Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-29 / 43. szám

1977. október 29.

SZABAD FÖLDMŰVES

Bepillantás

egy szaktanintézet életébe

Tudományos-műszaki haladás a mezőgazdaság szakaszán is megköveteli, hogy a korszerű műveltségen felül megfelelő arányban fejlődjön a technikai műveltség is. Csak így válhat a személyiség harmonikus egyéniséggé, a kor társadalmi igényeinek megfelelő emberré.

Eme irányelveknek megfelelően a mezőgazdasági káder-tartalékok nevelése hazánkban nagyon sokoldalú. A különböző típusú mezőgazdasági szakiskolák közül ezúttal a Šabyi (ipolysági) szaktanintézetet mutatjuk be. A szaktanintézet alakulásának körülményeiről, formájáról, az oktatónevelő munkáról Maszarovics Gyula mérnökkel az iskola igazgatóhelyettesével beszélgettünk.

0 Mikor és milyen szempontok figyelembe vételével létesült és kezdte meg működését ez a száktanintézet?

— Intézetünk a mezőgazdasági műszaki középiskola helyén létesült, melyet Luéenecre helyeztek át. Mezőgazdasági alap-szakirányú, két tagozattal: traktoros-mechanizátor, és állattenyésztő. Szaktanintézetünkben jelenleg négy első osztály van, ebből két osztályban magyar nyelven folyik az oktatás. Tantervűnkben fontos helyet foglalnak el az ún. speciális foglalkozások, melyeknek keretében tanulóink vezetői jogosítványt szerezhetnek a különböző típusú motoros járművekre, köztük a kombájnokra és a rakodó gépekre is. Ezenkívül elsajátíthatják a láng- és az ívhegesztést is.

0 Miként jut érvényre oktatómunkájukban a gyakorlat?

— Oktató munkánkban fontos pedagógia irányvonal az elméletnek a gyakorlattal való összekapcsolása. Ily módon a tananyag jobban felszívódik a tanulók tudatába, s maradandóbbá válik. Az elméleti oktatást biztosító felszerelésünk úgyszólván tökéletes. A modern segédeszközökkel, s a korszerű oktatás követelményeinek megfelelő szaktantermekkel is rendelkezünk. Az első és a második évfolyamokban az elméleti oktatás ciklikusan váltakozik a gyakorlattal. Harmadik évfolyamban nyolc hét az elméleti oktatás, a többi viszont gyakorlati foglalkozás. Ezenkívül a második és a harmadik évfolyam tanulói rendszeresen járnak a brnói traktorgyárba termelési gyakorlatra.

— Megfigyelésünk az, hogy a gyakorlati munkának nagy az erkölcsipolitikai hatása is. A termelőmunka

megbecsüléséhez, a munkához való helyes viszony kalakításához vezet. Tanulóink az elméleti- és a gyakorlati foglalkozásokon mindig problematikus feladatokat kapnak. Fontos tényezőként említhetném az ún. életszerű feladatokat. Olyan feladatok ezek, melyeket nem „preparálva“ nyújtunk, nehogy mechanikusan alkalmazzák tanulóink a megoldási témákat.

— Nevelőmunkánk közepette nemcsak az internátusi rendet követeljük meg, hanem azzal is törődünk, hogy a műhelyekben is — ahova tanulóink gyakorlatra járnak — megszokják a munkarendet.

0 Milyen módon biztosítják, hogy az ideológiai nevelés ne legyen formális?

— Szaktanintézetünkben 21 tagú pártcsoport tevékenykedik aktívan, s tagsági gyűléseinken sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Ezen a téren fontos szerep jut intézetünkben a szemléltető agitációnak. Kiemeljük és példaképül állítjuk a legjobb tanulókat, az alkotó-munka kezdeményezőit, ugyanakkor kíméletlenül bíráljuk az esetleges rendbontókat, a fegyelmezetleneket, a közvagyon rongálúit. Politikai irányzatú vetélkedőket rendezünk, beszélgetésre meghívjuk a pért veterán harcosait.

— A céloknak megfelelően tevékenykedik honismereti körünk „Ismerd meg hazádat — építsd a lövődet“ jelszó alatt. Az iskolai SZISZ rendszeresen megjelenteti az „Aranykalász“ című iskolai folyóiratot, s ugyanez a szervezet vállalt felelőséget a hagyományok szobájának rendszeres aktualizálására is.

0 Milyenek a tanulók kulturális és szórakozási lehetőségei?

— Tanulóink a mozi- és színház előadásokat rendszeresen látogatják. Rendezünk ismerkedő esteket, a tanulók nézhetik a tv-műsorokat, ezenkívül jól felszerelt könyvtárral is rendelkezünk. Szórakozást különböző társasjátékok, a képességek kibontakozását pedig a szakkörök biztosítják.

A šahyi szaktanintézet a mezőgazdaság igényeinek felmérésé után jött létre. A megfelelő oktatási mód megválasztása. a nevelés szervezése, az ismeretterjesztés helyes módszereinek biztosítása ugyanezt a célt szolgálja.

