Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
1877. oktfiber 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ELOTERBETT a szarvasmarha-tenyésztés FEJLESZTÉSE Megtalálták lehetőségeit Problémák és eredmények a borjúnevelésben Jelenleg még sok mezőgazdasági üzemben problémát okoz a borjűnev»' lés. Különösen vonatkozik ez az elhullásra. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az eredményes borjünevelés a szarvasmarha-tenyésztés megalapozója^ eredményességének javítása terén bizony még sok tennivaló vár a mezőgazdasági üzemek vezetőire, dolgozóira. Nagyjából megoldottnak tekinthető a probléma ott, ahol új, korszerű borjúistállót építettek. Legtöbb szövetkezetben és állami gazdaságban azonban a borjak más célra készült istállókban vannak elhelyezve. A szakemberek ugyan keresik a legjobb megoldásokat, a lehetőségek azonban függnek az épületek nagyságától, fekvésétől, az ablakok és kifutók elhelyezésétől, a csatornahálózat megoldásától stb. Így volt ez annak idején a mi borjúneveldénk kialakításával is. A volt jesenskéi (feledi) Állami Gazdaságban is évröl-évre növekedett a szarvasmarha-állomány, ami természetesen magával hozta a borjúállomány növekedését. Szükségessé vált egy központi borjúnevelde kialakítása. A választás egy korábban már sok minden célra használt, de eredetileg nővendékmarha-lstállóra esett, amely az állami gazdaság domafalvat részlegén van. Az átalakítással az istállót három részre osztottuk. Az első ez előkészítő és itató rész. Itt történik a tej előkészítése, melegítése és a borjak itatása. A munka megkönnyítésére mindössze egy kis szivattyú és egy keverőgép (mixer) szolgál. A borjak itatására egy 20 férőhelyes itatőállást alakítottunk ki. Az istálló második részében a 2—5-hetes borjak vannak elhelyezve, ahtyrá már önitatókat is beszereltünk. Így a borjak kedvük szerint fogyaszthatják az ivóvizet. A harmadik részben öt darab húsznégyzetmétet alapterületű és három darab harmincöt négyzetméter alapterületű kutrtca van. A borjúnevelde férőhelyének száma 140. A korábbi években már volt rá példa, hogy 240 borjút kellett elhelyezni az Istállóban. Ez év eleje óta részlegünk a jesenskéi társult szövetkezethez tartozik, s mivel két borjúneveidével rendelkezünk, valamelyest csökkent az istállók túlterheltsége. De még így is egy borjúra számítva a két négyzetméter alapterülettel szemben csak 1,5 négyzetméter jntl Ennek következtében nagyon nehál az állatokat tiszta, száraz és meleg almon tartani. Sajnos, az Istálló padozata sem megfelelő: téglával burkolt, de nincs esése, így a vizeletet csakis alomszalmával tudjuk felfogni, felszíhatni. A borjúneveidéhez kifutókat A szarvasmarha-tenyésztés a hatodik ötéves tervidőszakban is az állattenyésztés egyik legalapvetőbb és legösszetettebb ágazata marad. Fő célkitűzés továbbra is a termelés hatékonyságának fokozása, amely csakis a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány reprodukciós tulajdonságainak javításval, a termelőképesség fokozásával és nem utolsó sorban ax állomány gyarapításával érhető el. A szarvasmarha-tenyésztés olyan szakasz előtt áll, amelyben feltél lenül át kell térni a szakosított és összpontosított termelésre, tenyésztésre. Ez azonban komoly változásokat igényel a szarvasmarha-tenyésztés eddig szervezésében is. Az SZLKP Nitrai Járási Bizottságának plenáris ülésén megvitatták о CSKP KB, az SZLKP KB és a Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottság plenáris Sláseinek határozatait, a célul