Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-22 / 42. szám

1877. OKTOBER 22. XXVIII. évfolyam 42. szám. Ага: 1,— Kčs Lapunk tartalmából: Emberek a napsütésben * Érvek és tények egy falu művelődési életéről * Fokozott politikai nevelő munkával... Céltudatos népművelést Ax utóbbi években sokat fejlődött a mezőgazdaság. Emellett jelentős változások történtek, koncentrálták a mezőgazdasági üzemeket, sokhelyütt érvénybe lépett az ágazati irányítás és a dolgozók nagyobb csoportokba tömörülve, szakosított munkahelye­ken tevékenykednek. A jelenlegi munkaszervezés sok más fontos elő­nye mellett lehetővé teszi a kollektí­vák rendszeres szakmai nevelését is. Természetesen emellett szükséges a falusi dolgozók sokoldalú általános nevelésével is törődni. Fontos fel-, adat, hogy a gyors gazdasági fejlődés mellett a művelődési élet is virágoz­zon. vagyis a gazdasági előrehaladás mellé felzárkózzon az ideológiai ne­velés is. A sokoldalú művelődési lehetőség fellegvárai a kultürházak. szövetke­zeti klubok és ifjúsági klubok. Nap­jainkban már technikailag jól felsze­relt művelődési intézmények vannak falvainkon is, és sokhelyütt hivatásos népművelők irányítják a kulturális tevékenységet. A nemzeti bizottságok költségvetése, a mezőgazdasági üze­mek és társadalmi szervezetek hozzá­járulása lassanként megoldja az előb­bi években oly sok gondot okozó anyagi problémákat. Majdnem minde­nütt kellemesen fűtött termek várják a művelődni vágyókat. Valójában az egész év során adva vannak a lehetőségek a művelődésre. Mégis igaz, hogy az őszi és téli na­pokon, estéken több idő jut szóra­kozásra, olvasásra és a népművelődé­si tevékenységre. Mind kevesebb lesz a munka a határban. Lassanként a munkahelyről hazatérő dolgozók sza­bad idejét sem köti ie a házkörüli kertészkedés és egyéb tennivaló. Tény tehát, hogy az elkövetkező hónapok kedvező lehetőséget kínálnak a mű­velődési élet fokozására. A műveltség további gyarapítása, a politikai és általános ismeretek ter­jesztése, a világnézet formálása, na­gyon igényes feladat és rövid időn belül nem hoz látványos sikereket. A közművelődés nagyon szívós, apró­lékos munkát követel az irányítóktól. Fontos a lehetőségek ismerete fal­vainkon. Ennek alapján szükséges művelődési tervet készíteni és meg­teremteni a feltételeket az alaposan átgondolt tervek kivitelezéséhez. A falusi népművelödési tevékenység közvetlen irányítása a nemzeti bi­zottságok feladata. A nemzeti bizott­ságok értékelik a közművelődés ed­digi eredményeit, ők hagyják jóvá a terveket és ellenőrzik annak meg­valósítását. A nemzeti bizottságoknak megvan a lehetőségük a faluban élő értelmiségiek összefogására és irányí­tására. (Közülük valójában sokan dolgoznak a hnb-ok különböző bi­zottságaiban.) Nagyon sok függ a már több he­lyen függetlenített népművelési ott­hont irányítók munkájától. Ha poli­tikailag, szakmailag jól felvértezett dolgozó a hnb által jóváhagyott ve­zető, akkor ö a terv végrehajtásának a motorja, sokoldalú népművelödési tevékenység, színvonalasak a tömeg­szervezetek együtteseinek a fellépé­sei. Vannak azonban olyan községek is, ahol a művelődést szolgáló helyi­ségek üresen maradnak, mert hiány­zik az illetékes népművelődési dol­gozó Ugybuzgalma. Akadnak esetek, amikor a népművelődési otthon irá­nyítói kényelmes állást látnak a kü­lönben egész embert és nagy hozzá­értést igénylő munkakörben. Az