Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-22 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, w Érvek és tények ECYE *w I w 1 # ■ m I g г яя I művelődési eleterol Az ország több helyén járva, mindinkább megerősödött bennünk az a vélemény, hogy jónéhány faluban indokolatlanul alacsony a művelődési otthonokban folyó közművelődés színvonala és kevés a helyi rendezvény. Tűnődésünkhöz a ciőovi (csicsói) művelődési ház vezetőjének В ö d ö к Évának az érvei adtak újjabb bizonyítékot. — A helyi művelődési ház rendezvényei iránt az érdeklődés nagyon alacsony falunkban. Kivételt talán a MATESZ, a Szőttes, vagy az Ifjú Szívek fellépései jelentenek, melyekre 200—250 néző is összejön alkalmanként. A MATESZ titkára a közelmúltban nálunk járt és sajnos kijelentette, hogy színházuk programja annyira zsúfolt, hogy falunkban ebben az évben mér nem szerepelhetnek. Vendégszereplést illetően a Slovkoncerttől is visszautasító választ kaptunk. A művelődési házban létesített jól felszerelt ifjúsági klub szinte kong az ürességtől, a helyi SZISZ tevékenysége úgyszólván a nullával egyenlő. Technikai felszerelésünk nincs, éppen ezért csak olyan együttesek, vagy kultúrcsoportok szerepelhetnek nálunk, melyek a technikát saját maguk biztosítják. A községünkben szervezett kultúréletről nem beszélhetünk. Ettől eltekintve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának a megünneplésére felkészültek a tömegszervezetek. Ebből az alkalomból képzőművészeti kiállítást rendezünk, mely a Komáromi Dunamenti Múzeum akciója. Grafikusok válogatott alkotásait felölelő kiállítást K o p 6 c s Tibor és Kocsis Ernő előadásaival kötjük össze. A kiállítással párhuzamosan rendezzük meg Boráras Imre — а MATESZ színésze — önálló előadó estjét. Alkalmanként fellép majd a helyi irodalmi színpad, az énekkar, a tánccsoport és a citerazenekar is. A művelődési otthon vezetőjének meghallgatása után Kósa Gyulától a hnb — elnökétől kértünk magyarázatot, a vezetőnő eléggé lehangoló érveire: — Az árvizet követően községünk fejlődésében szinte ЗВО-fokos fordulat állt be. Az elmúlt választási időszak program tervezetét pl. 200 %-ra teljesítettük. Művelődési házunk a járás hasonló intézményei közül talán a legkorszerűbb, legjobban felszerelt: csak éppen a küldetését nem tölti be. Ez a probléma már a tanácsi gyűléseinken is gyakran foglalkoztatott bennünket. Meglátásunk sajnos az, hogy a művelődési ház vezetőjének kellene a szemléletét, s a hozzáállását megváltoztatnia. A falu kultúréletébe vállalt szerepét méltányoljuk — eredményeit értékeljük, de nem húnyhatunk szemet jó néhány tényező felett. A művelődési ház este többnyire zárva van, filmvetítés — annak ellenére, hogy erre a berendezés biztosított — nincs, s a falu knltúréletét néhány neves társulat, vagy együttes vendégszereplésével nem lehet „agyonütni“. Kultúrát igénylő, és szerető nép lakja különben falunkat. Erre nyugodtan rákérdezhetnek a helyi népkönyvtár, vagy az iskola igazgatójánál. Ötünk először S z ü 11 ő Gyuláimhoz, a népkönyvtár vezetőjéhez vezetett. — A helyi könyvtár állományát 7500 darab könyv képezi, ami bő választékot biztosít. Az évente kikölcsönzött könyvek darabszáma meghaladja a tízezret, s az aktív olvasóink száma 360. Könyvtárunkban