tűzték a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány tervszerű gyarapításának lehetőségeit, hasznosságának fokozását, valamint a nemesitől program megvalósítását. A nitrai járásban a hatodik ötéves tervidőszak végén — 1980-ban — a következő feladatokat kell teljesfteni: ■ elérni az 58 ezer 890 darab szarvasmarha-állományt, ami száz hektár mezőgazdasági területre 57,7 darab állatsürűségnek felel meg; ■ elérni a 24 ezer 270 darab tehénállományt. Száz hektár mezőgazdasági területre számítva a 23,8 darab állatsűrüeéget; ■ elérni a tehenek 3350 literes évi tejelékenységét; ■ felvásárolni 64 millió 788 ezer liter tejet és mintegy 9072 tonna marhahúst. 1980-ig — az 1975-Os évi valósághoz viszonyítva — a szarvasmarha-állományt 4855, ezen belül a tehénállományt 2458 darabbal kell növelni. A tehenek hasznosságát 288 literrel kell fokozni. Az ötéves tervidőszakban л járásban 370 millió 20 ezer liter tejet kell termelni, ami az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 72 millió 852 ezer liter tejtöbbletet jelenti Az említett feladatok teljesítése az operatív kérdések mellett koncepciós jellegű problémák megoldását is sürgeti. A modern, nagyüzemi technológia, amelyet a sládečkovcei „HALADÁS" és a topofčiankyi „SZNF“ szövetkezet új tebénfarmjain, valamint a hustovcel „Tríbeč“, a Cabaj-čápori „MÁJUS ELSEJE" és más szövetkezetek korszerűsített tehénistállóiban alkalmaznak, megköveteli az optimális tartástechnológiai és állategészségügyi követelmények megtartását is. A járás szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban még 1972 májusában kezdődött a szarvasmarhák nemesitől programjának a megvalósítása. A fajtaátalakító keresztezésre egyrészt a kanadai, másrészt az európai alföldi fekete-tarka marhafajtát használják, ■ végtermékként az utódokban a küllőid! marhafajta 25—82,5 százalékos térarányával számolnak. Jelenleg a • íajtaátalakító keresztezés 7511 tehe- i net és 3381 üszőt érint. Ebbe tartozik az „Agrokomplex“ vállalat is, ahol a fekete-tarka marhán kívül a vöröstarka alföldi marhafajtát is felhasználják a keresztezésben. Ugyancsak az utóbbi marhafajtát veszik igénybe a keresztezésnél a Zlaté Moravce-i és a beladicei tangazdaságban is. A hatodik ötéves tervidőszak további éveiben a keresztezésre csakis a vöröstarka lapály marhafajtát használják, s az utódokban a külföldi marhafajta 37,5 százalékos vérarányával számolnak. Ez a keresztezés 1980-ig még mintegy 5288 darab tehenet érint. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési terve 1980-ig tartalmazza a takarmánynövények termesztésének, betakarításának, tartósításának és tárolásának módjait, a szárftmányok készítését és a gazdasági állatok takarmányozási technológiáját is. A fő fiA szarvasmarha-tenyésztés fejlesztési terve tartalmazza az Intenzív gyepterületek telepítésének lehetőségeit is. Foto: ■-blmgyelmet a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang, együttműködés metgeremtésére fordítják, mert e téren még rengeteg termelésfejlesztési lehetőség van. A mezőgazdasági üzemekben arra kell törekedni, hogy minél kevesebb féle takarmánynövényt termesszenek, leegyszerűsítve ezzel a betakarítást és az állatok takarmányadagját. A téli takarmányozási Időszakban egy számosállatra hat, ha egész évben síiét etetnek, akkor pedig kilenc tonna jó minőségű silótakarmányszükséglettel számolnak. Az évelő takarmányok hagyományos betakarításánál és szénakészitésnél egy számosállatra egy tonna szénával, forrólevegős szárítás