Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
1977. október 29. SZABAD FÖLDMŰVES ■11 ' -16 néhány esztendő elmúlott már, amióta Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) Szembe helyezték az ország egyik legkorszerűbb cukorgyárát. Az iparosítási program keretében persze más körzetekben is korszerű élelmiszeripari létesítményeket építettünk, hiszen népfink igényeinek kielégííáse párt- és kormányprogramban meghatározott korparancs. Mennyi répát dolgozhat fel egy ilyen korszerű cukorgyár? Ez nagyon is lényeges, hiszen a hazai s a külföldi piac egyaránt igényli a hófehér édesítőt, a cukrot. csíkra hull, s kihordják azt a gyáron kívüli területre. Talán mondanom sem kell, hogy a pótkocsik eléggé gyorsan megtelnek. Ez arra figyelmeztet, hogy nem kevés a gyárba szállított szenynyezőanyag. Mi az oka annak, hogy sok föld és répalevél kerül a gyárba? Ennek az a magyarázata, hogy a répa gyökerek némelyike túl mélyen van a földben vagy nagyon kiáll belőle. Ezért a karéjnyesőt nem lehet pontosan beállítani. így az egyik gyökeret derékban nyesi el, a másiknál pedig csak a levélzet tetejét vágja le. Ezért sok zöld-Á körzetben a Dobrovicei A it i Slovmona H hazai, továbbá a Hlmona, Kawémono, Poly, Monohtl és a Mónika külföldi répafajtákat abból a célból termelik, hogy megállapítsák melyik nyújtja a legnagyobb cukortartalmat. Ennek komplex értékelésére azonban csak a kampány befejezése után kerül sor. Ebben az évbsn ugyanis a MÉM versenyt Irt ki ösztönzésül a legnagyobb cukorrépa és cukortartalom elérésére, s prémiumot is kilátásba helyezett.. Feltételezhető, hogy a körzethez tartozó gazdaságok teljesítik a verseny feltételeit. A cukortartalomra vonatkozóan előzetesként csak annyit, hogy néhány gazdaságban nagyon biztató az eredmény. A kútníkyi szövetkezetben például (Slovmona H répával) száztíz hektáron 14,87; a hroboűovolban (Dobrovicei A, Kawémono és Poly répával) százötven hektáron 14.54; a Dvory nad Žitavou-i szövetkezetben {Dobrovicei A, Monohil és Kawémono répával) háromszáz hektáron 15,35 százalékos átlagos cukortartalmat értek el. Ugyanakkor az eleíni csapást elszenvedett csicsói szövetkezetben (Dobrovicei A, Kawémono és Monohil répával) százkílencven hektáron sajnos csak 12,57 százalék volt a répa átlagos cukortartalma. Ennél azonban sokszorta érdekesebb lesz az üzem* kéntl választék szerinti értékelés. Ez dönti mapjd el melyik répafajta adja a legtöbb cukrot, s túlsúlyban a jövőben azt fogják termelni. A zöldlevélzet a leválasztó berendezésből szintén pótkocsira kerül. (A szerző felvételei) Mint a népgazdaság más szakaszain, a cukorgyártásban is élűre tör a tudományos-műszaki ismereteknek a megvalósítása. Ennek kapcsán idén előkészületeket tettek a cukorgyártás automatizálására, vagyis a korszerű számitástechnikának a gyártási folyamatba való bekapcsolására. így a jő vő évtől kezdve a gyártást az RPP 15-os önműködő számítógépre kap csolják, ami azt jelenti, hogy progra mozottái válik a termelés. * A cukorgyárhoz kapcsolódó, húszon négy óránként kétezernégyszáz tonnt nyersszelet feldolgozására méretezett nagy szárító a 7600-as korszerű járás marhahizlaldával párhuzamban épül Ez a szárító látja majd el takarmány nyal a nagyhizlaldát. Vajon képes lesz erre? Amennyiber határidőre elkészül, akkor igen. A ta pasztalat azonban azt mutatja, hogj a bratislavai Stavoindustria n.v. mint egy bárom hónapos késéssel teljesftl az építéssel kapcsolatos feladatokat. Ez azt követeli, hogy az illetékesek felülvizsgálják ennek az okát, s eltávolítsák az akadályokat... Ez