Beszélgetett: CSIBA LÄSZLÖ

Bôb Anton a gyakorlati foglalkozás célját ismerteti.

A jövő évi termés megalapozása igényes feladat

Mezőgazdasági üzemeinkben lassan befejezik az őszi búza vetését. A nitrai járásban a nevericei „EGYETÉRTÉS“ társult szövetkezet egyike a legnagyobb gabonatermesztőknek. Az idén 2691 hektárról takarították be a kalászosokat, ami a szántóterület 64,1 százalékának felelt meg. E terület jelentős részét az őszi búza képezte. Erről 4,66 tonna termést takarítottak be hektáronként. A búzából elsősorban a szovjet fajták domináltak, melyek jóval nagyobb termést adtak a többieknél.

Ottjártunkkor (október elején) három vetőgép dolgozott a szövetkezet határában, kettő pedig javításra szorult. MICHAL ŠABlK mérnök, a szövetkezet főagronómusa arról tájékoztatott, hogy az idén 1550 hektár ő%zl búza vetésével számolnak. A szovjet búzaíajtákat (Mironovszká 808, jubilejná 50) a vetésterület 74,2, a jugoszláv fajtákat (Száva, Drina, Zlatná Dolina, Novoszadszká Ranná) 22,5, a hazai fajtákat pedig 3,5 százalékán termesztik. Az utóbbiak közül a Solarist ötven, a Sláviát egy, a BŰ— 10-es fajtajelöltet pedig ugyancsak egy hektár területen vetik.

— Az idén, hasonlóképpen, mint a korábbi években megkülönböztetett figyelmet fordítunk a talaj tápanyagvisszapótlására — mondotta Sabík elvtárs. — A szovjet búzafajtáknál 324—378, a jugoszlávoknál 390, a hazaiaknál pedig 435 kilogramm NPK- haióanyagot adagolunk hektáronként. A nitrogénhatóanyag felét-kétharmadát ősszel, a többit pedig tavasszal — fejtrágyaként — adagoljuk. Ezzel szemben a foszfor- és káliumhatóanyag egész mennyiségét ősszel, e talaj- és magágyelőkészítés során juttatjuk a talajba.

A slažanyl (szelezsény)1 gazdaság határában i KAROL GAHtR mérnök agronómussdl és )ÁN SOLClANSKY traktorossal, valamint )ÄN BARTA és JOZEF GOMBÄR vetögépkezelőkkel beszélgettünk.

— Az őszi búza vetését szeptember huszonnyolcadikén kezdtük — mondotta Gahír elvtárs. — Jelenleg egy géppel vetünk. Tekintettel a száraz időjárásra „dimbes-dombos“ vidékünkön problémákat okoz a megfelelő magágy előkészítése. A talaj tápanyag- vetés mélységének betartására stb. pótlására, a fajtáktól függően átlago- — Naponta körülbelül húsz-huszonsan 65—156 kilogramm nitrogén-, 100 két hektár a teljesítményünk — vette —120 kiló foszfor- és 150—160 kiló át a szót Solčiansky elvtárs. — káliumanyagot adagolunk hektáron- Ez jóval több a sokéves átlagnál. Az ként. A kijuttatási forma minden gaz- idén hosszabbított műszakban dolgudaságban azonos. Megkülönböztetett zunk, s lényegében ennek köszönhetfigyelmet fordítunk a búzafajták ve- jük a nagyobb teljesítményt. Barta és tési sorrendjére, amelynek jelentősé- Gombás segédekkel jő az összhang, age a betakarításkor mutatkozik meg. zonnal intenek a gép meghibásodása Az idén a Solarist vetettük elsőként, vagy a csoroszlyák eldugulása esetén, majd a Jubilejná 50-es, a jugoszláv A hibákat is rendszerint együtt távofajták, s végül a Mironovszká 808-as Htjuk el.

fajta következeit. Gazdaságunkban 735 Az idén a szövetkezet vezetősége hektáron vetjük el az őszi búzát. Né- szocialista versenyt hirdetett a gyors mi problémát jelent a búzafajtáknak és minőségi vetés, tehát a munkálavetésforgúba-sorolása, mert a szántú- tok ösztönzése érdekében. Erről Gomterület jelentős részén gabonaféléket bár elvtárs a kővetkezőket montermesztünk. Ezért gabonaféle után dotta:

rendszerint a Mironovszká fajtát sorol- — Napi teljesítménynormánk üzenjük a vetésforgóba, míg a többi fajtát két hektár. Ha ennél többet vetőnk berefélék, silókukorica és cukorrépa el, akkor minden további hektárért a után termesztjük. traktoros hét, a segédek pedig öt-öt