rendszeresek az író-olvasó találkozók, s két olvasókörünk is aktívan működik. Az Ifjú Szovjetbarátok Körének fiataljai, valamint a helyi nőszövetség mellett működő olvasókör tagjai az elolvasott könyvek tartalmát, s mondanivalóját könyvvita formájában könyvtárunkban beszélik meg. A lelkes könyvtárosnőtől — kinek ügyszeretete és elkötelezettsége szinte Babitsot vallja „Hiszek a művészetben, mely kinyitja elénk a világot“ — is véleményt kértünk az ifjúsági klubot illetően. Tömör, de érthető válasszal szolgált. — Van, jól felszerelt helyiség, de legtöbbször zárva van. A helyi kulturális élet teljes feltérképezése, s vélemény nyilvánításunk teljessége szempontjából a helyi iskolát is felkerestük, ahol Fördős Kálmán igazgató, és Barát Mária véleményét kértük ki. Fördős Kálmán igazgató: — Sajnos, a művelődési ház csak a délutáni órákig van nyitva, ami a helyi kulturális életet egyáltalán nem szolgálja. A helyi SZISZ nemrégen megválasztott új elnökét Bellák Vilmost különben jól ismerem, mint volt tanítványt. Lelkiismeretes, agilis, meglátásum szerint személyében megfelelő vezető került a helyi fiatalok élére. Szerintem több támogatást érdemelne, a művelődési ház vezetője részéről. Barát Mária pionírvezető. — A NOSZF 60. évfordulójára sokrétű és tartalmas programmal készültek fel tanulóink. Szovjet írók műveiből a helyi népkönyvtárban könyvkiállítást rendezünk, melyet könyvvitával kötünk össze. Tanulóink rajzait — a Szovjetunió gyermekszemmel — megnevezéssel kiállítjuk, s kvízt rendezünk a NOSZF-ról. A fiatalabb évjáratú tanulóink részére szovjet gyermekfilmeket vetítünk, s szovjet mesé- és irodalmi délutánokat szervezünk. Gazdag kultúrprogrammal készül irodalmi színpadunk, tánccsoportunk és a szavalóink is. A pionírvezetőtől még véleményt kértünk a művelődési ház technikai felszereléséről, s annak állapotáról. Szerinte a művelődési ház technikai felszerelése biztosítva van, mindössze a színpadi reflektorok hiányoznak. Bödök elvtársnő eléggé lehangoló érveire választ adó tényeket tehát meghallgattuk és összesítettük, nymodon a mi véleményünk is az, hogy a művelődési ház kevésbé teljesíti küldetését Csicsón. Tudjuk, hogy a művelődési ház vezetője igazságtalannak minősíti majd ezt az eléggé kritikus kijelentést, de e sorok írója, ahogy mondani szokás, a helyszínen járt, ott, ahol a véleménye közvetlenül az élmények alapján formálődott. Mi különben nem akarunk Csicsó kultúréietének elbírálói vagy prókátorai lenni, de azt leszögezhetjük, hogy egy falu kuitúréietél nem lehet idegenből importált kultúrával megoldani, s a kultúréietet főleg'csak az esti órákban lehet gyakorolni. CSIBA LÁSZLÓ 1977. október 22. A célok érdekében Á haza védelme minden csehszlovák állampolgár kötelessége — mondja ki az alkotmány és ennék alapján a honvédelmi törvény, amely tartalmazza a polgári védelmi kötelezettséget is. Iskoláinkban a honvédelmi nevelés kötelező tantárgyként szerepel. Természetes, hogy az iskolában szerzett ismeretek csak akkor válnak jártassággá, bármikor hasznosítható értékké, ha a gyakorlatban is próbára te’szik azokat. Ilyen megoldásból van szükség a honvédelmi versenyekre, — gyakorlatokra, melyek gazdag programjával találkoztunk a Dunajská Streda-i járásban. Pörsök Péter a HESZ JB önálló