esti órákban több helyen zárva van a mű­velődés hajlékának ajtaja, mert a ve­zető nappal hivatalnokoskodik, vagy a koraesti órákban hazautazik lak­helyére. Az ilyen és hasonló jelensé­geket nem szabad a hnb funkcioná riusainak elnézni. Végeredményben a nemzeti bizottság feladata meghatá­rozni a művelődési otthon nyitvatar* fásának idejét s a függetlenített kul­­tórmunkásnak azokhan az órákban ott kell tartózkodnia. A falusi közművelődés irányításá­ban jelentős szerepet töltenek be a járási népművelödési központok. A népművelödési központokban előadá sok, propaganda-anyagok és más jel­legű segédanyagok egész sorát készí­tik. Emellett szakmai tanácsokkal lát­ják el a művelődési otthon vezetőit, a szakcsoportok népművészeti érdek­körök irányítóit. Az utóbbi években egyre több a képzőművészeti és más jellegű kiállítás a falusi népművelő­dési otthonokban. Ezek színvonalas megrendezéséhez a konkrét segítsé­get szintén a népművelési központok adják. Hasonlóan segítik elő a mun­kásmozgalom történetét felidéző em­lékszobákat és helyi jellegű emlék­múzeumok létrehozását. Komoly se­gítséget nyújtanak a járási központok abban is, hogy a szemléltető agitá­­ciós táblákra megfelelő, ízléses kivi­telezésű, propagációs anyag kerüljön. A népművelödési tevékenység for­mája nagyon sokrétű. Talán közülük a leggyakoribb, leggyorsabban ható az előadás-propaganda. Persze annak a hatása elsősorban ax előadók jó felkészültségén múlik. A lektorok alapos felkészítésében szintén jelen­tős segítséget nyújtanak a járási kul­turális intézmények. A népművelődésnek vannak köz­vetlen és távlati feladatai. A közvet­len feladatok közé tartozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére — beleértve a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hó­napot is — széleskörű nevelő tevé­kenység kibontakoztatása. Szükséges sokoldalú előadás-propagandát kifej­teni a világtörténelmi esemény jelen­tőségének. napjaink szempontjából való, sokoldalú eszmei megvilágítása érdekében. Arra kel! törekedni, hogy az előadások során meggyőző sza­vakkal ismertessék a szovjet nép gi­gászi munkáját, mélyrehatóan ele­mezzék a SZKP és a Szovjetunió tör­ténelmi szerepét a szocializmusért és a békéért vívott harcban. Különös gondot kell fordítani a szemléltető agitációra a 60. évforduló tematikai anyagával kapcsolatban. A szovjet irodalom, művészet megismerése és népszerűsítése szintén a fontos fel­adatok közé tartozik. A NOSZF év­fordulójára és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónapban rendezett ünnep­ségeken olyan keretműsorral járulja­nak hozzá műkedvelő együttesek, hogy azok méltóak legyenek a nagy évfordulóhoz. A művelődés távlati feladatait a CSKP XV. kongresszusának a határo­zata szabja meg: „A fejlett szocia­lista társadalom építésének szükség­leteivel összhangban biztosítani kell a dolgozók kulturális színvonalának állandó emelkedését, növelni a kul­túra és a művészet szerepét az em­ber formálásában és szellemi szük­ségleteinek kielégítésében. Biztosítani kell a kultúra komplex fejlesztését, úgy, hogy szilárdítsa az emberek vi­szonyát a szocializmushoz, felszaba­dítsa alkotóképességeiket és kifejlesz­­sze a szép iránti érzéküket. Támo­gatni kell a pártosság, a népiesség lenini elveiből és a szocialista rea­lizmus alkotó módszeréből kiinduló művészetet.