esetén pedig 0.75 tonna lucernaliszttel számolnak. Ezen Igényes feladatok teljesítése megköveteli. hogy 1980-ig a mezőgazdasági üzemekben egy hektár területre számítva évelő takarmányokból nyolc, kukoricából pedig tíz-tizenegy tonna szárazanyagot nyerjenek. Ez az öntözőrendizerek és berendezések hiánya folytán szarvasmarhák takarmányadagját a valósághoz mérten állítsák össze. A Nitrai Agrokémiai Központ melleit laboratóriumot létesítünk, ahol lehetőség nyílik arra, hogy a járás bármely mezőgazdasági üzeméből küldött mintát gyorsan és részletesen elemezhes- j sék. A Járásban a műszaki-tudományos i ismeretek szélesebb körű kihasználá- { sa keretében kísérletek folynak a ta- | karmányadagok számítógéppel történő i összeállítására. A Nitrai Mezőgazda- { sági Főiskola matematikai módszerek j tanszéke és a számítástechnikai köz- i pont, valamint az agrokémiai központ { együttműködésével lehetőség nyílik az ' ideális takarmányadagok összeállttá- i sára. Azzal számolnak, hogy a ható- { dik ötéves tervidőszak végén minden j mezőgazdasági üzemben számítógép- i pel állítják majd össze a szarvasmar- 2 hák takarmányadagját. JOZEF LUKAC mérnök, a Nitrai Járási Mezőgazdasági * Igazgatóság dolgozója. Fejlesszük a juhtenyésztést! A juhtenyésztés fejlesztésének eredményéiről vajmi keveset mondhatunk. Az ötödik ötéves tervidőszak éveiben hazánkban a juhállomány 80 ezer darabbal csökkent, elsősorban a Kelet- és Nyugat-szlovákiai kerületben. Ennek következtében természetesen csökkent a gyapjú-, hús- és a sajttermelés. Holott a mezőgazdaságiélelmiszeripari komplexumban ez jelenti a legnagyobb tartalékot. Ezért az 1977 január elsejével életbe léptetett új ökonómiai eszközök, ösztönzők a juhtenyésztés további fejlesztését sürgetik. Ezeket a tartalékokat gaz daságosan feltárják és kihasználják a Komárími (komáromi) Állami Gazdaságban, ahol kétezer juhot tartanak Ez a darabszám a járás juhállományának húsz százalékát képezi, tehát a legnagyobb és legjobb juhtenyésztők a járásban. A juhtenyésztés elsősorban gyapjútermelésre Irányul Ehhez megfelelő, finomgyapjas merlnókat tenyésztenek, olyanokat, amelyek kedvelik az itteni éghajlati viszonyokat. A gyapjútermelés mennyiségi és minőségi javítása céljából az anyaállatokat aszkániat kosokkal pároztatják. Egy juhtól évente 6,5 kilogramm gyapjút nyernek. Egy kiló gyapjú százöt koronába kerül. Ebből könynyen kiszámíthatjuk, hogy egy juh egy év alatt körülbelül ezer korona értékű árut termel. Ezzel szemben a jutilnrtás olcsó, ezért jövedelmező — tájékoztatott Nágel Lajos mérnök, az állami gazdaság igazgatója. ■ — Juhtenyésztéssel foglalkozni — véleményem sze- 2 rint — több szempontból is megéri — folytatta Náget £ elvtárs. — A juh tipikusan nyájban élő és legelő állat. ■ Megvan minden előfeltétele ahhoz, hogy tökéletesen ki- 2 használja a legelőnövényzetet, mert szája ennek a ta- 2 karmánynak a fogyasztására módosult. A juh képes ■ olyan legelők hasznosítására is, amelyek más állatfajok- S kai nem hasznosíthatók. Miközben legel, taposással a * talajt is tömöríti, s irtja az állati kártevőket. A juhokat ■ tavasztól a tél beálltáig kint tarthatjuk. A célnak megfelelően jól kihasználják a meglevő te- 2 rületeket. Legelőül a kanálisok, patakok partjai, a tar- ■ lőmaradványok, ősszel pedig a gyökér- és gumóstakar- a mányok letakarítot.t területei szolgálnak, tehát mind- * azok a helyek, amelyeket egyébként nem tudnának ér- ■ tőkésíteni. Ellenben a juhok jól kihasználják ezeket ■ a területeket, s