje helyettesíti azonban teljesen a tejfehérjét. A helyettesítőként használt savó mennyisége 15—20 százalékra szorítkozik, elsősorban ásványi összetevői és laktóztartalma miatt. A szóját, mint helyettesítőt, a nyersfehérje kisebb emészthetősége korlátozza. A tejfehérje további helyettesítője lehet a hallisztfehérje. Ez igen jól emészthető, de vastartalma miatt az előállított borjúhús nem olyan fehér, mint ahogyan azt a háziasszonyok szeretnék. A piros színű hús azonban táplálkozási szempontból nem roszszabb a fehérnél, sőt a gyermekek számára jobb, mert nagyobb a vastartalma. Emellett a halliszt ára a világpiacon az utóbbi időben már nem olyan kedvező, mint korábban volt. A nyugat-európai országokban gyártott borjútápokban jelenleg már csak mintegy 35 százalék körüli a sovány tejpor részaránya, amelynek azonban az a hátrányos következménye, hogy — különösen a hizlalás első szakaszában — a kisebb emészthetőség miatt gyengébb a borjak súlygyarapodása és rosszabb a takarmányértékesítésük. összegezve elmondhatjuk, hogy a szakosított tejtermelés kialakítása kellő biztosítékot nyújt a lakosság megfelelő tejellátásához, de ezt a fontos termelő tevékenységet a szövetkezeti és az állami gazdaságoknak mindenkor figyelembe kell venniük. Dr. László László, tudományos kutató A húseladási terv teljesítése a gyakolatban Az év első négy hónapjában a levicei járás, mérsékelten bár, de becsülettel túlteljesítette hústermelési és eladási kötelezettségét. Gálos Géza, a Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat levicei üzeme felvásárlási osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy május elsejéig az időtervben meghatározott 79 ezer 510 mázsa húseladást 105 mázsával túlteljesítették. Borjúhúsból mindössze 120 mázsát irányzott elő a terv, de ezt csak 70 mázsa erejéig teljesítették, mert az egészséges borjakat a szarvasmarha-állomány feltöltésében hasznosítják. Így csupán a kényszervágásokra szorítkoztak. A járás 53 ezer 500 mázsa sertéshús eladási tervét 98,9 százalékra teljesítette. A hiányzó 600 mázsa a téli hónapok vártnál alacsonyabb súlygyarapodására vezethető vissza. Sertésállományuknak nagy része ugyanis régi, hideg istállókban, illetőleg szállásokon kapott elhelyezést. Így járási átlagban a sertések napi és darabonkénti súlygyarapodása a hideg időjárás megszűntével rendszerint javul. A 190 mázsában megállapított élőjuh eladási tervüket mindössze 27,9 százalékra teljesítették. Az arány évi átlagban sem javul, mert a vidék jelentős részének hegyaljai jellegére való tekintettel a juhállományt növelniük kell. így csupán a továbbíenyésztésre alkalmatlan, gyenge termelékenység miatt kiselejtezett juhokat adják vágóhídra. A felvásárló vállalat kétezer bárány intenzív hizlalására kötött szerződést a szövetkezetekkel. Ezt a mennyiséget a holiči Monta vállalat veszi át a harmadik és negyedik negyedévben. Választott malacokból 1800 darab eladását tervezték, de 256 malaccal kevesebbet értékesítettek. Az első és részben a második negyedévben a mezőgazdasági üzemek mindenekelőtt saját állományukat igyekeztek feltölteni. A 450 mázsában meghatározott gyapjúértékesítést 63 mázsával túlteljesítették. A kedvezőtlen időjárás miatt a juhok gyapjúnak nyírását a szokottnál előbb kezdték. A kétezer métermázsa élőbaromfiban megállapított eladási feladatot valamelyest sikerült túlteljesíteniük. A tervteljesítés ezen a téren 100,4 százalékos volt. Igen jó eredményt értek el a tojáseladás terén. A több mint kilenc millió darabban meghatározott feladatot egymillió kétezerrel túlteljesítették. A tejeladás az év első négy hónapjában szintén eredményes volt. A 18 millión felüli feladatot 252 ezer literrel túlszárnyalták. Kucsera Szilárd Fontos feladat a sertéselhullás csökkentése A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a sertéshústermelésnek. Erről az utóbbi évek állománygyarapítása