Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-29 / 43. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1877. október 29. SZ ľ SZ il ElJľrlItOL AZ ŐSZI MUNKÄK terjedelmüket, a gépekkel, a berendezésekkel és az élő munkaerővel szemben támasztott nagyobb követelményeket tekintve a szervezés és a dolgozók felőli gondoskodás terén jóval igényesebbek, mint mondjuk az aratás. Ebből a tényből indult ki a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének nitrai járási bizottsága, amikor az őszi időszak politikai-szervezési intézkedéseinek tervét dolgozta ki. Ebben a legnagyobb gondot arra fordították, hogy minden egyes dolgozó aprólékosan megismerje feladatait és hogy mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek között kibontakoztatott szocialista verseny a termények mielőbbi betakarítását segítse elő a minőségi követélmények betartása mellett. A feladat sikeres elvégzésében fontos szerepet tölt be a szemléltető agitáció és a propaganda összes formájának célszerű alkalmazása. Ennek segítségével nem csupán az elvégzett munkákról tájékoztatják a dolgozókat, hanem követendő példaként mutatják be az egyének és a közösségek kezdeményezését. A propagáciő egyúttal elősegíti a hiányok és hibák feltárásét és kiküszöbölését is. Az agitáció és propaganda terén az SZFSZ járási bizottsága szorosan együttműködik a járási mezőgazdasági igazgatósággal, hiszen a jmi az általa kiadott villámújságok, tájékoztatók által szintén népszerűsíti a legjobbak eredményeit. A politikai-szervezési intézkedések elválaszthatatlan részét képezi a szövetkezeti tagok felőli gondoskodás. Ebben az oly igényes időszakban elsőrendű feladat, hogy minden egyes szövetkezet meleg ételt, meleg teát, az egyre mostohább időjáráshoz mért munkaruhát biztosítson a földeken dolgozó tagjai számára. S az is természetes, hogy még fokozottabb gondot kell fordítani a munkabiztonság és az egészségvédelem követelményeinek betartására. Az SZFSZ nitrai járási bizottságának minden igyekezete azt célozza, hogy az őszt munkák során hasonló sikereket érjenek el, mint az idei aratásban. (be) ■ ÜLÉSEZETT a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Országos Központi Bizottsága Prágában, hogy megtárgyalja az idei első félévben a szövetség által kifejtett tevékenységet. A beszámoló rámutatott a szövetkezett tagok hatalmas munkaigyekezetére, amely az első félév eredményeiben mutatkozott meg. Kellőképpen értékelték azt a kezdeményezést is, amely a szövetkezeti dolgozók munkájának minőségi javulását eredményezte. Mindenütt észlelhető szövetkezeteinkben az az igyekezet, hogy a termelést hatékonyabbá és minden munkát minőségileg jobbá, eredményesebbé tegyék. Ez a tény teljes egészében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett egyéni és kollektív vállalásokban mutatkozik meg, amelyeknek országos viszonylatban értéke meghaladja a harminchárommilliárd koronát. A beszámoló kiemelte azt is, hogy egyre növekszik a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért versengő munkaközösségek, valamint a komplex racionalizáló brigádok száma. Ezzel párhuzamosan növekszik a brigádok által kifejtett társadalmi tevékenység mértéke is. További munkájában az SZFSZ Országos Központi Bizottsága foglalkozott a munkakezdeményezés fokozását, a szocialista munkabrigádok továbbfejlesztését célzó elvekkel, amelyek segítségével az elkövetkező években a szocialista verseny minden formájának eredményes továbbfejlesztéséVel nagyobb mértékben elősegíthető a mezőgazdaságra háruló még igényesebb feladatok sikeres megoldása. (ok) £üvftettek