sportfelelőse elmondotta, hogy a honvédelmi jellegű versenyek egyre aktívabb formát öltenek a járás mezőgazdasági üzemeiben is. Az efszben és az állami gazdaságokban rendezett honvédelmi versenyek az elnökök, vagy az igazgatók által kiírt tiszteletdíjakért folynak. A közelmúltban például jól sikerült honvédelmi versenyt rendezett a hubicei (gombai), a rohovbei (szarvai) Állami Gazdaság, valamint a Trhové Mýto-1 (vásérvámosi) Csehszlovák Szovjet Barátság és a Cilizská Radvaň-1 (Cs.lizközl) szövetkéz»« tek. Ezen helyi Jeli !gü versenyek felett a HESZ JB vállal védnökséget s egyúttal biztosítja a rendezéshez szükséges technikai fe szerelést is. A rendezvények szerv izésébe aktívan bekapcsolódnak a SZISZ, valamint a HESZ helyi szeiveztei is, A szervezési, értékelési i ürmöket a HESZ járási bizottsága dilgozza ki, a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban tevékenykec ő civilvédelml felelősök bevonásáví 1. A járás mezőgazdasági üzemeiben folyó honvédelmi versenyek több gyakorlati célt is szolgálnak. Az élet számtalan olyan alkalmat szül, amikor nemcsak a tűzoltóknak, a fegyveres alakulatoknak kell helytállni, hanem éppen a nezögazdasági dolgozóknak szükségf s beavatkozni. Oktalanság lenne tihát nem számolni a különböző veszi lyekkeli A versenyeken elsajátított gyors, fegyelmezett és szakszerű be< vatkozás emberéleteket menthet me;;, és csökkentheti az anyagi károkat. Egyszóval a 1 önvédelmi versenyeken szerzett i; mereteket mindenki hasznosíthatja tékeidőben, s bármilyen körülménye к között. Csilla László „A hetényi pálya |a| de gödrös" Hagyománya van a sportnak Chotínhan (Hetény). A komárnoi járásnak ebben a községében ötven évvel ezelőtt, 1927-ben glpkult meg a helyi sportszervezet s azóta is — több-kevesebb sikerrel - - működik. Az ötven éves évforduló tiszteletére a sportszervezet labdaró^ö-tornét is rendezett négy futballcsapat részvételével. A helybelieken kívül egy magyarországi, a N. Zámky-i (Érsekújvár) és nesvadyi (Naszvad) futballcsapat vett részt az ünnepélyes találkozón. Eből az alkalomból a község „veteránjai“ elismerő oklevelet is kaptak. Szép a hagyomány ápolása, a szép emlékek élesztgetése, de úgy tűnik, ez magában kevés. A chotíni sportélet valaha szebb napokat is megért. Hisz ahogyan Szabó Gábor, a szervezet elnöke elmondta, 1953-ban az elsők között írták alá az országban kollektív szerződést a helybeli szövetkezettel s volt időszak, amikor kerületi В osztályban kergették a labdát. Sőt, női kézilabda csapatuk is tevékenykedett. Régi dicsőségünk hol késel... kérdezhetné az ember önkéntelenül. Mi okoz :a a jelenlegi visszaesést? Miért fociznak a hetényiek jelenleg csak a járási bajnokság II. osztályában? Szabó Gábor szerint, aki maga is aktív sportoló volt — tizenöt évig rúgta a hurt —, egyre csökken az érdeklődés a lakó: ság részéről. Egy-egy találkozóra alig száz-százötven néző kíváncsi, s ez az anyagiak csökkenését is maga után vonja. Erre azonban aligha lehe kizárólagosan építeni, hisz a helyi szövetkezet továbbra is segíti őket. S éppen mostanában építenek egy új öltöző helyiséget/„Z“ akcióban a futballpálya mellett. Talán a fiatalok passzivitása a fő ok? Hiszen régebben kerékpáron is képesek voltak egy-egy mérkőzésre elgurigázni, s i em csak a szomszéd községekbe. Még egy ok fölmerül: a községben annyi a szervezet, hogy szétaprózódik az energiájuk. Bár ez sem mentő kö ülmény, hiszen más faluban is van több szervezet, mégis sokoldalú a sporttevékenység. Egy időben csúfondáros nóta is járta a faluban: „A hetényi pálya jaj, de gödrös, nem is rúgott más gólt, csak a Vödrös.