“ A fejlett szocialista társadalomban tehát meg kell gyorsítani, a kommu­nista erkölcs emberré formálás folya­matát. A kommunista nevelés, a kom­munista elvek elsajátítása annyit je­lent: mint a haza szeretete, az inter­nacionalizmus elmélyítése, a barát­ság, elvtársi hűség, becsületesség el­mélyítése, a munka szeretete, vagyis a szocializmus tudatos építése. A sok jó jellembeli tulajdonsággal felruházni a dolgozókat nem könnyű feladat. Ezt a tevékenységet sokolda­lúan kell megvalósítani és ennek a nemes feladatnak a végzéséhez, az ésszerű-tervszerű népművelés nagyben hozzájárulhat. TÖTH DEZSŐ A Horný Bar-i (felbári) Csallóköz Efsz-ben háromszáz hektáron termett kukorica. Világi Ferenc növényter­mesztő bfzik benne, hogy a tervezett hatvan mázsás átlaghozamot túlteljesítik. Felvételükön, Végh József kombájnná és Husvéth László csoportvezető társaságában, a gépi betakarításra kiválóan megfelelő és leg­alább nyolcvan mázsás átlagot Ígérő Szarvasi-363 fajtában gyönyörködik. Kádek Gábor felvétele Baj ha kevés, baj ha sok Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemel, földművesszövetkezetei közül igen sok — kellő megfontolás és a társa­dalmi érdekeknek a csoportérdekkel való összehangolása után — sikere­sen rátért a szakosítás útjára. A ter­melés szakosítása képezi a mezőgaz­dasági munka hatékonyságának, mi­nősége növelésének és mennyiségi fo­kozásának egyik első, legfontosabb feltételét. Egyés speciális gépek, gép­sorok beszerzése, csak a szakosítás alkalmazásával Indokolt és hoz jobb eredményt. Ezért azokban a szövet­kezetekben, ahol mindennel foglal­koznak, soha sem érhetnek el olyan hozamnövekedést, mint a szakosított üzemekben. HA NAGT A HOZAM A továbbfejlődés, a gazdasági fel­­emelkedés útját járva a szövetkeze­tek termelésének szakosítása az utób­bi esztendőkben jó ütemben bontako­zott ki és hasznát az eredmények igazolták. A szakosítás sorén azon­ban egyes növények termesztése né­hány mezőgazdasági üzemben össz­pontosult ami — esetenként — kellő szervezési tapasztalat híján nehézsé­geket is okozott. Mezőgazdasági üze­meink azonban e gyermekbetegségek leküzdése után, értékelve a szakosí­tás termelési-gazdasági előnyeit, jól megbirkóztak a legkülönbözőbb prob­lémákkal is. Ez történt az idén Is. A chotínl (hetényl) szövetkezet a szakosítás ke­retében nagyüzemi feltételek megte­remtésével termelési programjában paradicsomtermesztésre összpontosí­totta figyelmét. Ezt a közeli Nové Zámky-1 konzervgyár nyersanyagellá­tásának biztosítása tette Indokolttá. Az Idén paradicsomot már százhu­­szonnégy hektáron termesztettek há­romszáz mázsa átlaghozamot tervez­ve. Egy szabadalmazott újításuk alap­ján közvetlenül szabadföldbe vetik a paradicsomot, mellőzve a palántázás körülményes műveletét. Jől bevált módszerüket a kezdetben felmerült kételyek eloszlatása után ma már szakkörökben Is méltányolják, elisme­rik. A JÉGKÄR ELLENÉRE Ebben az évben valóban csúcsho­zammal dicsekedhettek a paradicsom­termesztés terén, habár az augusztus­ban elszenvedett jégkár termésük fe­lét tette tönkre. A kár ellenére au­gusztus 22-én kezdték meg három kombájnnal a paradicsom betakarítá­sát. A jégverés nyomán megváltozott körülmények következtében az idén két műszakban üzemeltették paradi­csom betakarító gépsorukat, habár tavaly három műszakban végezték ezt a műveletet. Lamy Miklós elvtársnak, a szövet­kezet elnökének szavai szerint, öt ven nap alatt