az abroncsok, az autó " fékezett. Akik látták, hirtelen arra gondoltak „belépett" valaki a kocsi elé, vagy éppenséggel a Juli néni libái kerültek az átra. A fékezés oka persze más volt. Sofőrünk későn vette észre az üzletet, ahol megvehette a már néhány örája „óhajtott“ frissítőt. Az üzlet előtt idős falusi emberek beszélgettek. Az egyik, aki egy csomag pipadohányt bontott fel, ezeket mondotta: — No, igen. Nagy változásokon ment keresztül a falu. Tfz év után — ismét van borbélyunk ... A hallottak kissé mosolyt gerjesztően hatoltak. Persze árulkodtak Is, mégpedig arról, mennyire érdekli az embereket mindaz, ami falujukban történik ... ELKÖTELEZETT HELYTÁLLÁSSAL Amikor beléptem a m u z s 1 a i hnb irodájába, P a t h ó Gyula elnököt munka közben találtam. A számtalan sok irat láttán s a telefon állandó berregése közben így szóltam hozzá: — Látom, sokat dolgozik, — mire ezt a válasz kaptam: — Azt teszem, amit a legjobb tudásom és belátásom szerint — tennem kell... Az irodába emberek érkeztek s az elnök segítségét kérték, miközben Pathó Gyulát ez sem mozdította ki eredeti lendületéből. Lelkesedve a község örömeiről, gondjairól beszélt. — Amikor elnöke lettem a hnb-nek az első időszakban azt tűztem ki legfőbb célomul, hogy a falu érdekében jó munkaközösséget alakítsak ki magam körül. Amikor a polgári ügyek bizottsága megalakult és bizonyos tevékenységet felmutatott már, akkor vontuk be a munkába az összes szervezetet. Amikor aztán egy nagyobb eseményt, esetleg társadalmi munkát terveztünk, jóformán a falu egész lakosságát mozgósítani tudtuk. Ez pedig nagy sző, aminek jelentőségét szükségtelen körmondatokkal ecsetelni. Ugyanis csak közös erőfeszítéssel tudjak teljesíteni a választási program tervfeladatait! KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSSEL A választások óta — amint erről magam is meggyőződhettem — a lelkes muzslaiak nagyon sokat tettek falujuk fejlesztése érdekében. Az emberek összefogásának szép eredményeként említhetjük a több kilométeres járdahálózatot. Ehhez a hnb biztosította az anyagot, s „mindenki a maga portája előtt“ rövid időn belül MIKI BÜSZK ÍK A MUZSLAIAK? HAGYOMÁNYOKHOZ elkészítette a járdát. Nem szabad említés nélkül hagyni azonban az egyes szervezetek odaadó munkáját sem. Ezek a falu középületei előtti betonjárdákat készítették el. Abban, hogy lényegében megoldódott a falu lakosainak az orvosi ellátása, szintén az összefogás, a társadalmi munka játszott nagy szerepet. A felújított, s kibővített rendelőben körorvos és fogorvos van. Itt egy orvos részére lakás is van. Ez szintén társadalmi munka eredménye. Ezenkívül megoldódott a falu vízellátása, s a parkosítás is. — A falu egyik periférikus részén — említette az elnök — még nem voit élelmiszerüzlet. Az ott élő idősebb embereknek gondot okozott az alapvető élelmiszerek beszerzése. Tavaly, amikor arra jártam, a kapu fölött kiszólt Kucsera bácsi: ■ — Gyerek, kéne valami üzlet-féle. Nem mászkálhatunk mindennap kilométereket kenyér meg a tej után ... Ezt tudomásul vettük, s a Jednota segítségével megoldottuk a kérdést. Felépítettünk egy összeszerelhető, kisebb méretű üzletet, amely ez év május áta hétszázezer koronás forgalmat bonyolított le. Az elnök által ismertetett s megvalósított kötelezettségvállalás számtalanját sorolhatnám még, de nézzük, min buzgólkodnak a falu lakéi jelenleg, mi az amit a választási keretterv alkalmával célul tűztek maguk elé: Mivel Muzsla népes község, szükségessé vált egy új postaépület. Ennek előkészftési munkálatai — tervek, telekfeivásárlás stb., — jelenleg