“ Ki volt ez a Vödrös? Egy komáromi fiatalember, Bki itt focizott pár évig. Nem hiszem, hogy szükség lenne Vödrösökre, ahol.olyan sok tagja van a labdarúgó-szakosztálynak. Két csapatra való, nem is egyre. Persze a fiatalokból lehetne szervezni más szakosztályokat is, ha a szervezet vezetősége és mások többet tennének a sokoldalú sporttevékenység kibontakoztatásáért, —ly— ■мтяввшнппя Lépést tartani AmKÜ Ritka szép község Zlaté Klasy (Nagymagyar). Talán nem túlzók, ha Dél-Szlovákia egyik legkorszerűbben kiépített, lengrendezettebb falujának nevezem. Iskolák, üzlethálózat, közlekedés, sportélet, — mind-mind megannyi szemet gyönyörködtető, testet, lelket bizsergető jelenvalóságai Nagymagyarnak. S végig, az utcák mentén a galagonyafák, rózsabokrok... De úgy tűnik, a falu kulturális élete sem lebecsülendő, igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. Igaz, a CSEMADOK helyi szervezete passzivitást mutatott az utóbbi tíz év folyamán — amolyan „csipkerőzsikás álmot“ aludt. Erről a legilletékesebb, a helyi szervezet elnöke (egyben a hnb titkára) tájékoztatott. — A szervezet bizony eléggé paszszív volt az utóbbi időben, Csupán az idén indult el valami — ennek első lépése a felszabadulás évfordulójára tartott műsoros est volt. Május nyolcadikén volt az első fellépés, ingyenes belépéssel a község nyugdíjas polgárai részére. Másnap, kilencedikén pedig a szélesebb közönség, a falu apraia-nagyja is megtekinthette a CSEMADOK-tagok által előadott műsort. — A közeljövőben (október 21-én), a szakszervezeti napok keretében Bősön szerepelünk műsorral. A fő hangsúly azonban a NOSZF hatvanadik évfordulójának megünneplésén van. A községben tevékenykedő párt-alapszervezet a Nemzeti Frontba tömörült tömegszervezetekkel karöltve egész sor kultúr-politikai rendezvényt akarunk szervezni. Lampionos felvonulást, tábortűzzel és kultúrműsorral egybekötve: ünnepi akadémiát a szövetkezeti klubban; szavalók és prózamondók versenyét szovjet írók és költők müveiből; filmvetítéseket Lenin életéről és a N0SZF-al kapcsolatban fiatal táncdalénekesek fesztiválját Ezenkívül, szintén az évforduló je gyében előadást tart a Komárnoi Ma gyár Területi Színház. A helyi CSE MADOK-alapszervezet önálló zenés műsort ad majd és a gazdag programhoz tartozik még Almósy Róbert festőművész kiállítása — Csallóköz a művész szemével. Az ünnepség-sorozathoz hozzájárulnak az alapfokú iskolák, a zeneiskola, valamint a helyi könyvtár Is. — December tizedikén, a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap befejező aktusaként kétórás műsort adnak a csenkei SZISZ-alapszervezettel karöltve. Ezzel a műsorral később szeretnénk több közeli községbe Is ellátogatni. — Pénzügyi gondjaik is vannak? — Igén, egy kicsit emiatt is szeretnénk vendégszerepelni, meg aztán szeretnénk megmutatni, hogy élünk és képesek vagyunk valamire. — A múltban milyen volt a falu kulturális élete? — Az ötvenes, hatvanas