azért Is fontos, mert a műszaki berendezések az NDK-ból már megérkeztek, s be kellene szerelni még mielőtt az idő vasfoga kikezdené azokat. * A cukorgyártás persze a felvázolt problémák ellenére óramű pontossággal történik. A futószalagok a cukor egy részét a csomagolóba szállítják, ahol fürge kezű lányok és asszonyok zacskókba töltik és elszállításhoz előkészítik. Egy másik csoport az igelit csomagokat targoncákkal vagonokba rakja, s ezzel a cukor útjára indul az üzletekbe, hogy a fogyasztó megvásárolhassa. Hoksza István Szeptember 20-án Indították be a gépeket, s fokozatosan eljutottak a teljes üzemeléshez. Naponta — huszonnégyőrás üzemeléssel — négyezer tonna répát dolgoznak fel, tehát a gyártás teljes ütemben halad. * Hubka Karol mérnököt, a cukorgyár sokéves tapasztalattal rendelkező igazgatóját, idényben véletlenül sem lehet mégtalálni irodájában. Pár percre akkor megy be, ha sürgős tárgyalása van, amint azonban partnere a küszöbön kilépett, máris a gyár valamelyik részlege felé Igyekszik. Sokszor persze a gyárban sem található meg, mert hol itt, hol ott bukkan fel. Mindenki látja őt, érzi Jelenlétét, de senki nem tudja hol tartózkodik. Az érdeklődőnek rendszerint olyan útbaigazítást adnak, hogy „egy másodpercei ezelőtt még Itt volt“ ... Hajnali félnégy, négy óra tájban már a gyárban láthatják az Igazgatót. Lelkiismeretes, jó gazda módjára újra és újra körülnéz, rendszerint ott, ahol éppen valamilyen problémával kell megbirkózniuk az embereknek. * A gyár munkaközössége ebben az évben nem kis feladat előtt áll. A kampány végéig mintegy negyvenezer tonna répát kell feldolgoznia. Ezt abból tudják, hogy a körzethez tartozó mezőgazdasági üzemekben a cukorrépa termésátlagát, hektárhozamát négyszáz mázsára becsülik. A menynyiség tehát elegendő lesz a tervezett cukor gyártásához, amennyiben a répa átlagos cukortartalma eléri a tizenöt százalékot. Tény, hogy a múlt évi valósághoz viszonyítva idén lényeges a javulás, a cukortartalom egyre jobb, de mégsem olyan, mint elvárnák. Ha az ember egy korszerű üzem Igazgatójával beszélget, rendszerint szeretne betekintést nyerni a gyártási folyamatba ís,‘ kísérni a répa útját a beszállítástól a hófehér cukor elkészüléséig, majd csomagolásáig.- Hubka elvtárs erre lehetőséget nyújtott, behívta űződön Mihály beruházási technikust, aki megmutatta a gyárat. Az ürítésre várakozó néhány tehergépkocsi, i a répával megrakott traktorvontatású pótkocsi láttán megállapíthattam, hogy a répa meglehetősen sok földmennyiséggel és zöld levélzettel kerül a gyárba! Mivel a föld és a zöld levélzet korábban gyakran zavart okozott a gyártó vonalakban, módot kellett keresni leválasztására. Így szerelték be a föld s a zöld levélzet leválasztó berendezéseket. A föld és a zöldlevélzet a szóbanforgó berendezésekből traktorvontatású pőtkoanyag marad a répán. A föld pedig a kiszedő és a rakodó gépek szerkezeti hiányossága következtében kerül a gyárba. A mezőgazdasági üzemek a gépek után eléggé sok répát összegyűjtenek. Ezzel elkerülik a veszteséget. A gyár körzetében a veszteségi normát tíz százalék körül állapították meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy eddig a normán belül vannak. A cukorgyár és a termelők közti együttműködés jónak mondható. Mindkét fél törekszik a közösen kidolgozott ütemterv betartására. Ez azonban nem mindig sikerül. Nagyobb eltérések mégsem tapasztalhatók. Október 5-ig a beszállított répából őtpzerháromszáztizenegy tonna cukrot készítettek. Ennek egy részét a hazai piacra, másik részét pedig külföldre