folynak. Az új hnb épületet előreláthatólag a hetedik ötéves tervidőszakban építjük fel. s az áj óvoda kivitelezésére is a későbbiek folyamán kerülhet SOi'. "Üt Szikig A szövetkezeti iroda szomszédságában egy modern vonalú épület készül. Aki közelebbről megnézi, architektonikái szépsége n kívül bizonyosan megcsodálja azt a pontos, precíz munkát, melyet az építők végeztek. A nézelődőben természetesen ez a következő gondolatol at is kiválthatja: Bizonyosan t gy nagy vállalat — s ennek jól ossz eszokott építőbrigádja — a kivitelező, de mi a valóság? — A kultúrh izat évekkel ezelőtt kezdtük építeni, részben állami támogatásai, részben a szövetkezet segítségével. Mivel i kezdeti munkák elég nehezen indultaik, kerestük a módját, hogyan is tudnáink az építkezést eredményesebben fo lytatni, s az épület átadási határideji t közelebb hozni? Pathó Gyula ulyan lelkes átéléssel ecsetelte a tén; eket, hogy szavai hitelességéhez nen (érhet kétség. — Mivel а к özségünkben élő polgárokban van 1 özösségi szellem, egy« emberként me 'értették: a kultúrház építésénél szűk: ég van rájuk. Egy listára összeírtuk a faluban élő kőművesek (összesen 44 van belőlük) és a más szakmabel ek nevét. Ezt követően minden m jsteremberrel megbeszéltük, milyen munkával járul hozzá az építkezéshez Egyes kőművesek, a melléjük beoszt att segédmunkásokkal együtt az előcs írnokot vakolták, másik csoportok sédig a színházteremben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a szövetkezet állandó munkacsoportja ts dolgozik. 1 [unkájukért — a fala segítő dolgozói al együtt — dicséretet érdemelnek Amint az elnök szavaiból kiderült, nem egy összes :okott állandó csoport építette a művelődési ház falait, —« mégis olyan mi nkát végeztek és végeznek, araellyi 1 ritkán találkozhatunk. Ha a szá nítások beválnak, a munka gyümölcse hamarosan beérik. A kultúrházat, mint épületet — számításaik szerin — ez év végén adják át. A felsoroltak, it még sok más eseménnyel folyta hatnánk, most azonban a teljesség e való törekvés szükségtelen. Márcs ak azért sem szükséges, mert az említettek alapjában tükrözik az írás mondanivalóját: A mužlatak hűek mar adtak a falu forradalmi hagyománya ihoz. Ezt bizonyítják azok a szívós törekvések, melyek a szocialista falu tökéletes kialakítására irányulnak, támogatva ezzel pártunk reális pol itikáját. KALITA GÄBOR Mužia-kôzség leendő impozáns kultúrháza. (A szerző felvétele) Hazánk területén 1976-ban az alkoholfogyasztással kapcsolatos bűncselekmények és kihágások miatt több mint negyvenezer személy került a bíróság elé. Az alkoholizmus káros következményei társadalmi életünk minden terén kiütköznek, ezért az alkoholizmus elleni harc egész társadalmunk ügye. E harcban jelentős feladat hárul a társadalmi szervezetekre, köztük a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére is, beleértve alapszervezeteit — az egységes főldművesszövetkezeteket. Az alkoholizmus negatív jelenségei szövetkezeteinkben például a szövetkezeti fegyelem, a munkafegyelem megbontása (megkésett munkakezdés, igazolatlan távolmaradás, korábbi távozás a munkából, hanyag munkavégzés, selejtgyártás], továbbá a munkabalesetek és különösen a forgalmi balesetek számának növekedése, az emberi kapcsolatok leromlása. A szövetkezetek olyan tagjai, akik az alkohol rabjaivá váltak, különösen súlyos problémákat okozhatnak és ittas állapotban bűncselekményeket is követhetnek el, mint amilyenek például garázdaság, verekedés stb. Ebből következik, hogy nem csupán azokat n kérdéseket kell megoldani, amikor az ittasság követkéztében ilyen