Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-29 / 43. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1877. október 29. SZ ľ SZ il ElJľrlItOL AZ ŐSZI MUNKÄK terjedelmüket, a gépekkel, a berendezésekkel és az élő munkaerővel szemben támasztott na­gyobb követelményeket tekintve a szervezés és a dolgozók felőli gon­doskodás terén jóval igényesebbek, mint mondjuk az aratás. Ebből a tényből indult ki a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetségének nitrai járási bizottsága, amikor az őszi időszak politikai-szervezési intézkedéseinek tervét dolgozta ki. Ebben a legna­gyobb gondot arra fordították, hogy minden egyes dolgozó aprólékosan megismerje feladatait és hogy me­zőgazdasági üzemek, a szövetkezetek között kibontakoztatott szocialista verseny a termények mielőbbi betaka­rítását segítse elő a minőségi köve­télmények betartása mellett. A feladat sikeres elvégzésében fon­tos szerepet tölt be a szemléltető agi­táció és a propaganda összes formá­jának célszerű alkalmazása. Ennek se­gítségével nem csupán az elvégzett munkákról tájékoztatják a dolgozókat, hanem követendő példaként mutatják be az egyének és a közösségek kez­deményezését. A propagáciő egyúttal elősegíti a hiányok és hibák feltárá­sét és kiküszöbölését is. Az agitáció és propaganda terén az SZFSZ járási bizottsága szorosan együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatósággal, hiszen a jmi az általa kiadott villám­­újságok, tájékoztatók által szintén népszerűsíti a legjobbak eredményeit. A politikai-szervezési intézkedések elválaszthatatlan részét képezi a szö­vetkezeti tagok felőli gondoskodás. Ebben az oly igényes időszakban el­sőrendű feladat, hogy minden egyes szövetkezet meleg ételt, meleg teát, az egyre mostohább időjáráshoz mért munkaruhát biztosítson a földeken dolgozó tagjai számára. S az is ter­mészetes, hogy még fokozottabb gon­dot kell fordítani a munkabiztonság és az egészségvédelem követelményei­nek betartására. Az SZFSZ nitrai járási bizottságá­nak minden igyekezete azt célozza, hogy az őszt munkák során hasonló sikereket érjenek el, mint az idei ara­tásban. (be) ■ ÜLÉSEZETT a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének Országos Köz­ponti Bizottsága Prágában, hogy meg­tárgyalja az idei első félévben a szö­vetség által kifejtett tevékenységet. A beszámoló rámutatott a szövetkezett tagok hatalmas munkaigyekezetére, amely az első félév eredményeiben mutatkozott meg. Kellőképpen érté­kelték azt a kezdeményezést is, amely a szövetkezeti dolgozók munkájának minőségi javulását eredményezte. Min­denütt észlelhető szövetkezeteinkben az az igyekezet, hogy a termelést ha­tékonyabbá és minden munkát minő­ségileg jobbá, eredményesebbé tegyék. Ez a tény teljes egészében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett egyéni és kollektív vállalásokban mutatkozik meg, amelyeknek országos viszonylat­ban értéke meghaladja a harminchá­­rommilliárd koronát. A beszámoló kiemelte azt is, hogy egyre növekszik a szocialista munka­brigád megtisztelő cím elnyeréséért versengő munkaközösségek, valamint a komplex racionalizáló brigádok szá­ma. Ezzel párhuzamosan növekszik a brigádok által kifejtett társadalmi te­vékenység mértéke is. További mun­kájában az SZFSZ Országos Központi Bizottsága foglalkozott a munkakez­deményezés fokozását, a szocialista munkabrigádok továbbfejlesztését cél­zó elvekkel, amelyek segítségével az elkövetkező években a szocialista verseny minden formájának eredmé­nyes továbbfejlesztéséVel nagyobb mértékben elősegíthető a mezőgazda­ságra háruló még igényesebb felada­tok sikeres megoldása. (ok) £üvftettek