szállították, mivel a gyár exportterve kétezerötszáz tonna cukor külföldrä való szállításával számol. A reggeli műszaklian Szerényi László három egymáshoz kapcsolt pótkocsival gyáron kívüli területre szállítja a répáról leválasztott sok földet TOVÁBB FEJLESZTIK AZ AGROSTROJ N. V. KOMÄRNOT CZEMBGTSfiGÉÍ Korszerű mezőgazdasági gépeket gyártanak A gazdaságos nagyüzemi mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések alkalmazása nélkül. Az elmúlt évtizedben, — amelyet a mezőgazdasági gépgyártás ütemes fejlődése jellemzett — a mezőgazdaság különböző ágazataiban a gépek több nemzedéke váltotta fel egymást. A mezőgazdasági gépgyárak kapnit egyre korszerűbb, a teljesítmény és az általuk végzett munka minőségét tekintve is jobb gépek, berendezések hagyják el. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés azonban napjainkban is fokozott feladatok elé állítja mezőgazdasági gépgyárainkat. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a Prostéjovi Agrostroj n. v. Is újabb típusú mezőgazdasági gépek gyártását kezdte, illetve kezdi meg. E vállalat egyetlen szlovákiai üzemegysége Komárnoban (Komáromban) található. Ez a nagy múltú üzem a fejlődés hosszú és bonyolult útját tette meg, míg az egykori magántulajdonban levő „Ipovitz“-cégből, amely gépjavítással foglalkozott — korszerű mezőgazdasági gépeket gyártó szocialista üzem lett. Az üzemnek két részlege van. Az egyik —■ az igazgatósági épülettel együtt — a Klement Gottwald nevét viselő rakpart felső szakaszán, a másik részleg pedig a város külterületéhez tartozó Hadovcén (Gadócon) található. Tekintettel arra, hogy a városban levő üzemrészleg a körülötte épülő hatalmas lakótelep által körülhatárolt és tovább már nem fejleszthető, a párt- és állami szervek határozata alapján a Jövőben a termelés súlypontját a gadóci részlegre helyezik át. A nagy múltú és fontos ipari létesítmény bíztató jövő elébe néz. Erről beszélgetésünk során Ladislav M i c h á 1 e к elvtárs, a Prostéjovi Agrostroj n. v. komárnoi üzemegységének igazgatója a következőket mondta: — Három évvel ezelőtt kezdték meg a Hydrostav n. v. dolgozói gadóci Uzemrészlcgünk kiépítésének elsír szakaszát. A mintegy négyezer négyzetméter alapterületű műhelycsarnokon kívül falépül egy korszerű szociális épület és transzformátor-állomás. A jelenlegi ötéves tervidőszak végén veszi kezdetét az építkezés második szakasza, majd a harmadik építkezési szakaszban további munkacsarnokok és raktárak épülnek. Ebben az időszakban a termelést már teljes egészében erre a részlegre összpontosítjuk. A dolgozók létszáma az építkezési ütemnek megfelelően növekszik, s fokozatosan eléri az ezrrkétszáz főt. A 4 SA 75-ös burgonyaültetőgép vontatására legalkalmasabb a ZETOR 8011-es traktor. A négysoros gép óránkénti teljesítménye 1,1 hektár. Fotó: -blm-Az igazgató elvtárs elmondotta azt Is, hogy részlegükön ■ tervek szerint ipari szakmunkástanuló központot létesítenek, s ugyancsak ott helyezik el a műszaki-tudományos fejlesztéssel foglalkozó részleget. Az üzemben az elkövetkező években fokozatosan csökkentik az addig gyártott biztonsági traktorfülkék gyártását, a az Így felszabadult termelési kapacitást a legkorszerűbb hazai burgonyaosztályozó és Uitetőgápek gyártására állítják át. — A burgonyaosztályozó gépsorokat négý évvel ezelőtt kezdtük gyártani, — folytatta az igazgató elvtárs. — Ezekből a gépsorokból mér a szomszédos szocialista országokba, köztük Magyarországra is, szállítottunk. A több egységből állá gépsorunk a külföldön gyártott hasonló berendezésekkel is állja a versenyt. A