negatív kilengések adódnak elő, hanem amelyek a szövetkezeten belül is lerontják a légkört. Nem szabadna szemet hunyni a tag olyan cselekedetei fölött sem, aki ittas állapotban társadalom ellenes cselekedetet követ el NEMCSAK INTŐ SZÓVAL, HANEM KONKRÉT INTÉZKEDÉSEKKEL A szövetkezetek feladata az alkoholellenes harcban még a szövetkezet területén kívül is (garázdaság, a munkabér elherdálása italra stb.). Szövetkezeteinkben az alkoholizmus elleni harc sikerét törvényeink, a jogszabályok, a szövetkezet mintaalapszabálya és a munkarend pontos betartása segíti elő. E jogszabályok és jogi szabványok nem annyira a megtorlásra irányulnak, mint inkább a polgárok, a tagok nevelését részesítik előnyben az alkoholizmus elleni harcban. így kialakítható az az egészséges légkör, amely a munka végzéséhez nélkülözhetetlen, s ezért feltétlenül be kell tartani azt a szabályt, hogy a munkahelyén az alkoholfogyasztás tilos. Ez épp úgy vonatkozik a felnőtt, mint a fiatalkorú dolgozókra. Sajnos, a gyakorlatban igen gyakran ennek ellenkezőjével találkozunk. Születés- és névnapot s egyéb ünnepet a munkahelyen is megünnepelnek, amikor . az alkoholfogyasztás szinte törvényszerű. De találkozunk az alkohollal a háztartásokban, az irodákban, a raktárakban és csaknem lehetetlenség, hogy valaki is visszautasítsa a felkínált pohár italt munkaidőben. Ezért nem elég csupán jő szóval, oktatással, felvilágosítással harcolni az ilyen megrögzött szokás ellen, hanem a szövetkezet vezetőségének, tisztségviselőinek és szakdolgozóinak konkrét tettel, errevonatkozó intézkedései is szükségesek. A munkahelyéken olyan rendet kell bevezetni, hogy az alkoholfogyasztás ne bontsa meg a munkafegyelmet és a rendelkezések megszegőit feltétlenül megdorgálják. A szövetkezet vezetőségének feladata következetesen ellenőrizni azt, hogy betartják-e av szeszes Italok árusításának tilalmát a szövetkezet területén. E tilalom alól csupán a hétfokos sör képez kivételt. A szövetkezetnek jogában áll felkérni a nemzeti bizottságot arra, hogy a szövetkezet területén kívül, a községekben is úgy rendezze a szeszesitalok eladásának idejét, hogy meggátolják az ilyen italok beszerzését munkaidőben. Az olyan tagokat, akik hajlamosak a túlzott szeszfogyasztásra, lehetőleg olyan munkaközösségekbe sorolják, ahol nem találnak támogatásra az italozásban. A törvény ezen felül az idült alkoholisták gyógykezelését is lehetővé teszi. Természetes, hogy polgárainktól senki sem követelheti meg annak elbírálását ki az alkoholista és ki nem az. Lényegében az alkoholizmus kóros tünet és e bete gség megállapítása az orvosra tartozil . Azt azonban minden szövetkezeti táj tói és elsősorban a vezetőktől meg kell követelni, hogy az ilyen jelensl geket ne kendőzzék el, hanem az olian eseteket, amelyekről tudomást szereznek, az érdekeltekkel személyi sen vagy négyszemközt, vagy nagy óbb nyilvánosság előtt tárgyalják mej . Főképp az olyan esetekre gond( lünk, amikor a szövetkezet tagja 'agy dolgozója a túlzott szeszesital fogyasztás következtében már szemb i került a társadalommal, illetve a : zövetkezettel munkahelyén, vagy családja körében, esetleg lakhelyén. Az életben a úlzott alkoholfogyasztás káros jelen légével igen gyakran találkozunk. Jó tudjuk, hogy ismerőseink, munkát. rsaink, szomszédaink közül ki fogya zt állandóan és mértéken felül sze ízes italt. Tudjuk azt is, kinek oko2 az alkoholfogyasztás problémákat, i íelyik traktoros tölt több időt a kel éténél a kocsmában (traktora pedi£ a kocsma előtt), ki engedi le torké n a fizetését, ki az aki italosán g