A traktoros és a vetőgépkezelők koronát kapnak jutalom formájában, már több éve együtt dolgoznak, s nagy Ezenkívül a vetés befejezése után a érdemük van a gabonatermesztési si- legjobb munkacsoport is jutalomban kerekben. Jól összeszokott, összetör- részesül. Mi a szocialista munkaverrott kollektíváról van szó. A mennyi- seny sikere érdekében minden tősógi munkán kívül nagy gondot for- lünk telhetőt elkövetünk, hiszen ez dítanak a minőségre is, így a vetőgép nemcsak érdekünket szolgálja, hanem pontos beállítására és rendszeres el- hozzájárul az agrotechnikai határidő lenőrzésére, a haladási sebesség és a pontos betartásához is! (BARA)

ján Solčiansky traktoros, ján Barta és Jozef Gombár gépkezelő a jubilejná 50 szovjet búza vetése közben. (A szerző felvétele)

hogy pihenni vágyik egy sort. El is dűl nagy zuhanással. Embereink megmerevednek a meglepetéstől. De csak egy pillanatig, hisz talpraesett, szorgos hősei ők napjaink építő munkájának. Megragadják a kiérdemesült ajtót, visszatámasztják a helyére. Dolguk végeztével elvonulnak.

Ojból fordul az idő kereke. Beesteledik, kivírrad. Oj munkanap kezdődik. A biztonsági technikus irodájában még csend honol. A technikus kissé álmosan üldögél, s a tavaszi fáradtságra gondol, ami már nincs is olyan messze. Aztán fölugrik a jajgatást hallva.

Egy embert támogatnak az Istálló felől. Dülöngél, vérzik, halálra van rémülve. Akik hozzák, esküdöznek, hogy saját szemükkel látták az odatámasztott ajtót elrugaszkodni. Bosszút akart-e állni, vagy mifenét, nem tudni. Tény az, hogy utánaugrótt az éjjeliőrnek és lefogta.

Kő

Teiihold

Beköszöntött az ősz. Hangyaszorgalmú emberek gyűjtik be azt, ami termett, de szedi a vámot a szőlőben a seregély, a napraforgó tányérján a veréb. A jószág is bekötésre vár, lesz széna, abrak bőven.

Gyönyörű az ősz. Megterheli az embert munkával, gonddal. Magányosan, nagy gépével köröz a traktoros, éjszaka is szánt. Könnyű gondolatai kergetik egymást.

Egyszer is ősz volt, a Napot márr lekergette az égről a Hold. Olyan volt a kislegény, hogy a tücsöknek ágaskodni sem kellett ahhoz, hogy egyenesen a fülébe húzza a nótáját. A két tehén legelt, s ő botjára támaszkodott, vigyázott, bogy a nadrágját ne érje a harmat.

Mentek volna már a tehenek haza. Szomjasak voltak, feszítette tőgyüket a tej. De az apja szólt: „Még egy órát maradj, amíg a szénát az őpadlásra rakom.“

A fiú oleinte türelmesen várt. De később fázni kezdett meztelen lába, már csípte a harmat, és vágyott be a konyha melegébe, hagyta hát, hadd menjenek haza a tehenek.

Az istálló előtt ott volt még a boglya, abba rohant bele a két jószág. Viszkető oldalukat a boglyához dörzsölték. Szarvukkal pedig hányták magukra a takarmányt, mígnem az apja a vasvillával rendet nem teremtett közöttük. Akkor ért oda a fiú és a mór megrepedt szerszámnyél az 6 derekán tört ketté.

Az anyja emelte ki a széna sötét, sűrű illatából, a küszöbre ült vele és dünyögte a fájdalomenyhítő mesét: „Nézd csak fiam a Holdat“.

Telihuldon kering a gondolata, szánt a gép, híreket mond a táskarádió, s a traktoros tudja, beköszöntött az ősz.

Miért volt az, — gondolja mélán — hogy a tehenet, a szénát az ember valamikor többre tartotta a gyerekénél? Miért volt az? Vagy csak az élet volt nehéz? jllÉS BERTALAN

De újból tüzet látok. Ketten mennek az istálló mellett, gázlámpákkal a kezükben. Bekapcsolják d kis sárkányokat, fújni kezdik a falra a lángot. Logikus: a befagyott vízvezetéket melegítik. Lassan araszolnak, lépésről-lépésre a fal mentén. Aztán elérik az isiit.

tállóaftót. Egy percre sem hagyják abba a serénykedést, nagyon sürgős lehet a dolguk. Csak akkor riadnak meg, amikor lángrakap az ajtó. Akkor aztán elkezdenek ugrálni. Havat szórnak rá, püfölik sapkával. Végre eloltják. De nicsakl Az ajtó elkezd veszettül inogni, recsegni, recsegni-ropogni, kifordulni a sarkaiból s vészesen kívánkozni a földre. Hiába, nem mai gyerek már 6, lehet,

A hiba gyors eltávolítása megköveteli a gép szerkezetének ismeretét.

Ennek elsajátítását biztosítják a gyakorlati loglalkozások. Foto: — tt—<