általuk a gazdaság jövedelemhez jut. 2 Közvetlen etetést csak december elejétől alkalmaznak, 2 ami március végéig tart. Ebben az Időszakban mélyal- ■ mon nevelik őket. Ezáltal bizonyos trágyamennyiséghez 2 jutnak, amit a szántőföldön értékesítenek. A gyapjútermelésen kívül tenyészkosok nevelésével ■ és értékesítésével is foglalkoznak. A helyesen nevelt és ■ táplált, jó kondícióban levő kosokat — évente negyven- 2 ötven darabot — eladják az erre igényt tartó mezőgaz- 2 dasági üzemeknek. A juhtenyésztési ágazat a gazdaságnak évente egy- 2 millió korona jövedelmet jelent. Jó lenne, ha — a hatá- 2 , rozatok értelmében — több gazdaságban lovábbfejlesz- ■ tenék a juhtenyésztést. így hazánk juhállományának * nemcsak darabszáma növekedne, hanem több lenne a 2 gyapjú is, ami értékes nyersanyag, s a juhhúst nemcsak £ keresnénk, hanem vásárolhatnánk isi -nt- ■ is. A kifutók ugyan nem a legmegfelelőbbek, de sokat érnek. Nem megielelő az Istálló szellőztetése. Az ablakokon és ajtókon kívül semmi egyéb szellőző berendezés nincs az épületben, amire pedig feltétlen szükség volna. Az elmondattakból kitűnik, hogy az állatok’ elhelyezése nem minden tekintetben kielégítő. Ennek következménye a borjak gyakori megbetegedése. Leggyakrabban légzőszervi megbetegedések, ezt követően pedig bőrbetegségek és emésztést zavarok fordulnak elő. Míg a légzőutak megbetgedését és a bőrbetegségek keletkezését az istálló levegőjének magas páratartalma okozza, addig az emésztési zavarok okozója a tej és tejpótlók (Kolosztran, Laktavit, Laktosen) gyakori változtatása. A szárított teikészítményekböl igen hiányos az ellátás, ezért jelenleg is a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) tejüzemből szállított tejet itatjuk. A folyékony tej itatására nem tudunk átrendezkedni, mert a tejüzem ezer liternél többet naponta nem tud biztosítani, s nincs kellő berendezésük sem a te< gítésére. Elegendő melegvizet csak egy 200 literes fafütésü katlan használatával tudunk biztosítani. Mindezen nehézségek ellenére elértük a tervezett 0,70 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodást. Ugyancsak sikerült megfékeznünk az előző években előfordult nagyarányú húrjúelhullást. Az első félévben csuk egy borjú pusztult el, s kényszervágásra tizenegy darabot küldtünk. Az elhullás csökkentésével kapcsolatban sokat törtük fejünket. Ügy tűnik, megtaláltuk a legjobb megoldást. Ezt mutatják eddigi eredményeink is. Miből is áll ez? Egy órával a borjak itatása ntán az istállóban nyugalom van. A jóllakott állatok nyugodtan pihennek és kérődznek. Ebben as időszakban a szolgálatos gondozóval együtt egészségi ellenőrzést tartunk. Szemrevételezzük a pihenő állatokat. A tapasztalt szem azonnal észreveszi a beteg állatot. Az állatgondozók ezenkívül mór az itatásnál megjegyzik a beteggyanús egyedeket. Amint megállapítottuk a betegséget és annak fokát, késlekedés nélkül megkezdjük a gyógyítást. A légzószervi betegségek gyógyítására az „Oximykoin“ a leghatásosabb, por vagy injekció formájában. Adagolása függ a betegség mértékétől, esetleg mindkét formában egyszerre alkalmazzuk. Emésztési zavarok, hasmenéses megbetegedés észlelésekor több. Jól bevált gyógyszert alkalmazunk, szintén a betegség fokához mérten. A legyengült állatok rendszerint két adag „Aksetokal" gyógyszert kapnak Injekció formájában. Ettől a gyógyszertől ugyanis javul az állatok erőnléte és étvágya. ' Ez év első hat hónapjában 237 borjú került a neveidébe kéthetös korJ ban. Ugyanakkor 227 