az abroncsok, az autó " fékezett. Akik látták, hirtelen arra gondoltak „belépett" valaki a kocsi elé, vagy éppenséggel a Juli néni libái kerültek az átra. A fékezés oka persze más volt. Sofőrünk későn vette észre az üzletet, ahol megvehet­­te a már néhány örája „óhajtott“ frissítőt. Az üzlet előtt idős falusi emberek beszélgettek. Az egyik, aki egy cso­mag pipadohányt bontott fel, ezeket mondotta: — No, igen. Nagy változásokon ment keresztül a falu. Tfz év után — ismét van borbélyunk ... A hallottak kissé mosolyt gerjesz­tően hatoltak. Persze árulkodtak Is, mégpedig arról, mennyire érdekli az embereket mindaz, ami falujukban történik ... ELKÖTELEZETT HELYTÁLLÁSSAL Amikor beléptem a m u z s 1 a i hnb irodájába, P a t h ó Gyula elnököt munka közben találtam. A számtalan sok irat láttán s a telefon állandó berregése közben így szóltam hozzá: — Látom, sokat dolgozik, — mire ezt a válasz kaptam: — Azt teszem, amit a legjobb tudá­som és belátásom szerint — tennem kell... Az irodába emberek érkeztek s az elnök segítségét kérték, miközben Pathó Gyulát ez sem mozdította ki eredeti lendületéből. Lelkesedve a község örömeiről, gondjairól beszélt. — Amikor elnöke lettem a hnb-nek az első időszakban azt tűztem ki leg­főbb célomul, hogy a falu érdekében jó munkaközösséget alakítsak ki ma­gam körül. Amikor a polgári ügyek bizottsága megalakult és bizonyos te­vékenységet felmutatott már, akkor vontuk be a munkába az összes szer­vezetet. Amikor aztán egy nagyobb eseményt, esetleg társadalmi munkát terveztünk, jóformán a falu egész lakosságát mozgósítani tudtuk. Ez pe­dig nagy sző, aminek jelentőségét szükségtelen körmondatokkal ecsetel­ni. Ugyanis csak közös erőfeszítéssel tudjak teljesíteni a választási prog­ram tervfeladatait! KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSSEL A választások óta — amint erről magam is meggyőződhettem — a lel­kes muzslaiak nagyon sokat tettek falujuk fejlesztése érdekében. Az em­berek összefogásának szép eredmé­nyeként említhetjük a több kilométe­res járdahálózatot. Ehhez a hnb biz­tosította az anyagot, s „mindenki a maga portája előtt“ rövid időn belül MIKI BÜSZK ÍK A MUZSLAIAK? HAGYOMÁNYOKHOZ elkészítette a járdát. Nem szabad em­lítés nélkül hagyni azonban az egyes szervezetek odaadó munkáját sem. Ezek a falu középületei előtti beton­járdákat készítették el. Abban, hogy lényegében megoldó­dott a falu lakosainak az orvosi ellá­tása, szintén az összefogás, a társa­dalmi munka játszott nagy szerepet. A felújított, s kibővített rendelőben körorvos és fogorvos van. Itt egy or­vos részére lakás is van. Ez szintén társadalmi munka eredménye. Ezenkívül megoldódott a falu víz­ellátása, s a parkosítás is. — A falu egyik periférikus részén — említette az elnök — még nem voit élelmiszerüzlet. Az ott élő idő­sebb embereknek gondot okozott az alapvető élelmiszerek beszerzése. Ta­valy, amikor arra jártam, a kapu fö­lött kiszólt Kucsera bácsi: ■ — Gyerek, kéne valami üzlet-féle. Nem mászkálhatunk mindennap kilo­métereket kenyér meg a tej után ... Ezt tudomásul vettük, s a Jednota segítségével megoldottuk a kérdést. Felépítettünk egy összeszerelhető, ki­sebb méretű üzletet, amely ez év má­jus áta hétszázezer koronás forgal­mat bonyolított le. Az elnök által ismertetett s megva­lósított kötelezettségvállalás számta­lanját sorolhatnám még, de nézzük, min buzgólkodnak a falu lakéi jelen­leg, mi az amit a választási keretterv alkalmával célul tűztek maguk elé: Mivel Muzsla népes község, szüksé­gessé vált egy új postaépület. Ennek előkészftési munkálatai — tervek, te­­lekfeivásárlás stb., — jelenleg foly­nak. Az új hnb épületet