akarták elvégezni a para­dicsom betakarítását. Október elejére be Is fejezik, csakhogy kényszerpihe­nőt kellett beiktatni, lefékezve a pa­radicsom betakarítás ütemét. Külön említést érdemel, hogy eb­ben a szövetkezetben az érett paradi­csomot leszedése után azonnal kisaj­tolják és csupán a levét szállítják a konzervgyárba. Ezt azonban negyven­­. nyolc órán belül fel kell dolgozni. A konzervgyár tárolási nehézségekre és a feldolgozó kapacitás hiányára hi­vatkozva nem akarta átvenni a fel­kínált többletmennyiséget. Így egész paradicsomtermésükből csupán kétszázhúsz vagonnylt tudtak értékesíteni, eladni. Október közepén, amikor Lamy elvtárssal e problémáról beszélgettünk, még vagy hatvan va­gon paradicsom volt kint a földeken. Ezt a mennyiséget ugyan a betakarító­gépek napi tíz vagonos teljesítménye mellett alig egy héten belül felszed­hetnék, de minek? Ez a kérdés lebeg a szövetkezet felelős vezetői fölött Damoklész kardjaként, hiszen már ed­dig is vagy huszonöt vagon paradi­csom ment a komposztba. Nagyon drága komposzt! Pedig nemcsak az érett, hanem még a zöld, éretlen paradicsom is nagyszerűen hasznosítható. Az ecetes uborka idei gyenge termése komoly kiesést jelen­tett. Ezt a hiányt a konzervipar rész­ben kiegyenlíthetné azzal, hogy na­gyobb mennyiségű zöld paradicsomot tartósíthatna ecetben. Ehhez az idén a higiéniai szolgálat illetékesei is be­leegyezésüket adták. Vajon lesz foga­natja?. NEM EGYEDÜLÁLLÓ ESET Ha az előbbiekben felvázolt eset csupán Hetényben történik meg, úgy azt mondhatnánk — részben talán ők is hibásak. De ugyanaz a helyzet adó­dott elő a sokplceí (lakszakállasi) szövetkezetben is. Itt ugyan csak ti­zenkét hektáron termesztettek paradi­csomot és a zöldségforgalmazó válla­lat, valamint a konzervgyárak negy­ven vagon paradicsomot vettek át, mégis vagy huszonöt vagonnyi ma­radt a nyakukon. Nemcsak a földe­ken, hanem már leszedve, ládákban is. S ennek a mennyiségnek vajon ml lesz a sorsa?! Ilyen szövetkezet azon­ban még több is akad Dél-Szlovákiá­­ban. Rengeteg kérdőjel, megválaszolatlan kérdés. Pedig mindannyiunk érdeke, hogy a mezőgazdasági termékekből, amit magunk ts megtermelhetünk ön­ellátók legyünk. Sőt, a világviszony­latban észlelhető komoly élelmiszer­­hiány jelenlegi időszakában még ki­vitelre is juthatna. A komposztként használt paradicsom azonban nem ki­viteli cikk. Távol áll tőlünk, hogy bárki fölöt-f pálcát törjünk, de nagyon elgondol­koztató az a jelenség, amikor a ve­rejtékkel és nagy anyagi költségrá­fordítással megtermelt érték haszon­talanul bitangba megy. Pedig másutt, mondjuk néhány száz kilométerrel északabbra, a Tátra alatt, Észak-Szlo­­vákia hegyvidéki körzeteiben, esetleg a Cseh Szocialista Köztársaság egyes vidékein a paradicsom, ez az értékes, vitamindús zöldségféle hiánycikk. A lakossáv zöldség- és gyümölcs­ellátásának javítása hazánk minden dolgozójának javát és az életszínvo­nal állandó növelését célzó pártprog­ram egyik kulcskérdése. A CSKP XV, kongresszusán kitűzött cél elérésére törekvés mindannyjunk feladata. Ne legyen tehát egyetlen olyan láncszem, amely e helyes elgondolás megvalósí­tását fékezi. És a jövőben ne legyen probléma, ne legyen baj az, ha mond­juk paradicsomból a vártnál nagyobb hozamot termelnek ki szocialista me­zőgazdasági üzemeink, szövetkeze­teink minden áldozatra kész dolgozói. Obenau Károly

Next

/
Thumbnails
Contents