trázdálkodik, hangoskodik az utcán otthon pedig veri gyerekeit, felesi gét, a rokonokat vagy, a szomszédokat Éppen az alk iholizmus ellent harcban kell szöveti ezeteink minden tisztségviselőjének, ie minden polgárunknak is tudatosí ania azt, hogy az esetben, ha az alkoholizmus jelenséségeit úgy kéri Igetjük, mint macska a forró kását, v agy egyáltalán nem is vesszük figyele nbe, úgy az alkohol fölénk kerekedi í: több lesz a boldogtalan házasság, a szétzüllött családi élet, több gyere i szenved majd szülői gondoskodás hí án, s megnövekszik a bűncselekménye k, a kihágások száma is. Az alkoholizmus elleni harcot tehát mindenütt saját portáinkon, a szövetkezetben, i községben kell megkezdeni tekintei nélkül arra, hogy sógorról, komáról szomszédról vagy fivérről van szó — éppen az ő érdekükben, s egyú tál egész társadalmunk érdekébei , — A minap a gépi brigád ülést tartott — kezdi az elnök. — Lementem a gyűlési«. Mi tagadás, volt bennem némi szorongás, hiszen az elmúlt időszakban akadt nehézség bőven. Pótalkatrész-ellátási zavar, s ebből kifolyólag némi szervezési fogyatékosság is. Tudtam, hogy emiatt az egyes brigádtagok keresete kisebb volt, ami nyilván nem fakasztott örömet. — Éppen megkezdték az eszmecserét, amikor odaértem. Éreztem, a kezdeti lendület némileg alábbhagyott, a nyíltság sem volt olyan, amihez korábban náluk szoktam. Aztán csak elhangzottak a vélemények, igaz, viszszafogottan, de mindvégig éreztem, Itt most arra várnak, hogy én is mondjak valamit. Mondjak, de mit, hogyan? Miként magyarázzam megf az ekét annak, hogy nem tudjuk a traktorokhoz az egyes pótalkatrészeket Az őszinte szó ereje beszerezni. Már pedig ezeket a pótalkatrészeket mi gyártjuk és külföldre is exportáljuk. Hát akkor miért nincs a kívánt mennyiségben belőlük. — Aztán elkezdtem. Az első pillanatban magam is éreztem, hogy frázisokat ismételgetek. Valahogy magam sem éreztem igaznak az egészet. Az arcokon a csalódottság jelét láttam. Még kikényszeritettem magamból néhány szokványos mondatot, de egyre jobban éreztem, nem szabad ezt így folytatni. Abba is hagytam a mondat közepén. — Nézzék emberek, amit eddig mondtam, azt felejtsék el. Tudom érezték, nem az a lényeg amiről beszélek. Térjünk hát a tárgyra. — Láttam, hogy a fagy fölenged. És mondani kezdtem, őszintén, becsületesen a dolgokat, úgy ahogy van. Meg kell érteni, hogy minden gyárnak először is az exporttervét kell teljesítenie, ez valamennyi gyár kulcskérdése. Hogy kevés a pótalkatrész, annak részben a kereskedelem is az oka. Ezen mi úgy sem tudunk segíteni. Már nem ültek ott, mint a megmerevedett viaszfigurák. Egyik a másik után mondta a véleményét. A jobbnál jobb ötleteket. Például többben javasolták a téli hónapokra egy csoport megszervezését a traktorgyár kisegítésére, mert hát valamennyien tudják, hogy a traktorgyár munkaerőhiánynyal küzd. Olyan bölcs összegezés volt, ami aztán nekünk vezetőknek is megadta hosszú távra a programot, a teendők sorrendjét. — Hogy miért mondtam el ezt? Nos, itt Gömörben is már olyan fejlett szövetkezeti dolgozóink többségű, akiknek nem csak akkor csodálatos a füle, amikor a traktoraikat figyelik, de egy perc alatt1 meghallják az emberi hang hamis csengését is. Szégyellem is magam, hogy a sablonos szöveggel próbálkoztam. Ezt nem érdemelték meg az ezüstérmes szocialista brigádtagok. Az őszinteség néha bizony nagyon kellemetlen. Mégis azt hiszem, könynyebb a kemény igazsággal szembenézni, mint olyan emberekkel, akik a frázisok hallatán úgy sütik le a szemüket, mintha nekik kellene szégyenkezniük... (illés) I r. MICHAL DURDIAK