előrelátható­lag a hetedik ötéves tervidőszakban építjük fel. s az áj óvoda kivitelezé­sére is a későbbiek folyamán kerül­het SOi'. "Üt Szikig A szövetkezeti iroda szomszédságá­ban egy modern vonalú épület készül. Aki közelebbről megnézi, architekto­nikái szépsége n kívül bizonyosan megcsodálja azt a pontos, precíz mun­kát, melyet az építők végeztek. A né­zelődőben természetesen ez a követ­kező gondolatol at is kiválthatja: Bizonyosan t gy nagy vállalat — s ennek jól ossz eszokott építőbrigádja — a kivitelező, de mi a valóság? — A kultúrh izat évekkel ezelőtt kezdtük építeni, részben állami támo­gatásai, részben a szövetkezet segít­ségével. Mivel i kezdeti munkák elég nehezen indultaik, kerestük a módját, hogyan is tudnáink az építkezést ered­ményesebben fo lytatni, s az épület át­adási határideji t közelebb hozni? Pathó Gyula ulyan lelkes átéléssel ecsetelte a tén; eket, hogy szavai hi­telességéhez nen (érhet kétség. — Mivel а к özségünkben élő pol­gárokban van 1 özösségi szellem, egy« emberként me 'értették: a kultúrház építésénél szűk: ég van rájuk. Egy lis­tára összeírtuk a faluban élő kőmű­vesek (összesen 44 van belőlük) és a más szakmabel ek nevét. Ezt köve­tően minden m jsteremberrel megbe­széltük, milyen munkával járul hozzá az építkezéshez Egyes kőművesek, a melléjük beoszt att segédmunkásokkal együtt az előcs írnokot vakolták, má­sik csoportok sédig a színházterem­ben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a szövetkezet állandó munkacsoportja ts dolgozik. 1 [unkájukért — a fala segítő dolgozói al együtt — dicsére­tet érdemelnek Amint az elnök szavaiból kiderült, nem egy összes :okott állandó csoport építette a művelődési ház falait, —« mégis olyan mi nkát végeztek és vé­geznek, araellyi 1 ritkán találkozha­tunk. Ha a szá nítások beválnak, a munka gyümölcse hamarosan beérik. A kultúrházat, mint épületet — szá­mításaik szerin — ez év végén ad­ják át. A felsoroltak, it még sok más ese­ménnyel folyta hatnánk, most azon­ban a teljesség e való törekvés szük­ségtelen. Márcs ak azért sem szüksé­ges, mert az említettek alapjában tük­rözik az írás mondanivalóját: A muž­­latak hűek mar adtak a falu forradal­mi hagyománya ihoz. Ezt bizonyítják azok a szívós törekvések, melyek a szocialista falu tökéletes kialakításá­ra irányulnak, támogatva ezzel pár­tunk reális pol itikáját. KALITA GÄBOR Mužia-kôzség leendő impozáns kultúrháza. (A szerző felvétele) Hazánk területén 1976-ban az alko­holfogyasztással kapcsolatos bűncse­lekmények és kihágások miatt több mint negyvenezer személy került a bíróság elé. Az alkoholizmus káros következményei társadalmi életünk minden terén kiütköznek, ezért az al­koholizmus elleni harc egész társa­dalmunk ügye. E harcban jelentős feladat hárul a társadalmi szerveze­tekre, köztük a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségére is, beleértve alap­szervezeteit — az egységes főldmű­­vesszövetkezeteket. Az alkoholizmus negatív jelenségei szövetkezeteinkben például a szövet­kezeti fegyelem, a munkafegyelem megbontása (megkésett munkakez­dés, igazolatlan távolmaradás, korábbi távozás a munkából, hanyag munka­végzés, selejtgyártás], továbbá a mun­kabalesetek és különösen a forgalmi balesetek számának növekedése, az emberi kapcsolatok leromlása. A szö­vetkezetek olyan tagjai, akik az alko­hol rabjaivá váltak, különösen súlyos problémákat okozhatnak és ittas ál­lapotban bűncselekményeket is követ­hetnek el, mint amilyenek például ga­rázdaság, verekedés stb. Ebből kö­vetkezik, hogy nem csupán azokat n kérdéseket kell megoldani, amikor az ittasság követkéztében ilyen negatív kilengések