években volt egy jó színjátszócsoport, ennek azonban volt egy nagy hiányossága, ami a későbbi széthullását okozta: nem bíztak a fiatalokban. A természetes következménye az lett a dolognak, hogy a tagok kiöregedtek s nem volt utánpótlás. — Jelenleg? — Most van egy főiskolás kislány (vezetőségi tag), aki szeretné elindítani a szervezett színjátszást, de még várnia kell, mert most van a nehezében — az idén kezdte el tanulmányait. Bízunk benne, hogy sikerül tovább lépni a holtpontról. Szép könyvtára y<an a községnek. Minden hétköznapon (hétfő kivételével) nyitva tart, délután öt óráig. Egy még friss dicsérő oklevél Is függ a falon, közvetlenül az ajtó fölött: a „Példás könyvtárat építünk“ versenyben elért eredményekért kapták Németh Éva és Kun Edith könyvtárosok. A mintegy háromezerötszáz lakosú (három településből összevont) község kétszáznyolcvan tagja látogatja. bár ez a szám télire eléri a háromszáznyolcvan körülit. Tizenkéttizenháromezer korona értékben vásárolnak az idén új könyveket, Szerdahelyen, Somorján és Bratislavában. A közízlést is firtatni kezdem, s nagyjából ugyanarra a következtetésre jutok, mint másutt: előnyben részesülnek a „gondűző“, irodalmilag talán kevésbé értékes könyvek. Bár, Mikszáth és Jókai itt is favorit. Jelvényszerző verseny А ЫШ (búcsi) SZISZ vezetősége a közelmúltban sportversenyt rendezett, melybe bekapcsolódott a falu apraja-nagyja. Sportverseny az 1978-as Kubában lezajló Világit úsági Találkozó jelvényének a megszerzése jegyében került megrendez :sre. A versenyzők több versenyszámban mérték össze drejüket: futásban, gránátdobásban, súlylökésben. Az egyes versenyszámok után a háromtagú zsűri — Szobi Kálmán, ifj. Retkes Lajos és Bajkai Lajos mérnök — éltékelte az eradményaket, majd a legjobbakat megjutalmazták a helyi S7, SZ különdíjával, valamint a kubai V1T jelvényével. Eredmények: Lányok: 1. Kliké Mária — búcsi AKI 2. Tanóczky Ildikó — búcsi AKI 3. Almás! Edit — bácsi SZISZ 1. Pál József — komáromi magyarnyelvű ;imnázium 2. Kiss Béla — búcsi SZISZ 3. Varga Tibor — búcsi AKI Díjakat ifj. Retkes Lajos, a helyi SZISZ elnöké n$k. A hnb-titkár még felsorolja a községben működő klubokat. Erre nem lehet panasz, van belőlük elég. A tűzoltószervezetnek két klubja van, kettő az ifjúsági szervezetnek és van egy sport-klubjuk. Kultúrház Csenkén van, ám a látogatottság mintha csökkent volna az utóbbi időben. Ennek okát a titkár a minőség romlásában látja. — Eleinte nagyon sokan gyűltek össze egy-egy Matesz-előadásra. Zsúfolásig megtelt a terem. Később csökkent a bizalom, ami főleg a komáromiak kontójára irható — kezdett esni az előadások színvonala. Mintha kevesebb gondot fordítottak volna a dolgukra. Bár a legutóbbi előadás, a Tánya ismét sok embert csalt be a kultúrházba. Nem az elpuhultságban kereshető tehát a hiba, hanem az Ígéri yessé;, ben. • *’ ¥ Tehát csupa igényes ember él Nagymagyaron? Ez azért elhamarkodott vélemény lenne. De nem is szabad figyelmen kívül hagyni. Hisz a szocialista falu embere éppúgy megkívánja a városi szintet, legyen az lakáskultúra, környezetszépítés, vagy akár a mindennapi életformák alakulása. Ahol ilyen szép a külső, a belsőnek — a szellemieknek is lécest kell tartani, — uiy— Fiúk: dta át a helyezettek-Retkes Zsuzsanna