gépsor kívánság szerint óránként 15 tonna burgonyát osztályoz öt nagyságrendbe. Előfordul a gyakorlatban as le, hogy egyes helyeken nincs szükség a gépsor valamennyi egységére. A szállításánál a megrendelők Ilyen jellegű kívánságait Is figyelembe vesszük. Az idén a tervek szerint hazai megrendelésre 125 darab — ТВ 150-es — burgonyaosztályozó gépsort gyártanak. Külföldi szállításra mintegy húsz gépsor legyártását rögzítették. A gyártmány iránt nagy érdeklődést tanúsított a Szovjetunió, Magyarország és Románia. A termelés fokozatos fejlesztésével összhangban természetesen az elkövetkező években tovább növelik a gépsorok külföldre történő kivitelét. A jelenlegi ötéves tervidőszak hátralevő részében a burgonyaosztályozók mintegy 30 százalékát szállítják külföldi megrendelőknek, elsősorban a KGST tagországokba. Az igazgató elvtárssal folytatott beszélgetésem során azt is megtudtam, hogy tavaly gyártották le és próbálták ki a gyakorlatban az első Szlovákiában gyártott burgonyaültetőgépet. E gépeknek bárom változatát tervezik gyártani. A négysoros 4 SA 75, valamint a hatsoros 6 SA 75 és a B SAD 75 típusjelzésű ültetőgépekről van sző. Közülük az SAD jelzésűeket NDK-megrendelésre szállítják. Az ültetőgépeket a szakembereknek már több nemzetközi és hazai mezőgazdasági gépkiállításon mutatták be, s mindenütt elismerésben részesültek. A régi ültetőgépekkel szemben az új típusú sokkal üzémbiztosabb, nagy teljesítményű, tökéletesebb a mechanizmusa, s az ültetés közben a burgonya sem szenved sérülést. Az ültetőgépeket tavaly egy NDK-beli kísérleti intézetben is kipróbálták; a tervezők és gyártők nem kis örömére a szigorú követelmények ellenére a gépek a legjobb minősítést kapták. A jövő szempontjából az sem közömbös, hogy a szocialista országok közötti munkamegosztás szellemében valamennyi KGST tagország számára hazánk, pontosabban az Agrostroj vállalat gyártja majd a burgonyaültető gépeket. A mezőgazdasági szakembereket, olvasókat bizonyára érdekli az is, hogy milyen tulajdonságok, műszaki adatok jellemzik az említett ültetögépeket. A gép félig felfüggesztett és traktorvontatású- A folyamatos ültetést — soronként — a traktorfülkében levő műszerfalon egy elektromos berendez zés jelzi. Ha megszakad a folyamatos ültetés, a műszerfalon azonnal kigyullad a piros lámpa, amely egyben azt is jelenti, hogy melyik soron történt az eltávolításra váró hiba. A négysoros gép munkasebessége 8 knvóra, s tartályába egyszeri feltöltéssel 1800 kilogramm ültetőanyag fér el. A terep megengedett emelkedési szöge 1—18 fok, s az általa ültetett burgonya 30—60 mm nagyságrend között állítható. Az ültetés szélessége mindkét gépnél 75 cm. A tőtávolság 21—40 cm között, az ültetés mélysége pedig 2 cm-es fokozatokban állítható. A hatsoros ültetíígép óránkénti teljesítménye 1,5—1,9 hektár, s egyszerre 5000 kilogramm burgonyát vehet fel. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a tervek szerint a négysoros ültetőgépekből 1100—1200, a hatsorosból pedig 600 darabot gyártanak. A négysorosakból az idén előreláthatóan mintegy kétszáz darabot gyártanak és szállítanak a hazai igénylők számára. Az elmondottakból megállapítható, hogy a Prostéjovi Agrostroj n. v. komárnoi üzemegysége a termelésfejlesztési program keretében a jövőben a burgonyatermesztéshez szükséges gépek és berendezések gyártására szakosodik. A Hadovcén több szakaszban épülő korszerű üzem pedig azt jelenti, hogy hazánk legdélibb fekvésű járása a jövőben a hazai mezőgazdasági gépgyártás egyik jelentős központjává válik. NEMETH ISTVÁN