adódnak elő, hanem ame­lyek a szövetkezeten belül is leront­ják a légkört. Nem szabadna szemet hunyni a tag olyan cselekedetei fö­lött sem, aki ittas állapotban társa­dalom ellenes cselekedetet követ el NEMCSAK INTŐ SZÓVAL, HANEM KONKRÉT INTÉZKEDÉSEKKEL A szövetkezetek feladata az alkoholellenes harcban még a szövetkezet területén kívül is (garázdaság, a munkabér elherdálása italra stb.). Szövetkezeteinkben az alkoholizmus elleni harc sikerét törvényeink, a jog­szabályok, a szövetkezet mintaalap­­szabálya és a munkarend pontos be­tartása segíti elő. E jogszabályok és jogi szabványok nem annyira a meg­torlásra irányulnak, mint inkább a polgárok, a tagok nevelését részesítik előnyben az alkoholizmus elleni harc­ban. így kialakítható az az egészsé­ges légkör, amely a munka végzésé­hez nélkülözhetetlen, s ezért feltétle­nül be kell tartani azt a szabályt, hogy a munkahelyén az alkoholfo­gyasztás tilos. Ez épp úgy vonatkozik a felnőtt, mint a fiatalkorú dolgozók­ra. Sajnos, a gyakorlatban igen gyak­ran ennek ellenkezőjével találkozunk. Születés- és névnapot s egyéb ünne­pet a munkahelyen is megünnepel­nek, amikor . az alkoholfogyasztás szinte törvényszerű. De találkozunk az alkohollal a háztartásokban, az irodákban, a raktárakban és csaknem lehetetlenség, hogy valaki is vissza­utasítsa a felkínált pohár italt mun­kaidőben. Ezért nem elég csupán jő szóval, oktatással, felvilágosítással harcolni az ilyen megrögzött szokás ellen, ha­nem a szövetkezet vezetőségének, tisztségviselőinek és szakdolgozóinak konkrét tettel, errevonatkozó intézke­dései is szükségesek. A munkahelyé­ken olyan rendet kell bevezetni, hogy az alkoholfogyasztás ne bontsa meg a munkafegyelmet és a rendelkezések megszegőit feltétlenül megdorgálják. A szövetkezet vezetőségének feladata következetesen ellenőrizni azt, hogy betartják-e av szeszes Italok árusításá­nak tilalmát a szövetkezet területén. E tilalom alól csupán a hétfokos sör képez kivételt. A szövetkezetnek jo­gában áll felkérni a nemzeti bizott­ságot arra, hogy a szövetkezet terüle­tén kívül, a községekben is úgy ren­dezze a szeszesitalok eladásának ide­jét, hogy meggátolják az ilyen italok beszerzését munkaidőben. Az olyan tagokat, akik hajlamosak a túlzott szeszfogyasztásra, lehetőleg olyan munkaközösségekbe sorolják, ahol nem találnak támogatásra az italo­zásban. A törvény ezen felül az idült alkoholisták gyógykezelését is lehe­tővé teszi. Természetes, hogy polgárainktól senki sem követelheti meg annak el­bírálását ki az alkoholista és ki nem az. Lényegében az alkoholizmus kóros tünet és e bete gség megállapítása az orvosra tartozil . Azt azonban minden szövetkezeti táj tói és elsősorban a vezetőktől meg kell követelni, hogy az ilyen jelensl geket ne kendőzzék el, hanem az olian eseteket, amelyek­ről tudomást szereznek, az érdekel­tekkel személyi sen vagy négyszem­közt, vagy nagy óbb nyilvánosság előtt tárgyalják mej . Főképp az olyan esetekre gond( lünk, amikor a szö­vetkezet tagja 'agy dolgozója a túl­zott szeszesital fogyasztás következté­ben már szemb i került a társadalom­mal, illetve a : zövetkezettel munka­helyén, vagy családja körében, eset­leg lakhelyén. Az életben a úlzott alkoholfogyasz­tás káros jelen légével igen gyakran találkozunk. Jó tudjuk, hogy ismerő­seink, munkát. rsaink, szomszédaink közül ki fogya zt állandóan és mér­téken felül sze ízes italt. Tudjuk azt is, kinek oko2 az alkoholfogyasztás problémákat, i íelyik traktoros tölt több időt a kel éténél a kocsmában (traktora pedi£ a kocsma előtt), ki engedi le torké n a fizetését, ki az aki italosán g trázdálkodik, hangos­kodik az utcán otthon