is tanúskodik. A jelenlegi színvonalat az állomány fokozatos bővítésével, az egyedek alapos és rendszeres kiválogatásával, az új technológia bevezetésével, s a hibridizációs program megvalósításával értük el. A tenyésztésben fontos szerepet játszott az 1972. évi sertéstenyésztési értekezlet. Nemcsak a menynyiségi, hanem a minőségi (malacelválasztás, súlygyarapodás, takarmányértékesítés, jó egészségi állapot stb.) kérdésekkel is foglalkoztunk ott. A minőségi tulajdonságokra a tényezők egész sora hat. így többek között a tartástechnológia, a takarmányozás s az állatok egészséges tenyésztése. Az utóbbi időben jellegzetes betegségek járásunkban nem fordultak elő. Ez főleg a rendszeres védőoltásnak köszönhető. Az utóbbi három évben részünkre a legnagyobb -gondot a vérhas felszámolása jelentette. A sertések csoportos megbetegedésére 1974 őszén került sor, s egy évvel később már a járás huszonkét mezőgazdasági üzemében észlelték a betegség tüneteit. A betegség rohamos elterjedése és az elhullásokból eredő veszteségek, megelőző intézkedéseket igényeltek. A járási szervek közreműködésével értekezletet tartottunk, melyen résztvettek a felettes szervek képviselői is. Részletesen feltártuk a helyzetet, s egyúttal olyan hathatós intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek betartásával mérsékelhettük az állatok elhullását. Ezek a következők voltak: 0 gyógyítási tervezet kidolgozása, amely a betegség megelőzésén túl az istállók alapos fertőtlenítésére is vonatkozott; ф a sertések egészségi állapotának, a környezet állategészségügyi feltételeinek, valamint a gondozás és takarmányozás rendszeres ellenőrzése; ф a kiválasztott mezőgazdasági üzemekben szakelőadásokat tartani, s ott megoldást találni az előforduló fogyatékosságok felszámolására, a vérhas megelőzésének és gyógykezelésének leghatásosabb módjára; ф olyan, gyógyszereket kell beszerezni, amelyek a tápokba keverve jól hasznosíthatók; ф a mezőgazdasági üzemekben fokozatosan át kell térni a csoportos (turnusos) tenyésztésre, s az istállók alapos fertőtlenítésére; ф előfeltételt kell teremteni a zárt állatforgó betartására; 0 a sertések járáson belüli átcsoportosításánál betartani az érvényben levő rendelkezéseket; 0 kideríteni az elhullás okait, s a tünetek alapján hathatós intézkedéseket tenni; 0 az állatcsoportokban — úgyszólván a születéstől egészen a „kitelepítésig“ — következetes válogatást kell végezni. Míg 1975-ben a járás mezőgazdasági üzemeiben — 25 kg élősúlytól számítva — 22 ezer 475 (az állomány 20,4 százaléka!) sertés pusztult el, addig tavaly 19 ezer 496 (az állomány 17 százaléka) darab. A jelenlegi helyzettel még mindig nem lehetünk elégedettek, ezért a járási szervek és a mezőgazdasági üzemek vezetőinek közreműködésével mindent elkövetünk a betegség felszámolása érdekében. Csakis így tudjuk valóraváltani a CSKF XV. kongresszusa határozataiból eredő sertéshústermelési feladatainkat! Nagy jelentőséggel bírt a COS—I-es és ČOS—И-es tápoknak „Macamix“ gyógyszerrel való kiegészítése, még akkor is, ha ennek nincs különösen nagy hatása a vérhas ellen. Az Ai-es tápot pedig „Neomix“ készítménnyel egészítjük ki, amelyet stressz ellen használunk. A gyakorlat jól bebizonyította, hogy a hízótápnak „Ridzol“lal való kiegészítése nagyon hatásos. Végezetül még annyit, hogy a sertéstenyésztésben az állatok nagyarányú összpontosítása mellett csakis az állategészségügyi követelmények szigorú betartásával, színvonalas takarmányozással, alapos és rendszeres fertőtlenítéssel, a stressz hatásra fogékony egyedek kiselejtezésével, s a tápoknak gyógyszerekkel való kiegészítésével érhetők el megfelelő eredmények. A közeljövőben minden igyekezetünket arra fordítjuk, hogy teljesíthessük a hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatait! MVDr. Július Melčický, a Dunajská Streda-i Járási Állategészségügyi Szolgálat igazgatója.