borjút csoportosítottunk át az Idősebb korosztályba. Az év végéig még szeretnénk 223 borjút átcsoportosítani, hogy teljesíthessük az egész évre tervezett feladatainkat. A borjak átcsoportosítása előtt, tehát amikor már rászoktak a rendszeres terimés- és abraktakarmány-fogyesztásra, a tejet fokozatosan csökkentjük. Mire a borjak elérik a 100 kilogramm élősúlyt, addigra teljesen kivonjuk adagjukból a tejet. A tej kihagyása után a borjakat azonnal nem csoportosítjuk át, hanem a lehetőségekhez mérten még legalább 2—3 hétig ott tartjuk őket. így az átcsoportosítást és a velejáró takarmányadagváltozást könnyebben átvészelik. Sajnos, gyakran olyan eset is előfordul* amikor nem vagyunk képesek a borjak megfelelő időben történő átcsoportosítására, s a kívánatosnál jóval tovább maradnak a neveidében. Örvendetes, hogy szövetkezetünk vezetősége elsőrendű feladatnak tekinti a borjak takarmányszükségletének megteremtését. Az Idén a borjak részére elegendő mennyiségű és kitűnő minőségű takarmány áll rendelkezésre. A megfelelő takarmányalap megteremtése lényegében a növénytermesztés és az állattenyésztési ágazat közötti kölcsönös kapcsolatoknak аж eredménye. Az eredményes borjúnevelés 'egyik alapvető feltétéig a megfelelő gondozőgárda kialakítása. Egyéb problémáink mellett nálunk ez a kérdés megoldott. Állatgondozóink — Michal Uličky, Helena Kureková és Jolana Kováčová — munkájukat lelkiismeretesen, becsületesen végzik. Hiszen a borjak gondozása, etetése és nevelése nem tartozik az egyszerű mezőgazdasági munkák közé. Sok türelmet, figyelmet és gyöngédséget, állatszeretetet kíván. Gondozóink áldozatkész munkája nagyban befolyásolja az eredmények alakulását. Reméljük, hogy szövetkezetünk vezetősége hamarosan Intézkedéseket hoz a borjúnevelde korszerűsítésére, felújítására, ami minden bizonnyal hozzájárul a gondozók munkájának megkönnyítéséhez és a jő termelési feltételek kialakításához! Meggyőződésem, hogy ez az eredmények javulásában is megmutatkozik majd! BALÄZS FERENC, • jesenskéi szövetkézét éüattenyéastője bizony komoly feladat. Аж utóbbi két évben a mezőgazdasági dolgozók nagy erőfeszítéseket tesznek az Intenzív gyepterületek telepítése érdekében, ami minden bizonnyal az elkövetkező időszak fontos láncszemét képezi. A járás mezőgazdasága képes a fűfélék megtermelésére is. Az abraktakarmányok ésszerű felhasználásában szem előtt tartják az állati termékek egységeire megszabott fogyasztási normákat. Az abraktakarmányok fogyasztásának csökkentése érdekében kihasználják a kisebb tápértékű takarmányokat is, így a pék-, malom-, sör- és tejipari melléktermékeket, hulladékokat. A Cabajčápori szövetkezetben jelenleg építenek egy gépsort, amelynek átadásával (előreláthatólag az év végén) lehetőség nyílik az egész járás konyhai hulladékának feldolgozására. Az utóbbi időben a mezőgazdasági üzemek felhasználják takarmányozásra a szárított baromfiürüléket is. Az eddigi eredmények biztatóak, amit a hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása is bizonyít. A szárított baromfiürülék felhasználásával a járás mezőgazdasági üzemeiben mintegy 850 tonna abraktakarmányt takarítanak meg! Az abraktakarmányok ésszerű kihasználása megköveteli az adagok rendszeres és alapos összeállítását, értékelését és a tápanyagtartalom kiszámítását, legalább kéthetes időszakonként, de minden esetben a tömegtakarmány változásakor. Alapul mindig a takarmányok vegyelemzésének eredményeit kell venni. A járásban feltételeket alakítunk ki arra, hogy a