pedig veri gyerekeit, felesi gét, a rokonokat vagy, a szomszédokat Éppen az alk iholizmus ellent harc­ban kell szöveti ezeteink minden tiszt­ségviselőjének, ie minden polgárunk­nak is tudatosí ania azt, hogy az esetben, ha az alkoholizmus jelensé­­ségeit úgy kéri Igetjük, mint macska a forró kását, v agy egyáltalán nem is vesszük figyele nbe, úgy az alkohol fölénk kerekedi í: több lesz a boldog­talan házasság, a szétzüllött családi élet, több gyere i szenved majd szülői gondoskodás hí án, s megnövekszik a bűncselekménye k, a kihágások száma is. Az alkoholizmus elleni harcot te­hát mindenütt saját portáinkon, a szövetkezetben, i községben kell meg­kezdeni tekintei nélkül arra, hogy só­gorról, komáról szomszédról vagy fi­­vérről van szó — éppen az ő érde­kükben, s egyú tál egész társadal­munk érdekébei , — A minap a gépi brigád ülést tar­tott — kezdi az elnök. — Lementem a gyűlési«. Mi tagadás, volt bennem némi szorongás, hiszen az elmúlt idő­szakban akadt nehézség bőven. Pót­alkatrész-ellátási zavar, s ebből kifo­lyólag némi szervezési fogyatékosság is. Tudtam, hogy emiatt az egyes bri­­gádtagok keresete kisebb volt, ami nyilván nem fakasztott örömet. — Éppen megkezdték az eszmecse­rét, amikor odaértem. Éreztem, a kez­deti lendület némileg alábbhagyott, a nyíltság sem volt olyan, amihez ko­rábban náluk szoktam. Aztán csak el­hangzottak a vélemények, igaz, visz­­szafogottan, de mindvégig éreztem, Itt most arra várnak, hogy én is mondjak valamit. Mondjak, de mit, hogyan? Miként magyarázzam megf az ekét annak, hogy nem tudjuk a trak­torokhoz az egyes pótalkatrészeket Az őszinte szó ereje beszerezni. Már pedig ezeket a pót­­alkatrészeket mi gyártjuk és külföld­re is exportáljuk. Hát akkor miért nincs a kívánt mennyiségben belőlük. — Aztán elkezdtem. Az első pilla­natban magam is éreztem, hogy frá­zisokat ismételgetek. Valahogy ma­gam sem éreztem igaznak az egészet. Az arcokon a csalódottság jelét lát­tam. Még kikényszeritettem magamból néhány szokványos mondatot, de egy­re jobban éreztem, nem szabad ezt így folytatni. Abba is hagytam a mondat közepén. — Nézzék emberek, amit eddig mondtam, azt felejtsék el. Tudom érezték, nem az a lényeg amiről be­szélek. Térjünk hát a tárgyra. — Láttam, hogy a fagy fölenged. És mondani kezdtem, őszintén, becsü­letesen a dolgokat, úgy ahogy van. Meg kell érteni, hogy minden gyár­nak először is az exporttervét kell teljesítenie, ez valamennyi gyár kulcskérdése. Hogy kevés a pótalkat­rész, annak részben a kereskedelem is az oka. Ezen mi úgy sem tudunk segíteni. Már nem ültek ott, mint a megme­revedett viaszfigurák. Egyik a másik után mondta a véleményét. A jobbnál jobb ötleteket. Például többben java­solták a téli hónapokra egy csoport megszervezését a traktorgyár kisegí­tésére, mert hát valamennyien tudják, hogy a traktorgyár munkaerőhiány­nyal küzd. Olyan bölcs összegezés volt, ami aztán nekünk vezetőknek is megadta hosszú távra a programot, a teendők sorrendjét. — Hogy miért mondtam el ezt? Nos, itt Gömörben is már olyan fej­lett szövetkezeti dolgozóink többségű, akiknek nem csak akkor csodálatos a füle, amikor a traktoraikat figyelik, de egy perc alatt1 meghallják az em­beri hang hamis csengését is. Szé­gyellem is magam, hogy a sablonos szöveggel próbálkoztam. Ezt nem ér­demelték meg az ezüstérmes szocia­lista brigádtagok. Az őszinteség néha bizony nagyon kellemetlen. Mégis azt hiszem, köny­­nyebb a kemény igazsággal szembe­nézni, mint olyan emberekkel, akik a frázisok hallatán úgy sütik le a sze­müket, mintha nekik kellene szégyen­kezniük... (illés) I r. MICHAL DURDIAK

Next

/
Thumbnails
Contents